A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 216. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 216 Összeállította: Kovács Péter

TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 JANUÁR... 4 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 4 VÍZJÁRÁS... 4 FEBRUÁR... 6 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 6 VÍZJÁRÁS... 7 MÁRCIUS... 11 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 11 VÍZJÁRÁS... 11 ÁPRILIS... 12 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 12 VÍZJÁRÁS... 13 MÁJUS... 14 IDŐJÁRÁSI HELYZET... 14 VÍZJÁRÁS... 15 CSAPADÉKTÉRKÉPEK... 16 216. JANUÁR... 16 216. FEBRUÁR... 18 216. MÁRCIUS... 2 216. ÁPRILIS... 22 216. MÁJUS... 24 LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK... 25 216. JANUÁR... 25 216. FEBRUÁR... 26 216. MÁRCIUS... 27 216. ÁPRILIS... 28 216. MÁJUS... 29 VÍZÁLLÁSOK... 3 TISZA... 3 BODROG... 32 SAJÓ... 34 HERNÁD... 36 TARNA... 37 VÍZHOZAMOK... 38 VÍZHŐMÉRSÉKLETEK... 39 TALAJVÍZSZINTEK... 4 216. JANUÁR... 4

TARTALOMJEGYZÉK 3 216. FEBRUÁR... 41 216. MÁRCIUS... 42 216. ÁPRILIS... 43 216. MÁJUS... 44 FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI... 45 METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK NÉHÁNY ÁLLOMÁSON... 51 ÁBRAJEGYZÉK... 53 JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK... 56

JANUÁR 4 JANUÁR Január az átlagosnak megfelelő hőmérsékletű, de attól csapadékosabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben -,5 fokos negatív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek - % között volt. Időjárási helyzet 215 decemberének utolsó napjaiban egy hidegfront haladt át Közép-Európa felett. Nyomában lehűlt a levegő és január elején igazi téli időjárásban lehetett részünk. A nappali órákban általában -1 - -5 fokig emelkedett a hőmérséklet, míg éjszaka nem volt ritka a -1 - -15 C-os fagy. A hegyvidéki területeken előfordult olyan nap is (január 3-4.), amikor -1 C fok alatt maradt a maximum. Január 4-6 között sokfelé volt havazás és 5-1 cm-es hótakaró is kialakult, majd ez a síkvidéken nagyrészt elolvadt. A magasabb hegyvidékeken, a hegy-és dombvidékek északi fekvésű térségeiben, valamint a tartósabban ködös területeken a hótakaró megmaradt, legfeljebb a vastagsága csökkent. Január 9-től - három napon át - egy az Atlanti-óceán felett örvénylő hatalmas ciklon előoldali áramlási rendszere határozta meg hazánk időjárását. Egymást követték az egyre enyhébb és nagy nedvességtartalmú léghullámok, 3-4 mm-nyi, legnagyobbrészt folyékony halmazállapotú csapadékot okozva. Működési területünk síkvidéki térségeiben ez a csapadékmennyiség a január havi átlag, - %-nak felel meg. 1 Eleinte a viszonylag alacsony léghőmérsékletek miatt a korábban lehullott hó olvadása lassabban zajlott, a hótakaró pedig átmenetileg a lehulló eső egy részét is tározta, így a lefolyás üteme nem volt igazán gyors. A legerőteljesebb enyhülés január 11-én napközben és a délutáni órákban zajlott. Az addig még hótakarós északi és magasabb területeken is ütemes olvadás kezdődött, amelyet folyamatos mérsékelt intenzitású esőzés kísért. Ezután két enyhe nap következett, majd január 14-én egy hidegfront hatására lehűlt a levegő és az északkeleti országrészben az esőket ismét havazás váltotta fel. A Mátra és a Bükk környezetében 5-1 cm hótakaró is kialakult. A hőmérsékletek visszaestek és a hajnali -1 fok körüli értékek után, napközben is fagypont alatti maximumok voltak jellemzőek. Csapadék ekkor már csak kisebb mennyiségben hullott. A hónap utolsó dekádját fokozatos enyhülés, párás, borongós, olykor kisebb esőkkel tarkított időjárás jellemezte. A hótakaró lassan mindenütt elolvadt, csak a hegyvidékek legmagasabb régióiban mértek a hónap végén még néhány cm-es hóvastagságot. Vízjárás A hónap első napjaiban általában alacsony, vagy igen alacsony vízállások mellett, gyengén apadó vízmozgás volt jellemző. A hideg időben egyre több folyószakaszokon jelent meg a jég és néhány nap elteltével a Tiszát Tokaj felett, a Bodrogot, a Sajót Sajószentpéter felett, valamint a Hernád duzzasztott víztereit már számottevő vastagságú állójég borította. A hideg időszak nem sokáig tartott és a hónap első dekádjának végén az olvadás, valamint az esők árhullámokat indítottak el a vízfolyásokon. 1 Viszonyítási alap az 1982-211 közötti 3 éves időszak átlaga.

JANUÁR 5 Január 9-én sokfelé volt csapadék a Tarna-patak vízgyűjtőjén. Ez eleinte ónos eső, fagyott eső formájában hullott, ill. a Mátra magasabb részein átmenetileg havazott is. Január 1-én és 11-én már mindenhol eső esett, de ez eleinte inkább csak a Mátra déli előterében váltott ki jelentősebb olvadást, míg a hegység belsejében és északi oldalán mérsékelt lefolyás volt jellemző. Ennek megfelelően a Mátra déli lejtőin lefutó, Tarnaméra alatt betorkolló patakok (Tarnóca, Bene, Gyöngyös) szállított a korábbiaktól számottevően nagyobb vízmennyiséget. Január 11-én a nappali órák gyorsan emelkedő hőmérséklet hatására a Parádi-Tarna addig hűvös, ködös vízgyűjtőin is felgyorsult az olvadás és erőteljes vízszintemelkedés kezdődött. A Siroknál még kétcsúcsú árhullám első maximumát a vízgyűjtőn - m közötti magasságban még megmaradt hó olvadása és azt kísérő eső, második maximumát pedig egy újabb csapadékhullám alakította ki. Verpelét alatt a két egymást gyorsan követő árhullám összeolvadt és egy csúcsot kialakítva vonult le. Mivel az árvizet kialakító csapadékrendszer elvonulását követően az enyhe idő folytatódott, ezért a lefolyás is mérsékeltebb ütemben csökkent. A Tarna felső folyásán a tetőzéseket eleinte gyors apadás követte, majd ennek üteme lassult, így Tarnaméránál csak 216. január 14-én az esti órákban süllyedt a vízállás az I. fokú ( cm) készültségi szint alá. Az árhullámok kialakulását megelőzően a Tarnának és mellékvizeinek felszínét nagyrészt jég borította, amelynek vastagsága nagyobb hosszban elérte, vagy meghaladta a 1-12 cm-t. Ez a jégtakaró a vízszintek emelkedésekor megmozdult, majd összetöredezett és jelentős uszadékkal párosulva az árhullám alatt levonult a patakon. Útja közben több helyen képződhetett átmeneti jégtorlódás, vagy kisebb jégtorlasz, amely főképp a mederben kialakuló vízszinteket befolyásolhatta - rövid ideig akár jelentősebben is. 2 A Tarna mellett jelentősebb árhullám vonult le a Rima vízrendszerében is, de számottevően emelkedtek a folyók vízszintjei is. A legnagyobb árhullám a Felső-Tiszán alakult ki, ahol Vásárosnaménynál csaknem az I. fokú készültségi szintig emelkedett a vízállás. Az árhullámokat fokozatos apadás követte és a hónap harmadik dekádjának elejére már ismét kisvizes állapot volt jellemző. Az ekkor bekövetkezett lehűlés újabb jegesedést indított el és a hónap végén már ismét jégtakaró borította a vízfolyások nagy részének felszínét. 2 ÉMVIZIG árvízi összefoglaló

FEBRUÁR 6 FEBRUÁR Február az átlagostól lényegesen melegebb és csapadékosabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 4-5 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék menynyisége általában az átlagos értékek - % között volt. Időjárási helyzet Február az átlagostól lényegesen melegebb időjárással kezdődött. A hónap első három napján a maximumok nagy területen 1 fok körül, vagy a felett alakultak és az éjszakák folyamán is csak kevés helyen hűlt a levegő hőmérséklete fagypont alá, sőt február 2-án és 3-án a Dunántúl déli részén minimumhőmérsékleti rekordok 3 is születettek. Február 3-án egy markáns hidegfront vetett véget az igen enyhe időnek. A fronton egy hullám képződött, így a Kárpát-medence nagy részén jelentős 15-25 mm-nyi csapadék hullott. Ez alól kivétel volt az északkeleti országrész és a Felvidék, ahol általában 1 mm alatti értékek voltak jellemzőek. A csapadék egy része a magasabb területeken hó formájában hullott, így a Mátra és a Bükk csúcsain 1 cm-t megközelítő vastagságú hóréteg is kialakult. Ezt követően néhány szárazabb és hűvösebb, de messze nem télies hőmérsékletű nap következett, majd a hónap első dekádjának vége felé, egy több középpontú ciklonrendszer előoldalán, ismét enyhe és nedvesebb levegő érte el térségünket. Február 8-án és 9-én előbb a rendszer egyik hidegfrontja okozott (helyenként jelentős) esőket, majd 1-én egy lefűződő peremciklon hatására az északkeleti országrészben, Felvidéken és Kárpátalján hullott nagy mennyiségű, általában 2-4 mm közötti csapadék. Ettől is nagyobb 4-67 mm közötti mennyiségeket mértek a Bükkben 4 és a Sajó 5 felső vízrendszerében, valamint helyenként a Hernád 6 és a Bodrog vízgyűjtőjén is. A csapadék halmazállapota nagyrészt folyékony volt, de főképp a Sajó-Hernád vízgyűjtő magasabb területein (1 m felett) tartós havazás is előfordult. A jelentős csapadékot adó légörvény elvonulását követően rövid átmeneti csapadékszünet következett, majd mivel az időjárási alaphelyzet nem változott jelentősen és újabb peremhullámok képződtek ismét esősre fordult az idő. Február 12-16 között működési területünkre a február havi átlagosnak megfelelő, a síkvidéken 2-35, a Mátra magasabb részein és a Bükkben 35- mm-nyi csapadék hullott. Ez továbbra is inkább eső volt, de a hegyvidékeken - és most már kevés helyen, a síkvidéken is - előfordult havas eső, havazás. Február 16-án és 17-én átmenetileg szárazabb idő volt, de 18-án és 19-én egy ciklon hatására beborult az ég és hazai területen újabb 1-2 mm-nyi eső hullott. Ettől lényegesen többet (29 mm-t) csak Jósvafő környékén mértek. A külföldi vízgyűjtők közül ezen a két napon a Sajó vízrendszerében észlelték a legmagasabb 25-35 mm közötti értékeket. Február 2-án és 21-én előbb egy meleg, majd egy hidegfront érintette a vízgyűjtőket. Ez Magyarországon inkább csak az északkeleti határszélen okozott számottevő mennyiségű esőt, ugyanakkor a Bodrog és a Felső-Tisza vízgyűjtőin előfordultak 2-3 mm-es értékek is. 3 Február 2-án Tevelen 8,8, Pécs Árpádtetőn pedig mindössze 8,9 fokig süllyedt a hőmérséklet. ; Február 3-án a legmelegebbet, 1,9 fokot a tegnapra virradó éjjelhez hasonlóan ismét Pécs Árpádtetőn mértük. forrás: www.met.hu 4 Szentlélek 48 mm, Jávorkút 45 mm 5 Csetnek 66 mm, Dobsinai jégbarlang 67 mm forrás: www.shmu.sk 6 Ötösbánya 45 mm, Sároskőszeg 43 mm. Kassán az észlelések 1876-os kezdete óta, a 216. február 1-i 38 mm-es érték a legnagyobb 24 órás csapadék. Jellemző az érték nagyságára, hogy a 14 éves adatsorban nem találunk 3 mm-t meghaladó adatot és a 25 mm-t is csak 3 alkalommal lépte át az 1 nap alatt lehullott csapadék mennyisége. http://www.shmu.sk/sk/?page=249&id=691

FEBRUÁR 7 A február 21-i csapadék, jelentős része hóban hullott és csak a következő, de már rendkívül enyhe 7 napon olvadt el. 1. ábra: A 216. február 23-a 6 órát megelőző 24 órában mért legmagasabb léghőmérséklet A rendkívüli meleg egy napig tartott, hiszen 23-án egy hidegfront lehűtötte a levegőt és számottevő 5-15 mm-nyi csapadékot is hozott, amelyből a Mátra és a Bükk csúcsain néhány cm-nyi hótakaró is kialakult. A hidegebb levegőben hajnalra keményebb fagyok is kialakultak, de napközben továbbra is 5-1 fok közötti maximumokat észleltek. Február 25-én újabb csapadék volt, eleinte havazás, havas eső, majd egyre inkább eső formájában. Ezután három csendesebb nap következett, de a hónap utolsó napján ismét egy mediterrán ciklon okozott sokfelé csapadékot. Keleten eső esett, míg a Dunántúlon többfelé volt havas eső, a Bakony magasabb részein havazás. A lehullott csapadék mennyisége az északkeleti országrészben 5-25 mm között volt, míg az eső által leginkább érintett szlovákiai vízgyűjtőn (Sajó) 12-17 mm-t mértek. Vízjárás A csapadékos időjárás hatására februárban a Sajó és a Tarna, valamint a kisebb vízfolyások vízrendszerében 2-3, míg a Bodrogon és a Tiszán gyakorlatilag egy jelentősebb, készültségi szintet meghaladó árhullám vonult le. A Sajó és a Takta legalsó, a Tisza visszaduzzasztása által befolyásolt szakaszán a felső folyások árhullámai lényegében egymásba olvadtak, így ott a befogadóhoz hasonló árhullámképet mutattak. Februárban az első jelentősebb vízszintemelkedés - a hónap első napjaiban Kárpátalján és Erdélyben hullott esők hatására - a Tisza és a Bodrog vízrendszerében következett be. A Felső-Tiszán még két kisebb árhullám vonult le, amelyek Kisköre térségében egyesültek és a korábbi - m 3 /s-os vízhozamot m 3 /s-ra emelték. A február 1-i peremciklon jelentős esőit követően az előbbi két vízfolyáson is újabb árhullámok képződtek, de az igazán nagy vízszintemelkedések ekkor a Felvidéken és az Északiközéphegységben fakadó kisebb folyókon, patakokon jelentkeztek. Február 1-ről 11-ére virradóra intenzív áradás mellett III. fokú készültségi szintet meghaladó árhullám alakult ki a Sajón, a Taktán és a Tarnán, valamint jelentős áradást észleltek a Bódva felső szakaszán is. 7 216. február 22-én Budapesten megdőlt a melegrekord. Az eddigi legmelegebbet ezen a napon 19, fokot, Budapest belterületen, 1966- ben mérték. Ma Újpesten 19,1 fokig melegedett a levegő. www.met.hu

FEBRUÁR 8 A Sajó vízgyűjtőterületére egy időben lehulló nagycsapadék hatására a Rima és a Sajó, valamint a kisebb mellékvizek árhullámai időben egyszerre érkeztek a Sajó szlovákiai alsó, ill. hazai felső szakaszára és egymást erősítve a korábbi várakozásokat meghaladó magasságú tetőzés kialakulásához vezettek. A Sajópüspöki vízmércén regisztrált 8 353 cm-es tetőző vízállás ugyan 63 cm-rel elmaradt a 21. évben mért 416 cm-es LNV-től 9, ugyanakkor az 19-ben létesült vízmércén a 6. legmagasabb vízállásnak számít. 2. ábra: A Sajó vízállásai Sajópüspökinél 19 és 215 között Az árhullám a hazai felső folyáson - a kevéssé telt medrek és a csekély hozzáfolyás ellenére - alig veszített erejéből és Sajószentpéternél 37 cm-es, igen tekintélyes magasságú vízállással (ez volt a vízmércén a 4. legmagasabb vízszint 19-215. között) tetőzött. Lentebb Felsőzsolca és a torkolat között már nagyobb volt az árhullám ellapulása, hiszen a korábban üres medrek mellett sem a Bódva és a Hernád, sem pedig a Tisza vízmennyisége nem volt olyan számottevő, hogy igazán jelentősen befolyásolja az árvíz magasságát. A Sajópüspökinél 8 % fölötti, sőt Sajószentpéternél 9 %-ot is elérő mederteltség Felsőzsolcánál alig volt 7 % felett, Kesznyétennél pedig már a 6 %-ot sem érte el. Az első jelentős árhullám után - a csapadékos időben - további árhullámok képződtek, de a hazai felső folyószakaszon (Sajópüspöki-Sajószentpéter között) ezek közül már egyik magassága sem érte el az 216. február 1-i esőzésből kialakult első árvízét. Lentebb Felsőzsolca és Kesznyéten térségében már más volt a helyzet, hiszen itt az egymásra futó árhullámok, valamint a mellékvizek és a befogadó vízmennyisége jelentősen befolyásolta a vízszinteket és az újabb árhullámcsúcsok a korábbiakhoz hasonló, ill. azt kissé meghaladó vízállásokat eredményeztek. 8 A későbbi adatfeldolgozás során a regisztrált és észlelt vízállások összehasonlításra kerülnek, így a tényleges tetőző vízszint néhány cm-t változhat. 9 LNV - legnagyobb víz, a vízmércén eddig előfordult legmagasabb vízállás.

FEBRUÁR 9 A Sajóval párhuzamosan a Bódván is jelentős magasságot elérő árhullámok alakultak ki. Ezek közül az első inkább a külföldi vízgyűjtőre hulló csapadékból táplálkozott, míg a többi árhullám vízmennyiségében egyre jelentősebb hányadot képviselt a hazai területről lefolyó víz. A szlovákiai vízrendszerben a geológiai viszonyokat jól tükröző árhullámképek alakultak ki. A karsztos vízgyűjtőjű Bódva- és Torna-patakon kisebb vízjáték mellett tartós bővízű állapot jelentkezett, míg a vízzáróbb kőzetű Ida-pataki vízgyűjtőn magas és jelentős víztömeget szállító árhullámok vonultak le. A patak hazai szakaszát is hasonló kettősség jellemezte. Az aggteleki karsztvidékről érkező jobb parti mellékvizek (pl. Jósva-patak) tartósabb nagyvizéhez, a bal parti patakok (és ezek közül is legfőképp a legnagyobb vízgyűjtőjű Rakaca) jól elkülönülő árhullámai társultak. 3. ábra: Vízállások a Bódván és legnagyobb hazai mellékvizein 216.2.9-216.3.8. között A Rakaca-patak árhullámainak egy részét átmenetileg betározták, majd a téli üzemvízszint viszszaállításához szükséges vízmennyiség - némi késleltetéssel - a víztározó fenékleürítőjén keresztül lebocsátásra került. A február 11. és március 17. között lebocsátott ~12,5 Mm 3 -es vízmennyiség a tározó teljes térfogatának mintegy két és félszerese. A gyakori csapadékhullás eredményeképp két nagyobb és több kisebb árhullám is képződött a Szerencs-patakon és így a Taktán is. A február 1-ei, majd a 15-ei esőt követően Taktaföldvárnál a III. fokú ( cm) készültségi szintet meghaladó vízállások alakultak ki, majd az árvízkapu bezáródását, ill. (a befogadó magas vízállásai miatt) későbbi nyitását követően is, egészen március közepéig tartósan magas vízszintek jellemezték a csatornát. A február 1-én hajnalban kezdődő esőzés a Mátra környezetében este 18 óráig tartott. 16 óra után Kékestetőn az esőt hó váltotta fel, de ekkora már a csapadék intenzitása csökkent. Érdekes módon a legtöbb csapadék nem a hegység magasabb régióiban hullott, hanem Parádon, ahol 6 mm-t megközelítő értéket mértek.

FEBRUÁR 1 A főképp 6-12 óra között hullott, 3-4 mm/órás eső hatására gyors vízszintemelkedés kezdődött a Parádi-Tarnán, valamint a Ceredi-Tarna alsó szakaszán és a Siroknál délután 16 órakor bekövetkező tetőzésig, több mint 2,5 méteres áradást figyelhettünk meg. Verpelétnél a reggeli 1,3 m 3 /s-os vízhozam az esti tetőzésig 35 m 3 /s-ra növekedett és ez a vízmennyiség a Kígyós-patak 1-2 m 3 /s-os vízhozamával kiegészülve már elég volt ahhoz, hogy Tarnaméránál 11-én reggel 6 órakor, jócskán a III. fokú ( cm) készültségi szint fölötti tetőzés alakuljon ki. Ez a 427 cm-es tarnamérai maximum volt, az 1999. júliusi árvizek óta előfordult 2. legmagasabb vízállásérték a vízmércén (az első a 21. május 17-i 439 cm-es tetőzés). 4. ábra: A Tarna vízállásai 216 februárjában Ennél az első árhullámnál, összességében a patak főágához hasonló vízmennyiséget szállítottak a Tarnaméra alatt beölő mellékvizek is, így Tarnaörsén 6 m 3 /s-ot megközelítő tetőző vízhozam és kevéssel másodfok ( cm) alatti vízállásmaximum alakult ki. Az ezt követő árhullámoknál fokozatosan csökkent a Tarnaméra feletti vízgyűjtőről érkező vízmennyiség és így a tarnamérai tetőző vízhozam-aránya is, a tarnaörsi tetőző vízhozamhoz képest. Ez az érték az első árhullámnál kialakult 56 %-ról, 37, majd 3, ill. 27 %-ra mérséklődött. Az enyhe időben a többszöri csapadékhullás a Tisza és a Bodrog forrásfolyóin is további árhullámokat generált, így a hónap folyamán a felső folyások pulzáló vízmozgása mellett a hazai Közép-Tisza szakaszon fokozatos áradást figyelhettünk meg. A tetőzésekre február utolsó napjaiban került sor, amikor a Bodrogon és a Sajó torkolat alatti Tisza szakaszon a II. fokú készültségi szintektől 3-4 cm-rel elmaradó maximumok alakultak ki.

MÁRCIUS 11 MÁRCIUS Március az átlagostól melegebb és kissé csapadékosabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1-2 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 8-14 % között volt. Időjárási helyzet A február végén kialakult mediterrán ciklon nyomán, március első napján még sokfelé volt eső, de 1 mm-t meghaladó mennyiséget már csak helyenként mértek. Ezután átmenetileg csak a Kárpát-medence déli felét érintették a nedvesebb léghullámok, majd egy több középpontú ciklonrendszer hatására, március 6-án és 7-én ismét sokfelé volt eső, a Dunántúlon havas eső, havazás. Ezt követően kissé melegebb léghullámok érkeztek térségünkbe és a hónap első dekádjának végén, már 1 fölötti maximumok voltak jellemzőek, sőt március 11-én a keleti országrészben, nagy területen emelkedett a hőmérséklet 15-17 fok közé. Ekkor egyre inkább egy nagy kiterjedésű anticiklon határozta meg Európa nyugati és középső részének időjárását, ugyanakkor a hónap közepén a magasnyomású zóna keleti peremén - észak felöl egy magassági hidegcsepp érintette a Kárpát-medencét. Hatására március 15-én átmenetileg erősen lehűlt a levegő és ismét többfelé volt számottevő csapadék, a hegyekben inkább havazás, míg az alacsonyabban fekvő területeken havazás, havas eső, ill. eső, egyaránt előfordult. A Mátra és a Bükk magasabb részein 1 cm-t meghaladó vastagságú hótakaró is kialakult (március 16-án reggel, Kékestetőn 17 cm-t mértek). A légörvény elvonulása után, ismét az anticiklon vette át az időjárás alakítását. Emelkedett a nappali hőmérséklet, viszont az éjszakai órákban erősödött a lehűlés és sokfelé volt erős fagy. Március 19-én egy újabb hidegfront vonult át felettünk, amely csapadékot nem hozott ugyan, de felhőzete ezen a napon átmenetileg mérsékelte az éjszakai lehűlést. A beáramló, majd nyugalomba jutó hideg levegőben aztán másnap (március 2-án) reggelre ismét kemény fagyok alakultak ki, a leghidegebb Heves-Borsodi dombságban és a Nyírségben -8 - -1 fok közötti értékeket is mértek. A hónap harmadik dekádját legnagyobb részben az átlagoshoz közeli, néha attól kissé elmaradó hőmérséklet és száraz időjárás jellemezte, majd 29-től jelentősen melegedett a levegő és a hónap utolsó napján már országszerte 2 C fok fölötti maximumokat mértek. Számottevő csapadék kisebb területen volt, 1 mm körüli értéket csak Délborsodban, a március 26-án kialakult záporokat követően észleltek. Vízjárás A februári végi tetőzéseket követően apadás kezdődött vízfolyásainkon, amelyet csak átmenetileg szakítottak meg a február 29-március 1-i, valamint a március 7-8-i esőkből képződött árhullámok. Ezek közül készültségi fokozatot elérő a Sajón és a Tarnán vonult le, de igazán magas vízszintek ekkor már nem alakultak ki. Ezt követően a szárazabbra fordult időben a hónap végéig apadó tendencia érvényesült és március végére - vízfolyásaink duzzasztástól mentes szakaszain - kisvizes állapot alakult ki.

ÁPRILIS 12 ÁPRILIS Április az átlagostól melegebb és szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben 1,5-2,5 fokos pozitív eltérés adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek 4-8 % között alakult, ugyanakkor a Hernád völgyétől keletre nagy területen csak a megszokott mennyiség 15-35 %-át mérték. Időjárási helyzet A hónap már első napján megmutatta szeszélyességét, hiszen április 1-én a 2 fok feletti maximumokat 1 követően a délutáni órákban egy markáns hidegfront okozott lehűlést és 2- án reggel már ismét előfordultak gyenge fagyok. Csapadék csak kevés helyen volt és az is csekély mennyiségben. A hűvösebb idő nem tartott sokáig, 4-én délután már országszerte 2-25 fokot mutattak a hőmérők, sőt, április 6-án, keleten nyárias 26-28 C-os csúcshőmérsékleteket mértek. 7-től egy a Földközi-tenger felett kimélyült ciklon felhőrendszere érte el a vízgyűjtőket és északkelet felé haladva 1-i g többfelé okozott kisebb esőt, záport. A lehullott csapadék mennyisége csaknem mindenhol 1 mm alatt maradt, de 9-én - a Kárpátalján kialakult zivatarok környezetében - mm-t meghaladó érték is előfordult. 5. ábra: Árvíz a Sipot-patakon, a kárpátaljai Forráspatak településen (szolyvai járás) 216. április 9-én 11 A ciklon átvonulása után egy-két hűvösebb nap következett, de aztán április második dekádjában ismét kellemesen meleg tavaszi időjárás alakult ki. Annak ellenére, hogy több nedves léghullám is átvonult térségünk felett viszonylag kevés csapadék hullott, hazai területen április 14-én mértek jelentősebb 5-15 mm-es értékeket. A hónap harmadik dekádjának elején egy az -ik szélességi kör közelében húzódó frontzóna vágta ketté Európát, amelytől északra hűvös, már-már hideg, míg délre kellemesen meleg tavaszias időjárás uralkodott. Az észak felől áramló hideg levegő egy ciklont hozott létre Közép-Európában, amely április 24-én és 25-én sokfelé okozott esőt, záport, hegyvidéki területeken (- m felett) havazást, hózáport. Kékestetőn 24-én délutántól fagypont alá sülylyedt a hőmérséklet és csak 26-án délelőtt érte el ismét a pozitív tartományt, miközben 2-3 cm-es hótakaró is képződött. A ciklon elvonulását követően egy újabb hidegfront érintette térségünket, majd ismét a Földközi-tenger felett alakult egy mediterrán légörvény, így a hónap utolsó napjai hűvös, változékony, olykor kisebb csapadékkal tarkított időjárással teltek el. A derült éjszakákon erős volt a lehűlés, így sokfelé volt fagy, vagy fagypont közeli minimum. 1 216. április 1-én Budapesten megdőlt a melegrekord: Újpesten és a II. kerületi OMSZ központban 23, fokig melegedett a levegő. Az eddigi legmelegebbet ezen a napon 22,8 fokot, Budapest belterületen, 1994-ben mérték. www.met.hu 11 http://zakarpattya.net.ua/news/154447-fotofakt.-u-rodnykovii-huti-na-svaliavshchyni-cherez-zlyvu-ie-ruinuvannia

ÁPRILIS 13 Április utolsó napján egy újabb ciklon előoldalán sokat melegedett a levegő és a nappali legmagasabb hőmérsékletek ismét megközelítették a 2 C fokot. Vízjárás A száraz időjárás következményeképp a hónap vízjárása (áprilisra nem jellemzően) nagyon egyhangúra sikeredett. A márciusi második felében is uralkodó apadó tendencia április 1-ig érvényesült, majd a 9-ei és 14-ei esőzések egy-egy kisebb árhullámot alakítottak ki, amelyek néhány vízfolyáson dmes nagyságrendű vízszintemelkedést okoztak. Jelentősebb vízmozgás mindössze a Tiszán volt, ahol a Felső-Tisza és a Szamos kisebb árhullámai 1 m-hez közeli áradást idéztek elő. Ezeket a kisebb árhullámokat a hónap utolsó dekádjában ismét tartósabb apadás követte, így április végére vízfolyásaink duzzasztásmentes szakaszain, igen alacsony mederteltség 12 vált uralkodóvá. 12 Mederteltség: a pillanatnyi vízállásnak a vízjáték százalékában kifejezett értéke. Vízjáték: a vízfolyás vagy tó meghatározott szelvényében valamely időszakban előfordult legmagasabb és legalacsonyabb vízállás különbsége. A mederteltség értékének jellemző tartományai és megnevezésük: -2 % igen alacsony, 21-4 % alacsony, 41-6 % közepes, 61-8 % magas, 81- % igen magas.

MÁJUS 14 MÁJUS Május működési területünk legnagyobb részén az átlagosnál kissé melegebb és némileg szárazabb időjárással telt el. A havi középhőmérsékletekben -,5 +1, fokos anomália adódott, míg a lehullott csapadék mennyisége általában az átlagos értékek - % között volt, ugyanakkor kisebb területen a lokális nagycsapadékok hatására -14 % közötti értékek is előfordultak. Időjárási helyzet A hónap első dekádját kevéssé változékony, általában kellemesen meleg tavaszi időjárás jellemezte. A nem túl erős éjszakai lehűlés mellett, a délutáni órákban nagyrészt 2 fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A hónap első napjaiban a mediterrán térség felett egy ciklon vonult keleti irányba, amelynek felhőzetéből többfelé hullott eső, zápor, de nagyobb területre kiterjedő jelentősebb eső csak a Dunántúlon volt. Az északkeleti országrészben általában 5 mm alatt maradt a csapadék mennyisége, mindössze május 2-án a Bodrogközben kialakult zivatarok környezetében mértek 1-19 mm közötti értékeket. Május második dekádjának legelején változékonyabbra fordult az idő. 11-én egy Franciaország feletti középponttal örvénylő ciklon felhőrendszere közelítette meg a Kárpát-medencét, majd 12-én a ciklon okklúziós 13 frontja át is haladt az ország felett. Hatására sokfelé hullott jelentős mennyiségű, 15-35 mm-nyi eső. Ezután napokig egy több középpontú ciklonrendszer alakította Közép-Európa időjárást. Sokfelé volt újabb eső, zápor, helyenként egy-egy zivatar, de a 12-eihez hasonló nagycsapadék már nem volt. Az észak felől áramló hidegebb levegő nyugalomba jutását követően erősödött az éjszakai lehűlés és május 17- én 14 többfelé volt gyenge talajmenti fagy. 6. ábra: Az elmúlt 24 órában mért legalacsonyabb léghőmérséklet 216.5.17. 6 UTC 13 A ciklon fejlődési folyamatának befejező szakaszában a melegfronttal fokozatosan összeolvad az azt utolérő hidegfront. A folyamatot okklúziónak, az összeolvadt frontot okklúziós frontnak nevezzük. A két front közötti meleg légtömeg (melegszektor) kiszorul a felszín közeléből, és ezzel együtt feláramlásra kényszerül, ami felhő- és csapadékképződéssel jár. A hidegfront mögötti és a melegfront előtti hideg légtömegek összekapcsolódnak. Az okklúziós frontokat általában vastag felhőzet és tartós csapadék jellemzi. http://www.met.hu/ismeret-tar/meteorologiai_alapismeretek/meteorologiai_szotar/ 14 Zabaron a hajnali, kora reggeli órákra -1,2 fokig süllyedt a hőmérséklet, megdöntve ezzel Fügöd korábbi, 1973-ban mért -1, fokos hőmérsékleti minimum rekordját. www.met.hu

15 A hűvösebb napok után május 2-tól visszatért a meleg, olyannyira, hogy a hónap utolsó dekádjában már nyárias hőmérsékletek voltak jellemzők. Május 28-án és 29-én 3 fokhoz közeli maximumokat mérhettünk és az éjszakai órákat is kellemesen meleg, 15 fok körüli, vagy azt meghaladó hőmérsékletek jellemezték. A csapadék ismét lényegesen elmaradt a megszokottól, mindössze a zivatarok környezetében lokálisan fordultak elő nagyobb értékek. Május 24-én egy ilyen a Sajó völgyében kialakult zivatar okozott felhőszakadást Múcsony 15 térségében, ahol a dombokról lefolyó víz és sár néhány épületet is veszélyeztetett. Május 3-án egy hidegfront érintette térségünket, amely mentén ismét kialakultak záporok, zivatarok, s amelyekből a Taktaköz és Délborsod egy részén 1-3 mm-nyi eső hullott. A hidegfrontot nem követte erős lehűlés, továbbra is az átlagoshoz közeli, vagy azt kissé meghaladó hőmérsékleteket mértek. Vízjárás A csapadék hónapon belüli eloszlásának megfelelően alakult folyóink vízjárása is. Május első és harmadik dekádjában általában igen alacsony vízszintek mellett, többnyire apadóstagnáló tendencia érvényesült. A május 12-én érkező okklúziós front, majd az azt követő napok csapadéka csaknem minden vízfolyáson árhullám kialakulásához vezetett. Ezek az árhullámok messze elmaradtak a készültségi szintektől (a Felső-Tiszán volt ismét a legjelentősebb, Vásárosnaménynél csaknem 3 m-es vízszintemelkedés) és a tetőzéseket általában gyors és jelentős apadás követte. A hónap végére a duzzasztásmentes szakaszok mederteltsége ismét az igen alacsony tartományban mozgott. 15 Az ÉMVIZIG múcsonyi állomásán ezen a napon 43, mm esőt mértek.

CSAPADÉKTÉRKÉPEK 216. január 7. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 8. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

CSAPADÉKTÉRKÉPEK 9. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 1. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

CSAPADÉKTÉRKÉPEK 216. február 11. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 12. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

CSAPADÉKTÉRKÉPEK 216. március 15. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 16. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

CSAPADÉKTÉRKÉPEK 216. április 19. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 2. ábra: A lehullott csapadék eltérése a sokéves átlagtól

CSAPADÉKTÉRKÉPEK 216. május 23. ábra: A lehullott csapadék mennyisége az ÉMVIZIG működési területén 16 24. ábra: A lehullott csapadék mennyisége a vízgyűjtőkön 17 16 A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt, a térkép nem tartalmaz minden adatot. 17 A folyamatban lévő adatfeldolgozás miatt, a térkép nem tartalmaz minden adatot.

LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 216. január 25. ábra: A 216. január havi középhőmérséklet területi eloszlása 18 26. ábra: A 216. január havi középhőmérséklet átlagtól (1971-) való eltérésének területi eloszlása 19 18 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu 19 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu

LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 216. február 27. ábra: A 216. február havi középhőmérséklet területi eloszlása 2 28. ábra: A 216. február havi középhőmérséklet átlagtól (1971-) való eltérésének területi eloszlása 21 2 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu 21 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu

LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 216. március 29. ábra: A 216. március havi középhőmérséklet területi eloszlása 22 3. ábra: A 216. március havi középhőmérséklet átlagtól (1971-) való eltérésének területi eloszlása 23 22 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu 23 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu

LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 216. április 31. ábra: A 216. április havi középhőmérséklet területi eloszlása 24 32. ábra: A 216. április havi középhőmérséklet átlagtól (1971-) való eltérésének területi eloszlása 25 24 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu 25 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu

LÉGHŐMÉRSÉKLET TÉRKÉPEK 216. május 33. ábra: A 216. május havi középhőmérséklet területi eloszlása 26 34. ábra: A 216. május havi középhőmérséklet átlagtól (1971-) való eltérésének területi eloszlása 27 26 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu 27 Adatforrás: OVF-VHTE Országos Meteorológiai Szolgálat, Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu

vízállás (cm) vízállás (cm) VÍZÁLLÁSOK VÍZÁLLÁSOK Tisza 9 9 8 8 7 7 6 6 5 - - - - 1. 1. 2. 1. 3. 1. 4. 1. 5. 1. 6. 1. 7. 1. 8. 1. 9. 1. 1. 1. 11. 1. 12. 1. 216. 35. ábra: A Tisza vízállása Tokajnál III. fok II. fok I. fok LNV LKV Tokaj Vízmérce adatai: Tokaj Vízfolyás Tisza Szelvény 543,79 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 89,33 mbf LKV -184 cm Időpontja 1946.1.5. LNV 928 cm Időpontja.4.12. I. fok 6 cm II. fok 7 cm III. fok 8 cm 9 8 8 7 7 6 6 5 - - - - - - - - 1. 1. 2. 1. 3. 1. 4. 1. 5. 1. 6. 1. 7. 1. 8. 1. 9. 1. 1. 1. 11. 1. 12. 1. 216. LNV LKV Tiszalök-felső Tiszalök-alsó 36. ábra: A Tisza vízállása Tiszalöknél Vízmérce adatai: Tiszalök-felső Vízfolyás Tisza Szelvény 518,2 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 89,34 mbf LKV -232 cm Időpontja 1957.12.1. LNV 831 cm Időpontja.4.12. Vízmérce adatai: Tiszalök-alsó Vízfolyás Tisza Szelvény 518,1 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 89,34 mbf LKV -372 cm Időpontja 1963.7.3. LNV 831 cm Időpontja.4.12.

vízszint (mbf.) vízállás (cm) VÍZÁLLÁSOK 9 8 8 7 7 6 6 5 Vízmérce adatai: Tiszapalkonya Vízfolyás Tisza Szelvény 484,7 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 87,28 mbf LKV -66 cm Időpontja 1983.12.16. LNV 86 cm Időpontja.4.12. I. fok cm II. fok 6 cm III. fok 6 cm Vízmérce adatai: Tiszakeszi Vízfolyás Tisza Szelvény 464,26 fkm Helye jobb part - Vízmérce nullpont 86,7mBf - LKV -212 cm Időpontja 1961.9.25. - LNV 811 cm - Időpontja.4.14. I. fok cm - II. fok 6 cm - III. fok 6 cm 1. 1. 2. 1. 3. 1. 4. 1. 5. 1. 6. 1. 7. 1. 8. 1. 9. 1. 1. 1. 11. 1. 12. 1. 216. I. fok II. fok III. fok Tiszapalkonya LNV Tiszapalkonya LKV Tiszapalkonya Tiszakeszi Tiszakeszi LNV Tiszakeszi LKV 37. ábra: A Tisza vízállása Tiszapalkonyánál és Tiszakeszinél 12. 115. 11. 15.. Tiszabecs Tivadar Vásárosnamén y Záhony Dombrád Tiszabercel Tokaj 95. 9. 85. 8. Tiszalök-felső Tiszalök-alsó Tiszapalkonya Tiszakeszi Tiszafüred Kisköre-felsö Kisköre-alsó 75. 7. 1. 1. 1. 31. 3. 1. 3. 31. 4. 3. 5. 3. 6. 29. 7. 29. 8. 28. 9. 27. 1. 27. 11. 26. 12. 26. 216. 38. ábra: Vízszintek a Tiszán

vízállás (cm) vízállás (cm) VÍZÁLLÁSOK Bodrog 9 8 8 7 7 6 6 5 1. 1. 2. 1. 3. 1. 4. 1. 5. 1. 6. 1. 7. 1. 8. 1. 9. 1. 1. 1. 11. 1. 12. 1. 216. 39. ábra: A Bodrog vízállása Felsőbereckinél III. fok II. fok I. fok LNV LKV Felsőberecki Vízmérce adatai: Felsőberecki Vízfolyás Bodrog Szelvény 47,74 fkm Helye bal part Vízmérce nullpont 92,15 mbf LKV 13 cm Időpontja 19.9.22. LNV 795 cm Időpontja 1999.3.13. I. fok 5 cm II. fok 6 cm III. fok 7 cm 8 7 7 6 6 5 - - 1. 1. 2. 1. 3. 1. 4. 1. 5. 1. 6. 1. 7. 1. 8. 1. 9. 1. 1. 1. 11. 1. 12. 1. 216. 4. ábra: A Bodrog vízállása Sárospataknál III. fok II. fok I. fok LNV LKV Sárospatak Vízmérce adatai: Sárospatak Vízfolyás Bodrog Szelvény 37,3 fkm Helye bal part Vízmérce nullpont 91,8 mbf LKV -2 cm Időpontja 194.8.9. LNV 74 cm Időpontja 1999.3.14. I. fok cm II. fok 6 cm III. fok 6 cm

vízszint (mbf.) VÍZÁLLÁSOK 122. 12. 117. 115. 112. 11. 17. 15. 12.. 97. 95. 92. 9. Ung-Ungvár Ung-Lékárd Laborc- Nagymihály Laborc-Iske Latorca-Munkács Latorca- Nagykapos Ondava-Hór Bodrog- Felsőberecki Bodrog- Sárospatak Tokaj 87. 1. 1. 1. 31. 3. 1. 3. 31. 4. 3. 5. 3. 6. 29. 7. 29. 8. 28. 9. 27. 1. 27. 11. 26. 12. 26. 216. 41. ábra: Vízszintek a Bodrogon és forrásfolyóin

vízállás (cm) vízállás (cm) VÍZÁLLÁSOK Sajó 1. 1. 2. 1. 3. 1. 4. 1. 5. 1. 6. 1. 7. 1. 8. 1. 9. 1. 1. 1. 11. 1. 12. 1. 216. 42. ábra: A Sajó vízállása Sajópüspökinél III. fok II. fok I. fok LNV LKV Sajópüspöki Vízmérce adatai: Sajópüspöki Vízfolyás Sajó Szelvény 123, fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 148,36 mbf LKV 13 cm Időpontja 1993.8.21. LNV 416 cm Időpontja 21.6.5. I. fok cm II. fok cm III. fok cm 1. 1. 2. 1. 3. 1. 4. 1. 5. 1. 6. 1. 7. 1. 8. 1. 9. 1. 1. 1. 11. 1. 12. 1. 216. 43. ábra: A Sajó vízállása Sajószentpéternél III. fok II. fok I. fok LNV LKV Sajószentpéter Vízmérce adatai: Sajószentpéter Vízfolyás Sajó Szelvény 76, fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 121,82 mbf LKV 29 cm Időpontja 7.7.9. LNV 46 cm Időpontja 21.6.5. I. fok cm II. fok cm III. fok cm

vízállás (cm) VÍZÁLLÁSOK 6 5 - - 1. 1. 2. 1. 3. 1. 4. 1. 5. 1. 6. 1. 7. 1. 8. 1. 9. 1. 1. 1. 11. 1. 12. 1. 216. 44. ábra: A Sajó vízállása Felsőzsolcánál III. fok II. fok I. fok LNV LKV Felsőzsolca Vízmérce adatai: Felsőzsolca Vízfolyás Sajó Szelvény 49,38 fkm Helye bal part Vízmérce nullpont 17,21 mbf LKV -13 cm Időpontja 1993.8.25. LNV 512 cm Időpontja 1974.1.24. I. fok cm II. fok cm III. fok cm

vízállás (cm) vízállás (cm) VÍZÁLLÁSOK Hernád 6 5 - - - - 1. 1. 2. 1. 3. 1. 4. 1. 5. 1. 6. 1. 7. 1. 8. 1. 9. 1. 1. 1. 11. 1. 12. 1. 216. 45. ábra: A Hernád vízállása Hidasnémetinél III. fok II. fok I. fok LNV LKV Hidasnémeti Vízmérce adatai: Hidasnémeti Vízfolyás Hernád Szelvény 97,4 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 151,29 mbf LKV -13 cm Időpontja 212.2.2. LNV 3 cm Időpontja 21.6.6. I. fok cm II. fok cm III. fok cm 6 5 - - 1. 1. 2. 1. 3. 1. 4. 1. 5. 1. 6. 1. 7. 1. 8. 1. 9. 1. 1. 1. 11. 1. 12. 1. 216. 46. ábra: A Hernád vízállása Gesztelynél III. fok II. fok I. fok LNV LKV Gesztely Vízmérce adatai: Hidasnémeti Vízfolyás Hernád Szelvény 97,4 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 151,29 mbf LKV -26 cm Időpontja 213.8.3. LNV 517 cm Időpontja 21.6.4. I. fok cm II. fok cm III. fok cm

vízállás (cm) vízállás (cm) VÍZÁLLÁSOK Tarna 6 5 1. 1. 2. 1. 3. 1. 4. 1. 5. 1. 6. 1. 7. 1. 8. 1. 9. 1. 1. 1. 11. 1. 12. 1. 216. 47. ábra: A Tarna vízállása Tarnaméránál III. fok II. fok I. fok LNV LKV Tarnaméra Vízmérce adatai: Tarnaméra Vízfolyás Tarna Szelvény 24,3 fkm Helye jobb part Vízmérce nullpont 99,27 mbf LKV 16 cm Időpontja 212.9.7. LNV cm Időpontja 1974.1.22. I. fok cm II. fok cm III. fok cm 6 5 1. 1. 2. 1. 3. 1. 4. 1. 5. 1. 6. 1. 7. 1. 8. 1. 9. 1. 1. 1. 11. 1. 12. 1. 216. 48. ábra: A Tarna vízállása Tarnaörsnél III. fok II. fok I. fok LNV LKV Tarnaörs Vízmérce adatai: Tarnaörs Vízfolyás Tarna Szelvény 11,855 fkm Helye bal part Vízmérce nullpont 91,41 mbf LKV 65 cm Időpontja 1989.9.2. LNV 565 cm Időpontja 1999.7.13. I. fok cm II. fok cm III. fok cm

vízhozam (m 3 /s) vízhozam (m 3 /s) VÍZHOZAMOK VÍZHOZAMOK 2 2 2 1 8 1 6 1 1 1 8 6 1. 1. 3. 1. 4. 3. 6. 29. 8. 28. 1. 27. 12. 26. 216. Tiszabecs Vásárosnamény Tiszadob Kisköre-alsó Szeged 49. ábra: Vízhozamok a Tiszán 1. 1. 3. 1. 4. 3. 6. 29. 8. 28. 1. 27. 12. 26. 216. Felsőberecki Ondava-Hór Ung-Lékárd Laborc-Homonna. ábra: Vízhozamok a Bodrogon és forrásfolyóin

vízhőmérséklet ( C) vízhőmérséklet ( C) VÍZHŐMÉRSÉKLETEK VÍZHŐMÉRSÉKLETEK 3. 28. 26. 24. 22. 2. 18. 16. 14. 12. 1. 8. 6. 4. 2.. 1. 1. 1. 31. 3. 1. 3. 31. 4. 3. 5. 3. 6. 29. 7. 29. 8. 28. 9. 27. 1. 27. 11. 26. 12. 26. 216. Tisza-Tiszabecs Tisza-Tokaj Tisza-Tiszapalkonya 51. ábra: Vízhőmérsékletek a Tiszán 3. 28. 26. 24. 22. 2. 18. 16. 14. 12. 1. 8. 6. 4. 2.. 1. 1. 1. 31. 3. 1. 3. 31. 4. 3. 5. 3. 6. 29. 7. 29. 8. 28. 9. 27. 1. 27. 11. 26. 12. 26. 216. Bodrog-Felsőberecki Hernád-Hidasnémeti Sajó-Sajópüspöki 52. ábra: Vízhőmérsékletek a Bodrogon, a Hernádon és a Sajón

TALAJVÍZSZINTEK TALAJVÍZSZINTEK 216. január 53. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 216. január havi középértékek alapján 28 54. ábra: Az 1971-. közötti időszak január havi átlagos és a 216. január havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása 29 28 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu 29 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu

TALAJVÍZSZINTEK 216. február 55. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 216. február havi középértékek alapján 3 56. ábra: Az 1971-. közötti időszak február havi átlagos és a 216. február havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása 31 3 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu 31 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu

TALAJVÍZSZINTEK 216. március 57. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 216. március havi középértékek alapján 32 58. ábra: Az 1971-. közötti időszak március havi átlagos és a 216. március havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása 33 32 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu 33 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu

TALAJVÍZSZINTEK 216. április 59. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 216. április havi középértékek alapján 34 6. ábra: Az 1971-. közötti időszak április havi átlagos és a 216.április havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása 35 34 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu 35 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu

TALAJVÍZSZINTEK 216. május 61. ábra: A talajvízszintek terep alatti mélysége a 216. május havi középértékek alapján 36 62. ábra: Az 1971-. közötti időszak május havi átlagos és a 216.május havi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása 37 36 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu 37 Forrás:OVF-VHTE Vízügyi Igazgatóságok; www.vizugy.hu

TALAJVÍZSZINTEK FELSZÍNKÖZELI TÁVJELZŐ ÁLLOMÁSOK ADATSORAI 63. ábra: A felszínközeli távjelző állomások elhelyezkedése az ÉMVIZIG működési területén 91,59 Terepmagasság 4397 Ároktő - (1-6, 8-14) 91.79 424 Besenyőtelek - (1999-214) 15.3 91.29 14,56 Terepmagasság 14.8 9.79 14.3 13.8 9.29 13.3 89.79 12.8 89.29 12.3 88.79 11.8 88.29 11.3 216.1.1 216.3.1 216.5.1 216.7.1 216.9.1 216.11.1 87.79 216.1.1 216.3.1 216.5.1 216.7.1 216.9.1 216.11.1.8

TALAJVÍZSZINTEK 3946 Cigánd - (1997-214) 98.89 46 Eger - (5-214) 156.22 98,1 Terepmagasság 98.39 155,52 Terepmagasság 155.72 97.89 155.22 97.39 154.72 96.89 96.39 154.22 95.89 153.72 95.39 153.22 94.89 152.72 94.39 93.89 152.22 5 216.1.1 216.3.1 216.5.1 216.7.1 216.9.1 216.11.1 93.39 216.1.1 216.3.1 216.5.1 216.7.1 216.9.1 216.11.1 151.72 3949 Egerfarmos - (1997-7; 9-214).73 1826 Jászárokszállás - (1988-214) 14.7,15 Terepmagasság.23 13.57 99.73 13,17 Terepmagasság 13.7 99.23 12.57 98.73 12.7 98.23 11.57 97.73 11.7 97.23 96.73.57 216.1.1 216.3.1 216.5.1 216.7.1 216.9.1 216.11.1 96.23 216.1.1 216.3.1 216.5.1 216.7.1 216.9.1 216.11.1.7 4391 Jászdózsa - ek (2-214) 95.74 1781 Karcsa - (1976-1982; 1984-214) 97.26 95.24 96,79 Terepmagasság 96.76 94,88 Terepmagasság 96.26 94.74 95.76 94.24 95.26 93.74 94.76 93.24 94.26 92.74 93.76 92.24 93.26 216.1.1 216.3.1 216.5.1 216.7.1 216.9.1 216.11.1 91.74 216.1.1 216.3.1 216.5.1 216.7.1 216.9.1 216.11.1 92.76 4168 Karos - (1998-214) 97.21 4238 Kistokaj - (1999-214) 18.4 96,7 Terepmagasság 96.71 17,66 Terepmagasság 17.9 17.4 96.21 16.9 95.71 16.4 95.21 15.9 94.71 15.4 94.21 14.9 93.71 14.4 216.1.1 216.3.1 216.5.1 216.7.1 216.9.1 216.11.1 93.21 216.1.1 216.3.1 216.5.1 216.7.1 216.9.1 216.11.1 13.9

TALAJVÍZSZINTEK 116,48 Terepmagasság 4396 Ludas - (3-214) 117.22 93,18 Terepmagasság 1817 Mezőcsát - (1985-214) 93.51 116.22 93.1 115.22 92.51 114.22 113.22 92.1 112.22 91.51 6 111.22 91.1 7 11.22 8 19.22 9.51 9 18.22 9.1 17.22 89.51 1 16.22 1 15.22 89.1 1 216.1.1 216.3.1 216.5.1 216.7.1 216.9.1 216.11.1 14.22 216.1.1 216.3.1 216.5.1 216.7.1 216.9.1 216.11.1 88.51 1814 Mezőkeresztes - Átlagos havi talajvízszinz (1984-214) 17.6 1814 Mezőkövesd - (1984-214) 118.32 16,2 Terepmagasság 16.56 117,42 Terepmagasság 117.82 117.32 16.6 116.82 15.56 116.32 15.6 115.82 14.56 115.32 14.6 114.82 114.32 13.56 113.82 13.6 113.32 12.56 5 112.82 12.6 6 112.32 6 111.82 5 11.56 7 111.32 6 11.6 7 11.82 6 216.1.1 216.3.1 216.5.1 216.7.1 216.9.1 216.11.1.56 8 216.1.1 216.3.1 216.5.1 216.7.1 216.9.1 216.11.1 11.32 4393 Miskolc - (2-214) 115.3 3948 Nemesbikk - (1997-214) 95.9 114,53 Terepmagasság 114.8 95.4 114.3 95,8 Terepmagasság 113.8 94.9 113.3 94.4 112.8 112.3 93.9 111.8 93.4 111.3 11.8 92.9 11.3 92.4 5 19.8 6 216.1.1 216.3.1 216.5.1 216.7.1 216.9.1 216.11.1 19.3 216.1.1 216.3.1 216.5.1 216.7.1 216.9.1 216.11.1 91.9 4167 Olaszliszka - (1998-214) 99.54 3662 Pácin - (1993-214) 97.12 98,91 Terepmagasság 99.4 96,61 Terepmagasság 96.62 98.54 96.12 98.4 95.62 97.54 95.12 97.4 94.62 96.54 94.12 96.4 95.54 93.62 95.4 93.12 216.1.1 216.3.1 216.5.1 216.7.1 216.9.1 216.11.1 94.54 216.1.1 216.3.1 216.5.1 216.7.1 216.9.1 216.11.1 92.62

TALAJVÍZSZINTEK 4176 Poroszló-Nagyállás - (1998-214) 92.82 3749 Sajóörös - (1994-214) 96.7 91,93 Terepmagasság 92.32 95,89 Terepmagasság 96.2 91.82 95.7 91.32 95.2 94.7 9.82 94.2 9.32 93.7 89.82 93.2 89.32 92.7 88.82 92.2 88.32 91.7 216.1.1 216.3.1 216.5.1 216.7.1 216.9.1 216.11.1 87.82 5 216.1.1 216.3.1 216.5.1 216.7.1 216.9.1 216.11.1 91.2 4242 Sárospatak-Baksa-tanya - (-214) 96.45 4399 Sárospatak-Baksa-tanya 2. - (2-214) 96.17 95,68 Terepmagasság 95.95 95.67 95.45 95,2 Terepmagasság 95.17 94.67 94.95 94.17 94.45 93.67 93.95 93.17 93.45 92.67 92.95 92.17 92.45 91.67 216.1.1 216.3.1 216.5.1 216.7.1 216.9.1 216.11.1 91.95 216.1.1 216.3.1 216.5.1 216.7.1 216.9.1 216.11.1 91.17 3821 Sárospatak-Várhomok - (1995-214) 96.48 1813 Szentistván - (1984-214).78 95,66 Terepmagasság 95.98 99,91 Terepmagasság.28 95.48 99.78 94.98 99.28 94.48 98.78 93.98 98.28 93.48 97.78 92.98 92.48 97.28 91.98 96.78 216.1.1 216.3.1 216.5.1 216.7.1 216.9.1 216.11.1 91.48 216.1.1 216.3.1 216.5.1 216.7.1 216.9.1 216.11.1 96.28 4395 Szihalom - (2-214) 117.85 4394 Szikszó - Átlagois havi talajvízszint (2-214) 122.65 116,91 Terepmagasság 117.35 116.85 121,87 Terepmagasság 122.15 116.35 121.65 115.85 121.15 115.35 114.85 12.65 114.35 12.15 113.85 119.65 113.35 112.85 119.15 5 112.35 118.65 6 111.85 118.15 6 111.35 7 11.85 117.65 7 11.35 5 117.15 8 19.85 8 19.35 6 116.65 9 216.1.1 216.3.1 216.5.1 216.7.1 216.9.1 216.11.1 18.85 6 216.1.1 216.3.1 216.5.1 216.7.1 216.9.1 216.11.1 116.15

TALAJVÍZSZINTEK 1796 Taktaharkány - (1984-214) 96.45 439 Tarnaméra - Átlagos havi talajvízszinz (2-214) 12.73 95,56 Terepmagasság 95.95 95.45 11,78 Terepmagasság 12.23 11.73 94.95 94.45 11.23 93.95.73 93.45.23 92.95 92.45 99.73 216.1.1 216.3.1 216.5.1 216.7.1 216.9.1 216.11.1 91.95 216.1.1 216.3.1 216.5.1 216.7.1 216.9.1 216.11.1 99.23 4172 Tarnaörs - (1998-214) 96.64 9,81 Terepmagasság 1835 Tiszadorogma - (1985-214) 91.13 96.14 9.63 95,76 Terepmagasság 95.64 9.13 95.14 89.63 89.13 94.64 88.63 94.14 88.13 93.64 87.63 93.14 87.13 92.64 86.63 216.1.1 216.3.1 216.5.1 216.7.1 216.9.1 216.11.1 92.14 216.1.1 216.3.1 216.5.1 216.7.1 216.9.1 216.11.1 86.13 1893 Tiszadorogma - (1985-214) 89.71 192349 Tiszadorogma - (2-214) 91.64 89,12 Terepmagasság 89.21 91,4 Terepmagasság 91.14 9.64 88.71 9.14 88.21 89.64 89.14 87.71 88.64 87.21 88.14 87.64 86.71 87.14 216.1.1 216.3.1 216.5.1 216.7.1 216.9.1 216.11.1 86.21 216.1.1 216.3.1 216.5.1 216.7.1 216.9.1 216.11.1 86.64 3822 Tiszakarád - (1995-214) 97.56 4241 Tiszakarád - (1999-8; 21-214) 96.26 96,74 Terepmagasság 97.6 96.56 95,45 Terepmagasság 95.76 96.6 95.26 95.56 94.76 95.6 94.26 94.56 94.6 93.76 93.56 93.26 93.6 92.56 92.76 5 216.1.1 216.3.1 216.5.1 216.7.1 216.9.1 216.11.1 92.6 216.1.1 216.3.1 216.5.1 216.7.1 216.9.1 216.11.1 92.26

TALAJVÍZSZINTEK 4239 Tiszalúc - (1999-214) 11.47 449 Tolcsva - (3-214) 111.59,61 Terepmagasság.97 11,69 Terepmagasság 111.9 11.59.47 11.9 99.97 19.59 19.9 99.47 18.59 98.97 18.9 98.47 17.59 17.9 97.97 16.59 97.47 5 16.9 96.97 6 15.59 6 15.9 96.47 7 14.59 5 95.97 7 14.9 8 13.59 6 95.47 8 13.9 6 216.1.1 216.3.1 216.5.1 216.7.1 216.9.1 216.11.1 94.97 9 216.1.1 216.3.1 216.5.1 216.7.1 216.9.1 216.11.1 12.59 4169 Viss - (1998-214) 99.23 4173 Zaránk - (1998-214).43 98,54 Terepmagasság 98.73 99.93 98.23 97.73 99,49 Terepmagasság 99.43 97.23 98.93 96.73 96.23 98.43 95.73 97.93 95.23 94.73 97.43 94.23 96.93 5 93.73 96.43 6 93.23 6 216.1.1 216.3.1 216.5.1 216.7.1 216.9.1 216.11.1 92.73 216.1.1 216.3.1 216.5.1 216.7.1 216.9.1 216.11.1 95.93

minimum-maximum léghőmérséklet ( C), csapadék (mm), légnedvesség (%) légnyomás (hpa) és éves csapadék (mm) minimum-maximum léghőmérséklet ( C), csapadék (mm), légnedvesség (%) légnyomás (hpa) és éves csapadék (mm) METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK NÉHÁNY ÁLLOMÁSON 216. évi meteorológiai adatok: Miskolc-Diósgyőr 14 9 8 7 6 4 3 2 1-1 -2 96 88 8 72 64 56 48 32 24 16 8-3 1. 1. 2. 1. 3. 1. 4. 1. 5. 1. 6. 1. 7. 1. 8. 1. 9. 1. 1. 1. 11. 1. 12. 1. napi csapadék maximum léghőmérséklet minimum léghőmérséklet légnedvesség légnyomás éves csapadék 64. ábra: 216. évi mérési adatok: Miskolc-Diósgyőr 38 216. évi meteorológiai adatok: Kékestető 14 9 8 7 6 4 3 2 1-1 -2 96 88 8 72 64 56 48 32 24 16 8-3 1. 1. 2. 1. 3. 1. 4. 1. 5. 1. 6. 1. 7. 1. 8. 1. 9. 1. 1. 1. 11. 1. 12. 1. napi csapadék maximum léghőmérséklet minimum léghőmérséklet légnedvesség légnyomás éves csapadék 65. ábra: 216. évi mérési adatok: Kékestető 39 38 Adatforrás: OMSZ 39 Adatforrás: OMSZ

minimum-maximum léghőmérséklet ( C), csapadék (mm), légnedvesség (%) légnyomás (hpa) és éves csapadék (mm) minimum-maximum léghőmérséklet ( C), csapadék (mm), légnedvesség (%) légnyomás (hpa) és éves csapadék (mm) METEOROLÓGIAI MÉRÉSI ADATOK néhány ÁLLOMÁSon 216. évi meteorológiai adatok: Eger 14 9 8 7 6 4 3 2 1-1 -2 96 88 8 72 64 56 48 32 24 16 8-3 1. 1. 2. 1. 3. 1. 4. 1. 5. 1. 6. 1. 7. 1. 8. 1. 9. 1. 1. 1. 11. 1. 12. 1. napi csapadék maximum léghőmérséklet minimum léghőmérséklet légnedvesség légnyomás éves csapadék 66. ábra: 216. évi mérési adatok: Eger 4 216. évi meteorológiai adatok: Jósvafő 14 9 8 7 6 4 3 2 1-1 -2 96 88 8 72 64 56 48 32 24 16 8-3 1. 1. 2. 1. 3. 1. 4. 1. 5. 1. 6. 1. 7. 1. 8. 1. 9. 1. 1. 1. 11. 1. 12. 1. napi csapadék maximum léghőmérséklet minimum léghőmérséklet légnedvesség légnyomás éves csapadék 67. ábra: 216. évi mérési adatok: Jósvafő 41 4 Adatforrás: OMSZ 41 Adatforrás: OMSZ (a távmérő üzemzavara miatt, az adatsorok októbertől hiányosak)