A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI 62.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL N épességtudom ányi Kutató Intézet Igazgató: Monigl István ISSN 0134 0093 Sorozatszerkesztő: Pongrácz Tiborné írták: P ongrácz Tiborné S. M olnár Edit Lektorálta: dr. Őry Im re Központi Statisztikai Hivatal N épességtudom ányi Kutató Intézet
BUDAPEST 1986/2
TARTALOM JEGYZÉK B E V E Z E T Ő 9 Oldal A FŐBB EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA 13 I. A MŰVI TE RHESSÉGMEGSZAKÍTÁSON ÁTESETT FIATALKORÚAK FŐBB TÁRSADAL MI-DEMOGRÁFIAI J E L L E M Z Ő I 21 II. A SZÜLŐK TÁRSADALMI-DEMOGRÁFIAI JELLEM ZŐ I 25 III. SZOCIALIZÁCIÓS HATÁSOK; A SZÜLŐK ÉS A K ÉRDEZETT FIATALKORÚAK TÁRSA DALMI-DEMOGRÁFIAI JELLEM ZŐINEK ÖSSZEFÜ G GÉSEI 29 IV. A MŰVI TERHESSÉGMEGSZAKITÁSON ÁTESETT FIATALKORÚ LÁNYOK PA R TN E REINEK TÁRSADALMI-DEMOGRÁFIAI JELLEM ZŐ I 33 V. A SZEXUÁLIS ÉLET K EZD ETE. A PARTNERREL VALÓ MEGISMERKEDÉS. A MEG ISMERKEDÉSTŐL AZ ELSŐ SZEXUÁLIS EGYÜTTLÉTIG. A SZEXUÁLIS ÉLET REND SZERESSÉGE. A KAPCSOLAT IDŐTARTAMA 39 VI. A FIATALKORÚ LÁNYOK INFORMÁLTSÁGA A SZEXUÁLIS ÉLETR Ő L ÉS A V ÉDEKE ZÉSRŐL 47 VII. VÉDEKEZÉSI GYAKORLAT; A NEM VÉDEKEZÉS INDOKAI; AZ ALKALMAZOTT F O GAMZÁSGÁTLÓESZKÖZÖK 53 VIR. A TERHESSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA. A SZÜLŐK VÉLEM ÉNYE A TERHESSÉGRŐL. A TERHESSÉGMEGSZAKITÁS M ELLETTI DÖNTÉS IN D O K A I 59 IX. AZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLATBAN ÉLŐ FIATALKORÚAK NÉHÁNY J E L L E M Z Ő J E 65 TÁBLÁZATOK ---------------- 67 5
Oldal 1. Az elvégzett osztályok szám a a kérdezettek koréve s z e r i n t 69 2. A kérdezettek gazdasági aktivitása korévek s z e r i n t 70 3. A kérdezettek első terhességük idején betöltött é le tk o ra 70 4. A kérdezettek m űvi terh esség m eg szak itásain ak szám a korévük s z e r i n t 71 5. A kérdezettek koréve településtipus sz e rin t 71 6. A kérdezettek koréve megyék s z e r i n t 72 7. A kérdezettek lakáskörülm ényei (Az egy szobára jutó szem élyek szám a telep ü léstipus szerint) : 73 8. A kérdezettek koréve édesapjuk életkora s z e r i n t 74 9. A kérdezettek koréve édesanyjuk életkora s z e r i n t 75 10. A kérdezettek iskolai végzettsége egybevetve az édesapa iskolai v ég zettség év el 76 11. A kérdezettek édesanyjának iskolai végzettsége aszerint, hogy hány éves volt az édesanya, am ikor első gyerm eke s z ü l e t e t t 77 12. A kérdezettek édesanyjának életkora és fo g lalk o zása 78 13. A kérdezettek édesapjának és partnereinek foglalkozása 79 14. K orm egoszlás és te stv é rsz á m összefüggése --------------------------------------------------------------- 80 15. A kérdezettek családi körülm ényei m egyék s z e r i n t --------------------------------------------------- 81 16. A kérdezettek szüleinek együttélése településtipus s z e r in t---------------------------------------- 82 17. A kérdezettek nevelkedési körülm ényei aszerin t, hogy édesanyjuk életben van-e, illetve hány éves korban halt m eg ------------------------------------------------------------------------------ 83 18. A p artn e r adatainak ism e re te a kérdezettek koréve s z e r i n t 84 19. A p artn e r életkora a kérdezett koréve s z e r in t 84 20. A p artn e r családi állapota a kérdezett koréve s z e r i n t ------------------------------------------------ 85 21. A p artn er iskolai végzettsége a kérdezett iskolai végzettsége s z e r i n t ----------------------- 86 2 1/a A partn erek szakm unkás-végzettsége a kérdezett nők iskolai végzettsége sz erin t 87 22. A p artn e r jelenlegi tanulm ányai a kérdezett koréve s z e r i n t 88 23. A p artn e r gazdasági aktivitása a kérdezett koréve s z e r i n t 88 24. A p artn e r jelenlegi foglalkozása a kérdezett koréve sz erin t 89 25. A szexuális élet k e z d e te 90 26. Megelőző szexuális kapcsolat a kérdezett koréve s z e r i n t 91 27. A m egism erkedés helye a kérdezett koréve s z e r i n t 91 28. Az ism erkedés és együttjárás között eltelt idő a kérdezett koréve s z e r i n t 92 29. Az együttjárás és a szexuális kapcsolat között eltelt idő a kérdezett koréve sz erin t 93 30. A szexuális érintkezések gyakorisága a kérdezett koréve sz erin t 93 31. Szexuális élet kezdete és a teherbeesés között eltelt idő a kérdezett koréve sz erin t 94 32. A kapcsolat fennállása a kérdezett koréve s z e r i n t 94 33. A kapcsolat időtartam a a kérdezett koréve szerin t 95 34. A te h erb eesés és a kapcsolat m egszűnése között eltelt idő a kérdezett koréve s z e rin t 96 7
Oldal 35. H ázassági tervek a kérdezett koréve s z e r i n t 97 36. A sz ü lők tájékozottsága a fiatalkorú szexuális életéről a kérdezett koréve sz erin t 98 37. T an ácsk érés a védekezéssel kapcsolatban a kérdezett koréve s z e r i n t --------------------- 98 38. Kitől kért tanácsot a kérdezett koréve sz erin t 99 39. Milyen tanácsot kapott a v éd ekezéssel kapcsolatban a kérdezett koréve s z e r i n t 100 40. Iskolai felvilágosítás a fogam zásgátlásról a kérdezett koréve s z e r i n t 101 41. Iskolai felvilágositás a te rh e ssé g alatti életm ódról a kérdezett koréve s z e r i n t 101 42. A kérdezett vélem énye a rró l, hogy kapott-e elegendő tanácsot, korév s z e r i n t 102 43. A kérdezett vélem énye arró l, hogy kitől kellene tanácsot kapnia a szexuális életre vonatkozóan, korév s z e r i n t 102 44. Gondolt-e a te h erb eesés lehetőségére a kérdezett koréve sz erin t 103 45. V édekezett-e a te h erb eesés ellen a kérdezett koréve sz erin t 103 46. A védekezés elutasításának indokai a kérdezett koréve s z e r i n t 104 47. Az alkalm azott fogam zásgátlás m ó d szere a kérdezett koréve s z e r i n t 105 48. M ikor gondolt a rra, hogy terh e s, korév s z e r i n t 106 49. A kérdezett kinek szólt elő szö r te rh e ssé g é rő l, korév s z e r i n t 107 50. Szüleinek m ikor m ondta meg a te rh e ssé g é t korév sz erin t 108 51. P artn erén ek m ikor m ondta meg, hogy te rh e s korév s z e r in t 109 52. Az orvos m ikor állapította meg te rh e ssé g é t korév s z e r i n t 110 53. A te rh e ssé g hányadik hetében került s o r a m eg szak ításra korév s z e r in t 111 54. A szülők vélem énye a te rh e ssé g rő l a kérdezettek koréve s z e r i n t 112 55. A kérdezettek te rh esség m eg szak itás m ellett szóló indokai korév s z e r i n t 113 56. Az éle ttá rsi kapcsolat kezdésének koréve a kérdezett jelenlegi koréve s z e r i n t 114 8
BEVEZETŐ A fejlett ipari országokban a serdülőkori term ékenység az elm últ évtizedben igen különbözőképpen alakult. A nyugat-európai országok egy részében az 1970-es évek eleji viszonylag alacsony fiatalkori term ékenységet az évtized egészében alacsony és m érsékelten csökkenő szinvonal je lle m ezte. A fejlett ipari országok egy m ásik csoportjában a serdülőkori term ékenységnek az előbbinél m a g a sabb szinvonala volt általános, de a term ékenységi m utatók ebben a kategóriában is időben bizonyos csökkenést m utattak. Néhány kelet- és dél-európai országban ezzel ellentétben az 1970-es évek eleji alacsony, vagy közepes szinvonalu fiatalkori term ékenységben tiz év alatt igen erőteljes növekedés volt tapasztalható. A m ag y ar term ékenységi adatok elem zése alapján M agyarország a harm adik kategóriába sorolható. M agyarországon az utóbbi 15 évben a 18 évesnél fiatalabb anyák term ékenysége szám ottevő em elkedést m utatott. A serdülőkori te rh e ssé g ek gyakoriságának növekedése elsősorban a biológiai nem i éré s és a házasságkötés között eltelt idő m eghosszabbodására vezethető vissza. A biológiai és pszichológiai akceleráció következtében a m ai fiatalok előbb válnak ére tté a nem i életre, de ugyanakkor a tanulm á nyi idő m eghosszabbodása, a korlátozott anyagi lehetőségek és a serdülők anyagi függősége, a fiatalok többségénél kizárja a túl korai házasságkötés, családalapitás lehetőségét. A fiatalok szexuális ak tivitásának fokozódása kapcsolatba hozható továbbá a tradicionális norm ák térvesztésével, a szexualitás szabadabb, nyilvánosabb tárgyalásával, a két nem elkülönítésének mind nagyobb m értékű m egszűnésével és nem utolsó sorban a fogam zásgátló tabletták gyors elterjedésével. A serdülőkoruak szexuális kapcsolataira sok esetben - elsősorban az életk o rral m agyarázhatóan - felelőtlenebb m agata rtá s, a fogam zásgátló eszközök esetleges vagy ren d szertelen használata jellem ző, s ily módon m eg nő a nem kivánt terh esség bekövetkezésének valószinüsége. A serdülőkorú te rh e s esetén a nem házas családi állapotra, az iskolai tanulm ányokra és egyéb, a fiatal k o rra l összefüggő okokra visszavezethetően nagyobb valószinüséggel kerül so r a t e r hesség m űtéti m e g sza k itá sára. Az első terh esség m egszakítása ebben a fiatal korban a pszichikai traum án túl, mind korai, mind késői egészségügyi szövődm ényeket vonhat m aga után, am elyek közül talán a legsúlyosabb a fogam zóképesség m egszűnése, vagy a fertilitás csökkenése. Nem kevésbé kedvezőtlen azonban a terhességüket kihordó, tizenéves korban anyává lett nők helyzete sem, az a negativ tá rsa d a lm i hatás, am ely a fiatalkori szüléssel, anyasággal együtt já r. A sz ü léssel végződő te rh e ssé g ek esetében a fiatalkorú anyák többsége nem rendelkezik megfelelő is m eretekkel, iskolai Végzettséggel, s igy nem csak gyerm eke megfelelő gondozására, n ev elésére nem képes, de gyakran saját iskolai tanulm ányai is félbeszakadnak, s a társadalom ba való beilleszkedés tekintetében ő m aga is, a gyerm eke is kisebb eséllyel indul. K ilátásai a kapcsolatterem tésre, a m egfelelő családi élet kialakítására is csökkennek. Helyzetét tovább rontja, hogy az esetek nagy r é s z é ben m egfelelő tám ogató családi h á tté rre l sem rendelkezik, sőt a társadalom, a környezet to le ran ciáját is nélkülözi. A fiatal korban teherbe esett, de talán m ég inkább a fiatal korban szült nők helyzete szám os dem ográfiai, tá rsa d alm i és egészségügyi problém át vet fel, s ezekre a kérdésekre kerestük a választ 9
a KSH N épességtudom ányi Kutató Intézet és az O rszágos Szülészeti Intézet közös, kérdőíves felvételen alapuló vizsgálata során. A kutatás előkészítése során a serdülő kor felső h atárát a 18. életévben határoztuk meg. Ez ugyan egybeesik a nagykorúság m agyar korhatárával, de e lté r a nyugat-európai, észak -am erik ai d e m ográfiai vizsgálatokban szokásos serdülőkori kategorizálástól. A fiatalkori terh esség ek kérdésével foglalkozó külföldi szakirodalom serdülőnek a 20 éven aluli korcsoportokat nevezi, egyes esetekben megkülönböztetve az igen fiatal, 14-17 éves serdülők, illetve a 18-19 évesek alcsoportját. A n ép e sedésstatisztik ai adatok elem zése azonban azt m utatja, hogy M agyarországon a 15-19 éves női népesség te h erb ee sési és term ékenységi m agatartása jelentős m értékben e lté r a nyugat-európai országok azonos korú női népességének te h erb ee sési és term ékenységi m agatartásától. E zen eltérés elsősorban a r r a vezethető vissza, hogy a 18-19 éves női népesség M agyarországon nem serdülőkori dem ográfiai jellem zőket mutat, hanem inkább a felnőtt női nép esség re érvényes term ékenységi m a g ata rtás-fo rm á t. A serdülőkori term ékenységi m utatók érvényessége M agyarországon a 15-17 éves k o rcsoportra k o rlátozódik, vagyis hazánkban e korcsoport a te h erb ee sési és term ékenységi m ag atartás szem pontjából azonos az európai országok többségének 15-19 éves női népességével. Ebből azonban az a következtetés is levonható, hogy M agyarországon a serdülőkor dem ográfiai szem pontból korábban zárul le, vagyis nem a 20. hanem a 18. életévvel. A 15-19 éves korcsoport eltérő term ékenységi m agatartásának m agyarázata a m agyar n ép e s ség re jellem ző korai házasodásban keresendő, abban a tényben, hogy a 19 évesnél fiatalabb női n ép e s ségen belül a házasok aránya hazánkban lényegesen nagyobb m int nyugat-európai országok bárm elyikében. A fiatalkori terh esség ek főbb társad alm i-d em o g ráfiai összetevőit kutatva vizsgálatunkat a te rh e ssé g kim enetele és az anya családi állapota sz erin t három m intán végeztük, úgy mint: - a terhességüket m egszakittató hajadonok, - a terhességüket kihordó, gyerm eket szült, házas családi állapotú fiatalkorúak, - a terhességüket kihordó, gyerm eket szült nem házas családi állapotú fiatalkorúak m intáján, A terhességm egszakitáson átesett serdülő lányok esetében a dem ográfiai ism érvek m ellett, a családi háttér, a neveltetés körülm ényei a p a rtn e rre és a szexuális kapcsolatra vonatkozó inform ációk, a term ékenységtörténet, a fogam zásgátlási m ódszerek ism erete, és alkalm azása, valam int a t e r hesség m egszakittatása m elletti döntés oka, a szülői m agatartás, szülői vélem ény szubjektív é rté k e lése jelentik a vizsgálandó tém aköröket. A differenciáltabb tá rsa d alm i következmények m iatt rész letese b b vizsgálatot igényel a sz ü lé sse l végződő terhességek társad alm i-d em o g ráfiai hátterének és egészségügyi vonatkozásainak v iz s gálata. Tekintettel azonban a rra, hogy a fiatalkorúaknál, az országos 7 %-os átlagot jóval meghaladó, mintegy 32-33 %-os a házasságon kívüli szülések aránya, cé lsz erű volt megkülönböztetni és külön k é r dőívvel vizsgálni a szüléskor m á r házas, illetve a nem házas, hajadon családi állapotú anyák cso p o rtját. A házas fiatalkorú anyáknál meg kell azonban jegyezni, hogy a serdülő nők e csoportjának 70 %-ot meghaladó aránya is hajadonként lett terh e s, és a h ázasságkötésre jelentős részben a te rh e s ség bekövetkezte m iatt került sor. Mégis a fiatal nők sz á m á ra a házasság tá rsa d alm i biztonságot, le galizálást jelent, szem ben a nem házasokkal, akiknél előfordulhat, hogy az apát nem is ism erik, vagy 1 0
nem akarják megnevezni, a gyerm ek apjával való kapcsolat m á r m egszűnt és helyzetük a gyerm ekszülés után mindenképpen jóval kilátástalanabb, a társad alo m m ag atartása elitélőbb. Nagy hangsúlyt fektettünk kutatásunkban a tin éd zser anya családi hátterének, neveltetési körülm ényeinek fe ltá rá sá ra. Mindkét csoportban vizsgáltuk a családi háttér m ellett az objektiv m egélhetés lehetőségeit (um. lakás, jövedelem), az iskolai végzettséget, a te rh e ssé g és a szülés körülm é nyeit, a fogam zásgátlási ism erete k szintjét, a gyerm ek elhelyezésével, eltartá sáv a l kapcsolatos problém ákat, az apa adatait. Inform álódni kivántunk az apával való kapcsolat időtartam áról, a nem házasok esetében a kapcsolat további perspektívájáról, a gyerm ekvállalás családi és tá rsa d alm i fogadtatásáról, s az anya további családi, tanulási, illetve m unkavégzési te rv e irő l. Végül, de nem utolsó sorban feljegyeztük a te rh e ssé g és a szülés körülm ényeit, lefolyását és esetleges szövődm é nyeit, az újszülött és a szülők legfontosabb egészségügyi p aram étereit. A felvételt 1983 első félévében hajtottuk végre az ország ö sszes szülészeti és nőgyógyászati intézm ényében, osztályán. Ennek so rán az intézm ényben dolgozó orvosok, védőnők kérdőivet töltöttek ki a művi te rh e ssé g m eg sz ak itásra jelentkezett lányokkal, illetve a gyerm eket szült házas és nem h á zas 18 éven aluli nőkkel. A feldolgozható és értékelhető kérdőivek szám a a terhességm egszakitáson átesett hajadonoknál 1135, a házas családi állapotú anyáknál 1393, a nem házas családi állapotú anyáknál 950. A három.minta főbb m egállapításait, az adatok értékelését három külön kiadványban adjuk közre. A jelen kiadvány a terhesség m eg szak itáso n átesett 18 éven aluli hajadonok vizsgálati ere d m é nyeit, adatait tartalm a zz a. 11
A FŐBB EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA A 18 évesnél fiatalabb korban terh esség m eg szak itáso n átesett hajadonok vizsgálata során 1135 fiatalkorú lánnyal beszélgettünk és töltöttünk ki kérdőivet. Á tlagéletkoruk 16, 05 év, mintegy 7 %-uk 14 éves és fiatalabb volt. Többségük, csaknem 60 %-uk a felvétel időpontjában iskolába járt, am i ebben az életkorban többé-kevésbé te rm é sz e te s. Éppen e z é rt érdem el különös figyelm et a m integy 11 %-ot képviselő sem nem tanuló, sem nem dolgozó, az un. egyéb eltartott csoport, akik a kötött elfoglaltság hiánya és az ezzel ok-okozati összefüggésben álló bizonytalan státus következtében a leginkább veszélyeztetett csoportot jelentik. Mind tá rsa d alm i-d em o g ráfia i param étereik, mind kapcsolataik és életvitelük szem pontjából az egyéb eltartottak jelentik a legproblem atikusabb réteget. A terh esség m eg szak itáso n átesett fiatalkorú lányok iskolai végzettségi színvonala m egfelel az adott korosztályban elvárható iskolai végzettségi színvonalnak. A m intában szereplő serdülők által elvégzett osztályok átlagos szám át összehasonlítva a m egfelelő korú, teljes körű női népesség által elvégzett osztályok átlagos szám ával (1980. évi népszám lálás adatai) m egállapíthatjuk, hogy a serdülőkorban teherbe esett és te rh e ssé g ét m egszakittató fiatal lányok csoportjának kulturális színvonala nem té r el, nem m arad alatta a korosztály egésze iskolázottsági színvonalának. Az elvégzett osztályok átlagos szám a Kor teljes női népességnél a terhességm egszakitáson átesett hajadonoknál 14 évesek 7, 46 7, 22 15 évesek 8, 28 8, 28 16 évesek СО со -л co со -л 17 évesek 9, 62 9, 58 M egállapítható tehát, hogy az iskolázottsági szem pontból e réteg nem tekinthető hátrányos helyzetűnek, és éppen ez az átlagosnak m egfelelő iskolai végzettség az egyik m agyarázata annak, hogy ezek a serdülők a te rh e ssé g kihordása helyett, annak m egszakítása m ellett döntenek, de ugyanakkor az átlagos iskolai végzettség a következménye is a terhességm egszakitásnak. Más szóval ez azt jelenti, hogy a m egfelelő iskolai végzettség birtokában a serdülőkorú képes felm érni a fiatalkori terh esség esetleges kihordásának, a fiatalkori anyaságnak egész életre kiható következm ényeit, és a kisebb ro ssz, a művi abortusz m ellett dönt. A művi abortusz ugyanakkor - a sz ü léssel ellentétben - nem já r az iskolai "tanulmányok félbeszakadásával, s igy a terh ességm egszakitáson átesett fiatalkorúak iskolai végzettsége eleve m agasabb, m int a gyerm eket szült serdülőké, A művi abortuszon átesett fiatal lá nyok többnyire rendezett családi körülm ények közül szárm aznak. A többség (65 %) esetében a szülők együtt élnek, válás utján felbom lott családokból m integy egynegyedük került ki, a nevelőotthonban n e velkedettek aránya alacsony (5 %). A szülők iskolai végzettségét tekintve m egállapítható, hogy az o r 1 3
szágos adatokhoz képest szám ottevő e lté ré s az iskolai végzettség két szélső, alsó és felső pólusán m u tatkozik. A terh ességm egszakitáson átese tt lányok szüleinél lényegesen gyakoribb az iskolába nem jártak, és többszörösen kevesebb az egyetem i, főiskolai diplom ások, oklevéllei rendelkezők aránya. Az általános-, és a középiskolai végzettségűeknél az országoshoz viszonyítva jelentős eltérés nem ta pasztalható. Az iskolai végzettséghez hasonló stru k tu rae lté ré s tapasztalható a foglalkozási kategóriák vonatkozásában is. A tizenéves korban teherbe esett hajadonok szülei között m integy 80 %-ban több a segédm unkás és mintegy 30-40 % -kal kevesebb a szellem i foglalkozású. A teherbe esett lányok többsége tehát fizikai foglalkozású családokból kerül ki. A családi h áttér további kiem elkedő jellem zője a te stv é re k viszonylag m agas szám a, vagyis a m intába került lányok többsége m agasabb gyerm ekszám u családokból szárm azik. A családok átlagos gyerm ekszám a 2, 46. A teherbe esett és terh esség ü k et m űtéti beavatkozással m egszakittató fiatalkorúak között a cigányszárm azásuak aránya alacsony, m indössze 7, 7 % volt.. Lényeges kérdés, hogy ezek a serdülő lányok milyen partnerkapcsolatokat létesítettek, m i lyen társa d alm i-d em o g ráfia i jellem zői vannak annak a partnernek, akitől a jelen te rh e ssé g s z á rm a zott. Megdöbbentő, hogy a m intába került lányok 14 %-a partnerének sem m ilyen adatát (életkor, c s a ládi állapot, iskolai végzettség, foglalkozás) nem ism eri, további 2 % pedig azt sem tudja kitől te rh e s. A p artn erek életkorát tekintve m egállapítható, hogy m integy l/3 -u k m aga is tizenéves, 19 éves és fiatalabb. Relative m agas, m integy 10 % azok aránya, akik magukhoz képest viszonylag idős korú, (25 és idősebb) férfivel kerültek kapcsolatba, nem egyszer a p a rtn e r legalább 18-20 évvel volt idősebb a serdülő lánynál. A p artn erek 95 %-a - a fiatalkorú tudom ása sz e rin t - nőtlen volt. É rdem es m eg jegyezni, hogy házas és elvált családi állapotú, viszonylag idősebb férfiakkal elsősorban az eltartott lá nyok létesítettek szexuális kapcsolatot. A p artn erek m integy З /4 -e dolgozik, 20 %-a tanul, 7 % sorkatona. Bizonytalan státusú (börtönben van, alkalm i munkás) p a rtn e r igen ritka, egy-két esetben fordul csak elő. A m unkaviszonyban álló férfiak közel fele-fele arányban létesítettek dolgozó, illetve tanuló lánnyal kapcsolatot, mig a még iskolába já ró fiuk többsége (79 %) szintén iskolába já ró lányt választ. A m unkaviszonyban álló p artn e rek 90 % fölötti arányban fizikai dolgozók, ezen belül dom inál a szakm unkások aránya. A tizenéves lányok szexuális életével, a jelen kapcsolat jellegével - a m egism erkedéstől az első szexuális együttlétig - összefüggésben a következő lényegesebb m egállapítások tehetők. B ár a fiatal lányok többségének (78 %) ez volt az első szexuális kapcsolata, m égis figyelm et érdem el az a 22 %-ot képviselő csoport, akik fiatal koruk ellenére m á r a m ásodik vagy többedik szexuális kapcsolatot létesítik. Még a 14 éven aluliak között is találunk olyan lányokat, akik m á r korábban tapasztalatokat sz erez tek a nem i élet területén. Korábbi szexuális kapcsolat lényegesen gyakoribb Budapesten, illetve a m egyei városokban élő lányok között. Jellem ző továbbá, hogy azok a fiatalkorúak, akik a szülők elhalálozása m iatt csonka családból szárm aznak, nagyobb valószínűséggel sodródnak bele igen fiatalon és ism ételt alkalom m al szexuális kapcsolatokba. A szülőknek m integy 45 %-a tudott arró l, hogy kiskorú gyerm eke szexuális életet él. Ebből a szem pontból is kedvezőbb helyzetben vannak a m indkét szülővel együtt élő, teljes családból szárm azó tin é d zser lányok, akiknél a szülők tájékozottabbak a partnerkapcsolat jellegéről és szorosságáról, m int azoknál, ahol a szülők elváltak. Minél fiatalabb az anya és m inél m agasabb az iskolai végzettsége, annál inkább törődik gyerm eke so rsáv a l és sz e re z tudom ást a szexuális kapcsolat létrejö ttérő l. 1 4
A fiatal lányok többsége p artn erév el szórakozóhelyen, társaság b an ism erkedik meg. Életkorukat és a tanulók m agas arányát tekintve viszonylag alacsony az iskolai ism eretség (10 %) aránya, és ugyanakkora rész arán y t képviselnek azok, akiknél a m egism erkedés utcai "leszólitás" utján jött lé tre. A m eg ism erk ed ést többségüknél igen gyorsan egy szorosabb kapcsolat, az úgynevezett "együttjárás" követi, m ajd ezt követően a m egkérdezett fiatalkorú lányok 36 % -ánál 2 hónapon belül so r kerül az e l ső szexuális együttlétre. Külön ki kell em elni azonban azt a m integy 12 %-ot képviselő csoportot, akiknél a m egism erkedés, az együttjárás és az első nem i érintkezés között kevesebb m int 1 hónap telt el, hiszen ebben az életkorban, ilyen rövid ism eretség után lé tesített szexuális kapcsolat különösen nagyfokú felelőtlenségről árulkodik. Az együttjárás és az első szexuális együttlét közötti idő különösen m egrövidül azoknál a serdülőknél, akiknek a szülei elváltak, akiknek m á r volt korábban m ás p a rtn e r re l szexuális kapcsolatuk, akiknél a p artn e r viszonylag időskorú (25 évesnél idősebb) és akik sem nem tanulnak, sem nem dolgoznak, hanem eltartottként a m á r korábban em lített bizonytalan, labilis státusú kategóriába tartoznak. Az első szexuális együttlétet követően a serdülő lányok m integy 3 /4 -én él a nem i élet, ha nem is válik ren d sz eressé, de - elsősorban a hely és idő, a lehetőségek függvényében - több-kevesebb a l kalom m al ism étlődik. Meg kell em líteni, hogy 10 %-uk - elsősorban az alacsonyabb iskolai végzettségűek - egyetlen szexuális együttlét után lett terh e s. Ezek többségének partnerkapcsolata is igen b i zonytalan, sokan közülük nem ism erik a p artn e r adatait és az eg y szeri nem i kapcsolatot nem előzte meg még rövidebb ism erk ed ési szakasz sem, "egyáltalában nem jártak együtt". A fiatalkorú lányok több m int 1 /4-ének partnerkapcsolata a terhességm egszakitás időpontjában m á r nem állt fenn. A m egszűnt kapcsolatok inkább a fiatalabb, 16 éven aluliakra és a nyolc általánost vagy kevesebb osztályt végzettekre jellem ző. A kapcsolatok fele m integy 3-12 hónapig, 1 /4 -e 1 hónapnál rövidebb ideig tartott. Minél rövidebb idő alatt kerül so r a m egism erkedést követően az első szexuális együttlétre, annál rosszabbak lesznek a kapcsolat tartósságának kilátásai, annál ham arabb szűnik meg a partnerkapcsolat. Ha figyelem be vesszük azokat a fiatal lányokat is, akik nem tudják, hogy kitől estek teherbe, valam int azokat, akik egyetlen szexuális együttlét után lettek terhesek, azt mondhatjuk, hogy a serdülő lányoknak több, m int egynegyede olyan, akiknek a te h erb ee sésé t és az azt követő művi abortuszát igen bizonytalan, instabil szexuális - illetve partnerkapcsolat előzte meg. E zek aránya a csonka, egy-szülős családban élő lányok esetében még m agasabb. Az első szexuális együttlétet követően a nem kívánt esem ény, a te rh e ssé g viszonylag rövid időn belül bekövetkezik. A fiatal lányoknak csaknem fele a nem i élet kezdete után-2 hónapon belül t e r hes lesz, ezen belül 29 %-uk még egy hónapnál is rövidebb idő alatt. A szexuális élet kezdete és a te h erb eesés közötti időszak nő a kérdezett korával, am i mögött az érettebb k o rral együttjáró átgondoltabb m agatartás, m agasabb iskolai végzettség, jobb fogam zásgátlási ism eretek és fogam zásgátlási gyakorlat húzódik meg. A terh esség ek bekövetkezését nagym értékben befolyásolja, hogy a fiatalkorú szexuális életének m egkérdezésekor milyen ism eretekkel rendelkezik, illetve m ennyire őszintén és bizalom m al fordulhat környezetéhez ta n á c sért a szexuális életre, valam int a védekezésre vonatkozóan. A kérdezettek igen m agas aránya (64, 5 %) nem kér tanácsot senkitől a szexuális életre és a fogam zásgátlásra vonatkozóan. Az együttjárást követően m inél hosszabb időszak telik el az első szexuális együttlétig, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a serdülő tanácsot kér valakitől, "felkészül" e rre az alkalom ra. A ta n á c sk é ré sre való indíttatás függ továbbá a m egkérdezett korától - 16-17 éves lányok között gyakoribb -, valam int a fiatalkorú lakóhelyétől, am ennyiben községekben a tanácsot kérők aránya jelentősen alacsonyabb, m int a fővárosban. 1 5
A serdülő lányok gyakorlatilag azonos arányban fordulnak ta n ác sért az édesanyjukhoz, ille t ve barátnőjükhöz. Úgy véljük, hogy ez az azonos arány mindenképpen elgondolkoztató. Jellegzetes az is, hogy a tanácsot kérő lányok több, m int 70 %-a, az összes m egkérdezett (a tanácsot nem kértekkel együtt) 90 %-a nem akart, vagy nem m e rt édesanyjához fordulni szexuális problém áival. Ez m indenképpen igen negativ képet fest a vizsgált családok légköréről, a szülő-gyerm ek közötti viszonyról és az anyai m a g ata rtásró l általában. K étségtelenül igaz ugyan, hogy a fiatal lány ré sz é rő l felelőtlenség fogam zásgátlási ism erete k hiányában szexuális kapcsolatot létesíteni, de talán m ég fokozottabb m é r tékben hibáztatható az az anya, aki nem tud olyan családi légkört terem teni, am elyben ezek a k érd é sek term ész ete sen, őszintén vetődhetnek fel. Az anya-gyerm ek kapcsolat minőségének, intenzitásának m eghatározó sz e re p é re utal, hogy abban az esetben, ha az anya tudott m á r korábban leánya szexuális kapcsolatáról, a fiatalkorú csaknem m inden esetben édesanyjához fordul tan ácsért, se g itség ért. Vagyis jó és nyilt szülő-gyerm ek kapcsolat esetén az anya egyfelől odafigyel gyerm eke párkapcsolataira, m ásfelől az ezekkel kapcsolatos kérdéseket, problém ákat őszintén meg is beszélik. Bizonyitja ezt az a tény is, hogy m agasabb iskolai végzettségű és szellem i foglalkozású anyákhoz gyerm ekeik az á t lagosnál gyakrabban fordulnak ta n á c sé rt. Feltűnő ugyanakkor, hogy a szexuális felvilágosításban kom petensnek tekinthető fo rráso k - m int az iskola, orvosok-védőnők, töm egkom m unikáció -,m ilyen kevéssé töltik be a tanácsadó sz erep e t. A barátnőktől többen kérnek tanácsot, m int a felsorolt három fo rrástó l összesen. A válaszokból ugyanakkor jól tükröződik, hogy a fiatal lányok a jelenleginél több, hatékonyabb segítséget igényelnének. A segitséget a serdülők kora és iskolai végzettségre való tekintet nélkül e l sősorban édesanyjuktól várnák. Mint láttuk, kevesen fordultak ténylegesen szexuális felvilágositásért az orvosokhoz, pedagógusokhoz. Ugyanakkor a fiatal lányok vélem énye szerin t az édesanya után éppen az orvosok és a tanárok feladata lenne segitséget, útm utatást adni nekik életük e jelentős esem énye előtt. Ez azt bizonyitja, hogy a fiatalok szexuális felvilágosításában alapvető szem léletváltozásnak kell bekövetkeznie nem csak a családban, de az iskolában és az egészségügy területén is. A M inisztertanács 1973. évi népesedéspolitikai határozata kötelezően elrendelte az állam i oktatás egész területén a c salá d terv e zéssel kapcsolatos ism eretek oktatását. B ár m intánk sajátos ö s s z e tétele folytán vizsgálati anyagunkból a családi életre oktatás eredm ényességére, vagy eredm énytelenség ére vonatkozóan általános érvényű következtetések nem vonhatók le, m égis m egállapítható, hogy - m integy tiz évvel a rendelkezés m eghozatala után - a terh ességm egszakitáson átesett lányok 63 %-a állította csupán, hogy hallott az iskolában a nem kivánt te rh e ssé g elleni védekezés lehetőségeiről és m ó d szereirő l. Ez az arány a m agasabb iskolai végzettségűeknél é rte lem szerü en m agasabb, de a 74 %-ot még a középiskolai tanulóknál se m haladja m eg. Úgy tűnik továbbá, hogy az iskolai felvilágosítás léte vagy hiánya nem befolyásolja jelentősen a serdülő lány védekezési m agatartását, vagyis az iskolai oktatásban rész esü ltek között szám ottevően nem m agasabb a fogam zásgátló eszközöket használó tizenéves lányok aránya. A fiatalkorú lányoknak túlnyomó többségében (72 %) ugyan m á r a szexuális kapcsolat kezdetén felm erült a teh erb eesés lehetősége (gondoltak a rra, hogy te rh e sek lehetnek), m égis a védekezők a r á nya ennél jóval alacsonyabb, m integy 55 % volt. A védekezéssel kapcsolatos tudatos m agatartás e lső sorban a gim názium i és szakközépiskolai tanulókra (ezek többsége egészségügyi szakközépiskolába jár) jellem ző. A családi h áttér rendezettségének a fogam zásgátlási m a g a ta rtá sra gyakorolt hatását bizonyitja, hogy azon serdülők körében, akiknek a szülei jelenleg is házasok és együtt élnek, m agasabb a ren d sz erese n védekezők aránya, m int akiknek a szülei elváltak, vagy m eghaltak. A védekező - nem - 1 6
védekező m agatartás szo ro s kapcsolatban van a szexuális kapcsolat jellegével, intenzitásával. Az együttjárást viszonylag hosszabb idő elteltével követő, majd re n d sz e re ssé váló, hosszabb időn át t a r tó szexuális kapcsolatok, m ás szóval ta rtó s és intenziv kapcsolat esetében nagyobb a valószinűsége, hogy a serdülőkorú védekezni fog a nem kívánt te rh e ssé g bekövetkezése ellen. A lkalm i vagy bizonytalan kapcsolatok (nem ism e ri a p a rtn e r adatait, nem tudja m ikor kezdődött a kapcsolat s t b. ) esetében ugyanakkor a felelőtlenség, nem törődöm ség a védekezés vonatkozásában is m egm utatkozik, fel sem m erü l bennük a fogam zásgátlás szükségessége. A nem -védekezők m agatartásuk indoklásaként elsősorban a r r a hivatkoztak, hogy nem m ertek, nem akartak orvoshoz fordulni, illetve csaknem azonos arányban em lítik, hogy nem gondoltak a te r hesség bekövetkezésének leh ető ség ére. Az orvosi m ag atartással, hozzáállással kapcsolatos problém ák húzódnak meg "az orvos nem irta fel a fogam zásgátlót, m e rt kiskorú" indoklás mögött. Kétségtelen, hogy a biológiai érés befejeződése előtt nem ajánlatos a fiatal lányok sz á m á ra horm onális fogam zásgátlók alkalm azása. Az orvos feladata azonban nem az lenne, hogy pusztán m egtagadja az orális fogam zásgátló felírását, hanem az, hogy tanácsot, eligazítást adjon a hozzá forduló serdülőnek és m ás, a serdülőkorban is alkalm azható eszközt javasoljon. Itt kell m egem líteni ugyanakkor, hogy a fiatalkorúak fogam zásgátlási problém ája egyoldalúan nem tekinthető megoldottnak, nem kielégítő. A nem v é dekezés okai között em lített "fél a fogam zásgátló m ellékhatásaitól" indok - am ely elsősorban a tájékozottabb középiskolás, szakközépiskolás budapesti lányokra jellem ző - ugyancsak a fogam zásgátló e s z közök választékával kapcsolatos problém ákkal függ össze, vagyis a fiatalkorú védekező szándéka a v i szonylag ártalm atlan, m ellékhatásoktól m entes fogam zásgátló eszközök korlátozott volta m iatt hiusul meg. A "nem gondolt a rra, hogy te rh e s lehet",illetve "a nem ism ert m egfelelő m ódszert" m egfogalm a zá sú válaszok együttes, viszonylag m agas, 36 %-os aránya a felvilágosítás, az iskolai családi életre nevelés hiányosságaira hivja fel ism ételten a figyelm et. A n em -v édekező k v iszo n y lag m agas a rá n y a m e lle tt azonban sz ó ln i kell a r r ó l az 54, 5 % -ot kép v iselő c so p o rtró l, akik védekeztek ugyan a te h e rb e e s é s ellen, de a te rh e s s é g m ég is b ekövetk ezett. A védekező fia ta l lányok túlnyom ó többsége (61 %) P o stin o rt alk alm azo tt, s az a tény, hogy m ég is t e r h e se k lettek, feltehető en két k ö rü lm én y re vezeth ető v is s z a. E gyfelől a r r a, hogy a se rd ü lő lányok egy ré s z e nem m egfelelően - a m eg en g ed ettn él sűrűbben, vagy nem kellő id ő z íté sse l - a lk a lm a z ta az e s e m ény után i fo g am zásg átló t. M ásfelől azonban csaknem bizonyos,hogy kom oly pro b lém ák vannak a P o s- tin o r hatékonyságával kap cso latb an is. M ásodik leggyakoribban alk alm azott m ó d sz e r a m eg szak íto tt érin tk e z é s és v iszo n y lag a lacso n y - a v ilá g s z e rte egyébként terjed ő b en levő - m echanikus fo g am zásgátló eszk ö zö k et igénybevevő fiatalo k a rá n y a. A b ek ö v etk ezett te rh e s s é g e t a fia ta l lányok többsége viszonylag k o rán é s z le li, 83 % -uk 6 h éten belül gondolt a r r a, hogy te r h e s. T öbbségük e zt követően e lő s z ö r p a rtn e ré n e k je lz i a te rh e s s é g e t, csak m integy egyharm aduk sz ó l éd esan y ján ak e lő s z ö r. Mind a p a rtn e r, m ind a szülők azonban előbb vagy utóbb tu d o m ást s z e re z n e k a te rh e s s é g rő l. A zok ará n y a, ak ik egyáltalán nem tá jé k o z ta ttá k p a rtn e rü k e t, 12 % - ezek tö b b sé g é re la b ilis, rö v id ideig ta rtó k ap cso lat je lle m z ő -, azon fia ta l lányok a rá n y a, akik nek s z ü le i se m a te rh e s s é g rő l, s e m az a z t követő te rh e s s é g m e g s z a k itá s ró l se m tudtak - 7 %. Mig a m e g k é rd e z ette k többsége viszo n y lag h a m a r tá jé k o z ta tja sz ü le it a nem kívánt te rh e s s é g fennállásán ak v a ló sz ín ű sé g é rő l, a z o rv o sh o z fo rd u lá s időpontját m á r m eg leh ető sen h alo g atják. A zokban az esetekben, a m ik o r az o rv o sn ak m á r c sa k 12 h e te s, vagy an n ál idősebb te rh e s s é g e t volt m ódjában m eg állap ítan i, a se rd ü lő lányok 65 % -a m á r 8 h e te s te rh e s s é g elő tt s z á m íto tt a r r a, hogy te h e rb e e s e tt. 1 7
Az orvosi vizsgálat időpontjának halogatása is kapcsolatba hozható azzal a ténnyel, hogy a serdülő lányok 10 % -ánál a te rh e ssé g m eg sz ak itásra az egészségügyi szövődm ények szem pontjából is különösen veszélyes 12 hét után került so r. A teljes női népességhez viszonyitva az időn tuli m e g szakítások aránya e serdülő csoportnál mintegy h a tsz o r-tiz s z e r gyakoribb. A m egkérdezett fiatal lányoktól azirán t is érdeklődtünk, hogy m i volt a szüleik vélem énye, am ikor tudom ásukra jutott lányuk terh esség e. Az elm ondott vélem ényeket azonban nem közvetlenül a szülők m egkérdezése utján nyertük, igy csak azt tudjuk m egállapítani, hogy az érintett fiatalok hogyan érezték, hogyan élték át szüleik reag álását. A művi abortuszon átesett fiatalkorúak esetében teljesen érthető, hogy szüleik hozzáállását túlnyom órészt negatívnak érezték (mint például "haragudtak, v e szekedtek, ellenségesek voltak, csalódtak lányukban, elk eseredettek voltak" stb. ) annál is inkább, h i szen a szülők több, m int 50 %-a ezen esem ény kapcsán értesü lt gyerm eke szexuális életéről. A szülői vélem ények egy m ásik, kisebb cso p o rtjára (15 %) a közöm bösség volt a jellem ző ("rám bízták a döntést", "nem törődtek vele", "nem Ítéltek el különösebben"). Önmagában elgondolkoztató az a szülői m agatartás, am ely közöm bösen fogad egy olyan hirt, hogy tizenéves gyerm eke teherbe esett, és r á bízza a döntést, hogy m egszüli-e gyerm ekét, vagy ab o rtu sz ra m egy. Elég kicsi volt csak azok aránya, akik úgy érezték, szülei m ellette állnak, "tám ogatják", "segítik" p roblém ája m egoldásában. A szülők többsége, ak á r pozitívan, akár negatívan állt hozzá a te rh e ssé g tényéhez, általában a te rh e ssé g m egszakittatását javasolta, és csak elvétve fordult elő olyan tanács, hogy " ta rts a meg te rh e ssé g ét". A szülői m ag atartást több tényező m otiválta. Az egyik jellegzetes differenciáló tényező a sz ü lők iskolai végzettsége. M agasabb iskolai végzettségű és kvalifikáltabb munkát végző szülők esetében gyakoribb a tám ogató, segítő szülői m ag atartás. E csoportba tartozó szülők közül azok, akik negativan álltak ugyan kiskorú lányuk terhességéhez, reakciójuk nem az ellenségeskedés, veszekedés, hanem az elkeseredettség, csalódottság érz ése volt, vagyis azt mondhatjuk, hogy gyerm ekük te rh e ssé g ét e m agasabb végzettségű szülők valam iféle nevelési csődként, sikertelenségként élték át. A szülők hozzáállását az is befolyásolta, hogy tudtak a lányuk szexuális kapcsolatáról. Abban az esetben, ha e rrő l m á r korábban inform áltak "voltak, m agatartásuk a bekövetkezett te rh e ssé g esetén m egértőbb, tám ogatóbbnak bizonyult. Jóllehet a terhességm egszakitáson átesett lányok többsége iskolai tanuló volt, s ez a tény, az iskolai tanulm ányok folytatásának szándéka önmagában m eghatározta, hogy m ié rt döntöttek a te rh e ssé g kihordása helyett a művi abortusz m ellett, m égis a terh esség m eg szak itás m elletti döntés indokai sokat elárulnak a serdülő gondolkodásm ódjáról, s a rró l, hogy ők maguk hogyan élték át ezt a nehéz elh atáro zá st. Az esetek nagy részében m aga a kiskorú is úgy érezte, hogy mindenképpen a te rh e ssé g m e g szakitás m ellett kell döntenie, ezt saját érdekei is igy kívánják. Ide tarto zik a művi abortusz m elletti döntések legfontosabb, szám arányukat tekintve is legjelentősebb indokai, m int a tanulási szándék, a túl fiatal kor, a hajadon családi állapot. Egy kisebb, de elég szám ottevő hányadra azonban az a je l lem ző, hogy a te rh e ssé g m egszakittatása szám ukra nem volt ennyire egyértelm ű, hanem kedvezőbb feltételek esetén ak ár a te rh e ssé g kihordására, a sz ü lésre is vállalkoztak volna. Ide sorolhatjuk azokat, akik anyagi problém ák m iatt, vagy a szülők kívánságára, vagy a p a rtn e r nem kívánt m a g ata rtása ("nem akarja elvenni") m iatt, vagy az ért szakították meg terhességüket, m e rt a p artn ere jelenleg katonai szolgálatát tölti. A továbbtanulási szándék elsősorban a gim názium i és szakközépiskolai tanulók döntéseinél játszik szerepet, m ig a munkaviszonyban álló fiatalokra és az eltarto ttak ra a "fiatal kor" m ellett, 1 8
olyan külső körülm ényeknek em litése jellem ző, am elyek m egakadályozták a te rh e ssé g esetleges kihordását. Végül em lítést kell tenni a fiatal korban terhességm egszakitáson átesett serdülő lányok azon csoportjáról, akik hajadon családi állapotúak ugyan, de igen fiatal koruk ellenére m á r élettársi kapcsolatban élnek. Többségük (65 %) m á r 15 éves kora előtt élettársi kapcsolatot létesített, ennek m egfelelően iskolai végzettségük igen alacsony, de csak 30 %-uk dolgozik. Nagyobbrészük (53 %) eltartott, h áztartásbeli. Mig a nem é le ttá rsi kapcsolatban élőknek csak 7, 7 %-a cigány, itt a cigányszárm azásuak aránya 48, 2 %. A te rh e ssé g m eg sz ak itás m ellett elsősorban a z ért döntöttek, m e rt m á r van egy gyerm ekük, illetve azért, m e rt anyagi körülm ényeik nem teszik lehetővé a gyerm ekvállalást. «1 9
I. A MŰVI TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSON ÁTESETT FIATALKORÚAK FŐBB TÁRSADALM I-DEM O G RÁFIAI JELLEMZŐI A m űvi terhességm egszakitáson átesett fiatalkorúak m intájába 1135 lány került be, a minta követelm ényeinek m egfelelően 17 éves és fiatalabb életkoruak. Korév A bszolút szám Százalék 17 460 СЛ 16 370 32, 6 15 226 19, 9 14 61 5,4 13 15 1, 3 12 3 0, 3 Ö sszesen 1135 100, 0 Családi állapotukat tekintve a m intába csak hajadonok kerülhettek be. A kórházakban kitöltötték a kérdőívet 83 olyan fiatalkorúval is, akik - bevallásuk sz e rin t - é le ttá rsi kapcsolatban élnek. E z zel a kikérdezettek szám a 1218-ra növekedett. E zt a "csoportot" elkülönítve kezeltük, a továbbiakban elem zéseink elsősorban a fentebb bem utatott, 1135 fiatalkorút m agában foglaló m in tára vonatkozik. A családi állapotra vonatkozó m egkötésünkkel is összefügg, hogy az adatgyűjtés időpontjában elvégzett m űvi abortuszt m egelőzően csak igen kevés m egkérdezettnek volt korábbi sz ü lész eti ese m é nye. Az egész m inta 95, 6 % -ának ez volt az első terh esség m eg szak itása, 4 %-uknak a m ásodik, egy esetben pedig (16 éves korban) ezúttal m á r a harm adik m űvi m egszakítást hajtották végre. A m ásodik terh esség m eg szak itáso n átesettek többsége 16-17 éves, 7 esetben 15, egy esetben pedig 14 éves leány. A jelenlegi terh esség m eg szak itás előtt korábban m á r te rh e s lányok 1 /3 -án á l az ism ételt te h erb ee sés igen rövid időn belül következett be, 22 szem ély egy éven belül k étsze r volt te rh e s. Az egész m intában ö sszesen 13 olyan esetet találtunk, am ikor a fiatalkorúnak m á r volt egy élveszülése,am ely a m inta jellegéből adódóan házasságon kívüli szülés volt. Hat esetben 17 éves, három - háro m esetben 16, illetve 15 éves leány szám olt be élvesz ülésérő l, s - kuriózum ként - egy 12 éves. A m inta több, m int fele (59, 2 %-a) a kérdezés időpontjában iskolás volt, 29, 8 %-uk m á r m unkaviszonyban állt, 11 %-uk pedig "egyéb eltarto tt" volt. B árm ilyen kicsi is ez utóbbi kategória aránya, am int a későbbiekben e r r e többször rám utatunk, feltétlenül figyelm et érdem el ez az (ilyen fiatal k o r ban) igen bizonytalan státus, am elyben a kiskorú lányok talán a legnagyobb eséllyel sodródnak bizonytalan kapcsolatokba. Az iskolai tanulm ányokat folytatók aránya kism értékben m eghaladja a kizárólag iskolába já ró tanulókét, am i abból adódik, hogy néhányan m unkavállalás m ellett végzik iskolai tanulm ányaikat. Az is- 21
kolai tanulm ányokat folytatók szám a 61, 5 %. Közülük legtöbben (22 %) szakm unkásképzőbe járnak, 20, 7 % szakközépiskolába, 14 % gim názium ba, *4, 7 % pedig általános iskolába. A m á r munkaviszonyban állóknak kis hányada (4, 1 %-a) csak az olyan, aki 8 általánosnál kevesebb osztályt végzett, elgondolkoztató azonban, hogy közel felük általános vagy középiskolai tanulm ányaikat szakitotta félbe m unkavégzés m iatt. E zek legnagyobb ré sz é t a szakm unkásképzőnek csupán egy osztályát elvégzettek teszik ki. Méginkább figyelm eztető az "egyéb eltartott" státusú lányok iskolai végzettségének alakulása. Ebben a csoportban a lányok fele szakitotta m eg tanulm ányait általános vagy középiskolában, ezen b e lül 41, 6 % az általános iskolát, 8, 4 % a középiskolát vagy szakm unkásképzőt nem befejezettek aránya. Minthogy az egész m intának 73 % -a 16-17 éves, a "k o rstru k tu ra" nem té r el lényegesen a m unkaviszonyban állók, illetve a (még) nem dolgozók körében. Az azonban figyelem rem éltó, hogy az átlagos életkor az egyéb eltarto tt státusú lányoknál a legalacsonyabo: Munkaviszonyban állók Iskolai tanulók Egyéb eltartottak Átlag 16, 33 év 15,99 év 15, 56 év 16, 05 év A munkaviszonyban álló lányoknak 53 %-a betanított m unkás, 17 %-a szakm unkás, 16 % -a s e gédm unkás, 13 %-a szellem i foglalkozású, és 1 %-a a m ezőgazdaságban dolgozik. A szakm unkás foglalkozásúak csaknem valam ennyien szakm unkásképző végzettséggel rendelkeznek, a szellem i foglalkozásuaknak kb. fele általános iskolát, fele középiskolát (illetve annak néhány osztályát) végzett. Az alacsony m intaelem szám és a m inta szóródása m iatt a regionális m egoszlásokra vonatkozóan csak óvatos m egállapításokat lehet tenni. Az egész m inta vonatkozásában a főváros súlya em elkedik ki, a kérdezett fiatalkorúak 19, 9 %-a budapesti lakos, további 12, 1 %-uk pedig P est m egyei. A m inta további 2 /3 -án ak lakóhelye 1-6 % közötti arányokkal jelentkezik egy-egy m egyéből 6 % körül S zabolcs-szatm árból, C songrádból,illetve B é késből, s 1-2 % körüli aránnyal G yőr-sopronból vagy Kom árom ból. Ettől a struktúrától jelentősen e l té r a cigány családokból szárm azó lányok aránya, akiknek 19, 5 % -a lakik S zabolcs-s zatm ár m egyében, 10, 3 %-uk Békésben, s csupán 6, 9 % -a a fővárosban. A kérdezettek 17, 8 %-a m egyei városokban, ugyancsak 17, 8 %-a egyéb városokban lakik, 44, 5 %-uk pedig községekben. A községekben és városokban lakó fiatalkorúak arányai megyénként t e r m észetesen igen különbözőek, am i elsősorban a megyén belüli településtípusoknak, valam int azok n é pességének m egoszlásából következik. De a relative kis minta és annak speciális összetétele m iatt a véletlen is befolyásolhatja, hogy a községekben lakó lányok koncentrálódnak egy-egy m egyére (pl. közel l/5 - ü k S zabolcs-szatm árban lakik). így elsősorban P est m egyére, S zabolcs-s zatm árra, H evesre jellem ző a községiek túlsúlya, m ig egyes megyékből (pl. F ejér^ G y ő r-s o p ro n, Hajdú megye) a v áro si lányok vannak többségben. A településtipus csak igen kism értékben befolyásolja a lányok korévek sz erin ti m egoszlását, annyit azonban érdem es m egjegyezni, hogy a m inta legfiatalabb részében (a 14 évesek és fiatalabbak között) a községi lakosok aránya az átlagost m eghaladja, az előfordulások főként P est m egyére s ű rű södnek. 2 2
A településtipus valam elyest befolyásolja azt, hogy a fiatalkorú dolgozik-e vagy tanul, vagy egyéb eltartott, Budapesten m ind a dolgozó, mind a tanuló lányok aránya m eghaladja árnyalatnyival az országosat, m ivel az egyéb eltartottak országos 11 %-os arányához képest a fővárosi lányoknak.csak 8 %-a tartozik ehhez a kategóriához - az egyéb eltartott lányoknak 50 %-a községi lakos. E zzel egybevág az, hogy a "jelenleg tanul" - "nem tanul" aránya is eltolódik a községi lakosú lányok esetében. Mig országosan 38, 5 %, Budapesten 34, 1 % a m á r nem tanulók aránya, községekben ez 43, 8 %. A m i a jelenlegi iskolába járókat illeti: közöttük a gim názium valam ely osztályát végzők B udapesten vannak legtöbben, m ig a szakm unkás tanulók aránya itt az országosnál alacsonyabb. Ez utóbbiban inkább a m egyei városok em elkednek ki, m ig a községekben lakó lányok azok, akik közt legkevesebb a gim názium ban tanulók aránya, A kérdezettek "legm agasabb iskolai végzettségét" vizsgálva is hasonlót tapasztalhattunk. A községekben lakó lányok között az országos átlagot valam ivel m eghaladja mind a 8 általánosnál kevesebbet végzettek aránya (korm egoszlásukból adódóan itt többen vannak általános iskolás korúak is), mind pedig azoké, akik általános iskola után m á r nem tanulnak tovább. A fővárosi lányok 62, 4 %-a, a községekben lakók 55, 1 %-a tanul(t) tovább valam ilyen form ában az általános iskola befejezése után. A m egyék sz erin ti m egoszlásokat vizsgálva azt tapasztalhattuk, hogy az eltérések elsősorban a v áro sok és községek m egyénként eltérő arányaival függenek össze. így pl. a 8 általánosnál kevesebbet végzettek aránya S zabolcs-s zatm ár m egyében az országosnak m á sfé lsz erese, am i a községi lakos lá nyok alacsonyabb iskolázottságából és a községek e megyén belüli nagy arányából adódik. A m inta túlnyomó többsége "norm álisnak" nevezhető körülm ények között lakik: 67 %-uknál az egy szobára jutó szem élyek szám a 2, vagy kevesebb, további 16 %-uknál pedig 2, 1-3 fő. Ez B udapesten és m ás városokban kedvezőbb, m int községekben, ahol a lányoknak m á r relative szám ottevő rész e él zsúfolt körülm ények között: 15 %-uk esetében három nál több szem ély egy szobában. 2 3
II. A SZÜLŐK TÁRSADALMI DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐI A m űvi abortuszon átesett fiatalkorú lányok többségének családi viszonyai rendezettek: 65 %-uknak szülei együtt élnek, 18 %-nak csak az édesanya,. 2 %-nak csak az édesapa jelenti a szülői kapcsolatot,. Egyik szülőjével és annak uj h áz astársáv a l (vagy pedig élettársával) él 9 %, nevelőotthonban nőtt fel 5 %, s igen kevesen voltak olyanok, akiket nevelőszülők gondoztak (0, 5 %), illetve akik családi körülm ényei tisztázatlanok, m eglehetősen ziláltak (0, 5 %). Az összes m egkérdezett 22, 7 %-ának szülei elváltak. H arm inckét esetet találtunk, am ikor a fiatalkorú lány édesanyja m eghalt, ez az egész m intának 2, 8 %-a. Az édesanya halála többnyire a k é r dezettek igen fiatal korában történt, 28 esetben 14 éves kor alatt. Az édesanyák közel kétharm ada a 35-44 év közötti korosztályhoz tartozik. Leszám ítva azokat, akik nem ism erik édesanyjuk életkorát (ezek aránya 7 %) az anyák korcsoportos m egoszlása a következő: 34 éves és fiatalabb 6, 9 % 35-39 éves 38, 2 % 40-44 éves 34, 1 % 45-49 éves 12, 1 % 50-54 éves 6, 4 % 55 éves és idősebb 2, 2 % A kérdezettek életkora csak igen kis m értékben függ össze az anya életkorával. A 12-14 éves lányok között gyakoribb a fiatalabb korú, a 16-17 évesek között az idősebb édesanya, ez azonban nem szignifikáns. Az édesanya életkora igen gyenge kapcsolatot m utat azzal is, hogy a kérdezett szülei együttélnek-e, vagy elváltak, csupán az állapítható meg, hogy az idősebb korú édesanyák m ellett valam ivel gyakoribb, hogy az apa m eghalt. Az elvált családi állapotú édesanyák aránya a fiatalabb életkoruak között valam ivel m agasabb: a 34 éves és fiatalabbaknál 27, 4 %, a 35-39 éveseknél 23, 4 %. Az édesapa életkorát lényegesen kevesebben ism e rik a kérdezettek, ezek aránya 17, 8 %. Az apák korm egoszlása é rte lem sze rű e n idősebb korstrukturát mutat, 15 %-uk 50 éven felüli, a "fiatal" (3Í éves vagy fiatalabb) apák aránya pedig az 1 %r ot sem é ri el. Egybevetve a szülők életkorát azt tapasztalhattuk, hogy valam ennyi korosztályra jellem ző: az apa vagy azonos (5 éves) korcsoporthoz tartozik az anyával, vagy pedig azt követő korcsoporthoz, á lta lában a szülők nagy többsége 35-44 év közötti. A szülők közötti korkülönbség egyetlen esetben sem volt olyan, am ely a tá rsa d a lm i szokásoktól, konvencióktól idegen lenne: a legnagyobb korkülönbség 15-16 évre becsülhető, de ilyen csak egy-egy esetben fordult elő. Olyan szülőket pedig, ahol az apa fiatalabb, m int az édesanya, egyáltalán nem találtunk. A szülők iskolai végzettségét tekintve m egállapítható, hogy az országos adatokhoz képest szám ottevő elté ré s az iskolai végzettség két szélső, alsó és felső pólusán m utatkozik. A te rh e ssé g m egszakitáson átesett lányok szüleinél lényegesen gyakoribb az iskolába nem jártak és többszörösen 2 5