Mikrobiológia rövid története Anton Leeuwenhoek 1632-1723 Elıszeretettel foglalkozott üveglencsék metszésével és csiszolásával. Letette a mikroszkópkészítés alapjait. Végül 300-szoros nagyítású, tökéletes képet adót tudott elıállítani. Metszeteket készített minden keze ügyébe kerülı tárgyról, élılényrıl. o Felboncolta a házi légy fejét, hogy agyvelejének alkotó elemeit tanulmányozza. o Egy ebihal farkát vizsgálva megfigyelte, hogyan megy át a vér a hajszálerekben az artériákból a vénákba, és megállapította, hogy a vérben gördülı "golyócskák", vértestek vannak. Felfedezte a baktériumokat. Elvitathatatlan érdeme volt számos elem (a vörösvértestek, a spermiumok, a növények szárszerkezete, a harántcsíkolt izom, az agy szerkezete, a szemlencse) leírása. Nevéhez főzıdik az a felfedezés is, hogy a bacilusok hıvel elpusztíthatóak, bár az eljárást Pasteur tette világszerte ismertté. http://hu.wikipedia.org/wiki/anton_van_leeuwenhoek 1
Edward Jenner 1749-1823 angol sebész, a himlıoltás feltalálója. Egy 5 éves kisfiúnak adott be egy tehénhimlıs lány kezén lévı hólyagból származó váladékot, azaz tehénhimlıvel fertızte meg a fiút, aki viszont sikeresen átesett a betegségen. És késıbb a feketehimlıvel megfertızve, nem lett beteg. Az elsı aktív immunizálás Így bebizonyosodott a vakcinázás jelentısége, melyet azóta is alkalmaznak a fertızések elleni védelemben. A tehén latin neve vacca, innen ered a vakcinázás elnevezés. A kifejezést Louis Pasteur használta elıször Jenner munkássága iránti tiszteletbıl. http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=11605 2
Semmelweis Ignác Fülöp 1818-1865 magyar orvos, az anyák megmentıje. A lelkiismeretesség, a kötelességtudás és önzetlenség mintaképe. Szt. Rókus kórház szülészeti osztályának fıorvosaként kimutatta az antiszeptikus eljárások elınyeit a szülészetben és a sebészetben. Mind gyakorlatával, mind írásaiban próbálta terjeszteni nézeteit, de sajnos az orvostársadalom nem vett róla tudomást. Rájött, hogy a gyermekágyi lázat az orvosok és orvostanhallgatók okozzák avval, hogy boncolás után mentek át a szülészeti osztályra, s ott fertıtlenítetlen kézzel vizsgálták a várandós nıket. A klórvizes kézmosást antiszeptikumként ajánlotta kollégáinak. Ezzel kezdıdött szélmalomharca az akkori hivatalos, tudományos világgal. Élete végén magatartásában az elmezavar jelei mutatkoztak, elmegyógyintézetbe zárták, ahol ápolói agresszív magaviselete miatt súlyosan bántalmazták két hét után meghalt. A hivatalos verzió szerint a hullamérgezés végzett vele. http://www.ng.hu/index.php?act=napi&id=9869 3
Louis Pasteur 1822-1895 Bebizonyította, hogy az erjedésért a mikroszkopikus baktériumok felelısek, melyeket melegítéssel el lehet pusztítani. Tudományosan elıször ı bizonyította, hogy a baktériumok fertızések forrásai, és bemutatta, hogyan lehet elszaporodásukat megelızni. Az élelmiszeriparban használt eljárást feltalálójáról pasztörizálásnak nevezték el. A másik legismertebb felfedezése a veszettség elleni védıoltás kidolgozása volt. Kimutatta, hogy ha egy egészséges kutyát beoltanak egy veszett kutya nyúltagyának egy darabjával, az állaton megjelennek a veszettség tünetei. A fertızött állatok szárított szöveteivel kísérletezve Pasteurnek sikerült a vírusból olyan gyengített változatot elıállítania, amelyet már felhasználhatott a védıoltásokhoz. Egy menthetetlennek látszó kilenc éves kutyaharapásos elzászi kisfiún tesztelte a vakcinát. A gyermek egészségi állapota a próbaoltás után tíz nappal látványosan javult. http://www.kfki.hu/physics/historia/p/a/pasteur/pasteur.html 4
Robert Koch (1843-1910) Német bakteriológus, a korszerő tudományos bakteriológia megalapítója. Kidolgozta a baktériumok tiszta tenyészetének elıállítási módszerét, a baktériumok tárgylemezen történı festését, meghatározta a bakteriológiai állatkísérletek alapelveit. Felfedezte az lépfene spóraképzését, a tuberkulózisbaktériumot (1882) és a kolera-vibriót (1884). Mindezzel lehetıséget teremtett sok fertızı betegség elleni eredményes védekezésre. 1905-ben Nobel-díjjal tüntették ki. http://www.weborvos.hu/egeszsegmagazin/100_eve_halt_meg_robert/155937/ 5
Alexander Fleming 1881-1955 a penicillin felfedezıje A laboratóriumában található egyik Staphylococcus baktériumkultúrát levegı érte, és megpenészedett. Fleming észrevette, hogy a tenyészetnek az a része, amely közvetlenül körülvette a penészt, feloldódott. Ebbıl helyesen arra következtetett, hogy a penész olyan anyagot termelt, amely mérgezı volt a Staphylococcus baktériumra. Hamarosan azt is sikerült kimutatnia, hogy ugyanez az anyag sok más káros baktériumfajta növekedését is meggátolta. Az anyag, melyet penicillinnek nevezett el a penész (penicillium notatum) után, amely termelte, nem volt mérgezı emberre és állatra sem. Emberi nyálban felfedezte a lizozim nevő antibakteriális enzimet http://www.freeweb.hu/dp/hires/fleming.htm 6