Nyilvánosságra hozatal A Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 137/A és A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.4.) Korm. rendeletben előírt és meghatározott, lényeges információt, hozza nyilvánosságra az alábbiakban. A hitelintézet a védett vagy bizalmas információt, nem köteles nyilvánosságra hozni. A hivatkozott törvény 137/A (4) bekezdése értelmében, az olyan információ tekintendő; a) lényegesnek, amelynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja, vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét, b) védett információnak, amelynek nyilvánosságra hozatala a hitelintézet versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a hitelintézet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti, c) bizalmas információnak, amelynek tekintetében a hitelintézetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé. Kockázatkezelési elvek, módszerek Kockázatok kezelésére szolgáló stratégiák és folyamatok A Hpt. vonatkozó rendelkezései értelmében a hitelintézetek kockázatvállalásának megbízható és belső szabályzatban rögzített szempontrendszeren kell alapulnia, a hitelintézet a felmerülő kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére, figyelésére, jelentésére és ellenőrzésére hatékony eljárásokat köteles alkalmazni. A Takarékszövetkezet ennek megfelelően, illetve a Bázel II. követelményekkel összhangban alakította ki kockázatkezelésére vonatkozó szabályzatait. Kockázati stratégia A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója szerint a kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjed ki: Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete 1
Kockázatvállalási politika A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. A kockázatvállalási politika egyrészt magában foglalja az integrációs szinten elfogadott kockázatkezelési alapelveket, másrészt tartalmazza a vezetés által meghirdetett specifikus elveket és célokat. Kockázatkezelési alapelvek 1. A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos működését és a Felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A Takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett (Biztonságos működés elve). 2. A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) 3. A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttműködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében (Együttműködés elve) 4. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem-számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) 5. A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) 6. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló méretű és hasonló üzleti tevékenységet végző takarékszövetkezeteknek és az OTIVA erre vonatkozó ajánlásának. (Hasonlóakhoz történő viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történő összemérés elve) 7. A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarékszövetkezet vagy más az integrációban résztvevő tag számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) 2
Kockázatkezelési célok Általános kockázatkezelési célok 1. A Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. 2. Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményeknek. 3. A Takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. 4. A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél jelzést küld a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott személyeknek és/vagy szervezeti egységeknek, üzleti területeknek annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. 5. A Takarékszövetkezet a lényeges kockázatainak vonatkozóan évente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság számára. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágyát, kockázatvállalási hajlandóságát a Takarékszövetkezet számára lényeges kockázatokat illetően az alábbi táblázat mutatja Kockázat típusa Kockázati étvágy, kockázatvállalási Indoklás hajlandóság mértéke Hitelezési kockázat Több kockázat vállalása a pénzügyi céloknak Közepes ügyfélkockázat megfelelő jövedelmezőség mellett Hitelezési kockázat Partnerkockázatot hordozó ügyletek alapvetően az Alacsony partnerkockázat MTB-vel, az integráció központi bankjával Hitelezési kockázat A Takarékszövetkezet elszámolásait az MTB-n Alacsony elszámolási kockázat keresztül bonyolítja. A Takarékszövetkezet méretei, ügyfélköre miatt az Hitelezési kockázat egy ügyféllel / ügyfél-csoporttal szembeni Nagy koncentrációs kockázatok kitettségekre a jogszabályi limitekhez közeli értéket alkalmaz. Devizaárfolyam kockázat Alacsony Fedezett devizapozíciók vállalása, minimális mértékű nyitott pozíciók Betétgyűjtés és hitelek kihelyezése alapvetően Nem-kereskedési könyvi mozgó kamatozás mellett, fix kamatozású Közepes kamatkockázat eszközök főként a likviditási céllal tartott értékpapírok között Működési kockázat Alacsony Zéró kockázattűrés a megfelelési kockázatokra. Alacsony kockázattűrés A Takarékszövetkezet hosszúlejáratú Likviditási kockázat Közepes kihelyezéseinek a növelését tervezi, a növekvő lejárati transzformációból adódó kockázatot az integrációhoz tartozás mérsékeli. Stratégia kockázat Közepes Évente meghatározott tartalékok 3
Kockázati szerkezet A kockázati szerkezet alakulása arra ad választ, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és azt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok és szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzés. A kockázati szerkezetet a Takarékszövetkezet a tárgyévre, a tárgyévet megelőző időszakra, a jövőre vonatkozóan pedig a stratégiai tervével azonos időszakra dolgozza ki. Kockázatok azonosítását, mérését, figyelemmel kísérését biztosító szervezeti egységek és funkciók Kockázatkezelési szervezet felépítése A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A Takarékszövetkezetnél a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tőketervezésért a Kockázatkezelő a Főkönyvelővel együttműködve, az Elnök-ügyvezető iránymutatása alapján a felelős. A hiteldöntés előtti véleményezésben további 1 fő hitelkockázati referens vesz részt. Kockázatkezelési feladatkörök: - üzleti döntés előtti kockázati véleményezés - kockázatkezelés módszertanának kialakítása és folyamatos karbantartása, beleértve a tőkemegfelelést és a belső tőke értékelést, - a kockázatok kontrollja, monitoringja. A Takarékszövetkezet a kockázatok azonosítása, mérése, illetve figyelemmel kísérése során együttműködik az OTIVÁ-val. Kockázatmérési és jelentési rendszerek alkalmazási köre A tőketervezés célja, hogy mindenkor biztosítsa a Takarékszövetkezetnél a ténylegesen vállalt kockázatoknak megfelelő tőkeszintet, és járuljon hozzá a kiegyensúlyozott, stabil növekedéshez is. A tőketervezés során szükséges, hogy a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatát megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza), meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre. A Takarékszövetkezet lényegesnek minősít minden olyan kockázati típust, amelyre az alábbi feltételek valamelyike teljesül: a. a szabályozás szerint a Takarékszövetkezetnek a kockázatok fedezetére a minimális tőkekövetelmény számításánál szavatoló tőkével kell rendelkeznie, b. amelyből származó potenciális veszteség mértéke egy év alatt meghaladja a szavatoló tőke 10%-át, c. a PSZÁF a kisintézmények szempontjából lényegesnek tartja. A Takarékszövetkezet a tőkekövetelmény méréséhez az alábbi módszereket alkalmazza: 4
Hitelezési kockázat sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer Devizaárfolyam kockázat sztenderd módszer Működési kockázat alapmutató módszer. Azon kockázatok melyek nem számszerűsíthetők, illetve mutatószámokkal nem mérhetőek, limitek kerülnek meghatározásra (koncentrációs kockázat, nem kereskedési-könyvi kamatkockázat, likviditási kockázat). A Takarékszövetkezet a számszerűsített belső tőkeszükségleten felül, minimálisan tartandó tőkepuffert határoz meg. A váratlan, előre nem látott események hatásának mérésére stressz teszteket végez, arra vonatkozóan, hogy miként alakulna a belső tőkeszükséglete adott stressz helyzetben. A kockázatmérséklésre, és a hitelkockázati fedezet alkalmazására vonatkozó szabályzatok fő elveire és pontjaira, valamint a kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezeti eszközök hatékonyságának ellenőrzésére szolgáló stratégiák, folyamatok A szabályozói tőkekövetelmény csökkentéséhez a Hpt. és a Hkr. lehetővé teszi bizonyos kockázatmérséklő eszközök alkalmazását. A Hpt. megkülönbözteti az előre rendelkezésre bocsátott fedezeteket, és az előre nem rendelkezésre bocsátott fedezeteket. A Takarékszövetkezet - mint sztenderd módszert alkalmazó hitelintézet a szabályozói tőkekövetelmény megállapítása során a kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározásakor a hitelezési kockázat csökkentése érdekében törekszik a Hkr-ben meghatározott feltételeknek megfelelő hitelkockázati fedezetetek alkalmazására. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalásról történő döntés előtt meggyőződik a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. Javadalmazási politika Takarékszövetkezet célja olyan Javadalmazási Politika kialakítása és folyamatos működtetése, amely összhangban van a takarékszövetkezet üzleti és kockázati stratégiájával, értékeivel, érdekeivel és kockázattűrő képességével. A Takarékszövetkezet alapvető célja továbbá, hogy a túlzott kockázatvállalás elkerülése mellett a dolgozóit ösztönözze a teljesítmény növelésére. A munkavállalók számára minden évben meghatározza a teljesítményértékelés, a premizálás feltételrendszerét, amelyben figyelembe veszi az üzleti teljesítményt, szervezeti egységek eredményességét és a munkavállalók egyéni teljesítményét is. A Takarékszövetkezet a Javadalmazási Politika megfogalmazásakor folyamatosan szem előtt tartja az üzleti szemlélet erősítését, az ügyfél orientáltság fejlesztését, a csapatmunka ösztönzését és a belső együttműködés erősítését. A Takarékszövetkezet a Javadalmazási Politikájának tartalmát méretével, (mérlegfőösszeg, tőkeszint, munkavállalók és kirendeltségek számának a teljes hitelintézeti szektorhoz viszonyított aránya) belső szervezetével, tevékenység jellegével, összetettségével és jogi 5
formájából eredő sajátosságaival arányosan (arányosság elvének alkalmazása) a vonatkozó jogszabályi előírásokban foglaltakkal összhangban határozza meg. Az arányosság elvének alkalmazása esetén a Javadalmazási Politika egyes elemeire vonatkozó követelmények módosíthatóak, egyszerűsíthetőek. A teljesítménymutatókat úgy kell meghatározni, hogy a teljesítményjavadalmazás legnagyobb mértéke a Takarékszövetkezet eredményének növekedése esetén is csak abban az esetben érhető el, ha a prudens működést jellemző mutatók értékei nem romlottak olyan mértékben, amely a prudens működést veszélyezteti. A Takarékszövetkezet által alkalmazandó teljesítménymutatók: - nem teljesítő hitelek részarányának változása - a szavatoló tőkekövetelménynek való megfelelés mértéke, - a szavatoló tőke változása, - a likviditási kockázatok mérő mutatószámok változása, - az elért adózás előtti eredmény. A speciális személyi hatály az arányosság figyelembe vétele mellett a Takarékszövetkezet az alábbiakban felsorolt munkavállalóira terjed ki: elnök-ügyvezető, ügyvezető igazgató (1), ügyvezető igazgató (2). A Kormányrendelet 4. b.) pontja alapján a prémium kifizetése készpénzben történik, azonnali kifizetéssel, halasztási időtartam alkalmazása nélkül. 6
Szavatoló tőkével kapcsolatos információk A Takarékszövetkezet 2012. december 31. időpontra vonatkozó szavatoló tőkéjét, tőkeelemeit az alábbi táblázat tartalmazza: Szavatoló tőke elemei Összeg (eft) Megnevezés 2011. év 2012. év Alapvető tőke 1 725 661 1 875 578 Alapvető tőke pozitív elemei 1 736 447 1 881 908 Alapvető tőkeként elismert tőkeelemek 63 909 63 689 Cégbíróságon bejegyzett tőke 36 290 36 070 Tőketartalék 27 619 27 619 Alapvető tőkeként elismert tartalékok 1 672 538 1 818 219 Lekötött tartalék 10 569 6 330 Általános tartalék 188 293 202 904 Eredménytartalék 1 401 711 1 477 915 Általános kockázati céltartalék - - Mérleg szerinti eredmény 71 965 131 070 Alapvető kölcsöntőke - - Alapvető tőke negatív elemei - 10 786-6 330 Levonások az alapvető tőkéből (immateriális javak) - 10 786-6 330 Járulékos tőke - - Járulékos tőke pozitív elemei - - Lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke - - Járulékos tőke negatív elemei - - Kiegészítő tőke - - Levonások az alapvető és járulékos tőkéből - 37 429-24 010 Levonások alapvető tőkéből - 37 429-24 010 Levonások járulékos tőkéből - - Kockázatok fedezésére figyelembe vehető levonások utáni összes alavető és járulékos tőke 1 688 232 1 851 568 7
A Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet tőkemegfelelése A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamata az alábbi elemekből áll: 1. Kockázati stratégia meghatározása 2. Lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések 3. Tőketervezés - a minimális szabályozási tőkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belső tőkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tőkekövetelménnyel, a tőkepuffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a takarékszövetkezet rendelkezésére álló tőkével. A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata kiterjed a takarékszövetkezet minden lényeges kockázatára, a kockázatok mérésére, kezelésére, figyelésére és jelentésére, valamint a kockázatok fedezéséhez szükséges tőke meghatározására, folyamatos meglétének az ellenőrzésére és a tőkemegfelelés jelentésére, az I. pillér alatti minimális tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet összehasonlítására. Belső tőkeszükséglet számítása: A II. pillér azon része, amely a takarékszövetkezet minimális tőkeszükségletét határozza meg a saját módszertanának segítségével, a PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatáról szóló útmutatójában foglaltak figyelembe vételével. 1. pillér: a Hpt. 76.. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kockázatok (hitelezési kockázatok, felhígulási kockázat, partnerkockázat, kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciós és nagykockázatvállalások, devizaár-folyamváltozás, árukockázat, működési kockázat) tőkekövetelményének az összege, amelyhez a Takarékszövetkezet az egyes kockázatok tőkekövetelményét a vonatkozó törvények által előírt módszerek közül kiválasztott módszerrel határozza meg. 2. pillér: A Hpt. 76/K -ában előírt belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak, valamint annak a Hpt. 145/A -ában meghatározott felügyeleti felülvizsgálatának és értékelésének az együttese. A belső tőkeszükségletet a Takarékszövetkezet saját módszertanával számítja. Ezen túlmenően kockázati stratégia, valamint számos kapcsolódó folyamat kerül kialakításra. 3. pillér: A hitelintézet a saját működéséről, kockázatiról rendszeresen nyilvánosságra hoz a törvényben meghatározott információkat. Tőkemegfelelés a rendelkezésre álló tőke és a kockázatok fedezéséhez szükséges tőke különbsége Szabályozói tőkemegfelelés a szavatoló tőke és a Hpt. 76. (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a kockázatok fedezéséhez a szabályozás által meghatározott tőkekövetelmény különbsége Belső tőkemegfelelés a belső tőke és a kockázatok fedezéséhez a belső szabályzat szerint számított tőkeszükséglet különbsége A különböző típusú, számszerűsített kockázatokat a Takarékszövetkezet az építőkocka elv alapján összesíti. Az építőkocka elv konzervatív megközelítést jelent, mert azon a feltételezésen alapul, hogy a jelenleg mért kockázatok mindegyike egyszerre következik be. Az építőkocka elv alkalmazását indokolja, hogy a sztenderd módszerek alkalmazása nem teszi lehetővé a kockázatok közötti összefüggések számszerűsítését. 8
A Takarékszövetkezet a számszerűsített belső tőkeszükségleten felül minimálisan tartandó tőkepuffert határoz meg az alábbi kockázatokra: Hitelezési kockázatok Devizaárfolyam kockázat Limitekkel kezelt kockázati típusok, ahol a limiten belüli részre nincs belső tőkeszükséglet meghatározva o Nagykockázat o Adósok portfolió szintű koncentrációja o Biztosítéki koncentráció o Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat Limitekkel kezelt kockázati típusok, ahol limiten felül sincs meghatározva belső tőkeszükséglet vagy az csak részleges o Ágazati koncentráció o Likviditási kockázat Működési kockázat Nem számszerűsített kockázatok A Felügyelet által kockázatosnak tartott portfoliók, tevékenységek Sztenderd módszer tőkekövetelménye kitettségi osztályok szerint Kitettségi osztály Tőkekövetelmény összege (eft) 2011. év 2012. év Központi kormány és központ i bank - - Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok 10 988 8 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 83 795 55 960 Vállalkozások 67 970 58 158 Lakosság 185 557 179 330 Ingatlannal fedezett kitettségek - - Késedelmes kitettségek 32 840 18 753 Kollektív befektetési értékpapírok 15 694 47 694 Egyéb kitettségek 53 903 52 645 Sztenderd módszer tőkekövetelménye hitelezési kockázatokra 450 747 412 548 A késedelem és a hitelminőség-romlás megközelítése A kilencven napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tételre (az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék figyelembe vételével számított összegéhez) a következő kockázati súlyokat kell alkalmazni: a) 150%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a, b) 100%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a. 9
Az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel szembeni kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minősül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a) lakossággal szembeni kitettség esetén 1. a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát vagy az egy havi törlesztő részletet, és b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén 1. a kettőszázötvenezer forintot, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének 20%-a, Egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezésikockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe. Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a PSZÁF által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelőnek tekintett, hitelkockázat-mérséklő tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni. Az értékvesztés elszámolása, visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása A Takarékszövetkezet által vállalt kockázatokat a következők szerint sorolja a minősítési kategóriák valamelyikébe: 1. Az egyszerűsített minősítési eljárás alá vont tételek esetén a minősítési kategóriába történő besorolás és hitelminőség romlás alapkritériumának a törlesztési késedelem mértékét választja. 2. A kintlévőségek egyedi minősítése során az eszközminősítési kategóriában való besoroláskor pedig megvizsgálja az alábbiakat, mely alapja a minősítési kategóriába történő besorolásnak: - a partner pénzügyi helyzetét, stabilitását, jövedelemtermelő képességét és az ezekben bekövetkező változásokat, - a törlesztési rend betartását, és 10
- a fedezetként felajánlott biztosítékok értékét, mobilizálhatóságát, hozzáférhetőségét és az ezekben bekövetkezett változást. Az egyszerűsített minősítés alá a takarékszövetkezet a 10 millió forintot meg nem haladó lakossági- és a 20 millió forintot meg nem haladó vállalkozói, önkormányzati és egyéb követeléseket sorolja. A Takarékszövetkezet értékvesztést számol el, amennyiben a követelés könyv szerinti értéke és várhatóan megtérülő értéke között a minősítés időpontjában veszteségjellegű különbözet mutatkozik. A mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a várható veszteségek fedezetére céltartalékot képez. Ugyancsak céltartalékot képez a nyugdíjra és végkielégítésre valamint a számviteli törvényben meghatározott várható kötelezettségek és költségek fedezetére. A várható megtérülés meghatározása során a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a veszteség keletkezésének valószínűségét és nagyságát, a megtérülés valószínűségét, az eszköz minősítési kategóriáját, és a befolyó pénzbevételekre vonatkozó számviteli előírásokat. Amennyiben a minősítés során az ügyfélkövetelés várható megtérülése magasabb a könyv szerinti értéknél, azaz a minősítési kategória javul, úgy az értékvesztés visszaírásával a könyvszerinti értéket növelni kell, de maximum a bekerülési érték erejéig. Ha az évközi minősítés során a kockázati céltartalék állománya meghaladja a minősítés szerint szükséges szintet, akkor a céltartalék többletet fel kell szabadítani. A függő és jövőbeni kötelezettség megszűnésekor illetve az abból adódó veszteség realizálásakor a kockázati céltartalékot fel kell használni. A takarékszövetkezetnél a hitelkockázatok értékelésére, és az ehhez szükséges eszközminősítésre, a meglévő értékvesztés és céltartalék szintjének felülvizsgálatára havi gyakorisággal kerül sor. Mérleg-és mérlegen kívüli kitettségi értékek hitelezési kockázat-mérséklés figyelembe vétele nélkül (eft) Kitettségi osztály Kitettségi értékek (bruttó) Átlagos kitettségi érték (bruttó) Kitettségi értékek (bruttó) 2011. év 2012. év Átlagos kitettségi érték (bruttó) Központi kormány és központi bank 6 704 592 115 596 7 040 770 121 393 Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok 186 922 16 993 526 29 Közszektor szerinti intézmények 391 514 97 879 394 277 98 569 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 4 513 080 451 308 3 765 843 376 584 Vállalkozások 1 135 288 17 201 944 880 13 498 Lakosság 3 739 259 813 3 487 904 885 Ingatlannal fedezett kitettségek - - - - Késedelmes kitettségek 1 235 986 1 106 959 056 7 612 Kollektív befektetési értékpapírok 196 178 49 045 596 178 149 045 Egyéb kitettségek 823 183 51 449 844 136 52 759 Összesen 18 926 002 801 389 18 033 570 820 373 11
2012. december 31. Ágazat megnevezés Hitelállomány Megoszlás Vállalkozói állomány Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 415 883 17,47% Bányászat, kőfejtés 0 0,00% Feldolgozóipar 473 541 19,89% Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 0 0,00% Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 16 527 0,69% Építőipar 108 399 4,55% Kereskedelem, gépjárműjavítás 869 708 36,54% Szállítás, raktározás 94 975 3,99% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 104 080 4,37% Információ, kommunikáció 19 548 0,82% Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 0,00% Ingatlanügyek 133 724 5,62% Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 16 719 0,70% Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 19 041 0,80% Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 0 0,00% Oktatás 1 070 0,04% Humán-egészségügyi, szociális ellátás 55 736 2,34% Művészet, szórakoztatás, szabad idő 16 093 0,68% Egyéb szolgáltatás 35 358 1,49% Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra 0 0,00% Területen kívüli szervezet 0 0,00% Összesen vállalkozói állomány 2 380 403 100,00% Lakossági állomány 2 454 931 Hitelállomány összesen (tőke) 4 835 334 Megnevezés Lejárt 0-30 nap 31-90 nap 91-180 nap 181-365 nap 1-2 év között 2-3 év között 3-5 év között 5-10 év között 10 év felett Lejárat nélkül Hitelek 857,258 107,684 194,554 337,500 750,957 515,154 407,577 632,359 762,875 269,416 0,000 Pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitel Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitel Háztartásoknak nyújtott hitel Egyéb belföldieknek nyújtott hitel 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 483,521 47,909 83,211 202,748 441,383 178,369 146,156 232,304 132,665 6,302 0,000 364,946 59,775 111,343 134,752 297,853 336,785 261,421 400,055 630,210 263,114 0,000 8,791 0,000 0,000 0,000 11,721 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 12
Késedelmes tételek ügyfélkategória szerinti megoszlásban (eft) Ügyfélkategória Összeg (eft) 2011. év 2012. év Hitelek - Nem pénzügyi vállalkozások összesen 730 931 492 635 Hitelek lakosságnak 463 268 367 462 Hitelek egyéni vállalkozásoknak 16 362 37 548 Hitelek - háztarásoknak összesen 479 630 405 010 Hitelek - egyéb - - Összesen 1 210 561 897 645 Elszámolt értékvesztés ügyfélkategória szerinti megoszlásban (eft) Értékvesztés Ügyfélkategória Nyitó 2011. év Elszámolt értékvesztés Visszaírt értékvesztés Tárgyévi változás Záró értékvesztés állomány 2012. év Hitelek jogi személyiségű vállalkozásoknak 512 612 133 727 183 218-49 491 463 121 Hitelek nem jogi személyiségű vállalkozásoknak 9 270 12 716 11 523 1 193 10 463 Hitelek - Nem pénzügyi vállalkozások összesen 521 882 146 443 194 741-48 298 473 584 Hitelek lakosságnak 479 600 43 116 193 505-150 389 329 211 Hitelek egyéni vállalkozók 12 022 50 483 29 312 21 171 33 193 Hitelek - háztarásoknak összesen 491 622 93 599 222 817-129 218 362 404 Hitelek - hitelintézetnek - - - - - Hitelek - belföld egyéb 7 552 2 632 10 184-7 552 - Hitelek összesen 1 021 056 242 674 427 742-185 068 835 988 Vagyoni érdekeltségek 600 - - - 600 Átvett eszközök - 8 000-8 000 8 000 Egyéb eszközök 600 8 000-8 000 8 600 Összesen 1 021 656 250 674 427 742-177 068 844 588 Megnevezés Elszámolt céltartalék ( eft) Nyitó Megképzett céltartalék Céltartalék Felhasznált céltartalék 2011. év Tárgyévi változás Záró céltartalék állomány Függő kötelezettségre képzett céltartalék 3 869 30 899 10 615 20 284 24 153 Összesen 3 869 30 899 10 615 20 284 24 153 13
Sztenderd módszer A takarékszövetkezetek a PSZÁF által elfogadott hitelminősítő szervezeteket fogadták el. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a Hpt. 76/A. értelmében sztenderd módszer szerint, a hitelezésikockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a PSZÁF-nak szolgáltatandó adatokra vonatozó PM rendelet előírásait, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külső hitelminősítő szervezet általi hitelminősítése ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye. Hitelezési kockázat mérséklés A tőkekövetelmény mérséklésénél a Takarékszövetkezet nem számol a nettósításból adódó hatásokkal. A fedezetekre vonatkozó általános szabályok A takarékszövetkezet kockázatvállalási ügyletet kizárólag fedezet kikötése mellett vállal. A pénzügyi biztosíték, fedezet hátralévő futamidejének el kell érni a kötelezettség (kitettség) futamidejét. A hiteldöntés során a takarékszövetkezet elsődlegesen az adott ügyletből való megtérülés kockázatát vizsgálja és méri fel, ugyanakkor elengedhetetlen, hogy az adott az ügylet mögött álló biztosítékok minden esetben fedezetet nyújtsanak a tőkekövetelésre, valamint a járulékos költségekre. A fedezet meghatározásakor a takarékszövetkezet az ügylet jellegét, az ügyfél és partnerminősítést, valamint a fedezetek értékállandóságát veszi figyelembe. A takarékszövetkezet fedezetként nem fogadhat el: az általa kibocsátott tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt és részjegyet, a hitelintézeti csoporthoz, pénzügyi holdinghoz, illetve vegyes tevékenységű csoporthoz tartozó másik vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, a takarékszövetkezet, vagy a hitelintézeti csoporthoz, pénzügyi holdinghoz, vegyes tevékenységű csoporthoz tartozó másik vállalkozás a Gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott közvetlen irányítását biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét, olyan gazdasági társaság üzletrészét vagy részvényét, amely az adósban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve amelyikben az adósnak befolyásoló részesedése van, törvényi rendelkezések tilalma szerint nem képezhetik szokásos kereskedés tárgyát (pl. fegyverek, drogok, stb), forgalomképesek ugyan, de értékesítésük az átlagos piaci körülményeknél nehezebben lehetséges, vagy speciális szakértelmet igényel (pl. különleges berendezések, műkincsek, szőrmék stb.). 14
A Hitelezési kockázat minimális szabályozási tőkekövetelménye megállapításának szabályairól szóló szabályzat szerint elismerhető biztosítékok az alábbiak: 1) a biztosítékok közül a pénzügyi biztosítékok 2) a nem hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénzt vagy betétet, 3) az életbiztosítási kötvényt vagy szerződést, ha a hitelnyújtó hitelintézet javára az életbiztosítási kötvényből vagy szerződésből eredő követelésre zálogjogot alapítottak, valamint 4) a nem a hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapírt, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja 5) garancia és készfizető kezesség Kezességet vállalók hitelminősítési kategóriája 2012. december 31-én Garanciát nyújtó megnevezése Központi kormány,központi bank (AAA-AA - ) Minősítési kategória 1 2 3 4 5 (A + -A - (BBB + -BBB - (BB + -BB - ) ) ) X (CCC + -CCC - ) Kezességvállalással korrigált kitettségek értéke (eft) Kitettségi osztály Megnevezés Vállalkozók Lakosság Késedelmes tételek Összesen Kitettség nettó értéke 2011. év 1 086 840 3 604 610 401 710 5 093 160 Összes kezességvállalás 2011. év 135 896 232 094 7 500 338 323 Hitelgarancia Zrt. 40 901 167 083 7 500 215 484 AVHGA Zrt. 72 828 40 023-112 851 Kormány - 9 988-9 988 Óvadék 22 167 15 000 Kezességvállalással korrigált érték 2011. év 950 944 3 372 516 394 210 4 754 837 Kitettség nettó értéke 2012. év 885 537 3 437 120 209 042 4 531 699 Összes kezességvállalás 2012. év 86 642 269 673 4 619 327 684 Hitelgarancia Zrt. 35 442 183 934 1 564 220 940 AVHGA Zrt. 33 950 61 882 3 055 98 887 Kormány - 7 857-7 857 Óvadék 17 250 16 000 Kezességvállalással korrigált érték 2012. év 798 895 3 167 447 204 423 4 204 015 15
Elismert biztosítékokkal fedezett kitettségek értékei (eft) Kitettségi osztály Elismert biztosítékkal fedett kitettségek összege 2011. év 2012. év Központi kormány és központ i bank 7 434 429 8 463 124 Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok 137 341 526 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 4 544 931 3 090 244 Vállalkozások 849 616 726 969 Lakosság 3 092 617 2 988 830 Ingatlannal fedezett kitettségek - - Késedelmes kitettségek 394 210 204 423 Kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség 196 178 596 178 Egyéb kitettség 822 683 835 636 Összesen 17 472 005 16 905 930 Kereskedési könyvben nem szereplő befektetési célú részvények (eft) Megnevezés Mérleg szerinti érték 2011. év 2012. év Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 107 045 107 045 Hitelgarancia Zrt. 1 000 1 000 Banküzlet Zrt. 200 200 Taking-Hatvan Kft. 49 000 49 000 Összesen 157 245 157 245 A kamatkockázat az eszközök és források (mérlegen belüli és mérlegen kívüli) eltérő jellemzőinek eltéréséből keletkeznek. A banki könyv kamatkockázat (nem kereskedési könyv) mérése sztenderd kamatláb változást feltételező duration gap módszer szerint történik, követve a Felügyelet megfelelő módszertani útmutatóját (PSZÁF 2/2008. számú módszertani útmutatója a hitelintézetek kamatláb kockázatának). A Takarékszövetkezet a lejárattal rendelkező instrumentumok lejárat előtti előtörlesztését illetve a betét felmondást nem modellezi. A lejárat nélküli szerződések (pl. folyó számla betét, folyó számla hitel stb.) tartós részét (magbetétnek is nevezik) nem modellezik. A kamatláb kockázat mérése negyedévente történik. A Takarékszövetkezet a duration gap módszer alapján banki könyvhöz (nem kereskedési könyv) tartozó instrumentumoknak nettó jelenérték változást méri. A mérés alapján kialakította a devizanemenként a portfolió nettó jelenérték változását mutató arányt, amely az 16
adott devizanemhez tartozó súlyozott összeg és a szavatoló tőke aránya. Ez látható az alábbi táblázatban. Időszak / Devizanem HUF EUR USD CHF GBP JPY 2010. I. 13,19% 0 2010. II. 14,52% 0 2010. III. 13,90% 0 2010. IV. 10,34% 0 Működési kockázat A Takarékszövetkezet a Hpt. 76/J értelmében az Alapmutató módszer szerint számolja a működési kockázat tőkekövetelményét, értéke 2011. december 31-én: 136.058 eft 2012. december 31-én: 132.982 eft Hatvan, 2013. április 22. Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet 17