az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük Annak érdekében, hogy a közösségi szinten mőködı vállalkozásoknál, illetve vállalkozáscsoportoknál foglalkoztatott munkavállalók az ıket érintı, más államban hozott döntésekrıl megfelelı tájékoztatást kapjanak, az Országgyőlés az európai üzemi tanács, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás tekintetében a következı törvényt alkotja: Általános rendelkezések 1. (1) A közösségi szinten mőködı vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak a tájékoztatáshoz és a velük való konzultációhoz főzıdı jogának erısítése érdekében valamennyi közösségi szinten mőködı vállalkozásnál, illetve vállalkozáscsoportnál a 3. (1) bekezdésében meghatározott kérelem szerint európai üzemi tanácsot kell létesíteni, vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárást kell kialakítani. Erre vonatkozó megállapodás esetén, vagy megállapodás hiányában az európai üzemi tanács kialakítására, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt biztosító eljárásra e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A munkavállalók tájékoztatásának és a velük való konzultációnak a módozatait úgy kell meghatározni és alkalmazni, hogy azok biztosítsák a hatékonyságot, és lehetıvé tegyék a vállalkozáson vagy vállalkozáscsoporton belüli hatékony döntéshozatalt. (2) A 7. (3) bekezdés a) pontja szerinti tágabb hatályra vonatkozó megállapodás hiányában, az európai üzemi tanács jogköre, valamint a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt biztosító eljárások kiterjednek a) a közösségi szinten mőködı vállalkozásnak valamennyi telephelyére, amely az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségrıl szóló megállapodásban részes más államban, illetve olyan államban mőködik, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségrıl szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerzıdés alapján az Európai Gazdasági Térségrıl szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez (a továbbiakban együtt: tagállam), illetve b) a közösségi szinten mőködı vállalkozáscsoport esetében a tagállamokban mőködı valamennyi vállalkozására. (3) Az európai üzemi tanács létesítésével, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításával összefüggı kötelességek e törvény szerint terhelik a) a központi vezetést, ha a közösségi szinten mőködı vállalkozás székhelye, illetve vállalkozáscsoport esetén az ellenırzı vállalkozás székhelye belföldön van a tárgyalások kezdeményezése és az ezzel kapcsolatos tájékoztatás (3. ), a különleges tárgyaló testület megalakulását követı tájékoztatás és a tárgyalások megkezdése, valamint a különleges tárgyaló testület megalakulásával, munkájának megfelelı ellátása érdekében felmerült szükséges és indokolt, valamint a tárgyalásokkal kapcsolatos költségek biztosítása (6. ), az európai üzemi tanács létszámára és összetételére vonatkozó intézkedések, valamint az ezzel összefüggı tájékoztatás (13-14. ), az európai üzemi tanáccsal folytatandó tárgyalások megkezdéséért, valamint a rendkívüli körülményekrıl való tájékoztatás és az ezzel kapcsolatos tárgyalás (16-17. ), továbbá az európai üzemi tanács feladatai teljesítéséhez szükséges és indokolt költségek biztosítása (18., 21/B. ), a képzés megszervezése (21/B. ) tekintetében; b) az a) pontban foglaltak tekintetében az irányított vezetést, ha a közösségi szinten mőködı vállalkozás székhelye, illetve vállalkozáscsoport esetén az ellenırzı vállalkozás székhelye nem tagállamban van, de a
tagállam területén mőködı telephelynek vagy vállalkozásnak a központinak alárendelt vezetése (irányított vezetés) belföldön található; c) az a) pontban foglaltak tekintetében a képviseletet, ha a közösségi szinten mőködı vállalkozás székhelye, illetve vállalkozáscsoport esetén az ellenırzı vállalkozás székhelye nem tagállamban van, de a vállalkozás, illetve a vállalkozáscsoport belföldön képviselettel rendelkezik; d) az a) pontban foglaltak tekintetében, ha a közösségi szinten mőködı vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport esetén az ellenırzı vállalkozás székhelye nem tagállamban van, képviselı megjelölése hiányában a vállalkozás azon telephelyét, illetve a vállalkozáscsoport azon vállalkozását, amely a tagállamban a legnagyobb számú munkavállalót belföldön foglalkoztatja. (3a) A közösségi szinten mőködı vállalkozáscsoportba tartozó bármely vállalkozás vezetése, a közösségi szinten mőködı vállalkozás és vállalkozáscsoport központi vezetése vagy feltételezett központi vezetése felelıs a különleges tárgyaló testület tárgyalásainak megindításához nélkülözhetetlen - különösen a vállalkozás vagy a vállalkozáscsoport szerkezetére és létszámára vonatkozó - információk megszerzéséért és az érdekelt felek (munkavállalók és képviselıik) részére történı továbbításáért. E kötelezettség a munkavállalói létszám tekintetében különösen a 2. (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt információkra vonatkozik. (4) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a) a belföldön foglalkoztatott munkavállalók létszámának megállapításával kapcsolatos munkáltatói kötelességek; b) a belföldi munkavállalók képviselıinek megválasztása, c) a belföldi munkáltatónak az európai üzemi tanács létesítésével, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításával összefüggı kötelességei, valamint e kötelességek megszegésének jogkövetkezményei; d) a belföldi munkavállalók képviselıinek védelme tekintetében abban az esetben is, ha a központi vezetés, vagy - ha a közösségi szinten mőködı vállalkozás székhelye, illetve vállalkozáscsoport esetén az ellenırzı vállalkozás székhelye nem tagállamban van, de - a központinak alárendelt vezetése (irányított vezetés); a vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport képviselete; vagy képviselı megjelölése hiányában a vállalkozás azon telephelye, illetve a vállalkozáscsoport azon vállalkozása, mely a tagállamban a legnagyobb számú munkavállalót foglalkoztatja más tagállamban található. (5) E törvény hatálya nem terjed ki a (3) bekezdés a)-d) pontjában foglalt vállalkozás tengeri kereskedelmi hajóján foglalkoztatott munkavállalóra. 2. (1) E törvény alkalmazásában a) közösségi szinten mőködı vállalkozás: a tagállamokban mőködı olyan vállalkozás, amely a tagállamokban legalább ezer munkavállalót, és legalább két tagállamban tagállamonként legalább százötven munkavállalót foglalkoztat; b) vállalkozáscsoport: a vállalkozások olyan csoportja, amely ellenırzı és annak ellenırzött vállalkozásaiból áll; c) közösségi szinten mőködı vállalkozáscsoport: az olyan vállalkozáscsoport, amelynek a tagállamokon belül legalább ezer munkavállalója van, továbbá különbözı tagállamokban legalább két, a vállalkozáscsoporthoz tartozó vállalkozással rendelkezik, amelyek közül az egyik - egy tagállamban - legalább százötven munkavállalót, és a másik - egy másik tagállamban - legalább százötven munkavállalót foglalkoztat; d) központi vezetés: a közösségi szinten mőködı vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport esetében az ellenırzı vállalkozás vezetése; e) konzultáció: a munkavállalói képviselık és a központi vezetés, illetve bármely megfelelı vezetési szint közötti párbeszéd kialakítása és véleménycseréje olyan idıben, módon és tartalommal, ami lehetıvé teszi a munkavállalók képviselıinek, hogy a vezetés felelısségének sérelme nélkül a konzultáció tárgyául szolgáló javasolt intézkedésekrıl kapott információk alapján ésszerő idın belül, a közösségi szinten - 2 -
mőködı vállalkozáson vagy közösségi szinten mőködı vállalkozáscsoporton belül figyelembe vehetı véleményt alkothassanak; f) telephely: a személyi és tárgyi erıforrásoknak az egyesítésével megvalósított gazdasági tevékenység helye; g) különleges tárgyaló testület: az e törvény 4-5. -ában foglaltak szerint létrehozott testület, amely a központi vezetéssel tárgyal az európai üzemi tanács, vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás létrehozásáról; h) európai üzemi tanács: az e törvény 7. (2) bekezdésében, valamint 10-12. -ában foglaltak szerint létrehozott, a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló tanács; i) tájékoztatás: adatok munkavállalók képviselıinek megfelelı idıben, módon és tartalommal történı továbbítása a munkáltatók által annak érdekében, hogy azok megismerhessék és megvizsgálhassák az adott tárgykört, amely lehetıvé teszi a munkavállalók képviselıi számára a lehetséges hatások alapos elemzését és szükség esetén a konzultációk elıkészítését a közösségi szinten mőködı vállalkozás vagy vállalkozáscsoport illetékes szervével. (2) E törvény alkalmazásában ellenırzı vállalkozás a közösségi szinten mőködı vállalkozáscsoporthoz tartozó az a vállalkozás, amely tulajdonosi helyzete, pénzügyi részesedése, vagy a vállalkozáscsoport tevékenységére vonatkozó szabályozás más rendelkezése alapján meghatározó befolyást képes gyakorolni egy másik vállalkozásra (ellenırzött vállalkozás). Az 1. (3) bekezdés a) pontja esetén a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvénynek a gazdasági társaságban való befolyásszerzésére vonatkozó részében meghatározott uralkodó tag is ellenırzı vállalkozásnak minısül. (3) A meghatározó befolyás gyakorlására való képességet - az ellenkezı bizonyításáig - vélelmezni kell, ha valamely vállalkozás egy másik vállalkozás tekintetében közvetlenül vagy közvetve a) a másik vállalkozás igazgatási, irányító vagy felügyelı szerve tagjai több mint a felének kijelölésére jogosult; b) a másik vállalkozásban való részesedéshez kapcsolódó szavazatok többségével, vagy c) a másik vállalkozás jegyzett tıkéjének többségével rendelkezik. (4) Ha a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek ugyanazon vállalkozáscsoport két vagy több vállalkozása is megfelel, az ellenkezı bizonyításáig a (3) bekezdésben foglalt sorrendet kell figyelembe venni az ellenırzı vállalkozás meghatározásánál. A (2) bekezdés alkalmazásában az ellenırzı vállalkozás szavazással és kinevezéssel kapcsolatos jogai magukban foglalják bármely másik ellenırzött vállalkozás jogait, valamint bármely a saját nevében, de az ellenırzı vállalkozás vagy bármely egyéb ellenırzött vállalkozás részérıl eljáró személynek vagy testületnek a jogait. (5) Nem vélelmezhetı meghatározó befolyás a csıdeljárás, a felszámolási eljárás, valamint a végelszámolás körében a felszámoló és a végelszámoló által tett intézkedés alapján. (6) Nem minısíti ellenırzı vállalkozásnak a biztosítóintézetet, a hitelintézetet, a pénzügyi holding társaságot, a vegyes tevékenységő holding társaságot, a befektetési társaságot vagy a vagyonkezelı szervezetet átmeneti irányítási tevékenysége vagy vagyonszerzése, ha annak célja a továbbértékesítés elıkészítése és irányítási jogaikat nem, vagy csak a szükséges mértékben gyakorolják. (7) Annak meghatározása során, hogy egy vállalkozás ellenırzı vállalkozásnak minısül-e, annak a tagállamnak a jogát kell alkalmazni, amelynek joga a vállalkozásra nézve irányadó. Ha a vállalkozásra nézve irányadó jog nem valamely tagállam joga, az alkalmazandó jog annak a tagállamnak a joga, amelynek területén a vállalkozás képviselıje, illetve ilyen képviselı hiányában a legnagyobb számú munkavállalót foglalkoztató vállalkozáscsoportjának központi vezetése található. (8) A (2) és a (3) bekezdéstıl eltérıen, ha a vállalkozás a vállalkozások közötti összefonódások ellenırzésérıl szóló 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet 3. cikk (5) bekezdés a) vagy c) albekezdésében említett társaság, az érdekeltségébe tartozó másik vállalkozás tekintetében nem minısül ellenırzı vállalkozásnak. - 3 -
(9) Az (1) bekezdés a) és c) pontjában elıírt küszöbértékeket a tárgyévet megelızı két évben foglalkoztatottaknak a részmunkaidıs foglalkoztatottakat is magában foglaló átlagos statisztikai létszáma alapján kell meghatározni. Az európai üzemi tanács létrehozása, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakítása 3. (1) A központi vezetés saját kezdeményezésére, vagy a legalább két tagállamban mőködı, legalább két vállalkozásnál vagy telephelyen foglalkoztatott száz munkavállalónak, illetve e munkavállalók képviseleti szerveinek az indítványára tárgyalásokat kezdeményez az európai üzemi tanács létrehozására, vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló tárgyalások kialakítására. (2) Ha a központi vezetéshez több indítvány érkezik, az (1) bekezdésben meghatározott munkavállalói létszámot össze kell számítani. Ha az indítványt belföldi vállalkozás vagy telephely vezetéséhez terjesztik elı, azt haladéktalanul továbbítani kell a központi vezetéshez és errıl egyidejőleg az indítványtevıt tájékoztatni kell. (3) A központi vezetés az indítvány(ok)ról, annak kézhezvételét követıen haladéktalanul tájékoztatja a közösségi szinten mőködı vállalkozáscsoport vagy vállalkozás valamennyi vállalkozását, illetve telephelyét. 4. (1) A tárgyalások megkezdése és lefolytatása érdekében az alábbiakban foglaltaknak megfelelıen létre kell hozni a különleges tárgyaló testületet. A különleges tárgyalótestület feladata, hogy a központi vezetéssel megállapodást kössön az európai üzemi tanács vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló más eljárás kialakításáról. (2) A különleges tárgyaló testület tagjait a közösségi szinten mőködı vállalkozások vagy vállalkozáscsoportok által alkalmazott munkavállalók közül kell kijelölni. A tagokat az adott tagállamban a vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport által alkalmazott munkavállalók számával arányosan kell meghatározni úgy, hogy a különleges tárgyaló testületben minden tagállam számára az összes tagállamban alkalmazott munkavállalók számának minden tíz százaléka után egy helyet kell biztosítani. A különleges tárgyaló testület tagjának jelölésével egyidejőleg gondoskodni kell póttag jelölésérıl is. (3) Ha az adott tagállamban a közösségi szinten mőködı vállalkozás vagy vállalkozáscsoport által foglalkoztatott munkavállalói létszám a) legalább huszonöt, de kevesebb, mint ötven százalékát foglalkoztatják, további egy, b) legalább ötven százalékát, de kevesebb, mint hetvenöt százalékát foglalkoztatják, további két, c) legalább hetvenöt százalékát foglalkoztatják, további három munkavállalói képviselı küldhetı a különleges tárgyaló testületbe a (2) bekezdés alapján meghatározható létszámon felül. 5. (1) A közösségi szinten mőködı vállalkozás vagy vállalkozáscsoport belföldön lévı telephelyein vagy vállalkozásainál foglalkoztatott munkavállalók képviseletében a különleges tárgyaló testület tagját, illetve tagjait a) az üzemi tanács, b) ha központi üzemi tanács mőködik, a központi üzemi tanács, c) ha több központi üzemi tanács mőködik, a központi üzemi tanácsok közösen jelölik. (2) Ha a közösségi szinten mőködı vállalkozáscsoport vagy vállalkozás belföldön mőködı valamely vállalkozásánál vagy valamely telephelyén nincs üzemi tanács, e vállalkozás vagy telephely munkavállalóinak képviselıjét az üzemi tanács, a központi üzemi tanács, illetve a központi üzemi tanácsok jelölı győlésére meg kell hívni. A munkavállalók képviselıje a jelölı győlésen az üzemi tanács, illetve a központi üzemi tanács tagjának minısül. Ha több központi üzemi tanács mőködik, a meghívott munkavállalói képviselı a vele azonos vállalkozásnál vagy vállalkozáscsoportnál mőködı központi üzemi tanács tagjának minısül. A munkavállalói képviselı megválasztására e törvény 11. (2)-(4) bekezdésében foglaltak megfelelıen alkalmazandók. - 4 -
6. (1) A központi vezetés a különleges tárgyaló testület megalakítását követıen haladéktalanul tájékoztatja a közösségi szinten mőködı vállalkozás vagy vállalkozáscsoport valamennyi telephelyének, illetve vállalkozásának vezetıjét, a munkavállalók képviseleti szerveit, valamint a munkavállalók és a munkaadók illetékes európai szervezeteit a különleges tárgyaló testület tagjainak névsoráról, címérıl, és a tárgyalások megindításáról. A foglalkoztatáspolitikáért felelıs miniszter a Kormány hivatalos tájékoztató honlapján közzéteszi azokat az elektronikus levelezési címeket, amelyeken a tájékoztatást teljesíteni kell. (2) A központi vezetés az (1) bekezdésben elıírt tájékoztatással egyidejőleg elsı tárgyalásra hívja meg a különleges tárgyaló testületet, és errıl értesíti a vállalkozások, illetve a telephelyek vezetıit. (3) Ha a központi vezetés és a különleges tárgyaló testület a 7. (3) bekezdés szerinti megállapodásukban olyan kérdésben döntenek, amely a közösségi szinten mőködı vállalkozás vagy vállalkozáscsoport nem tagállamban mőködı telephelyét vagy vállalkozását is érinti, a felek megállapodhatnak e telephelyek vagy vállalkozások munkavállalói képviselıinek meghívásában, valamint e képviselık számának meghatározásában. (4) A különleges tárgyaló testület a központi vezetéssel való tárgyalást megelızıen külön ülést tarthat, amelyen szakértı közremőködését veheti igénybe. Szakértıként elismert és illetékes, közösségi szinten mőködı munkavállalói szervezetek képviselıi is felkérhetık. E szakértık és a munkavállalói szervezetek képviselıi a különleges tárgyaló testület kérésére tanácsadói minıségben vesznek részt a tárgyalásokon. (5) A különleges tárgyaló testület a szavazatok legalább kétharmados többségével dönthet úgy, hogy nem kezdi meg a (2) bekezdésben foglalt tárgyalásokat, illetve megszünteti a már megkezdett tárgyalásokat. E döntés a 7-8. -ban szabályozott megállapodás megkötését célzó eljárást is megszünteti. A döntést tartalmazó iratot a különleges tárgyaló testület elnökének és egy tagjának aláírásával a központi vezetésnek haladéktalanul meg kell küldeni. (6) Különleges tárgyaló testület összehívására vonatkozó új indítvány az (5) bekezdés szerinti döntést követı két év elteltével nyújtható be, feltéve, hogy a különleges tárgyaló testület és a központi vezetés rövidebb határidıben nem állapodott meg. (7) A különleges tárgyaló testület megalakításával, a tárgyalásokkal kapcsolatos valamennyi költség, továbbá a különleges tárgyaló testület munkájának megfelelı módon történı ellátása érdekében felmerült szükséges és indokolt költségek a központi vezetést terhelik. (8) A különleges tárgyaló testületnek a központi vezetés valamennyi ülése elıtt és azt követıen is jogában áll a központi vezetés részvétele nélkül ülésezni. Az üléseken biztosítani kell a különleges tárgyaló testület számára a tájékoztatásához szükséges eszközöket. 6/A. (1) A közösségi szinten mőködı vállalkozás vagy közösségi szinten mőködı vállalkozáscsoport szerkezetének jelentıs megváltozása - különösen egyesülés, meghatározó befolyás szerzése vagy szétválás - esetén, feltéve, hogy a) a hatályban lévı megállapodások erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaznak, vagy b) az alkalmazandó két vagy több megállapodás rendelkezései összeegyeztethetetlenek, a központi vezetés saját kezdeményezésére, vagy legalább két tagállamban mőködı, legalább két vállalkozásnál vagy telephelyen foglalkoztatott száz munkavállalónak, illetve e munkavállalók képviseleti szerveinek írásbeli indítványára tárgyalásokat kezdeményez az európai üzemi tanács létrehozására, vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló tárgyalások kialakítására. A tárgyalásokra az e -ban foglalt eltérésekkel a 3-6. rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a különleges tárgyaló testület tagjai: a) a 4. (2) és (3) bekezdése alapján kijelölt tagok, valamint b) a meglévı európai üzemi tanács, illetve a meglévı európai üzemi tanácsok legalább három tagja. (3) A tárgyalások idıtartama alatt a meglévı európai üzemi tanács, illetve a meglévı európai üzemi tanácsok az európai üzemi tanácsok tagjai és a központi vezetés között létrejött megállapodás alapján esetlegesen kiigazított szabályok szerint folytatják mőködésüket. E megállapodásra a 7-8/A. rendelkezéseit kell alkalmazni. - 5 -
(4) Ha a tárgyalások során bármely okból - ideértve a 9. -ban foglalt eseteket is - nem jön létre megállapodás, az európai üzemi tanács megalakítására és mőködésére a 10-23. -ban foglalt rendelkezések irányadók. Megállapodás 7. (1) Az e törvényben foglalt jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a központi vezetés és a különleges tárgyaló testület a jóhiszemőség és a tisztesség követelményeinek megfelelıen, kölcsönösen együttmőködve köteles eljárni. (2) A különleges tárgyaló testület feladata, hogy a központi vezetéssel megállapodjon az európai üzemi tanács jogkörében, összetételében és megbízatásának idejében, vagy a munkavállalók tájékoztatását, és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításában. (3) Amennyiben a központi vezetés és a különleges tárgyaló testület európai üzemi tanács létrehozásában állapodik meg, a megállapodást írásba kell foglalni. Ennek tartalmaznia kell különösen az alábbiakat: a) a közösségi szinten mőködı vállalkozások, illetve vállalkozáscsoportok azon telephelyeit, illetve vállalkozásait, amelyekre a megállapodás hatálya kiterjed, ideértve a tagállamok területén kívül lévı telephelyeket vagy vállalkozásokat; b) az európai üzemi tanács összetételét, tagjainak számát, a póttagok számát, a tisztségek elosztását - lehetıség szerint figyelembe véve a munkavállalók munkakör, beosztás és nem szerinti kiegyensúlyozott elosztásának szükségességét, valamint az európai üzemi tanács megbízatásának idıtartamát; c) az európai üzemi tanács jogkörét és a tájékoztatására, a vele való konzultációra vonatkozó eljárás rendjét, valamint - tiszteletben tartva a 16. (3)-(4) bekezdésében foglaltakat - az európai üzemi tanács és a nemzeti munkavállalói képviselıi testületek tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció közötti kapcsolat módozatait; d) az ülések helyszínét, gyakoriságát és idıtartamát; e) az európai üzemi tanács rendelkezésére álló pénzügyi és egyéb anyagi eszközöket; f) a megállapodás hatálybalépésének idıpontját, idıbeli hatályát, a megállapodás módosításának vagy megszüntetésének módjait, és azokat az eseteket, amikor a megállapodást újra kell tárgyalni, továbbá a megállapodás újratárgyalása során követendı eljárást - ideértve az átmeneti rendelkezéseket is -, valamint a közösségi szinten mőködı vállalkozás vagy vállalkozáscsoport szerkezetében bekövetkezı változások követésével kapcsolatos kikötéseket; g) szükség szerint az Európai Üzemi Tanácson belül létrehozott ügyvezetı bizottság összetételét, kinevezési eljárásait, feladatait és ülésezési rendjét. (4) Az európai üzemi tanács és a munkavállalói képviselıi testületek tájékoztatása, valamint a velük folytatott konzultáció közötti kapcsolatra vonatkozó szabályozást az e -ban, illetve a 8. -ban szabályozott megállapodás állapítja meg. E megállapodás nem lehet ellentétes a munka törvénykönyvérıl szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) munkavállalók tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó rendelkezéseivel. 8. (1) A központi vezetés és a különleges tárgyalótestület írásban megállapodhat abban, hogy az európai üzemi tanács létrehozása helyett a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló más eljárást alakítanak ki. (2) Az (1) bekezdésben foglalt eljárásra vonatkozó megállapodásnak rendelkeznie kell különösen arról, hogy a munkavállalók képviselıi a részükre nyújtott tájékoztatás tartalmáról milyen módon folytathatnak egymás között tárgyalásokat, illetve milyen eljárásban és módon közölhetik javaslataikat és kifogásaikat a központi vezetéssel, vagy más, alkalmas vezetıi szinttel. (3) A tájékoztatásnak ki kell terjednie a határokon átnyúló valamennyi olyan ügyre, amely a munkavállalók érdekeit jelentısen befolyásolja. - 6 -
8/A. A 7-8. -ban szabályozott megállapodás megkötésérıl a különleges tárgyaló testület tagjai egyszerő szótöbbséggel határoznak. Az európai üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezések 9. Az európai üzemi tanács megalakítására és mőködésére 10-23. -ban foglalt rendelkezések irányadók, ha a) a központi vezetés és a különleges tárgyaló testület így határoz; b) a központi vezetés a 3. (1) bekezdésben foglalt indítvány benyújtását követı hat hónapon belül a tárgyalások megkezdését elutasítja; c) a felek a 3. (1) bekezdésben foglalt, a központi vezetés kezdeményezésétıl, vagy a munkavállalók, illetve munkavállalói képviseleti szervei indítványa benyújtásának idıpontjától számított három év elteltével nem állapodtak meg a 7. (3) bekezdésben foglalt kérdésekrıl, és a különleges tárgyaló testület nem hozott a 6. (5) bekezdésében meghatározott döntést. 10. (1) Az európai üzemi tanács a közösségi szinten mőködı vállalkozások vagy vállalkozáscsoportok munkavállalóinak képviselıibıl áll. (2) Az európai üzemi tanács tagjait az adott tagállamban alkalmazott munkavállalók számával arányosan kell meghatározni úgy, hogy az európai üzemi tanácsban minden tagállam számára az összes tagállamban alkalmazott munkavállalók számának minden tíz százaléka után egy helyet kell biztosítani. Az európai üzemi tanács tagjának jelölésével egyidejőleg gondoskodni kell póttag jelölésérıl is. (3) Ha az adott tagállamban a közösségi szinten mőködı vállalkozás vagy vállalkozáscsoport által foglalkoztatott munkavállalói létszám a) legalább huszonöt, de kevesebb mint ötven százalékát foglalkoztatják, további egy, b) legalább ötven százalékát, de kevesebb mint hetvenöt százalékát foglalkoztatják, további két, c) legalább hetvenöt százalékát foglalkoztatják, további három, munkavállalói képviselı küldhetı a különleges tárgyaló testületbe a (2) bekezdés alapján meghatározható létszámon felül. (4) A közösségi szinten mőködı vállalkozás vagy vállalkozáscsoport belföldön lévı telephelyeinél vagy vállalkozásainál foglalkoztatott munkavállalók képviseletében az európai üzemi tanács tagjait a) az üzemi tanács; b) ha központi üzemi tanács mőködik, a központi üzemi tanács; c) ha több központi üzemi tanács mőködik, a központi üzemi tanácsok közösen jelölik. (5) A jelölésnél a nık és a férfiak arányát a közösségi szinten mőködı vállalkozás vagy vállalkozáscsoport belföldön lévı telephelyein vagy vállalkozásainál foglalkoztatott nık és férfiak arányának figyelembevételével kell megállapítani. 11. (1) Ha a közösségi szinten mőködı vállalkozáscsoport vagy vállalkozás belföldön mőködı valamely vállalkozásánál vagy telephelyén nincs üzemi tanács, e vállalkozás vagy telephely munkavállalóinak képviselıjét az üzemi tanács, a központi üzemi tanács, illetve a központi üzemi tanácsok jelölı győlésére meg kell hívni. A munkavállalók képviselıje a jelölı győlésen az üzemi tanács, illetve a központi üzemi tanács tagjának minısül. Ha több központi üzemi tanács mőködik, a meghívott munkavállalói képviselı a vele azonos vállalkozásnál vagy vállalkozáscsoportnál mőködı központi üzemi tanács tagjának minısül. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott vállalkozás vagy telephely vezetıje köteles tájékoztatni a munkavállalókat az európai üzemi tanács megalakításának szándékáról, továbbá arról, hogy a munkavállalók képviselıjét a központi üzemi tanács, illetve a központi üzemi tanácsok jelölı győlésére meg kell hívni. (3) A munkavállalói képviselı megválasztásával kapcsolatos feladatok lebonyolítása a választási bizottság feladata. A választási bizottság három tagból áll, akiket a munkavállalók közvetlenül - 7 -
választanak. A választási bizottság meghatározza a választás eljárási rendjét, idıpontját, gondoskodik a választás lebonyolításáról és megállapítja a szavazatszámlálás szabályait. (4) A munkavállalói képviselı választására minden, a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállaló jogosult. Munkavállalói képviselıvé az a cselekvıképes munkavállaló választható, aki a munkáltatóval legalább hat hónapja munkaviszonyban áll. A választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók jegyzékét a munkáltatónak a választási bizottság kérésére öt napon belül rendelkezésre bocsátott adatai alapján a választási bizottság állapítja meg és teszi közzé. A választás érvényességére az Mt. 247. -ában foglaltak irányadók. Érvénytelen választás esetén a választást harminc napon belül meg kell ismételni. A megismételt választást akkor kell érvényesnek tekinteni, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada jelen van. (5) A munkavállalók képviselıjének azt a munkavállalót kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet megszerezte. 12. (1) Az európai üzemi tanács tagjának megbízatása három évre szól. Az európai üzemi tanács közösségi szinten mőködı vállalkozás vagy vállalkozáscsoport belföldön lévı telephelyein vagy vállalkozásainál választott tagjainak megbízatása megszőnik, ha a) lemond; b) az európai üzemi tanács megbízatásának ideje lejárt; c) megbízatásának ideje lejárt; d) visszahívják; e) a közösségi szinten mőködı vállalkozás vagy vállalkozáscsoport bármely telephelyének vagy vállalkozásának vezetıje lesz; f) ha munkaviszonya megszőnik; g) ha az a telephely vagy vállalkozás, amelyhez a képviselı tartozik, megszőnt, vagy kivált a közösségi szinten mőködı vállalkozásból vagy vállalkozáscsoportból. (2) Az európai üzemi tanács közösségi szinten mőködı vállalkozás vagy vállalkozáscsoport belföldön lévı telephelyein vagy vállalkozásainál választott tagjának visszahívására a tagot jelölı üzemi tanács jogosult. A visszahívás tekintetében szavazást kell tartani, ha ezt a tagot jelölı üzemi tanács tagjainak legalább harminc százaléka javasolja. A tag visszahívásához a leadott érvényes szavazatok több mint fele szükséges. Visszahívásra irányuló indítvány hat hónapon belül ismételten nem tehetı. (3) Ha az európai üzemi tanács közösségi szinten mőködı vállalkozás vagy vállalkozáscsoport belföldön lévı telephelyein vagy vállalkozásainál választott tagjának megbízatása az európai üzemi tanács megbízatásának lejárta elıtt megszőnik, helyére a belföldön választott póttag lép. 13. (1) Az európai üzemi tanács kérésére a központi vezetés az elsı tárgyalás idıpontjától kezdve évente megvizsgálja, hogy az egyes tagállamokban a foglalkoztatott munkavállalói létszám a 10. (2) bekezdésében foglaltakhoz képest változott-e oly mértékben, amely az európai üzemi tanács létszámának, illetve összetételének a változását eredményezi. Ennek eredményérıl az európai üzemi tanácsot a központi vezetés tájékoztatja. (2) Ha az európai üzemi tanács létszámának, illetve összetételének megváltozása szükséges, az európai üzemi tanács kezdeményezi a szükséges intézkedéseket, hogy az érintett tagállamokban megfelelı létszámú tagot válasszanak az európai üzemi tanácsba. Az új választással megszőnik az adott tagállamban foglalkoztatott munkavállalók képviseletét ellátó tag megbízatása. 14. A központi vezetést haladéktalanul tájékoztatni kell az európai üzemi tanács tagjainak nevérıl és címérıl, valamint arról, hogy a tag melyik vállalkozás vagy telephely munkavállalója. A központi vezetés ezekrıl az adatokról haladéktalanul tájékoztatja a közösségi szinten mőködı vállalkozás vagy vállalkozáscsoport valamennyi telephelyének, illetve vállalkozásának vezetıjét, valamint a munkavállalók képviseleti szerveit, továbbá a belföldi telephelyen, illetve vállalkozásnál a munkavállaló képviseleti szerveit. 15. (1) Az európai üzemi tanács elnököt és elnökhelyettest választ. - 8 -
(2) Az európai üzemi tanács tevékenységei koordinálásának biztosítása és a rendkívüli körülmények hatékony kezelése érdekében legalább három, legfeljebb öttagú ügyvezetı bizottságot választ, amelynek tagja az európai üzemi tanács elnöke. Az ügyvezetı bizottságnak rendelkeznie kell mindazokkal a feltételekkel, amelyek lehetıvé teszik azt, hogy tevékenységét rendszeresen ellássa. 16. (1) A központi vezetés az európai üzemi tanács megválasztását követıen haladéktalanul elsı tárgyalásra hívja meg az európai üzemi tanács tagjait. Az európai üzemi tanács jogosult évente egy alkalommal a központi vezetéssel ülést tartani annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjon és konzultáljon a központi vezetés által összeállított jelentés alapján a közösségi szinten mőködı vállalkozás vagy vállalkozáscsoport gazdasági helyzetérıl és annak várható alakulásáról. Az ülés idıpontjában és helyszínében a központi vezetés és az európai üzemi tanács megállapodik. A központi vezetés és az európai üzemi tanács megállapodása alapján egy éven belül több ülés is tartható. Az európai üzemi tanács ülései nem nyilvánosak. (2) A központi vezetés és az európai üzemi tanács a jóhiszemőség és tisztesség követelményeinek megfelelıen, együttmőködve teljesíti feladatát a munkavállalók, valamint a közösségi szinten mőködı vállalkozás vagy vállalkozáscsoport kölcsönös érdekeinek figyelembevételével. Ez vonatkozik a központi vezetés és a munkavállalók képviselıi között a munkavállalók tájékoztatására és a velük való konzultációra vonatkozó eljárásra is. (3) A munkavállalók tájékoztatásának és a velük való konzultációnak a megvitatott téma függvényében a megfelelı vezetési és képviseleti szinten kell történnie. Az európai üzemi tanács hatásköre, tevékenységi köre, valamint a munkavállalók e törvény hatálya alá tartozó tájékoztatása és a velük való konzultáció kizárólag a transznacionális kérdésekre terjedhet ki. (4) Transznacionálisnak tekintendı minden olyan kérdés, amely a) a közösségi szinten mőködı vállalkozás vagy közösségi szinten mőködı vállalkozáscsoport egészét, vagy b) a közösségi szinten mőködı vállalkozás vagy közösségi szinten mőködı vállalkozáscsoport két különbözı tagállamban található legalább két telephelyét vagy vállalkozáscsoportjához tartozó vállalkozását érinti. Transznacionálisnak tekinthetı az a kérdés is, amely az érintett tagországok számától függetlenül a közösségi munkavállalókra gyakorolt lehetséges hatása szempontjából jelentıs, illetve amely a tevékenységek tagállamok közötti átruházásával jár. Valamely kérdés transznacionális jellegének meghatározásakor figyelemmel kell lenni a kérdés lehetséges hatásaira, és a kérdés által érintett vezetési és képviseleti szintre. (5) A közösségi szinten mőködı vállalkozás vagy vállalkozáscsoport gazdasági helyzetérıl és annak várható alakulásáról történı tájékoztatás és konzultáció tárgykörébe tartoznak különösen a) a vállalkozás vagy a vállalkozáscsoport struktúrája, valamint gazdasági és pénzügyi helyzete; b) az üzleti tevékenység, a termelés (szolgáltatás), valamint az értékesítés valószínősíthetı fejlıdése; c) a foglalkoztatási helyzet és annak várható alakulása; d) a befektetések, illetve a befektetési programok helyzete és annak várható fejlıdési iránya; e) a szervezetet érintı lényeges változások; f) az új munkamódszerek és termelési eljárások bevezetése; g) vállalkozások, telephelyek vagy a mőködés szempontjából lényeges üzem-, illetve üzletrészek, továbbá a termelés áthelyezése; h) vállalkozások vagy telephelyek összevonása vagy szétválása; i) vállalkozások, telephelyek vagy a mőködés szempontjából lényeges üzem-, illetve üzletrészek tevékenységének csökkentése, leépítése, bezárása vagy megszüntetése; j) a csoportos létszámcsökkentés. 17. (1) A központi vezetés megfelelı idıben köteles tájékoztatni az európai üzemi tanácsot a munkavállalók érdekeit jelentıs mértékben érintı rendkívüli körülményekrıl. Ilyen rendkívüli körülménynek minısülnek különösen - 9 -
a) a vállalkozások, telephelyek vagy a mőködés szempontjából lényeges üzem-, illetve üzletrészek áthelyezése; b) a vállalkozások, telephelyek vagy a mőködés szempontjából lényeges üzem-, illetve üzletrészek bezárása, tevékenységének csökkentése vagy megszüntetése; c) a csoportos létszámcsökkentés. (2) Az európai üzemi tanács, illetve az ügyvezetı bizottság jogosult a központi vezetéssel, illetve a közösségi szinten mőködı vállalkozás vagy vállalkozáscsoport megfelelı szintő vezetésével ülést tartani annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjon és konzultáljon a munkavállalók lényeges érdekeit érintı rendkívüli körülményekrıl. Ha az ülésen az európai üzemi tanács nevében az ügyvezetı bizottság vesz részt, az ülésre meg kell hívni az európai üzemi tanács azon tagjait, akiket az intézkedéssel közvetlenül érintett vállalkozások vagy telephelyek választottak meg. (3) A (2) bekezdés szerinti ülést a központi vezetésnek, vagy a közösségi szinten mőködı vállalkozás vagy vállalkozáscsoport megfelelı szintő vezetésének a jelentése alapján a lehetı legrövidebb idın belül kell megtartani. Az európai üzemi tanács és az ügyvezetı bizottság jogosult a felmerült kérdésekrıl az ülés végén, illetve azt követıen ésszerő idın belül véleményt nyilvánítani. (4) Az európai üzemi tanácsnak, illetve az ügyvezetı bizottságnak az ülésen résztvevı tagjai kötelesek tájékoztatni a közösségi szinten mőködı vállalkozás vagy vállalkozáscsoport telephelyeinek, illetve vállalkozásainak a munkavállalói képviselıit a tájékoztatás, illetve a konzultáció tartalmáról és eredményérıl. (5) Az európai üzemi tanács és ügyvezetı bizottság - ideértve a 17. (2) bekezdése szerint kibıvített ügyvezetı bizottságot is - jogosult a központi vezetéssel tartandó tárgyalást megelızıen a vezetés részvétele nélkül ülésezni. (6) Az e szerint folyó tájékoztatás és konzultáció nem sértheti 1. (1) bekezdésében szabályozott elveket és a 19. -ban foglalt rendelkezéseket. 18. (1) Az európai üzemi tanács maga állapítja meg ügyrendjét. Az európai üzemi tanács határozatait szótöbbséggel hozza. (2) Az európai üzemi tanács - amennyiben feladatainak teljesítéséhez szükséges - szakértıt vehet igénybe. (3) Az európai üzemi tanácsnak a feladatai teljesítéséhez szükséges és indokolt mőködési költségei a központi vezetést terhelik. Eltérı megállapodás hiányában a központi vezetésnek különösen az ülések lebonyolításához és a folyamatban lévı ügyek intézéséhez szükséges feltételeket - így helyiségeket, dologi eszközöket, hivatali személyzetet, továbbá tolmácsokat - kell rendelkezésre bocsátania, valamint biztosítania kell a szükséges utazási és tartózkodási költségeket. (4) Az európai üzemi tanács tagja a feladatai ellátásához szükséges idıtartamra mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, és erre az idıre távolléti díja illeti meg. 18/A. Az európai üzemi tanácsnak a létrehozását követı négy év eltelte után meg kell vizsgálnia annak lehetıségét, hogy tárgyalásokat kezdeményez a 7-8. -ban szabályozott megállapodás megkötésére, vagy továbbra is alkalmazza a 10-23. -ban foglalt rendelkezéseket. Közös szabályok 19. (1) A központi vezetést az e törvény 7., valamint 16. (5) és 17. (1) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettség csak abban az esetben terheli, ha tájékoztatás nyújtása nem veszélyezteti a közösségi szinten mőködı vállalkozás vagy vállalkozáscsoport üzleti vagy üzemi titkaihoz főzıdı jogos érdekeit. (2) Az európai üzemi tanács tagja és póttagja azokat az információkat, amelyeket a központi vezetés az európai üzemi tanácsi tagsága alapján részére kifejezetten üzleti vagy üzemi titokként való kezelésre történı utalással adott át, harmadik személynek nem adhatja át, nem hozhatja nyilvánosságra, és azokat semmilyen más módon nem használhatja fel az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli - 10 -
tevékenységben. Ez a kötelezettség az európai üzemi tanács tagját és póttagját megbízatása megszőnése után is terheli. (3) A (2) bekezdésben foglalt titoktartási kötelezettség az európai üzemi tanács tagját és póttagját nem terheli a) a többi európai üzemi tanácstaggal, illetve póttaggal, b) a vállalkozások és a telephelyek munkavállalói képviselıivel, c) a vállalkozások vezetı szerveiben vagy felügyelı bizottságában lévı munkavállalói képviselıkkel, d) a tolmáccsal, valamint a munkáját segítı szakértıvel szemben. (4) A (2) bekezdésben foglalt titoktartási kötelezettség terheli a) a különleges tárgyaló testület tagját és póttagját, b) a 7-8. -ban foglalt tájékoztatási és konzultációs eljáráson résztvevı munkavállalói képviselıt, c) a tolmácsot és a szakértıt, továbbá d) a vállalkozások és a telephelyek munkavállalói képviselıit. (5) A (3) bekezdésben foglalt titoktartási kötelezettség alóli kivétel a (4) bekezdésben meghatározottakra úgy alkalmazandó, hogy a) a különleges tárgyaló testület tagját és póttagját nem terheli titoktartási kötelezettség a tolmáccsal és a munkáját segítı szakértıvel, b) a 7-8. -ban foglalt tájékoztatási és konzultációs eljáráson résztvevı munkavállalói képviselıt nem terheli a titoktartási kötelezettség a tolmáccsal és a munkáját segítı szakértıvel, valamint a vállalkozások és a telephelyek munkavállalói képviselıivel szemben. 20. (1) Az európai üzemi tanács, valamint a különleges tárgyaló testület belföldön foglalkoztatott tagjának és póttagjának munkajogi védelmére az üzemi tanács tagjára vonatkozó szabályokat kell megfelelıen alkalmazni. (2) Az európai üzemi tanács tagjai együttesen képviselik - az egyéb munkavállalói érdekképviseleti és részvételi szervezetek hatáskörének sérelme nélkül - a közösségi szinten mőködı vállalkozás vagy közösségi szinten mőködı vállalkozáscsoport munkavállalóinak az érdekeit, és rendelkeznek az európai üzemi tanács számára biztosított jogok gyakorlásához szükséges eszközökkel, ideértve a munkavállalók tájékoztatásához és a velük történı konzultációhoz való jogok megsértésével kapcsolatos jogviták megindítását is. (3) Az európai üzemi tanács tagjai a telephelyeken, illetve a közösségi szinten mőködı vállalkozáscsoporthoz tartozó vállalkozásokban alkalmazott munkavállalók képviselıit, illetve ilyen képviselık hiányában a munkavállalók közösségét a 19. sérelme nélkül tájékoztatják a tájékoztatási és konzultációs eljárás tartalmáról és eredményérıl. (4) Az európai üzemi tanács tagjai megbízatásuk lejártát követıen kötelesek beszámolni a telephelyeken, illetve a közösségi szinten mőködı vállalkozáscsoporthoz tartozó vállalkozásokban alkalmazott munkavállalók képviselıinek, illetve ilyen képviselık hiányában a munkavállalók közösségének. 21. (1) Tilos akadályozni, illetve korlátozni vagy befolyásolni a különleges tárgyaló testület vagy az európai üzemi tanács megalakítását és tevékenységét, továbbá a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakítását és annak lefolytatását. (2) Tilos akadályozni, illetve korlátozni, továbbá hátrányok vagy elınyök kilátásba helyezésével befolyásolni a különleges tárgyaló testület, az európai üzemi tanács tagjának, póttagjának, valamint a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljáráson résztvevı munkavállalók tevékenységét. 21/A. A konzultációnak lehetıvé kell tennie a munkavállalók képviselıi számára, hogy tárgyalhassanak a központi vezetéssel, valamint írásban, indoklással ellátott választ kaphassanak bármely általuk kibocsátott véleményre és észrevételre. - 11 -
21/B. (1) A különleges tárgyaló testület és az európai üzemi tanács tagjainak joguk van ahhoz, hogy képzésben részesüljenek feltéve, hogy ez a nemzetközi környezetben végzett képviselıi munkájukhoz szükséges. A képzésre fordítható idı minimális mértékét a felek megállapodásban rögzíthetik. (2) A nemzetközi környezetben végzett képviselıi munkához szükséges képzésnek kell tekinteni különösen azt a képzést, amely a közösségi szinten mőködı vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport nemzetközi struktúrájának, stratégiájának, jogi és munkaügyi kapcsolatai hátterének megértéséhez, az európai üzemi tanács tevékenységének gyakorlati követelményeihez - ideértve a kommunikációs ismereteket és az idegen nyelvtudást - kapcsolódó igények kielégítéséhez szükséges ismeretek elsajátítására irányul. (3) A képzésre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a képzési igényekre, a képzés tartalmára, valamint egyéb lényeges adataira vonatkozó információkat, továbbá azokat az indokokat, amelyek alátámasztják azt, hogy a képzés a nemzetközi környezetben végzett képviselıi munkához szükséges. (4) A képzésre irányuló kérelem nem utasítható vissza abban az esetben, ha a képzés a különleges tárgyaló testület és az európai üzemi tanács tagjainak nemzetközi környezetben végzett képviselıi munkájukhoz ésszerően szükséges. (5) A különleges tárgyaló testület és az európai üzemi tanács tagjait a képzés idejére távolléti díjuk illeti meg. 21/C. (1) Az európai üzemi tanács tájékoztatása és a vele folytatott konzultáció a nemzeti munkavállalói képviseleti testületek tájékoztatásához és konzultációjához kapcsolódik, tiszteletben tartva hatáskörüket, tevékenységi köreiket, az 1. (1) bekezdésében és a 16. (3) bekezdésében szabályozott elveket. Ha az európai üzemi tanács hatáskörébe tartozó kérdésrıl az Mt. alapján a nemzeti munkavállalói képviseleti szerveket is tájékozatni kell, a tájékoztatást számukra egy idıben kell megadni. (2) Ha a munkaszervezésre vagy a munkaszerzıdésekre jelentıs mértékben kiható döntések meghozatala várható, a 7-8. -ban szabályozott megállapodás ilyen tartalmú rendelkezése hiányában a tájékoztatást és konzultációt az európai üzemi tanácsban és a nemzeti munkavállalói képviselıi testületekben is meg kell adni, illetve le kell folytatni. 22. Az e törvényben foglaltak nem érintik a Tanács 1975. február 17-ei, a tagállamok csoportos létszámcsökkentésekre vonatkozó jogszabályainak közelítésérıl szóló 75/129/EGK irányelve, valamint a Tanács 2001. március 12-ei, a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történı védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló 2001/23/EK irányelve alapján meghozott rendelkezéseket. 23. (1) Az európai üzemi tanács létesítésére, a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakítására irányuló megállapodással, valamint az európai üzemi tanácsra, a különleges tárgyaló testület, európai üzemi tanács és tagjainak e törvényben szabályozott jogaira és kötelezettségeire vonatkozó törvényi rendelkezésekkel kapcsolatos, az 1. (3) bekezdésében felsoroltak és az európai üzemi tanács, annak az európai üzemi tanács tagjai, a munkavállalók, az üzemi tanács, valamint a szakszervezet közötti jogvitában a bíróság tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. (2) Az (1) bekezdésben foglalt eljárásra a központi vezetés székhelye, illetve az irányított vezetés, a képviselet, valamint az 1. (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott vállalkozás, illetve telephely szerinti munkaügyi bíróság illetékes. 23/A. (1) A 6/A. és az abból fakadó kötelezettségek kivételével e törvényt nem kell alkalmazni azokra a közösségi szinten mőködı vállalkozásokra, illetve vállalkozáscsoportokra, amelyek esetében a) a munkavállalók nemzetek feletti tájékoztatásáról és a velük való konzultációról szóló, a teljes munkaerıre vonatkozó megállapodást vagy megállapodásokat a 94/45/EK irányelv 13. cikkének (1) bekezdése vagy a 97/74/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdése szerint kötötték, vagy b) a munkavállalók nemzetek feletti tájékoztatásáról és a velük való konzultációról szóló, a teljes munkaerıre vonatkozó megállapodást vagy megállapodásokat a 94/45/EK irányelv 13. cikkének (1) bekezdése vagy a 97/74/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdése szerint kötötték, és e megállapodás vagy - 12 -
megállapodások kiigazítására a vállalkozás vagy a vállalkozáscsoport szerkezetében bekövetkezett módosítások miatt került sor, tekintet nélkül a kiigazítás idıpontjára. (2) Azokra a közösségi szinten mőködı vállalkozásokra, illetve vállalkozáscsoportokra, amelyek esetében a 94/45/EK irányelv 6. cikke szerint megkötött megállapodást a) 2009. június 5. és 2011. június 5. között írták alá, vagy b) 2009. június 5. és 2011. június 5. között módosították, ellenkezı kikötés hiányában e törvény - megállapodás aláírásakor vagy módosításakor hatályos - rendelkezéseit kell alkalmazni. Ettıl eltérıen e közösségi szinten mőködı vállalkozásokra, illetve közösségi szinten mőködı vállalkozáscsoportokra e törvény 6/A. -át és az abból fakadó kötelezettségeket is alkalmazni kell. (3) Ha az (1) és a (2) bekezdésben említett megállapodások hatályukat vesztik, a felek közösen dönthetnek azok megújításáról vagy módosításáról. Ilyen döntés hiányában e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) Az (1) és a (2) bekezdésben említett megállapodásokban a munkavállalók tájékoztatásának és a velük való konzultáció módozatait úgy kell értelmezni, hogy azok biztosítsák a hatékonyságot, és lehetıvé tegyék a vállalkozáson vagy vállalkozáscsoporton belüli hatékony döntéshozatalt. 23/B. E törvényt kell alkalmazni azokra a közösségi szinten mőködı vállalkozásokra, illetve vállalkozáscsoportokra is, amelyek esetében a) a 94/45/EK irányelv 6. cikke szerint megkötött megállapodást 1996. szeptember 22. és 2009. június 5. között írták alá, és 2009. június 5. és 2011. június 5. között nem módosították, valamint b) a munkavállalók nemzetek feletti tájékoztatásáról és a velük való konzultációról szóló megállapodást 2011. június 6-án vagy azt követıen írták alá. 24. E törvény az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintő vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2009. május 6-i 2009/38/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvének való megfelelést szolgálja. Záró rendelkezések 25. (1) (2)-(3) - 13 -