SEVESO IRÁNYELVEK (I - III.) BEVEZETÉSÉNEK ELŐZMÉNYEI Szabó István tű. alezredes iparbiztonsági főfelügyelő Veszélyes anyagok a telephelyen Zalaegerszeg, 2015. június 9.
Az előadás tartalma: 1. SEVESO 2. BHOPAL 3. TOVÁBBI KATASZTRÓFÁK 4. IRÁNYELVEK 5. HAZAI JOGREND
1976. július 10-én a Milánótól mintegy 20 kilométerre fekvő észak-olaszországi kisváros, Meda mellett robbanás történt egy gyógyszer- és kozmetikum-alapanyagokat előállító vegyi üzemben.
A baleset következtében 1 kg dioxin került a levegőbe, a kéményen távozva. Ez a halálos méreg Seveso városba került.
Dioxinnak nevezik azt a két szerves heterociklusos vegyületet, amelyek egymás izomerjei, nevük: 1,2-dioxin (vagy o-dioxin) és 1,4-dioxin (vagy p-dioxin. Szerkezeti képletüket a jobb oldali ábra mutatja. Mindkettő a heterociklusos vegyületek családjába tartozik. A dioxinok elnevezés 210 vegyületet takar. E vegyületek hasonló kémiai felépítésűek, változó számú klóratomot és aromás gyűrűt tartalmaznak. Vízben elhanyagolható mértékben, viszont szerves oldószerekben és zsiradékokban (többek között zsírszövetekben is) kiválóan oldódnak, ezért jellemző rájuk, hogy felhalmozódnak az élő szövetekben. Egyesek közülük bizonyítottan karcinogének, mások az immunrendszert károsítják.
A gyártó cég a baleset után 1 hétre értesítette a hatóságot. A növényzet kipusztult, az állatok hullottak egymás után.
Több, mint 200 gyerek betegedett meg klóraknéban. Ennél a betegségnél klórozott szénhidrogének által előidézett mérgezéséről van szó. Megjelenése alapján pattanásszerű. Tipikus jegyei pl. a mitesszerek, a megvastagodott szaruréteg, valamint gyulladásos tályogok és csomók a bőr érintett részein. A klórakne a kontakt akne (venenata acne) egyik formája, amely akkor keletkezik, ha a bőr közvetlen kapcsolatba kerül egy adott anyaggal. A bőrelváltozások különösen az arcot érintik.
A város házait lerombolták, és veszélyeshulladék-lerakóba temették. A környéken 30 cm mélyen kellett eltávolítani- és 1000 o C-on kiégetni a talajt.
Ez a történelem majdnem legnagyobb ipari balesete. A szerencsétlenség 37 ezer embert érintett, a legveszélyeztetettebb területeken 11 ezren hagyták el az otthonukat. Közvetlen halálos áldozatot nem követelt ugyan a katasztrófa, de a baleset következtében kiszabadult mérgező anyagok egészségügyi következményeit a mai napig nem sikerült pontosítani. Mindenesetre a következő hónapokban százaknál alakultak ki fekélyek, és 70-80 ezer háziállatot pusztítottak el a hatóságok, nehogy a táplálkozási láncon keresztül emberi szervezetbe kerüljön a dioxin. A vétkes cég kártérítést fizetett. Wikipedia
Az előadás tartalma: 1. SEVESO 2. BHOPAL 3. TOVÁBBI KATASZTRÓFÁK 4. IRÁNYELVEK 5. HAZAI JOGREND
1984. December 3-án kora reggel egy biztonsági szelep kinyílt egy nagyon mérgező metil izocianátot (MIC) tartalmazó tároló tartályon az Union Carbide India Ltd. Bhopali növényvédő szereket gyártó üzemében, Indiában.
A bhopali üzem rozsdás csővezetékeiből víz és vasdarabkák kerültek az egyik metil-izocianátot tartalmazó tartályba, minek következményeként megfordíthatatlan kémiai reakciósorozat indult be: a folyékony metil-izocianát forrni kezdett, majd - megfelelő hűtés híján - gázzá alakult; a nyomás egy idő után oly hatalmasra nőtt a tartályban, hogy a gáz kitört a biztonsági szelepeken át, szétfeszítette a tartályt borító betonszarkofágot, és kijutott a légkörbe.
A metil-izocianát (MIC) egy szerves vegyület, képlete C2H3NO, elrendezése H3C-N=C=O. Szinonimái: izociano-metán, metil-karbil-amin és MIC. Erősen mérgező és irritáló hatású, színtelen, szúrós szagú folyadék. A MIC a légutakba jutva reakcióba lép a vízzel, annak cseppjeit a tüdő járataiba és hörgőibe hajtva; a halálos dózist belélegző áldozat gyakorlatilag a saját testnedveibe fullad bele.
A 42 tonnányi MIC gázfelhő elárasztotta az üzem mellett lévő lakótelepet, beleértve a telephely mellé épült bódévárost is.
Közel 2000 ember halt meg rövid időn belül és a sérültek száma több tízezer volt.
1982-ben az UCC biztonságtechnikai team-je meglátogatta a bophali üzemet. A jelentésük általánosságban kedvezően foglalta össze a látogatás tapasztalatait, azonban 10 biztonsági észrevételt soroltak fel, többek között az alábbiakat: 3. Mérgező anyagok kibocsátásának lehetősége a foszgén/mic egységekben és a tároló területen, berendezés meghibásodás, üzemelési problémák, vagy karbantartási problémák következtében. 4. Kötött vízsugár permet védelem hiánya az üzem több területén. 7. Hiányosságok a biztonsági szelep és műszer karbantartási programban. 8. Hiányosságok a Mester Cím / kizárás eljárás alkalmazásában 10. A nagy személyzeti forgás által okozott problémák az üzemben, különösen az üzemeltetésben.
1981 és 1984 között több súlyos baleset volt az üzemben. 1981 decemberében három dolgozó szenvedett foszgén gáz mérgezést és az egyik meghalt. Két héttel később 24 dolgozót ért foszgén expozíció egy szivárgásnál. 1982 februárban 18 dolgozót ért MIC expozíció egy szivárgásnál. 1982 októberben három dolgozó szenvedett sérülést és közeli lakosokat ért expozició egy sósav és kloroform szivárgásnál.
Mintegy 25.000 ember halt meg a katasztrófát követő években. Minimum 120.000 helybéli szenvedett maradandó károsodást. A metil-izocianát hosszú távú mellékhatásaiként már vakságot, tüdőödémát, veseelégtelenséget és különféle születési rendellenességeket is leírtak. A baleset helyszínén mindmáig 425 tonna veszélyes hulladék vár hatástalanításra
Üzemeltetői felelősség (biztonság irányítási rendszer) biztonsági rendszer hiánya, létszám leépítés, a legfontosabb pozíciókban dolgozó munkások nem rendelkeztek kellő ismeretekkel a veszély felméréséhez, olcsóbb anyagok használata, a gyár karbantartását teljesen elhanyagolták, tárolási előírások figyelmen kívül hagyása, hűtőrendszer lekapcsolása, szódalúgot termelő szerkezet üzemképtelensége, a szirénák sem működtek
Hatóságok tevékenysége lakóházak építésének engedélyezése az üzem működését követően, illegális bódéváros későbbi engedélyezése (kilakoltatás elkerülése) kórházak felkészületlensége, azonnali intézkedések hiánya, lassú akadozó kivizsgálás, felelősségre vonás, mentesítés hiánya,
A cég 1990-ben a követelt 3,3 milliárd dollár helyett 470 millió dollár kártérítést fizetett az indiai államnak. A pénznek mind a mai napig csak töredéke jutott el az áldozatokhoz, illetve hozzátartozóikhoz. A Union Carbidot 2001-ben felvásárló amerikai Dow Chemical nem hajlandó további kártérítést fizetni, illetve a szennyezett területet megtisztítani. Az üzem több, mint, 25 éve lezárva áll. a vegyipar Csernobilja
Az előadás tartalma: 1. SEVESO 2. BHOPAL 3. TOVÁBBI KATASZTRÓFÁK 4. IRÁNYELVEK 5. HAZAI JOGREND
1974 Flixborough (anglia) 50.000 t cikohexán szabadult fel és robbant be! Következmények: 1. 24 hektáros terület teljes elpusztulása 2. 28 halott 89 sebesült 3. 3,5 km-es körben a házak 90%-a lakhatatlanná vált!
1974 Flixborough (anglia) A ciklohexán kiszabadulását egy föld alatti csővezeték két eleme közt alkalmazott ideiglenes rögzítő elem hibája okozta. Ez a rögzítő elem nem került engedélyezésre!!!
1986 Basel (Svájc) Tűz ütött ki egy raktárban 1. 1250 tonna anyag (főleg rovarirtó szer) égett el 2. A tűz oltásánál keletkező vizet a csatornarendszer nem bírta=> a szennyezett víz egyenesen a Rajnába ömlött 3. A Rajna vize 500km hosszan környezeti katasztrófa áldozata lett=> ökológiája jelentősen károsodott
1990 Tolouse (Franciaország) Okok tisztázatlanok 29 azonnali halott 2442 sebesült 782-t kellett kórházba vinni A robbanás helyén ma egy 15m átmérőjű 5-6 méter mély lyuk található A vegyi üzemben ammónium-nitrát volt, ami csak 200 o C-on robban
Tolouse Ezek a képek a robbanástól csaknem 500m-re készültek!!
Az előadás tartalma: 1. SEVESO 2. BHOPAL 3. TOVÁBBI KATASZTRÓFÁK 4. IRÁNYELVEK 5. HAZAI JOGREND
SEVESO I. Irányelv Az Európai Gazdasági Közösségek Tanácsa 1982. június 24.-i (82/501 EGK számú) SEVESO I. Irányelve foglalkozott először átfogóan az egyes ipari tevékenységekkel járó súlyos baleseti kockázatokkal, és előírta a Tagállamok számára, hogy legkésőbb 1986. január 8.-ig meghozzák azokat a belső jogi intézkedéseket, amelyek szükségesek az Irányelv előírásainak megvalósításához.
A SEVESO I. Irányelv és az ipari balesetek országhatáron túli hatásairól szóló Helsinki Egyezmény kapcsolata Az Egyezményt 1992. március 17-én Helsinkiben írták alá a részes államok. Az Egyezményhez az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság tagállamai, a szervezetben konzultatív státusszal rendelkező országok és az ENSZ/EGB tagállamok által létrehozott regionális szervezetek csatlakozhattak. Az Egyezmény célja az volt, hogy elősegítse a nemzetközi együttműködést az érintett államok között a súlyos balesetek országhatáron túl terjedő hatásainak megelőzése, a felkészülés, a kölcsönös segítségnyújtás területén, és lehetővé tegye az országok közötti gyors tájékoztatást.
SEVESO II. Irányelv A Tanács 1996. december 9.-i (96/82/EGK) SEVESO II. Irányelvében újra fogalmazta a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek ellenőrzéséről szóló határozatát. Az Irányelv 1997. február 3.-án lépett életbe, és a tagállamoknak a nemzeti törvényalkotásban 24 hónapon belül kellett megerősíteni, majd 1999. február 3.-tól alkalmazni az előző SEVESO I. érvényességének visszavonásával egyidejűleg.
Seveso III. Irányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-án elfogadta az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendeletet (CLP), mely 2009. január 20-án lépett hatályba. A Seveso II. irányelvben, illetve annak 1. számú mellékletében foglaltakat, összhangba kellett hozni az említett CLP rendelet előírásaival. Fentiekre való tekintettel, illetve a rendelkezések eredményesebbé, hatékonyabbá és ésszerűbbé válásának biztosítása, s ezzel a védelem szintjének megtartása és további javítása érdekében az Európai Parlament és Tanács 2012-ben elfogadta a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK Irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről rendelkező 2012/18/EU Irányelvet, azaz a Seveso III-at.
Az előadás tartalma: 1. SEVESO 2. BHOPAL 3. TOVÁBBI KATASZTRÓFÁK 4. IRÁNYELVEK 5. HAZAI JOGREND
Nemzeti szabályozás a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről szóló 114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII.27.) EüM. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet
Azért ilyen képek után mindig picit erősebben ölelem meg a kisfiam reggel... Proctor http://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/2014/01/23/a_bhopali_katasztrofa_1984
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Szabó István tű. alezredes iparbiztonsági főfelügyelő Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Telefon: +3692-549-395 GSM: +3620-237-7688 EKG: 39060 E-mail: istvan.szabo.zalamki@katved.gov.hu