TÉTELEK AZ ÖSSZES JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYOKBOL, MELYEKET A P E S T I M AGYAR KIR, TUD. E G Y E T E M E N KIÁLLOTT SZIGORLATOK UTÁN A JOGTUDORI RANG ELNYERÉSE VÉGETT A TEKINTETES JOGI KAR HELYBENHAGYÁSÁVAL NYILVÁNOS VITATKOZÁS ALÁ BOCSÁT HAUER MÓR. PEST, N yomatott az A thenaeum N yomdájában. 1872.
I. Az észjogból. 1. Az észjognak főforrása a józan ész. 2. Az elévülés eszméje észszeres és igazságos, de feltételei az államban határoztatnak meg. 3. Az észjog főelve csak alaki leket. 4. A jognak végbiztositéka a hatalom. 5. Az absolut monarchia sem korlátlan. 6. Nemcsak a védelmi, hanem a támadási háború is lehet jogos. 7. A végszükség állapota a jogtörvények hatását tárgyilag és alanyilag megszünteti. *
II. A római jogból. 1. Eredetileg minden telki birtok ager publicus,, volt, s erre nézve az egyes római polgárt csupán a használatjoga illette. 2. A compensatio a követelést ope exceptionis enyészti el. 3. A birtok nem jog, hanem tényleges állapot, mely jogi következményeket vonhat maga után. 4. Az örökségi jog nem dologban! jog.
III. Az egyházjogból. 1. A pápa világi hatalma egyházjogi felfogás szerint sem szükséges. 2. Az egyház hatalmi köre csak a lelkiekre terjed, 3. A házasságnak alakja és lényege a polgári szerződés. 4. Az érseki pallium részben a személyhez, részben a hivatalhoz van kötve. 5. Kegyúri jog gyakorlására a nem-katholikusok is képesek.
IV. A magyar magánjogból. 1. Ősi és adományi javak lényegesen különböző fogalmak. 2. / Azon nézet, miszerint hazánkban a nem-nemesek 1844. előtt a nemesi javak birhatásából ki voltak zárva, sem a hármaskönyvben, sem országos törvényeinkben nem talál igazolást. 3. A három évi elbirtoklás jogrendszerünkben csak a telekkönyvi intézmény behozatala óta ismeretes. 4. A végrendelet érvényének mulhatlan kellékét a tanuk saját pecsétéinek használása nem képezi. 5. Ha valamely dologbani jognak telekkönyvi előjegyzése nem a jogositottnak, hanem egy harmadik, bár érdekelt személy kérelme folytán történt, ezen előjegyzés a jogositottnak egyszerű kérelmére kitörlendő.
V. A magyar polgári törvénykezésből. J. Az 1868: LIY. tvcz. 93. -ánat kj pontja értelmében az iparosoknak csak azon számlái perelhetők az összegre való tekintet nélkül sommás utón, melyek feldolgozott főanyag iránti követelést nem tartalmaznak. 2. Bizonyos esetekben, az eskü peren kívül álló személyeknek is megítélhető. 3. A bíróság egy és ugyanazon periratnak beadására csak egy halasztást adhat a feleknek, 4. Az 528. -ban a hiányolt halála időpontjára nézve felállított vélelem elméletileg helytelen s gyakorlatilag visszás hatású. 5. A kir. végrehajtók által eszközlött kézbesítések az igazsagszolgaltatast ok nélkül és aránytalanul megdrágítják. 6. Igazolt veszély folytán foganatosított előleges bírói szemle még akkor sem támadható meg, ha illetéktelen bíróság által eszközöltetett.
VI. A büntetőjog- és eljárásból. 1. Jogi személy bűntett alanya nem lehet. 2. Becsületsértéseknél önvédelemnek helye nincsen. 3. Bünkisérletnek mulasztási bűntetteknél is lehet helye. 4. A felbujtónak a végrehajtott bűntett csak anynyiban számítható be, a mennyiben az neki beszámíttatnék, ha a bűntettet maga hajtotta volna végre. 5. A műveltség alsó fokán álló országokban az esküdtszékek az igazság ostoraivá válhatnak. 6. Bünjelenség alapján eszközölt bizonyítás kizárja a halálbüntetést. 7. Az önvallomás feltétlen bizonyítóknak nem tekinthető.
VII. A váltójog- és eljárásból. 1. Az anyagi váltói szigor a váltónak lényeget képezi, a miért is a váltónak hatálya a causa debenditöl független. 2. Bukott ellen is indítható váltókereset, ha a váltóbirtokosnak ingó záloga van. 3. A váltó részleges forgatása nem érvénytelen. 4. A váltóeljárás igazolást nem ismer. 5. Az aláírásnak szakértők általi megvizsgálása bizonyítéknak nem tekinthető. 6. A compensatio, mint feltételes kifogás, váltó ellenében is megállhat.
VIII. Az osztrák magánjogból. 1. A kiskorú azon dolgokra nézve, melyeket saját szorgalmával szerzett, a gyám beleegyezése nélkül is szabad intézkedési joggal bir. 2. Az a, p. t. k. értelmében csak kétféle személyes szolgalom létezik: a használatnak és haszonélvezetnek szolgalma. 3. Az örökbefogadás nem honfrasit. 4. Örökség! szerződést jegyesek is köthetnek. 5. Telekkönyvi előjegyzés az előjegyzett jognak elbirtoklására nem vezethet. 6. Csőd alatt levő egyén közkereseti társaságnak tagja nem lehet. 7. Az atyának jogában áll azon kiskorú gyermekét, ki beleegyezése nélkül szolgálatba szegődött, fontos ok nélkül is a törvény vagy szerződés szerinti szolgálati idő előtt visszahívni.
IX. A politikai tudományokból. 1. A liitelkereslet és kínálat közti aránytalanság a kamatlábban nyer kifejezést. 2. A fekvő bírtok túlságos eldarabolása az őstermelés hanyatlását vonja 3. maga után. Az állam-egyedáruságok közül legnyomasztóbb a sóegyedáruság. 4. Sok esetben az állam kötelességévé válik adósságokat tenni. 5. Az»egyadó«rendszere elvetendő. 6. A biró függetlenségének legnagyobb biztosítéka az állam általi kinevezés. 7. Az igazságszolgáltatásnak legfőbb kelléke az eljárásnak gyorsasága. 8. A szabadságnak legnagyobb ellensége a szabadosság. 9. Helytelen kormányzat még a leghelyesebb államformát is gyűlöletessé teheti. 10. Kerületek szerint választott országgyűlésben az országos pártok számarányuk szerint nem lesznek képviselve.
X. A statistikából. 1. Magyarország földterülete az ipar fejlődésének kedvező. 2. Vasutak jó országutak hiányát pótolni nem képesek. 3. 1848. óta az osztrák-magyar monarchiában a pénz értéke folytonosan csökkent. 4. Magyarország kitűnő és a legkülönfélébb gyógyvizekben oly gazdag, hogy fürdők tekintetében, a források kellő gonddali kiaknázása mellett, első szerepre van hivatva. 5. Az újabb időben keletkezett számos hitelintézetek működésének hatása nem annyira a kamatlábnak lejebb szállásában, mint inkább a börzejáték elharapódzásában észlelhető. 6. A magyar államköltségvetésnek két nagy árnyoldala van: a magas hadügyi és a csekély iskolaügyi budget.