ÉVES JELENTÉS Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) 2011 2011
TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS................................................. 4 II: VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ................................... 5 III. AZ OTKA CÉLKITÛZÉSEI.................................... 10 Célkeresztben a legkiválóbb felfedezô kutatások IV. AZ OTKA SZERVEZETE ÉS MÛKÖDÉSE....................... 13 Szakszerûség a kiváló kutatások szolgálatában 1. Küldetés............................................................. 13 2. Szervezeti felépítés..................................................... 13 3. A pályázástól a döntésig................................................. 15 4. OTKA kutatások hatása................................................. 19 V. A TUDOMÁNYTERÜLETI KOLLÉGIUMOK BEMUTATÁSA....... 21 A szakmai döntések színterei 1. A Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégium............................ 21 2. A Mûszaki és Természettudományi Kollégium............................... 22 3. Az Élettudományi Kollégium............................................. 23 VI. TÁMOGATÁSI FORMÁK..................................... 25 Esély minden kutatónak a kiemelkedésre VII. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK............................... 26 A nemzetközi vérkeringésben VIII. OTKA ÁLTAL ADOMÁNYOZOTT DÍJAK...................... 28 Elismerések a legjobbaknak 1. Ipolyi Arnold Tudományfejlesztési Díj..................................... 28 2. OTKA Élet és Tudomány tudománynépszerûsítô cikkpályázat................. 30 IX. 25 ÉVES AZ OTKA.......................................... 32 Ünnepelünk X. VÁLTOZÁSOK 2011-BEN..................................... 34 Válasz az új kihívásokra XI. TÉNYEK ÉS ADATOK........................................ 36 Az OTKA mûködése számokban 1. Pályázatok a számok tükrében............................................ 36 2. Projektek a számok tükrében............................................. 38 3. A Web of Science magyar tudományra vonatkozó mérôszámai 2011-ben.......... 39 XII. NÉHÁNY KIEMELKEDÔ KUTATÁS BEMUTATÁSA.............. 43 XIII. FÜGGELÉK................................................. 59 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK
A 2011-ES ÉV LEGJELENTÔSEBB OTKA ESEMÉNYEI A 2011-ES ÉV LEGJELENTÔSEBB OTKA ESEMÉNYEI Január - Február Az OTKA Bizottság ülésén döntött a nemzetközi és publikációs pályázatok támogatásáról valamint megnyílt az új 2011. évi pályázati ciklus. 2011-ben elkezdôdtek a Finn Akadémia (AKA) és az OTKA közötti együttmûködésrôl szóló tárgyalások. Március - Május A beérkezett pályázatok bíráltatása, bizottsági és kollégiumi ülések. Június Július Szeptember Október November December 25 éves az OTKA ünnepi ülés. Lezárultak a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok és az OTKA közös támogatásában részesült nemzetközileg elismert fiatal kutatók projektmunkái. Az elért eredményeket a kutatók konferencián mutatták be. Az OTKA Bizottság ülésén döntött a posztdoktori-, nemzetközi- valamint publikációs pályázatok támogatásáról. Az Osztrák Tudományos Alap (FWF) és az OTKA elnöke tárgyalásokat folytatott közös kutatási pályázatok támogatásának lehetôségrôl. Az OTKA részvételével megalakul Berlinben a Science Europe (SE) szervezete. Az OTKA Bizottság elnöke hat, az OTKA bizottsági munkákban résztvevô szakértônek adományozott Ipolyi Arnold tudományfejlesztési díjat. Szintén átadásra kerültek az OTKA Élet és Tudomány tudománynépszerûsítô cikkpályázati díjak, melyeket három cikk szerzôinek ítéltek oda. OTKA Bizottság ülésén döntött a kutatási pályázatok valamint a nemzetközileg elismert fiatal kutatói pályázatok rangsoráról. Az Országgyûlés az OTKA Programok 2012. évi támogatását 7 686 MFt-ban határozta meg, mely mintegy 41 %-os emelkedést jelent a korábbi évhez képest. 3 ÉVES JELENTÉS 2011
I. BEVEZETÉS 2011 sikere: hét szûk esztendô vége, növekvô költségvetés reménye A mai OTKA jogelôdje az Országos Tudományos Kutatási Alap a felfedezô (alap)kutatások támogatására huszonöt éve, 1986. január 1-én jött létre. Ez volt az elsô nyílt, országos pályázati rendszer. Meggyôzôdésem, hogy az OTKA legnagyobb ereje az, hogy bár alapvetô célkitûzése, struktúrája huszonöt éve állandó, mégis folyamatosan változik, megújul; alkalmazkodik a hazai igényekhez, beépíti a nemzetközi tapasztalatokat és tanul a saját gyakorlatából is. Az OTKA által támogatott pályázatok általában négyévesek, és jóllehet vannak különbségek a pályázók életkora és a kért összeg nagysága szerint, a kiválasztás minden esetben döntôen két szempont alapján történik: az egyik a pályázat szakmai kiválósága, a másik a kutatás várható hatása. Az OTKA döntéshozatala több mint két évtizede nyilvános; átlátható módon, szigorú összeférhetetlenségi szabályokat és a bírálók anonimitását figyelembe véve történik. A pályázat és a bírálat nyelve (néhány kivételtôl eltekintve) ma már az angol. Az OTKA eddigi sikerességét mutatja pályázóink nemzetközi elismertsége és eredményessége, hiszen minden évben több olyan, OTKA által finanszírozott kutatáshoz kapcsolódó publikáció születik, amelyik a legmagasabb presztízsû nemzetközi tudományos folyóiratban jelenik meg. A felfedezô kutatás fontos bázisa lehet az innovációnak. A felfedezô kutatás alapozza meg mind az alkalmazott kutatásokat, mind pedig a fejlesztéseket, az alapkutatás az innovációs lánc elsô eleme, amelyet a világon mindenhol az állam támogat. Ezért hangsúlyozza a lisszaboni egyezmény is az alapkutatások jelentôségét. Fontos kiemelni, hogy a felfedezô kutatás támogatása nemcsak az innováció megalapozásában játszik szerepet, hanem jelentôs társadalmi hatása is van, amelynek következményei csak hosszabb távon érzékelhetôk: formálja a kutatói életpályát és ezen keresztül a felsôoktatást is. Ezen kívül meghatározó a kulturális örökség megôrzésében, a nemzeti tudat alakításában. Mindezek révén a felfedezô kutatások támogatása törekszik itthon tartani legkiválóbb elméinket, akik tudásuk, képességeik és kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerük miatt társadalmunk legmobilabb rétegét képezik. Az OTKA-ra, mivel a 2011-ik évi költségvetése valós értékben a kilenc évvel ezelôttinek körülbelül a fele volt, évek óta hatalmas nyomás nehezedett. A beérkezett pályázatoknak több mint a felét színvonaluk alapján kiválóra értékelték, ezek többsége azonban forráshiány miatt immár évek óta nem kapott támogatást. A 2011-ben beérkezett pályázatokból a támogatott projektek (a prioritásként kezelt posztdoktori pályázatokat leszámítva) csak 2012-ben tudtak elindulni. Az OTKA támogatása (több mint hét szûk esztendô után) 2012-ben 41%-kal növekedett, ami lehetôvé teszi, hogy eszközeinkkel hatékonyan tudjuk szolgálni kutatóinkat, a magyar és nemzetközi tudományt és ezeken keresztül egyetemeinket, intézeteinket és egész társadalmunkat is. Kollár László Péter az OTKA Bizottság elnöke 4 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK
II. VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ A beszámoló célja Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról (a továbbiakban: OTKA) szóló 1997. évi CXXXVI. törvény 2. -a (6) bekezdésének b) pontja értelmében az OTKA Bizottság elnöke elkészítette jelen beszámolóját a Kormány részére az OTKA 2011. évi mûködésérôl. Az OTKA jogállása, célja Az OTKA mûködését az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény, valamint a Kormány által jóváhagyott Szervezeti és Mûködési Szabályzat szabályozza. Az OTKA elôirányzatából olyan tudományos kutatások, illetôleg azok végzéséhez és az eredmények nyilvánosságra hozatalához szükséges feltételek létrehozása támogatható nyilvános pályázati rendszerben, amelyektôl új tudományos törvényszerûségek felismerése, ismeretek, módszerek, eljárások kidolgozása várható; ezeken kívül az OTKA elôirányzata felhasználható az ilyen tudományos eredmények létrejöttét elôsegítô infrastruktúra-fejlesztésre is. Az OTKA által támogatott kutatások értékelése, társadalmi hatása, jelentôsége Az 1986-ban létrehozott, 1991. óta független alapként, 1993. óta törvény alapján mûködô OTKA az egyetlen kifejezetten alapkutatási forrás Magyarországon. A European Research Council-hoz (ERC) hasonlóan a színvonalas alapkutatást támogatja az azonnali hasznosíthatóság elvárása nélkül. Hatása alapvetô fontosságú, mivel alapkutatás nélkül nincsen alkalmazott kutatás, fejlesztés és innováció sem. Az alapkutatások által elért eredmények egy része rövid idô alatt hasznosítható a fejlesztésekben, a többsége azonban csak több év múlva épül be az innováció folyamatába, ezért ezek hasznosulása közvetlenül nem mérhetô. A közvetett vagy közvetlen innovációba való beépülésen túlmenôen az alapkutatásnak jelentôs társadalmi hatása is van: hozzájárul a nemzeti tudásbázis bôvítéséhez, elôsegíti a nemzetközi alapkutatási programokban való részvételt (ahol a részvétel elôfeltétele a kutatási téma hazai finanszírozottsága), megalapozza a színvonalas felsôoktatást, erôsíti a kutatóegyetemeket és, nem utolsósorban, fékezi az agyelszívást. Az OTKA ha csak 0,50 0,40 0,30 0,20 0,10 8000 7500 7000 6500 6000 5500 5000 Az OTKA Programok részesedése az ország GDP-jébôl (ezrelék) 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Az OTKA Programok költségvetése (MHUF) 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 5 ÉVES JELENTÉS 2011
II. VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ közvetetten is hozzájárul a Nemzeti Együttmûködés Programja (Kormányprogram), valamint a Horizon2020 (az Unió Kutatási és Innovációs Keretprogramja) hazánk által vállalt kötelezettségei teljesítéséhez. Az OTKA jelentôs számban támogat pályakezdô kutatókat. Támogatási stratégiája a kutatói életpálya minden szakaszában lehetôséget biztosít az arra érdemes kutatások megvalósítására. Tartalmi elszámolás Az OTKA Programokra a költségvetési törvényben 2011-re elôirányzott támogatás összege 5 436 MFt volt. Ez az összeg azonos az elôzô évi költségvetési támogatással, ami az elmúlt 2001-2011. idôszakhoz képest nem jelentett emelkedést. Ugyanakkor örvendetes, hogy az OTKA 2012. évi költségvetési támogatása lényegesen, mintegy 2 250 MFt összeggel (41 %-kal) emelkedett. Az OTKA Bizottság, az OTKA Programok kerete terhére, az elôzô évekrôl áthúzódó és az adott évben induló többéves kutatási szerzôdések alapján 1 651 kutatási, posztdoktori, valamint nagy összegû kutatási és ifjúsági pályázat kutatását támogatta 2011-ben, amelyek közül 2011-ben 264 indult. Az egyes pályázattípusokra a következô arányban történtek kifizetések 2011- ben: kutatási projektekre (K) az össztámogatás 59,4%-a, a nagy összegû kutatási (NK) projektekre 14,1%, a TBTK MTTK ETK K NK PD NF NN PUB NNF MB08 EURYI Iroda posztdoktori (PD) kutatási projektekre 13,5%, nagy összegû ifjúsági kutatási (NF) projektekre 1,5%, nemzetközi együttmûködésben végzett kutatásokra és együttmûködésekre (NN) 6,1%, az OTKA kutatási eredmények publikálására (PUB) 0,7%. Az EGT/NFM norvég projektekre és az azt kiegészítô projektekre (NNF) az OTKA forrás 1,9%-a került kifizetésre, az NKTH mobilitás pályázatra 0,6%. EURYI Awards pályázat keretében kutatási projektekre 0,7%, OTKA Iroda többletköltségeire 1,5%. Egyetem, Fôiskola MTA Múzeum, Levéltár Egyéb kutatóhely A 2011-ben, az OTKA tudományterületi besorolása szerint, a kutatóhelyekre átadott támogatás 24%-a a társadalom- és bölcsészettudományok (TBTK) területén, 32%-a a mûszaki és természettudományok (MTTK) területén és 44%-a az élettudományok (ETK) területén 6 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK
II. VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ segítette az alapkutatásokat. A kutatóhelyek típusait tekintve a 2011. évi öszszegek 57,2 %-a került átadásra egyetemeken, fôiskolákon, 36,5%-a az MTA kutatóintézeteiben, 1,5%-a múzeumokban, levéltárakban, 4,8%-a egyéb kutatóhelyeken folytatott kutatások támogatására. A kutatók 2011-ben benyújtott elszámolásai alapján, az OTKA által biztosított kutatási támogatás a következô költségeket fedezte: személyi költségek és járulékaik (32%), konferencián való részvétel, készletbeszerzés és a kutatásokkal kapcsolatos szolgáltatások (45%), a kutatóhely általános (rezsi) költsége (14%), valamint beszerzett tudományos- és segédeszközök (9%). 2011-ben benyújtott pénzügyi elszámolások alapján az OTKA a személyi költségekbôl a fiatal kutatói és posztdoktori kutatási szerzôdések keretében 61 fiatal vezetô kutatónak, valamint további 25 fiatalnak biztosította a kutatói bérét, a kutatási és nagyösszegû projektek esetében további 429 fônek (doktorandusz, posztdoktor, asszisztens) biztosította az ideiglenes alkalmazotti bérét. Az OTKA Bizottság az utóbbi években az egy pályázatra jutó támogatási összeget fokozatosan emeli. Az egyes pályázattípusokat felülvizsgálta: megszüntette a nemzetközi együttmûködések kiegészítô támogatásának pályázatát, valamint a publikációs pályázatok közül a folyóiratokban megjelenô cikkek költségeinek külön pályázat keretében történô támogatását. A pályázatok keretében többletforrás igényelhetô kutatói állások (posztdoktorok, doktoranduszok) és tudományos mûszerek beszerzésére. Az OTKA Bizottság a támogatásoknál elônyben részesíti a fiatal kutatókat. 2011-ben a vezetô kutatók átlagéletkora 51,9 év volt, (ebbôl a fiatal kutatóké 36,9), a kutatásban részt vevô kutatók átlagéletkora 42,6 év volt, (ebbôl a fiatal kutatói pályázatokban résztvevôké 37,9). A nôk részvételi aránya a 2011/1 fordulóban, a benyújtott és nyertes pályázatok esetében közel azonos volt. A fiatal kutatói kategóriában: a benyújtott pályázatok esetében a vezetô kutatók 44%-a nô volt, a nyertes pályázatok esetében ez az arány 42% volt. A szenior kutatói kategóriában: a benyújtott pályázatok esetében a vezetô kutatók 22%-a nô volt, a nyertes pályázatok esetében ez az arány 19% volt. Tudományos eredményesség Az OTKA által támogatott kutatások eredményessége a megjelent publikációk, szabadalmak száma, és a publikációk minôségére utaló mérôszámok alapján mérhetô. A 2010-ben beküldött és 2011-ben értékelt zárójelentések közül a zsûrik a jelentések 55%-át minôsítették kiválónak. A 2010-ben lezárult 345 és a 2011-ben lezárult 343 OTKA kutatás eredményeképpen 6 932, illetve 7 381 tudományos publikáció jelent meg (átlagosan 21 publikáció/projekt), továbbá 3, illetve 9 szabadalmat jelentettek be. A mérôszámokkal nem alátámasztható eredmények, társadalmi hatások: az új tudományos, nemzetközi mércével is kiemelkedô eredmények, módszerek felfedezése; nemzetközi pályázatokban, együttmûködésekben való sikeres részvétel; a tudományos eredmények átvitele az oktatásba; új kutatócsoportok, tudományos mûhelyek létrehozása; fiatal kutatók bevonása a kutatásba, doktori (PhD) képzés, disszertációk elôsegítése. 7 ÉVES JELENTÉS 2011
II. VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ A fiatal kutatók részére odaítélt támogatások állás- és kutatási lehetôséget biztosítanak a legkiválóbb pályakezdô kutatók részére. A posztdoktori és az önálló kutatócsoport létrehozását elôsegítô nagyösszegû fiatal kutatói pályázatok társadalmi hatása a fiatal kutatók kutatói pályán, valamint hazai kutatóhelyen maradása, a kutatói utánpótlás biztosítása, kutatói karrier építése. A konferenciákon való részvételek hasznossága felbecsülhetetlen: a nemzetközi kapcsolatok kiépítését, a tudományos eredmények bemutatását, nemzetközi együttmûködésben végzett kutatásokat segítik elô. A kutatások keretében beszerzett eszközök mind a kutatás, mind az elavult hazai eszközpark szempontjából elengedhetetlenek. Együttmûködésben támogatott alapkutatások A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (továbbiakban: NKTH) és az OTKA együttmûködési megállapodása és a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (a továbbiakban: KUTIT) határozata értelmében, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból (a továbbiakban: KTIA), a 2008-2010 idôszakban, 6 milliárd Ft-ot a gazdaságban hasznosuló innovációt megalapozó célzott alapkutatási pályázatok (A08) támogatására kell fordítani. Ugyancsak megállapodás született arról, hogy az NKTH-OTKA közösen hirdeti meg a kutatók nemzetközi együttmûködését elôsegítô mobilitás (MB08) pályázatot is a 2008-2010 idôszakban, 3 milliárd Ft összegben, amelybôl az OTKA 300 MFt-ot vállalt. Az NKTH és az OTKA közötti megállapodás értelmében az OTKA Iroda intézte a pályázatok érkeztetését, bíráltatását, rangsorolását, elôszûrését, a kutatási szerzôdések elôkészítését, a projektek megvalósításának nyomon követését, valamint a szakmai és pénzügyi beszámolók ellenôrzését. A támogatások szerzôdés szerinti finanszírozását és a pénzügyi utalások teljesítését az NKTH látta el. A 1132/2010. (VI.18.) és a 1003/2010. (I. 19.) Kormányhatározatok miatt az NKTH- OTKA futó projektek finanszírozása, szerzôdéskötése, a 2010-ben elbírált A08/4 és MB08/3 pályázatokról szóló döntések leállításra kerültek. 2011-tôl kezdôdôen az KTIA pénzkezelése átkerült a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez (NFÜ), az OTKA Irodának 2010. év végével le kellett állítania az KTIA(NKTH)-OTKA pályázatok, projektek ügyintézését. Az NFÜ-MTA-OTKA közötti újabb tárgyalások eredményeképpen az NFÜ felkérte az OTKA Irodát, hogy a folyamatban lévô KTIA-OTKA projektek ügykezelését 2011 végéig végezze, amelyet az Iroda térítésmentesen el is látott. Az NKTH-OTKA közös pályázatokra az NFÜ által a KTIA keretbôl 2011-ben finanszírozott támogatási összegek: az innovációt megalapozó alapkutatási pályázatok esetében 1 770 MFt volt, a mobilitás pályázatok esetében pedig 839 MFt volt. Az OTKA által 2008-ban a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok (EGT/NFM) pályázat keretében elnyert 550 MFt támogatás 33 nemzetközileg elismert fiatal kutató kutatói pályáját segítette elô a 2009-2011. idôszakban. Ehhez az összeghez az OTKA 168 MFt kiegészítô támogatást vállalt. Az OTKA Bizottság a sikeresen teljesített Norvég projektek 8 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK
II. VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ egy éves meghosszabbítására kiegészítô pályázatot írt ki, mintegy 81 MFt összegben, amelynek keretében 9 kutató folytathatta kutatását 2011-tôl kezdôdôen. Az OTKA nemzetközi szerepe Az OTKA a nemzetközi szervezetekben aktív szerepvállalással képviseli, megjeleníti a magyar tudományt. Az OTKA pályázati rendszere szellemiségében jól illeszkedik az EU tagországai és az észak-amerikai nagy pályázati rendszerek elveihez. Európai és USA-beli társintézményekkel, a European Research Council-lal, a European Science Foundation-nal, a European Heads of Research Council-lal és a Science Europe-pal tartott kapcsolatok révén átveszi a legkorszerûbb tudományos pályázati gyakorlatot. Pályázati és testületi rendszerével felkészíti a hazai kutatókat a nemzetközi pályázásra, mert a nemzetközi szokásoknak megfelelô technikájú és szellemiségû rendszert üzemeltet. Nemzetközi pályázati rendszerhez társul saját forrásaival, részt vesz európai kutatási alapok együttmûködésében indított kooperációs kutatás-finanszírozási programokban. Az OTKA az MTA-val együttesen tagja a European Science Foundation-nak (ESF) és a Science Europe-nak (SE). Közösen vállalják a tagdíjak és a Research Networking (RNP) programokban való részvétel költségeit. Elôkészítés alatt van a Finn Akadémiával való együttmûködés, valamint az osztrák FWF-fel a Lead Agency megállapodás közös alapkutatási pályázatok támogatására. Jogszabályi korlátok Az OTKA törvényben szereplô éven túli kötelezettségvállalási korlát 2011-ben is nehezen volt teljesíthetô. Az OTKA törvény értelmében az OTKA Bizottság a tárgyévben rendelkezésre álló költségvetési elôirányzat 75%-áig vállalhat kötelezettséget a tárgyévet követô elsô évben; az ezt követô második és harmadik évre pedig csupán a tárgyévi költségvetés 50 illetve 25%-áig. Ez a szabály korlátozza a többéves kutatások támogatását, és különösen megnehezíti az aktuális év második felében induló kutatások adminisztratív kezelését. Ez a korlát 2007-tôl került az OTKA törvénybe, elôtte a kötelezettség mértéke 85% volt a következô két évet tekintve. A Nemzeti Erôforrás Minisztérium (NEFMI) a Kormány részére készített az OTKA törvény módosításával kapcsolatosan egy elôterjesztést, amelyben szerepel az éven túli kötelezettségvállalás korlátjának mérséklése. Az OTKA törvény módosításának tárgyalását a Kormány 2012. elsô negyedévében tûzte napirendre. Az OTKA szerzôdések alapján az OTKA az adott kutatási szakasz támogatási összegét a kutatóhelyre megnyitja: központi költségvetési szervekhez (intézmények 95%-a) elôirányzat-átadással, egyéb intézményekhez átutalással teljesíti. Az OTKA kutatások számára megítélt támogatások elôirányzat-átadással történô finanszírozása, valamint a havonta egyenletes részletben történô felhasználhatósága a kutatás lehetôségeit nehezítô adminisztratív korlát, mivel egy alapkutatási témánál a tényleges kiadások általában nem egyenletesen jelentkeznek. Az elôirányzat-átadással történô finanszírozás másik hátránya, hogy a fejezetek közötti átadás miatt a keretnyitások akár két-három hónapot is igénybe vehetnek. Szükséges lenne a kutatások finanszírozásának rugalmasabb kezelése, a támogatások egy összegben való rendelkezésre bocsátása. 9 ÉVES JELENTÉS 2011
III. AZ OTKA CÉLKITÛZÉSEI Az OTKA létrehozása óta, az alábbi célok megvalósítását tartja kiemelten fontosnak: felfedezô jellegû tudományos alapkutatások támogatása a tudomány minden területén a legkiválóbb, nemzetközi mércével is kiemelkedô jelentôségû kutatások támogatása hazai intézményben megvalósuló, hazai kutatók által végzett kutatások támogatása a kutatók által kezdeményezett témájú ( bottom-up ) kutatások támogatása a teljes kutatói életpályára kiterjedô pályázati rendszer mûködtetése a kutatások eredményeinek, gazdasági és társadalmi hasznosságának kiemelt kezelése nemzetközi színvonalú, a tudományos közösség közremûködésével mûködô pályázat-értékelési rendszer fenntartása ( peer review system ) átlátható, hatékony, de nem túlszabályozott mûködés közpénzekkel való felelôs gazdálkodás Felfedezô alapkutatások támogatása a tudomány minden területén Az OTKA, a vezetô európai kutatási alaphoz, az European Research Council-hoz (ERC) hasonlóan a kutatás fejlesztés innováció láncolat elsô és megkerülhetetlen elemét, a színvonalas alapkutatást támogatja. A felfedezô kutatások nélkül nincs alkalmazott kutatás, sem technológiai fejlesztés vagy ipari innováció, valamint gazdasági és társadalmi hasznosítás sem mutatható ki. Azonban az alapkutatásoktól jellegüknél fogva azonnali hasznosíthatóság legtöbb esetben nem is várható el. Az OTKA alapkutatások végzését minden tudományágban támogatja: az irodalomtól, a fizikán és a közgazdaságtudományon át az orvostudományig. A három nagy tudományterületen belül (társadalom- és bölcsészettudomány, mûszaki és természettudomány, valamint élettudomány) minden részterületrôl fogad pályázatokat és biztosítja azok szakszerû elbírálását. Emellett kiemelt figyelmet fordít a több tudományágat átfogó interdiszciplináris kutatásokra is. Kiváló, nemzetközi szintû kutatások támogatása Versenypályázati rendszerben a legjobb, tudományos ötletet tekintve a legkreatívabb, várhatóan a legjelentôsebb eredményt hozó pályázatok nyerhetnek támogatást. A pályázat kutatási terve és a projektet megvalósító kutatók alkalmassága és eddigi teljesítménye egyaránt szempont a támogatási döntésben. Olyan pályázatok támogatása a fô cél, melyek az átlaghoz viszonyítva a hazai tudományban kiemelkedôek, és nemzetközi érdeklôdésre is számot tartanak. Kutatók hazai intézményekben való kutatásának támogatása Csak magyarországi kutatóhelyre befogadott kutató pályázhat kutatási támogatásra. A kutatási témát befogadó intézmények 2011-ben a támogatási összeg 15 %-át rezsiköltségekre és a tudományos információhoz való hozzájutás elôsegítésére használhatják fel, amivel közvetve az OTKA a kutatást befogadó intézmények fejlesztéséhez is hozzájárul. 10 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK
III. AZ OTKA CÉLKITÛZÉSEI Kutatók által kezdeményezett témák A felfedezô kutatások jellege és a tudományos kutatás szabadsága érdekében az OTKA nem szabja meg központilag, hogy milyen témák támogatását tartja kiemelten fontosnak. Így a kutatók szabadon gondolkodhatnak, valóban kiemelkedô színvonalú kutatások valósulhatnak meg. Ugyanakkor az OTKA nyitott arra is, hogy kiemelt tudományágak, kutatási irányok figyelembevételével célzottan hirdessen meg pályázatokat, annak érdekében, hogy az ország ezeken a területeken különösen nagy elôrehaladást érjen el. Teljes kutatói életpálya támogatása Az OTKA céljának tekinti minden kutatói korosztály támogatását. Ennek érdekében pályázati portfólióját úgy alakította ki, hogy mind a pályakezdô posztdoktorok, mind a saját kutatócsoportjukat létrehozni szándékozó ígéretes fiatal kutatók, mind a már jelentôsebb kutatói háttérrel rendelkezô kutatók, mind pedig a már tekintélyes eredményeket felmutató szenior kutatók tudjanak pályázni. Az OTKA kiemelten támogatja tehetséges fiatalok kutatásait, valamint külföldrôl történô hazatérésüket, a tudományos kutatói utánpótlás elôsegítése érdekében. Tudományos eredmények, gazdasági, társadalmi haszon Az OTKA fokozott figyelemmel kíséri a támogatott kutatások megfelelô eredményességét. A projektek értékelése során döntô szempont, hogy a tudományos tervben megfogalmazott várható eredmények mennyiben teljesültek, a minôsítés pedig kihat a kutató jövôbeni esetleges pályázatainak értékelésére is. Szintén fontos szempont, hogy a kutatás eredményei mennyiben hasznosíthatók gazdaságilag vagy társadalmilag, milyen konkrét eredmények (pl: szabadalom) születtek a munka során. Nemzetközi színvonalú pályázatértékelési rendszer Az OTKA pályázatértékelési rendszere külsô, független, és jelentôs számban külföldi szakértôk bevonásán alapul. Mindez három, egymást ellenôrzô értékelési szintet foglal magában. Mivel a kutatók véleményezik egymás kutatásait, magas tudományos színvonalon történik a pályázatok értékelése. Az OTKA elektronikus pályázati rendszere (EPR) is nemzetközi színvonalú. Átlátható, korszerû, hatékony mûködés Az OTKA mûködését szigorú összeférhetetlenségi szabályok, minden tudományos testületére kötelezô ügyrendek és mindenki számára nyilvános pályázatértékelési kritériumok jellemzik. A pályázati kiírásokat és útmutatókat az OTKA úgy alakítja, hogy a pályázókat megkímélje a felesleges adminisztrációs terhektôl. Az OTKA Iroda fontosnak tartja, hogy a kutatókat kiszolgáló, az ô érdekükben mûködô ügyintézést valósítson meg. Az OTKA mûködésével kapcsolatos információk az OTKA honlapján mindenki számára hozzáférhetôk. 11 ÉVES JELENTÉS 2011
III. AZ OTKA CÉLKITÛZÉSEI A közpénzekkel való felelôs gazdálkodás Az OTKA a pályázati rendszernek mind a bemeneti (személyi, intézményi összeférhetetlenségi, OTKA pályázati és egyéb általános pénzügyi szabályok betartatása), mind a kimenti részén (támogatott projektek éves pénzügyi beszámolója, a pénzfelhasználás helyszíni ellenôrzése) fokozottan ügyel arra, hogy a pályázati pénzeket a támogatott kutatók szabályosan használják fel. Az OTKA a Kormány részére évente beszámolót készít az OTKA Programok fejezeti kezelésû elôirányzat pénzügyi tervének megvalósulásáról. 12 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK
IV. AZ OTKA SZERVEZETE ÉS MÛKÖDÉSE 1. Küldetés Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok egy olyan független nemzeti intézmény, amely magyarországi munkahelyeken végzett, nemzetközileg is kiemelkedô felfedezô kutatásokat (más szóval: alapkutatásokat) támogat a tudomány minden területén, pályázati rendszerben, hazai és külföldi bírálók bevonásával. Az OTKA-támogatás felhasználható az ilyen tudományos eredmények létrejöttét elôsegítô infrastruktúra-fejlesztésre és az eredmények nyilvánosságra hozására is. Az OTKA tevékenységét az állami költségvetés fedezi. Pályázatai a legkiválóbb kutatókhoz és kutatási intézményekhez juttatnak többletforrást. 2. Szervezeti felépítés Operatív Bizottság OTKA Bizottság OTKA Iroda Társadalom- Bölcsészettudományi Kollégium Mûszaki és Természettudományi Kollégium Élettudományi Kollégium Társadalom- és Bölcsészettudományi Zsûrik Mûszaki és Természettudományi Zsûrik Élettudományi Zsûrik SZAKÉRTÔK Az OTKA felépítése számokban: - 3 kollégium - 30 zsûri - 450 testületi tag - 5-10 000 pályázati résztvevô - 5000 fô kerül kapcsolatba a pályázati rendszerrel (pályázó, bíráló, testületi tag) Az OTKA felépítése Az OTKA mûködése hasonlóan a legtöbb nemzetközi kutatástámogató szervezet gyakorlatához a tudományos kutatást végzô széles kutatói közösség együttmûködésén alapul (peer review system). Ezért a kutatók közösségének széles körét vonja be az értékelési folyamatába, minden döntést elôkészítô és döntési szinten. Az OTKA szervezete három értékelési szintet foglal magába: a tudományági szakzsûrik, a tudományterületi kollégiumok és az OTKA Bizottság szintjét. 13 ÉVES JELENTÉS 2011
IV. AZ OTKA SZERVEZETE ÉS MÛKÖDÉSE A zsûrik fôbb feladatai: - pályázatok véleményeztetése külsô szakértôkkel - pályázatok szakmai minôsítése, rangsorolása - projektek szakmai jelentésének értékelése - javaslat zsûritagok rotációjára - tapasztalatok továbbítása a Kollégiumnak Szakzsûrik A széles kutatói bázis munkájára alapul az OTKA szervezetének elsô minôsítési szintje: a szakzsûrik rendszere. Ezekben a testületekben összpontosul az adott szaktudomány, tudománycsoport szaktudása. A szakzsûrik végzik a benyújtott pályázatok külsô, független szakvéleményeken alapuló elsôdleges minôsítését, és elkészítik azok szakmai rangsorjavaslatát. A zsûrik munkájában a szakértôk az egyes intézmények, intézménytípusok, a fôváros és vidék, valamint az egyes tudományterületek megfelelô arányában vesznek részt. Tudományterületi kollégiumok A zsûrik javaslatai az OTKA második értékelési szintjére, a tudományterületi kollégiumok elé kerülnek megvitatásra és ellenôrzésre. Három kollégium mûködik: a Társadalom- és Bölcsészettudományi, a Mûszaki és Természettudományi, valamint az Élettudományi Kollégium. A kollégium irányítja, felügyeli és ellenôrzi a szakzsûrik munkáját. Megvitatja, jóváhagyja a zsûrik által elkészített rangsorjavaslatot, egyben átfogóbb, össztudomány-területi, tudomány-politikai szempontokat is érvényesíthet. A kollégium fontos feladata továbbá, hogy a pályázatok támogatási rangsorjavaslata mellett javaslatot tegyen az OTKA Bizottság számára a pályázati rendszer, a zsûri struktúra, az értékelési szempontok, a pályázati ügyrend módosítására. OTKA Bizottság tagjai 2011-ben* Kollár László Péter (elnök), Németh Tamás (alelnök), Szabó Gábor (alelnök), Bálint Csanád, Beke Dezsô, Cseri Miklós, Darvas Béla, Erdei Anna, Falus András, Fekete András, Hudecz Ferenc, Jakab Éva, Kardon Béla, Kissné Marjay Márta, Kolossváryné Juhász Györgyi, Nyikos Györgyi, Spät András A kollégiumok fôbb feladatai: - rangsorok megvitatása és véglegesítése - zárójelentések minôsítésének jóváhagyása - problémás szakmai jelentések megtárgyalása - a zsûrielnökök és zsûritagok megválasztása - a zsûrik munkájának irányítása és ellenôrzése - tapasztalatok, javaslatok továbbítása az OTKA Bizottságnak OTKA Bizottság Az értékelés harmadik, egyben legfelsôbb szintje az OTKA Bizottság, amely elnökbôl, két alelnökbôl és 15 tagból áll. Az OTKA Bizottság vezetôit és tagjait a miniszterelnök nevezi ki, így a legmagasabb politikai szintrôl kapják megbízatásukat, és mivel az OTKA nem kormányhivatal, ezért a politika nem szól bele sem az OTKA döntéseibe, sem a mûködésébe. Az OTKA Bizottság hozza meg a végsô támogatási döntést a benyújtott pályázatokról. Meghatározza az OTKA stratégiáját, pályázati struktúráját, támogatási politikáját és adminisztratív szabályait. Az OTKA Bizottság döntéseit közvetlenül az Operatív Bizottság készíti elô. * Egy bizottsági tag kinevezése folyamatban volt. 14 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK
IV. AZ OTKA SZERVEZETE ÉS MÛKÖDÉSE Kollár László Péter az OTKA Bizottság elnöke Építômérnök, mérnöki matematikai szakmérnök. A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tartószerkezeti és Szilárdságtani Tanszékén egyetemi tanár. Szakterülete a tartószerkezetek, kompozitok, héjak és ezek földrengésállósága. Ösztöndíjasként kutatott a Leuveni Katolikus Egyetemen és a Stanford Egyetemen, utóbbi helyen több alkalommal vendégtanárként is elôadott. Számos nemzetközi és magyar tudományos egyesület, szervezet tagja, illetve nemzetközi szakfolyóiratok szerkesztôbizottsági tagja. 2003 és 2008 között az OTKA Mûszaki és Természettudományi Kollégiumának elnöke. 2009 december óta tölti be az OTKA Bizottság elnöki tisztét. OTKA Iroda Az OTKA Iroda az OTKA mûködésével kapcsolatos technikai, pénzügyi, szervezési és adminisztratív feladatokat látja el. Segíti a szakértôk és a testületek munkáját, kapcsolatot tart a pályázókkal, a támogatást nyert kutatókkal és intézményekkel. Támogatja a pályázatok véleményeztetését és megszervezi a különbözô szintû testületek ülését. Intézi a projektek szerzôdéskötését, gondoskodik a finanszírozásukról, a szakmai és pénzügyi jelentések ellenôrzésének lebonyolításáról. Fontos feladata még a nemzetközi kutatástámogató szervezetekkel való kapcsolattartás, együttmûködés más országok kutatási alapjaival. Döntési folyamat az egyes pályázati típusoknál K: szakértôk szakzsûri kollégium OTKA Bizottság PD: szakértôk szakzsûri résztudományterületi PD bizottság tudományterületi PD bizottság OTKA Bizottság NK, NF: szakértôk szakzsûri tudományterületi NK-NF bizottság interdiszciplináris NK-NF bizottság OTKA Bizottság NN: szakértôk nemzetközi bizottság OTKA Bizottság PUB: szakértôk publikációs bizottság OTKA Bizottság 3. A pályázástól a döntésig A döntési folyamat Egy OTKA-hoz benyújtott pályázat az alábbi utat járja be a döntés megszületéséig: benyújtás, ellenôrzés, véleményeztetés, rangsorolás, döntéselôkészítés, támogatási döntés, kiértesítés. A benyújtást a pályázat vezetô kutatója végzi, de a pályázatot a kutatást befogadó intézmény is jóváhagyja. A kutató felelôs a pályázat tudományos részéért, míg a költségtervet az intézmény gazdasági részlegével közösen készítik el, s ezt az intézménynek külön is jóvá kell hagynia. Az OTKA Iroda végzi el a benyújtás utáni szabályossági ellenôrzést. Ezt követôen a zsûri elnöke a zsûritagok javaslatait is figyelembe véve felkér minden pályázathoz több külsô, a pályázattal nem összeférhetetlen szakértôt. Minden pályázathoz lehetôség szerint három külsô szakértôi vélemény szükséges ahhoz, hogy azt a zsûri érdem- 15 ÉVES JELENTÉS 2011
IV. AZ OTKA SZERVEZETE ÉS MÛKÖDÉSE ben tárgyalni tudja. A pályázatok angol nyelven történô benyújtása lehetôvé teszi, hogy külföldi szakértôket is be lehessen vonni a véleményezésbe, elôsegítve ezzel nemzetközi szempontok érvényesülését a bíráltatásban. (A hungarikumok esetében kivételesen, egyedi elbírálás alapján, van lehetôség a magyar nyelven történô pályázásra.) Ezután kerül sor a szakzsûri ülésére, melyen a referáló zsûritagok véleményét meghallgatva részletes vitát folytatnak a pályázatok szakmai minôsítésérôl, a költségtervek realitásáról, kialakítják a zsûri szöveges véleményét, és titkos szavazással kialakítják a pályázatok rangsorát. A zsûriülés szabályosságára a kollégiumnak egy jelen lévô tagja, valamint az OTKA Iroda szintén jelen lévô illetékes munkatársai ügyelnek. Az ülésekrôl jegyzôkönyv készül. A zsûri rangsorjavaslata és szöveges véleménye ezután a tudományterületi kollégium elé kerül, amely megvitatja azt. A kollégium véglegesíti a rangsorokat, testületi véleményeket, és elôkészíti ezeket a döntéshozó szint, az OTKA Bizottság számára. A kollégium csak kivételes esetben, alapos okkal és megfelelô szakmai indoklással változtathatja meg a zsûrik által javasolt rangsorokat. A végsô döntést a támogatott pályázatok körérôl az OTKA Bizottság hozza meg. A döntési folyamat három szintje egymásra épül, ugyanakkor egymást ellenôrzi is. A különbözô szakmai szintek csak erôsen szabályozottan tudnak beleszólni az elôzô szint javaslatába, ami biztosítja a döntések szakmai megalapozottságát. Ha egy pályázó eljárásbeli szabálytalanságot vélelmez a bírálati eljárásban, akkor lehetôsége van az OTKA Bizottság elnökéhez fordulni, aki az OTKA Eljárási és Etikai Bizottságát bízhatja meg a panasz kivizsgálásával. Értékelési szempontok A pályázatok értékelésének legfôbb szempontja a kiválóság. Ebbe beletartozik a pályázati ötlet, tudományos hipotézis újszerûsége, innovativitása; a kutatástól várható tudományos, gazdasági vagy társadalmi hatás; a pályázó kutató és a kutatócsoport eddigi tudományos teljesítménye; a projekt megvalósítására fordított kutatási kapacitás; a lezárult OTKA kutatások eredményessége, minôsítése és a kutatást befogadó intézményi háttér, tudományos infrastruktúra megfelelô volta. A párhuzamos finanszírozás elkerülése érdekében, vizsgálják azt is, hogy az adott kutatási téma részesült-e már támogatásban, van-e átfedés a pályázó korábbi vagy éppen folyamatban lévô kutatásaival. Ugyancsak fontos szempont a pályázati terv megvalósíthatósága, realitása, valamint a pályázat szabályossága. Ugyanakkor jó, ha van a támogatott pályázatok között bizonyos százalékban kifejezetten kockázatos megvalósíthatóságú projekt, mert sokszor ezekbôl az ötletekbôl származnak a kimagasló jelentôségû tudományos eredmények: a tudomány jellegébôl fakad, hogy nem mindent lehet elôre megtervezni. Az OTKA külön prioritásként kezeli az interdiszciplináris pályázatokat és a fiatal kutatók támogatását. Elôbbi esetében a különbözô területek, módszerek, intézmények együttmûködése különösen széleskörû szinergiákat indíthat el, és váratlan eredményeket hozhat létre több tudományterületen is. A fiatal kutatók támogatása (PD, NF pályázatok, kutatói álláshelyek a pályázatokban) pedig elôsegítheti a tudományos utánpótlás erôsítését, tehetséges fiatal kutatók hazatérését. 16 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK
IV. AZ OTKA SZERVEZETE ÉS MÛKÖDÉSE Az összeférhetetlenség esetei - munkahelyi alá-/fölérendeltség az elmúlt 5 évben, közvetlen munkatársi kapcsolat - közös publikáció az elmúlt 5 évben - doktori hallgató/témavezetô viszony (bármikor korábban) - közeli hozzátartozói viszony - egyéb eseti ok Átláthatóság Az OTKA fontos jellemzôje az átláthatóság minden területen. Az OTKA mûködését meghatározó alapvetô szabályzatok és az értékelô testületek összetétele nyilvános és elérhetô az OTKA honlapján. Nyilvánosan kereshetô adatbázisban megtekinthetôk a 2005 óta támogatott projektek fôbb adatai, a kutatás során keletkezett publikációk bibliográfiai adatai, valamint a lezárult projektek zárójelentései. Az OTKA minden pályázati forduló végén a honlapján közzéteszi a támogatásban részesített pályázatok fôbb adatait, valamint nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a pályázók a lehetô legteljesebb információhoz juthassanak pályázatuk minôsítését illetôen. A pályázatok tartalmát, valamint a véleményezôk személyét ugyanakkor az OTKA hivatali titokként kezeli. Ugyancsak bizalmas információnak minôsülnek a különbözô testületi ülésen elhangzottak, ezért a részt vevô bizottsági tagok az ülés elôtt aláírásukkal vállalják a titoktartást. Az OTKA a berlini nyilatkozat aláírásával csatlakozott a tudományos tartalmak szabad hozzáférhetôségét elôsegítô Open Access kezdeményezéshez, ezért a támogatott kutatásokból származó eredmények esetében elôírja, hogy ezek teljes szövegû változatát a kutatónak el kell helyeznie a tudományos közösség számára szabadon hozzáférhetô nyilvános felületen. Az OTKA részletes és szigorú összeférhetetlenségi szabályokat alkalmaz a pályázatok értékelésekor. Ezen kívül minden testületi tagnak a bizottsági ülés elôtt írásban nyilatkoznia kell az esetleges összeférhetetlenségérôl, ahogy ugyanerrôl a külsô bírálóknak is nyilatkozniuk kell a szakmai véleményük rögzítése elôtt. Az OTKA testületeinek mindhárom szintjén érvényesül a tagok szabályozott, nemzetközi gyakorlatnak megfelelô rotációja. Minden tag mandátuma 3 évre szól, és minden rotációnál hozzávetôleg a testületek tagságának egyharmada megújul. Az OTKA az új tagokra a széles tudományos közösségtôl kér be javaslatokat, így a testületei az adott tudományterület legjobb kutatóiból állnak össze. Projektkövetés Kutatási szakaszonként (általában 12 hónaponként) a projekt vezetô kutatójának szakmai jelentést, a projekt intézményének pedig pénzügyi elszámolást kell készítenie az OTKA elektronikus rendszerében. Amennyiben a szakmai jelentést a zsûrielnök, a pénzügyi jelentést pedig az OTKA Iroda jóváhagyja, sor kerül a következô kutatási szakasz támogatásának finanszírozására. A projekt futamidejének letelte után szakmai zárójelentést és pénzügyi záró elszámolást kell készíteni. A szakmai záróbeszámolóban részletesen ismertetni kell a kutatás során elvégzett munkát, az elért eredményeket, azok jelentôségét és publikációkban, szabadalmakban történô megtestesülését. A zsûri minôsítési javaslatát a kollégium megtárgyalja és véglegesíti. Ha egy szakmai rész- vagy zárójelentés a zsûrielnök értékelése szerint problémákat vet fel, vagy nem megfelelônek minôsül, akkor a kollégium elé kerül, 17 ÉVES JELENTÉS 2011
IV. AZ OTKA SZERVEZETE ÉS MÛKÖDÉSE amely dönt a további lépésekrôl. Súlyosabb szankciókról (pályázásból történô idôleges kizárás, a támogatási összeg részleges vagy teljes visszafizettetése) a kollégium véleményét figyelembe véve az OTKA Bizottság elnöke dönt. A pénzügyi elszámolást az OTKA Iroda gazdasági részlege vizsgálja meg. Az Iroda munkatársai a helyszínen, részletesen is vizsgálják a támogatást kezelô intézményekben az OTKAkutatások pénzügyi elszámolásait, elkülönített pénzügyi nyilvántartásait, elszámolásaik szabályosságát, amirôl jegyzôkönyvet vesznek fel. Természetesen indokolt esetben van mód az eredeti kutatási- és költségtervtôl való eltérésre, melynek szakmai elfogadhatóságáról az illetékes kollégiumi elnök dönt. Hatékony, gyors ügyintézés A pályázat- és projektkezelési folyamat legfontosabb technikai eszköze az OTKA saját fejlesztésû, kifejezetten erre a feladatra létrehozott Elektronikus Pályázati Rendszere (EPR). Az EPR átfogja a pályázat benyújtásától, az értékelésen és finanszírozáson át a jelentéskészítés és minôsítés folyamatáig az OTKA mûködésének teljes folyamatát. Ez jelentôsen megkönnyíti és meggyorsítja a pályázatértékelési folyamatot, lehetôvé téve azt, hogy az internet segítségével a pályázók, az intézmények és az OTKA testületi tagjai bárhol és bármikor kapcsolódjanak a rendszerhez, elvégezhessék feladataikat, információkhoz juthassanak a pályázatokról vagy projektekrôl, az Iroda munkatársai pedig dokumentáltan és naprakészen elvégezhessék a pályázatokkal kapcsolatos teendôiket. Az OTKA arra törekszik, hogy minél egyszerûbb, a felesleges adminisztrációtól mentes pályázati rendszert mûködtessen, ezért lehetôvé tette, hogy az EPR-be a pályázók OTKA pályázat útja Szakmai részjelentés Zsûri Szakmai zárójelentés Zsûri Kollégium Pályázat Külsô szakértôi véleményezés Zsûri Kollégium OTKA Bizottság Szerzôdéskötés; finanszírozás Finanszírozás Lezárás; Archiválás Pénzügyi rész elszámolás OTKA Iroda Pénzügyi záró elszámolás OTKA Iroda 18 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK
IV. AZ OTKA SZERVEZETE ÉS MÛKÖDÉSE az MTA Magyar Tudományos Mûvek Tára és az Országos Doktori Tanács adatbázisaiból is átvehessenek adatokat, és ne kelljen azokat külön beírni. Az OTKA a megalakulása óta kiemelten fontosnak tartja, hogy az ügyintézése a kutatók tiszteletén alapuljon, segítse és felesleges adminisztratív akadályokkal ne gátolja a pályázati döntési folyamatot és a kutatások elôrehaladását. A szakszerû pályázatkezelést segíti, hogy az OTKA Iroda minden szakmai osztályán alkalmaz PhD-fokozattal és kutatási tapasztalattal rendelkezô tudományos referenseket, akik szakmai szempontból is meg tudják ítélni az egyes ügyeket, kérelmeket. 4. OTKA-kutatások hatása Az OTKA által támogatott kiemelkedô színvonalú felfedezô kutatások igen jelentôs hatást fejtenek ki a magyar gazdaság, társadalom, kultúra és a felsôoktatás különbözô területein. A tudományos kutatók életpályájára gyakorolt hatás többrétû. A kezdô, tehetséges kutatók számára álláshelyeket biztosít, ami lehetôvé teszi, hogy elindulhassanak a kutatói pályán. Elôsegíti a fiatal koruk ellenére már komoly eredményeket felmutató posztdoktorok pályán tartását, saját kutatócsoportjuk megalapítását. Jelentôs kutatócsoportok kutatásait is támogatja, azzal a céllal, hogy nemzetközi szinten is kiemelkedô eredményeket érhessenek el. Jelenleg külföldön dolgozó, kiemelkedô magyar kutatók visszacsábításában, illetve hazai kutatók végleges külföldre költözésének ( agyelszívás ) megakadályozásában is fontos szerepe van az OTKA-támogatásoknak, így a kutatói életpálya bármely fokán lévô tudományos kutató számára hasznos lehet. Az OTKA kutatásoknak pozitív hatásuk van a kutatást befogadó intézményekre is, hiszen az elnyert pályázatok révén hozzájárul az intézmények infrastruktúrájának, eszközparkjának (mûszer, számítógép, könyvtár) fejlesztéséhez; segíti kutatási pénzek becsatornázását a felsôoktatásba, hogy az egyetemeken több területen folyhassanak jelentôs kutatások. Ezen felül elôsegíti, hogy egy kutatóhelyen, intézményben kialakulhasson a szükséges kutatási kapacitás; támogatja a hazai és külföldi tudományos kutatók és kutatást befogadó intézmények együttmûködését és közvetett módon hozzájárul ahhoz is, hogy kiemelkedô színvonalú kutatások megvalósulásával az azoknak kutatóhelyi hátteret biztosító intézmények tudományos rangja, nemzetközi elismertsége is növekedjen. A tudományos hatás a legjelentôsebb, mert az emberi kíváncsiságra, a nemzetközi kutatásban megfogalmazódott kérdésekre tudományos értékû válasz születik; nemzetközileg jegyzett publikációk jönnek így létre, ami elôsegíti a kutatók nemzetközi elismertségét és átfogó, nagy volumenû, vagy több tudományterületre kiterjedô interdiszciplináris kutatások valósulnak meg. Fontos továbbá, hogy a magyar kutatási eredmények, kutatók bekerülnek a nemzetközi tudományos vérkeringésbe; élvonalbeli, külföldön már használt módszerek, eljárások honosodnak meg Magyarországon és váratlan alkalmazási lehetôségek is felbukkannak. 19 ÉVES JELENTÉS 2011
IV. AZ OTKA SZERVEZETE ÉS MÛKÖDÉSE A kifejezetten pénzben, gazdasági haszonban mérhetô, bár nem mindig közvetlen hatás is számottevô a felfedezô kutatások esetében. A tudományos ötlet és az alapkutatási eredmény megléte kifejezett elôfeltétele az alkalmazott kutatásoknak és az ipari innovációnak. Szabadalmak jönnek létre alapkutatási eredményként, melyek gazdaságilag hasznosíthatók; technológiák, iparágak fejlôdését szolgálhatják az alapkutatási eredmények, valamint nemzetközi színvonalon megalapozott gazdaságpolitikai javaslatok születhetnek, melyek rendszerszinten segítik a gazdasági tervezést és a felfedezô kutatások makrogazdasági kitörési pontokat jelölhetnek meg Magyarország fejlôdése érdekében. A társadalom egésze számára hasznot jelent, ha a társadalmat érintô stratégiai döntések elôkészítése, tudományos megalapozása az alapkutatások eredményein nyugszik. Ezen kívül a közérthetôen megfogalmazott kutatási célok és tudományos eredmények hozzájárulnak az emberek felelôs és tájékozott polgárrá válásához; a közpénzen támogatott tudományos kutatások eredményei széleskörûen és mindenki számára szabadon hozzáférhetôk; a kutatás, a kutató, és tágabban a felsôfokú iskolázottság társadalmi elismertségének növekedésével pedig nôhet a felsôfokú végzettség és a kutatói pálya iránti igény, többen választhatják a kutatói életpályát. A kultúra területén jelentkezô fontos eredmény a magyar kulturális örökség tudományos feltárása és megôrzése a jelen és a következô generációk számára; a kollektív nemzeti emlékezet és pozitív nemzeti hagyományok szakszerû és valós meghatározása és fenntartása; a múlt tanulságaiból való okulás és a sikerekbôl való erôt merítés a közösségek szintjén, és nem utolsó sorban a magyarság nemzeti identitásának és közösségi kohéziójának megerôsítése országhatáron belül és kívül. 20 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK
V. A TUDOMÁNYTERÜLETI KOLLÉGIUMOK BEMUTATÁSA 1. A Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégium A kollégium elnöke 2008 óta Bálint Csanád akadémikus, régész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének igazgatója. Szakterülete a koraközépkori régészet, Bizánc és az avarok régészete és története. Elôbb Franciaországban, Poitiers-ben, majd Belgrádban volt kutatási ösztöndíjas. Több nemzetközi és magyar tudományos bizottság és szervezet tagja, illetve elnöke. A Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégium az elnökön kívül 17 tagból állt, akik a kollégiumhoz tartozó tudományágak képviseletét látták el. A kollégiumhoz, melynek munkáját két kollégiumi titkár, Bartos Huba és Szigeti István segíti, 11 szakzsûri tartozott. A kollégium 2011-ben három ülést tartott. Egyéb alapvetô feladatai mellett (a zsûrirangsorok és szakmai minôsítések tárgyalása, döntéselôkészítés az OTKA Bizottság számára, a zsûrik esedékes rotációjának jóváhagyása) folyamatosan tárgyalta a lezárult kutatások zárójelentéseinek minôsítését. Minden esetben elôször a zsûri vizsgálja meg a jelentést és ad egy minôsítésjavaslatot, majd a kollégium véglegesíti a szakmai minôsítést. 2011-ben 98 kutatás zárójelentését tárgyalták, ebbôl 26 nemzetközileg is kiemelkedô (10 pont), 23 kiváló (9 pont), 37 jól megfelelt (7-8 pont), 6 pedig megfelelt (5-6 pont) minôsítést kapott. Három jelentés esetén a kollégium elhalasztotta a döntést, határidôt adva a kutatást lezáró monográfia elkészültéig, illetve új szakértôi vélemény bekérését tartotta szükségesnek. További három esetben nem fogadta el a zárójelentést, mert érdemi kutatási eredmény nem jött létre, és azt javasolta az OTKA Bizottságnak, hogy az érintett vezetô kutatókat 5 évre zárja ki a pályázás lehetôségébôl. A kizárási javaslattal az OTKA Bizottság egyetértett. A kollégium foglalkozott még a 2010. év zsûritapasztalatok értékelésével, a zsûrikhez tartozó szakterületek korrekciójával, valamint a 2012. évi pályázati kiírás tervezetével is. Különösen fontosnak tartják, hogy a társadalom- és bölcsészettudományok területén is egyre szélesebb körben alkalmazzák a nemzetközi sztenderdeket (angol nyelvû pályázás, külföldi szakértôk bevonása a véleményezésbe, A Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégium tagjai 2011-ben Bálint Csanád (elnök), Balaton Károly, Barna Gábor, Benkô Elek, Bereczkei Tamás, Bernáth Árpád, Falus Iván, Fehér Márta, Hoóz István, Király Miklós, Lôvei Pál, Pál József, Pálné Kovács Ilona, Prószéky Gábor, Szalay Olga, Tóth Pál Péter, Vásáry István, Zsoldos Attila 21 ÉVES JELENTÉS 2011