Az erdei avar széntartalmának becslése

Hasonló dokumentumok
Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére

9. Tematikus csoport: Szénkészlet és talajtermékenység

Az erdık szénmegkötı képességérıl - lehetıségek és kötelezettségek

Erdészeti meteorológiai monitoring a Soproni-hegyvidéken

for a living planet "zöld energia"?

Hazai gyepek szénmérlege eltérő időjárású években

AZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA

Globális változások lokális veszélyek

Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

SZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez

Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok

Az erdők kellettek a klímamegállapodásokhoz. de jó-e a Kiotói Jegyzőkönyv az erdőgazdálkodásnak? Somogyi Zoltán ERTI, Budapest som9013@helka.iif.

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

Tartalom 1. Bevezetés, célkitőzés 2. Elvégzett munka CO2FIX modell programozása Vár-hegy esettanulmány Szakirodalmi adatgyőjtés Más modellek alkalmazá

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

ÖkoPosta: a jövőnek címezve. Klímavédelmi kihívások, globális jelenségek és hatásaik

A magyarországi termőhely-osztályozásról

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1

10 rémisztő tény a globális felmelegedésről

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul

Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between szló Miskolci Egyetem University of Miskolc

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE

Az állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során

Hidrometeorológiai értékelés Készült augusztus 14.

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA

Trágyázási terv készítése

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Bacteriosollal kezelt tábla (A 1)

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

A biomasszahamu, mint értékes melléktermék

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása

Erdei élőhelyek kezelése

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Növénytáplálási stratégiák a modern, költség- és környezetkímélő földhasználat szolgálatában

Az embert és szőlőt próbáló 2014-es évjárat

A 2016-os év értékelése éghajlati szempontból

2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE

2014 hidrometeorológiai értékelése

VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

A hazai erdőterületek tűzveszélyessége, erdő- és vegetációtűz statisztika az EU-ban

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

BARTHOLY JUDIT. Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék Budapest

Az éghajlat és a tájhasználatváltozás hatása a szőlőtermelésre Bihari Zoltán Debreceni Egyetem

Az intercepció definíciója

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

A szójatermesztés színvonala és jövedelmezősége Magyarországon

TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Tervezési szempontok módszerek a jövőben

Döntéstámogatási rendszerek a növénytermesztésben

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul

KOOPERÁCI CIÓS S KUTATÓ KÖZPONT EXTRATERRESZTRIKUS TÉNYEZŐK K HATÁSA A LÉGKL GKÖRI ENERGETIKAI VISZONYOKRA Cseh SándorS SOPRON 2006

Bozó László Labancz Krisztina Steib Roland Országos Meteorológiai Szolgálat

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Erdővédelmi Mérő-és Megfigyelő Rendszer

Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita

A talajnedvesség mérése és modell alkalmazása. Dr. Rajkai Kálmán MTA ATK TAKI, Budapest

Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok

Bugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

A magyaróvári és néhány térségbeli éghajlati idősor elemzése

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

MAGYAR AGRÁRKAMARA RKAMARA


3

SZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN

A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN

68665 számú OTKA pályázat zárójelentés

Az erdőtelepítés klimatikus és hidrológiai konzekvenciái a szárazsági határon globális és magyar vonatkozások

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

A Széchenyi Zsigmond Szakközép és Szakiskola Erdei Iskola. Szakmai Programja

Átírás:

Az erdei avar széntartalmának becslése Führer Ernő NAIK ERTI Szeminárium 3. Sárvár, 215. november 19.

globális klímaváltozás TERMŐHELY- VÁLTOZÁS klímaparaméterek változása termőhelyi feltételek változása erdészeti klímaosztályok változása hidrológiai kategóriák változása talaj termékenység változása termőhelyi/ökológiai potenciál változása fafajok és növekedésük változása TERMÉSZETI TŐKE VÁLTOZÁSA erdők funkcióinak változása

Fafajok és növekedésük változása Természeti tőke és változása erdőgazdálkodás (erdőművelés és jövedelmezősége) klímaszabályozás változása hidrológiai funkciók változása biodiverzitás változása szénforgalom változása talajtermékenység változása Társadalmi összhatás és változása

Führer215 26 Az erdő ökológiai jelentősége szorosan összefügg szervesanyag-termelésével, azaz szénlekötésével és a termőhely termőképességének fenntartásával.

A hazai erdők kezelésének valódi ÜHG-egyenlege (Somogyi 215) Az erdők használata a hazai ÜHG-leltárban részben elszámolt, de külön nem ismert mennyiségű kibocsátással jár Erdőtalajok szénvesztése A nettó szénelnyelés csökken A klímaváltozás veszélyezteti az erdei szénkészleteket

A szénkészlet megoszlása a magyarországi erdőkben (Führer, 25) 3 87 14 európai ország átlaga,% 5 27 Talaj Biomassza Holtfa 68 136 m t 36% 77 t/ha FOREST EUROPE, 215 46 5 236 241 m t 138 t/ha 64% 377 m t; 215 t/ha

Az avar- és a humusz átalakulásának mértékét, így kémiai összetételét és minőségét befolyásolja és viszonylag rövid időn belül megváltoztatja: a fafaj, az időjárási körülmények/klímaváltozás, az erdőművelési eljárások, a trágyázás, a levegőszennyeződés.

Feltételezett ok: légszennyeződés (savasodás) H(%)- és N(mg/g)-változás 3, agyagbemosódásos barna erdőtalajon álló bükkös átlagában

Szén t/ha Szén t/ha Szén (t/ha) Fafajmegválasztás Bükkösök 14 1,5 1,9 12,3 12 1 8 6 2,3 2,5 3,8 5,1 2,4 5,4 4 2 4,4 3,3 4,5 Zala 6 m alatt 6 m felett Tölgyesek humusz bomló avar bomlatlan avar Lucosok 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 9,2 8,4 1,3 3,4 4,5 Zala 1,2 3,9 3,3 Kőszegihg. 4 35 3 25 2 15 1 5 17,9 11,9 6, 6 m alatt 37,7 23,3 14,4 6 m felett humusz bomló avar bomlatlan avar humusz avar

Meteorológiai adatok 198 29. 6 m felett 6 m alatt Zala Parc. átl. tszf. mag. (m) 714 519 265 P év 939 852 715 (mm) tavasz 852 2 165 nyár 715 37 233 ősz 223 226 21 tél 2 119 116 veg.id. (ápr-okt) 165 67 495 júl.+aug. 343 196 148 T ( C) év 7,7 8,9 1, tavasz 8,9 8,8 1,3 nyár 1, 17,8 19,3 ősz 7,2 9, 1,1 tél 8,8,,3 veg.id. (ápr-okt) 1,3 14,1 15,6 júl.+aug. 16,3 18,2 19,9 FAI 3,14 3,74 5,28 EQ 3,74 21,64 28,8 VK 5,28 3,58 2,48

Kőszegihg. A 1 A 3 (A 2 ) B 1 B 2,77,39 2,17 7,34 Zala megye A 1 A 3 B 1 B 2 1,32,73,96 3,8, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, szén %

26 21 213 26 21 213 26 21 213 Szén t/ha Szénkészlet alakulása lombhullás után 26, 21, 213 16 Zala 6 m alatt 6 m felett 14 12 2,7 3,4 3, 1 8 6 4 2 4,4 6,3 1,9 3,7 3,3 3,3 2,1 3,5 4,7 5,7 1,9 2,3 5,8 4,7 2, 2,2 5,4 6,1 1,6 2,5 6,3 4,6 3,2 4,1 humusz bomló avar bomlatlan avar

Szén t/ha Szén t/ha Szén t/ha Bükkösök 12 1 8 6 4 Zala 1, 2,2 3,7 3,3 6 m alatt,9 2,3 4,2 4,7 6 m felett 1,2 5,5 2,5 4,6 I. Lombhullás előtt II. Lombhullás után 2 5,2 3,6 2,9 2,2 5, 4,1 I. II. I. II. I. II. Tölgyesek humusz bomló avar bomlatlan avar Lucosok 12 Zala 4 6 m alatt 6 m felett 1 8 6 4 2,9 1,7 1,8,6 3,8 3, 3,4 4,5 5,1 3,9 3,9 2,8 I. II. I. II. 35 3 25 2 15 1 5 1,5 4,4 13,4 7,6 24,4 15,2 22,3 13,5 I. II. I. II. humusz bomló avar bomlatlan avar humusz avar

213 őszének időjárása a sok éves átlaghoz viszonyítva mm 14 12 Kőszeg 121 Le nti 127 1 8 6 9 78 Csapadék 4 2 C 3 Ősz Nov Ősz Nov Kőszeg Lenti 2.8 2.5 2.1 2 1.5 1.3 1.4 Hőmérséklet 1.5 Ősz Nov Ősz Nov

erősen gyérített minden szint 8% erélyű gyérítése kontroll bükk modell szerinti gyérítés túlgyérített kontroll bükk modell szerinti gyérítés legerőteljesebb gyérítés enyhe felső szintű gyérítés Erdőművelési beavatkozások hatása az avar- és humuszmennyiségre t/ha 7 Kőszegi-hegység 21 Göcseji-dombság 21 Visegrádi-hegység 21 6 5 4 3 2 1 Bomlatlan avar Bomló avar Humusz

Kilátások 21-24 Az őszi átlaghőmérséklet emelkedés pozitívan hat a lebomlási folyamatokra A lebomlás időtartama a november enyhébbé válásával kitolódik Nyáron a lebomlás mértéke nem változik, mert a csapadék kismértékű csökkenésének hatását a magasabb hőmérséklet kiegyenlíti A humusz szénkészletének változása közepes mértékű (<3%) 24-27 Az őszi még melegebb és csapadékosabb időjárás a lebomlási folyamatokat felgyorsítja Nyáron a nagyobb csapadékcsökkenés miatt a humuszlebomlás csak kissé csökken A humusz szénkészletének változása jelentős mértékű (>3%) 27-21 Az őszi még erősebb felmelegedés és a jelenleginek megfelelő csapadék miatt fennmarad az intenzívebb lebomlás A nyári humuszlebomlás minimálisra csökken, vagy megszűnik a forróság és nagymértékű csapadékcsökkenés miatt A humusz szénkészletének változása közepes mértékű (<3%)

Köszönöm figyelmüket!