SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1
Tartalomjegyzék 1. A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRA (SZMSZ) VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK... 4 1.1. Az SZMSZ célja, jogi alapja:... 4 1.2. Az SZMSZ általános rendelkezései, hatálya... 5 2. AZ ISKOLA ALAPADATAI... 6 3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA... 7 3.1. Az iskola vezetősége, a vezetők közötti feladatmegosztás... 7 3.1.1 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök:... 9 3.2. Az iskola szervezeti egységei... 9 4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL... 11 Az iskolaközösség... 11 4.1 Az iskola dolgozói:... 11 4.1.1 Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége... 11 4.1.2 A nevelők közösségei... 12 4.3. A szülői szervezet... 16 4.4. A tanulók közösségei... 17 4.4.1. Az osztályközösség... 17 4.4.2. Az iskolai diákönkormányzat... 17 4.4.3. Az Intézményi Tanács... 18 4.5. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása... 18 Az intézményi tanács és a vezetők közötti kapcsolattartás formája, rendje... 21 5. AZ ISKOLAI SPORTKÖR, VALAMINT AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI... 21 6. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI 22 7. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE... 24 7.1. Munkaterv:... 24 7.2. Tantárgyfelosztás, órarend... 24 7.3. A dolgozók munkarendje, benntartózkodási rendjük... 24 7.3.1. Az intézményvezető és helyettesei... 24 7.3.2. A közalkalmazottak... 24 7.3.3. A pedagógusok... 25 7.3.4. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak... 25 7.4. Az épületek nyitva tartása... 25 7.5. Tanítási idő... 25 7.6. Ügyeleti munka... 26 7.7. Hivatalos ügyek intézése... 26 7.8. Az épületek helyiségeinek használata... 26 7.9. Egyéb feladatok... 27 8. AZ EGYÉB (TANÓRÁN KÍVÜLI) FOGLALKOZÁSOK... 27 Általános szabályok:... 28 9. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK... 29 10. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ 2
ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE... 31 11. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE... 33 12. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA... 34 13. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK)... 34 14. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK... 37 15. A FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI... 39 16. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE... 40 17. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE... 41 18. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK... 42 19. A KIADMÁNYOZÁS RENDJE... 43 VI. sz. MELLÉKLET: ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT... 45 3
1. A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRA (SZMSZ) VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. (1) bekezdése alapján a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. Elkészítéséért a köznevelési intézmény vezetője a felelős, a benne foglaltak megtartása nem csak az intézmény dolgozóira nézve kötelezőek, hanem előírásai a szolgáltatásait igénybe vevőkre a gyermekekre és szüleikre is vonatkoznak. 1.1. Az SZMSZ célja, jogi alapja: Célja: A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer megvalósításának szervezeti és működési feltételeit adja, szabályozza. Jogi alapja: - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet. - 1992.évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról /Kjt./ és a 2012. évi LXXXVI. törvény /új Kjt./. - 1996.évi XXVIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi törvény módosításáról. - 1993.évi LXXIX. törvény: A közoktatásról / és módosításai: 2006.évi CXXI. törvény 2007.évi LXXXVII. törvény 2008.évi XXXI. törvény 2011/LXXIV. törvény 2012/XXXIX. törvény 1992.évi XXXVIII. törvény és a 2011. évi CXCV. törvény: Az államháztartásról. 1992.évi XXII. törvény és a 2012. évi I. törvény (Mt.): Az új munka törvénykönyve. a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról. A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló rendeletek a következők: 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet a Kjt. végrehajtásáról közoktatási intézményekben. 135/ 2012. (VI. 28.) Kormányrendelet Az új munka törvénykönyve hatálybalépésével kapcsolatos módosításokról. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és módosítása : 34/2011. (VI.24.) NEFMI rendelet. a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012 (X.8.) EMMI 4
rendelet 30/1999. (II.14.) Kormányrendelet a diákigazolványról és módosítása: 180/ 2011. (IX.2.) kormányrendelet. 130/1995. (X.26.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról. 110/ 2012. (VI.4.) kormányrendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. 20/1997.(II.13.) Kormányrendelet a közoktatásról szóló 1993. és LXXIX. törvény végrehajtásáról. 23/2004.(VIII.27.) OM rendelet a tankönyvrendelés elkészítésének és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. 28/2000.(IX.21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. 217/1998.(XII.30.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről. 193/2003.(XI.26.) Kormányrendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről. 4/ 2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról és módosítása: 36/2012. (XI. 14.) EMMI rendelet. a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról, és e rendelet 2015. IV.17.-i módosítása. 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról. 1.2. Az SZMSZ általános rendelkezései, hatálya A Siófoki Széchenyi István Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület. év április hó 27. napján fogadta el. A szervezeti és működési szabályzatot elfogadása előtt a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezte: az iskolai diákönkormányzat, az iskolai szülői szervezet, az iskola fenntartója. az intézményi tanács A szervezeti és működési szabályzat, valamint az egyéb intézményi belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásai minden, az intézménnyel jogviszonyban álló személyre nézve kötelezőek. 5
2. AZ ISKOLA ALAPADATAI Az intézmény neve: Siófoki Széchenyi István Általános Iskola Az intézmény székhelye, címe: 8600 Siófok, Kele u.33. Az intézmény telephelyei: 8600 Siófok, Kele u.33. 8600 Siófok, Asztalos u.18. 8600 Siófok, Asztalos u.72. Az intézmény vezetője: az igazgató, akit Balog Zoltán Emberi Erőforrások Minisztere kinevez. Az intézmény szakmai dokumentuma elfogadásának időpontja: 2014. április 27. Az intézmény jogállása: önálló jogi személy. Az intézmény gazdálkodási jogköre: nincs Az intézmény fenntartója: Siófoki Tankerületi Központ (STK) Az intézmény működtetője: Siófoki Tankerületi Központ (STK) Az intézmény alaptevékenységei (SZD kivonata): A szakfeladat megnevezése Száma Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852021 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852022 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855911 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855912 Általános iskolai tanulószobai nevelés 855914 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 855915 A teljes Szakmai dokumentum az I. sz. mellékletben található. Az intézmény alaptevékenységeit meghatározó jogszabályok: - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Az intézmény számlaszáma (STK): 10039007-00336798-00000000 Az intézmény adóhatósági azonosító száma (STK): 15835406-2-14 Az intézmény OM azonosító száma: 202768 6
3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 3.1. Az iskola vezetősége, a vezetők közötti feladatmegosztás Az iskola vezetőségét az intézményvezető, valamint közvetlen munkatársai az intézményvezető-helyettesek alkotják. Az iskola felelős vezetője az intézményvezető, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény szakmai dokumentumában megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az intézményvezető gyakorolja az utasítási és ellenőrzési, valamint a jogszabályban ráruházott munkáltatói jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett. Munkáltatói joga kiterjed különösen a köznevelési intézményben foglalkoztatottak munkaköri leírásának kiadására, a munkaidő-beosztás (munkarend) megállapítására, a napi feladatok meghatározása, a munkahelyen történő benntartózkodás elrendelésére, illetve a munkahelyen kívül történő munkavégzés engedélyezésére, a munkaközi szünet, a napi pihenőidő, a heti pihenőnap, a heti pihenőidő engedélyezésére, a rendkívüli munkavégzés elrendelésére, az ügyelet és a készenlét elrendelésére, a szabadság kiadására, engedélyezésére, fizetés nélküli szabadság engedélyezésére, A köznevelési intézmény vezetője az intézmény részére megállapított éves költségvetési keretek betartásával javaslatot tesz a kötelezettségvállalással járó munkáltatói döntések meghozatalára, különösen: közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésére, megszűntetésére, az intézményvezető kivételével a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás adására, visszavonására, a foglalkoztatottak kitüntetésére, a nyugdíjas korúak továbbfoglalkoztatására, az óraadói tevékenység ellátására irányuló megbízási szerződés megkötésére, köznevelési intézményben foglalkoztatottak jutalmazására, kereset kiegészítésének megállapítására, a pótlékok differenciálására. A köznevelési intézmény vezetője felel a munka- és pihenőidő nyilvántartásának vezetéséért. Az intézményvezető különösen: a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti a szakmailag önálló köznevelési intézményt, felelős a köznevelési intézmény pedagógiai és adminisztratív feladatainak ellátásáért dönt minden olyan, a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos ügyben, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személyi hatáskörébe, és ami az intézmény jogi személyiségéből fakadó döntési körébe tartozik, 7
felel a házirendben rögzített keretek között a köznevelési intézmény működésével összefüggésben az intézményen belüli programok zavartalanságáért, a tanulók és az alkalmazottak biztonságáért, illetve az intézményen kívüli programok zavartalanságáért, a tanulók és az alkalmazottak biztonságáért, amennyiben az érintett program megrendezésére az egyetértésével kerül sor, szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését, gondoskodik a köznevelési intézmény alapdokumentumainak (pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend, éves munkaterv) elkészítéséről, jóváhagyja a köznevelési intézmény pedagógiai programját, szükség esetén gondoskodik a fenntartó egyetértésének beszerzéséről, előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézményben foglalkoztatott közalkalmazottakkal kapcsolatos munkáltatói döntéseik iratait, a tankerületi igazgatónál kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges az intézkedési jogkörén kívül eső intézkedések megtételét, az Nkt. 69. -ában meghatározott feladatainak végrehajtása során intézkedést kezdeményez a tankerületi igazgatónál, ha a köznevelési intézmény rendeltetésszerű működéséhez olyan döntésre, intézkedésre van szükség, amely nem tartozik a feladatkörébe, felel azért, hogy az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program keretében, illetve a köznevelési információs rendszerben meghatározottak szerint pontosan elkészüljenek az adatszolgáltatások, illetve a fenntartói intézkedés szerint az intézmény tevékenységéről készített átfogó beszámoló, évente, illetve a Központ által elrendelt esetekben adatot szolgáltat, és minden év június 30-ig írásos beszámolót készít a tankerületi igazgató részére a köznevelési intézmény tevékenységéről, véleményezi a tankerületi igazgató hatáskörébe tartozó a köznevelési intézményt, illetve az intézmény közalkalmazottját érintő döntést, amelyre vonatkozóan javaslattételi jogkörrel rendelkezik, teljesíti a tankerületi igazgató által kért adatszolgáltatást (jogszabály által rendszeresített nyilvántartásban kötelezően szereplő adat az intézményvezetőtől akkor kérhető, ha az az adat pontosítását, illetve a hiányzó adat pótlását célozza). Az intézményvezető nem utasítható azokban az ügyekben, illetve feladatkörökben, amelyeket jogszabály határoz meg számára. Az intézmény képviseletét az intézményvezető látja el. Az intézményvezető ezt a jogkörét alkalmanként átruházhatja az intézmény dolgozóira. Az intézményvezető munkáját az intézményvezető-helyettesek segítik. Az intézményben a kiadmányozási (aláírási) jogkört az intézményvezető gyakorolja. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli eseményre vonatkozó ügyiratokat a Kiliti iskolarészt vezető intézményvezető-helyettes írja alá. Az intézményvezető akadályoztatása esetén az intézményvezető-helyettesek látják el azokat a 8
feladatokat, amelyek az iskola napi működéséhez szükségesek (pl. helyettesítés kiírása, szervezési feladatok, nevelőkkel, szülőkkel, tanulókkal, tankerülettel kapcsolattartás). Az intézményvezető-helyettesek megbízatása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik. Az intézményvezető-helyettesek és a más vezető beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az intézményvezetőt távollétében az intézményvezető-helyettesek helyettesítik. Az iskola vezetősége hetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az iskola vezetősége megbeszéléseit az intézményvezető vezeti. 3.1.1 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök: Az intézményvezető döntési és egyéb jogait részben vagy egészben átruházhatja az intézményvezető-helyettesre az iskolavezetés vagy a nevelőtestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik (pl. munkaköri leírásban stb.), kivéve az intézményvezető-helyettes felhatalmazását. Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat-, és hatásköreiből az alábbiakat adhatja át az intézményvezető-helyettesnek: - az iskoláskorúak nevelését és oktatását érintő nevelési-oktatási alapfeladat irányítását és ellenőrzését, - a vizsgák szabályszerű megtartását, - az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, - az iskolai rendezvények szervezésével kapcsolatos megbeszéléseken az intézményvezető képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntések jogát. Az intézményvezető az intézmény képviseletével megbízhatja az intézményvezető-helyettest, a munkaközösség-vezetőket, valamint a nevelőtestület tagját/tagjait. Az intézményvezető a pedagógiai munka tervezésével, szervezésével, értékelésével kapcsolatos feladatokat megosztja intézményvezető-helyettessel, a szakmai munkaközösség vezetőkkel. Az intézményvezető a nevelőtestület vezetésébe bevonja az intézményvezető-helyetteseket és a munkaközösség-vezetőket. 3.2. Az iskola szervezeti egységei Az iskola telephelyei (iskolarészek) Kele u. 33. Asztalos u.18. és 72. Az iskolarész élén az alábbi felelős beosztású vezető áll Intézményvezető Kiliti iskolarészt vezető helyettes Az iskolarészek vezetőit távollétükben az intézményvezető által megbízott dolgozók helyettesítik az intézményvezető által meghatározott jogkörökben. 9
Az iskola szervezeti felépítésének vázlata intézményvezető iskolatitkár Intézményvezetőhelyettes Kele u. Intézményvezetőhelyettes Asztalos u iskolatitkár Kele utcai alsós munkaközösségvezető Kele utcai felsős munkaközösségvezető Asztalos utcai alsós munkaközösségvezető Asztalos utcai felsős munkaközösségvezető Kele utcai nevelőtestület-rész Asztalos utcai nevelőtestület-rész 10
4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL Az iskolaközösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 4.1 Az iskola dolgozói: 4.1.1 Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a köznevelésről szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek) rögzítik. 11
A dolgozók munkaköri leírásainak kötelező elemei Az intézmény dolgozói feladataikat munkaköri leírásuk alapján végzik. A munkaköri leírásoknak a következőket kell tartalmazniuk: - Személyes és a munkakörrel kapcsolatos adatok: - a dolgozó neve, - adóazonosító száma, - lakcíme, - munkaköre, - heti munkaideje, - pedagógusok esetében heti kötelező óraszáma, - a munkáltatói jogkör gyakorlójának megnevezése, - a dolgozó közvetlen felettesének megnevezése, - A főbb felelősségek és feladatok felsorolása, ezen belül - a tanulókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az iskolai dolgozókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az iskolai élet egyes területeinek tervezésével kapcsolatos felelősségek és feladatok, - a bizalmas információkkal, az adatkezeléssel kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az ellenőrzés, értékelés feladatai, - a dolgozó iskolán belüli és külső kapcsolatai, - a dolgozó sajátos munkakörülményei. - A munkaköri leírás hatályba léptetése - a munkaköri leírás hatályba lépésének dátuma, - az igazgató aláírása, - a dolgozó aláírása a munkaköri leírás tudomásul vételéről. A munkaköri leírások mintái az II. sz. mellékletben találhatóak. 4.1.2 A nevelők közösségei A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület dönt: - a pedagógiai program elfogadásáról, - az SZMSZ elfogadásáról, - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, 12
- a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, - a továbbképzési program elfogadásáról, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, - a házirend elfogadásáról, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, - a tanulók fegyelmi ügyeiben, - az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, - jogszabályban meghatározott más ügyekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: alakuló értekezlet tanévnyitó értekezlet, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, évi két alkalommal nevelési értekezlet, havi munkaértekezletek A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van. A nevelőtestület döntéseit ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések - A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: a szakmai munkaközösségre, a diákönkormányzatra. - A nevelőtestület nem ruházza át döntési jogkörét az alábbi területeken: az iskola éves munkatervének elkészítése, az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a továbbképzési program elfogadása; - A nevelőtestület nem ruházza át a véleménynyilvánítási jogkörét az alábbi területeken: az egyes pedagógusok külön megbízatásának elosztása során, 13
az intézményvezető, intézményvezető helyettesek megbízása, illetve megbízatásának visszavonása előtt, az iskola működése vonatkozásában, tantárgyfelosztás elfogadása előtt, a pedagógusok külön megbízásai, a szakmai célú pénzeszköz felhasználása megtervezése, a beruházási és fejlesztési tervek megállapítása, a feladat ellátási terv vonatkozásában, az intézményvezető helyettes megbízása, illetve megbízatásának visszavonása előtt, az intézményvezető pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása ügyében; - A nevelőtestület nem ruházza át javaslattételi jogkörét a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésével kapcsolatban; - A nevelőtestület nem ruházza át egyetértési jogkörét a következők szerint: az iskola belső dokumentumaiban meghatározott kérdésekben; egyéb jogait, mint például, hogy döntsön a nevelőtestületi értekezlet összehívása kezdeményezésének elfogadásáról, meghatározza a vezetői pályázatokkal kapcsolatos véleménykialakítás módját, a szorgalmi idő alatt a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint pedagógiai célra a jogszabályban megadott számú munkanapot felhasználhat tanítás nélküli munkanapként, Át nem ruházható hatáskörök - A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: pedagógiai program elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, házirend elfogadása. Az átruházott hatáskörök és a hatáskörök címzettjei - A nevelőtestület által átruházott jogköröket a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása (munkaközösségekre) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés (fegyelmi bizottság, Diákönkormányzat) az érdekelt pedagógus felhívása, hogy adjon tájékoztatást, és változtassa meg a döntését akkor, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér az év közben adott érdemjegyek átlagától. (munkaközösség) a tanulók magatartás és szorgalom értékelése és minősítése (munkaközösség) a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása (munkaközösségekre) Az átruházott hatáskörrel kapcsolatos jogok és kötelezettségek Az átruházó joga, hogy - az átruházható jogaiból döntése szerint, a közoktatási intézmény hatékonyabb, partnereket jobban kiszolgáló, az igényekhez jobban igazodó működése céljából egyes jogait az iskolában működő szervezetekre ruházza, - megszabja az átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos elvárásait, és a döntési határidőt, 14
- az átruházott jogkör gyakorlására vonatkozóan meghatározza a beszámoltatás módját és határidejét, - az átruházott jogkört magához visszavonja. Az átruházó kötelezettsége, hogy - a hatáskör átruházáshoz a szükséges tájékoztatást, információt megfelelő időben rendelkezésre bocsássa. Átruházott jogkörrel az átruházás alapján rendelkezni jogosult jogai és köztelezettségei: Az érintett szervezet joga, hogy - az átruházott jogkörrel éljen, - a hatáskör gyakorlásához szükséges információt, tájékoztatást megkapja. Az érintett szervezet kötelessége, hogy - az átruházott hatáskört a legjobb tudása alapján, az általa képviseltek érdekét szem előtt tartva gyakorolja, - a hatáskör gyakorlásáról az előre meghatározott módon beszámoljon a hatáskör átadójának. A beszámolásra vonatkozó szabályok Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A beszámolás módja jellemzően a következő lehet: - szóbeli tájékoztatás, - a döntésről szóló határozat kivonat megküldése, - határozat kivonat megküldése és szóbeli tájékoztatás. A beszámoltatás idejeként meg lehet határozni - időközöket (heti, havi stb.), - pontos időpontokat (döntést követő... nap), - naptári határnapokat (minden hónap...-ig) stb. A szakmai munkaközösség : Az iskola pedagógusai az iskola pedagógiai tevékenységének egy-egy területéhez kapcsolódva szakmai munkaközösségekben tevékenykednek. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az iskolában folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: Asztalos utcai alsós szakmai munkaközösség o tagjai: Asztalos utcai iskolarész alsós nevelői Asztalos utcai felsős szakmai munkaközösség o tagjai: Asztalos utcai iskolarész felsős nevelői Kele utcai alsós szakmai munkaközösség o tagjai: Kele utcai iskolarész alsós nevelői Kele utcai felsős szakmai munkaközösség o tagjai: Kele utcai iskolarész felsős nevelői A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: az adott iskolarész nevelő és oktató munkájának segítése, tervezése, szervezése, 15
értékelése és ellenőrzése, az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése, a pedagógusok munkájának segítése hospitálásokkal, bemutató órák szervezésével, szakmai-módszertani kiadványok és a tanításhoz használható eszközök beszerzésével, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése patronáló nevelő (mentor) kijelölésével, javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére, a munkaközösség éves munkatervének összeállítása, a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítése, A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkaterve tartalmazza a szakmai munka belső ellenőrzésének éves tervezését is. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak véleményezése után az igazgató bízza meg, legfeljebb 5 évre. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak. Az alkalmi munkacsoportok tagjait választja a nevelőtestület és az igazgató. 4.2. A technikai dolgozók A technikai dolgozók tevékenységükkel segítik az iskola alapfeladatait, valamint az ügyintézői és ügyviteli feladatok ellátását, a munkafeltételek biztosítását. A technikai dolgozók ellátják mindazokat a kisegítő feladatokat, amelyekkel a munkaköri leírásban foglaltaknak megfelelően a munkáltatói jogkör gyakorlója megbízza. 4.3. A szülői szervezet Az iskolában mindkét iskolarészben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hoznak létre. Az osztályok szülői közösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az iskolai szülői értekezleten a szülők javaslatai alapján megválasztják az iskolai szülői közösség alábbi tisztségviselőit, azaz a szülői választmányt: osztályonként 1-2 fő képviselőt, és közülük elnököt Az osztályok szülői közösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott 16
képviselők vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői választmány elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai szülői választmányi értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Az iskolai szülői választmány a döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői szervezet választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai szülői közösséget az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit, megválasztja a szülők képviselőit a szülői választmányba, kialakítja saját működési rendjét, az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket és a tanulókat jogszabályban megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, 4.4. A tanulók közösségei 4.4.1. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból 2 fő képviselőt küld az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 4.4.2. Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személyt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. 17
Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. (III. sz. melléklet) Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákönkormányzat pedagógus felügyelettel térítésmentesen használhatja az intézmény helyiségeit, berendezéseit, amennyiben erre előzőleg a diákönkormányzatot segítő pedagógus közbenjárásával engedélyt kapott. 4.4.3. Az Intézményi Tanács Az intézményi tanács a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat képviselőiből alakult egyeztető fórum az iskolában, mely a nevelési-oktatási intézmény működését érintő valamennyi lényeges kérdésben véleménynyilvánítási joggal rendelkezik a jogszabályban meghatározottak szerint. Az intézményi tanácsba minden érdekelt fél azonos számú tagot delegálhat. Az intézményi tanács saját működési rendje és munkaprogramja alapján működik. 4.5. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása Az iskolarészek közötti kapcsolattartás Az Asztalos utcai és a Kele utcai iskolarészek közötti kapcsolattartás módjai: az intézményvezető személyes kint tartózkodása a Kiliti iskolarészben hetente több alkalommal intézményvezető-helyettesek egymással történő személyes és telefonos konzultációi munkaközösség-vezetők egymással történő személyes és telefonos konzultációi munkaközösségi megbeszélések mindkét iskolarész pedagógusainak bevonásával értekezletek mindkét iskolarész nevelőtestületének bevonásával Az Asztalos utcai és a Kele utcai iskolarészek kapcsolattartása az intézményvezető segítségével a megbízott pedagógus-vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. Az intézményvezetőség és a nevelőtestület kapcsolattartása A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az intézményvezető segítségével a megbízott pedagógus - vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: az intézményvezetőség heti ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések. 18
Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. Az intézményvezetőség az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli és szóbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaközösség-vezetőjük útján közölhetik az iskola vezetőségével. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, iskolán kívüli továbbképzések, a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményvezető o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén 2 havonta, o a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal, o a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, a segítő pedagógus a vezetőt folyamatosan tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A szülői szervezet és az iskola közösségeinek kapcsolattartása A szülői szervezet az iskola közösségeivel a szülői szervezet teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. A szülői szervezet tagjai rendszeres időközönként évente legalább egy alkalommal kötelesek 19
tájékoztatni az általuk képviselteket a szülői szervezet tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait a szülői szervezet felé továbbítani. A szülői szervezet ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt: az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei és a diákönkormányzat felnőtt vezetője. Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen évente legalább egy alkalommal köteles tájékoztatni a szülői szervezetet. A nevelők és a szülők kapcsolattartása A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményvezető: o a szülői választmányi ülésén félévente, o az iskolai szülői értekezleten tanévenként 1 alkalommal (pályaválasztási), o a folyosón elhelyezett hirdető táblán keresztül folyamatosan, az osztályfőnökök: o az osztályszülői értekezleten tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: a családlátogatások, a szülői értekezletek, a nevelők fogadó órái, a nyílt tanítási napok, a tanuló fejlesztő értékelésére összehívott megbeszélések, esetkonferenciák, írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A szülők tájékoztatása az iskolai dokumentumokról A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyetteseitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya 20
a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: az iskola honlapján, az iskola fenntartójánál, az iskola irattáraiban, az iskola könyvtáraiban, az iskola nevelői szobáiban, az iskola intézményvezető és intézményvezető helyetteseinél, a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél, az osztályfőnököknél, a DÖK segítő pedagógusoknál. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. Az intézményi tanács és a vezetők közötti kapcsolattartás formája, rendje Az iskola intézményi tanáccsal való kapcsolattartásáért az intézményvezető a felelős. Az intézményi tanácsot az ügyrendjében megnevezett tisztségviselője illetve tagja képviseli az iskolával való kapcsolattartás során. Az intézményvezető félévenként egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak az iskola működéséről. Az intézményi tanács elnöke számára az intézményvezető a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőn belül elküldi a nevelőtestület félévi és a tanévi pedagógiai munkájának hatékonyságáról szóló elemzését elvégző nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet. Az intézményi tanács képviselőjét meg kell hívni a szülői választmány és a diákönkormányzat vezetősége valamint a szülői szervezet vezetője részére tartandó tájékoztató értekezletre, melyet az iskola igazgatója és helyettese(i) évente három alkalommal (tanév elején, félév végén és a tanév szorgalmi időszakának végén) hívnak össze. Az értekezleten az igazgató véleményezteti az éves iskolai munkatervet, a tanév helyi rendjéről szóló nevelőtestületi javaslatot, szól a tanév kiemelt feladatairól, valamint a tanulmányi munka értékeléséről, a munkatervben rögzített feladatok teljesítéséről. Szükséges esetben az intézményi tanács képviselője az iskolavezetőség, valamint a nevelőtestület értekezleteire is meghívható. Az intézményi tanács és az iskola vezetősége közötti kapcsolattartás egyéb szabályait az éves iskolai munkaterv és az intézményi tanács ügyrendje, valamint éves munkaprogramja határozza meg. 5. AZ ISKOLAI SPORTKÖR, VALAMINT AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI Az iskolában diáksportkör működhet, melynek munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő képviseli az iskolai sportkört az iskola igazgatójával, illetve az iskola vezetőségével folytatatott megbeszéléseken. 21
Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő véleményét minden esetben ki kell kérni az iskolai testneveléssel, sporttal kapcsolatos kérdésekben, valamint az iskolai munkaterv és a tantárgyfelosztás összeállítása előtt. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő az osztályokban, illetve a diák-önkormányzat iskolai vezetőségében minden tanév májusában felméri, hogy a tanulók a következő tanítási évben milyen iskolai sportköri foglalkozás megszervezését igénylik, és ez alapján minden év május 31-éig javaslatot tesz az iskola igazgatójának az iskolai sportkör következő tanévi szakmai programjára. A szakmai programra vonatkozó javaslatát az annak megvalósításához szükséges, felhasználható időkeretet, valamint a rendelkezésre álló vagy megteremthető személyi és tárgyi feltételeket figyelembe véve készíti el, illetve megvizsgálja azt is, hogy a településen működő sportszervezet a szakmai program megvalósításába milyen feltételekkel vonható be. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni. Az iskolai sportkör foglalkozásaihoz az iskola biztosítja az iskola sportlétesítményeinek (sportudvar, tornaterem), valamint sport eszközeinek használatát. Az iskolai sportkör feladatait az iskolával kötött megállapodás alapján az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. 6. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetőségének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: Az intézmény fenntartójával és működtetőjével: Siófoki Tankerületi Központ, 8600 Siófok, Szépvölgyi utca 2. (Az intézmény működtetőjével: Siófok Város Önkormányzata, 8600 Siófok Fő tér 1.) A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Siófok Város Önkormányzata, 8600 Siófok Fő tér 1. A helyi nevelési- oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel: o Siófok Város Óvodája és Bölcsődéje o A város, valamint szükség szerint a tankerület általános és középiskolái A területileg illetékes szakszolgálatokkal és szakmai szolgáltatóval. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: Az iskolát támogató: o Széchenyi István Általános Iskola Tanulóifjúságáért Alapítvány; o Széchenyi István Szabadidő és Sportegyesület; o Szmetana Géza Alapítvány; o Tanulóink Egészséges Jövőéért Alapítványok kuratóriumaival. 22
Az alábbi közművelődési intézményekkel: Kálmán Imre Kulturális Központ Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár. Az alábbi társadalmi egyesületekkel: o Nők a Balatonért o Kilitiért Egyesület o Gazdakör Az alábbi termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal: o Rácz Hús Bt.+ Ötösfogat Panzió o Nagy Hús Bt. o Kiliti Virágbolt o Hidegvölgyi Horgásztó o Royal Sütöde o SZIRO Cukrászda Az alábbi gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel o Siófok Város Gondozási Központjának Gyerekjóléti Szolgálata o Máltai Szeretetszolgálat o Rendőrség Az alábbi egyházak helyi képviselőivel: o Református o Katolikus o Evangélikus o Hit gyülekezete A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek a felelősök. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a körzetileg illetékes gyermekorvosokkal, szakorvosokkal, és Siófok Város Gondozási Központja vezetőjével és illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját a szervezeti és működési szabályzat XII. pontja szabályozza. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi ügyekkel megbízott pedagógusai, rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős. 23
7. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE 7.1.Munkaterv: A munkaterv határozza meg az intézményi tanév rendjét, a tanév rendjére vonatkozó rendelet alapján A munkatervbe kell foglalni a következőket: - az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a szünetek időtartamát, - ünnepélyek, megemlékezések rendjét, - nevelőtestületi értekezletek időpontját, - iskolanapok programját, - a tanulók fizikai állapotát felmérő vizsgálat időpontját, - szülői értekezletek, fogadóórák rendjét, - egyéb rendezvényeket. 7.2.Tantárgyfelosztás, órarend A tantárgyfelosztás az érvényes tantervek és a pedagógusok kötelező óraszámai alapján készül, a következő elvek figyelembe vételével: - kötelező óraszámok, órakedvezmények, - az osztályfőnök saját osztályában lehetőleg minden általa tanítható tárgyat tanítson, - a folyamatosság biztosítása felmenő rendszerben. A tantárgyfelosztást az igazgató készíti e lés a tankerület igazgatója hagyja jóvá. Az órarend a tantárgyfelosztás alapján készül. Az órarendet a tankerület igazgatója hagyja jóvá. Alsó tagozaton az osztálytanítók, felső tagozaton a vezető- helyettesek készítik a következők figyelembe vételével: - tanulócsoportok heti optimális terhelése - iskolaotthonos oktatás szabályainak betartása - napi egyenletes terhelés - speciális tantárgyi követelmények - tömbösítés - bontott csoportok szervezése 7.3.A dolgozók munkarendje, benntartózkodási rendjük Az SZMSZ az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban álló felnőtt alkalmazottainak helyi munkarendjét szabályozza. A tanulók munkarendjét a Házirend szabályozza. 7.3.1. Az intézményvezető és helyettesei Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7 30 óra és délután 15 30 óra között az intézményvezetőnek vagy valamelyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A mennyiben az intézményvezető és helyettesei is akadályoztatva vannak, akkor az intézményvezető által megbízott munkaközösség vezető tart ügyeletet. 7.3.2. A közalkalmazottak A közoktatásban alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait, a pedagógusok jogait és kötelességeit, a közalkalmazottak munkarendjét, a munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait magasabb jogszabályok rögzítik. 24
7.3.3. A pedagógusok A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje, a 40 órás teljes heti munkaidő alapvetően három részre bontandó: kötetlen, kötött, és ezen belül órákkal, foglalkozásokkal lekötött részre. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézmény vezetője állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. A pedagógus köteles 15 perccel az első tanítási óra előtt, illetve 10 perccel a tanítási, foglalkozási beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradása esetén, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 45 percig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az intézményvezetőhöz eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. Egyéb esetben a pedagógus az iskolája vezetőjétől kérhet engedélyt legalább egy nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. 7.3.4. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét - a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti Törvény rendelkezéseivel összhangban az igazgató állapítja meg, az intézmény zavartalan működése érdekében. 7.3.5. A technikai dolgozók A technikai dolgozók heti munkaideje 40 óra. A technikai dolgozók munkarendjét - a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti Törvény rendelkezéseivel összhangban, a munkaköri leírás szerint, az igazgató állapítja meg, az intézmény zavartalan működése érdekében. 7.4. Az épületek nyitva tartása Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7.00 órától délután 17.00 óráig tartanak nyitva a tanulók számára. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. 7.5. Tanítási idő Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8.00 óra és 14.45 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 15 illetve 10 perc. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16.30 óráig tart. A tanuló az intézményből tanítási idő alatt csak a szülő írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában a tanuló eltávozására az igazgató vagy az 25