Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi és Kriminológiai Intézeti Tanszék S Z A K D O L G O Z A T A közlekedési bűncselekmények szabályozása különös tekintettel a közúti balesetek okozására Konzulens: Dr. Jacsó Judit Egyetemi docens Büntetőjogi és Kriminológiai Intézeti Tanszék Készítette: Paszternák Dániel Igazságügyi igazgatási alapszak levelező tagozat Miskolc, 2014.
2 University of Miskolc Faculty of Law Department of Criminal Law and Criminology D I S S E R T A T I O N Regulation of traffic crimes especially for causing road accidents Consultant: Dr. Judit Jacsó associate professor Department of Criminal Law and Criminology Written by: Dániel Paszternák Justice Administration BSc correspondence courses Miskolc, 2014.
3 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 6 2. A magyar büntetőjog története a Csemegi Kódextől napjainkig... 7 2.1. A közlekedési büntetőjog, mint önálló büntetőjogi kategória... 9 2.2. A büntető törvénykönyv szerkezete... 9 3. A közlekedési bűncselekmények hatályos szabályozásának általános jellemzői 10 3.1. A közlekedési büntetőjog forrásai... 10 4. Büntetőjogi tényállási elemek... 11 4.1. A bűncselekmény jogi tárgya... 12 4.1.1.A közlekedési bűncselekmények jogi tárgya... 12 4.2. Az objektív tényállási elemek, azaz a bűncselekmény tárgyi oldala... 12 4.2.1. Elkövetési magatartás... 13 4.2.2. Elkövetési tárgy... 13 4.2.3. Az eredmény... 14 4.2.4. Az okozati összefüggés... 14 4.2.5. Az elkövetés szituációjához tartozó tényállási elemek... 14 4.2.6. A közlekedési bűncselekmények objektív tényállási elemeiről... 14 4.2.5. Veszélyhelyzet, mint eredmény... 17 4.3. A bűncselekmény alanya... 19 4.3.1. A közlekedési bűncselekmények alanya... 19 4.4. Az okozati összefüggés... 20 4.5. A szubjektív tényállási elemek... 21 4.5.1. Szándékosság... 21 4.5.2. Gondatlanság... 22 4.5.3. Vegyes bűnösség... 23 4.6. A bűncselekmények stádiumai... 24 4.6.1. A közlekedési bűncselekmények stádiumai... 24 5. A Btk. Különös részében foglalt közlekedési bűncselekmények... 25 5.1. A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény... 26 5.2. Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése... 26 5.3. Közúti veszélyeztetés... 27
4 5.4. Közúti baleset okozása... 27 5.5. Járművezetés ittas állapotban... 27 5.6. Járművezetés bódult állapotban... 28 5.7. Járművezetés tiltott átengedése... 28 5.8. Cserbenhagyás... 28 6. A közúti baleset okozásának büntetőjogi felelősségeiről... 28 7. A közúti baleset okozásának elemzése... 29 7.1. A bűncselekmény jogi tárgya... 30 7.2. Az elkövetési magatartás... 30 7.3. A bűncselekmény elkövetője... 31 7.4. A bűncselekmény passzív alanya... 31 7.5. A bűncselekmény eredménye... 32 7.6. Az elkövető bűnössége... 33 7.7. Minősített esetek... 34 7.8. Bűncselekmények találkozása... 34 8. Közlekedési balesethez vezető okok... 35 8.1. Sebesség helytelen megválasztása... 36 8.2. Az elsőbbségi jog meg nem adása... 37 8.3. Gyalogos-átkelőhelyen, illetőleg vasúti átjáróban bekövetkezett balesetek... 38 8.4. Az előzés szabályainak megszegése... 39 8.5. Alkalmatlan egészségügyi állapot... 40 8.6. Pszichológia és jog megfeleltetése... 40 8.7. Diszkó-balesetek... 42 9. A közlekedési bűncselekmények nyomozása... 42 9.1. A közlekedési balesetek bekövetkezését, esetleges bejelentését követő intézkedések, eljárás a helyszínen... 43 9.2. A helyszíni szemléről általában... 44 9.3. Közlekedési bűncselekmények nyomozására vonatkozó különös szabályok.. 46 9.4. Közlekedési bűncselekmények esetén a legfontosabb szakértői vizsgálatok... 46 10. Büntetéskiszabási tényezők... 47 10.1. Az ítélkezésben értékelhető tényezőkről... 48 10.2. A büntetést befolyásoló alanyi és tárgyi tényezők... 49
5 10.2.1. A büntetést befolyásoló alanyi tényezők a közlekedési bűncselekményekre vonatkozóan... 49 10.2.2. A büntetést befolyásoló tárgyi körülmények a közlekedési bűncselekményekre vonatkozóan... 50 10.3. Bírói gyakorlat... 51 11. A büntetőjogi mediációról... 51 11.1. Mikor kerülhet sor és mikor nem kerülhet sor mediációs eljárásra... 52 11.2. A mediációs eljárás eredménye... 53 12. A közúti közlekedési balesetek megelőzése... 54 12.1. Balesetelhárítási kötelezettség... 54 12.2. A közlekedésbiztonság résztvevői és szerepük... 54 12.3. Közlekedésbiztonsági intézkedések... 55 12.3.1. Közlekedésbiztonságot javító fejlesztés... 55 12.3.2. A közlekedési ismeretek egész életen át történő tanítása-tanulása... 56 12.3.3. A rendőri forgalomellenőrzés... 56 12.3.4. Pontrendszer... 57 12.3.5. Utánképzés... 58 12.3.6. Közlekedésbiztonsági Akcióprogram... 58 13. Közlekedési szabályok megszegése külföldön... 59 13.1. A közlekedési szabályok európai modellje... 59 14. Közlekedési bűnözési statisztika... 60 15. Összegzés... 62 BIBLIOGRÁFIA... 64
6 1. Bevezetés A modern élet egyik különösen nagy kockázattal járó, komoly veszélyforrást jelentő területe a közlekedés. Ennek megfelelően ma már természetesnek tartjuk, hogy az államok büntetőjogi eszközökkel is törekednek a kockázatok csökkentésére, a közlekedés biztonságának garantálására és az előzőek révén a közlekedő ember életének, testi épségének védelmére. A motorizáció fejlődésének hatására fokozatosan alakult ki a közlekedési viszonyokra vonatkozó, viszonylagos önállósággal rendelkező büntetőjogi szabályrendszer. Így történt ez hazánkban is. 1 Szakdolgozati témaválasztásomat közlekedési bűncselekmények, közúti balesetek az indokolja, hogy a levelező szakon folytatott főiskolai tanulmányaim mellett főállásban az Országos Mentőszolgálatnál dolgozom és ebből kifolyólag munkám során sajnálatosan gyakran találkozom a közlekedési bűncselekmények fejezetkörébe tartozó bűncselekményekkel. Ezért aztán minél többet olvastam és tanultam róla, annál érdekesebbnek találtam a témát jogi megközelítésből is, hiszen nem elhanyagolható az a tény, hogy hazánkban minden évben annyian halnak meg közlekedési balesetben, mint amennyien egy átlagos faluban élnek. Így amikor eljött a szakdolgozat témaválasztásának ideje, természetesen ebben a témakörben gondolkodva jutottam arra az elhatározásra, hogy ezt szeretném bővebben elemezni és ismertetni. A szakdolgozatom első nagy fejezetében röviden ismertetem a magyar közlekedési büntetőjog történetét, majd általánosságban írok a közlekedési bűncselekményekről, végül a dogmatikai elemzés sorrendjét követve kívánom kifejteni a közúti baleset okozására vonatkozó büntetőjogi tényállást. Említést teszek azon leggyakrabban elkövetett jogi szabályok megsértéséről, melyek során napjainkban statisztikailag a legtöbb közlekedési baleset történik. Mindezek után a rendőrség szemszögéből is ismertetni szeretném a közlekedési balesetek során teendő intézkedéseket, valamint a jelenség természetéből adódó sajátos ítélkezési és büntetéskiszabási tényezőket is igyekszem bemutatni. 1 Görgényi-Gula-Horváth-Jacsó-Lévay-Sántha-Váradi Magyar Büntetőjog Különös rész Wolters Kluwer Kft. Budapest, 2013. 251. oldal
7 A tárgyalt bűncselekmények megelőzését és a balesetek elhárítására vonatkozó kötelezettségeket is át kívánom röviden tekinteni, továbbá említést teszek egyes közlekedésbiztonsági intézkedésekről is, végül a közlekedési szabályok európai modelljéről is írok néhány gondolatot. 2. A magyar büntetőjog története a Csemegi Kódextől napjainkig Magyarországon eddig négy Büntető Törvénykönyvet alkottak. Az első önálló magyar büntető törvénykönyv az 1878. évi V. törvénycikk, az ún. Csemegi Kódex. Ebben még a XXXIX. fejezetben korlátozottan, a vaspályák és hajók tekintetében került szabályozásra közlekedéssel kapcsolatos bűncselekmény, lévén, hogy nem létezett még a motorizáció, azonban átvéve a német és osztrák büntető törvénykönyvi megoldást az ezen törvényi tényálláshoz kapcsolódó gondatlan emberölés, illetve a gondatlan súlyos testi sértés egyik válfajaként büntetni rendelte a közlekedési gondatlanságot. Az egyes közlekedési ágazatok fejlődésével azonban folyamatosan alakult ki a specifikus szabályozás. A Csemegi Kódexet módosító 1948. évi XLVIII. törvény - harmadik büntetőnovella - volt az első olyan jogszabály, amely kifejezetten a közlekedés veszélyeztetése címén rendelte büntetni a szárazföldi, a vízi és a légi közforgalmú közlekedés biztonságát szándékosan megzavaró és ezzel veszélyt előidéző cselekményeket. Az első magyar büntető törvénykönyv azonban a vasúti és a vízi közlekedéssel kapcsolatosan eredendően is tartalmazott egyfajta veszélyeztetési tényállást, mégpedig a vaspályák, hajók megrongálásával a vasúton, vagy hajón lévő személyek, vagy áruk veszélynek kitételéről, s ennek a cselekménynek a gondatlan alakzata is vétségként büntetendő volt. Ezen törvényi tényállások valójában a jelenlegi közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény elődjének tekintendők. 2 A II. Világháborút követően a büntetőjog teljes anyagát felölelő új Büntető Törvénykönyv megalkotására az 1961. évi V. törvénnyel került sor. Ebben a közlekedési büntetőjog törvényi tényállásainak legfőbb közös sajátossága, hogy alkalmazásának alapját a közlekedési szabályok megszegése képezi két paragrafusban, a közbiztonság és a közrend elleni bűntettek fejezetében. 3 Ugyancsak fontos állomást jelentett a közlekedési büntetőjog történetében az 1961. évi V. törvényt módosító és 2 Kereszty Béla: A magyar közlekedési büntetőjog kézikönyve KJK Kerszöv Kiadó, Budapest, 2005., 14. oldal 3 Kereszty Béla: A magyar közlekedési büntetőjog kézikönyve KJK Kerszöv Kiadó, Budapest, 2005., 17. oldal
8 egyben kiegészítő 1971. évi 28. törvényerejű rendelet, mivel a közúti közlekedésben elkövethető deliktumok tényállásait kiemelte a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés keretéből és egységes közlekedési bűncselekményi tényállásokat alkotott, azonban még mindig nem önálló cím alatt, vagy fejezetben, hanem a közbiztonság és a közrend elleni bűncselekmények fejezetén belül. 4 Itt fontos megemlíteni azon lényeges jogszabály elfogadását, mely a közúti közlekedés általános és különös szabályairól rendelkezik, azaz a KRESZ-t. (1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet) A közlekedési büntetőjog kiteljesedése az 1978. évi IV. törvény során történt meg, mely már külön fejezetet szentel a közlekedési bűncselekményeknek a XIII. fejezetben hat törvényi tényállással. Ez azonban nem jelentette önálló közlekedési büntetőjog kialakítását. Az általános büntetőjogi elvek és szabályok a közlekedési bűncselekményekre is érvényesek, de ez a szerkezeti megoldás kiemelte viszonylagos önállóságukat. Figyelembe vette, hogy a közlekedés valamennyi ága, különösen pedig a közúti közlekedés rohamosan fejlődik, és a társadalom életének egyre fontosabb összetevője. A bűncselekmények tárgya a vasúti, a légi, a vízi és a közúti közlekedés biztonsága, azonban közúti közlekedési bűncselekményként rendeli büntetni a közúti járművezetés szabályainak megszegésével nem közúton sérülés vagy halál okozását is, s jellegüket tekintve ezek a magatartások is közlekedési bűncselekmények. 5 A legújabb, a jelenleg hatályos büntetőjogi kódex, a 2012. évi C. törvény, mely az elmúlt harminc évben, a korábbi Btk. hatályba lépése óta átalakult bűnözési formákat is figyelembe veszi. Ezen új Btk. egyes bűncselekmények vonatkozásában súlyosabb büntetéseket alkalmaz a korábbi törvénykönyvnél. 12 évre szállítja le a büntethetőség korhatárát - bár ez a közlekedési bűncselekményeket nem igazán érinti -, azonban mégis fontosnak tartom megemlíteni. A közúti veszélyeztetés tényállását kiegészíti, így lehetőség nyílt arra, hogy a gyakorlatban gyakran megvalósuló közúti veszélyeztetés személyi sérüléssel nem járó alapesete közforgalom elől el nem zárt magánúton (pl. hipermarketek, illetve benzinkutak parkolójában és szervizútján) is elkövethető. A korábbi Btk-val ellentétben a járművezetés bódult állapotban önálló tényállássá vált. A járművezetés ittas állapotban tényállás vonatkozásában a törvény azt bünteti, ha a tettes 4 Kereszty Béla: A magyar közlekedési büntetőjog kézikönyve KJK Kerszöv Kiadó, Budapest, 2005., 19. oldal 5 A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény indokolása
9 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetőleg 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb értéket eredményező szeszes ital fogyasztásából származó alkohollal a szervezetében vezet. 6 2.1. A közlekedési büntetőjog, mint önálló büntetőjogi kategória A közlekedési bűncselekmények fejlődéstörténetében, fogalomrendszerében és dogmatikájában rejlő sajátosságok teszik indokolttá a közlekedési bűncselekmények önálló fejezetben való elhelyezését a bűncselekmények komplex jogtárgya miatt. Minderre hatással volt többek közt a szabályok megsértőinek az általános bűnelkövetőktől eltérő társadalmi pozíciója, az, hogy a közlekedési bűncselekmények elkövetője gyakorlatilag mindenki lehet az is, aki általában normális körülmények között a jogszabályok előírásait betartva, azoknak engedelmeskedve él és dolgozik. Nem hagyhatók figyelmen kívül a szankciók alkalmazásának sajátos céljai: a szabályszegések, s ezzel a balesetek számának csökkentése, a szabályok betartására késztetés elsősorban úgy, hogy az elkövetőt visszatartsa a további szabályszegéstől. A balesetek számának szaporodása, s ezzel együtt a közvélemény nyomása folytán a büntetőjognak is szerepet kellett vállalnia a közlekedésben tanúsított magatartások megítélésében, ez pedig megfelelő büntetőnormák megalkotása nélkül nem volt lehetséges 1789 után, azaz az Ember és a polgár jogai deklarációjának közzétételét követően. A törvényesség elve a jogállamiság követelményének, a jogbiztonságnak a megtestesülése. 7 Amit nem tilt a törvény, nem lehet megbüntetni (nullum crimen sine poena) szögezte le az említett nyilatkozat. 8 2.2. A büntető törvénykönyv szerkezete A Büntető Törvénykönyv két jól elkülöníthető részből épül fel. Az Általános Rész tartalmazza azokat az alapelveket, definíciókat, szabályozásokat, amelyek minden bűncselekmény elkövetése esetében felmerülhetnek. A Különös Rész fejezetei az egyes 6 A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény indokolása, IV. Az új Btk. Különös Részének újításai, 10. pont 7 Kereszty Béla: A magyar közlekedési büntetőjog kézikönyve KJK Kerszöv Kiadó, Budapest, 2005., 12. o. 8 A deklaráció (Declaration des droits de l homme et du citoyen) a francia forradalom során a Nemzetgyűlés Lafayette indítványára ünnepélyesen tett nyilatkozata.
10 bűncselekmények csoportosításán alapulnak. Szerkezete két fő részből áll, a törvényi tényállásból és a büntetési tételből. 3. A közlekedési bűncselekmények hatályos szabályozásának általános jellemzői Dolgozatom most következő fejezetében a közlekedést átfogó törvényi szabályozás rendszeréről kívánok írni, majd a büntetőjogi alapelvek szerint az általános törvényi tényállások ismertetése mellett a közlekedési bűncselekményekre jellemző büntetőjogi ismereteket is párhuzamba kívánom állítani, hogy megismerhető, s érzékelhető legyen az eltérő szabályozás. 3.1. A közlekedési büntetőjog forrásai A büntetőjogi felelősség alapelve alkotmányos alapelv is, mivel az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdése kimondja, hogy Senki nem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy - nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben - más állam joga szerint nem volt bűncselekmény. 11 A büntetőjogi felelősség feltételeinek és akadályainak megállapítása, valamint a büntetőjogi jogkövetkezmények meghatározása csak törvényben történhet. 12 Ennek megfelelően a közlekedési bűncselekmények körébe tartozó egyes deliktumok tényállásai is a Btk-ban találhatóak, mely fejezet jellegzetessége, hogy keretdiszpozíciók formájában kerülnek meghatározásra az egyes büntetőjogi törvényi tényállások. Korábban a bűncselekmények külön törvényekben, illetve a keretdiszpozíciók külön jogszabályokban voltak elhelyezve, azonban mostanra már az egységes szabályozásra vonatkozóan a nullum crimen sine lege elvből kifolyólag kizárólag a Btkban találhatóak büntetőjogi tényállások. A korábbi Btk-ban a közlekedési bűncselekményeket szabályozó fejezetet közvetlenül a személy elleni bűncselekmények után helyezte el a jogalkotó, ezzel is demonstrálni kívánta, hogy a közlekedési bűncselekmények komplex jogi szabályozása az élet és a testi épség körében kiegészítő 11 Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdés 12 Kereszty Béla: A magyar közlekedési büntetőjog kézikönyve KJK Kerszöv Kiadó, Budapest, 2005., 29. o.
11 védelmet nyújt. 13 A jelenleg hatályos büntetőtörvény ugyan már eltérő helyen, a XXII. fejezetben rendelkezik a közlekedési bűncselekményekről, azonban a komplex jogi tárgy, vagyis élet és a testi épség védelme és a közlekedés biztonságához fűződő társadalmi érdek továbbra is meghatározó jellegű. Keretdiszpozíciók viszonylatában az egyes bűncselekmények tényállását más jogágakba tartozó jogszabályok rendelkezései töltik ki tartalommal, így jogforrási szerepük lehet olyan nem büntetőjogi normáknak is, amelyeket más jogforrás tartalmaz. Ezek a jogszabályok tartalmukban főként az államigazgatás körébe tartozó előírásokat tartalmaznak, de egyben meghatározzák a járművezetőkkel kapcsolatos általános elvárásokat is, a járművezetők kötelességeit, a közlekedés során számukra kötelező erővel betartandó konkrét szabályokat. Az alapvető, ún. háttér jogszabályok közlekedési alágazatonként az alábbiak: - 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről - 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről - 1995. évi XCVII. törvény a légiközlekedésről - 2000. évi XLII. törvény a víziközlekedésről - bár szoros értelemben nem jogszabály, azonban mégis fontos az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól A közlekedési szabályok normarendszerén belül két fő csoportot lehet megkülönböztetni, a konkrét és az általános közlekedési szabályok csoportját. Az első, azaz a konkrét csoportba tartozik minden olyan szabály, amely meghatározott helyzetben meghatározott magatartást ír elő, pl. a követési távolság a KRESZ 27. (1) bekezdésében. Általános magatartási szabályokon pedig azokat a szabályokat értjük, amelyek a közlekedésben résztvevőkkel szemben nem meghatározott forgalmi helyzetek, vagy közlekedési manőverek kapcsán, hanem generálisan, közlekedésük egészét illetően támasztanak követelményeket, pl. KRESZ 3. (1) bekezdése. 14 4. Büntetőjogi tényállási elemek Az elfogadott büntetőjogi dogmatikai felosztás szerint a törvényi tényállás négy fő alkotóelemből tevődik össze, melyek 13 Belovics Ervin, Molnár Gábor Miklós, Sinku Pál: Büntetőjog II. Különösrész A 2012. évi C. törvény alapján HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2012. 268. o. 14 Kereszty Béla: A magyar közlekedési büntetőjog kézikönyve KJK Kerszöv Kiadó, Budapest, 2005., 30. o.
12 - a bűncselekmény jogi tárgya, - az objektív tényállási elemek, azaz a bűncselekmény tárgyi oldala, - a bűncselekmény alanya, valamint - a szubjektív tényállási elemek, más megjelöléssel a bűncselekmény alanyi oldala. 15 4.1. A bűncselekmény jogi tárgya A bűncselekmény tárgya a törvényhozó által védeni kívánt társadalmi érdek, vagy érték, amelyet az elkövető magatartása sért vagy veszélyeztet. A jogi tárgy fajtái: Általános, különös, egyedi tárgy. Az általános jogi tárgy minden bűncselekménynél azonos, hiszen a jogrend védelméről van szó. Léteznek azonban olyan bűncselekmények, melyek több jogi tárgy ellen is támadnak, rájuk a komplex jogi tárgy jellemző. A közlekedési bűncselekmények esete e vonatkozásban is speciális, mert míg a legtöbb deliktumnak csak egy meghatározó különös jogi tárgya van, addig a közlekedési bűncselekményekre a komplex jogi tárgy jellemző. 4.1.1.A közlekedési bűncselekmények jogi tárgya Utalva az előzőekben foglaltakra tehát, a közlekedési bűncselekmények jogi tárgya komplex, s a cselekmények társadalomra veszélyességével állnak szerves kapcsolatban. Elsődlegesen a közlekedés biztonsága, másodlagosan a közlekedésben résztvevő személyek (járművezetők, gyalogosok és utasok) életének, testi épségének és egészségének védelme, valamint járműveik és más vagyontárgyaik sértetlenségéhez fűződő társadalmi érdek is a jog által védett érdek. 4.2. Az objektív tényállási elemek, azaz a bűncselekmény tárgyi oldala A törvényi tényállásokkal kapcsolatban meghatározhatók olyan elemek, amelyek szinte minden törvényi tényállásban, illetve diszpozícióban szerepelnek, mégpedig az 15 Kereszty Béla: A magyar közlekedési büntetőjog kézikönyve KJK Kerszöv Kiadó, Budapest, 2005., 32. o.
13 objektív tényállási elemek (tárgyi oldal) és a tettességhez szükséges ismérvek (alanyi oldal). Minden olyan álláspont, amely a bűncselekmény fogalmát csak a bűncselekmény tárgyi oldaláról deriválja és nem helyez súlyt az alanyi oldalhoz tartozó bűnösségre, vagy fordítva: a bűncselekmény fogalom meghatározásánál a tárgyi oldalt nem értékeli helytelen és tudománytalan. 17 Az objektív tényállási elemek a következők: a. elkövetési magatartás b. elkövetési tárgy c. eredmény d. okozati összefüggés e. elkövetés szituációjához tartozó elemek 4.2.1. Elkövetési magatartás Az elkövetési magatartás minden büntetendő cselekmény szükségképpeni eleme, amely alapvetően tevésben vagy mulasztásban nyilvánulhat meg, így a társadalomban tényleges hatást vált ki. Ezen kívül vannak olyan bűncselekmények, amelyek megvalósíthatók mind tevéssel, mind mulasztással, illetve amelyek esetén a jogalkotó nem határozza meg pontosan az elkövetési magatartást, hanem azt az eredményre utalással teszi. Ez utóbbi tényállásokat nevezzük nyitott törvényi tényállásnak, s erre példa az emberölés (aki mást megöl). 4.2.2. Elkövetési tárgy Az elkövetési tárgy olyan dolog, tárgy, amelyre az elkövetési magatartás irányul. Az elkövetési tárgy kétféle lehet, egyszer lehet valóban fizikai tárgy, másszor lehet személy is. Ha az elkövetési tárgy személy, passzív alanynak nevezzük. A passzív alany nem esik szükségképpen egybe a sértettel, hiszen nem feltétlenül a megtévesztett személy az, aki a vagyoni kárt elszenvedi. 17 Kádár Miklós-Kálmán György: A büntetőjog általános tanai. KJK, Bp., 1966. 230. o.
14 4.2.3. Az eredmény Az eredmény fogalma, mikor a külvilágban beáll az a változás, amit a törvényi tényállás leír, amely az elkövetési magatartással áll ok-okozati összefüggésben. Csak a materiális (anyagi) bűncselekményeknek van eredménye, az immateriális (alaki) bűncselekmények nem tartalmaznak eredményt. Fontos viszont kiemelni, hogy mást jelent a bűncselekmény eredménye, és mást annak következménye. 4.2.4. Az okozati összefüggés Az elkövetési magatartás és az eredmény közötti ok-okozati kapcsolat, s melynek vizsgálata azért történik, hogy a büntetőjogi felelősség egyik alkotóelemét felderítsük, s melynek folytán valaki felelőssé tehető. 4.2.5. Az elkövetés szituációjához tartozó tényállási elemek Az elkövetés szituációjához tartozó esetleges tényállási elemek csak kevés tényállásban fordulnak elő. Ezen elemek a következők: - elkövetési hely - elkövetési idő - elkövetési mód - elkövetési eszköz 4.2.6. A közlekedési bűncselekmények objektív tényállási elemeiről Az objektív felelősség veszélye a közlekedési bűncselekmény kategóriáknál rendszerint felmerül a jogalkalmazás során, így a közlekedési büntetőjogban különösen fontos a konkrét közlekedési részletszabályok megfelelő kimunkálása, hiszen ezek alkotják a törvényi tényállás megvalósításának normatív elemét, s ennek elsősorban az a jelentősége, hogy elősegíti a cselekmények megítélését, mert a konkrét részletszabály megszegése esetén a diszpozíciószerűségnek e legfontosabb eleme adva van és a
15 tényállásszerűséget csak kivételes esetben zárhatja ki jogellenességet kizáró ok, illetőleg a cselekmény relevanciáját megszüntető egyéb körülmény. 19 A következő két táblázat 20 a közlekedési bűncselekmények tényállási elemeinek összehasonlítását tartalmazza: Tényállás Közlekedés biztonsága elleni bűncselekmények (232. ) Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (233. ) Közúti veszélyeztetés (234. ) Közúti baleset okozása (235. ) Járművezetés ittas állapotban (236. ) Járművezetés bódult állapotban (237. ) Járművezetés tiltott átengedése (238. ) Jogi tárgy Valamennyi közlekedési ágazat biztonsága; Közlekedésben részt vevő személyek életének, testi épségének és egészségének védelme Vasúti, légi vagy vízi közlekedési ágazat biztonsága; A közlekedési ágazatok közlekedésében részt vevő személyek életének, testi épségének és egészségének védelme Közúti közlekedés biztonsága; Közúti közlekedésben részt vevő személyek életének, testi épségének és egészségének védelme Közúti közlekedés biztonsága; Közúti közlekedésben részt vevő személyek életének, testi épségének és egészségének védelme. Közúti közlekedés biztonsága; Közúti közlekedésben részt vevő személyek életének, testi épségének és egészségének védelme. Közúti közlekedés biztonsága; Közúti közlekedésben részt vevő személyek életének, testi épségének és egészségének védelme. Közúti közlekedés biztonsága; Közúti közlekedésben részt vevő személyek életének, testi épségének és egészségének védelme. Elkövetési tárgy/passzív alany Elkövetés helye Közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés, vagy ezek - tartozéka; járművezető Más, vagy mások - Más, vagy mások Közút; Közútforgalom elől el nem zárt magánút Más, vagy mások Közút; Közútforgalom elől el nem zárt magánút Nem eredménybűncselekmény Közút; Közútforgalom elől el nem zárt magánút Nem eredménybűncselekmény Közút; Közútforgalom elől el nem zárt magánút Vezetést átvevő Közút; Közútforgalom elől személy el nem zárt magánút 19 Viski László: Közlekedési büntetőjog, KJK, Bp. 1974. 343. o. 20 Görgényi-Gula-Horváth-Jacsó-Lévay-Sántha-Váradi: Magyar Büntetőjog Különös rész Wolters Kluwer Kft. Budapest, 2013. 270. oldal
16 Cserbenhagyás (239. ) Közúti közlekedés biztonsága; Közúti közlekedésben részt vevő személyek életének, testi épségének és egészségének védelme. Más, vagy mások Közút; Közútforgalom elől el nem zárt magánút; Olyan hely, ahol a baleset következményei felmérhetők Tényállás Közlekedés biztonsága elleni bűncselekmények (232. ) Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (233. ) Közúti veszélyeztetés (234. ) Közúti baleset okozása (235. ) Járművezetés ittas állapotban (236. ) Járművezetés bódult állapotban (237. ) Járművezetés tiltott átengedése (238. ) Cserbenhagyás (239. ) Elkövetési magatartás Nem taxatív jellegű felsorolás a tényállásban Vasúti, légi, vagy vízi közlekedés szabályainak megszegése Közúti közlekedés szabályainak megszegése Közúti közlekedés szabályainak megszegése Járművezetés Járművezetés Jármű vezetésének átengedése Megállás elmulasztása; Eltávozás a baleset helyszínéről meggyőződés nélkül Eredmény Alany Bűnösség Veszély Kívülálló Szándékosan, vagy (tettesként) gondatlanságból Az adott ágazat közlekedési Veszély szabályainak Szándékosan, vagy hatálya alatt álló gondatlanságból (kivéve: utas) KRESZ hatálya Szándékosan (de: Közvetlen veszély alatt áll (kivéve: minősített esetek: LB gyalogos, utas) 123. sz. BK) KRESZ hatálya Súlyos testi sértés alatt áll (kivéve: Gondatlanságból gyalogos, utas) Nem eredménybűncselekmény Szándékosan (alapeset) Járművezető Nem eredménybűncselekmény Szándékosan (alapeset) Járművezető Nem eredménybűncselekmény átengedő személy Járművezetést Szándékos Kötelezettség elmulasztása Járművezető Szándékos A táblázatból is jól kiderül, hogy a közlekedési bűncselekmények jogi tárgyát illetően a védelem kettős, valamint releváns az, hogy az elkövetés helye a közút, mivel azok a közúti közlekedés szabályainak megszegésével valósíthatóak meg. A cserbenhagyás törvényi tényállása a közlekedési baleset helyszínét jelöli meg, mint elkövetési helyet.
17 Tovább folytatva a következtetést az elkövetési magatartások nem minden esetben kerülnek taxatív jelleggel meghatározásra. Az egyes diszpozíciókhoz kapcsolódva, a vonatkozó szabályok megszegésével, de akár rongálással, vagy erőszak, esetleg fenyegetés alkalmazásával jellemezhetőek. Az alkohol, vagy drog hatása alatt a vasúti, vízi, légi, vagy közúti forgalomban maga a járművezetés az elkövetési magatartás. Majd a közlekedési bűncselekmények eredményét tekintve megfigyelhető, hogy a jogalkotó általában más, vagy mások életének, vagy testi épségének közvetlen veszélyeztetését, közúti baleset okozása során súlyos testi sérülést tekint eredménynek, de adott esetben már azzal megvalósul és eredményre vezet a bűncselekmény, ha az elkövető az adott törvényi diszpozícióban rögzített tényállás alapján a járművet mozgásba hozza (járművezetés ittas állapotban), vagy meggyőződési kötelezettségét elmulasztja (cserbenhagyás). 4.2.5. Veszélyhelyzet, mint eredmény A közlekedési bűncselekmények specifikusnak tekintendők a veszély fogalmának és különböző mértékének egymástól jól elkülöníthető, egzakt meghatározása során is. A veszély és a veszélyhelyzet törvényben foglalt meghatározásának hiányában a korábbi és a jelenleg forgalomban lévő tankönyvek szerzői, s nemkülönben a kommentárok írói más és más álláspontra jutottak a különböző veszélykategóriák meghatározását és elnevezését illetően. Így találkozhatunk olyan véleménnyel, amely szerint valamely bűncselekmény befejezettségéhez elegendő az absztrakt veszély, vagy a távoli veszély, míg mások úgy foglalnak állást, hogy csak a konkrét veszély bekövetkezése esetén lehet erről szó. 21 Példaként említeném meg a 2004. 130 számú bírósági határozatot, amely a veszély fogalmának meghatározásaként jutott arra az álláspontra, hogy ténylegesen nem következett be bármely személy elsősorban a szánkón helyet foglaló K. B. életét, testi épségét közvetlenül fenyegető konkrét veszélyhelyzet. Ilyen közvetlen veszély hiányában pedig a Btk. 186. (1) bekezdésében meghatározott közúti veszélyeztetés megállapítására 21 Dr. Kereszty Béla: Két javaslat a közlekedési bűncselekmények kodifikációjához Magyar Jog 2005. (52. évf.) 5. szám 293. oldal
18 nincs lehetőség. 22 Abban azonban a jogi szakemberek egyetértettek, hogy a veszélyt, mint eredményt minden esetben a sértő eredményhez viszonyítottan kell definiálni. Ez a sértő eredmény pedig a közlekedési bűncselekmények esetében döntően biológiai típusú, az élet, vagy a testi épség sérelme. Viszont mindmáig megnyugtató lehet, hogy nagyjából egységes a közvetlen veszély meghatározása. 23 A veszély azonban egy közismerten fokozható fogalom. Általánosan elfogadottnak mondható meghatározás szerint a közvetlen veszélyen az olyan helyzet értendő, amely az élet, a testi épség, vagy az egészség azonnali sérelmének a reális lehetőségét hordozza, helyzetre és személyre konkretizáltan és ugyanakkor külsőleg felismerhető formában jelentkezik. Ez a definíció segít ahhoz, hogy ebből az enyhébb fajtáját meghatározhassuk, s így annak több változata lehetséges.24 Dr. Kereszty Béla szerint semmi sem indokolja az absztrakt és a távoli veszély közti megkülönböztetést, s 2005-ös kodifikációs javaslatában az új Btk-ban a közlekedési bűncselekményeket tárgyaló fejezet végén az értelmező rendelkezések kiegészítését indítványozta a két veszélyfogalommal. Vélhetően ennek hatására a törvény indokolásában rögzítésre került, hogy jogalkalmazói vélemény szerint a három veszélyfogalom megtartása a közlekedési fejezetben szabályozott bűncselekmények körében nem indokolt. A közlekedés biztonságának veszélyeztetése - mint elkülönülő fogalom - csak a jogelméletben létezik, vélhetően ez is csak a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény tényállásának megfogalmazása következményeként alakult ki dogmatikai kényszerből. A Büntető Törvénykönyv magyarázata (KJK 1997.) szerint az eltérő megfogalmazású veszélyfogalom a közvetlen illetve távoli veszélytől különböző, harmadik veszélyfogalmat jelölt, amelynek a másik két veszélyfogalomtól való különbözősége a veszélyeztetés mértékében jelentkezett, így a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény veszély-fogalma intenzitásában - a sértő eredmény bekövetkezésének valószínűségében - a közvetlen és távoli veszély között helyezkedett el. Úgy tűnik, hogy a gyakorlat nem alkalmazta a közlekedés biztonsága veszélyeztetését a másik két 22 BH2004. 130 I. A közúti veszélyeztetés bűntette nem valósul meg, ha a vádlott közúti közlekedési szabályszegésének következményeként nem keletkezik más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető konkrét veszélyhelyzet 23 Dr. Kereszty Béla: Két javaslat a közlekedési bűncselekmények kodifikációjához Magyar Jog 2005. (52. évf.) 5. szám 293. oldal 24 Dr. Kereszty Béla: Két javaslat a közlekedési bűncselekmények kodifikációjához Magyar Jog 2005. (52. évf.) 5. szám 274. oldal
19 veszélyfogalomtól elkülönülő intenzitású fogalomként, azt intenzitásában az absztrakt (távoli) veszély fogalmával azonosította.25 4.3. A bűncselekmény alanya A bűncselekmény alanyai egyrészt a tettesek (aktív alany), másrészt a részesek. A jelenleg hatályos rendelkezések szerint a bűncselekmény alanya csak beszámítási képességgel bíró, a tizennegyedik évét meghaladó korú természetes személy lehet, akit az általa elkövetett bűntettért felelősségre lehet vonni és akivel szemben emiatt büntetést lehet kiszabni, vagy büntetőjogi intézkedést lehet alkalmazni. Nem büntethető azonban az, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve az emberölés [160. (1)-(2) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. ), a testi sértés [164. (8) bekezdés], a rablás [365. (1)-(4) bekezdés] és a kifosztás [366. (2)-(3) bekezdés] elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással. 26 A fiatalkorúak viszont közlekedési bűncselekmények esetében csak nagyon ritkán javarészt a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény elkövetése során - lehetnek tettesek. 4.3.1. A közlekedési bűncselekmények alanya A Btk. Különös részében meghatározott bűncselekmények többségét tettesként bárki elkövetheti. Ezzel szemben a közlekedési bűncselekmények önálló tettese többnyire olyan járművezető, aki valamely közlekedési ágazat szabályainak hatálya alatt áll. Részben jelent csak kivételt e tekintetben a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény elkövetője, az a kívülálló személy, aki pl. a közlekedési berendezéseket megrongálja. 27 Tovább folytatva a gondolatot, ha a gyalogos, vagy az utas közlekedési magatartása következtében sérül meg más, vagy mások, esetleg meghalnak, a gyalogos, 25 2012. évi C. törvény Indokolása 232. - Wolters Kluwer Kft. Jogtár 26 Btk. 16. 27 Kereszty Béla: A magyar közlekedési büntetőjog kézikönyve KJK Kerszöv Kiadó, Budapest, 2005., 54. o.
20 vagy az utas elkövetőként nem a közlekedési bűncselekmény, hanem a bekövetkezett eredménytől függően testi sértés, vagy emberölés miatt vonhatóak felelősségre. 4.4. Az okozati összefüggés Az okozati összefüggés során azt vizsgáljuk, hogy az elkövetési magatartás hozta-e létre a törvényi tényállásban foglalt eredményt. Amennyiben fennáll bármilyen ok, legyen az akár a legtávolabbi is, a vizsgálatot tovább kell folytatni. Az objektív beszámítás vizsgálata kifejezetten a közlekedési bűncselekmények körében három, egymást követő lépcsőben történik. Elsőként azt kell vizsgálni, hogy történt-e közlekedési szabályszegés, s ha igen, a közlekedési szabály által védett körbe tartozott-e a bekövetkezett eredmény. A második vizsgálat annak tisztázására hivatott, hogy az eredmény az elkövetési magatartás hiányában is bekövetkezett volna-e úgy, akkor és ott, amint azt a helyszíni szemle és más bizonyítékok alapján azt megállapítani lehetett. Végül a büntetőjog szempontjai lépnek előtérbe: vizsgálandó, hogy az elkövetési magatartás és az eredmény mennyiben adekvát jellegű, releváns-e, vagy sem. Az eredmény relevanciájának vizsgálata elkerülhetetlen, ugyanis a büntetőjogi felelősség nem állapítható meg, ha az eredmény a jogkövető magatartás esetén is bekövetkezik. 30 Mint ahogyan arra már korábban utaltam, a veszély a közlekedési büntetőjog egyik sarkalatos eleme, mivel a hiánya esetén adott esetben nem valósul meg a bűncselekmény, s miután a veszélynek különböző fokozatai vannak, az szintén elhatároló tényező lehet a bűncselekmény és a szabálysértés között. 31 Ezért a veszély fogalmának tisztázása és pontos meghatározása ezen témában fontos szerepet játszik. Például a közúti közlekedési szabály megszegése és a közvetlen veszélyt eredményező helyzet között szükséges az okozati összefüggés fennállta, ennek hiányában a bűncselekmény nem állapítható meg, a szabályszegő magatartásra figyelemmel csak közlekedési szabálysértés, a Szabs. tv. 224. -a szerinti közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértése valósul meg. 32 30 Kereszty Béla: A magyar közlekedési büntetőjog kézikönyve KJK Kerszöv Kiadó, Budapest, 2005., 46. o. 31 Kereszty Béla: A magyar közlekedési büntetőjog kézikönyve KJK Kerszöv Kiadó, Budapest, 2005., 36. o. 32 Kommentár a Büntető Törvénykönyről szóló 2012. évi C. törvényhez (2012) Wolters Kluwer Kft. Jogtár
21 4.5. A szubjektív tényállási elemek A törvényi tényállás nem értékel, azonban az objektív tényállási elemek mellett - szándékosság - gondatlanság, elemeket egyaránt tartalmaz, melyeket szintén figyelembe kell venni. Ahhoz, hogy a büntetőjog alkalmazása betölthesse szerepét, a büntetés elérhesse célját, olyannak kell lennie, hogy a cselekmény objektív veszélyességén kívül vegye figyelembe annak szubjektív összetevőit, a cselekvő tudatával való összefüggését, lelki gyökereit is. 33 4.5.1. Szándékosság A Btk. 7. -a 34 a szándékos elkövetést határozza meg, A szándékosság törvényi definíciója a szándékosság ún. akarati-érzelmi oldalára utal, s ezen az alapon különbözteti meg egymástól a szándékosság két fajtáját. - Egyenes szándék (dolus directus), amelyet a magatartás következményeinek kívánása jellemez. - Eshetőleges szándék (dolus eventualis), amelyet a magatartás következményeibe való belenyugvás jellemez. A tudati oldalra épülő akarati-érzelmi oldal szerint a magatartás következményeinek kívánása egyenes szándékot, míg az azokba való belenyugvás eshetőleges szándékot eredményez. Az egyenes és az eshetőleges szándék közötti különbségtételnek az eredmény-bűncselekmények tekintetében van jelentősége. A tények tudata azt jelenti, hogy az elkövető ismeri a konkrét bűncselekmény objektív tényállási elemeit megvalósító életbeli körülményeket, illetve - eredménybűncselekmény esetén - előre látja az eredmény bekövetkezését és az ahhoz vezető okozati összefüggést. 35 33 Kereszty Béla: A magyar közlekedési büntetőjog kézikönyve KJK Kerszöv Kiadó, Budapest, 2005., 51. o. 34 Btk. 7. Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. 35 Kommentár a Büntető Törvénykönyről szóló 2012. évi C. törvényhez (2012) Btk. 7. -ához Wolters Kluwer Kft. Jogtár
22 4.5.1.1. Szándékosság a közlekedési büntetőjogban A közlekedési bűncselekmények megítéléséhez kiemelendő a tudati oldal három fokozatának említése. Ezek - az elkerülhetetlenség, - a valószínűség és - a reális lehetőség tudata. Szándékosságon a közlekedési büntetőjogban az elkövetőt a cselekményéhez fűző, azt a tényleges pszichikus viszonyt értjük, amellyel a diszpozíció megvalósulásának a veszélyét előre látva, azt kívánva, vagy abba belenyugodva cselekedett. 36 4.5.2. Gondatlanság A Btk. alapján gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. 37 A gondatlanság büntetendősége kivételes, azaz kifejezett különös részi rendelkezéshez kötött. A gondatlanság legáldefiníciójának garanciális jelentősége - többek között - abban áll, hogy a bűnösségen alapuló felelősség alapelvének megfelelően tartalmilag is meghatározza a büntetőjogi felelősség alsó határát. 38 A gondatlanságon belül két kategóriát különböztetünk meg. - Tudatos gondatlanság (luxuria): Az elkövető előre látja magatartása következményeinek a lehetőségét, de könnyelműen bízik azok elmaradásában. - Hanyag gondatlanság (negligentia): Az elkövető nem látja előre magatartása lehetséges következményeit, mert elmulasztotta a tőle elvárható figyelmet 36 Viski László: Közlekedési büntetőjog, KJK, Budapest, 1974. 131. o 37 Btk. 8.. 38 Kommentár a Büntető Törvénykönyről szóló 2012. évi C. törvényhez (2012) Btk. 8. -ához Wolters Kluwer Kft. Jogtár
23 vagy körültekintést. Ennek tanúsítása eseten azonban előre látta volna a cselekménye lehetséges következményeit. 4.5.2.1. Gondatlanság a közlekedési büntetőjogban A közlekedési büntetőjogban gondatlanságon az elkövetőt cselekményéhez fűző, azt a tényleges, vagy potenciális pszichikus viszonyt értjük, amellyel a diszpozíció megvalósulásának a veszélyét előre látva, a megvalósulás elmaradásában bizakodott, vagy bár e veszélyt nem látta előre, de az számára előre látható volt. 39 4.5.3. Vegyes bűnösség Vegyes bűnösségű bűncselekményekről legáltalánosabb értelemben akkor beszélünk, ha az objektív tényállási elemek egy részére az elkövető szándékossága, míg más részére az elkövető gondatlansága terjed ki. Ennek egy speciális esete az ún. szoros értelemben vett vegyes bűnösség (praeterintencionális bűncselekmény), amikor a szándékos bűncselekmény minősítő körülménye eredmény, amire az elkövetőnek csak a gondatlansága terjed ki. 43 4.5.3.1. Vegyes bűnösség a közlekedési büntetőjogban A közlekedési bűncselekmények körében kiemelt jelentősége van a vegyes bűnösség fogalmának is, vagyis ha az alapeseti törvényi tényállási elemeket a tettes szándéka, a minősítő eredményt pedig gondatlansága fogja át. A vegyes bűnösségi alakzatra vonatkozik az 1993. 279. számú BH, melyben az adott esetet érintően rögzítésre kerül, hogy Kétségtelen tény, hogy a halálos eredmény tekintetében a vádlottakat csak gondatlanság terheli, de figyelemmel a Btk. 15. - ában foglaltakra, a Btk. 184. -a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott, halált okozó, közlekedés biztonsága elleni bűntett - mint vegyes bűnösségi alakzatú 39 Viski László: Közlekedési büntetőjog, KJK, Budapest, 1974. 388. o 43 2012. évi C. Törvény (Btk) 9.. indokolása 2012 Wolters Kluwer Kft. Jogtár
24 bűncselekmény - megvalósult, és ezért a jogkövetkezmények szempontjából a szándékos bűncselekmények jogi sorsát osztja. 44 4.6. A bűncselekmények stádiumai Egy-egy bűncselekmény megvalósítása több szakaszból, azaz stádiumból állhat. A szándékos bűncselekménynek három szakaszát különböztethetjük meg: - az előkészület, - a kísérlet, - és a befejezett bűncselekmény. Az esetleges más stádiumok, mint az elkövetésre irányuló gondolat még nem számít önmagában büntetendőnek. A gondatlanul megvalósuló deliktumok esetén csak befejezett stádiumról beszélhetünk. Az előkészület a bűncselekménynek azon stádiuma, amikor az már érzékelhetővé válik, létrejön valamilyen külvilági változás, ám még nem valósul meg tényállási elem. A kísérlet során az elkövető szándékos cselekménye már megvalósítja a törvényi tényállás valamely elemét, megkezdi a bűncselekmény megvalósítását, ám nem fejezi be. Ezen feltételek valamelyikének hiánya esetén nem beszélhetünk kísérletről. A kísérlet lehet távoli és közeli, teljes (befejezett) és nem teljes (befejezetlen) valamint alkalmatlan. A kísérlet az előkészülettel ellentétben már minden esetben büntetendő. A befejezett bűncselekmény esetén a Btk. Különös Részében található törvényi tényállás minden eleme megvalósul. 45 4.6.1. A közlekedési bűncselekmények stádiumai 44 BH1993. 279. A halált okozó, közlekedés biztonsága elleni bűntettet valósítják meg a vádlottak, akik a lovas kocsit hajtó személytől a gyeplőt erőszakkal elragadva, az irányíthatatlanná vált lovas fogat megbillenése folytán olyan balesetet okoznak, amely a fogat hajtója halálos kimenetelű sérülését eredményezi 45 Görgényi Ilona Gula József Horváth Tibor Jacsó Judit Lévay Miklós Sántha Ferenc Váradi Erika: Magyar büntetőjog általános rész, Complex Kiadó, Budapest, 2007. 226-240. o.
25 Tényállás Stádium 46 Közlekedés biztonsága elleni bűncselekmények (232. ) Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (233. ) Közúti veszélyeztetés (234. ) Közúti baleset okozása (235. ) Járművezetés ittas állapotban (236. ) Járművezetés bódult állapotban (237. ) Járművezetés tiltott átengedése (238. ) Cserbenhagyás (239. ) A bűncselekmény alapesete a veszély, a baleset bekövetkeztének reális lehetőségével, vagy könnyű testi sértés bekövetkezésével befejezetté válik. További, súlyosabb sértő eredmény már a bűncselekmény minősített eseteinek megállapítását teszi lehetővé. A bűncselekmény kísérlete valósulhat meg mindaddig, amíg az elkövető szándékos elkövetési magatartását követően még nem jön létre a veszélyhelyzet. Befejezett a bűncselekmény az eredmény létrejöttével, tehát a tényállásszerű veszélyhelyzet bekövetkezésével. Befejezett a bűncselekmény a közvetlen veszély bekövetkeztével. Befejezett a bűncselekmény a szabályszegéssel létrehozott súlyos testi sértés bekövetkezésével. Befejezett a bűncselekmény, ha az ittas állapotban lévő járművezető a jármű haladásához nélkülözhetetlen vezetéstechnikai teendők elvégzése eredményeként a jármű, álló helyzetéből - ha a jármű gépi meghajtású, akkor a jármű mozgatása a beépített erőgép révén történik meg - megindul, mozgásba lendül. A megtett út hosszának a befejezettség megállapítása szempontjából nincs jelentősége. Kísérlet valósul meg, ha az elkövető a járművezetés szándékával a gépi meghajtású jármű motorját beindítja, vagy erre vonatkozóan sikertelen kísérletet tesz. A bűncselekmény előkészülete nem büntetendő. Befejezett a bűncselekmény, ha a bódult állapotban lévő járművezető a jármű haladásához nélkülözhetetlen vezetéstechnikai teendők elvégzése eredményeként a jármű, álló helyzetéből - ha a jármű gépi meghajtású, akkor a jármű mozgatása a beépített erőgép révén történik meg - megindul, mozgásba lendül. A megtett út hosszának a befejezettség megállapítása szempontjából nincs jelentősége. Kísérlet valósul meg, ha az elkövető a járművezetés szándékával a gépi meghajtású jármű motorját beindítja, vagy erre vonatkozóan sikertelen kísérletet tesz. A bűncselekmény előkészülete nem büntetendő. Befejezett a bűncselekmény, ha a járművezetés tiltott átengedését követően a jármű ténylegesen mozgásba lendül, elindul. A bűncselekmény befejezett az elkövetési magatartás elkövetésével, a megállási és meggyőződési kötelezettség elmulasztásával. A cserbenhagyás ún. tiszta mulasztásos cselekmény, ezért a kísérlet megállapítása kizárt. 5. A Btk. Különös részében foglalt közlekedési bűncselekmények A hatályos Büntető Törvénykönyv XXII. fejezet A közlekedési bűncselekmények címet viseli, s mindössze nyolc, lentebb részletesen feltüntetett bűncselekmény törvényi tényállását tartalmaz, azonban kiemelkedő jelentőséggel bír. A közlekedés biztonsága egyben a közlekedő ember életének, testi épségének egészségének megóvását is jelenti, melynek büntetőjogi szabályozása nagyon fontos szerepet játszik a személyi sérülések lehetőségének és valószínűségének jogi 46 Kommentár a Büntető Törvénykönyről szóló 2012. évi C. törvényhez (2012) 232-239 Stádiumok Wolters Kluwer Kft. Jogtár
26 eszközökkel történő visszaszorítása érdekében. Ezen rendelkezések hatálya is kiterjed minden olyan bűncselekményre, amelyet az állam területén követtek el, tekintet nélkül az elkövető állampolgárságára, azonban a magyar hajón és légi járművön elkövetett bűncselekmények területi hatálya a hajó vagy a légi jármű tartózkodási helyétől függetlenül belföldön elkövetett cselekményeknek tekintendő. 49 A fejezet tényállásai tehát a következők: 5.1. A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény 50 5.2. Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése 51 49 Kommentár a Büntető Törvénykönyről szóló 2012. évi C. törvényhez (2012) 3. -hoz Wolters Kluwer Kft. Jogtár 50 Btk. 232. (1) Aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy más hasonló módon más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben, az ott tett megkülönböztetés szerint két évig, három évig, egy évtől öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti. 51 Btk. 233. (1) Aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben az ott tett megkülönböztetés szerint két évig, három évig, egy évtől öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti.