Alvás ébrenlét I. Alvászavarok PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Pécs Az élılények biológiai circadian ritmusos váltakozó létmódja Az alvás ritmikusan bekövetkezı aktív biológiai folyamat. Normális körülmények között a napszaki ingadozást követi. Az ember életének egy harmadát alvással tölti, a zavarok nappali kovetkezmenyei.. Az alvás eltér az éber állapottól: 1. az élılény jellegzetes testhelyzetet vesz fel 2. ebben a helyzetben viszonylag mozdulatlan marad 3. érzékszervi ingerelhetısége megváltozott 4. ez az állapot könnyen visszafordítható Alvás ébrenlét II...gerincesek, emlősök"alszanak. Ember: a csecsemőkortól az alvásigény fokozatosan csökken az életkor előrehaladásával -napi 7-8órára. Szabályozó struktúrák: Ébrenlét: aszcendaló aktivacios retikularis rendszer Lassú alvás: agytörzs, raphe mag REM alvás: locus coeruleus Az ébresztőrendszer és alvásrendszer egymássalellentétes irányúkölcsönhatásban van. Azalvászavarok a két rendszer egyensúlyának megváltozásával függnek össze. Az alvás folyamata II. Az első NONREM szakasz szendergés 5-6 perc felületes alvás 6-7 perc középmély alvás l0-15 perc mély alvás 30-4o perc Az első REM szakasz 6-15 perc Az alvás során a NONREM szakaszok felületesebbéválnak, rövidülnek a REM szakaszok időtartama és erőssége fokozódik NONREM + REM - alvásciklus (éjszakánként 4-5) UtolsóREM szakasz Ébredés Biológiai óra n.suprachiasmatikus, c.pineale, melatonin, orexyn Nucleus Suprachiasmaticus (SCN): a biológiai óra biologiai, physiologiai, és behavioral parameterek modulációja Corpus callosum Cingulate cortex Frontal cortex Fornix Suprachiasmatic nuclei MT 1 MT 2 5-HT 2C Thalamus Amygdala Pituitary gland Hyppocampus Mammillary bodies Cerebellum Two subtypes of melatonergic receptors in the SCN regulate circadian rhythms: MT 1 and MT 2 A high density of 5-HT 2c receptors is also reported in the SCN. Mignot E. et al. Nat Neurosci. 2002; Turek FE, et. Arch Neurol. 2001.
Biológiai óránk.. Müködtetia homeosztatikus életfunkciókat, alvás-ébrenlét, etkezés, testhőmérséklet, neurohormonális szabályozás funkcióit Programozott,24 óránál kisséhosszabb időszak, beállitásábana fénynek különösen fontos szerepe van Affektivzavarokban diszfunkcióiigen gyakoriak (alvászavarok, hormonok melatonin, kortizol, prolaktin, GH, TSH) Az alvás két szakaszai. ORTHODOX - ALVÁS S -alvás synchronizált NONREM szakasz alacsony activitás alacsony várnyomás lassúbb szívverés alacsonyabb hőmérséklet hőmérséklet alacsonyabb légzésszám PARADOX, REM - ALVÁS D -alvás desynchronizált Rapid Eye Movement (REM) szakasz változó vérnyomás gyorsabb szívverés magasabb szaporább légzés Az alvás két szakasza II. ORTHODOX - ALVÁS S -alvás megtartott izomtónus lassú, úszó.szemmozgások EEG: alvási PARADOX - ALVÁS D -alvás lecsökkent izomtónus gyors synchron szemmozgások erectio álmok (felidézhetők) nehezen ébreszthető EEG: mint az ébredés küszöbén Mélylélektani álomelmélet I. Az álombéli szellemi működés az álommunka. Az éber szellemi működés és az alommunka között folyamatosság van. Az álommunkának törvényszerűségei vannak: - az álmodó ember az álommunka segítségével álomtartalmai mögé rejti önmaga elől isálomgondolatait. Az álomtartalom szimbolikus, képírás, amit az analitikus álomgondolatra fordít vissza - munkamódok: sűrítés (több jellemzőből áll össze) eltolás (felcserélődnek az érzelmi hangsúlyok) képes beszéd (beletört a bicskája) szimbolikus kifejezés A modern álomelmélet következtetései 1. A REM-szakaszaz információfeldolgozás szolgálatában áll 2. A REM-szakasz szerepet játszhat az emberréválást előkészítő szellemi tevékenység, a budai; kialakításában 3. A REM-szakaszhasonlószerepet tölthet be az újszülött és a kisgyermek tudatának kialakításában 4. Az emberi tudat nem egységes, vannak ősibbés újabb rétegei, az ősibb az állati tudat, a preverbalis gyermeki tudat, a paychoticustudat és az álombéli tudat alapja.
A modern álomelmélet következtetései II. 5. Feltételezhető, hogy az agynak két aktivációs rendszere és kétféle aktivációs állapota van: a felszálló reticularis és egy ősibb, filogeneti-kailag korábbi rendszer, amit még csak elektromos tevékenysége alapján tételeznek fel 6. A REM-szakaszban minőségileg más ébrenlétről van szó 7. A REM-szakasz nem filogenetikailag új jelenség, hanem az ősi ébrenlét, a mai ébertudat előképe. Az alvászavarok explorátiója I. Általánosságban:a nap 24 órás alvás-ébrenlét ciklusának tisztázása - mennyit alszik? (insomnia, hypersomnia) - hogyan alszik? (elalvás, átalvás, ébredés) - zavarja-e valami az alvását? (parasomniák) - érte-e megrázkódtatás? - vannak-e családi problémái? - szed-e rendszeresen altatót, fogyaszt-e szeszesitalt? Az alvászavarok explorátiója II. Részleteiben: - az alváselégtelenség normális-e? pesudoinsomnia: eleget alszik, de nem úgy éli meg a korral csökken az alvásigény drogszükséglet van az altatóigény mögött - az alváselégtelenség átmeneti-e? (szituatív) elalvási nehézség, amit stressz vált ki (esetleg rövidhatású elaltató) - okozhatja-e pszichiatriaibetegség? (kronikus szorongás, depresszio, kényszer, antiszocialis személyiségzavar)megnehezült elalvás és felszínes alvás (nem tudják negatív érzéseiket megfelelően kifejezni) Alvászavarok (sleepdisorders) DSM-IV I. Az alvászavar: számos psychiatriai tünetcsoport tünete gyógyszerhatás következménye testi vagy lelki betegség kezdete I. Dyssomnia Megváltozik az alvás mennyisége, minősége, az ébrenlét/alvás viszonya 1. Insomnia:megnehezült elalvás, gyakori felébredés,kimerült ébredés a/ alváshiány psychiatriaibetegségek tünete(szorongás, kényszer, depressio, emotionalis stress) b/ az alváshiány testi betegségekhez, gyógyszerek tartós szedéséhez csatlakozik (arthritis, angina, steroidok, adrenerg blokkolók, psychoactiv szerek) c/ elsődleges insomnia(félelem az álmatlanságtól, csökkent alvásigény, tartóssá váló a/ és b/) Alvászavarok (sleep disorders) DSM- IV II. 2. Hypersomnia: nappali álmosság, elalvások álomittasság a/ álmosság psychiatriaibetegség tünete (depressio, schizophrenia, borderline személyiségzavar) b/ testi betegségek, narcolepsia,, gyógyszerek, pszichoaktivszerek c/ elsődleges hypersomnia: a/ és b/ nincs jelen, nem pihentető alvás, stress-reakcio része, adaptaciós zavar 3. Alvás-ébrenlét aránytalanság: késői/korai elalvás ill. ébredés ("bagoly és pacsirta"); transkontinentális utazás
Alvászavarok I. Parasomnia Az alvás idején, az alvás-ébrenlét határán előfordulószokatlan, abnormális jelenségek 1. Szorongásos álmok (succubus, lidércnyomás) REM szakaszban jelentkezőfenyegető, azéletet, biztonságot, önértékelést érintő álmok(gyakran i smétlődő tartalommal) 2. Éjszakai felriadás (pavor nocturnus) NONREM szakaszban hirtelen felriadás, pánikérzéssel, psychomotorosizgalommal, tájékozatlansággal, néhány perces zavartsággal 3. Alvajárás(somnambulismus) NONREM szakaszban komplex viselkedésminták, újraelalvássalvagy ébredéssel, emlékezéshiánynyal, kommunikációba vonható Alvászavarok II. 4. enuresis nocturna 5. fogcsikorgatás (bruxismus) 6. alvási apnoe 7. alvási bénulás /sleep paralysis/ 8. restless legs syndroma 9. hypnagog hallucinaito l0. horkolás Az alvászavarok terapiája I. Alváselégtelenség (insomnia) 1. Az alapot tévő testi vagy lelki betegség kezelése 2. Gyógyszer helyett alvást segítő technikák (alvashigiene): - a lefekvés idejének szabályozása -az alvóhely igénynek megfelelőalakítása (sötét,világos, csendes, fekvőhelybe.) - lefekvési és alvási rituálék (esti séta, torna, fürdő, alkohol-fogyasztás kerülése, tea-kávé-bő étkezés) - elalvás előbbi időben intenzív szellemi munka kerülése - pozitív élményekre gondolás Az alvászavarok terapiája II. 3. Elernyedés, relaxatio 4. Késleltetett elalvás 5. Próbálja meg ébren tölteni az éjszakát (paradox intentio) 6. Pszichoterapia(miért nem tud elaludni?) relaxació, kognitiv viselk.terápia, kondicionálás 7. (monoton inger v. bio-feed-back) 8. Gyógyszer: - csak az alvásra hasson - élettani alvást idézzen elő - csak egy éjszakára hasson - ne kumulálódjék - ne euphorizáljon(dependentia!) - ne legyen toxieus - ne okozzon megvonási tüneteket Az alvászavarok terapiája III. Commonly used benzodiazepines and benzodiazepine-like medications (continued) A/ benzodiazepinek: clonazepam, nitrazepam B/ szelektivnon BZD tipaltatók (zolpidem, zopiclonzaleplon) C/ antidepressans: mirtazapin(remeron) ill uj szerek, biol ritmicitásra ható agomelatin(valdoxan) d/ alvasmegvonas mint terápia...kognitiv, AT.. Nem javallt: meprobamat: Andaxin (megszokás!) glutethimid: Noxyron (megszokás!) CAVE: barbituratok(novopan, Dorlotyn, Tardyl); Heminevrin Sevenal, Hypnoval
S. Freud az Álomról I. Az álom közös vonásai: - mód, ahogyan a lélek a reáhatóingerekre reagál túlnyomórészt látási képekben jelenik meg, az elmondásukhoz le kell fordítani - külső(zaj) vagy belső(testi inger) befolyással lehet az álomra -az álom feldolgozza az ingert - egyes álmok a nappali történésekkel függnek össze - vágyteljesítő jellegük lehet A pszichoanalitikus megkérdezi az álmodótól, hogy mi jut eszébe az álmáról. A választ belsődeterminánsok szabják meg. Az álom eleméhez fűzött társítást a tudattalan határozza meg. S. Freud az ÁlomrólII. Az álom az alvás őrzője, a lelki aktusban a vágyteljesülés és a hallucinációs élmény a két jellemző. A gyermekálomban a vágy kielégítésre tör, de az álomban valómegjelenés megóvja a felébredéstől. Az álom az alvást zavarólelki ingerek kiküszöbölése halluci-natiós kielégülés útján. Míg a gyermekálom nyilvánvaló, a felnőtt álmában az álomcenzúrakihagyásokkal, torzításokkal, eltolá-sokkal működik. Ez megfelel a terápiában az elfojtott tudattartalmak feltárása elleni ellenállásnak. Az álom a tudattalan álomgondolat jelképe. Álomszimbólumok OBSTRUKTIV ALVÁSI APNOE SYNDROMA HORKOLÁS, excessziv testmozgások, éjszakai izzadas excessziv nappali álmosság vagy alvási attackok, irritabilitas kognitiv tünetek, figyelmetlenség, memoriazavar NARKOLEPSZIA Fıbb tünetek: Narkolepsia - hipnagóg hallucinációk alvásparalízis - felületes éjszakai alvás Alváslaboratóriumi vizsgálat Kezelés: Nappali aluszékonyság: Pszichostimulánsok hipnagog hallucinációk, alvási bénulás: Antidepresszánsok Éjszakai alvászavar: rövid hatású benzodiazepin