Felszíni vízkészletek hasznosítási lehetőségei a Dráva mentén - horvát-magyar viszonylatban - Dolgozat - Sindler Csaba Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Pécs 2014. május
1. Bevezetés Az Európai Unió Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programja révén 2013 áprilisában indult az a projekt, melynek célja egy egységes, térségfejlesztést elősegítő tervezési eszközrendszer létrehozása a Dráva régióra. A Drava Region Unified Planning Toolkit (DUPLO) nevet viselő projektben a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság (mint projekt partner) feladata a horvát és mag yar területeket egyaránt érintő projektterület vízgazdálkodási helyzetének feltárása, a rendelkezésre álló felszíni vízkészletek felmérése, valamint erre alapozva azon vízhasznosítási lehetőségek megkeresése, melyek hozzájárulhatnak a régió fejlődéséhez, fejlesztéséhez. 2. A projektterület Mindezen vizsgálatok egy tanulmány keretében kerültek elvégzésre és összegzésre, melynek projektterülete a Magyarország délnyugati és Horvátország északkeleti részén húzódó Dráva folyó 167 km hosszú magyar-horvát közös szakaszának mintegy 7000 km 2 kiterjedésű vízgyűjtő területe. A projektterület elhelyezkedése Az így lehatárol projektterület egy kis reliefű lankás dombvidék, melynek tengerszint feletti magassága a terület közepe - a Dráva medre - felé csökkenve tökéletes síkságba, a Dráva síkba megy át. A domborzati és az éghajlati adottságokból (többek között az évi 700-900 mm csapadékmennyiségből) adódóan a terület gazdag vízfolyás-hálózattal 2
rendelkezik, melyek fő befogadója a Dráva. A vízzel ellátott területek több helyen jelentős természeti értékeket is képviselnek, melyet megmutat az is, hogy a Dráva menti, számos mellékággal és holtággal tarkított területek természetvédelmi szempontból több szintű, hazai és nemzetközi (pl. nemzeti parki, országos jelentőségű és Európai Unió-s Natura 2000-es) védettséget élveznek. A természeti értékek gazdagságának azért is van kiemelt jelentősége, mert számottevő ipari tevékenység hiányában a terület fejlődésének fontos pillérét jelentheti a vízkészletek hatékony felhasználásán alapuló mezőgazdaság (öntözés) mellett a turizmus (alapvetően ökoturizmus) fejlesztése. A projektterület vízhálózata 3. Vízkészletek vizsgálata A terület hatékony vízgazdálkodásához kapcsolódó fejlődési irányok, lehetőségek meghatározásához természetesen a felszíni vízkészletek és különösen a még rendelkezésre álló szabad vízkészletek ismerete és nyomon követése szükséges. Nemcsak az EU Víz Keretirányelvének az európai tagországok számára kötelező érvényű előírásai (felszíni vizek jó állapotának elérése és fenntartása), hanem a terület vízkészlet-gazdálkodása, vízháztartása egyensúlyának fenntartása szempontjából is. És mindez azért is élvez kiemelt jelentőséget, mert többek között az éghajlatváltozás és a nem megfelelően körültekintő vízfelhasználás eredményeképpen Európa egyre jelentősebb részét sújtja a fokozódó vízhiány. Ez részben a projektterületre is (alapvetően a magyar oldalra) jellemző, hiszen annak ellenére, hogy a 3
vízkészletek meghatározásának módszertani kérdéseit illetően vízhasználatok a magyar oldalon Engedélyezett jelentős eltérések mutatkoznak a két ország gyakorlatát illetően, a vizsgálatok alapján az mindenképpen megállapítható, hogy a magyar oldali vízfolyások esetében a vízkészletek jelentős, helyenként teljes mennyisége a meglévő vízhasználatok által már lekötésre került. Más a helyzet a horvát oldalon, ahol a vízhasználatok vízigénye jelenleg elmarad a rendelkezésre álló vízkészletektől. Bár a folyamatban levő (öntözési) fejlesztések itt is jelentős vízkészlet lekötést fognak eredményezni, de a vízkészletek felhasználhatóságának szigorú módszertani megközelítése eredményeképpen ezek az ökológiai vízigény mennyiségét (mint a mederben hagyandó vízkészletet) nem fogják veszélyeztetni. A vízkészletek mellékvízfolyásokra ily mértékben jellemző vagy tervezett kihasználtsága ugyanakkor magára a Drávára nem jellemző, annak vízkészlete, mint közös vízkészlet a jövőben is rendelkezésre áll és védelme többek között a két fél - a Horvát Vizek és a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság - évtizedek óta tartó együttműködése eredményeképpen továbbra is biztosított. 4. Vízhasznosítási lehetőségek szerepe a térségfejlesztésben Az előzőekre alapozva évek óta léteznek olyan elképzelések, melyek egyrészt a vízigények és vízkészletek tér- és időbeli különbözőségéből adódó vízhasználati problémák megoldásával foglalkoznak, másrészt a vízhasznosítási lehetőségek térségfejlesztésben betöltött szerepét igyekeznek feltárni és a szabad vízkészletek segítségével egy-egy terület fejlődését elősegíteni. Ős-Dráva Program Ilyen az Ős-Dráva Program, mely, mint egy több projektből álló, komplex, a természeti, társadalmi és gazdasági szférát egyaránt érintő területfejlesztési program az Ormánság hajdani vízbőségét igyekszik helyreállítani, a terület természeti értékeinek több helyen a jelenleg vízhiány miatt romló állapotát helyreállítani, ezáltal pedig a terület turisztikai vonzerejét növelni. A kedvező vízellátottság természetesen nemcsak a természeti környezet számára idézhet elő pozitív változásokat, hanem lehetőséget 4
biztosíthat a nagyüzemi intenzív mezőgazdasági művelés arányát csökkenteni képes alternatív művelési ágak - úgymint legelők, fásligetes erdők létrehozása, legeltetéses állattartás folytatása stb. - elterjedésére is. Természetesen a meglévő szántók öntözése maga is komoly gazdasági előrelépést jelenthet a terméshozam csapadékhiányos nyári időszakokban ily módon történő biztosításával. Az Ős-Dráva Program területe, vízkormányzási rendszere és vízellátásra javasolt területei NAPNAV projekt Az öntözési fejlesztésen alapul a horvátországi NAPNAV projekt is, mely keretében készítették el az ország és a megyék Öntözési és Vízgazdálkodási Terveit. Míg az országos tervben a mezőgazdaság öntözés fejlesztésének általános alapadatait és feltételeit rögzítették, addig a megyei tervek egyrészt a vízforrások, a vízellátó rendszerek technikai körülményeit vizsgálták és tárták fel, másrészt javaslatot adtak az öntözéssel kapcsolatos egyéb fejlesztési igényekre, mint például a felhasználók felkészítése a hatékony vízfelhasználásra és termelési struktúrákra, a működtetés szervezeti és finanszírozási formáira stb.. A tervek szerint Horvátország kb. 1 millió ha művelt területéből 6,5 % vagyis 65000 ha öntözésének megvalósítása reális 2020-ig. Víztározók létesítésének lehetőségei Akár öntözésről, akár egyéb vízkivétellel járó vízhasználatról legyen szó, alapvető feltétel a megfelelő időben és mennyiségben rendelkezésre álló víz, ami a magyar területeken (leszámítva a Dráva közeli részeket) már komoly problémákat okoz. Ott a további vízhasználatok vízigénynek kielégítése csak vízvisszatartással, víztározással lehetséges, azonban egy-egy új tározó számos más lehetőséget is jelent. A gazdasági hasznot hozó tevékenységek (öntözés, halászat) mellett szabadidő eltöltésére, 5
pihenésre (horgá szat, fürdőzés, vízi sportok) is jelentős turisztikai vonzerővel bírhatnak, ugyanakkor az egyre gyakrabban előforduló heves csapadéktevékenység hatására kialakuló helyi vízkárok mérséklésében is meghatározók lehetnek. Mindemellett a természetbe illően kialakított vízfelület jelentős tájesztétikai értéket is képviselhet és számos növénynek és állatnak biztosíthat kiváló élőhelyet. A fentieket felismerve és figyelembe véve a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a saját igazgatási területén feltárta azon helyeket, ahol a topográfiai és a hidrológiai adottságok megfelelőek egy-egy állandó felületű, közcélú igények kielégítésére alkalmas tározó kialakítására. A felmérések több ilyen helyet is azonosítottak, melyek közül a projektterületen (magyar oldalon) 2 db tározó megvalósítása lehetséges, illetve tervezett a jövőben. Lehetséges tározók elhelyezkedése Nyilvánvaló, hogy ezek a lehetőségek nem mindenhol és minden körülmény mellett adottak, de mindenképpen egy olyan irányvonalat jelölnek, mely a vizekkel, vízkészletekkel való felelős gazdálkodást jelentik nemcsak egy-egy térség gazdasági, hanem egyben környezettudatos fejlődése érdekében is. Mindennek a Dráva, mint közös vízkészlettel rendelkező határfolyó esetében különösen nagy jelentősége van, ami a magyar és a horvát vízgazdálkodási szervek kölcsönös és hatékony együttműködésén alapul a jelenben és a jövőben egyaránt. 6
Sindler Csaba 7