Pénzügytan bankrendszer Dr. Varga JózsefJ előad adássorozata 2007 1
Tartalom 1. Bankrendszer a nemzetgazdaságban gban 2. A bankmérleg forrásoldala 3. Konszolidáci ciós s folyamatok a bankrendszerben 4. A bankmérleg eszközoldala zoldala 5. Nemzeti vs.. nemzetközi zi fizetési forgalom 2
Tartalom 6. Belföldi ldi fizetési formák A) készpénzfizetés B) bankszáml mlák k közötti k fizetések C) készpénzhelyettesítő (készp szpénzkímélő) ) fizetési formák 7. A pénzforgalmi p bankszámla 8. A girorendszer működése 9. Bankszolgáltat ltatások 3
1. Bankrendszer a nemzetgazdaságban gban 1.1. A pénzp nzügyi intézm zményrendszer Pénzügyi intézm zmény 1. Hitelintézet 2. PénzP nzügyi vállalkozv llalkozás Bank 2 milliárd Ft 50 millió Ft a) univerzális b) specializált lt Szakosított hitelintézet Szövetkezeti hitelintézet 250 millió Ft takaréksz kszövetkezet hitelszövetkezet 4
1.2. A bankügyletek típusait Közgazdaságilag gilag alapvető ügyletek: a) betétgy tgyűjtés b) hitelezés c) pénzforgalmi p szolgáltat ltatás s nyújt jtása Ügyletek csoportosítása: sa: a) aktív b) passzív c) indifferens 5
2. A bankmérleg forrásoldala 2.1. A forrásoldal felépítése Forrásoldal logikai struktúrája a) kötelezettsk telezettségek: - vállalati jellegű - banki jellegű b) közbensk zbenső elemek: - céltartalék - passzív v időbeli elhatárol rolás c) saját t tőket ke-szavatoló tőke 6
2. A bankmérleg forrásoldala 2.1. A forrásoldal felépítése Bank 2.4. Pénzteremtési ismeretek: betét, t, felvett hitel Banki tipikus tőket keáttétel tel 10-20 A forrásoldal felrajzolása Fontosabb területek: - betét - bankrendszertől l felvett források - saját t tőke t szavatoló tőke: a prudens bankműködés s elemei 7
2. A bankmérleg forrásoldala 2.2. Banki kötelezettsk telezettségek Betétek tek - lejárat szerint - lekötés s módja m szerint: látra l szóló,, lekötött, tt, felmondásos - hozam szerint: formailag nem kamatozó, fix, változv ltozó,, változtathatv ltoztatható - tulajdonos szerint - pénzforgalmi szolgáltatat ltatatás s nyújt jtása alapján 8
2. A bankmérleg forrásoldala 2.2. Banki kötelezettsk telezettségek Bankrendszerrel szembeni kötelezettsk telezettségek 1. Bankközi piac a) célja c a likviditáskezel skezelés b) rövid r távút pénzek piaca ld. köv. k c) hektikus kamatlábalakul balakulás d) nincs pénzp nzügyi fedezet e) az ügyletkötés s speciális lebonyolítása 2. Jegybankkal szembeni kötelezettsk telezettség 9
2. A bankmérleg forrásoldala 2.2. Banki kötelezettsk telezettségek Standardizált bankközi ügyletek: overnight tomnext spotnext 10
2. A bankmérleg forrásoldala 2.2. Banki kötelezettsk telezettségek 1. Repo (Repurchase Agreement) A / Aktív repo: a jegybank hitelezi a kereskedelmi bankot 1. azonnali ügylet: a jegybank megvásárolja a ker. banktól a jegybankképes értékpapírt, jegybankpénzzel fizet --> hitelt nyújt 2. határidős ügylet: a jegybank eladja határidősen a ker. banknak a jegybankképes értékpapírt --> visszaszívja a jegybankpénzt B/ Passzív repo: a jegybank betétet fogad el a kereskedelmi banktól 1. azonnali ügylet: a jegybank eladja a ker. banknak a jegybankképes értékpapírt, jegybankpénzt kap --> betételhelyezés történt a jegybanknál 2. határidős ügylet: a jegybank megvásárolja határidősen a ker. banktól a jegybankképes értékpapírt --> jegybankpénzzel fizet érte 11
2. A bankmérleg forrásoldala 2.2. Banki kötelezettsk telezettségek A repo számviteli értelmezése Sajátoss tosság: Nemzetközi zi repo: : tényleges t adás-vétel Magyarország: g: az értékpapír r csak fedezetül szolgál 12
2. A bankmérleg forrásoldala 2.2. Banki kötelezettsk telezettségek 2. Swapügylet Lényegében ugyanaz, mint a repo-ügylet gylet,, de itt deviza - és nem jegybankképes értékpapír - az adás-vétel tárgyat Aktív swap: a jegybank hitelezi a kereskedelmi bankot 1. azonnali ügylet: : a jegybank megvásárolja a ker. banktól a devizát, jegybankpénzzel nzzel fizet --> > hitelt nyújt 2. határid ridős ügylet: a jegybank eladja határid ridősen a ker. banknak a devizát --> > visszaszívja vja a jegybankpénzt nzt Passzív swap: a jegybank betétet tet fogad el a kereskedelmi banktól Az ügyletek fordítva törtt rténnek. 13
2. A bankmérleg forrásoldala 2.2. Banki kötelezettsk telezettségek 4. Folyósz számlahitel A kereskedelmi bank jegybanknál l vezetett folyósz számlája terhére re hitelt vehet fel Likviditásszab sszabályozó jelleg 5. Refinanszíroz rozási hitel Speciális hitelkonstrukciók k (külf lföldi ldi hitelkeretek, speciális hitelcélok) lok) keretében végzett v hitelezés Továbbhitelez bbhitelezési - refinanszíroz rozási - jelleg 14
Bank 2.9.-1 2.3. Pudens bankműködés A tőkemegfelelési mutató Tőkemegfelelési mutató = súlyozott s eszközkock zkockázati zati arány TM = Szavatoló tőke/korrigált mérlegfőösszeg Szavatoló tőke: Hpt.. 5. melléklet Szavatoló tőke=alapvető + járulj rulékos elemek Járulékos tőke t max.. az alapvető tőkeelem összegéig vehető figyelembe Korrigált mérlegfőösszeg: : kockázati súlyokkal s korrigált mérlegm rleg- és s mérlegen m kívüli k tételekt telek 15
Bank 2.9.-2 Fizetőképess pességi mutató (szolvencia ráta) Szavatoló tőke/korrigált mérlegfőösszeg Szavatoló tőke: Hpt.. 5. melléklet Szavatoló tőke = alapvető + járulj rulékos + kiegész szítő elemek A részelemek r közötti k korlátoz tozó szabályok: 1. JárulJ rulékos tőke t max.. az alapvető tőkeelem összegéig vehető figyelembe 2. Alárendelt kölcsk lcsöntőke max.. az alapvető tőke 50 %-a Korrigált mérlegfőösszeg: : kockázati súlyokkal s korrigált mérlegm rleg- és s mérlegen m kívüli k tételekt telek 16
Bank 2.10. Alapvető tőkeelemek pozitív v része: r 1. jegyzett tőket 2. tőketartalt ketartalék 3. lekötött tt tartalékb kból l a fel nem osztható szövetkezeti vagyonrész 4. általános tartalék 5. általános kockázati céltartalc ltartalék kmf 1,25 %-ig% (társas rsasági adóval csökkentett összege) 6. eredménytartal nytartalék k (ha pozitív) 7. mérleg m szerinti eredmény (ha pozitív) 17
Bank 2.11. Alapvető tőkeelemek negatív v része r például: Jegyzett tőke t be nem fizetett részer Negatív v eredménytartal nytartalék Év v végi v vagy évközi negatív v mérleg m szerinti eredmény Kockázati céltartalc ltartalék és s az értékvesztés hiánya 18
Járulékos tőkeelemekt Bank 2.12. Osztalékels kelsőbbségi jegyzett és s befizetett részvr szvények értéke Értékelési tartalék Alárendelt kölcsk lcsöntőke: max.. az alapvető tőkeelem 50 %-a% a) ténylegesen t rendelkezésre áll b) a szerződés s a kölcsk lcsönt nyújt jtó fél l egyetért rtését tartalmazza c) eredeti futamideje öt évet meghaladó vagy lejárat nélkn lkül felmondást stól l számított legkevesebb öt év v múlva m fizetendő vissza (kivéve ve PSZÁF-eng eng.) d) semminemű kapcsolódó kamat- és s járulj rulékfizetés emelkedés s (kivéve ve a referenciakamta emelkedéséből adódó kamatnöveked vekedés) öt éven belüli li lejárat esetén évente 20 % csökken kkenés 19
Bank 2.13. Kiegész szítő tőkeelem Kiegész szítő alárendelt kölcsk lcsöntőke - az alárendelt kölcsk lcsöntőke szabályai (10. a, b, d, e, f pont), kivéve ve - A 10.c. pont: a futamidő nem legalább öt, hanem legalább kettő év - csak a tőkekt kekövetelmények teljesítése se esetén n fizethető vissza A járulj rulékos tőkének t a korlátoz tozások miatt fel nem használhat lható része 20
3. Konszolidáci ciós s folyamatok a bankrendszerben Hitelkonszolidáci ció Bankkonszolidáci ció Adóskonszolid skonszolidáció Garancia- és s kezességv gvállalás 21
4. A bankmérleg eszközoldala zoldala 4.1. Általános felépítés Pénzeszközök Forgalomképes értékpapírok Bankközi nyújtott hitelek Nettó ügyfélhitelek: céltartalék - értékvesztés Tartós s befektetések Egyéb b eszközök 22
4. A bankmérleg eszközoldala zoldala 4.1. Általános felépítés I. Pénzeszközök 1. KészpK szpénz 2. Jegybanki száml mlák k egyenlege 3. Nostro száml mlák k egyenlege II. Forgalomképes értékpapírok 1. Állami kibocsátású értékpapírok (államk( llamkötvény, kincstárjegy) ezek általában jegybankképes értékpapírok is 2. VáltV ltók 3. Tőzsdei T kötvk tvények nyek és s részvr szvények, befektetési jegyek III. Bankközi és s más m s hitelintézeti kihelyezések 23
4. A bankmérleg eszközoldala zoldala 4.1. Általános felépítés IV. Ügyfeleknek nyújtott nettó hitelek 1. Forgóeszk eszközhitelekzhitelek 2. Fejlesztési si hitelek V. Tartós s befektetések 1. Befektetési célú, c, kis likviditású értékpapírok 2. Más M s társast rsaságokban szerzett érdekeltségek VI. Tárgyi eszközök 1. Saját t használat latú tárgyi eszközök 2. Fedezetként megszerzett tárgyi t eszközök 3. Befektetési céllal c vásárolt v tárgyi t eszközök VII. Egyéb b eszközök Pl. Készletek, K Átmenő aktívák k stb. 24
4. A bankmérleg eszközoldala zoldala 4.2. Hitelezés 4.2.1. A hitelezés s típusait Hitelszerződés: s: kötelezettségvállalás, hitelkeretet hoz létrel rendelkezésre állási jutalék k fizetendő Kölcsönszerződés: s: az összeg folyósítása sa kamat fizetendő Kereskedelmi hitel: nincs benne bank Bankhitel 25
4. A bankmérleg eszközoldala zoldala 4.2. Hitelezés 4.2.1. A hitelezés s típusait Pénzhitel: - folyósz számlahitel: forgalmi szemlélet, let, egy számla - számlahitel: állományi szemlélet, let, kettő számla Hitelszerű kihelyezés: - váltó leszámítol tolása - követelés s megvásárl rlása (faktor( faktorálás, foretíroz rozás) - áruvásárolási hitel - értékpapírhitel Kötelezettségvállalási hitel: - hitelkeret - fizetési kötelezesség vállalás s (garancia, kezesség) 26
4. A bankmérleg eszközoldala zoldala 4.2. Hitelezés 4.2.2. Hitelfajták Hitelfajták k hitelcél és s vállalat v fontossága szerint: Típus Cél Cég 1. Folyósz számla-hitel 0 ++++ 2. Átmeneti forgóeszk eszköz-hitel + +++ 3. Tartós s forgóeszk eszköz-hitel ++ ++ 4. Fejlesztési si hitel +++ + 5. Projekthitel ++++ 0 27
4. A bankmérleg eszközoldala zoldala 4.2. Hitelezés 4.2.2. Hitelfajták Hitelfajták k a PénzP nzügytan tankönyv nyv alapján: 1. Vállalati V hitelek - hitel nyitott hitelkeret alapján - áthidalási hitel - forgóeszk eszközhitelzhitel - rulíroz rozó hitel - hosszú lejárat ratú hitel 2. Fogyasztói i hitel - részletfizetési si hitelek - hitelkárty rtyák és rulíroz rozó hitelkeretek 3. Jelzáloghitel loghitel - építési hitel - jelzálog log-hitelintézetek átmeneti finanszíroz rozása 28
5. Nemzeti vs.. nemzetközi zi fizetési forgalom A nemzeti fizetési forgalom váza: v a) előtanulm tanulmány: ny: pénzteremtp nzteremtés, banki pénz p és jegybanki pénz p helye a bankmérlegekben b) Menete: Ü1 Bank 1 MNB Bank 2 Ü2 c) Technikailag a girorendszer ékelődik csak közbe d) Létezik tehát t egy kompenzáci ciós s központ, k ahol az egyes fizetési összegek egyenlegeződnek 29
Nemzeti vs.. nemzetközi zi fizetési forgalom Nemzetközi zi fizetési forgalom vázav a) előtanulm tanulmány: ny: loro, nostro száml mlák, correspondent bankok b) Menete: Ü1 Bank 1 Bank 2 2 - Bank V Ü2 c) Nincs nemzetközi zi kompenzáci ciós s központ k nincs világbank 30
6. Belföldi ldi fizetési formák A) készpk szpénzfizetés A készpk szpénz közvetlen k átadása Bankszáml mlára törtt rténő befizetés Készpénzfelvételi utalvány bankszláról felvét Pénzfelvétel esetenkénti nti átutalással: - a forgalom nem olyan nagy, hogy bankszáml mlát érdemes lenne nyitni - a számlatulajdonos a székhely khelyével nem azonos helységben, de valamely hitelintézeti fiókkal azonos helységben működőm egysége ge pénzellátására alkalmas 31
6. Belföldi ldi fizetési formák A) készpk szpénzfizetés Kifizetési utalvány: a számlatulajdonos megbízza a pénzintézetet, zetet, hogy az postai úton fizessen a címzettnekc Készpénzátutalási megbízás: - közismert, rosszul használt neve: csekk - postai befizető helyeknél l a Posta Elszámol moló Központon zponton keresztüli pénzmozgp nzmozgás - részei: feladóvev vevény (befizetőnél l marad) és készpénzátutalási megbízási szelvény (postánál l marad) Pénzforgalmi betétk tkönyv: a szlatulajdonos az arra kijelölt lt postahelyen a hitelintézet székhely khelyén n kívül k l vehet fel készpénzt 32
6. Belföldi ldi fizetési formák B) készpk szpénz nélkn lküli li fizetési formák b1) átutalás - egyszerű átutalás - csoportos átutalás b2) beszedési si megbízás - azonnali inkasszó: 1. a felek ebben egyeztek meg 2. jogszabályban meghatározott esetekben (pl. adótartoz tartozás), végrehajthatv grehajtható bírósági és s közigazgatk zigazgatási határozat, közjegyzk zjegyzői i okiraton alapuló követelés 3. Azonnali inkasszó lakossági bankszámla terhére, re, illetve javára nem nyújthat jtható be 33
6. Belföldi ldi fizetési formák - csoportos inkasszó: 1. azonos jogcímen benyújtott kötegelt k beszedési si megbízás 2. alkalmazható,, ha a kötelezett k a száml mláját t vezető hitelintézetet felhatalmazta - váltóbeszedési si megbízás: 1. az azonnali beszedési si megbízás s nyomtatványa nya + a csatolt váltv ltó 2. A kötelezett k a fizetés s teljesítését t letiltathatja - határid ridős s beszedési si megbízás: 1. a fizetésre kötelezettet k számlavezet mlavezető bankja előzetesen értesíteni teni köteles k létezik tezik kifogásol solási si határid ridő 2. csak a Magyar Államkincstárnál l száml mlával rendelkező kötelezett terhére re lehet benyújtani 3. korábbi nyári pénzkeresp nzkeresési si gyakorlat 34
6. Belföldi ldi fizetési formák b3) akkreditív: Félreérthető nevén: n: okmányos meghitelezés Szereplői: vevő eladó nyitó bank gyakori a 4. szereplő belépése: az eladó bankja, amely a) avizáló bank vagy b) konfirmáló (megerősítő) ) bank a bank alapesetben a vevő pénzéből l fizet kölcsönös s bizalomhiány esetén n használatos belföld ldön n Magyarországon gon nem terjedt el, mert viszonylag drága 35
b) váltv ltó 6. Belföldi ldi fizetési formák fizetési ígérvény vagy felszólítás saját t váltv ltó: : kétszereplk tszereplős, s, fizetési ígéret (fizetek vkinek, vmikor, vmennyit) idegen váltv ltó: : háromszereplh romszereplős, s, fizetési felszólítás váltókellékek: kek: 1. a váltv ltó megnevezés s az okirat szöveg vegében 2. határozott pénzp nzösszeg megjelölése 3. a címzett c neve (csak idegen váltv ltónál) l) 4. az esedékess kesség g megjelölése (hiánya esetén n a váltv ltó bemutatáskor esedékes) 5. a fizetési hely feltüntet ntetése 6. a kedvezményezett neve 7. a váltv ltó kiáll llításának napja és s helye 8. a kibocsátó vagy kiáll llító aláí áírása 36
6. Belföldi ldi fizetési formák a váltv ltó alapjogviszonya: kölcsk lcsönviszony a váltv ltójogviszony formailag ettől l függetlennf ggetlenné válik: a váltv ltót t esedékess kességkor ki kell fizetni, az alapjogviszony perben érvényesíthető a váltv ltó gazdasági gi funkciói: i: hiteleszköz és s fizetési eszköz típusai lejárat szerint: 1. bemutatásra szóló 2. bemutatás s után n meghatározott időre szóló 3. kelet után n bizonyos időre szóló 4. meghatározott napra szóló 37
6. Belföldi ldi fizetési formák C) készpénzhelyettesítő (készp szpénzkímélő) ) fizetési formák C1) csekk Csekk: banknak szóló utasítás Értékpapír, melynek alaki kellékei: kei: o csekk megjelölés s a kiáll llítás s nevén o meghatározott pénzp nzösszeg kifizetésére szóló feltétlen tlen meghagyás o a fizetésre kötelezett k megnevezése, telephelye, a fizetési hely megjelölése o a csekk kiáll llításának helye és s napja o A kibocsátó aláí áírása 1931. évi genfi Csekkjogi Egyezmény Mo.. 2/1965. (I.24.) IM-rendelet 38
6. Belföldi ldi fizetési formák A csekk A csekk típusai: t a) Fizetés s módja m szerint: 1. fizetési csekk: a kifizetés s készpk szpénzben 2. általános (elszámol molási) csekk: átutalás az előlapon lapon szerepel a csak elszámol molásra megjelölés 3. különleges k keresztezett csekk: a vonalak közék valamely pénzintp nzintézet zet nevét írják, a csekk csak azon keresztül l hívhath vható le b) A bemutató személye szerint: 1. meghatározott személy rendeletére: re: a csekk forgatással átruházható,, mint a váltv ltó 2. névre n szóló 3. bemutatóra szóló: : a csekk átruházásának egyszerűsége ge miatt kedvelt forma 39
6. Belföldi ldi fizetési formák c2) A bankkártya A csekk nagy tömegt megű forgalma nehezen automatizálhat lható,, ezért a kártya k kiszorította a fizetési forgalomból A kártya k mögött m egy bankszámla húzódik h meg A kártyak rtyaüzletág g résztvevr sztvevői: 1. kártyakibocsk rtyakibocsátó: : korábban kereskedő,, ma alapvetően en pénzintp nzintézetzet 2. kártyabirtokosk 3. elfogadóhely 4. elfogadó bank 40
6. Belföldi ldi fizetési formák. A bankkártya A kártyk rtyák k típusai: t a) a terhelés s módja m szerint: 1. használatkor terhelt kártya: k a tranzakciót követően en rövid r időszakon belüli li terhelés 2. halasztott fizetéssel terhelt kártyak charge card: : a hitelt a kártyabirtokos k az időszak végén v n törlesztit credit card: : az ügyfél l hitelképess pességének megfelelően en hitelkeret kerül l kialakításra, a törlesztés ütemezése adott budget card: rulíroz rozó hitelkeretet tartalmaz, melyet szabadon törleszthett 3. előrefizetett kártya: k pl. telefonkártya, üzemanyag-,, parkoló-, fénymásolókártya 41
6. Belföldi ldi fizetési formák. A bankkártya b) a kibocsátó szerint: saját t kártyak nemzetközi zi rendszerhez tartozó kártya c) technikai formája szerint: 1. dombornyomású 2. mágnescsíkos 3. chipes 4. optikailag olvasható 42
7. A pénzforgalmi p bankszámla 7.1. Számlanyit mlanyitásra kötelezett k személyek Belföldi ldi jogi személyek Jogi személyis lyiséggel nem rendelkező gazdasági gi társaságok Egyéni vállalkozv llalkozók ÁFA-alany természetes személyek Bank-ügyf gyfél l kapcsolat: bankszámla mla-szerződés s a hitelintézet Üzletszabályzata lyzata alapján 43
7.2. Számlat mlatípusok Bankszámla: az ügyfél és s a bank írásbeli megállapod llapodása alapján n (bankszámla mla-szerződés) s) megnyitott követelk vetelés Lakossági bankszámla: az azonnali inkasszó kivétel telével valamennyi fizetési mód m d lebonyolítására alkalmas bszla Pénzforgalmi bankszámla: valamennyi fizetési mód, m így különösen az azonnali inkasszó lebonyolítására alkalmas bszla Folyósz számla: kölcsk lcsönös s tartozás- és s követelk vetelésállomány nyilvántart ntartása automatikus hitellehetőség g = negatív v egyenleg (overdraft) Egyéb: pl. takarékbet kbetét bszla,, fedezeti bszla (importfedezet, akkreditív v fedezete), értékpapír-letéti ti szla 44
7.3. A pénzforgalmi p jelzősz szám 3+4+1 jel: a hitelintézeti fiók k azonosítása sa 7+1 vagy 15+1 jel: az ügyfél l azonosítása sa A +1 jelek: technikai ellenőrz rzés Pl. OTP 11773353-40690416 Pl. Szegvár és s Vidéke Takaréksz kszövetkezet 57200048-10026445 Pl. Monor és s Vidéke Takaréksz kszövetkezet 65100118-11012713 11012713 45
8. A girorendszer működése Működtetésének célja: c a pénzforgalom p technikai lebonyolítása Eldöntend ntendő alapkérd rdések: 1. bruttó vs.. nettó módszer 2. egypontos vs.. többpontos t csatlakozás 3. real time vs.. kötegelt k feldolgozás Bankközi Zsírórendszer rendszer 1994. november 18. VIBER: bankközi fizetési megbízások 1999. szeptember 3. 46
A zsírórendszer átutalási folyamata MNB Küldő bank e c e GIRO Fogadó bank b e d a f Fizető ügyfél Kedvezményezett a, A külső bank ügyfele benyújtja átutalási megbízását bankjához. b, A beérkezett megbízást feldolgozzák a külső bankfiókban. c, Az információkat továbbítják a GIRO felé. d, A GIRO-ban megtörténik a tranzakció feldolgozása. e, A GIRO továbbítja a feldolgozás során előállt információkat a fogadó bank, a küldő bank és a Magyar Nemzeti Bank felé. f, A fogadó bank jóváírja ügyfele számláján az átutalt összeget. 47
9. Bankszolgáltat ltatások Vagyonkezelés, befektetési szolgáltat ltatás Biztosítás Személyi tanácsad csadás: s: befektetési, biztosítási si és s adózási tanácsad csadás Lízing Faktorálás,forfet forfetírozás 48
9. Bankszolgáltat ltatások 9. 1. LízingL Speciális finanszíroz rozási és s kereskedelmi eszköz lease (angol) speciális bérletet b jelent A futamidő végén n a lízingbe l vevő tulajdonjogot szerez A lízingbe l adó azzal a céllal c vásárolja v meg a lízingbe vevőnek a kiválasztott jószj szágot, hogy díjfizetd jfizetés s ellenében adott időre átengedje Az átadás s a kockázati jogokat is jelenti. 49
9. Bankszolgáltat ltatások 9. 1. LízingL Lízing alapügylete: bérbeadb rbeadás típusai: pénzp nzügyi lízing l és s operatív v lízingl Pénzügyi lízingl zing: 1. a lízingbe l adó a lízingbe l vevő által kiválasztott eszközt zt megvásárolja 2. a lízingbe l adó csak a finanszíroz rozást látja l el, a fenntartás s a lízingbe vevőt t terheli 3. a berendezés s a lízingbe l adónál l marad 4. a berendezés s maradvány nyérték k fejében a vevőre száll a szerződés lejártakor 5. A kockázatokat a lízingbe l vevő viseli. 6. A lízingtl zingtárgy üzemeltetéséből l származ rmazó teljes haszon a vevőt (lízingel zingelőt) illeti meg. = hitelezés beruházás-finansz finanszírozás 7. A tulajdonjog a lízingell zingelőt t illeti meg a futamidő-tartalma tartalma alatt Összegzés: s: a pénzp nzügyi lízing l egy hitelfelvétel 50
9. Bankszolgáltat ltatások 9. 1. LízingL Operatív v lízingl zing: 1. a bérbeadb rbeadó karbantartást, eszközcser zcserét t is vállal v (pl. számítógépek, gépkocsik) g 2. a futamidő lejártakor a lízingbe l vevő az eszközt zt köteles k visszaszolgáltatni ltatni 3. általában részamortizr szamortizációs s lízing: l a lízingtl zingtárgy értéke nem csökken nullára 4. Komplex típusat pusa: : szolgáltat ltatási lízingl 5. Kockázata kisebb,, mint a pénzp nzügyi lízing. l 6. A lízingtl zingtárgy fedezeti értéke nagyobb,, mint a pénzp nzügyi lízing l esetén. 7. A lízingbe l adónak fel kell készk szülni a jószj szág g visszavétel telére, utóhasznos hasznosítására, értékcsökkenésére, műszaki állapot romlására. ra. 8. A lízingdl zingdíjat belekalkulálhatja lhatja a költsk ltségeibe: Összegzés: s: leginkább a bérleti b viszonyhoz hasonlíthat tható. 51
9. Bankszolgáltat ltatások 9.2. Faktorálás, forfetíroz rozás Faktorálás 1. általában rövid r távú, t, funkciói: i: - kinntlévőség behajtása - főkönyvi számla nyilvántart ntartása - vevő cégkockázatának átvállalása - finanszíroz rozás 2. vállalt v kockázat: csak vevőkock kockázat 3. általában visszkereset nélkn lküli li (az összes kockázat átvállalása) vagy visszkereset kizárásával 4. bankári biztosítékkal nem fedezett, kereskedelmi száml mlákba foglalt pénzkp nzkövetelés s engedményez nyezése 52
9. Bankszolgáltat ltatások 9.2. Faktorálás, forfetíroz rozás Forfetíroz rozás 1. általában közép-k és s hosszú távú, beruházási eszközökre kre vonatkozik 2. kockázat: teljes kockázat átvállalása 3. csak visszkereset nélkn lküli li 4. a forfetírozhat rozható követelés általában a váltv ltó 53