Emelt Szintű etanácsadó Képzés

Emelt Szintű etanácsadó Képzés Kulturális innováció az Észak-magyarországi régióban REKÉP Regionális Kultúra Építő Projekt TÁMOP 3.2.3/08/2 Eszterházy Károly Főiskola Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu 06 40 638 638

Tartalomjegyzék 1. AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS JELENTŐSÉGE, MUNKAERŐ-PIACI SZEMPONTOK...3 1.1. MÉDIATANULÁS, ALAPVETŐ MÉDIUMISMERET...3 1.1.1. Elektronikus média...3 1.1.2. A kommunikációs rendszer történelmi fejlődése...4 1.1.3. A média meghatározása...5 1.1.4. Médiumok csoportosítása...6 1.2. AZ E-LEARNING ÉRTELMEZÉSEI...7 1.2.1. Az e-learning legfőbb típusai...7 1.2.2. Tanulás tér- és időkorlátok nélkül...8 1.3. AZ E-LEARNING KERETRENDSZEREK JELLEMZŐI, SZOLGÁLTATÁSAI...10 1.4. AZ E-LEARNING KERETRENDSZEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA...10 1.5. AZ E-LEARNINGET TÁMOGATÓ SZABVÁNYOK A GYAKORLATBAN...11 1.5.1. Az e-learning-ről...11 1.5.2. A szabványok jelentősége...12 1.5.3. Szervezetek...13 1.5.4. Hazai helyzet...14 2. A DIGITÁLIS ÍRÁSTUDATLANSÁG...17 2.1. TÖREKVÉSEK A DIGITÁLIS ÍRÁSTUDATLANSÁG FELSZÁMOLÁSÁHOZ MAGYARORSZÁGON ÉS AZ EU-BAN...17 2.2. LEHETSÉGES CÉLCSOPORTOK...17 3. IKT KOMPETENCIA, MÉDIAKOMPETENCIA...20 3.1. HATÉKONY ÉS KREATÍV MÉDIAHASZNÁLAT...20 3.2. HAGYOMÁNYOS ÉS ÚJSZERŰ MÉDIUMOK JELLEMZŐI...21 3.3. MÉDIAKOMPETENCIA KIALAKÍTÁSA OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN...27 3.4. A MÉDIAKOMPETENCIA ÉS AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ALAPVETŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI...28

1. Az élethosszig tartó tanulás jelentősége, munkaerőpiaci szempontok 1.1. Médiatanulás, alapvető médiumismeret 1.1.1. Elektronikus média Az információ tudás, az információ hatalom. Az ember történeti fejlődése során az információ mindig meghatározó tényező volt. Napjainkban az információ birtoklása létszükségletté vált, hiszen az információs társadalom kialakulása szempontjából elengedhetetlen követelmény az ahhoz való gyors hozzájutás. A könyvnyomtatás, a kommunikációs eszközök fejlődése az évszázadok során bizonyította már, hogy nem elégedhetünk meg az információ tartalmi közlésével. A tartalmat a forma közvetíti számunkra, ezért a formai kivitelezésre is ugyanakkora hangsúlyt kell fektetnünk. Az üzenetet úgy kell kialakítanunk, hogy esztétikai élmény nyújtása mellett elősegítse a hatékony befogadást. Ehhez elengedhetetlen követelmény az emberi pszichikum és társas lét alapos ismerete. A nyomtatott információhordozók növekvő előállítási és terjesztési költségei, a megfelelő olvasókör megtalálásának nehézségei arra kényszerítik a kiadókat, hogy az elektronikus publikálás felé forduljanak. Milyenek lesznek a jövő információhordozói? Az olcsó és egyre könnyebben elérhető elektronikus publikációs lehetőségek ráadásul az információk további felelőtlen termelésére csábítanak, és megkerülik azokat a szűrőket, amelyek a hagyományos kommunikációs csatornákban az évszázadok során kialakultak. Alan Blacteky az amerikai MCNC CONCERT hálózat alelnöke megdöbbentő becslést tett közzé: a világon megjelentetett információk 90%-a már most is digitális. 1 Napjainkban egyre több olyan médiatechnológia áll a fiatal korosztály rendelkezésére, melyek lehetővé teszik az üzenetek elektronikus megtervezését, feldolgozását, előállítását, megjelenítést. Az interaktív médiaeszközök elterjedése egyre több olyan új előnyöket kínál a felhasználók számára. Az információfeldolgozással foglalkozóknak nincs más választása, mint alkalmazkodni a változásokhoz. A műsorszórás, a távközlés és a számítógépes hálózatok konvergenciája a fogyasztó számára is megtapasztalható valóság kezd lenni, még ha a kezdeti tapasztalatok, mondhatni, vegyesek is Tehát a nem kerülhetjük meg a digitális technikákat és a hozzájuk tartozó technológiákat. P. Robinson szerint az információtechnológiának olyan kemény szabályai vannak, amelyek gondolkodásunkat teljes mértékben át kell hatni. A négy ökölszabály megfogalmazása szerint a következő: 1. Előretekintő hozzáállásra van szükség (a gyorsan fejlődő technika nem engedi meg a múlt vagy a jelen problémáinak figyelembevételét, a lassan mozduló kormányok előnytelen helyzetbe hozzák az országukat és a gazdaságukat). 2. Kifelé tekintő megközelítés szükséges (figyelembe kell venni a nemzetközi trendeket). 3. Optimista hozzáállás kell (a pesszimizmus és a várható negatív hatások túlhangsúlyozása megelőz ugyan egyes problémákat, de másokhoz vezet). 4. Kooperációra van szükség (a technológia fejlesztéséhez és a vele járó gondok megoldásához nemzetközi együttműködés kell). 1 Forrás: PETER ROBINSON TIDE 2000 The Legacy (Idézi Drótos).

1.1.2. A kommunikációs rendszer történelmi fejlődése A kommunikáció történhet különböző technikai eszközök (írott szöveg, kép) segítségével, ez a közvetett kommunikáció, s ez működik a tömegmédiákban is. A közvetlen emberi kommunikációt a kölcsönösség kétirányú visszajelzések jellemzik ez alapján a kommunikáló partnerek változtatni tudnak a kommunikáción. A kommunikáció üzeneteinek (tartalmainak) rögzítési, a maradandóvá tétel igénye először a rajzos (barlangrajzok, képírás), majd a jelrendszerében egyszerűsödő írásos (ékírás, szótagírás, végül a beszédhangoknak megfelelő betűírás) kommunikációs gyakorlatot eredményezte. Ez azonban a szóbeli kommunikáció egyeduralmát a társadalmi kommunikációs rendszerben nem tudta megváltoztatni. Az üzeneteket ha rögzítették is írásban csak élő szóval lehetett eljuttatni a tömegekhez, hiszen az emberek nem tudtak írni, olvasni. Az írott szöveg nyomtatással történő sokszorosítását a nyomtatást Gutenberg (1440) találja fel, mely forradalmasítja a kommunikációt mind az időtényező, mind a tömegesség, mind az írás tartalmának és terjedelmének tekintetében. A társadalmi szintű kommunikáció szempontjából is döntő tehát ez a találmány. A könyvnyomtatás feltalálása után a kép és hangrögzítés feltalálásával létrejöttek a nem hagyományos információhordozók a médiumok, majd az elektronika rohamos fejlődésével az elektronikus médiumok. Míg a 19 20. századig a nyomtatott anyagok voltak az egyeduralkodók, napjainkat már második Gutenberg galaxisnak titulálják, sőt információs sztrádáról beszélnek, ahol nyomtatott anyagok mellé belépnek az elektronikus és digitális (kép és hangrögzítések) megjelenítések, amelynek révén a közlések teljesen új irányt vesznek. A tele-és tömegkommunikációs eszközök egybeolvadása révén és a világot pókhálószerűen behálózó hálózatok révén globális világfalu megteremtéséről gondolkodnak. Az emberi társadalomra jellemző a kommunikációs forradalmakat öt időszakra osztja fel a szakirodalom. Az első a beszéd forradalma, amellyel az ember át tudta adni a világról szerzett ismereteit. A második az írás forradalma, amellyel az információtárolás függetlenné vált az emberi emlékezettől. A harmadik a könyvnyomtatás forradalma, ami az információk tömeges terjesztését tette lehetővé. A negyedik a távközlés forradalma, amely során a telekommunikációs, telefonos hálózatok világméretűek lettek, hatalmas távolságok hidalhatók át egyetlen pillanat alatt. Az ötödik pedig az elektronikus információfeldolgozás, a számítástechnika forradalma, amely során többek között megjelenik az ember-gép párbeszéd, s az információtárolásnak és feldolgozásnak egészen új lehetőségei tárulnak fel. Marshall McLuhan szerint az elektronikus média eltörli a tér dimenzióját. Az elektromosság segítségével a világ bármely pontjáról olyan kapcsolatot létesíthetünk egymás között, mintha egy kis faluban élnénk. A párbeszéd felváltja a prédikációt. A modern tömegkommunikáció (rádió, tv) utánozza a mindennapi közvetlen emberi kommunikációt, annak leglényegesebb csatornáit felhasználja; rádióban a beszéd, tv-ben a nem verbális vizuális jelenségek is ezért képes a közvetlen emberi kommunikációt életszerűen továbbítani. A különbség, hogy a tömegkommunikáció egyirányú, a befogadó a közlésre nem tud reagálni; azonnal és közvetlen válaszolni. (nemcsak a befogadó, de a közlő is gyakran; tudósítóktól, ügynökségektől kapja a híreket. Az elmúlt néhány évben az Internet elterjedése kulturális szempontból is minőségileg új mozzanatként tekinthető. Mind a magánéleti kommunikáció, mind a nyilvánosság, mind az állami-politikai szférákban az érintkezés új formáit hordozza magában. Egyes szerzők (például Castells 1996) egyenesen jelentős társadalmi struktúra és életforma-alakító szerepet tulajdonítanak az új kommunikációs eszköznek. 2 2 CASTELLS, MANUEL (1996) Rise of the Network Society. Oxford: Blackwell.

Kiegyenlítettebb a helyzet az Interneten lefolytatott vásárlásokat tekintve, amelynél egyöntetűen alacsony az azt utóbbi három hónapban kipróbálók aránya az Internetet használókhoz viszonyítva. 1.1.3. A média meghatározása Korábban tárgyaltak alapján elmondhatjuk, hogy a média fogalmán a tömegkommunikáció eszközeit és intézményeit értjük. Ide soroljuk a nyomtatott és az elektronikus (rádiót, a televíziót, a mozit, a videót, tévét stb.) változataikat. Nem telik el úgy egy rádió, vagy tévé műsor, vagy nem jelenik meg úgy egy lap, hogy ne tűnne fel valamelyik egy @ jel (e-mail cím) vagy pedig a http:// formula, azaz egy World Wide Web dokumentum lelőhelyének címe. Manapság az Internet teljes jogú médiummá vált. A fenti konkrét példák alapján a média összefoglaló értelmezése az alábbiakban kibővítve adható meg: Médiának tekintünk minden olyan kommunikációs rendszert, amely lehetővé teszi, hogy egy társadalom betöltse három létfontosságú funkcióját: a megőrzést, az üzenetek és a különböző tudásformák távolsági kommunikációját és végül a különböző politikai és kulturális tudástartalmak reaktualizálását. Összefoglalóan elmondhatjuk médiának tekinthetünk minden társadalmilag létrejött kommunikációs struktúrát, sőt a definíciót kiterjesztve, médiának nevezzük e struktúrák hordozóit. 3 A tömegkommunikáció ismérve, hogy kevesek szervező munkájával, technikai közvetítők segítségével nagy tömeghez, nagy tömegű információ jut el. Az információ útja ma még egyirányú, a visszajelzés késleltetett. Ilyen tömegkommunikációs funkciót lát el a modern média, az elektronika közvetítésével: most a filmmel, a rádióval, a televízióval és a videóval foglalkozunk. Miért is fontos a tömegkommunikáció és mennyiben más, mint a személyes vagy csoportkommunikáció? A tömegkommunikáció fő jellemzői, melyek egy úttal a különbséget is magyarázzák: Mérete Azonos időben, azonos információ tömegméretekben, technikai eszközök közvetítésével jut el a befogadóig. 4 Egyoldalú melyben nincs: feed back (visszajelentés); face to face (szemtől szembeni) kapcsolat adó-vevő között; amelyben csak a képzelőerő jeleníti meg a nem verbális kommunikációt; direkt közlésre nem érkezhet direkt válasz. 5 Közvetett kapcsolat technikai eszközök útján terjed az információ. A rádió még csak akusztikus jeleket sugároz (beszéd, zene), a televízió feltalálásával egy új kultúra korszaka kezdődött meg, az audiovizuális kultúráé. Az információtovábbítás oldaláról nézve pedig a rádió és televízió feltalálásával az embernek sikerült legyőznie az időt [ ], s részben a teret is. [ ] A tér végleges legyőzése a hírközlő mesterséges holdakkal sikerült. 6 McLuhan médium-felfogása szerint: közlési eszköznek tekint minden olyan dolgot, amely az emberi tevékenységek és társulások méretét, illetve formáját alakítja és ellenőrzi, s ebből következik, hogy kommunikációs médiumként kezel minden emberi terméket, a hardvereket a fizikailag előállított tárgyakat éppúgy, mint a szoftvereket az eszméket és gondolatokat. 3 FRÉDERIC BARBIER CATHERINE BERTHO LAVEIR: A média története. Didert-tól az Internetig. 13. o.osiris Kiadó, Budapest, 2004. 4 UTRY ATTILA (1999) Kommunikáció, szociálpszichológia, kultúra : Főiskolai és egyetemi jegyzet. Miskolc, Rónai Műv. Közp. 57. o 5 Im. 57. o. 6 FÜLÖP Géza (1984) Ember és információ. 2. átd. kiad. Budapest, Múzsák. 53. o.

E gondolatmenet szerint a kultúra alakítására nézve mindig csupán a domináns, kommunikációt közvetítő médium tehát az ember valamely szervének meghosszabbítása révén kialakított technikai eszköz természete a lényeges, méghozzá abból a szempontból, hogy használójának hány érzékszervére és pontosan mely érzékszerveire hat. 7 1.1.4. Médiumok csoportosítása A kommunikáció típusai közvetlen (on-line ) Kővetített (off-line) Ponttól-pontig (point point) Szórt (broadcasted ) 8 szeméyközi (human human) Médiális (human machine) A kommunikáció tér és idő vonatkozásban a társadalmi érintkezési típusok tartósság, és irányultsága (közvetlenség) két kritériuma alapján az alábbi közeg-kategóriák képezhetők. 9 1. A közlemény, üzenet időbelisége melynek során valamilyen rögzítő, tároló eszköz révén időtlenné váltak tartós, míg a nem rögzített, de valamilyen eszköz médium, vagy személy által elküldött közleményeknek nevezzük. Nem-tartós (valósidejű, on-line) közlemények: Amennyiben a közlés nem kerül rögzítésre, úgy a közlési aktus egy időre (szinkronba) esik és lesz maradandó. Ezek a közlemények: a beszéd, élőzene, színházi előadás. Tartós közlemények (konzerv, aszinkron): Ha a közleményt rögzítik ezáltal tartóssá válik, tehát a befogadók későbbi időpontban (diakronikusan) is felhasználhatják. Tartós közlemények: szobor, kép, írás, nyomtatott szöveg. 2. A kommunikáció terének vizsgálata során figyelembe kell venni a tér konkrét, vagy absztrakt jellegét, magán illetve köz jellegét, és a hozzáférés (nyilvánosság) fokát. A nyilvánosságon olyan kommunikációs helyet értünk, amely általánosan hozzáférhető és potenciálisan mindenki számára elérthető. A médiumok különböző módon teremtenek nyilvánosságot. Míg a sajtó elsődlegesen az írásbeli megfogalmazás és beszéd útján hoz létre nyilvánosságot, addig az audiovizuális képpel és hanggal. Ezáltal azt a benyomást kelti, hogy közvetlenül és folyamatosan szemtanúja az eseményeknek. Az első mozihíradók a közvetlen szemléltetés érzetét keltették a nézőkben, a tv az élő, egyenes adás által a közvetlen részesedés látszatát kelti. Éppen azáltal, hogy sok minden közvetlenül és spontánul hat a tv-ben, távol van a tényleges közvetlenségtől és a spontán részvételtől. Azért keletkezik a látszat, mert az intézményes feltételek eltűnnek, az audiovizuális kép teremtette benyomás mögött, hiszen a képben azok nem jelennek meg közvetlenül. A nyilvánosság modell érvényes a média fikciós kínálatára is, amely a többi műsorajánlathoz hasonlóan véleményt formál, tudást közvetít, magatartást teremt. A szóval ellentétben a képnek, különösen a mozgóképnek nagy szuggesztív ereje van. A programok a médianyilvánosság strukturális változásához vezettek. Az 50-es és 60-as években a tv-nek integratív funkciója volt a társadalomban. A programok megsokszorozódásával széthullott ez az integratív funkció, így jött létre a közönségrétegekre irányuló résznyilvánosság. 7 MCLUHAN szerint a médiumok nem csupán termékei az embernek, hanem bizonyos értelemben azonosak is vele: testének kiterjesztései abban az értelemben, ahogyan például a kerék a láb, vagy a ruha a bőr meghoszszabbítása. A szerző érvelése szerint a túlélés érdekében, a fizikai és a társadalmi környezetből ránk zúduló ingertömeggel szembeni lökhárító szerepének betöltésére szánva terjesztjük ki szerveinket a térben. Lásd bővebben The Gadget Lover: Narcissus as Narcosis. In: MCLUHAN (1964). 8 Üzenetszórás, nyilvános műsorszórás. Egy üzenet minden a hálózatra kapcsolt csomópont részére történő küldése. Audió- és videóalkotások a hálózaton keresztül történő valós-idejű továbbításának folyamata 9 KOSKOWA, ANTONIA: A társadalmi kommunikáció szituációja. In: Kommunikáció 2. 221. o.(szerk.: Horányi Özséb) KgJK., Budapest 1978.

A kommunikáció fizikai terének nyitottsága illetve zártsága, hozzáférhetősége alapvetően befolyásolja a közönség kiválasztódását. A közlemény térbeli jellegét elemezve, melynek során a távolságot hidaljuk át, az információáramlása a kezdeti közvetlenből, a technikai megoldások hatására közvetett módon is képes áthidalni. Közvetlen közlemények: Amennyiben a közlés nem kerül rögzítésre, úgy a közlési aktus egy időre (szinkronba) esik és lesz maradandó ezek a közlemények: a beszéd, élőzene, színházi előadás. Közvetett közlemények: Ha a közlő közleményét rögzítés (konzerválás) nélkül a befogadók valós időben késleltetetett kommunikáció szituációja, vagy minimális késleltetéssel is felhasználhatják. Tartós közlemények: szobor, kép, írás, nyomtatott szöveg. 1.2. Az e-learning értelmezései Bár az e-learning szót nagyon gyakran halljuk és használjuk manapság, az elearning jelentését, az e-learning fogalmát mégsem könnyű röviden megfogalmazni. Már a helyesírása is gondot okozhat, mert találkozhatunk kötőjeles (e-learning) és egybeírt alakkal is (elearning)... Az e-learning fogalmának rövid körbejárása azért aktuális, mert az oktatási szférában eddig jellemzően csak a felnőtt- és felsőfokú képzésben használt oktatási forma csírái az utóbbi időben megjelentek a közoktatás különböző szintjein is... Mi is hát ez e-learning? Mindez külön-külön, vagy ezek összessége, változó elegye? Farkas Róbert a PROMPT Oktatóközpont e-learning fejlesztője szerint: A definíció meghatározásával itt is az a gond, hogy számos megközelítési mód létezik. A nehézséget az okozza, hogy az e-learning egy olyan elektronikus eszközökkel támogatott tanulásra vonatkozó gyűjtőfogalom, amihez a különböző értelmezés szerint sok minden hozzátartozhat. Nyilván mást fog érteni rajta mondjuk az általános- és középiskolai tanár, mást a felnőttképzésben dolgozó oktató és megint mást a tananyagfejlesztő. Tágabb értelemben minden olyan tevékenység az e-learning témakörébe sorolható, ahol számítógépet (számítógépes hálózatot), IKT eszközöket alkalmazunk az oktatásban. Eszerint tehát az is e-learning tevékenységnek tekinthető, amikor egy oktató CD-re írva adok neked tananyagokat; az is ha e-mailben küldök segédleteket; meg az is, ha egy professzionális tanulásmenedzsment rendszerben, keretrendszerben dolgozunk. Megfigyelhető egyfajta trend is, ami a számítógéppel támogatott oktatásból (CBT) kiindulva a web-alapú képzéseken (WBT) és tanulásmenedzsment rendszereken keresztül (LMS) a közösségi hálózatokra alapozó konnektivista szemlélet irányába mutat. Mindenesetre a közfelfogás szerint (már amennyiben beszélhetünk egyáltalán ilyesmiről) az Internet, mint közvetítő eszköz általában hozzátartozik az e-learning fogalomhoz, de ez sem törvényszerű, legalábbis az én véleményem szerint... 1.2.1. Az e-learning legfőbb típusai Távtanulás (tanuló által irányított) A tanuló nincs kapcsolatban sem az oktatóval sem diáktársaival, csak a tananyaggal, amely tartalmazza az útmutatásokat és magyarázatokat. Nagy önfegyelem, megfelelő motiváció és alapos e-learning kompetencia szükséges hozzá... Távtanítás vagy oktató által irányított e-learning A hagyományos távoktatási módszerek webtechnológiával kiegészítve, ahol megmaradnak a hagyományos tanár-diák szerepek. A kommunikáció valós idejű (video- és/vagy audiokonferencia, chat, képernyő- vagy alkalmazásmegosztás...) és a diákok egymással is beszélhetnek... Távsegítség vagy elősegített (facilitated) tanulás Szintén egyéni tanulás, ahol van ugyan facilitátor, de az nem tanít, hanem csak segít a problémák megoldásában. A kommunikáció valós időben, általában egyénileg, esetleg egy fórumon zajlik.

Távegyüttműködés vagy on-line coaching Csoportos, együttes távtanulás, egyfajta együttes tudáskonstruálás, ahol a tanulók a hálózaton keresztül együttműködnek. Itt az on-line coach konzulensként látja el feladatát. 1.2.2. Tanulás tér- és időkorlátok nélkül 10 Az e-learninggel kombinált tanulás hatékony képzési forma napjainkban. Fejlesztő munkánk kezdetén arra kerestünk választ, hogy az alkalmazott oktatási, módszertani és szervezeti formák megfelelnek-e minden elvárásnak. Melyek az erősségeink, és hol kell még javítanunk az oktatás technológiájában? Az Eszterházy Károly Főiskola a kilencvenes évektől kezdve általánosan képző főiskolává vált, ahol az oktató munka mellett szaktudományi alapkutatások és alkalmazott kutatások folynak. A közel 10 000 hallgatóval és 640 dolgozóval működő intézmény a 21. század társadalmi és gazdasági kihívásainak megfelelően alakítja oktatási rendszerét. A megnövekedett hallgatói létszám indokolja további korszerű oktatási formák (nyitott és távoktatási) alkalmazását. (Forgó és Hauser, 2002) Intézményünk célja, hogy az oktatási szolgáltatások minőségének emelésével, a hallgatói igényekre figyelő, átjárható, választási lehetőséget nyújtó, rugalmas tanulmányi rendszer kiépítésével az EU csatlakozáshoz történő felkészülést segítő és a régió speciális nevelési problémáinak kezelésére irányuló oktatással, hazai és nemzetközi elismertségre is számot tartó értékes diplomákat adjon ki. (Hauser és mtsai, 1998) Intézményünk több mint negyed évszázada végez székhelyen kívüli levelező, majd kijárásos felnőttoktatást, 10 éve pedig távoktatási tevékenységet. Megjelentek a nyomtatott eszközökkel támogatott szakképzési formák, majd a kutató- és fejlesztőmunka eredményeként az elektronikus médiumokkal (CD-vel) támogatott, illetve az Internet alapú levelezéses távoktatás. A technológiaváltás következtében ezek a hagyományok megújultak a Médiainformatika Intézet e-learninges képzésfejlesztési terveiben. Az elektronikus alapú nyitott képzés fejlesztési irányát a 2002-ben MAB által akkreditált e-learning (hálózati on-line) tanulás formájában indított informatikus könyvtáros szak jelentette. (Kis-Tóth, 1998) Elsőként a Közép-Magyarországi Regionális Távoktatási Központ alközpontjaként indult meg működésünk. Ezévtől könyvtár szakon megkezdtük a tananyagaink távosítását, melynek eredményeként a nyomtatott tananyagokat távoktatási tankönyvekké és hálózati tananyagokká alakítottuk. 2001-től a főiskola új vezetése megkezdte az a távoktatáshoz nélkülözhetetlen Egyéni Tanulást Támogató Virtuális központ kialakítását, mely a Távoktatási Központ működését segíti. A projekt során olyan távoktatási anyagot készítettünk, amely nyomtatott és elektronikus terjeszthető formában egyaránt rendelkezésre állnak a hallgatók számára. Az on-line tananyagaink (webes felületen bármilyen böngészővel megtekinthetők) hálózati kommunikációra optimalizált állományok, alkalmasak akár online vizsgáztatásra is. Távoktatás, e-learning, blended learning A távoktatás felnőtt és nyitott-képzési szempontból arra a kérdésre próbál felelni: hogyan tudnánk olyan tananyagot és szolgáltatásokat nyújtani, amelyek révén a hallgatók tértől és időtől függetlenül hatékonyan sajátíthatnák el azt. Az e-learninggel kombinált (blended) képzésünk hatékony képzési mód napjainkban, de az alkalmazott szervezeti forma vajon megfelel-e minden elvárásnak. Melyek az erősségeink és hol kell még javítanunk az oktatás technológiájában? A távoktatás tartalma megváltozott, illetve változóban van. Ha azonosítjuk a távoktatást az elektronikus tanulással jelenlegi átmeneti fejlődési korszakunkban, akkor különböztessük meg a hagyományos vagy klasszikus távoktatást az elektronikus távoktatástól. 10 Forgó Sándor Hauser Zoltán Kis-Tóth Lajos: Tanulás tér- és időkorlátok nélkül. In: Iskolakultúra, 2004/12.

(Kovács, 2002). A fenti gondolatmenet alapján az e-learning definíciója: Az e-learning olyan számítógépes hálózaton elérhető nyitott tér- és időkorlátoktól független, képzési forma, amely a tanítási tanulási folyamatot megszervezve hatékony, optimális, ismeretátadási, tanulási módszerek birtokában a tananyagot és a tanulói forrásokat, a tutor-tanuló kommunikációt, valamint a számítógépes interaktív oktatószoftvert egységes keretrendszerbe foglalja, a tanuló számára hozzáférhetővé teszi. (Forgó, 2002) Mi támogatjuk az e-learning módszerekkel kombinált oktatási formát. (Allison, 2003) Az utóbbi évek nemzetközi (tengerentúli) szakirodalma is megerősíti ezt. Allison Rossett, a San Diego Állami Egyetem oktatástechnológia professzora egyetért a vegyes elmélet megközelítéssel. A tanulási elméletek nem olyanok, mint a vallás mondja. Nem kell eldöntened, hogy katolikus vagy baptista vagy muzulmán vagy, és kizárod az összes többit. A cél az, hogy minden helyzetre megtaláljuk a megfelelő elméletet. Zemke szerint a helyzet függ az emberektől, akiket szolgálunk, az elsajátítani vágyott ismeretek természetétől és a helyzettől, amelyben elő kell adniuk ezeket. (Zemke, 2003) Ebben a részben egy úgynevezett kombinált (blended) szisztémát, egy tervezési és fejlesztési folyamatokhoz kapcsolódó rendszert fogunk vázolni. A projektünkben olyan utat jelöltünk meg, amely napjaink az egyik legkorszerűbb szemléletének is megfelel blended képzés, azaz kombináljuk az elektronikus felületet a nyomtatott tananyagokkal és a személyes jelenléttel. A blended learning a hagyományos jelenléten alapuló oktatás és konzultáció, valamint a távoktatás elektronikus tanulási környezetének, illetve tananyagainak változatából alakult ki A címben megjelölt szakterület feldolgozására a kevert módszert javasoljuk, azaz nem a teljesen személytelen képzések kiépítését, hanem a blended learning vegyes típusú kurzusok kialakítását és bevezetését tartjuk alkalmasnak a képzés javítására. Julian és Boone 2001-es IDC tanulmánya szerint a kevert megközelítés biztosítja, hogy a tanulási folyamat a lehető legnagyobb hatásfokú legyen, és így a szervezet termelékenysége optimális és ügyfeleinek értékes dolgokat nyújt. A blended learning tanulás és oktatáselméleti, módszertani alapokon nyugvó átfogó infopedagógiai stratégia, mely a tanulást támogató rendszer révén az emberi lét változatos megismerési és kommunikatív formáit integrálva tér- és időkorlátok nélkül biztosítja a tanu-

ló számára az optimális ismeretelsajátítást. Olyan oktatási technológia, mely a képzéshez változatos, tanulási környezeti elemek (módszerek és eszközök); hagyományos és virtuális tantermi tanulási formák, személyes és távolsági konzultációval, nyomtatott- és elektronikus tananyagok segítségével, magas színvonalú (high-tech) infokommunikációs eszközök révén a tananyagot kooperatívan, változatos módszerekkel, egyénre szabott formában teszi hozzáférhetővé, biztosítva a tanulók előrehaladási ütemének ellenőrzését, értékelését. (Forgó, 2004) 1.3. Az e-learning keretrendszerek jellemzői, szolgáltatásai A számítógépes hálózatok lehetőségeit kihasználó távoktatási rendszerek között ma már egyeduralkodónak tekinthetők a web-alapú WBT: Web-based Tools rendszerek. Ezek a rendszerek a www kliens-szerver architektúráját követve webszerverek által futtatott, a képzés lehetőségeit és felületét meghatározó CGI programokból, valamint a programok által kezelt adatokból állnak. A tananyagokhoz és a tanulást támogató különféle eszközökhöz való hozzáférést tetszőleges, grafikus felületű webkliensek, böngészők teszik lehetővé. Ennek köszönhetően a tanfolyam menedzseléséhez és magához a tanuláshoz csupán megfelelő webböngészőre van szükség. A szoftverek piacán egyre több web-alapú távoktatási rendszer lelhető fel. A keretrendszer választása során az alábbi szempontokat kell szem előtt tartanunk: biztosítsa a tananyagátadás változatos (mediális, intaraktív) módszereit; információs eszközként alkalmas legyen a kurzus során a hallgatói előmenetel követésére; tartalmazzon többféle számonkérési lehetőséget; sokoldalú kommunikációs formát biztosítson a hallgató-tanár kapcsolattartásban; pontosan tartsa nyilván a hallgatói adminisztrációs adatokat, eszközöket; adjon lehetőséget egyéb eszközök (képtár, fogalomtár, index, tárgymutató, keresés) alkalmazására. 1.4. Az e-learning keretrendszerek összehasonlítása A tartalomkezelő rendszer (TKR vagy angol rövidítéssel CMS) egy marketing kifejezés azokra a szoftverekre, amelyeket több személy együttműködésével készülő munkák koordinálására dolgoztak ki. A tartalomkezelő rendszerek legfontosabb funkciói: biztosítsák, hogy sok személy tudjon egyszerre adatokat, ismereteket tárolni és ezeket egymással megosztani, a hozzáférés szerep szerinti szabályozása: a felhasználó szerepe határozza meg, hogy mely adatokat láthatja vagy módosíthatja, könnyű adattárolási és adatelérési lehetőségek biztosítása, csökkentsék a redundáns adatbevitelt, megkönnyítsék a kimutatások összeállítását, segítsenek a felhasználók közti kommunikációban. A kezelt adatok jellege attól függ, hogy a tartalomkezelő rendszert mely alkalmazási területre dolgozták ki. Gyakran alkalmaznak TKR -t dokumentációk készítésére, tárolására, lektorálására, kiadására, vagy különféle elektronikus anyagok (fényképek, filmek, irat másolatok) tárolására, rendszerezésére, támogatva ezek későbbi, relevancia szerinti megtalálását. A különböző alkalmazási területekre specializált tartalomkezelő rendszerekre változatos megnevezéseket használnak: vállalati szintű tartalomkezelő rendszer (ECMS), webtartalom-kezelő rendszer (WCMS) dokumentumkezelő rendszer (DMS), mobil tartalomkezelő rendszer (MCMS), komponens tartalomkezelő rendszer (CCMS),

digitális vagyonkezelő rendszer (DAM), oktatási tartalomkezelő rendszerek (LMS). Ezen elnevezések meghatározása azon keresztül történik, hogy milyen tevékenységre jellemző munkafolyamatokat támogat a tartalomkezelő rendszer. A meghatározások idővel változnak, alkalmazkodva az újabb elvárásokhoz, a rendelkezésre álló szoftverek skálájához. Az oktatási tartalomkezelő rendszerek oktatási programok, események, távoktatási programok adminisztrációjára, dokumentálására, nyomon követésére alkalmasak. Ezek a rendszerek támogatást nyújtanak többek közt az osztályozások nyilvántartásában, tananyagok összeállításában, kézbesítésében, a közösség on-line kommunikációjában. 1.5. Az e-learninget támogató szabványok a gyakorlatban 11 1.5.1. Az e-learning-ről Napjaink egyik leggyakrabban hangoztatott kifejezése az e-learning. Bár az e-learning-nek az elektronikus oktatásnak több lehetséges megvalósítási formája van, manapság többnyire a hálózaton, Interneten megvalósított formáira gondolunk. Nem véletlen, hiszen az Internet változatos lehetőséget biztosít az oktatási tartalom elhelyezésére az egyszerű szöveges dokumentumoktól kezdve a komplex oktatási rendszerig. Minket elsősorban ez utóbbi érdekel. A felsőoktatásban egyre komolyabb problémát okoz a képzés eltömegesedése. A megnövekedett hallgatói létszám az egyik oka, hogy új oktatási módszerek után kell néznünk. A másik ok a posztgraduális képzés előtérbe kerülése. A folyamatosan megújítandó tudás egyre több felnőtt korú hallgatót ültet az iskolapadokba. Számukra azonban a hagyományos osztálytermi képzés kifejezetten előnytelen. Ugyanakkor bizonyos szakmákban az ismeretek elavulása olyan mértékű, hogy azok felfrissítését a hagyományos oktatási struktúra nem tudja biztosítani. Az egyik megoldás a nyitott és távoktatási módszerek, különösen a fent említett elektronikus oktatási rendszerek alkalmazása. Hazánkban is egyre több szervezet, felsőoktatási intézmény valamint cég kötelezi el magát valamilyen elektronikus oktatási rendszer mellett. Az esetek jelentős részében még ma is az a jellemző, hogy egyedileg fejlesztett rendszereket alkalmaznak. Konkrét megvalósítás egy konkrét tananyagra, de korántsem biztosított, hogy egy másik oktatási anyagot szintén ugyanabban a rendszerben fejlesztenek. Ebben az esetben a szervezet különböző oktatási anyagai nem tudnak kommunikálni egymással, nem kompatibilisek egymással, holott potenciális lehetőség, hogy ugyanazok a hallgatók használják. Egy elektronikus oktatási rendszer alkalmazása mindig stratégiai döntést kíván. Egy e-learning rendszer sok követelménynek kell megfeleljen. Elsősorban integrálhatónak kell lennie a meglévő hagyományos oktatási rendszerbe. A hardver- és a szoftverösszetevőket mind szerver-, mind kliensoldalon úgy kell megválasztani, hogy a szervezet mérete és igényei mellett gyorsan és biztonságosan lehessen a tananyaghoz férni. Meg kell oldani a tananyag, s az egész rendszer védelmét, mind a külső behatolásokkal szemben, mind a belső, jogosulatlan hozzáférésekkel szemben. Egy jó rendszerről elmondható, hogy multifunkcionális, azaz támogatja az elektronikus képzés minél több formáját. A rendszer működése szempontjából talán a legjelentősebb terület a rendszerben képződő adatok nyomon követése. A hallgatók minden tevékenysége dokumentált és visszakereshető kell, hogy legyen. Nem csupán a vizsgaadatoknak, hanem akár olyan szinten, hogy a hallgató melyik leckét dolgozta már fel, mennyi időt töltött el vele, melyek azok a leckék, amelyeket átlépett, milyen módon lépett ki az adott oktatási egységből. Ez az adatgyűjtés nem pusztán a hallgatók teljesítményadatainak a követésére szolgál, hanem magára a kurzusra vonatkozó 11 http://www.ektf.hu/agriamedia_old/eloadoi_eloadasok/2002_papp.doc

információk is kinyerhetők belőle. A kurzus statisztikai adatain túl megtudhatjuk, hogy melyek azok a tananyagrészletek, amelyek módosításra szorulnak, s melyek a sikeresek. Ez fontos támpont a további fejlesztésekhez. Az adatok nyomon követésére több módszer kínálkozik: file alapú nyomon követés e-mail alapú nyomon követés adatbázis alapú nyomon követés LMS (Learning Management System) 12 Mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya egyaránt, azonban mind közül a legteljesebb körű szolgáltatást az LMS nyújtja. Nagy előnye e rendszereknek, hogy a nyomon követési módszerek közül egyedül ezen a területen alakultak ki szabványok. 1.5.2. A szabványok jelentősége Az internetes oktatás területén számos szolgáltató kínálja web alapú kurzusait, tananyagait. A nagyobb vállalatok is egyre-másra indítanak, s kívánnak a jövőben indítani ilyen képzéseket, valamint az akadémiai szférában is sorra jelennek meg az e-learning tananyagok. Ma már több olyan virtuális egyetem is létezik, amely csak ebben a formában üzemel. Tudjuk, hogy az oktatási anyagok fejlesztése, bővítése igen időigényes folyamat. Ha minden egyes alkalommal új tananyagot akarunk fejleszteni, az gazdaságtalan lenne. Meg kellett oldani, hogy a fejlesztendő tananyagokat gazdaságosan lehessen előállítani, egységes elvek szerint. Az egységesítés, szabványosítás számos előnyt kínál az elektronikus oktatási piac szereplőinek. Az előnyök a következők lehetnek: Interoperábilitás: Amennyiben mind a tananyag, mind a tanulási környezet ugyanazon elvek alapján épül fel, működik, lehetőség kínálkozik a rendszerek közötti tananyagcserére minimális módosításokkal, vagy akár módosítások nélkül. A tananyagok testreszabhatósága: Az előzőekben vázolt flexibilitás lehetővé teszi a tananyagrészletek tetszőleges variálhatóságát, tehát adott esetben a tananyagot teljesen a tanuló igényeihez lehet szabni. Újrahasznosíthatóság: A tananyag különböző szolgáltatók oktatási anyagainak blokkjaiból állítható össze, azokat így a lehető legjobban kihasználva, a lehető legjobb tananyaggá összegyúrva. Valamint a kész oktatási egységet a felhasználók újra és újra felhasználhatják, függetlenül attól, hogy melyik szolgáltatótól szerezték be. Gyors, pontos kereshetőség: Fontos kérdés az oktatási blokk azonosítása, tulajdonosának meghatározása, státusza, nyelve stb., amit csak egy egységes metaadatrendszer segítségével lehet megoldani. Ez a fajta indexelés az alapja az adott egység kereshetőségének. Gazdaságosság: Több szakértő szervezet egybehangzó véleménye, hogy a szabványok alkalmazása a piac exponenciális növekedéséhez vezethet, épp úgy, ahogy azt a szabványosított Internet is tette az elmúlt években. Ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson, a szabványosításnak több területen be kell következnie. Ezek közül a leglényegesebbek a következők: új tartalommodellek fejlesztése, a metaadatmodellek szabványosítása, a szabványos futtatókörnyezet leírása, a tanulók leírásával kapcsolatos modellek megalkotása. A szabványok, ajánlások megalkotásán több kisebb-nagyobb szervezet munkálkodik. A jelentősebb szervezetek tevékenységüket összehangolják, építenek egymás eredményeire. Ez az együttműködés az utóbbi években egyre szorosabbnak mondható. Hogy ezek a törekvések 12 A mozaikszavak jelentését a tanulmány végén lévő táblázatban adjuk meg.

mikor állnak össze egy egységes szabványegyüttessé, azt ma még nehéz megjósolni, de az már most is egyértelműen látszik, hogy a piac melyeket favorizálja. 1.5.3. Szervezetek AICC Aviatiton Industry CBT Committee Az AICC a legrégebbi szervezet, amely ajánlásokat készít a CBT tananyagok fejlesztéséhez. 1988-ban alapították. Eleinte a repülési ágazat számára készítettek javaslatokat, ma azonban általánosan elismert ez irányú tevékenységük. A szervezet fő céljai: CBT rendszerek gazdaságos és hatékony kidolgozása A CMI (Computer Managed Instruction) rendszerek kompatibilitását biztosító irányelvek kidolgozása Fórum biztosítása a CBT és a hasonló technológiák számára Az AICC irányelveket és ajánlásokat (Guidelines and Recommendation) AGR-eket ad ki. Ezek az AGR-ek képviselik az AICC adott területre vonatkozó hivatalos közléseit. Minden AGR azonosítója AGR -rel kezdődik, s egy háromjegyű számmal folytatódik. A mi szempontunkból két szabvány érdekes: az AGR-006 a fájl alapú CMI rendszerek, illetve az AGR- 010, a web alapú CMI rendszerek szabványa, Az AICC szabványalkotó tevékenysége mellett minősítéssel is foglalkozik. A minősítési rendszer kétszintű. A Designed to AICC Guidelines minősítést azok a cégek használhatják, amelyek maguk szavatolják, hogy termékük megfelel az ajánlásoknak. (Az AICC honlapjáról ehhez tesztprogramok tölthetők le.) Az AICC Certificated magasabb szint. Ezt a minősítést azok a termékek kapják meg, amelyeket maga az AICC független tesztlaboratóriumokkal vizsgáltat be. Jelenleg az alacsonyabb szintű minősítésre 56 termék regisztráltatta magát, legtöbbjük az AGR-010 szabványnak kíván megfelelni. A magasabb szintű minősítést jelenleg 39 termék élvezheti. Ezek közül egy az AGR-006-nak felel meg a többi az AGR-010-nek. Ebből is láthatjuk, hogy a piac egyértelműen a webes technológia mellett tette le a voksot. Tudnunk kell továbbá, hogy a minősített termékeket 6 csoportba sorolják: Hozzárendelési egység CMI rendszer CMI ASP CBT tanfolyam Tananyag-generációk/kiértékelő rendszer Szerzői rendszer IMS Global Learning Consortium Inc. Az IMS-t 1997-ben alapították a National Learning Infrastructure Initiative of EDUCASE keretén belül. Az IMS projekt célja az, hogy az LMS rendszerek számára XML-alapú metaadat-specifikációkat dolgozzon ki. A szervezet szabványait több szabványalkotó szervezet így az AICC és az ADL, valamint a termékgyártók is átveszik. Az IMS által kidolgozott specifikációk a következő területekre vonatkoznak: Diákinformációs modell (LIP) Tartalom-csomag specifikáció (CP) Kérdés- és tesztspecifikáció (QTI) Metaadat-specifikáció (MD) ADL Advanced Distributed Learning Az ADL-t az Egyesült Államok védelmi minisztériuma és a Fehér Ház Tudományos és Technológiai Irodája hozta létre 1997-ben. A szervezet célja, hogy a szolgáltatóknak segítsen abban, hogy költségtakarékosan fejleszthessenek testre szabott oktatási anyagokat. A közös

szabványok és irányvonalak kidolgozásán túl arra törekednek, hogy a meglévő technológiákat a lehető legjobban aknázzák ki, új technológiákat vezessenek be, valamint széleskörű együttműködésben fogják össze az ágazat szereplőit. Az ADL integráló szerepet tölt be a szabványosítási törekvésekben. Megalkotott szabványegyüttesük, a SCORM (Sharable Content Object Reference Model) gyakorlatilag a társszervezetek szabványaira épül. Tartalomfelhalmozási modelljükhöz az IMS tartalomcsomag- és metaadat-leírását, az LTSC metaadat-szótárát, s az AICC tartalomstruktúra-leíró módszerét használták fel. A futtatási környezet leírásához az AICC adatmodelljét és API-ját használták fel. Véleményem szerint az ADL törekvései sokat ígérőek, s a jövőben érdemes lesz odafigyelni eredményeikre. Az ADL szintén folytat többszintes hitelesítési gyakorlatot. Egyre több gyártó vállalja, hogy az ADL előírásainak is megfelel, ami nem nehéz, hiszen igen közel áll az AICC követelményrendszeréhez. LTSC Learning Technology Standards Committee Az LTSC az IEEE által létrehozott szervezet, melyben több munkacsoportra osztva folyik a specifikációk fejlesztése. A szabványalkotók szempontjából talán a legjelentősebb ajánlásuk az adatokra és metaadatokra vonatkozó ajánlás, a LOM (Learning Object Meta-data). DC Dublin Core Meta-data Initiative A nemzetközi szervezetet az ohiobeli Dublinban alapították 1995-ben. A szervezet fő célja, hogy segítségével megkönnyítsék az adatok keresését a hálózaton. Célkitűzésük: az egyszerű előállítás és karbantartás; széles körben érthető szemantika, nemzetközi hatáskör (21 nyelven), bővíthetőség. A DC törekvéseit, eredményeit az IMS folyamatosan integrálja szabványaiba. ISO/IEC JTC1/SC36 A szervezet 2000 tavaszán alakult, s a számítógép alapú oktató rendszerek működésének, kompatibilitásának és újrafelhasználhatóságának szabványosítását kívánják elősegíteni. Az SC36 törekvései szerint hét technológiai területen alkot szabványokat: 1. 1484.3 Szószedet, terminológia 2. 1484.1 Felépítés, architectúra; 1484.11 CMI rendszer 1484.14 Semi Structured Data APIs 3. 1484.12 Oktatási tananyag 4. 1484.13 Tanulóinformáció 1484.2 Publikus és privát információk 5. Kezelőrendszerek 6. Oktatói környezetre jellemző kollaborációs technikák 7. Értékelés, tesztelés, tanúsítás, akkreditálás 1.5.4. Hazai helyzet A közelmúltban módszeresen böngésztem jó néhány felsőoktatási intézmény honlapját oktatási tartalom után kutakodva. Érdeklődésemet az motiválta, hogy képet kapjak arról, hogy a különböző intézmények, tanszékek, oktatók milyen jellegű oktatási tartalmat, s milyen formában helyeznek ki weblapjaikra? Mennyire ismerhető fel a közös akarat, a szándék, hogy a hallgatók tanulásához segítséget nyújtsanak? Természetesen az is érdekelt, hogy hol használnak elektronikus oktatási keretrendszert.

Nos, tapasztalatom szerint a legnagyobb számban egyszerű szöveges dokumentumok vannak jelen a honlapokon. Ezek túlnyomó része egyszerűbb segédlet, könyvek, jegyzetek kivonata, vagy a hallgatók által rögzített előadások szövege. Jelentős szeletet képviselnek a tudományos publikációk, s a szakdolgozatok webes adaptációi. A dokumentumok megjelenési formája zömében esetleges, egy-egy oktató tűzoltómunkájának eredménye. Korábbi tapasztalataimhoz képest több helyen biztosítottak egységes formai keretet a hallgatóknak szánt oktatási anyagok elhelyezésére. Szervezett oktatási tartalom, kurzusok nyomaira alig lehet akadni. Bár ennek oka az is lehet, hogy nem az Interneten, hanem a belső hálózaton kerülnek elhelyezésre. Elektronikus oktatási keretrendszert pedig csak elvétve találni. (Jobbára azokban az intézményekben, amelyekről közismert, hogy elkötelezettek e témában.) Úgy tűnik, az intézmények jelentős része még nem ismerte fel, hogy mit profitálhat ebből az oktatási formából, nem látták be stratégiai jelentőségét. Pedig Magyarországon is egyre több keretrendszer kapható, vagy van magyar forgalmazója (Pl.: Aspen szerverek: Aspen Content Development Server, Aspen Learning Management Server, Aspen Learning Experience Server; WBT Manager; WebCT; Phoenix 2.0; stb.) Másrészről több felsőoktatási intézményben vannak hagyományai olyan multimédiafejlesztő szoftverek alkalmazásának és oktatásának, melyek mai verziói részben vagy egészben megfelelnek egy vagy több LMS szabványnak. Ilyenek például a ToolBook, vagy a Macromedia Authorware. Bár a keretrendszerek, a szerzői rendszerek nem olcsóak, nem beszélve magának a tananyagnak az előállítási költségeiről, de itt az ideje, hogy elvégezzünk néhány gazdaságossági számítást, hogy kiderüljön, mit nyerhetünk gazdaságilag. Ez nem történhet meg gyökeres szemléletváltás nélkül. A mai tömegképzés közepette el kell gondolkodnunk azon, hogy jelen adottságaink mellett mennyire vagyunk hatékonyak. Alaposan át kell gondolni, hogy intézményünk mely tantárgyait lehet hatékonyabban oktatni elektronikus tananyagként, s melyek azok, amelyek nem nélkülözhetik a személyes kontaktust. Miközben Magyarországon még mindig csak kóstolgatjuk az LMS rendszerekben rejlő lehetőségeket, az ADL fejlesztőcsapata a SCORM 2.0 verziójában már az intelligens oktatási rendszer modelljén dolgozik. Vajon nem maradunk-e le megint valamiről? ADL AGR AICC Advanced Distributed Learning AICC Guidelines and Recommendations Aviation Industry CBT Committee 1. táblázat: A mozaikszavak listája, értelmezése Az USA védelmi minisztériuma és a Fehér Ház Tudományos és Technológiai Irodája által alapított szervezet, mely célja új típusú oktatási technológiák kidolgozása Az AICC által kibocsátott irányelvek és ajánlások Nemzetközi szövetség, melynek célja elsősorban a repülési iparágban a számítógép alapú oktatási anyagok kifejlesztése, értékelése API Application Program Interface Alkalmazásprogramozói csatoló CBT Computer-Based Training Számítógép alapú képzés CMI Computer Managed Instruction Számítógéppel támogatott oktatási keretrendszer DC Dublin Core Nemzetközi szervezet, mely az adatok Internetes kereséséhez ajánl metaadat-specifikációkat HACP http-based AICC/CMI Protocol Az AICC http-alapú protokollja, mely a kliens és a CMI/LMS rendszer kommunikációját írja le

IEEE IMS Institute of Electrical and Electronics Engineers Instructional Management Systems Mérnököket egyesítő nemzetközi szervezet Nemzetközi szervezet, mely nyílt metaadatspecifikációkat fejleszt távoktatással kapcsolatos tevékenységekhez ITS Intelligent Tutoring System Intelligens oktatási rendszer, mely a tanulói válaszokból megítélve valós időben generálja a tanuló felkészültségének megfelelő következő szintet JTC1/S C36 Joint Technology Committee Sub Committee 36 Az ISO szabványügyi szervezet oktatási technológiákkal foglalkozó alszervezete LMS Learning Management System Tanulásirányítási keretrendszer LOM Learning Object Meta-data Az LTSC egyik ajánlása, mely a leírásokon túl a felhasználandó értékekre is ajánlást tesz LTSC Leaning Technology Standards Committee Az IEEE alszervezete, mely technikai szabványokat, ajánlásokat dolgoz ki az internetes oktatási anyagok kompatibilitásának biztosításához SCO Sharable Content Object Megosztható (újrahasznosítható) tartalom objektum Az ADL által kifejlesztett referenciamodell SCORM Sharable Content Object Reference Model WBT Web-Based Training Web alapú oktatás XML extensible Markup Language Kiterjeszthető leíró nyelv

2. A digitális írástudatlanság 2.1. Törekvések a digitális írástudatlanság felszámolásához Magyarországon és az EU-ban A digitális írástudás olyan mértékben vált kiemelt elvárássá a munkaerőpiacon, hogy hiánya vagy hiányosságai korlátozott foglalkoztathatóságot eredményeznek, ami alapvetően viszszaveti az egész ország versenyképességét. Az IKT felhasználói ismeretek szintjének elmaradása az adott munkakör által igényelt ismeretszinttől kimutathatóan pénz- és időveszteséggel jár a gazdaság és a közszféra számára is. Az alacsony digitális írástudásra vezethető vissza, hogy az online kormányzati, közigazgatási és egészségügyi szolgáltatások is csak lassan terjednek, ami elodázza a költséghatékony, a milliárdokban mérhető megtakarítást eredményező online szolgáltatások alkalmazását. Az alacsony digitális írástudás szintje megakadályozza az online oktatási, képzési formák tömeges elterjedését, ezáltal meggátolja a tömeges részvételt a felnőttképzési programokban, ami szintén visszahat az alacsony munkaerő-piaci versenyképességre, az alacsony foglalkoztathatóságra. A fogyatékkal élők és más hátrányos helyzetű csoportok kimaradnak az IKT nyújtotta előnyökből, ezáltal tovább mélyül a szakadék a társadalom egyes rétegei között. A digitálisan írástudók körében is alacsony az online tranzakciók aránya. A hiányzó digitális írástudás miatt alacsony az igény az online szolgáltatásokra, ezért a húzóiparágba tartozó online szolgáltatások piaca nem tud fejlődni. 16 év feletti lakosság csaknem fele még mindig nem digitálisan írástudó. Különösen nagy a lemaradás az idősek, hátrányos helyzetűek, kistelepülésen élők és alacsony végzettségűek körében. Az elmúlt három év eredményét nézve azt láthatjuk, hogy jelentős mértékben (14 %- kal) nőtt a digitálisan írástudók aránya, azaz az offline PC használatot követően a világhálót elkezdték használni. Ugyanakkor a teljesen digitálisan írástudatlan réteg csak 5 %-kal csökkent. Külön probléma, hogy zárul az olló, azaz az internet- és számítógép-használók számában fennálló különbség minimálisra csökkent, azaz (a korábbiaktól eltérően) elmondhatjuk, hogy aki számítógépet használ, az internetet is. Felmérések alapján nem várható, hogy a PC-vel rendelkező használók aránya jelentős mértékben megnövekedne a jövőben. Ez ahhoz vezethet, hogy a digitálisan írástudók és írástudatlanok közti szakadék állandósul. A KKV-kat és különösen a mikrovállalkozásokat vezetők körében alacsony a digitális készségek szintje. A képzésbe még nem épült be a digitális eszközök és tartalmak készségszintű használata. A digitális átállásra az érintett 8-900 ezer háztartást még fel kell készíteni. 2.2. Lehetséges célcsoportok A Digitális Megújulás Cselekvési Terv egyik fő célja a digitálisan írástudatlanok számának csökkentése 1 millió fővel 2014-ig. Ma már elmondhatjuk, hogy akit érdekelt, és felkészült rá, az valamely technológián nyújtott infokommunikációs szolgáltatás vonatkozásában valamely szolgáltatónak már ügyfele. A lakosság fennmaradó része érdeklődés és készség híján nem használja az infokommunikációs szolgáltatásokat. A potenciális felhasználóknak meg kell mutatnunk, hogy számukra mit jelenthet a szélessáv, az internet, illetve a technológia nyújtotta lehetőségek. Ezen fogyasztók kisebb arányát lehet tömegkommunikáció, vagy szolgáltatói közvetlen marketing eszközökkel érdekeltté tenni. Erre a vidéken, kisvárosokban, falvakban élők esetében nagyobb lehetőséget adnak a képzési és motivációs programok, illetve a közösségi terek.

A digitális írástudatlanság csökkentése, és ezen túlmenően az információs írástudás elterjesztése érdekében olyan motivációs és közösség-orientált programokat indítunk, amelyek leginkább a helyi környezetre, igényekre, valamint a személyes kapcsolatok és helyi közösségek természetes erejére épülnek. A programok kidolgozásánál számítunk a civil szervezetek, a magánszféra és a témában élenjáró EU tagországok eddigi tapasztalataira, tudására. A programok végrehajtásánál is több formát képzelünk el, a tisztán állami kezdeményezésű programok mellett a közösen tervezett, finanszírozott programok továbbra is helyet kapnak, súlyuk is nagyobb lesz. Meg kell találnunk a felülről irányított, központi akciók és az alulról szerveződő, civil kezdeményezések közötti optimális összhangot. A digitális írástudás növelését célzó programoknak számos értékteremtő, közvetlen és közvetett társadalmi-gazdasági haszna, hatása van. Ezek között kiemelkedő, hogy javul a felhasználók életminősége: bármikor információhoz juthatnak, hozzáférhetnek a digitálisan elérhető kulturális és oktatási tartalmakhoz, részt vehetnek a környezetükben történő eseményeken, a döntésekben (edemokrácia), kényelmesebben intézhetik ügyeiket (e-közigazgatás/szolgáltató állam), javul a felhasználói komfortérzet, lehetővé válik az önfenntartás (segélyek helyett munka és tanulás), a digitálisan érett társadalomra korszerű szolgáltatásokat lehet építeni (pl. távoktatás, e-egészségügyi szolgáltatások), melyek központilag nyújthatók, ezáltal költségmegtakarítást eredményeznek, lehetővé válik az elektronikus közszolgáltatások általános bevezetése, a digitális írástudás fejlesztése növeli a foglalkoztatottságot, és így közvetve növeli a hazai gazdaság versenyképességét, megalapozza az online szolgáltatások piacának bővülését, és növeli az online oktatásban, ezáltal a felnőttképzésben résztvevő lakosság arányát. Az állam feladata annak a gazdasági, jogszabályi környezetnek a kialakítása, amelyben a vállalkozások és a civil szféra közösen véghezvihetik programjaikat. Fontos ugyanakkor, hogy a kormányzat központilag bevezetett hatékony (pl. e-ügyintézési) szolgáltatásokkal jelentősen növelheti a felhasználók aktivitását. A magyar internetezőknek mindössze a negyede úgynevezett mély internethasználó; mindössze ennyien használják az internetet az információszerzésen és levelezésen túl ügyintézésre, vásárlásra, banki szolgáltatások igénybevételére. A használat ösztönzése az életminőség javítása mellett az e-gazdaságban tevékenykedő vállalkozásokra is pozitív hatással van: keresletnövekedést jelent, ami újabb szolgáltatások kifejlesztését generálja és vállalkozásélénkítő, munkahelyteremtő hatással is bír. Mindezekre tekintettel a kormányzat számára fontos cél a digitálisan már írástudó felhasználók ismereteinek és internethasználatának mélyítése, valamint újabb elektronikus szolgáltatások igénybevételére való ösztönzése. Az életminőség javítását célzó szolgáltatások akkor lehetnek sikeresek, ha ezeket a felhasználók képesek és merik is használni. A kormányzat a felhasználói bizalom növelése érdekében kiemelt figyelmet fordít a kapcsolódó fogyasztóvédelmi szabályozásra, a hatékony fogyasztóvédelem ugyanis a fogyasztói kockázatok csökkentésével érdemben ösztönözheti a felhasználókat az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások igénybevételére. Önmagában a fogyasztóvédelem megerősítése azonban nem eredményezi a szolgáltatásokat valóban igénybe venni szándékozó, tudatos fogyasztói magatartást. A felhasználóknak ismerniük kell az interneten elérhető szolgáltatástípusokat, ezek előnyeit és hátrányait, illetve saját lehetőségeiket e szolgáltatásokkal összefüggésben, ezen ismeretek birtokában válnak ugyanis tudatos fogyasztóvá. A kormányzat ezért kommunikációs akciókat tervez a felhasználók számára az interneten elérhető egyes pl. e-közszolgáltatásokkal, életviteli és energiahaté-

konyság növelő e-szolgáltatásokkal összefüggésben, ösztönözve ezzel a felhasználókat ezen szolgáltatások tudatos igénybevételére.

3. IKT kompetencia, médiakompetencia 3.1. Hatékony és kreatív médiahasználat A marketingkommunikáció fejlődésének kezdetét hazánkban a rendszerváltozás idejére tehetjük. A médiatervezés tudománya nem sokkal ezután, közel 15 éve indult útjára. Az azóta eltelt idő alatt jelentős változásokon ment keresztül a szakma, rendkívül sok hatás érte külföldről és belföldről egyaránt. Változtak a termékek, a médiapiac és változtak a médiafelhasználók is, melynek együttes hatása folyamatosan alakítja, formálja a felhasználható csatornák kínálatát és a szakmát magát is. A kereskedelem fejlődésével egyre több cég akarta felhívni magára és termékére a figyelmet, ezért mind több hirdetés jelent meg a médiában, mind több inger érte a fogyasztókat. Ezek a reklámok egyrészt pozitív hatással bírnak, hiszen információt közvetítenek, tájékoztatnak, miközben színesebbé teszik környezetünket. (Egy-egy színvonalas reklám még akár vizuális vagy audio-vizuális élményt is jelenthet). Azonban ezek a hirdetések olyannyira tömegesen árasztják el a világot, hogy egy bizonyos határon túl már zavaróak lehetnek. A magyar fogyasztók 33%-a elutasítja a reklámokat a GfK-Szonda-TGI kutatása szerint. Az USA-ban 2904 reklámot látnak a fogyasztók naponta, ebből csupán 52-t észlelnek, 24-et képesek megvizsgálni részletesen és csak 4 üzenetre reagálnak valamilyen formában. Egy magyar fogyasztóra hetente átlagosan 255 tévészpot, 350 óriásplakát, 177 sajtóhirdetés, 136 rádiószpot és 1,6 mozireklám zúdul. A fogyasztók már nem figyelnek fel olyan intenzíven a hirdetésekre mint korábban, immunissá váltak rá. Nem éri el az ingerküszöbüket és nem készteti őket vásárlásra, vagyis hatástalanná váltak. Ennek tudatában az ezredfordulón egy szemléletváltás volt megfigyelhető. Felismerték, hogy a médiazaj Magyarországon is egyre erősebb, ezért a hirdetők igyekeztek minél egyedibb és kreatívabb módon eljuttatni az információt a fogyasztók tudatáig. A folyamatot segítette, hogy mindinkább bővült a felhasználható médiumok tárháza. Nemcsak a technika fejlődése járult ehhez hozzá, de a rendelkezésre álló felületek skálája is szélesedett. Ezek az üzenetközlési formák nem tartoznak a klasszikus média tárgykörébe, a gyakorlatban azonban mind kevésbé különülnek el az elméleti szinten elhatárolt marketingkommunikációs eszközök, egyre erősebb a konvergencia. Az alternatív megoldásoknak köszönhetően a hirdető olyan utat találhat a fogyasztóhoz, mely észrevétlenül jut el tudatáig az egyre növekvő médiazajon keresztül és hat érzékeire, érzéseire. Magyarországon általában megfigyelhettük, hogy csupán a nemzetközi médiatrendek másolása, követése zajlik a piacon, ami azt jelenti, hogy csak hosszabb-rövidebb idő eltelte után jelennek meg nálunk a fejlettebb és gazdagabb országok piacain alkalmazott eszközök, formátumok, trendek. A nálunk alternatív média összefoglaló névre keresztelt reklámhordozók azonban biztató kivételt jelentenek e szabály alól. Szakértők szerint még a brit és az amerikai piacon is ritkák a hazánkban futott alternatív kampányokhoz fogható összehangolt megjelenések. A kezdeti lendületes tendencia 2002-ben megtorpanni látszott, melyet szakemberek az ismertség és elismertség hiányával magyaráztak. Hogy mit is értünk alternatív médium alatt? Azokat a nem megszokott formáit a reklámfelületek alkalmazásának, melyekkel nem várt szituációban és meglepő módon érjük el a fogyasztót, így jobban megmarad a márka az emlékezetében, hatékonyabban célt ér az üzenet. Az Egyesült Királyságban ambient marketing gyűjtőnév alatt az otthonon kívüli, nem hagyományos médiumokat értik. Lényege az újszerűség, vagyis szokatlan körülmények között