FRONTEX 2011. évi általános jelentés

FRONTEX 2011. évi általános jelentés 1

Borítókép: (c) Guardia Costiera, Francesco Malavolta, 2011

Tartalomjegyzék Az Igazgatótanács elnökének előszava...5 Az ügyvezető igazgató előszava...7 1 Bevezetés...9 1.1 A Frontex általános ismertetése... 9 1.2 A jelentés célja... 9 2 Fejlemények... 11 2.1 Az EU külső határainál tapasztalható helyzet 2011-ben... 11 2.2 Szakpolitikai szintű fejlemények... 14 2.3 Ügynökségi szintű fejlemények... 16 2.3.1 Műveletek... 16 2.3.2 Kapacitásépítés... 18 2.3.3 Igazgatás... 20 2.3.4 Átláthatóság és az információkhoz való hozzáférés... 21 2.3.5 Alapvető jogok... 21 3 A 2011. évi költségvetési és humán erőforrásokkal kapcsolatos kérdések összefoglalása... 24 3.1 A költségvetés alakulása... 24 3.2 A 2010. évi költségvetés végleges végrehajtása... 25 3.3 2011. évi előirányzatok... 26 3.4 A pénzgazdálkodás egyéb szempontjai... 26 3.4.1 Általános költségvetés... 26 3.4.2 Operatív költségvetés... 27 3.4.3 Kifizetések... 27 3.5 Humán erőforrások... 27 3.5.1 Munkaerő-felvétel... 27 3.5.2 Munkaerő-fejlesztés és képzés... 28 4 Eredmények... 30 5 Mellékletek... 37

Az Igazgatótanács elnökének előszava A Frontex ügynökség 2011-ben elért főbb eredményei jogi és egy operatív áganként csoportosíthatók. Jogi szempontból a legfontosabb újítás a módosított Frontex-rendelet 2011. december 12-i hatálybalépése volt. Ez a rendelet új jogalapként meghatározza az Ügynökség elkövetkező évekbeli munkájának keretét. A benne foglalt rendelkezések jelentősen kibővítik a Frontex megbízatását, többek között az európai határőrcsapatok, azaz a Frontex közös műveleteiben részt vevő határőrök egyesített csoportjának létrehozása, az Ügynökség számára a közös műveletekben biztosított megerősített és társvezetői szerep, a Frontex saját műszaki eszközeinek beszerzése, a műveletek során gyűjtött személyes adatok feldolgozására vonatkozó egyértelmű felhatalmazás, a Frontex valamennyi tevékenysége során az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartása és előmozdítása, valamint az összekötő tisztviselők harmadik országokba való kiküldetése tekintetében. Operatív szempontból az Ügynökség számára a legnagyobb kihívást az észak-afrikai politikai események nyomán a földközi-tengeri térségbe irányuló megnövekedett migrációs áramlásokkal szembeni operatív fellépés kialakítása jelentette. Ehhez a reagáláshoz további humán és pénzügyi erőforrások rendelkezésre bocsátására volt szükség. Ennélfogva az Igazgatótanács, a Frontex központ és az Európai Bizottság, valamint a költségvetési hatóság minden szükséges és jogilag lehetséges intézkedést megtett annak érdekében, hogy a felmerülő igényeknek megfelelően biztosítsa a szükséges költségvetési eszközöket. Ezáltal lehetővé vált a földközi-tengeri térségben fennálló helyzetre adott megfelelő és határozott operatív reagálás. 2011 során további fontos operatív esemény volt a görög török szárazföldi határon sikeresen végrehajtott első RABIT-művelet, majd a folyamatban lévő Poseidon közös művelet, a Frontex alapjogi stratégiájának és egyben az annak végrehajtását célzó cselekvési tervnek a jóváhagyása, valamint a görögországi Pireuszban található kísérleti Frontex Operatív Iroda külső értékelésének végrehajtása. Az Igazgatótanács tevékenységi keretét illetően a legfontosabb döntés a német tag, Ralf Göbel új elnökké, illetve a szlovén tag, Marko Gasperlin új elnökhelyettessé választása volt novemberben. A két érintett hivatali ideje az osztrák-portugál elnökség végét követően, 2012 tavaszán kezdődik. Meg kell említetni továbbá, hogy az Igazgatótanács a hatékonyabb igazgatótanácsi munkamódszerek biztosítása érdekében módosított eljárási szabályzatot fogadott el. Itt szeretnék külön köszönetet mondani az Igazgatótanács tagjainak tevékeny és konstruktív részvételükért, az Igazgatótanács Magyarországot és Lengyelországot képviselő tagjainak az Európai Unió Tanácsában az Ügynökséghez kapcsolódó tevékenységekről történő rendszeres tájékoztatásért, és végül, de nem utolsósorban az ügyvezető igazgatónak, az ügyvezetőigazgató-helyettesnek és munkatársaiknak az EU határigazgatásának területén a tagállamoknak nyújtott kiváló támogatásért és az Igazgatótanács 2011. évi ülései során, illetve az ülések előkészítésében folytatott kitűnő együttműködésért. Szolgáltatásorientált tevékenységének köszönhetően a tagállamok kifejezetten elismerik, hogy a Frontex továbbra is nélkülözhetetlen uniós szereplő. Robert Strondl elnök

Az ügyvezető igazgató előszava A Frontex működésének hatodik évére a változás éveként emlékezünk majd. 2011 tizenkét hónapját a kezdetektől az átalakulás határozta meg; 2011-ben az észak-afrikai és az arab világbeli viharos események, valamint az Unión belüli pénzügyi és politikai feszültségek próbára tették az Ügynökség rugalmas reagálási képességét, amellyel egyidejűleg meg kellett őriznünk az érdekelt felek által tőlünk elvárt magas szintű szakmaiságot. A tunéziai elnök megbuktatása, az azt követő elsöprő egyiptomi politikai változások és a líbiai polgárháború 2011-ben a földközi-tengeri térség középső részére, különösen a Szicíliai-szorosra és a Pelagie-szigetekre irányította a figyelmet. Mindössze néhány hónap leforgása alatt másodszor kérték fel a Frontexet, hogy támogatást nyújtson az aránytalan nyomás alatt álló tagállamoknak. A RABIT 2010. évi bevetésével való hasonlóság azonban ennyiben ki is merül. A migrációs áramlások, a fogadó tagállamok szükségletei és a működési környezet egyaránt a RABIT korábbi, görögországi bevetésétől eltérő megközelítést kívánt. Az Ügynökség amelynek feladatai közé tartozik a helyzetismereti és hírszerzési kapacitás megerősítése a korábbi intézkedésektől eltérő módon hajtotta végre az operatív reagálást. A válaszlépések középpontjában a kockázatelemzési és helyzetmegfigyelési tevékenységek álltak, amelyek alapján megfelelő operatív előirányzatokat tartalmazó lehetséges jövőbeli forgatókönyveket tudtunk kidolgozni. Új informatikai és elemzési termékek fejlesztésére került sor, hogy valamennyi szereplőt folyamatosan és naprakész módon tájékoztathassunk. Ezúttal is a Frontex-munkatársak elkötelezettségének és szakmaiságának volt köszönhető, hogy az Ügynökség alkalmazkodni tudott az érdekelt felek szükségleteihez. A tendenciák meghatározása érdekében a fejlemények nyomon követésével és ezzel egyidejűleg a csempészhálózatok leleplezése céljából a migránsok meghallgatásához és kikérdezéséhez nyújtott helyszíni támogatással a Frontex bebizonyította, hogy szükség idején bőséges kapacitással rendelkezik és magas szintű intézményi érettség jellemzi. Történtek azonban belső változások is, így 2011-re egyben az Ügynökség kezdeti formában történő fennállásának utolsó éveként is emlékezhetünk. A Frontex alapító rendeletének régóta várt módosításai az Ügynökség nagykorúvá válását jelzik. Kibővített hatásköreivel és ésszerűsített eljárásaival a Frontex bizonyos értelemben újjászületett, és pontosan kijelölték jövőbeli irányát. E változások új kihívásokat teremtettek az Ügynökség szervezetén belül. Az új megbízatással együtt ezeket a fejleményeket új logó és vizuális arculat hangsúlyozza. Mindemellett a Frontex más ügynökségekkel, nemzetközi szervezetekkel és nem kormányzati szervezetekkel kialakított szakmai kapcsolatai megerősödnek az alapvető jogokkal foglalkozó konzultatív fórum létrehozása és az említett érdekeltekkel folytatott szorosabb munkakapcsolatok révén. Az alapjogi tiszt pozíciójának létrehozása alkalmat ad arra, hogy megszilárdítsuk az emberi jogok, illetve a bevált gyakorlatoknak az Ügynökség valamennyi tevékenysége során történő előmozdítása iránti elkötelezettségünket. Mindezen újdonságok ellenére van, ami nem változik: a Frontex jövőképének, céljainak és értékeinek megőrzése a minőségi munkavégzés révén, a tagállamoknak nyújtott folyamatos és megbízható támogatáshoz szükséges elkötelezettség és szakmaiság, valamint az alapvető jogok jelentőségének a műveletek valamennyi szakaszában való töretlen elismerése mind-mind jó szolgálatot tesznek majd a jövőben várható kihívásokkal szemben. Mindez nem valósulhatna meg az Ügynökség munkatársai és a Frontex küldetését támogató érdekeltek nélkül, akik rendületlenül törekednek az egyre magasabb színvonalú feladatvégzésre. Ilkka Laitinen ügyvezető igazgató

1 Bevezetés 1.1 A Frontex általános ismertetése Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökséget a 2007/2004/EK tanácsi rendelet hozta létre. A Frontex feladata az európai határigazgatás előmozdítása, koordinálása és fejlesztése az Unió Alapjogi Chartájával összhangban, az integrált határigazgatás koncepciójának alkalmazásával. Az Ügynökség: segítséget nyújt a tagállamoknak a hatékony, magas és egységes szintű határőrizet megteremtéséhez; a külső határokon tapasztalható rendkívüli helyzetekkel szembeni közös válaszlépések érdekében összehangolja az operatív és az uniós intézkedéseket; a külső határokon a migrációs áramlások és a szervezett bűnözés jelentette kihívások kezelését célzó közös eszközként tagállami és európai szintű kapacitásokat fejleszt; többek között közös képzési követelmények kidolgozásával segíti a tagállamokat a nemzeti határőrök képzésében; kockázatelemzést végez; nyomon követi a külső határok ellenőrzését és őrizetét érintő kutatási eredményeket; valamint biztosítja a tagállamok számára a közös visszatérési műveletek megszervezéséhez szükséges támogatást. A Frontexet létrehozó rendeletben foglaltak szerint a külső határok ellenőrzésének és őrizetének felelőssége a tagállamokat terheli. Az Ügynökség feladata a tagállami cselekvések összehangolását biztosító uniós intézkedések végrehajtásának elősegítése. költségvetési és humánerőforrás-adatokat ismertető mellékletek egészítik ki. Egyes információkat az összefüggések megvilágítása érdekében több fejezetben megismétlünk. 1.2 A jelentés célja A Frontex 2011. évi általános jelentése a 2011. évi munkaprogramot veszi viszonyítási pontként, de nem célja, hogy az abban kitűzött célok mindegyike tekintetében tájékoztatással szolgáljon. Átfogó áttekintést nyújt az olvasó számára a 2011 során végzett tevékenységekről, emellett pedig kiemel egyes operatív tevékenységeket és sikereket. Ezt a tájékoztatást általános pénzügyi információk, valamint különböző tevékenységi típusok jegyzékeit, a közös műveletek összehasonlító elemzését, továbbá Az Európai Parlament és a Tanács 2007. július 11-i 863/2007/EK rendeletével, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 1168/2011/EU rendeletével módosított 2007. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelet az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról.

2011-ben az Unióba irányuló illegális migráció fő belépési pontja a görögországi Evros-régióban található, Törökországgal közös 12,5 km hosszúságú szárazföldi határszakasz volt (lásd fent). Alább: éjjel hőérzékelő-kamerás kisteherautóban ülő határőr figyeli ezt a határszakaszt.

2 Fejlemények 2.1 Az EU külső határainál tapasztalható helyzet 2011-ben Az európai uniós tagállamok külső határainál ugrásszerűen megnőtt a felderített illegális határátlépések száma, a 2009. és 2010. évi hozzávetőleg 104 000-ről 2011-ben 141 000-re (+35%). A határokat illegálisan átlépő migránsok elsősorban Tunéziából (20%), Afganisztánból (16%) és Pakisztánból (11%) érkeztek. Ez a növekedés főként annak tudható be, hogy a földközi-tengeri térség középső részén a 2010. évi mindössze 5000 esettel összevetve több mint 64 000 felderített esetről számoltak be. A legtöbb illegális határátlépés 2011. február és augusztus között történt. A határátlépések a tunéziai politikai rendszerváltás nyomán indultak meg, majd később a Líbiából távozó számos fekete-afrikai migráns érkezése miatt állandósultak. 2011 októbere óta a felderített esetek száma havi 1000 alá csökkent. Ezzel egyidejűleg az észak-afrikai helyzet is javult és rosszabbodtak a tengeri viszonyok. Az illegális határátlépések szempontjából a második legfőbb terület a görög török szárazföldi határ volt, ahol a felderített esetek száma a 2010. évi kb. 47 700-ról 2011-ben 54 300 fölé emelkedett (+14%). Ezen a határszakaszon a felderített esetek száma az év során folyamatosan nőtt, és túllépte a 2010. novembertől 2011. márciusig tartó RABITművelet előtti számadatokat. Ezzel szemben a Törökország és Görögország között az Égei-tengeren észlelt illegális határátlépések száma 2011-ben 76%- kal, 1500 alá csökkent. A törökországi külső határnál tapasztalható erős migrációs nyomást két fontos befolyásoló tényező magyarázza. Az egyik a határt bizonyítottan illegálisan átlépő migránsok tényleges visszatérésének alacsony száma, a másik pedig a görögországi idegenrendészeti központok korlátozott kapacitása, amely miatt a migránsokat az elfogást követően rövid időn belül szabadon engedik. Az illegális határátlépéshez segítséget nyújtó személyek azonnal kihasználják ezeket a hiányosságokat, és a migránsokat ehhez a külső szárazföldi határszakaszhoz irányítják. Törökország ezenfelül az Unióba légi úton történő illegális belépési kísérletek kiindulópontjaként is szolgál. A migránsok kihasználják az alacsony viteldíjakat, és repülővel érkeznek a törökországi Isztanbul repülőterére. Emellett tisztában vannak azzal, milyen könnyű törökországi vízumhoz jutni, valamint a Törökországba történő beutazáskor több mint 60 ország állampolgárai vízummentességet élveznek. Noha a Görögország és Albánia közötti szárazföldi határszakasz korábban az illegális migráció egyik fő útvonala volt, a felderített illegális határátlépések száma itt 2011-ben jelentősen, a 2010. évi 35 300-ról 5300-ra csökkent (-85%). Ez a visszaesés az albánoknak nyújtott vízummentesség bevezetése után következett be.

A felderített illegális határátlépések fő helyszínei 2011-ben. Forrás: 2012. február 12-én érkezett FRAN adatok. EN Others Top nationality (number of detections in 2011) Land borders Sea borders HU Egyéb Az illegális határátlépők körében a leggyakrabban előforduló állampolgárság (felderített esetek száma 2011-ben) Szárazföldi határok Tengeri határok

A Nyugat-Balkán tranzitrégió a görögországi külső határon illegálisan átlépő migránsok számára. 2011- ben a román szerb határon felderített esetek száma meghaladta a szlovén horvát határon felderített esetek számát. E határátlépésekre elsősorban a szerb román magyar határ közelében került sor, és azok az elsődleges Szerbia Magyarország útvonalról történő eltolódásként értékelendők, ahol a szerb és a magyar hatóságok további intézkedései megnehezítették az illegális határátlépést. 2010-hez viszonyítva erősödött a Földközi-tenger nyugati részén futó útvonalra nehezedő illegális migrációs nyomás, ahol 2011-ben 69%-kal nőtt a felderített illegális határátlépések száma. A 2011-ben észlelt esetek (8500) ugyanakkor az összes uniós előfordulás mindössze 6%-át tették ki. Ezen az útvonalon a legtöbb migráns Algériából és Marokkóból érkezett, és szintén nőtt a fekete-afrikai országokból származó migránsok száma. 2010 és 2011 között elsősorban a határrégiókból jelentett illegális határátlépések alacsonyabb számának köszönhetően 21%-kal csökkent a felderített segítők száma (6837). Ez arra enged következtetni, hogy sok segítő szándékosan nem lép az Unió területére a migránsokkal együtt. Ehelyett az Európai Unió határain kívül maradva elkerülik a súlyos büntetőjogi szankciókat, és a származási vagy a tranzitországokból szervezik meg az illegális határátlépéseket. Továbbra is különös aggodalomra adott okot, hogy az EU-ba való belépéshez hamisított úti okmányokat használtak. A korszerű okmányok hamisításához szükséges magas szintű szakértelem azt jelenti, hogy a hamis okmányok egyre nagyobb mértékben hozhatók összefüggésbe a szervezett bűnözéssel. 2011-ben közel 9500 esetben azaz a 2009-ben a Frontexnél megkezdett szisztematikus adatgyűjtés óta a legmagasabb arányban derítették fel azt, hogy az EU-ba történő belépéshez hamisított úti okmányokat használnak. Mindemellett arról is beszámoltak, hogy jogosulatlan felhasználók más néven imposztorok egyre szélesebb körben élnek vissza eredeti okmányokkal. 2011-ben albán állampolgároktól tagadták meg legtöbbször az Unióba történő belépést, elsősorban a görög albán szárazföldi és az olasz tengeri határon, valamint az Egyesült Királyság légi határainál. Ez a legtöbbször annak volt köszönhető, hogy többnyire a vízumliberalizációs folyamatot megelőző illegális határátlépési kísérletek miatti figyelmeztetést adta ki. Az albánok mögött második helyen állnak az ukránok, akiktől a legtöbb esetben a lengyel ukrán szárazföldi határnál tagadták meg a belépést. Az Unión belül a felderített jogellenes tartózkodási esetek száma 2010 és 2011 között nem változott hozzávetőleg 350 000 esetet derítettek fel. A felderített illegális határátlépések jelentett eseteihez hasonlóan a jogellenesen tartózkodó személyek is leggyakrabban afgán vagy tunéziai állampolgárok voltak. Jelentős növekedésről számoltak be továbbá az ukrán (+45%) és a pakisztáni állampolgárok (+20%) tekintetében. Ezzel szemben 2011-ben felére csökkent az albán illegális határátlépők száma, és 2008 óta jelentősen, kb. 30 000-ről 10 000-re esett vissza az illegális határátlépésen ért brazilok és irakiak száma. A menedékkérelmeket illetően a 2011-re vonatkozó ideiglenes adatok szerint közel 234 600 kérelmet nyújtottak be, amely a 2010-es évvel összevetve (203 880) 15%-os emelkedést jelez. A állampolgárság szerinti tendencia jelentős eltéréseket mutat. Az afgán, pakisztáni és nigériai kérelmezők száma nőtt, míg a szerbek, az irakiak, a szomáliaiak és az oroszok kevesebb kérelmet nyújtottak be. 2.2 Szakpolitikai szintű fejlemények A Frontexnek a (2007/2004/EK) Frontex-rendeletben meghatározott megbízatásával és feladataival kapcsolatos módosításokat érintő kétévnyi egyeztetését és számos vitáját követően a Parlament és a Tanács végül 2011. október 25-én megállapodott a módosításokról. A Frontex új megbízatásáról és feladatáról szóló megállapodást hivatalosan a Frontex-rendeletet módosító 1168/2011/EU rendelettel fogadták el. A módosított Frontex-rendelet 2011. december 12-én lépett hatályba. Ez a módosított Frontex-rendelet létrehozza a Frontex feladatainak, valamint az Európai Unió külső COM(2011)873 végleges, 2011. december 12. határainál végzett fellépés lehetőségének megerősített keretét. Ezt a megerősített szerepet jól szemléltetik az alábbi, főként operatív szempontokat érintő fontos javítások: Műszaki eszközök: A Frontex a műveleteihez saját műszaki eszközöket szerezhet be, vehet közös tulajdonba vagy bérelhet (a tengeri vagy parti járőrhajókat is ideértve). Ez jelentős operatív, költségvetési és jogi következményekkel jár. Az alapvető jogokkal foglalkozó konzultatív fórum létrehozása és az alapjogi tiszt kinevezése. Európai határőrcsapatok: Ezek a csapatok a Frontex közös műveleteiben mozgósítható

határőrök új, egyesített csoportjaként jönnek létre (felváltva az eddig meglévő Frontex közös támogatócsoportot és a gyorsreagálású határvédelmi egységet). Kirendelt határőrök: A Frontex saját humán erőforrásokkal fog rendelkezni a kirendelt határőröknek, azaz a tagállamok határvédelmi szerveitől a Frontexhez kirendelt nemzeti szakértőknek köszönhetően, akiknek munkáját az Ügynökség 12 hónapos időszakon belül legfeljebb hat hónapig bármikor igénybe veheti. Személyes adatok feldolgozása: A Frontex felhatalmazást kap arra, hogy a műveletek során gyűjtött személyes adatokat szigorú feltételek mellett (korlátozott célok, az érintettek korlátozott köre és korlátozott adattárolási időtartam) feldolgozza. 2011 decemberében az Európai Bizottság az európai határőrizeti rendszer (Eurosur) létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslatot* tett közzé. A jogalkotási javaslat célkitűzése, hogy javítsa a tagállamok és a Frontex helyzetismeretét és reagálási képességét a külső szárazföldi és tengeri határokon az illegális migráció és a határokon átnyúló bűnözés megelőzése során. Az Európai Parlament üléstermének általános látképe. Európai Unió, 2011. Ez utóbbi közös keret megteremtésével érhető el, amely egyértelműen meghatározza az Eurosur gerincét alkotó tagállami nemzeti határőrizeti koordinációs központok és a Frontex feladatait és hatáskörét. A nemzeti koordinációs központok és a Frontex közötti együttműködés és információcsere helyzetképek segítségével történik, amelyek kidolgozására nemzeti és uniós szinten, valamint a határok előtti területekre vonatkozóan is sor kerül. E három helyzetképnek amelyek közül az utóbbi kettőt a Frontex kezeli hasonló a szerkezeti felépítése a közöttük zajló információáramlás elősegítése érdekében. Az Eurosur-on belül arra a megközelítésre esett a választás, hogy maximálisan ki kell használni azokat a meglévő adatokat, képességeket és rendszereket, amelyek a többi uniós ügynökségnél rendelkezésre állnak. A javaslattal kapcsolatos egyeztetések a tervek szerint 2012-ben kezdődnek. Operatív szempontból a Frontex műveletei egyaránt szolgálni fogják a szervezett és súlyos nemzetközi bűnözés elleni uniós szakpolitikát és azon belül a Tanács által meghatározott nyolc prioritási területet, valamint a COSI által 2011 decemberében elfogadott operatív cselekvési terveket. A Frontex a bűnüldözéssel kapcsolatos három prioritási területtel hozható összefüggésbe: ezek az emberkereskedelem, az illegális bevándorlás és a nyugat-balkáni bűnözés. A 2012 és 2013 során végrehajtandó operatív cselekvési tervek számos olyan műveletet, információcserét és képzési tevékenységet tartalmaznak, amelyeket a Frontex a kijelölt tagállam vezetésével és az Europollal együttműködésben támogatni fog. Ezenfelül 2011-ben a Frontex továbbra is kiemelt figyelmet fordított a kísérő nélküli kiskorúak és az emberkereskedelem témakörére. A Frontex az emberkereskedelem elleni küzdelem európai uniós koordinátorával és a bel- és igazságügyek területén tevékenykedő más uniós ügynökségekkel közösen megszervezte a magas szintű éves uniós eseménynek számító emberkereskedelem elleni küzdelem napját. Az egyeztetések eredményeképpen az ügynökségek megállapodást írtak alá az e súlyos bűncselekmény elleni küzdelem területén folytatott szorosabb együttműködésről. 2011 a harmadik országokkal kialakított partnerségek és együttműködés további erősödését hozta. Munkamegállapodásokat kötöttek a Zöld-foki-szigetek nemzeti rendőrségével, valamint a Macedónia volt jugoszláv köztársasági Szkopjében található Migrációs, Menedékjogi és Menekültügyi Regionális Kezdeményezés (MARRI) Regionális Központjával. Az Igazgatótanács megbízta az Ügynökséget, hogy munkamegállapodásokra vonatkozó tárgyalásokat folytasson Tunézia, Örményország és Azerbajdzsán illetékes hatóságaival, valamint elfogadta az Örményország és Nigéria illetékes hatóságaival közösen kidolgozott munkamegállapodásokat. CEPOL Európai Rendőrakadémia, EASO Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal, EIGE a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete, EUROJUST Európai Igazságügyi Együttműködési Egység, EUROPOL Európai Rendőrségi Hivatal és FRA Alapjogi Ügynökség.

A Frontex Nigériával kötött munkamegállapodása. A Frontex továbbra is kiemelten kezelte a földközitengeri térség szomszédos harmadik országait, valamint néhány további afrikai országot, különös tekintettel azokra az országokra, ahol a Frontex Igazgatótanácsa már megbízatásokat adott ki. A Frontex részt vett a migrációról, a mobilitásról és a biztonságról Tunéziával és Marokkóval folytatott uniós párbeszédben, amely lehetővé tette az újbóli kapcsolatfelvételt ezen országok illetékes hatóságaival. Az afrikai országok ezenfelül nagy számban képviseltették magukat az Afrika Frontex Hírszerzési Közösségnek (AFIC) a Frontex által 2011 során Varsóban, illetve Lisszabonban megrendezett eseményein. A visszatérések területén továbbfejlesztették a kapcsolatokat néhány kulcsfontosságú harmadik országgal (azaz Gambiával, a Kongói Demokratikus Köztársasággal és Nigériával). Ami Törökországot illeti, a török külügyminisztériummal technikai szintű megállapodás született az operatív együttműködés létrehozásáról szóló egyetértési megállapodás megkötésére irányuló, megújított Frontex-javaslatról, amelyről az érintett illetékes török hatóságok jelenleg egyeztetnek. Szélesebb összefüggésben a Frontex egyre nagyobb mértékben vett részt kulcsfontosságú uniós migrációs/határigazgatási kezdeményezésekben és szakpolitikai párbeszédekben, például a mobilitási partnerségekben, a keleti partnerségben, migrációs partnerségek kialakításában, valamint a JAIEX-ben és más, a harmadik országokkal, például az USA-val, az Orosz Föderációval és a Nyugat-Balkánnal folytatott, migrációs együttműködésre összpontosító uniós üléseken. A Frontex kapcsolatot tartott fenn az EU harmadik országokban végrehajtott regionális programjaival, projektjeivel és misszióival (mint például az EUROMED, az EUSBSR, az EUBAM, az EULEX, a BSRBCC, a BSCF), és támogatást nyújtott ezekhez. 2011-ben hivatalos együttműködési megállapodást írtak alá a Fegyveres Erők Demokratikus Ellenőrzésének Központjával (DCAF), és lezárultak az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjával egy megállapodás aláírásáról folytatott tárgyalások. Másrészről tárgyalások kezdődtek munkamegállapodás megkötéséről az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalával (UNODC) és az Eurojusttal, továbbá egyeztetések indultak az Europollal kötött munkamegállapodásnak a személyes adatok cseréje tekintetében történő aktualizálásáról. 2.3 Ügynökségi szintű fejlemények 2.3.1 Műveletek A Frontex 2011-ben a műveletek terén az illegális bevándorlást és a fokozott határellenőrzési együttműködést helyezte a középpontba, ideértve a határokon átnyúló különösen a kiszolgáltatott csoportokat és az emberkereskedelem áldozatait érintő bűnözés elleni küzdelmet. Számos közös operatív tevékenységet terveztek és hajtottak végre azzal a céllal, hogy az illegális határátlépések körén túlmutató eredményeket érjenek el többek között a kábítószer-csempészet, a szennyezés és az illegális halászat területén. E műveletek eredményei a tengeri és a légi határokon egyaránt ígéretesek. Az Ügynökség a tervei szerint továbbfejleszti ezt a nagyrészt az ügynökségek közötti, nemzeti és európai szintű együttműködésen alapuló operatív koncepciót. A Frontex továbbra is törekedett a rendszeres közös műveletek eredményességének javítására; a Földközi-tenger keleti térségében húzódó útvonalon, valamint a földközi-tengeri térség középső részében megjelenő tömeges migrációs áramlások már az év elejétől kezdve drasztikusan új útra terelték a 2011. évi műveletek előkészítését. A 2010. évi RABIT-művelet 2011 márciusában a Frontex sikeresen lezárta a gyorsreagálású határvédelmi csapatnak (RABIT) az Ügynökség hatéves történetében első műveletét, bizonyítva ezzel, hogy megfelelő operatív válaszlépésekkel kezelni tudja a görög török szárazföldi határon jelentkező tömeges migrációs áramlások okozta rendkívüli és sürgős szükséghelyzetet. A Frontex négy hónapon át, 2010. november 2. és 2011. március 1. között koordinálta 26 tagállamból és schengeni társult országból összesen 567 tisztviselő kirendelését. A fokozott járőrözés és az azt követő határellenőrzési intézkedések visszatartó erejének köszönhetően 250- ről 60-ra csökkent a naponta felderített illegális

határátlépések száma. Ezzel egyidejűleg a művelet során javult a migránsok azonosítása és kikérdezése: végül az elfogott személyek közel 90%-ánál tudtak megállapítani feltételezett állampolgárságot. A 2010. évi RABIT-műveletet a 2011. évi Poseidon közös szárazföldi művelet, majd a 2011. évi Attica projekt (Görögország visszatérési kapacitásának építésére irányuló projekt) folytatása követte. Jóllehet 2011 nyarán és őszén erősödtek a migrációs áramlások és a segítők letartóztatására irányuló erőfeszítések is fokozódtak, így 30%-kal nőtt az ilyen tevékenységgel gyanúsított, többek között a fegyvert viselő letartóztatott személyek száma; 2011 márciusától az év végéig a bolgár török határon elfogott 59 személyen túl 116 segítőt tartóztattak le. A tisztek tényleges és tömeges görögországi bevetése során szerzett tapasztalatok azt mutatták, hogy nagy szükség van a RABIT-mechanizmusnak, a közös műveletekben részt vevő tisztek profiljának és a nemzeti hatóságok által történő kiválasztásuk módjának a továbbfejlesztésére. Az arab tavasz Az Ügynökség kezdeti műveleti tervének módosítását előidéző további kritikus tényező volt a bizonytalan észak-afrikai helyzet és az ennek következtében Olaszország és Málta felé meginduló migrációs áramlások. A Tunéziában indult és más észak-afrikai országokra is átterjedő események az Ügynökség részéről gyors operatív döntéseket, valamint a helyzet folyamatos megfigyelésén alapuló vészhelyzeti tervezést és utólagos kockázatértékelések kidolgozását igényelték. Ben Ali tunéziai elnök februári elűzését követően migránsok tömegei érkeztek Olaszországba, elsősorban Lampedusára és a Pelagie-szigetekre. Az olasz hatóságok sürgős kérésére válaszul a Frontex két héten belül megindította az EPN Hermes Extension 2011 közös műveletet, hogy kezelni tudja a migránsok e tömeges beáramlását. A 2010. évi RABIT-művelet. Ez a konkrét helyzet a tervezett tengeri operatív tevékenységek megerősítését és kiterjesztését magában foglaló proaktív megközelítést eredményezett. A Frontex különleges operatív válságkezelési csomagot dolgozott ki, amelynek középpontjában a földközi-tengeri térségbeli műveleti területek rugalmas kiigazítása és többek között olyan elképzelések álltak, mint az észak-afrikai és közelkeleti régióból érkező illegális migrációs áramlásokra összpontosító, légi határokon végzett műveletek elindítása. A tagállamok és a Frontex többek között a következő területeken nyújtottak támogatást: a járőrözés, valamint a légi és földi megfigyelés megerősítése a migránsok korai felderítése érdekében (a fogadó tagállam által végzett kutatási és mentési műveletek segítése céljából); a migránsok eredményes azonosításához nyújtott támogatás, ideértve az emberkereskedelemmel és -csempészettel foglalkozó hálózatokkal kapcsolatos információk gyűjtését. * A határokon átnyúló bűnözés megelőzése; a felderítetlen illegális határátlépések számának csökkentése; a tengeren életüket vesztő migránsok számának csökkentése. Az operatív válságkezelési csomag végrehajtása nyomán a 2011. évi éves munkaprogrammal összevetve közel 100%-kal nőtt a tengeri közös műveletekhez kötődő műveleti napok száma, illetve ezzel összefüggésben a további pénzügyi erőforrások

lépéseket az Egyesült Államok Parti Őrsége és a Frontex által koordinált, harmadik országokkal együttműködésben végrehajtott járőrözési feladatok összehangolása felé. 2.3.2 Kapacitásépítés felhasználása, és a végrehajtás folyamatos fokozott megfigyelési és elemző munkán alapult. Utóbbira a partnerszervezetekkel, többek között az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával és a Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM) folytatott szoros együttműködésnek, valamint a helyzet- és válságfigyelési szolgáltatások heti hét napban, napi 12 órára történő kiterjesztésének köszönhetően volt lehetőség. A kockázatelemzési szakértőktől kapott információkat a Frontex érdekelt feleinek széles köre használta fel operatív és szakpolitikai szinten egyaránt. Fokozott együttműködés 2011-ben jelentős lendületet vett az Unión kívüli országokkal folytatott operatív együttműködés. Megfigyelőként hét, illetve kilenc ország tisztjeit vetették be a légi, illetve szárazföldi határoknál végrehajtott, a Frontex által koordinált közös műveletek során. Most először Bosznia-Hercegovina, valamint Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság is részt vett a Frontex operatív tevékenységében. Növelte a közös légi műveletek értékét az egyes tagállamokból érkezett összekötő tisztviselők közreműködése, akik előzetes utasinformációkkal szolgáltak egyes nagy kockázatot jelentő járatokról, és bizonyos Unióba irányuló járatokon ellenőrzéseket végeztek. A Frontex elemző munkájának további sikertényezői voltak az Unión kívüli országokkal folyatott szorosabb együttműködés és a folyamatos migrációs nyomás alatt álló régiókon belüli helyszíni jelenlét. Ezen a területen az Ügynökség az Afrika Frontex Hírszerzési Közösség keretében szorosabbra fűzte együttműködését az afrikai országokkal, valamint tovább erősítette a Nyugat-balkáni Kockázatelemzési Hálózattal folytatott együttműködést. A tengeri tevékenységeket illetően a meglévő rendszeres kapcsolatokon túl megtették az első 2011 során a Frontex a külső határokon a migrációs áramlások és a szervezett bűnözés jelentette kihívások kezelését célzó közös eszközként folytatta tagállami és európai szintű kapacitásépítési tevékenységét. A tagállamok képességeinek fokozatos fejlesztése, valamint külső határaik magas és egységes szintű ellenőrzésének és őrizetének megteremtése magában foglalta a képzési és műszaki rendszerek harmonizációját. Az érdekelt felek igényeinek jobb kiszolgálása érdekében a Frontex második alkalommal rendezte meg a kapacitásépítéssel foglalkozó érdekelti konferenciát, amely fórumot biztosított az eredmények ismertetésére, valamint a Frontex új kezdeményezéseinek meghatározására és ezekhez kapcsolódóan új ötletek gyűjtésére. Ez alkalommal több mint 100 fő vett részt a konferencián a nemzeti határőrségek, uniós szervek, a határőrségekhez kapcsolódó oktatási intézmények, a kutatási közösség, nemzetközi szervezetek és független tanácsadó szervezetek részéről. Eurosur A Frontex folytatta az európai határőrizeti rendszer (Eurosur), egy olyan információmegosztási és együttműködési mechanizmus fejlesztését, amely javítja az EU külső határainak ellenőrzését végző hatóságok helyzetismeretét és reagálási képességét. A Frontex hat tagállammal közösen kiépítette és tesztelte a rendszer gerincét alkotó kísérleti Eurosurhálózatot. Az Eurosur célkitűzéseire is figyelemmel, az Ügynökség folytatta az Eurosur helyzetmegfigyelési és elemzési rétegeinek fejlesztésére irányuló munkát. 2011-ben megkezdte teljes körű működését az automatikus jelentéstételi alkalmazás (JORA), egy információcsere- (FOSS) és a médiafigyelő eszköz (FMM). Ezenkívül megindult a fenti eszközök Eurosur-hálózattal történő integrációját célzó munka. Mindemellett 2011 során fontos fogalmi munka zajlott a határok előtti területekről készült közös hírszerzési kép, valamint az európai helyzetkép kidolgozásával összefüggésben. 2011. október 25-én az Európai Bizottság előterjesztette az Intelligens határellenőrzés választási lehetőségek és a követendő út című (COM(2011)680 végleges) közleményét, amelyben ismertette a jogszerűen utazók határátlépésének a külső határok biztosításával együtt történő felgyorsítására alkalmas lehetséges megoldásokat.

Képzés Három, összesen 20 projektet felölelő program keretében a képzési egység 223 tevékenységet szervezett mintegy 3500 fő (képzési szakértők, tanulók) részvételével. 2011-ben közös módszertant és anyagot dolgoztak ki a nemzeti és a Frontex által szervezett képzési tevékenységek számára. Ezzel az új megközelítéssel összhangban új kézikönyveket állítottak össze, például Oktatói kézikönyv határőrök számára az emberkereskedelem elleni küzdelemről, illetve Kézikönyv a légi személyzet képzéséhez címmel. A 2011 során sikeresen végrehajtott alapfokú angol nyelvi eszköz hozzájárul a repülőtereken dolgozó határőrök angol nyelvi ismereteinek összehangolásához és uniós szinten interoperábilis feladatvégzésükhöz. A határőröknek szóló további alapvető, valamennyi uniós országban jelenleg végrehajtott oktatási eszközt a közös alaptantervet az év során továbbfejlesztették. Folytatódott az Erasmushoz hasonló mobilitási és csereprogramok végrehajtása az aktualizálási folyamattal és az ágazati képesítési keretrendszer fogalmának bevezetésével együtt, amely utóbbi kapcsolatot teremt különböző képzési és oktatási rendszerek között, lehetővé téve ezáltal a kompetenciák szintek szerinti összehasonlítását. A közös és szigorú európai határigazgatási előírások előmozdításának legfőbb eszköze a közös alaptanterv végrehajtása, valamint a további képzési tevékenységek, többek között a járőrkutyás képzés, a helikopterpilóta-képzés vagy a schengeni értékelés. Kutatás A kutatás terén a Frontex továbbra is kiemelt szerepet játszott az európai biztonsági kutatásban, szorosan együttműködve az Európai Bizottsággal és a fő ágazati képviselőkkel. 2011 során a Frontex proaktív módon nyomon követte a külső határok ellenőrzésével és őrizetével kapcsolatos kutatást, és hozzájárult annak eredményeihez. Munkája középpontjában az új határigazgatási technológiák által kínált azon lehetőségek vizsgálata állt, amelyek révén megvalósítható a fokozott biztonság és a jóhiszemű utazás megkönnyítésének kettős célja. E tekintetben 2011 során számos tevékenység hozzájárult a készülő intelligens határellenőrzési csomag* céljaihoz; ezek közül a legfontosabb az automatizált határellenőrzési rendszerekre vonatkozó bevált gyakorlati iránymutatásokkal kapcsolatos, jelenleg zajló munka. 2011-ben a Frontex továbbra is a közszolgáltatások és a magánipar világát összefogó kulcsfontosságú platformként szolgált, és e célból olyan technológiai kiállításokat és bemutatókat szervezett, ahol a határigazgatási hatóságok közvetlenül megismerhették a mindennapi munkájuk során felmerülő kihívások kezelésére alkalmas innovatív megoldásokat. A határellenőrzési és határőrizeti programok keretében a Frontex 2011 során hét projektet dolgozott ki és hajtott végre. Ezek közül három 2010- ben indult tevékenységek folytatása volt, míg négy különböző területeket érintő új kezdeményezésnek minősült, úgymint a szárazföldi határokon végzett határellenőrzések koordinációja és integrációja, a határellenőrzési célú előzetes utasinformáció, a felderítési technológiák (pl. hamisított dokumentumok), automatikus hírszerzés, biztonságos kommunikációs megoldások és távérzékelés. Tengeri és hegyvidéki túlélőképzési tanfolyamok.

E projektek keretében célzott konferenciákra, munkaértekezletekre és a tagállamok részvételével kétoldalú eseményekre került sor az Ügynökség szervezésében. A Frontex továbbá 11 projektjavaslatot értékelt az Európai Bizottság (DG ENTR) megbízásából a hetedik keretprogram biztonsági ágához kapcsolódóan. Határőrizeti technológia. 2011-ben a Frontex több iránymutatást és tudományos tanulmányt készített a határbiztonság tárgyában: Bevált gyakorlati iránymutatások az automatizált határátlépési rendszerek tervezéséhez, bevezetéséhez és üzemeltetéséhez (munkaterv) Bevált gyakorlati operatív iránymutatások (munkaterv) Tanulmány az elektronikus útlevelek biztonságáról Tanulmány a határbiztonsági etikáról Előzetes tanulmány az európai határellenőrzésekről. A Frontex a tagállamoknak nyújtott kapacitásépítési támogatással egyidejűleg saját kapacitását is fejleszti. A gyorsreagálású határvédelmi csapatok (RABIT-ok) görögországi, 2011 márciusában befejeződött első tényleges bevetése a RABIT-mechanizmus döntő próbája volt. A bevetés során levont tanulságok alapján új, átfogó eljárás született, valamint kidolgozták a tökéletesített mechanizmus további javításának elképzelését. Tekintettel az új európai határőrcsapatoknak az új (1168/2011/EU) Frontex-rendelet általi létrehozására, központi jelentőséget nyert az új profilok azonosításának és meghatározásának, valamint a bázisba történő nemzeti kiválasztási eljárásokra vonatkozó iránymutatások kidolgozásának szükségessége. 2011 során mindkét célkitűzés teljesült, és az eredményeket bemutatták a tagállamoknak. A Frontex operatív kapacitása tekintetében további fontos fejlemény volt az OPERA, a Frontex által koordinált tevékenységek során igénybe vett operatív (humán és technikai) erőforrások igazgatására szolgáló elektronikus platform kifejlesztése. Ez az integrált alkalmazás lehetővé teszi az összevont erőforrásokkal kapcsolatos naprakész információk tárolását, ami elengedhetetlen a műszaki eszközök kezeléséhez és az európai határőrcsapatok irányításához, valamint a bevetéssel kapcsolatos adatok tárolását, amelynek keretében nagy mennyiségű adat gyors feldolgozására van mód, és amely a Frontex és a tagállamok számára egyaránt hatékony automatikus jelentéstételi rendszert kínál. A rendszer 2012-ben kísérleti projektként indul el. 2.3.3 Igazgatás Az Ügynökség igazgatási szolgálatai folytatták a Frontex alapvető feladatainak rugalmas és dinamikus támogatását. A humán erőforrásokkal foglalkozó részleg biztosította a 2011-es személyzeti követelmények teljesülését. A pénzügyi egység biztosította, hogy a programokhoz, a projektekhez és a szolgáltatásokhoz elégséges pénzeszközt rendeljenek. A Frontex igazgatási egysége a varsói központban, a Frontex brüsszeli kapcsolattartó irodájában vagy a görögországi Pireuszban található Frontex Operatív Irodában egyaránt segítséget és támogatást nyújtott az Ügynökség mindennapi működéséhez. A Frontex új központjára vonatkozó pályázati felhívást 2011-ben tették közzé, és az 2012-ben zárul le. Az alapvető tevékenységi területekhez kapcsolódó, információs és kommunikációs technológiákon alapuló projektek száma 2011-ben tizenhárom volt, és ezek többnyire az Ügynökség helyzetmegfigyelési és elemzési szükségleteit ölelték fel. 2011-ben két fontos külső tényező: az észak-afrikai régióban tapasztalható helyzet és a Frontex-rendelet módosítása különösen nagy hatást gyakorolt a Frontexre. Az észak-afrikai helyzet rendkívül nagy kihívást jelentett a pénzügyi egység számára 2011 közepén, amikor a Frontex nagymértékben bevonódott a kialakult migrációs válsághelyzetbe. A Frontex 31 millió EUR összegű költségvetésemelésben részesült, mivel azonban ez a forrásinjekció későn érkezett, a pénzügyi egységnek rugalmas megközelítés alkalmazásával biztosítania kellett, hogy az elvárások teljesítéséhez elégséges

források álljanak rendelkezésre a Frontex alapvető tevékenységeire. A módosított (2011. október 25-i) Frontex-rendelet az Európai Bizottság általános zéró növekedési politikája ellenére új feladatokkal bővítette az Ügynökség megbízatását. Noha a Frontex forrásemelésben részesül új feladatai ellátásához, ez a növekedés a rendeletben közvetlenül meghatározott alapvető területekre korlátozódik. A módosított rendelet nyomán várhatóan megnövekedő igények teljesítése érdekében a Frontex az üzleti folyamatok feltérképezésére irányuló 2011. évi projekt befejezésének eredményeképpen a rendszerek automatizálását tervezi, amellyel célja a hatékonyságnövelés és ezáltal az, hogy továbbra is az Ügynökség érdekelt felei által elvárt színvonalon nyújtsa szolgáltatásait. 2.3.4 Átláthatóság és az információkhoz való hozzáférés 2011-ben a Frontex továbbra is aktívan tájékoztatott saját tevékenységeiről. Az észak-afrikai rendkívüli helyzet és a görög török határra nehezedő folyamatos erőteljes nyomás miatt a mindennapi kommunikációs tevékenység nagyrészt a két régióban folyó operatív tevékenységek által kiváltott médiamegkeresésekre összpontosított. Az Ügynökség kutatók, hallgatók és a nyilvánosság mintegy 500 információs megkeresését dolgozta fel, és egyéni kutatók vagy hallgatói csoportok számára látogatásokat szervezett a Frontex központjába. 2011-ben a Frontex 17 hivatalos megkeresést kapott és dolgozott fel, amelyekben Frontex-dokumentumokat kértek (az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet). A The Border Post. A nemzetközi bűnüldözési és migrációkezelési közösségeken belüli szakmai ajánlások hatására tovább nőtt a The Border Post című, 12 oldalas színes havi kiadvány olvasótábora. A kiadvány aktuális határellenőrzési és ehhez kapcsolódó kérdésekkel foglalkozik az Unión belül és nemzetközi vonatkozásban egyaránt. A lap olvasóközönsége egyre inkább tükrözi a határigazgatási szakemberek körében a kiadvány iránt tapasztalható átfogó érdeklődést, amint azt a lap elindítása után egy évvel, szeptemberben készített informális olvasói felmérés eredményei szemléltetik. A Frontex újabb filmeket készített a nyilvánosság és a határőrök számára, amelyekben megbízatását, egyes konkrét tevékenységeket és az EU külső határainál tapasztalható helyzetet ismertette. 2.3.5 Alapvető jogok Az Ügynökség kiemelt prioritásnak tekinti az alapvető jogok tiszteletben tartását és előmozdítását a Frontex valamennyi tevékenysége során. Ennélfogva a Frontex nemzetközi partnerszervezeteivel, valamint az Igazgatótanács tagjaival közösen 2011-ben kidolgozta és elfogadta a következő három kulcsfontosságú dokumentumot: a Frontex alapjogi stratégiáját, a Frontex alapjogi cselekvési tervét, valamint a Frontex által koordinált tevékenységekben részt vevő valamennyi személyre alkalmazandó átfogó magatartási kódexet. A szövegező bizottság munkája alapján az Igazgatótanács 2011 márciusában elfogadta az alapjogi stratégiát. A stratégia fő célkitűzései, vagyis az, hogy az alapvető jogok tiszteletben tartása a határigazgatás szerves részévé váljon, hogy a Frontex példamutató hozzáállást vállaljon fel és tanúsítson ezen a területen, valamint hogy az uniós határőrközösségen belül kialakuljon az alapjogi kultúra, a stratégia központi elemein a jogi és politikai háttéren, az operacionalizáláson és a végrehajtáson alapulnak. Az alapjogi cselekvési tervet 2011 szeptemberében fogadták el az alapjogi stratégia fő végrehajtási eszközeként. A cselekvési terv ismerteti az alapjogi stratégia célkitűzéseinek integrációja érdekében kiigazított vagy felülvizsgált számos meglévő tevékenységet, valamint a módosított Frontex-rendeletben foglalt vonatkozó új rendelkezéseket. Ennélfogva a cselekvési terv adott esetben az alapjogi stratégiára és/vagy a módosított Frontex-rendelet vonatkozó cikkeire hivatkozik. A cselekvéseket egy rövid, közép- és hosszú távú célokat megkülönböztető ütemterv szerint kell végrehajtani, amely egyúttal megnevezi a Frontex azon belső szolgálatait és külső partnerszervezeteit, amelyek közreműködnek e cselekvések végrehajtásában. A Frontex által koordinált tevékenységekben részt vevő személyek számára kötelező erejű, átfogó magatartási szabályrendszer létrehozása érdekében 2011 márciusában hatályba lépett a Frontex magatartási kódexe. A kódex a tagállamokban létező nemzeti kódexek összehasonlító értékelésének eredményein alapul. Célja, hogy a Frontex valamennyi tevékenységének végrehajtása során biztosítsa és fenntartsa a szigorú magatartásbeli

normákat. Ezenkívül biztosítja a Frontexnek az európai határőrizeti kultúra területén bevált gyakorlatok őreként betöltött szerepét. Ez az átfogó szabályrendszer különösen az európai határőrök szakszerű feladatvégzését és megbízhatóságát erősíti meg. A magatartási kódexszel a Frontex egyben alátámasztja a migránsok alapvető jogainak megsértésével és az Ügynökség által koordinált tevékenységek során elkövetett visszaélésekkel kapcsolatos határozott álláspontját.

3 A 2011. évi költségvetési és humán erőforrásokkal kapcsolatos kérdések összefoglalása 3.1 A költségvetés alakulása Pénzügyi szempontból 2011 olyan évként jellemezhető, amelynek során sikerült megfelelő egyensúlyt teremteni az észak-afrikai események támasztotta kihívások kezeléséhez szükséges többletforrások megtalálása és az Ügynökség rendes tevékenységeinek fenntartása között. A 2010. évi költségvetéshez képest 27,3%-kal 118,2 millió euróra nőtt a költségvetés, főként az Európai Bizottság által nyújtott kiegészítő finanszírozásnak (30 millió EUR) és a schengeni társult országok által a földközi-tengeri térségre vonatkozó vészhelyzet-kezelési csomaghoz nyújtott forrásoknak (1,8 millió EUR) betudhatóan. E kiegészítő források nélkül a költségvetés közel 7%-kal csökkent volna. Az elmúlt öt év végleges költségvetéseit összevetve megállapítható, hogy a költségvetés összesen 180%- kal nőtt. Az ilyen gyors növekedés felhasználási problémákat vet fel, mivel az éves pénzügyi ciklus eltér az operatív ciklustól. A 2011. évi, 27,3%-os költségvetési növekedés jelentős volt, és pénzügyi szempontból az év folyamán későn érkezett. Az Ügynökség különböző egységei által alkalmazott összehangolt megközelítés és erőfeszítések az előirányzatok nagyarányú felhasználásához vezetettek: 2011. december 31-ig az előirányzatok 98%-át lekötötték, és a lekötött előirányzatok 66%-át használták fel a kifizetésekhez. A tényleges végső felhasználási arány ennél jóval nagyobb lesz, mivel a Frontex az átvitt előirányzatokkal összefüggésben 2012. december 31-ig teljesíthet kifizetéseket. A költségvetés alakulása

3.2 A 2010. évi költségvetés végleges végrehajtása A 2011-es pénzügyi év lezárásával a Frontex meg tudta határozni a 2010-ben kapott (többek között a 2011-re átvitt) kifizetési előirányzatok teljes felhasználását. A 2010-ben a Frontex rendelkezésére bocsátott előirányzatok teljes költségvetési végrehajtása 93%-ot ért el (86,6 millió EUR). A teljes összegből 22,8 millió eurót (a 2010. évi költségvetés 24,6%-át) 2011-ben, a kapcsolódó kötelezettségvállalások átvitelét követően fizették ki. Az előirányzatokból 6,2 millió eurót (6,7%) nem használtak fel, és azt visszautalták az Európai Bizottságnak. A 2010-ben rendelkezésre bocsátott előirányzatok teljes felhasználása. Költségve Kifizetett tés Cím / cikk (az összegek 1000 euróban megadva) 2010 2011 2010 Összese n % Fel nem használt 1. cím 15 735 15 064 274 15 338 97% 397 2. cím 12 200 5 953 4 885 10 838 89% 1 362 3. cím 64 912 42 760 17 662 60 422 93% 4 490 Összesen 92 847 63 777 22 821 88 598 93% 8249 A 3. cím egységenkénti/ágazatonkénti bontása Közös műveleti egység 47 449 37 500 8 300 45 800 97% 1 649 Szárazföldi határok 6 702 4 648 1 783 6 431 96% 271 Tengeri határok 29 554 23 539 4 862 28 401 96% 1 153 Légi határok 2 079 1 469 481 1 950 94% 129 Közös visszatérési műveletek 9 114 7 844 1 174 9 018 99% 96 Kockázatelemzés 1 568 590 792 1 382 88% 186 Helyzetelemző Központ 270 197 47 244 90% 26 Képzés 5 622 3 026 1 562 4 588 82% 1 034 Kutatás és fejlesztés 1 400 261 746 1 007 72% 393 Egyesített erőforrások 6 776 903 4 831 5 734 85% 1 042 Különböző operatív tevékenységek 190 146 41 187 98% 3 Operatív IT-projektek 1 637 137 1 343 1 480 90% 157

3.3 2011. évi előirányzatok A 2011-re eredetileg előre jelzett előirányzatot az év során a Frontex ügyvezető igazgatójának hatáskörébe tartozó átcsoportosítások módosították. Az átcsoportosítások a 2011-ben a prioritások terén az észak-afrikai népfelkelések miatt végrehajtott módosításokat amelyek a Frontex számára A Frontex 2011. évi munkaprogramjának és költségvetésének módosítása operatív válságkezelési csomag című dokumentummal kezdődtek, valamint a kiegészítő forrásokra irányuló kérelmet tükrözték. 2011-ben a Frontex kötelezettségvállalási előirányzatokra rendelkezésre álló költségvetésének 98%-át használta fel. A címek közötti különbségek elenyészők voltak: az 1. cím esetében (Alkalmazottak) 97%, a 2. cím esetében (Egyéb igazgatási kiadások) 98%, a 3. cím esetében (Operatív tevékenységek) pedig 99%. A 2011 végén lekötött összegeken túl a Frontex 2012 februárjában kérelmet nyújtott be az Igazgatótanácshoz az előirányzatok nem automatikus átvitelére azokban az esetekben, ahol a közbeszerzési eljárás már nagyon előrehaladott szakaszban járt. Az Igazgatótanács jóváhagyó határozatának kézhezvételekor az engedélyezésre jogosult tisztviselő alá tudta írni a jogi és pénzügyi kötelezettségvállalást, amelynek eredményeként a Frontex a 2011-re rendelkezésre álló előirányzatainak 99%-át kötötte le. 3.4 A pénzgazdálkodás egyéb szempontjai 3.4.1 Általános költségvetés A 2011. évi költségvetés alábbi diagramon ábrázolt elosztása az operatív tevékenységeknek tulajdonított jelentőséget tükrözi, az elosztási arány 74:26. Ez az elosztási szint magasabb a 2010-es szintnél. A költségvetés végleges elosztása EN Operational Activities Other Administrative Expenditure Staff HU Operatív tevékenységek Egyéb igazgatási kiadások Alkalmazottak