dr. Kárpáthegyi Tamás Geoff Bennett Válságkezelő intézkedések Magyarországon (7. változat) 1 2009. május 8. Bankmentő csomag: Betétgarancia: SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI INTÉZKEDÉSEK Kamatláb: ÚJRATŐKÉSÍTÉSI INTÉZKEDÉSEK Bankmentő csomag: PÉNZESZKÖZÖK MEGVÁSÁRLÁSA EGYÉB INTÉZKEDÉSEK IMF/Világbank/EKB kölcsön: 2008. december 15-én a parlament megszavazott egy 600 milliárd forint (2 milliárd euró) összegű bankmentő csomagot, amelyet a 2008. december 22-én kihirdetett, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény tartalmaz. A bankmentő csomag lehetővé teszi a kormány számára, hogy (i) összesen 1.500 milliárd forint (5 milliárd euró) erejéig garanciát vállaljon a magyar bankok tartozásaira; és (ii) a bajba jutott bankokat akár azok hozzájárulásával, akár anélkül összesen 600 milliárd forint (2 milliárd euró) erejéig feltőkésítse. A mentőcsomagot a 2008 és 2010 között lehívott vagy lehívandó IMF hitelből finanszírozzák. Hitelgarancia program: A hitelgarancia program a szavatoló tőke nagyságára A 2008. október 15-én hatályba lépett jogszabályváltozás folytán az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által biztosított bankbetétek nagysága pénzintézetenként és betétenként 6-ról 13 millió forintra (45.000 euró) emelkedett, és megszűnt a betétes által viselendő 10%- os önrész (jogszabályi garancia). Az OBA-t a bankok által befizetett összegekből képezik. Ezenkívül, 2008. október 15- én a kormányzat korlátlan garanciát vállalt a bankbetéteknek az OBA által garantált összegén felüli részére (kormányzati garancia). 2008. október 22-én az MNB 8,5%-ról 11,5%-ra emelte a jegybanki alapkamatot annak érdekében, hogy megvédje a magyar forintot a spekulációval szemben. Ezt követően, az MNB csökkentette a 2009-re és 2010-re vonatkozó növekedési és inflációs előrejelzéseit, és 2008. november 24-én a jegybanki alapkamatot 11,5%-ról 11,0%-ra csökkentette. 2008. december 8-án a MNB tovább csökkentette az alapkamatot 11,0%-ról 10,5%-ra, majd 2008. december 23-án 10,0%, 2008. január 19-én pedig 9,5%-ra csökkentette azt. Az alapkamat azóta nem változott, mivel a forint kurzusa változatlanul instabil. Jegybanki intézkedések: Forintlikviditási intézkedések: A jegybank az alábbi forintlikviditási 2008. december 15-én a parlament megszavazott egy 600 milliárd forint (2 milliárd euro) összegű bankmentő csomagot, amelyet a 2008. december 22-én kihirdetett, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény tartalmaz. A bankmentő csomag lehetővé teszi a kormány számára, hogy (i) összesen 1.500 milliárd forint (5 milliárd euro) erejéig garanciát vállaljon a magyar bankok tarozásaira; és (ii) a bajba jutott bankokat akár azok hozzájárulásával, akár anélkül összesen 600 milliárd forint (2 milliárd euro) erejéig feltőkésítse. A mentőcsomagot a 2008 és 2010 között lehívott vagy lehívandó IMF hitelből finanszírozzák. Újratőkésítési program: A programban való részvételre jogosult bank kérésére a Magyar Állam A magyar vállalatok és a fogyasztók devizatartozásai, továbbá a más közép-keleteurópai országokénál nagyobb költségvetési deficit, a növekvő államadósság, és a lassabb növekedés miatt a magyar eszközök értéktelenedni kezdtek és az ország finanszírozási nehézségekbe ütközött. Ezért az IMF, az EU és a Világbank összesen 20 milliárd euro összegű pénzügyi támogatást nyújtott Magyarország részére. Az IMF a rendkívüli program keretében 17-havi, 10,5 milliárd SDR (12,3 milliárd euro) összegű Készenléti Hitelkeretet, az EU pedig 6,5 milliárd eurót biztosít a pénzügyi konszolidáció érdekében. A Világbank 1 milliárd euro, az Európai Központi Bank 5 milliárd euró hitelt nyújt. 1 Készült a Shearman & Sterling LLP-vel együttműködésben.
vonatkozó követelményeknek megfelelő hazai bankok számára elérhető támogatás. A garancia euróban, svájci frankban vagy forintban felvett hitelekből vagy egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból eredő kötelezettségek teljesítésének biztosítására használható, kizárólag akkor, ha a banknak a fizetési kötelezettségét a kötelezettség pénznemében kell teljesítenie. A hitelgarancia programban részt venni kívánó bankoknak olyan elsőbbségi részvényeket kell kibocsátaniuk a Magyar Állam részére, amelyek lehetőséget teremtenek az osztalékfizetési határozatok megakadályozására, továbbá vállalniuk kell, hogy korlátozzák a vezetőik díjazását. 2009. április 14-én a kormány elfogadta a 89/2009. (IV. 14.) számú kormányrendeletet a pénzügyi rendszer stabilitása érdekében vállalható állami garancia eljárási szabályairól. E intézkedéseket vezette be: olyan szavazati joggal nem rendelkező elsőbbségi EIB kölcsön: (i) Állampapír-vásárlási részvényeket, vagy szavazati Ezenkívül, az Európai aukciók: a jegybank joggal rendelkező elsőbbségi Beruházási Bank (EIB) 440 megállapodott az elsődleges részvényeket szerezhet, millió eurós, 2013-ig állampapír forgalmazókkal, amelyek vétójogot felhasználható, a gazdasági hogy azok bizonyos biztosítanak többek között versenyképességet állampapírokra folyamatos az osztalékfizetési támogató hitelkeretet nyújt árjegyzést végeznek és a kérdésekben. A banknak és Magyarországnak egy a tulajdonukban lévő a Magyar Államnak kormány és az EIB által állampapírok állományát a megállapodást kell kötniük a 2009. január 26-án aláírt megállapodás szerinti részvények értékéről, és a hitelszerződés alapján. A mennyiségre növelik, a Magyar Államnak a bank hitelkeret az Új jegybank pedig aukciókat működésével kapcsolatos Magyarország Fejlesztési hirdet ezen állampapírok jogairól és kötelezettségeiről. Tervben szereplő, 2007- megvásárlására; A nem kívánatos tulajdonosi 2013 közötti prioritások struktúra elkerülése közül a kutatás-fejlesztési és érdekében a bank vételi az innovációs projektek joggal rendelkezik a megvalósításához való részvényeknek a Magyar nemzeti hozzájárulás Államtól való megszerzésére, részfinanszírozására a Magyar Állam pedig eladási használható. joggal a részvényeknek a bank számára történő értékesítésére. (ii) változó kamatú hiteltenderek: a jegybank hathónapos, változó kamatozású hiteltendereket vezetett be annak érdekében, hogy segítséget nyújtson az Elsődleges Állampapír Forgalmazóknak és a bankoknak az állampapírok megvásárlásának finanszírozásához; (iii) fix kamatú hiteltenderek: a jegybank kéthetes, fix kamatozású hiteltendereket vezetett be hasonló megfontolásból; (iv) jegybanki betétikamatvágás: az MNB az egynapos Kényszerű feltőkésítésre abban az esetben kerülhet sor, ha a bank több mint 20 napig nagymértékben jegybanki likviditási kölcsönre szorul, nem tudja kielégíteni a szavatoló tőke nagyságára vonatkozó követelményeket, vagy a kormány a hitelgarancia program keretében kénytelen kifizetést eszközölni a bank EBRD/EIB/Világbank csomag: 2009. február 27-én az EBRD bejelentette, hogy az EIB-vel és a Világbankkal együtt összesen 24,5 milliárd eurót kívánnak fordítani a régió bankszektorának támogatására és a válság által sújtott vállalkozások hitelezésének finanszírozására. A támogatást tőkeinjekció,
szabályok szerint a bankok a pénzügyminiszter jóváhagyásától és attól függően folyamodhatnak a mentőcsomagért, hogy a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsa és az Államadósság Kezelő Központ hogyan véleményezi a kérelmező bank likviditását, fizetőképességét, a pénzügyi rendszerben betöltött szerepét, a finanszírozó tevékenységeire tekintettel történő vállalásait, és azokat a jogi következményeket, amelyeknek a vállalásai megsértése esetén hajlandó alávetni magát. jegybanki hitel és betét kamatszintjét az irányadó eszköz kamatszintje körüli + / - 50 bázispontra mérsékelte; (v) az elfogadható fedezetek körének bővítése: az MNB bővítette a jegybanki hitelműveletek során elfogadható fedezetek körét (az önkormányzati kötvényeket és bizonyos jelzálogleveleket elfogadható fedezetté nyilvánította), és a minősítési minimumkritériumot A -ról BBB -re csökkentette; (vi) a kötelező tartalékráta enyhítése: a jegybank a bankokra vonatkozó kötelező tartalék mértékét bizonyos típusú kötelezettségekre vonatkozóan 5%-ról 2%-ra csökkentette. Devizalikviditási intézkedések: A jegybank az alábbi devizalikviditási intézkedéseket vezette be: (i) kétoldali O/N FX swap-ok: a jegybank kétoldalú, overnight FX swap gyorstendereket vezetett be, amelyek során a jegybank hitelezőinek, és a bank fizetésképtelensége súlyosan károsítaná a pénzügyi közvetítő-rendszert. A kormány a fenti körülmények fennállását kormányrendeletben köteles rögzíteni. Kényszerű feltőkésítés esetén a Magyar Állam gyakorolhatja az összes részvényesi jogot a bank közgyűlésén, és a kormányrendelet hatálybalépését követő 120 napon belül a bank részvényesei jogosultak a részvényeiket a Magyar Államra átruházni. A részvények ára az adott részvényes részesedése, valamint a banknak a kormányrendelet hatálybalépését megelőző időponttal készítendő közbenső mérleg szerinti saját tőkéje értéke alapján kerül meghatározásra. FHB: 2009. március 31-én a Magyar Állam és a Földhitel és Jelzálogbank Zrt. (FHB) megállapodtak, hogy a bankmentő csomag részeként a Magyar Állam 30 milliárd forint (100 millió euró) értékű tőkeinjekciót nyújt az FHBnak, amelyért cserébe szavazati joggal nem adósságfinanszírozás, kölcsön, és a politikai kockázatokkal szembeni biztosítás formájában várható. A csomag magyarországi vonatkozású konkrét intézkedései egyelőre nem ismeretesek. Fiskális intézkedések: Intézkedések történtek a körültekintőbb pénzügyi politika biztosítása érdekében. A kormány felülvizsgálta a 2009-es költségvetést, amely 2009- ben a GDP 2,6%-ának megfelelő hiánnyal számol, és 2008. november 17-én az országgyűlés elfogadta azt a jogszabályt, amely szerint a 2009. évi állami kiadásokat a 2008. évi szinten kell tartani, és a kiadások 2010- ben is legfeljebb a GDP növekedésének 50%-ával emelkedhetnek. Élénkítő intézkedések: A kormány bejelentett egy 1.400 milliárd forintos (4,6 milliárd eurós), kétéves gazdaság-élénkítő csomagot a növekedés elősegítése és a kis- és középvállalatok finanszírozása érdekében,
közvetítő szerepet tölt be oly valamint egy 1.800 milliárd módon, hogy a bankok által forintos (6 milliárd eurós) felkínált többlet forint- és beruházás-élénkítő euró-pénzeszközöket csomagot, elsősorban az összepárosítja. 2009. április építőipar megsegítésére. 29-én azonban a jegybank bejelentette, hogy a kedvezőbb piaci feltételek miatt a programot 2009. május 18-ával megszünteti; (ii) O/N FX swap-ok: a jegybank overnight FX swap hitelkeretet vezetett be a hazai bankok számára, amelyet egy az MNB és az EKB között létrejött szerződés tett lehetővé; (iii) EUR/CHF swap-ok: a jegybank euró/svájci frank swap-okat vezetett be az MNB és a Svájci Nemzeti Bank között 2008. január 28- án aláírt együttműködési megállapodás alapján (a magyar bankoknak svájci frankra van szükségük a nagymértékű svájci frank kitettségeik finanszírozása érdekében). A jegybank, a Svájci Nemzeti Bank, az EKB és a Lengyel Nemzeti Bank bejelentette, hogy ezen swap-ok elérhetőségét legalább 2009. július 31-éig kiterjeszti; rendelkező osztalékelsőbbségi részvényeket és egy speciális vétójoggal rendelkező részvényt jegyez. Az FHB vállalta, hogy a jelzáloghitelezési portfolióját a korábbi szinten tartja. A bankmentő csomag részét képező tőkejuttatás mellett, 2009. március 25-én a Magyar Állam és az FHB megállapodtak, hogy az FHB egy 120 milliárd forint (410 millió euró) összegű hitelkeretet kap a magánszemélyek és a KKV-k számára nyújtandó hitelezés fellendítése céljából. Mindkét intézkedés finanszírozása a 20 milliárd eurós IMF/Világbank/EKB hitelből történik. OTP: Egy 2009. március 25- én aláírt hitelszerződés alapján az FHB-n kívül az OTP, Magyarország legnagyobb bankja is kormányzati hitelt kap 400 milliárd forint (1,35 milliárd euró) értékben. A hitel nem a bankmentő csomag része, bár az OTP vállalta, hogy a felügyelőbizottságba egy a Magyar Állam által delegált személy kerül. Az OTP vállalta továbbá, hogy a hitelt 1.400 milliárd forintos (4,6 milliárd eurós) gazdaságélénkítő csomag: Az 1.400 milliárd forintos élénkítő csomag nem tartalmaz új kiadásokat, hanem a költségvetésben jelenleg meglévő pénzeszközöket csoportosítja át. A csomag legnagyobb részét, 680 milliárd forintot (2,2 milliárd eurót) elsősorban kis- és középvállalatok számára nyújtandó hitelgaranciákra fordítják, míg további 260 milliárd forintot (0,9 milliárd eurót) a kereskedelmi bankokon keresztül történő hitelezés élénkítésére fordítanak. A kormány 300 milliárd forintos (1 milliárd eurós) kamattámogatást kíván nyújtani vállalati hitelezésre, 140 milliárd forintot (0,5 milliárd eurót) pedig a mikro-, kis- és középvállalatok számára nyújtandó közvetlen hitelekre kívánnak fordítani. Az 1.400 milliárd forintos
saját forrásból 200 milliárd élénkítő csomag részeként forint (0,7 milliárd euró) eddig megtett konkrét erejéig kiegészíti a KKV-k intézkedések az alábbiakat finanszírozása céljából. Az tartalmazzák: FHB hitelhez hasonlóan, az OTP hitele is a 20 milliárd eurós IMF/Világbank/EKB hitelkeretből kerül finanszírozásra. (iv) 6-hónapos EUR/HUF FX swap: az MNB 5 milliárd eurót különített el eurólikviditást nyújtó FX swap tenderek finanszírozására olyan bankok számára, amelyek vállalják, hogy vállalati hitelállományukat 2009-ben a 2008. év végi szinten tartják, és vállalják, hogy nem vonják ki pénzeszközeiket Magyarországról. (v) 3-hónapos EUR/HUF FX swap: 2009. március 9-étől kezdődően az MNB bevezetett egy 3-hónapos euró likviditási FX swap tendert, amit 2,2 milliárd euróból, a 6-hónapos EUR/HUF FX swap számára elkülönített 5 milliárd euróból megmaradt felhasználatlan összegből finanszíroz. MFB/Eximbank: 2009. április 14-én a kormány és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) megállapodást írt alá, amely szerint az MFB 170 milliárd forint (578 millió euro) összegű hitelt kap a kormánytól. A hitel a 20 milliárd eurós IMF/Világbank/EKB hitelkeretből kerül finanszírozásra. Az MFB 436 millió eurót a lejáró hitelek és kötvények visszafizetésére használ fel, miközben a fennmaradó 142 millió eurót a Magyar Export-Import Banknak (Eximbank) adja kölcsön, mivel ez a bank nem szerzett jogosultságot arra, hogy a kormánytól közvetlenül kapjon forrásokat. Az MFB vállalta, hogy 2010 végére társaságihitelportfolióját 55 milliárd forinttal (187 millió euróval) növeli. Az Eximbank a hitelt az exportimport tevékenységek (i) a kormány és egyes bankok és cégek közös tulajdonában lévő Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által nyújtott kormányzati garanciák mértékét 450 milliárd forinttal megemelték a kis- és középvállalkozások hitelfelvételének megkönnyítésére; (ii) az EU és a Magyar Fejlesztési Bank pénzforrásaiból kereskedelmi bankokon keresztül 50 milliárd forintot bocsátanak a kis- és középvállalkozások rendelkezésére, hogy megkönnyítsék a fenti pénzforrásokhoz való hozzájutásukat, valamint 1.400 milliárd forint válik hasonlóképpen elérhetővé a kis- és középvállalkozások számára forgóeszközfinanszírozásra. Továbbá az EU pályázatok esetén az automatikus előlegfizetések összegét a támogatás végösszegének akár 40%-áig felemelik, amit
könnyítésére használja fel. a finanszírozási szerződés aláírását követő 15 napon belül átutalnak a pályázóknak. A pályázóknak 2009 márciusára várhatóan 100 milliárd forintot (330 millió eurót) tesznek így elérhetővé. Az 1.800 milliárd forintos (6 milliárd eurós) beruházás-élénkítő csomag: Az 1.800 milliárd forintos beruházás-élénkítő csomag célja, hogy az építőipart az elkövetkezendő 18 hónapban megrendelésekkel lássa el. A pénzt EU fejlesztési alapokból bocsátják rendelkezésre. A csomag 636 beruházás tervezett megvalósítását tartalmazza (iskolák, gyógyászati létesítmények, vasútvonalak, közutak stb.), amelyek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által fenntartott adatbázisban találhatóak. Munkahely-megtartási intézkedések: A Szociális és Munkaügyi Minisztérium számos
intézkedést vezetett be a bajba került munkáltatók munkahely-megtartási programjainak megvalósítása érdekében. Ezek az intézkedések elsősorban az összesen 107,4 milliárd forint (358 millió euró) összegű források olyan munkáltatók számára történő rendelkezésre bocsátását jelentik, amelyek csoportos létszámleépítést jelentettek be vagy egyébként munkavállalóik megtartásáért küzdenek. A pénzeket elsősorban bérkiegészítésre (ahol a csökkentett munkaidő fizetéscsökkentéssel járna), részmunkaidős foglalkoztatási és képzési programokra, és az elbocsátott munkavállalók elhelyezésére lehet fordítani. A források egy részének (20 milliárd forintnak vagy 65 millió eurónak) a rendelkezésre bocsátása még kormányzati jóváhagyásra vár. Hatósági intézkedések: PSZÁF körlevél: 2009. február 25-én a PSZÁF, a magyar pénzügyi felügyeleti szerv, körlevelet bocsátott ki
a bankoknak, amelyben röviden meghatározta ajánlásait a válság kezelésére vonatkozóan. A PSZÁF többek között azt javasolta a bankoknak, hogy ne fizessenek osztalékot, és tartózkodjanak az olyan újító jellegű pénzügyi termékek értékesítésétől, mint a strukturált értékpapírok, strukturált kamatcsere ügyletek (FX linked swapok) és az árfolyamspekulációs opciós ügyletek. Továbbá a PSZÁF arra figyelmeztetett, hogy a bizonyos diszkrecionális tőkemegfelelési követelmények alóli felmentésre irányuló kérelmeket el fogja utasítani. Felügyeleti biztos: Egy 2009. április 3-én kihirdetett jogszabály szerint a PSZÁF felügyeleti biztos kinevezésére kapott felhatalmazást azon bankok működésének felülvizsgálatára, amelyeknek a tőkemegfelelési mutatója nem elégíti ki az irányadó előírásokat, és amelyek külföldi anyavállalata nem biztosítja a szükséges
pénzforrásokat a magyar leányvállalat számára. Kezességvállalás magánszemély adósok számára: Egy 2009. március 10-én kihirdetett jogszabály szerint a Magyar Állam kezességet vállal az olyan magánszemély adósok tartozásaiért, akik arra kényszerülnek, hogy bankjuktól áthidaló kölcsönt vegyenek fel a lakáscélú jelzálogkölcsöneik törlesztése érdekében. Az áthidaló kölcsön 24 hónapos türelmi idővel indul. A kezességvállalást bárki igénybe veheti, aki lakáscélú jelzálogkölcsönt vett fel, de 2008. szeptember 10-ét követően rajta kívül álló okokból elveszítette a munkahelyét, jelenleg állást keres, és hozzátartozóival együtt abban a lakásban lakik, amelyre jelzálog került, és nincs második lakása. Új kormány: 2009. március 23-án Gyurcsány Ferenc, Magyarország miniszterelnöke, lemondott.
A Parlament 2009. április 14-én jóváhagyta a korábbi gazdasági miniszter, Bajnai Gordon Magyarország új miniszterelnökévé történő kinevezését. Bajnai Gordon új kormánya elsődleges céljaként határozza meg olyan megszorító intézkedések bevezetését, amelyek biztosítják, hogy Magyarország a GDP 3%-a alatt tartsa költségvetési deficitjét. Konkrét intézkedések törvénybe iktatására várhatóan már 2009 májusától sor kerül.