Beszámoló a Kormány részére az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) évi tevékenységéről. Rövid összefoglaló

Átírás

1 Beszámoló a Kormány részére az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) évi tevékenységéről Rövid összefoglaló A tudományos kutatás támogatása az OTKA pályázati rendszerén keresztül 2004-ben ismételten csökkent. A évi tényleges támogatás a Költségvetési Törvényben jóváhagyott támogatás 85,1%-a volt, amely az előző évi tényleges költségvetési támogatás 87,3%-a. Kormányhatározatok alapján összesen 1296,8 MFt került zárolásra, majd elvonásra az OTKA Programok évi 6700 MFt költségvetési támogatásából, Évközben 300 MFt átcsoportosításra került az OTKA Programokra a központi költségvetés általános tartalékából. Az OTKA Programok évi tényleges költségvetési támogatása 5703,2 MFt volt. Az OTKA Bizottság döntésének megfelelően az elvonás következtében a korábbi években indult kutatási szerződések évi támogatását egységesen 14%-kal csökkenteni kellett, a könyvtárpályázat meghirdetését a költségvetési tartalékból történt évközi átcsoportosítás tette lehetővé. Az OTKA Bizottság arra kényszerült, hogy 2004-ben eltörölje a bírálati díjakat, az OTKA által támogatott kutatásban résztvevők részére az OTKA szerződésekben előírta a térítésmentes bírálatok elvállalását ben az OTKA Bizottság által támogatott kutatások száma 2531 volt, amelyből a fiatal kutatói és posztdoktori támogatások száma 342, a tudományos iskola pályázat évi MFt-os támogatása 51 szerződésre történt. Az OTKA Könyvtárpályázat keretei között összesen 263 MFt értékben támogatta a tudományos adatbázisokon keresztül történő információellátást. Az OTKA működésében 2004-ben történt fejlesztések, megvalósított feladatok Az OTKA Bizottság elkészítette hosszú távú Stratégiai tervét, amelynek egyeztetése a szakmai fórumokon, kormányzati szervekkel jelenleg folyik. Az OTKA Bizottság módosította az OTKA 1998-ban készült Szervezeti és Működési Szabályzatát (SZMSZ), amelyet a Kormány elé terjesztett egyetértés céljából. Az OTKA Bizottság az NKTH felé továbbította a 2003-ban lezárult kutatások közül a szakértők által innovációra alkalmasnak ítélt kutatásokat. Az OTKA Bizottság megújította pályázati űrlapjait, külföldi bírálókat is bevont a pályázatok értékelésébe. Megteremtődött annak a lehetősége, hogy a pályázatok bíráltatása internetes adatbázison keresztül történjen. Elkezdődött az OTKA elektronikus pályáztatási rendszerének fejlesztése, az OTKA honlapjának portálrendszerű átalakítása. Elindultak azok a fejlesztések is, amelyek lehetővé teszik internetes adatbázison keresztül a évi szakmai rész- és zárójelentések fogadását és értékelését, valamint a évi pályázatok benyújtását és értékelését. Az OTKA Bizottság számára továbbra is megoldandó feladatok 1. a pályázati véleményezés nemzetközi szakértők bevonásával történő további bővítése; 2. a kiemelkedő pályázatok kiemelt támogatása; 3. a fiatal kutatók támogatásának javítása; 4. a tudományterületi és tudományági támogatási arányok felülvizsgálata; 5. az OTKA kutatási eredmények hasznosulásának nyomon követése; 6. az OTKA SZMSZ-hez kapcsolódó ügyrendek elkészítése; 7. az OTKA pályázati, támogatási és ellenőrzési információs rendszerének megújítása; 8. az OTKA pályázatokkal, szerződéskötéssel kapcsolatos ügymenet lerövidítése; 9. az OTKA pályázatok, rész- és zárójelentések elektronikus benyújtásának és értékelésének gyorsítása, integrált pályázati, támogatási ügyvitel kialakítása. Az OTKA Bizottságnak változatlanul kérése a Kormány felé Kérjük, hogy a Kormány vizsgálja meg a következő feltételek javításának lehetőségeit: a. a kutatástámogatások pályázati forrásainak hosszabb távú kiszámíthatóságát; b. a tudományos kutatáshoz nélkülözhetetlen szakmai, tudományos információellátáshoz, a folyóiratokhoz, adatbankokhoz történő hozzáférés feltételeit; c. a hazai kiválósági központok, tudományos iskolák kiemelt támogatását.

2 Bevezető A beszámoló célja Az OTKA-ról szóló évi CXXXVI. törvény 2.. (6) b) pontja értelmében az OTKA Bizottság elnöke elkészítette beszámolóját a Kormány részére az OTKA évi működéséről. A jelen beszámoló az előzmények tekintetében támaszkodik az előző évek beszámolóira, kiegészítve az adott évi változásokkal, tevékenységgel, pályázatokkal, sajátságokkal, tapasztalatokkal, eredményekkel. Az OTKA jogállása, célja Az OTKA működését az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról (OTKA) szóló évi CXXXVI. törvény (Törvény), valamint a Kormány által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) szabályozza. Az OTKA előirányzatából olyan tudományos kutatások, illetőleg azok végzéséhez és az eredmények nyilvánosságra hozatalához szükséges feltételek létrehozása támogatható nyilvános pályázati rendszerben, amelyektől új tudományos törvényszerűségek felismerése, ismeretek, módszerek, eljárások kidolgozása várható, ezeken kívül az OTKA előirányzata felhasználható az ilyen tudományos eredmények létrejöttét elősegítő infrastruktúra-fejlesztésre is. Az OTKA szervezete Az OTKA törvény értelmében az OTKA vezető testülete az OTKA Bizottság, amely elnökből, két alelnökből és 15 tagból áll. Az OTKA Bizottság tagjai a minisztériumok, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a Felsőoktatási Konferenciák Szövetsége, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (KTIT), a közgyűjtemények által javasolt szakértők és az OTKA Bizottság keretében működő három Tudományterületi Kollégium - Társadalomtudományi, Műszaki- és Természettudományi és Élettudományi Kollégium - elnökei. Az OTKA Törvény 2.. (5) pontjának megfelelően a Tudományterületi Kollégiumok három évet elért mandátumú tagjainak évi rotációja megtörtént. Az OTKA Bizottság tagjai az OTKA által támogatott kutatók szavazatai alapján döntöttek az új tagok kiválasztásáról. A Kollégiumok irányítása alatt működő, az egyes tudományos szakterületeket képviselő tudományági zsűrik elnökei és tagjai tekintetében is megtörtént a rotáció. Az új elnököket és tagokat az illetékes Kollégiumok tagjai választották ki a kutatói közösség véleményének figyelembevételével, valamint törekedve arra, hogy az egyes intézmények, intézménytípusok, a főváros és vidék, valamint az egyes tudományos iskolák megfelelő arányban legyenek képviselve a pályázatokat értékelő testületekben. Az OTKA Programok működésével kapcsolatos technikai, pénzügyi, szervezési és adminisztratív feladatokat ellátó OTKA Iroda önálló jogi személyiségű, önálló gazdálkodást folytató, központi költségvetési szerv ben az MTA fejezetében szerepelt, felügyeletét az MTA főtitkára látta el, működését az OTKA Bizottság elnöke irányította. Az Iroda dolgozói közalkalmazotti jogviszonyban vannak. Fejezeti hovatartozás, gazdálkodási környezet Az OTKA Programok 2004-ben az MTA fejezetében, a központi költségvetés fejezeti kezelésű előirányzataként szerepelt. Az OTKA Programok előirányzatával kapcsolatban a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének jogait az MTA elnöke látta el. Az OTKA bevételi forrásai a költségvetési törvényben címzetten megállapított támogatási előirányzat, bel- és külföldi jogi és természetes személyek befizetései, hozzájárulásai és belföldiek visszafizetései. Az OTKA Programok részére a támogatás rendelkezésre bocsátása az MTA fejezetén keresztül történik, az OTKA Bizottság által jóváhagyott finanszírozási terv alapján tól kezdődően, az áfa törvény a kutatási tevékenységet a kedvezményezett körből törölte, így az OTKA kutatások adókötelezettsége 12%-ról 25%-ra emelkedett. Az OTKA évi költségvetési támogatása nem tette lehetővé, hogy az OTKA Bizottság, az OTKA törvényben előírt pályázati kötelezettségei mellett, az előző években indult kutatási szerződéseknél kompenzálni tudja a megemelkedett adókötelezettséget tól kezdődően az OTKA támogatások előirányzat átadással kerülnek a központi költségvetési intézményekhez (kutatóhelyekre) szemben a korábbi gyakorlattal, amikor is minden kutatóhelyre az OTKA Iroda közvetlenül utalta át a támogatást. Az OTKA kutatások számára megítélt támogatások ilyen módon történő átadása rendkívül lassú és a havi egyenletes ütemezésben történő rendelkezésre állása a kutatások kivitelezését megnehezíti. A jelenlegi konstrukcióban a jogcímek közötti átcsoportosítás nehézkes, egy alapkutatási témánál nehezen tervezhetők előre a tényleges kiadások.

3 Az előző évi előirányzat-maradványok felhasználása évtől szigorításra került. Az OTKA kutatások átlagos időtartama négy év, az OTKA által támogatott alapkutatások kimenetele és kiadásai nem tervezhetők előre pontosan. Az OTKA törvény lehetőséget ad arra, hogy az előző évi maradványok a következő évre átvihetők és a Kormány egyetértésével érvényben lévő Szervezeti és Működési Szabályzat értelmében a szerződés időtartama egy évvel meghosszabbítható. Az OTKA kutatások esetében, a június 30. után fennmaradó előző évi maradványok elvonása a fenti indokok alapján nem jogszerű. Kormányhatározatok alapján összesen 1.296,8 MFt került zárolásra, majd elvonásra az OTKA Programok évi költségvetési támogatásából, ugyanakkor év közben 300 MFt átcsoportosításra került az OTKA Programokra a központi költségvetési általános tartalékából. Az OTKA Bizottság döntésének megfelelően az elvonás következtében a korábbi években indult kutatási szerződések évi támogatását egységesen 14%-kal csökkenteni kellett, a könyvtárpályázat meghirdetését a költségvetési tartalékból történt évközi 300 MFt átcsoportosítás tette lehetővé. Az OTKA működésében 2004-ben történt változások Az OTKA Bizottság elkészítette hosszú távú Stratégiai tervét, amelynek egyeztetése a szakmai fórumokon, kormányzati szervekkel jelenleg folyik. Az OTKA Bizottság módosította az OTKA 1998-ban készült Szervezeti és Működési Szabályzatát (SZMSZ), amelyet a Kormány elé terjesztett egyetértés céljából. A módosított SZMSZ-be bekerültek a gyakorlatban eddig is érvényben lévő összeférhetetlenségi szabályok, valamint új elem az Eljárási és Etikai Bizottság felállítása. Az OTKA Bizottság az NKTH felé továbbította a 2003-ban lezárult kutatások közül a szakértők által innovációra alkalmasnak ítélt kutatások listáját. Az OTKA Bizottság megújította pályázati űrlapjait, és 2004-ben megvalósította a pályázatok Internetes adatbázison keresztül, hazai és külföldi szakértőkkel történő bíráltatását. Elindult az OTKA elektronikus pályáztatási rendszerének fejlesztése, elkészült a rendszer koncepcióterve, jelenleg a logikai rendszerterv elkészítése van folyamatban. Ugyancsak tervezési szinten elindult az OTKA honlapjának portálrendszerű átalakítása. A témavezetőknek a évről készített szakmai rész- és zárójelentéseiket internetes adatbázisba kellett benyújtaniuk, elősegítve ezzel a jelentések értékelésének elektronikus úton való lebonyolítását. A 2005-ben benyújtásra kerülő pályázatok szintén Internetes adatbázison keresztül történnek, amelynek segítségével a pályázatok véleményezése szintén ugyanezen az adatbázison keresztül történik majd hazai és külföldi szakértők bevonásával. Az OTKA Bizottság 2004-től kezdődően a következő változtatásokat tette a pályáztatás területén. A korábbi évekhez képest a pályázatok értékelése színvonalának emelése, az objektivitás biztosítása, az összeférhetetlenségi elemek kiküszöbölése érdekében, a pályázatok értékelésébe minél több külföldi szakértő bevonása miatt a nagy összegű és tudományos iskola pályázatok beadását angol nyelven írta elő, kivéve azokét, akik szerint a pályázat értéklelését külföldi szakértő nem tudná elvégezni. Az OTKA költségvetésének csökkentése miatt az OTKA Bizottság arra kényszerült, hogy 2004-ben eltörölje a bírálati díjakat, az OTKA által támogatott kutatásban résztvevők részére az OTKA szerződésekben előírta a térítésmentes bírálatok elvállalását. Az OTKA Bizottság döntése értelmében a három nagy tudományterület - társadalomtudományok, műszaki- és természettudományok, élettudományok - között a támogatási arány a 2003 és 2004-ben benyújtott kutatási pályázatok esetében 20/40/40% volt. Az egyes zsűrik között felosztható keretek közötti arányt az egyes Kollégiumok évente határozzák meg. Az egyes tudományági zsűrikben a támogatott pályázatok elfogadási arányszámának nagy szórása miatt az OTKA Bizottság felül kívánja vizsgálni a tudományterületek és a tudományágak közötti támogatási arányokat. Az OTKA Programok évi gazdálkodása Az OTKA évi működése Bevételek Az OTKA Programok költségvetési törvényben meghatározott évi előirányzata Kutatási témapályázatokra MFt. A Kormány 2345/2003.(XII.23.) és 2050/2004.(III.31.) határozatai értelmében az OTKA Programok évi költségvetéséből 1.265,8 MFt, a 2083/2004.(IV.15.) és 2162/2004.(VII.5.) határozatai értelmében 31 MFt került zárolásra. A 2143/2004.(VI.15.) Kormányhatározat alapján 300 MFt összeg átcsoportosításra került az OTKA Programokra a központi költségvetés általános tartalékából. Ezen módosítások után az OTKA Programok évi költségvetési támogatása 5.703,2 MFt volt. Az OTKA Programok évi előirányzat-maradványa 294,9 MFt volt. A 2003-ról áthúzódó tételes kötelezettségből - tematikus, ifjúsági pályázatok, műszerpályázat- pénzügyileg összesen 272,2 MFt teljesült, 5,5

4 MFt teljesítése áthúzódott a következő évre. Az OTKA Bizottság a stornózott szerződések miatt fennmaradó 17,2 MFt összegéről úgy döntött, hogy azt az OTKA elektronikus pályáztatási, bíráltatási, ellenőrzési rendszeréhez szükséges szoftverfejlesztéshez irányozza elő a visszamondott szerződések 2004.évi keretével együtt. További bevételt jelentettek a műszerprogram visszafizetései, törlesztései, valamint a lezárult pályázatok maradványainak visszafizetése, amely 47 MFt. Ezen módosításokkal az OTKA Programok évi bevételi előirányzata összesen 6.045,1 MFt volt. Kiadások Az OTKA Programok évi kiadási előirányzata a módosításokkal együtt összesen 6.045,1 MFt volt, mely az egyes jogcímeken az alábbiak szerint teljesült, összesen MFt összegben. Az OTKA Programokból az előző évekről áthúzódó és újonnan indított kutatási szerződések évi támogatására a tematikus pályázatok esetében MFt, ifjúsági pályázatok esetében 237 MFt, a tudományos iskolák pályázatra 999 MFt került átadásra. Posztdoktori kutatási szerződésekre 2004-ben 519 MFt, nemzetközi együttműködésben végzett kutatásra 16 MFt, konferencia szervezés/részvétel, publikáció támogatására 15 MFt, könyvtárpályázatra 16 MFt, műszerpályázatra 57 MFt került átadásra. Az előirányzat-maradvány alakulása Az OTKA Programok évi kiadási előirányzat maradványa 519,3 MFt, a december hónapban beérkezett 3,2 MFt többletbevétel a tematikus szerződések maradványa. Az előirányzat maradványból 491 MFt tételes kötelezettségvállalással terhelt, a megkötött szerződések átmeneti felfüggesztéséből, a könyvtárpályázatok meghirdetésének elhúzódásából adódik. A maradványból 31,6 MFt-ot az OTKA Bizottság az OTKA elektronikus pályáztatási, bíráltatási, ellenőrzési rendszeréhez szükséges szoftverfejlesztéshez kíván felhasználni. Az OTKA Iroda évi bevételei és kiadásai Az Iroda gazdálkodásának sajátosságai Az Iroda gazdálkodásának az egyik jellemzője, hogy előirányzatának 70-75%-át személyi juttatások és ennek TB járulékai teszik ki. A személyi juttatások jelentős része - külső személyi juttatások -, melyek kifizetése az év második felében történt. Az Iroda egyetlen bevételi forrása költségvetési támogatás; vállalkozási tevékenysége, saját bevétele nincs. Ezért az utóbbi évek elvonásai érzékenyen érintették az Iroda dologi kiadásainak alakulását. Az OTKA pályázatok bírálati rendszerének átalakítása (feladat-átcsoportosítás szakmai zsűrik és tudományterületi kollégiumok között, külföldi opponensek felkérése) lehetőséget teremtett átcsoportosításra a külső személyi juttatásokról a dologi és felhalmozási kiadások szükségszerű kiegészítésére. Bevételek Az OTKA Iroda költségvetési törvényben meghatározott évi előirányzata 326,3 MFt, módosított előirányzata 330,6 MFt volt. Az Iroda évi jóváhagyott közalkalmazotti létszáma 37 fő volt. Az OTKA Iroda évi kötelezettséggel terhelt pénzmaradványa 10 MFt volt, amelyből 3,8 MFt-ot a 2003-ban megrendelt számítástechnikai eszközök vásárlására; 2,6 MFt-ot OTKA kiadványok, 2,7 MFt-ot a 2003-ban megrendelt szolgáltatások és 0,9 MFt-ot évi decemberi számlák kifizetésére kellett felhasználni. Kiadások Az eredeti kiadási előirányzathoz képest - Kormány hatáskörben 5,7 MFt-os elvonásra került sor, ami a dologi kiadások csökkenését jelentette. Az Iroda saját hatáskörben átcsoportosított a személyi juttatásokról és járulékokról a dologi kiadásokra 15 MFt-ot, felhalmozási kiadásokra 5,2 MFt-ot. Ugyancsak saját hatáskörben, az előző évi pénzmaradvány terhére 10 MFt-tal módosította az eredeti előirányzatot. Előirányzat maradvány Az OTKA Iroda évi összes maradványa 19 MFt, amelyet a évről áthúzódó kötelezettségek terhelik (2004. évi szolgáltatások, áthúzódó megbízási szerződések, valamint OTKA kiadványok és egyéb szolgáltatások első félévére áthúzódó teljesítése).

5 Az OTKA Programok keretéből 2004-ben támogatott pályázatok Tematikus és ifjúsági kutatási pályázatok Az OTKA Bizottság az előző években indult, többéves kutatási szerződései alapján 1800 tematikus és ifjúsági kutatási témát támogatott 2004-ben. A május 5-i határidővel meghirdetett pályázati felhívásra beérkezett 1218 db pályázat (1066 tematikus, 152 ifjúsági), MFt átlagos éves igényű támogatásáról az OTKA Bizottság március 9-én döntött. Közülük 581-et (501 tematikus, 80 ifjúsági) támogatott, MFt teljes ( ) kutatási időszakra szóló összeggel. Az új pályázatok finanszírozása 2004-ben indult, a 2004 évre jutó új pályázati támogatás 972 MFt volt. A május 17-i határidővel a időszakra meghirdetett újabb pályázati felhívásra 1251 db (1091 tematikus és 160 ifjúsági), 2737 MFt/év átlagos, a teljes kutatási időszakra MFt támogatási igényű pályázat érkezett be, amelynek bírálata év végéig megtörtént. Ezek közül 539 kutatásra történik szerződéskötés től kezdődően. A pályázati pénzek elaprózásának elkerülése érdekében, az OTKA Bizottság a kutatási pályázatokkal egyidejűleg, külön kategóriát hirdetetett a nagy költségkihatású, nagy kutatócsoportok közös kutatásának támogatására nagy összegű pályázati (átlagos évi 5 MFt feletti) lehetőséggel. A május 17-i határidőre 38 db, MFt/4év igényű pályázat érkezett be, amelyből - a tudományos iskola pályázatokkal együttesen készült rangsor alapján - 10 kapott, a időszakra 286 MFt összegű támogatást. Tudományos iskola pályázat Az OTKA Bizottság harmadik alkalommal hirdetette meg június 15-i határidővel a Tudományos iskolákat támogató pályázatát. A pályázat célja nemzetközileg elismert, szakmailag kiemelkedő, a tudományos utánpótlás nevelésében kiváló tudósok által vezetett tudományos iskolák, a legeredményesebb tudományos műhelyek támogatása. A pályázaton tudományos iskolák vezetője köré csoportosult fiatal kollektívák vehettek részt. A pályázati felhívásra 84 pályázat érkezett be, évi 1748 MFt, összesen MFt/3év támogatást kérve a időszakra. A pályázatok támogatásáról az OTKA Bizottság a döntését a nagy összegű kutatási pályázatokkal közös rangsor alapján hozta meg, amelynek értelmében 27 tudományos iskola pályázat részesülhetett támogatásban től kezdődően 3 éves időszakra, összesen 1399 MFt összegben. Nagyon sok kiváló pályázat nem részesülhetett támogatásban. Posztdoktori kutatási pályázat A pályázat célja a tudományos fokozattal rendelkező fiatal kutatók támogatása tudományos egzisztenciájuk megalapozása, valamint külföldről történő hazatelepülésük elősegítése érdekében. Az 1996-tól kezdődően meghirdetésre kerülő posztdoktori kutatási pályázat keretében évente 50, 2002-től évente 70, 2004-től pedig évente 90 fiatal (öt éven belül megszerzett PhD fokozattal rendelkező), kiemelkedően tehetséges kutató kaphat három éves időtartamra főállású támogatást a kutatóhelyén. Az OTKA Bizottság döntése értelmében az egy kutatásra jutó támogatási összeg: 225 EFt havi bruttó illetmény és ennek járulékai, 1,7 MFt dologi kiadásra, amelyből 0,3 MFt fordítható konferencián való részvételre. A május 14-i határidővel, kilencedik alkalommal meghirdetett pályázati felhívásra jelentkező 148 pályázó közül 52 kezdhette meg posztdoktori kutatásait 2004-ben, 38-an pedig a korábbi években elkezdett OTKA kutatásuk folytatásához kapták meg a szükséges támogatást. Az OTKA Bizottság óta minden évben támogatta az Oktatási Minisztérium által alapított Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért (AMFK) keretében meghirdetett "Magyary Zoltán" posztdoktori ösztöndíj pályázatot ben 5 MFt-tal járult hozzá a pályázók kutatási költségeihez. Nemzetközi együttműködésben végzett kutatás Az OTKA óta tagja az Európai Tudományos Alapítványnak (ESF- European Science Foundation), amely 29 európai ország 76 tagszervezetét tömöríti. Az ESF tevékenysége kiterjed az európai tudománypolitika alakítására, közös kutatási programok támogatására. Az OTKA az MTA-val (1991. óta tag) közösen 50-50% arányban fizeti az ESF tagdíjat és a különböző kutatási programokban való részvételi díjat. Az Oktatási Minisztérium által koordinált holland-magyar kormányközi egyezmény keretében az OTKA és a holland NWO (Netherlands Organization for Scientific Research) 1995 óta közösen hirdetett meg pályázatokat tudományos együttműködésben végzett kutatásokra. A korábbi években megkötött szerződések alapján 2004-ben 8 kutatási téma részesült támogatásban ben új pályázat nem került meghirdetésre. Az OTKA 1999-től csatlakozott az MTA és az amerikai NSF (National Science Foundation) között létrejött Megállapodáshoz, amelynek értelmében közösen meghirdetett együttműködési pályázatokat támogatnak. A március 31-i és szeptember 30-i határidőkkel meghirdetett beadási határidőkre összesen 29 pályázat érkezett be,

6 amelyek bíráltatása az OTKA részéről 2004-ben megtörtént. Az MTA-OTKA döntés és az NSF jóváhagyása után kerülnek ezek a pályázatok közül az arra érdemesek 2005-től finanszírozásra. A korábbi években született döntéseket is figyelembe véve a támogatott 26 pályázó közül 2004-ben 21 részesült kifizetésben, az MTA-OTKA közös, 50-50%-os arányú finanszírozásában. Hat tárca (OM, MTA, EüM, FVM, OMFB, OTKA) egyetértésével alakult meg 1998-ban az a Konzorcium, amely az EU Keretprogramokban való pályázást elősegítő brüsszeli EU K+F Kapcsolati Iroda (HunOR) létrehozását, finanszírozását és működését tűzte ki célul. A Megállapodás értelmében az OTKA évi 5 MFt-tal járult hozzá az Iroda működtetéséhez az időszakban ben a Konzorcium feloszlása miatt a HunOR Iroda működtetését meg kellett szüntetni. Az OTKA Bizottság júliusában Megállapodást írt alá a német DFG-vel (Deutsche Forschungsgemeinschaft) a magyar és a német kutatócsoportok közös kutatásainak és a kutatásban részt vevő fiatal kutatók oktatásban való részvételének támogatására. Ennek keretében egy kutatási pályázat került támogatásra mindkét fél részéről. Az OTKA Bizottság elnöke májusában társult tagként csatlakozott a EUROHORCs-hoz (European Union Research Organisations Heads of Research Councils), az európai tudománytámogató szervezetek elnökeinek egyesületéhez. A EUROHORCs-ban az OTKA tevékenyen vesz részt az európai tudományos élet formálásban, az Európai Tudományos Térség (ERA) kialakításában, az Európai Tudományos Tanács (ERC) létrehozásában. Az OTKA a EUROHORCs tagjaként, az MTA-val közösen részt vett a kiváló, fiatal tehetséges kutatók egzisztenciájának elősegítését szolgáló, az európai tudományos térségben való kutatás támogatására, Európa 15 országa 18 tudománytámogató intézménye által 2004-ben első alkalommal meghirdetett European Young Investigator (EURYI) Awards Programban. Az OTKA az MTA-val közösen vállalta a EURYI Awards első pályázati felhívásának EURO/év, öt éven keresztüli alap hozzájárulásának fizetését. A pályázat öt éven át, évi EURO biztosít pályázatonként, a nyertes 25 pályázó részére, kutatási költségeik fedezésére. A december 15-i határidőre 26 EURYI Awards pályázat érkezett be az OTKA-hoz, amelyek értékelését és rangsorolását az OTKA Bizottság által felkért 7 fős OTKA-MTA-EURYI közös Bizottság végezte el külső szakértők bevonásával. Az OTKA Bizottság a programhoz való hozzájárulás arányában - két pályázatot továbbíthatott az ESF által koordinált, nemzetközi szakértői Bizottsághoz. A két továbbított pályázó közül az egyik lehetőséget kapott a szóbeli meghallgatáson való részvételre. Sajnos a rendkívül jó pályázatok miatt, a továbbított pályázatok közül egyik sem lett nyertes november 30-i határidővel másodszor is meghirdetésre került a EURYI Awards pályázat, amelyre az OTKA-hoz 15 pályázat érkezett be. A pályázatok szakértői véleményezése, a Bizottság általi rangsorolása és a két továbbítandó pályázat kijelölése megtörtént. A EUROHORCs Bizottság a végső döntését július 26-án hozza meg. Konferencia szervezés/részvétel és publikáció támogatása Az OTKA Bizottságnak szándékában állt a évi pályázati maradványok, visszafizetések pénzeszközeinek összege terhére konferenciaszervezés/részvétel és publikációs pályázatot meghirdetni, de ezt a döntését az OTKA költségvetési elvonása miatt elhalasztotta a következő évre. Az OTKA Bizottság a kutatási eredmények közlésére az Élet- és Tudomány folyóirat részére 6 MFt-ot, a Magyar Tudomány részére 1,5 MFt-ot és a Közgazdasági Szemle részére 3 MFt-ot ítélt oda. Műszerpályázat Az OTKA Bizottság az elmúlt három évben, 3-15 MFt értékű műszerek beszerzésére műszerpályázatot írt ki. A pályázat célja az alapkutatások területén a hazai kutatómunka tudományos színvonalának és hatékonyságának emelése, elősegítve ezzel a hazai kutatói közösség kutatási eszközeinek fejlesztését, a kutatók tudásának hazai hasznosítását, mind a felsőoktatási, mind a kutatóintézeti keretek között. Az OTKA Bizottság 2004-ben kerethiány miatt nem tudott műszerpályázatot kiírni. Könyvtárpályázat Az OTKA Bizottság a hazai felsőoktatási és MTA kutatóintézeti hálózatban kutatók, oktatók, hallgatók részére a legfontosabb kutatási területek nemzetközi szintű műveléséhez elengedhetetlenül szükséges információk biztosítása érdekében 2004-ben hetedik alkalommal, az Oktatási Minisztériummal (OM) közösen hirdetett könyvtárpályázatot szeptember 1-i határidővel. Az OM és az OTKA Bizottság a pályázat keretében támogatni kívánta a tudományos könyvtárak részére elektronikus adathordozókon illetve hálózatokon elérhető adatbázisok és "full text" folyóiratok közös beszerzését. A kiemelt, országos jelentőségű, nagy adatbázisok beszerzését (Web of Science, Elsevier Science Direct, Swets Net) az Oktatási Minisztérium külön keret terhére szerezi be az EISZ (Elektronikus Információszolgáltatás) Program keretében. A beérkezett 21 db, 298 MFt támogatási igényű pályázat közül az OTKA Bizottság - az OTKA-OM Könyvtárbizottság javaslata alapján - 20 pályázatot tudott támogatni 2004-ben 263 MFt összegben.

7 Az OTKA Bizottság által 2004-ben bevezetésre került intézkedések Az OTKA pályázatokat évi 5 MFt éves átalagos igény felett angol nyelven kell beadni, hogy külföldi bírálónak ki lehessen küldeni, kivéve azokat az eseteket, amikor olyan a kutatási téma, hogy csak hazai szakember tudja értékelni. Egy vezető kutatónak egyidejűleg lehet két támogatott OTKA kutatási témája. A pályázatokban meg kell adni az egyes részt vevő kutatóknak az adott OTKA kutatásra vonatkozó kutatási idő ráfordításuk százalékát. A pályázatok bírálatát a szakértőknek térítésmentesen kell elvégezni. A pályázatok értékelése internetes adatbázison keresztül történik, amelyet mind a hazai, mind a külföldi szakértők könnyedén elérhetnek. A évi rész- és zárójelentések szakmai részének benyújtása Interneten keresztül történjen. Az OTKA Bizottság a kutatások pénzfelhasználási szabályait pontosította, amelyet mind a pályázati kiírásokba, mind az OTKA szerződésekbe be kell építeni. A pályázatok elbírálásának folyamata Az OTKA pályázatok, valamint az elért tudományos eredményeknek az OTKA gyakorlata szerinti értékelése nemzetközi összehasonlításban is elismerést vált ki. A zsűrizés objektivitását a különböző testületekben helyet foglaló szakemberek szigorú, az OTKA törvényben rögzített rotációjával biztosította az OTKA Bizottság. Az OTKA Bizottság célul tűzte ki hazai és külföldi szakértőkből álló szakértői adatbázis elkészítését. A kutatási pályázatok elbírálásának főbb szempontjai a következők voltak: a kutatási téma alapkutatás jellege, tudományos jelentősége, újszerűsége; a várható eredmények, hasznosításuk; a kutatás meglévő személyi feltételei, garanciái; a kutatás intézményi, tárgyi, módszertani feltételei; a kért támogatás pénzügyi realitása; a tervezett kutatói munkaidő ráfordítás realitása; az eddigi tudományos eredmények (publikációk, hivatkozások); lezárult vagy folyamatban lévő OTKA kutatások során elért eredmények. Fontos szempont volt a pályázati munkaterv, a kutatói időráfordítás és a költségterv viszonya. A pályázatokra az illetékes tudományági zsűri jelölt ki szakértőket. A szakértői vélemények alapján a zsűri rangsorolta a pályázatokat és javaslatot tett a támogatásukra. A szakmai zsűrik észrevételei alapján, a Tudományterületi Kollégiumok javaslatot tettek az OTKA Bizottságnak a pályázatok támogatására. A végső döntést az OTKA Bizottság hozta meg két lépcsőben: december 14-i ülésén döntött a rangsorolt pályázatok első részéről az OTKA költségvetése 85%-a erejéig, majd a második döntését január 19-én hozta meg. Mind a nagy összegű (5 MFt feletti éves támogatási összeg feletti) kutatási, mind a tudományos iskola pályázatokat angol nyelven kellett beadni, kivéve azokat, ahol a külföldi szakértő nem adhatott eredményes bírálatot. A tudományos iskola pályázatnál feltétel volt, hogy a vezető kutató a MTA/tudomány doktora címmel rendelkezzék. A pályázatok értékelésére a tudományági zsűrik hazai és külföldi szakértőket jelöltek ki. A szakértői vélemények alapján, a kollégiumok által kijelölt szakértőkből álló tudományterületi ad hoc bizottságok rangsorolták a pályázatokat. A pályázatok támogatására és rangsorának véglegesítésére az OTKA Bizottság külön bizottságot jelölt ki. A végső döntést az OTKA Bizottság hozta meg, szintén két részletben: egy részéről decemberében, második feléről januárjában döntött. A beérkezett tudományos iskola pályázatokat a tudományterületi bíráló bizottság az alábbi szempontok szerint értékelte: az iskola jellege, a pályázati téma alapkutatás jellege, tudományos jelentősége, újszerűsége, várható eredményei; a kutatás személyi feltételei, a megvalósítás biztosítékai; a kutatás intézményi, tárgyi feltételei, - a kért támogatás pénzügyi realitása, a tervezett kutatói idő ráfordítás realitása; az eddigi tudományos eredmények (publikációk, hivatkozások, a tudományos képzésben elért eredmények); a lezárult OTKA kutatások során elért eredmények. Fontos szempont volt a pályázati munkaterv, a kutatói időráfordítás és a költségterv viszonya. A posztdoktori pályázatok értékelését az OTKA Bizottság által felkért Posztdoktori Bizottság végezte, amelynek tagjai az egyes Tudományterületi Kollégiumok képviselői voltak. A szakértői vélemények alapján kiválasztott kutatók személyes meghallgatása után került sor a pályázati rangsor felállítására. A döntést a rangsor alapján az OTKA Bizottság hozta meg. A nemzetközi együttműködésben végzett kutatási pályázatokra az illetékes szakmai zsűri jelölt ki bírálókat. A szakértői vélemények alapján, az illetékes Tudományterületi Kollégium által felkért szakértő rangsorolta a pályázatokat, amelynek alapján az OTKA Bizottság a külföldi partnerrel egyeztetve hozta meg a közös támogatási javaslatot.

8 A 2004-ben beérkezett néhány konferencia szervezés/részvétel és publikációs pályázat elbírálása egyedi elbírálás alapján történt, a döntést az Operatív Bizottság hozta meg, az OTKA Bizottság utólagos engedélyével. A könyvtárpályázatok bírálatára az OTKA Bizottság az Oktatási Minisztériummal (OM) közös Könyvtárbizottságot állított fel, amelybe az OM és az egyes Tudományterületi Kollégiumok jelöltek képviselőket, valamint könyvtárszakértők is tagjai voltak a Bizottságnak. A pályázatokat több szakértő véleményezte, majd a szakértői vélemények alapján a Bizottság rangsorolta a pályázatokat. A döntést az OTKA Bizottság hozta meg. Az OTKA Bizottság az egyes pályázatokról hozott döntését az OTKA Hírlevélben vagy annak külön számában, valamint az OTKA Internetes honlapján hozza nyilvánosságra. A szerződéskötés, a támogatás felhasználásának szabályai, ellenőrzés Az OTKA Bizottság döntéséről az Iroda értesítette a pályázókat a zsűri értékelő lapok és a szakértői vélemények (név nélküli) megküldésével. A támogatott pályázatok esetében, az OTKA Bizottság elnöke nevében az Iroda szerződést kötött a vezető kutatóval és a kutatás feltételeit biztosító kutatóhellyel. A szerződések formai és pénzügyi ellenőrzését az Iroda végezte, amelynél figyelembe vette a Bizottság által meghatározott kritériumokat. A szerződések munkatervét szakmailag a zsűrik ellenőrizték. A kutatási témákra megkötött szerződések alapján az Iroda a költségvetési intézmények részére előirányzat átadással átadta, egyéb kutatóhely részére átutalta a szerződésben jóváhagyott összeget, amelyről a vezető kutató évente köteles elszámolni, beszámolót küldeni. A támogatási összeg keretnyitása az érvényes OTKA szerződések alapján történt, annak figyelembevételével, hogy a témavezetőnek volt-e az OTKA-val szemben elmaradt elszámolási illetve beszámolási kötelezettsége ben 581 új kutatási (tematikus és ifjúsági) szerződés megkötéséről kellett gondoskodni. A szerződéskötés folyamatát lelassította, hogy a vezető kutatók sok esetben hibásan készítették el szerződésüket. A szerződések 75%- át kellett visszaküldeni javításra, pótinformációra. A szerződéskötés ügyintézésénél többletfeladatot jelentett az, hogy 2002-től kezdődően be kell kérni, és továbbítani kell a 160/2001. (IX. 12.) Kormányrendelet által előírt Nemzeti Kutatás-nyilvántartó Rendszer adatlapját. Az OTKA Programok csökkentett költségvetési támogatása következtében meghozott OTKA Bizottsági döntés értelmében, a évi támogatási összeg 14%-os csökkentése miatt, 1825 db, korábbi években megkötött szerződés módosítását kellett kezdeményezni, amely szintén többletfeladatot jelentett a kutatóknak és az OTKA Iroda munkatársainak. Az elnyert támogatás felhasználásáról, a kutatómunka előrehaladásáról a vezető kutatóknak évente, a tárgyévet követően, szakmai és pénzügyi beszámolót kell beküldeniük. A beérkezett beszámolót szakmailag az illetékes zsűri értékelte, ellenőrizte zsűritag vagy - egyedi esetekben - külső szakértő bevonásával. A formai és pénzügyi ellenőrzést az Iroda végezte el ben a 2003 évi kutatómunkáról várható 1960 részjelentés közül 6-ot (0,31%) nem küldtek be a vezető kutatók. A beküldött jelentések között 5 volt olyan, amelyet nem fogadott el a zsűri. A zsűrik, a szakértők 227 esetben kértek pótinformációt, vagy újabb jelentést. Sor került személyes meghallgatásra és helyszíni szemlére is. A pénzügyi elszámolások mintegy 30%-tól kellett bekérni tételes, bizonylatokkal alátámasztott elszámolást. Az OTKA Iroda 2004-ben 2521 kutatási téma részjelentését fogadta el pénzügyileg és szakmailag és több (128) esetben továbbította a szakért, illetve a zsűri elnök véleményét, észrevételét is. A évről várható 1693 kutatási és 24 tudományos iskola részjelentés szakmai részét a vezető kutatóknak internetes adatbázison keresztül kell beküldeniük, amelyeknek értékelése is az adatbázisban történik. A pénzügyi elszámolásokat a kutatóhelyek gazdasági részlege készíti el és küldi be papíron és elektronikusan. Az Iroda külön listán vezette azokat a témaszámokat (2004-ben kb. 300), ahol valamilyen beszámolási kötelezettség elmaradása, el nem fogadott jelentés szerepel, mert az OTKA Bizottság döntése értelmében a hiányosság pótlásáig semmilyen OTKA támogatás nem adható. Az érvényben lévő OTKA kutatási szerződések nagy száma nem tette lehetővé, hogy a rész- és zárójelentések szakmai és pénzügyi ellenőrzését egy évnél rövidebb idő alatt el lehessen végezni. Az ellenőrzés gyorsítására az elektronikus ügyintézés bevezetésével kapcsolatban több intézkedés történt, amelynek eredménye ra várható.

9 A posztdoktori kutatási szerződésekről a kutatók féléves szakmai, valamint éves szakmai és pénzügyi jelentést küldtek, amelyet a Posztdoktori Bizottság tagjai értékeltek. A lezárult kutatások eredményeiről rövid összefoglaló jelent meg az OTKA Hírlevélben és az OTKA külön kiadványában. A nemzetközi együttműködésben végzett kutatásokról a kutatási pályázatokhoz hasonlóan éves- és zárójelentést kellett a vezető kutatóknak készíteni. A korábbi években megkötött műszerszerződések szakmai felelőseinek, a beszerzést követő öt éven át, évente beszámolót kell küldeni az eszközök működőképességéről, az elvégzett tudományos mérésekről, azok alapján megjelent publikációkról, együttműködésekről. A kutatók nagyobbik része beszámolójában a támogatással beszerzett műszerek zavartalan működéséről és eredményes, publikált kutatásokról adott tájékoztatást. A műszerek a mai kor elvárásainak általában megfeleltek, ritkán fordult elő meghibásodás vagy kisebb üzemzavar, korszerűsítésre általában csak a számítástechnikai eszközöknél volt szükség. A műszereket a pályázatban ismertetett kutatási feladatokra használták. A 2001-ben meghirdetett műszerpályázat keretében támogatott pályázatok szakmai felelőseinek 85%-a, a 2002-es pályázat szakmai felelőseinek 89%-a, a 2003-as pályázat szakmai felelőseinek 86%-a tett eleget évi beszámolási kötelezettségének. Az OTKA támogatásával 2003-ban beszerzett eszközök jobb kihasználtsággal való működtetése és a kutatói együttműködések mind szélesebb körű létrejöttének elősegítése érdekében 2004-ben az OTKA Hírlevél mellékleteként megjelent a műszerek legfontosabb paramétereit és a műszerekkel végezhető mérések rövid ismertetőjét tartalmazó kiadvány negyedik kötete. A könyvtárpályázat nyertesei az OTKA támogatásból beszerzett elektronikus adatállományok használatáról évente beszámoló jelentést készítettek. Ezen kívül évente rövid ismertető is készült az adatállományok legfontosabb jellemzőiről és a felhasználók köréről. Ez az ismertető az OTKA Hírlevélben megjelent a kutatók tájékoztatása céljából. Az OTKA által támogatott kutatások eredményességének értékelése, közzététele A kutatás befejezésekor a tevékenység eredményességéről és az előirányzatok felhasználásáról a vezető kutatók kötelesek - az OTKA Bizottság által jóváhagyott szempontok szerint és a megadott határidőre - zárójelentésüket elkészíteni. Ha a vezető kutató elmulasztja zárójelentését beküldeni, annak pótlásáig nem részesülhet további OTKA támogatásban. A zárójelentések szakmai értékelésének szempontjai: mennyiben hozott a kutatás új ismereteket, illetve igazolt korábbi tudományos feltételezéseket, az új ismereteknek mekkora jelentősége van a szaktudomány szempontjából, milyen volt a kutatáshoz kapcsolódó publikációs tevékenység, az elért eredmények mennyire voltak összhangban a kutatásra fordított támogatással. Külön kérdés az értékelést végző szakértőköz, hogy melyek azok a kutatási eredmények, amelyek tudományos ismeretterjesztésre, illetve további alkalmazott kutatásra, kutatásfejlesztésre, innovációra alkalmasak. A zárójelentések szakmai értékelésére a zsűrik egy-egy véleményezőt jelöltek ki. A zsűrik a szakértői vélemények alapján értékelték a kutatási jelentéseket, és javaslatot tettek a minősítésükre: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. A zárójelentések pénzügyi elszámolását az OTKA Iroda ellenőrizte ban 739 kutatás zárult le. 16 (2,2%) témavezető nem küldte be zárójelentését. A beérkezett 723 zárójelentésből 111 (15,6%) értékelése még nem fejeződött be. Az értékelt 638 zárójelentés közül 335 (52,5%) kiválóan megfelelt, 208 (32,6%) jól megfelelt, 90 (14,1%) megfelelt minősítést kapott, és 5 (0,8%) zárójelentést nem fogadott el a zsűri. (Azon témavezetők, akiknek a zárójelentését az OTKA Bizottság nem fogadta el, 3-5 évig kizárásra kerülnek az OTKA pályázási lehetőségekből.) A beküldött 723 zárójelentésből a kutatási témában megjelent publikációk száma - a témavezetők által megadott számok alapján db, azaz 14,1 db publikáció/pályázat. A zárójelentések értékeléséről a témavezetők megkapták név nélkül a szakértői véleményt, valamint a zsűri indoklását, a kutatási eredmények értékelését. A 2003-ban lezárult kutatások közül a zsűrik 113 témát, a kollégiumok ebből 76 témát, az OTKA Bizottság pedig végül 10 témát ajánlott az KTIT figyelmébe további innovációs alkalmazásra alkalmasnak, amelynek felsorolását megküldte az NKTH-nak. A beérkezett zárójelentések közül a tudományterületi kollégiumok 56-t jelöltek ki kiemelkedő kutatási eredményként és 47-t tartottak népszerűsítésre alkalmasnak.

10 A jelen beszámolóhoz csatoltuk a Tudományterületi Kollégiumok 2003-ban lezárult kutatásai közül az egyes zsűrik által kiemelkedőnek tartott eredmények ismertetését. Az OTKA kutatási pályázatok eredményeinek rövid összefoglalóiról készített kiadványok közül: Az 1999-ben megjelent háromkötetes - az időszakot bemutató, - valamint az egykötetes az 1997-ben lezárult kutatásokról szóló kiadványok után 2003-ban ismét háromkötetes kiadvány jelent meg, amely az időszakban lezárult kutatások összefoglaló eredményeit tartalmazza Tudományterületi Kollégiumonként ban a 2001-ben lezárult, 2004-ben a 2002-ben lezárult, elején pedig a 2003-ban lezárult kutatások eredményei rövid összefoglalójának egykötetes kiadványa jelent meg. A köziratokról, a közlevéltárakról és magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI törvény, valamint az OTKA Iroda e törvénnyel összhangban készített Iratkezelési Szabályzata alapján 2003-ban megkezdődött a korábban lezárult tematikus és ifjúsági pályázatok keretében történt kutatások teljes dokumentációjának folyamatos leadása az MTA Levéltárba ben 1419 lezárult kutatás, valamint a nem támogatott pályázatok közül 3098 került a Levéltárba leadásra. OTKA Ipolyi Arnold Díj Az OTKA Bizottság elnöke a hazai alapkutatások támogatási rendszerének elméleti és gyakorlati továbbfejlesztésében kifejtett sok éves munkásság elismeréseként Ipolyi Arnold Díjat adományoz évente a Tudományterületi Kollégiumok javaslata alapján. Az évi díjak átadására a Tudomány Napja hetében került sor, amikor is 10 főnek adta át az OTKA Bizottság elnöke a tudományfejlesztési díjat. Az OTKA nyilvánossága, rendezvényei Az Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért és az OTKA november én hetedik alkalommal rendezte meg közös konferenciáját a Debreceni Egyetemen a posztdoktori kutatási támogatásban részesült fiatal kutatók eredményeinek bemutatására. A konferencia bebizonyította, hogy milyen nagy jelentősége van a fiatal, tehetséges kutatók támogatásának. A rendezvény alkalmával külön kiadvány jelent meg az OTKA posztdoktori kutatások témavezetőinek bemutatásával, eddigi eredményeik ismertetésével. Az OTKA Hírlevél 2004-ben 4 alkalommal jelent meg, amely kb példányban került térítésmentesen kiküldésre: az OTKA pályázatok értékelésében részt vevő testületek tagjainak, a nagyobb kutatóhelyek vezetőinek, a megrendelőknek, az utolsó négy pályázati fordulóban támogatott kutatóknak, újságíróknak és az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottságának. A fentiek megkapják az OTKA Bizottság döntéséről készített Különszámot, az OTKA által támogatott műszerekről készített Műszerismertetőt is. A kutatási eredmények rövid összefoglalóiból készített kiadvány 1000 példányban jelenik meg, amelyet a döntéshozók kapnak meg. Az OTKA honlapján ( a fontosabb információk megtalálhatók: OTKA Törvény, OTKA SZMSZ, az OTKA Bizottság, a Tudományterületi Kollégiumok, Zsűrik tagjai, pályázati felhívások, pályázati űrlapok, opponensi értékelő lapok, pályázati döntések, szerződés-, rész- és zárójelentés elkészítéséhez szükséges nyomtatványok, az OTKA működéséről készült Kormánybeszámolók, az OTKA Kutatási eredmények rövid összefoglalói. Jelenleg folyik az OTKA honlapjának fejlesztése, portálszerű átalakítása, amely a mai kor elvárásának megfelelően kívánja kiszolgálni, információval ellátni a kutatói közösséget és a pályázatok értékelésében részt vevő testületeket. Az OTKA Bizottság tárgyalásokat folytatott a média képviselőivel az OTKA kutatási eredmények folyamatos és minél szélesebb körben való bemutatására (Magyar Tudomány, Élet és Tudomány, Mindentudás Egyeteme). Az OTKA Bizottság számára továbbra is megoldandó feladatok 1. a pályázati véleményezés nemzetközi szakértők bevonásával történő további bővítése; 2. a kiemelkedő pályázatok kiemelt támogatása; 3. a fiatal kutatók támogatásának javítása; 4. a tudományterületi és tudományági támogatási arányok felülvizsgálata; 5. az OTKA kutatási eredmények hasznosulásának nyomon követése; 6. az OTKA SZMSZ-hez kapcsolódó ügyrendek elkészítése; 7. az OTKA pályázati, támogatási és ellenőrzési információs rendszerének megújítása; 8. az OTKA pályázatokkal, szerződéskötéssel kapcsolatos ügymenet lerövidítése;

11 9. az OTKA pályázatok, rész- és zárójelentések elektronikus benyújtásának és értékelésének gyorsítása, integrált pályázati, támogatási ügyvitel kialakítása. Az OTKA Bizottságnak változatlanul kérése a Kormány felé Kérjük, hogy a Kormány vizsgálja meg a következő feltételek javításának lehetőségeit: a. a kutatástámogatások pályázati forrásainak hosszabb távú kiszámíthatóságát; b. a tudományos kutatáshoz nélkülözhetetlen szakmai, tudományos információellátáshoz, a folyóiratokhoz, adatbankokhoz történő hozzáférés feltételeit; c. a hazai kiválósági központok, tudományos iskolák kiemelt támogatását. Budapest, május 26. Makara B. Gábor s. k., az OTKA Bizottság elnöke Összefoglaló jelentés az OTKA Társadalomtudományi Kollégiumához tartozó, OTKA által támogatott, 2003-ban lezárult és ben értékelt kutatási témák kiemelkedő eredményeiről A Társadalomtudományi Kollégium keretében 2003-ban lezárult kutatások eredményeit az alábbiakban foglaljuk össze. Az OTKA lehetőségei között nem lehet megoldani a rendkívül munkaigényes forráskiadások folyamatos munkáját, ami komoly gondot okoz, noha a 2005-ös pályázati kiírás korlátozott keretek között kiadási támogatásra ad lehetőséget. Az igen különböző tudományterületeken elért eredmények egy részének jelentősége a nemzeti kultúra gondozásában és föltárásában hasznosítható. Emellett - (elsősorban) a jogtudományi, közgazdasági, statisztikai-demográfiai és pszichológiai kutatások - új szempontokat, közvetlenül fölhasználható érveket, összefüggéseket kínálnak a politikai döntéshozók számára is. Az Állam- és Jog- és Politikatudományi Zsűri szakterületén a lezárt pályázatok megoszlása a jogtörténet, a jogelmélet és a munkajog túlsúlyát mutatja (e három szakterület együttesen abszolút többséget képvisel). Kisebb súllyal, de jelen van a kutatott témák között a büntetőjog és a közigazgatási jog, míg adott évben a civilisztika és számos további fontos szakterület hiányzik a palettáról. Több éves áttekintésben ez az aránytalanság ugyan csökken, de a civilisztikai szakterületen a tudományos aktivitás a kívánatoshoz képest mindenképpen elmarad. A tételesjogi diszciplínák területén örvendetes, hogy az összehasonlító módszer alkalmazása egyre inkább kötelező jellegűvé válik, ami sok esetben a választott témák címében is tükröződik, illetve a téma globális összefüggéseiből szükségszerűen következik. A legszínvonalasabb kutatások, a legjelentősebb tudományos eredmények a jogelmélet és a magyar magánjog története területén vehetők számba, amelyek értékes monográfiákban és jelentős számú tanulmányban öltöttek testet. A XVIII-XIX. századi magyar magánjogfejlődést elemző, a bírói gyakorlatra is kiterjedő kutatás eredményeinek jelentőségét az is növeli, hogy a magyar magánjog részben latin nyelvű forrásainak feldolgozása terén különösen sok adóssága van a magyar jogtudománynak. Ezen tudományos adósság törlesztéséhez az OTKA támogatásával kiemelkedő hozzájárulás történt. Ugyancsak kiemelkedő az európai integráció és a közigazgatás kérdéseinek összefüggéseit elemző kutatás, újszerű az interneten elkövetett bűncselekmények elemzése, óriásis anyagot összegez a jogfilozófiai kutatások eredménye. A politikatudomány területén a jogtudományhoz képest változatosabb, valamivel egyenletesebb a pályázatok tematikai megoszlása. Földrajzi szempontból nagyjából az Európai Unió, a közép-európai térség és Magyarország között oszlanak meg a témák, de a nemzetközi kitekintés a legtöbb kutatás esetében megfelelő súllyal érvényesül. A fontos, időszerű kérdések (médiapolitika, környezetpolitika stb.) elemzése nem szorította háttérbe bizonyos tartósabb jelenségek (pl. az elit-cirkuláció) vizsgálatát. Az interdiszciplináris (történettudományi, jogi, etikai) jellegű kutatások és az empirikus módszerek alkalmazása sok esetben szép eredményeket hozott. Kiemelkedőnek nevezhető a magyar kormányzati rendszer korszerűsítésének kérdéseivel európai uniós kontextusban foglalkozó kutatás, amelynek eredményei két angol és egy magyar nyelvű tanulmánykötetben jelentek meg. Szintén kiválónak minősíthető a globális médiával foglalkozó kutatás, amelynek fogalomhasználata nem elkoptatott, hanem eleven és újszerű. A kutatás megrajzolja a hagyományos ( valóságtükröző ) média utáni korszak legfontosabb változásait. A 2003-ban lezárult filozófiai kutatások kiemelkedő eredményeket hoztak az antik filozófia, a modern analitikus filozófia és a magyar politikai eszmetörténet terén. Platón késői korszaka és a platóni hagyomány közti összefüggés feltárásában nemzetközileg is figyelemre méltó megállapítások születtek. A publikációk és a színvonalas nemzetközi

12 konferenciák fényében ugyancsak fontosnak bizonyult az intencionalitás problémájának vizsgálata, illetve Eötvös József politikai filozófiájának a magyar eszmetörténet egészében való elhelyezése. A közgazdasági pályázatok kutatásai hagyományosan a társadalomtudományi munkák igen széles körét ölelik fel. Némelyike igen lazán kapcsolódik a közgazdaságtanhoz, míg a közgazdaságtan határai sokszor elmosódnak. Jól tükrözik ezen megállapítást a lezárt tanulmányok is, hiszen az egyik kiváló eredményeket felmutató kutatási projekt vezetője éppen Atomfizikai Tanszékről való. A lehetséges jövők entrópikus korlátai című kutatási projekt például az extropia fogalmának bevezetésével azt mutatja meg, hogy a fizikai korlátok miként tárgyalhatóak és építhetőek be a gazdasági folyamatok elméletébe. A tanulmányok azt is megmutatják, hogy a gazdasági folyamatok miért nem vezethetőek vissza fizikai leírásokra, ugyanakkor megadják azt a gazdaságelméleti keretet, melybe a fizikai korlátok beépíthetők, és a gazdasági folyamatok tárgyalhatók a fizika eszközeivel. Az eredményeket jól tükrözik azok az élvonalbeli lapokban leközölt publikációk, melyek ily módon jelentős nemzetközi visszhangot váltottak ki. A fenntartható növekedés egyensúlyi és pénzügyi feltételei című kutatási projektje viszont már a közgazdaságtan igazi velejébe hatol. Kutatásainak igen fontos eredménye, hogy rávilágít az emberi tőke jelentőségétre a tudományos kutatásoknak a technika fejlődésében betöltött szerepére, és érdekes magyarázatokat kínál a beruházási ráta és gazdasági növekedés kapcsolatának elemzésével. A kutatásokat összefoglaló könyv ugyanakkor közelítő becslését adja a hazai gazdasági növekedés fenntartható ütemének, és ezen eredmények méltán váltották ki és váltják ki a szakmai tudományos élet figyelmét, tiszteletét. Több kutatás is foglalkozik az emberi erőforrásokkal. A társadalmi tőke a magyar népesség demográfiai és egészségi állapotának előrejelzésében projekt eredményei közé tartozik annak megállapítása, hogy férfiak esetében a társadalmi-gazdasági lemaradás, a dohányzás, a közösségi hatékonyság, a bizalmatlanság, a versengő attitűd, a kölcsönösség, és a civil szervezetekben való részvétel eltérései a kistérségek közötti középkorú halálozási különbségek 68%-át, nők esetében a halálozási különbségek 29%-át magyarázzák. A Nyugdíjmodellek cím alatt végzett kutatásokról elmondható, hogy jó OTKA befektetésnek bizonyultak. Szerény ráfordítással végzett kutatási eredményei rendszeresen váltanak ki nemzetközi visszhangot, a szerző azon kevés közgazdász kutatók közé tartozik, akik rendszeresen képesek minősített nemzetközi tudományos szaklapokban publikálni. Hatékonyságát tekintve az egyik legjobb projekt volt. Sajnálatosan nem jelennek meg, szinte nem is voltak a zsűri látókörében olyan pályázatok, melyek közgazdaságtan másik nagy területéhez, a vállalatgazdaságtani kutatásokhoz tartoznának. Csak remélni lehet, hogy a lemaradást egyszer a tudományterület behozza. A magyar irodalomtörténet és modern filológia terén a évi zárójelentések alapján a bírálók a szakzsüri illetékességi körébe tartozó pályázatok közül hatnak adtak kiválóan megfelelt minősítést. A zsüri és a felkért bíráló véleménye lényegében megegyezik egymással. Különösen örvendetesnek találjuk, hogy a sikeres pályázatok között két fiatal kutató teljesítménye is ott van: a XVIII. századi közköltészet kutatásával, mert e merőben ismeretlen irodalmi anyag feltárásában és publikálásában ért el valóban kimagasló eredményt. Egy másik a színháztudománnyal foglalkozó - fiatal kutató az un. rendezői színház problematikáját vette tüzetes vizsgálat alá s dolgozott ki olyan értelmezést, amely izgalmas és minden valószínűség szerint a gyakorlat számára is igen termékeny észrevételek foglalata. Természetesen az idősebb nemzedék is előállt kimagasló teljesítménnyel. Egyikük hosszú évek óta végzi Déry Tibor hagyatékának a feltárását, számos nagyszerű forráskiadás áll mögötte s ez is termékeny időszaka volt. A XX. századi magyar irodalom kutatásának nem a legerősebb oldala a feltáró jellegű filológiai munka, E kutatások a kevés és súlyos kivételek közé tartozik. Eredményei széles körben ismertek, már több alkalommal került be az OTKA pályázatok kiemelkedően teljesítő kutatói közé. Fontos és igazán sikeres vállalkozása volt ennek az időszaknak az a csoportosan végzett kutatás, aminek látványos eredményeként: négy igen tartalmas és vélhetően nemzetközi figyelmet is ébresztő munka készült el az angol reneszánsz világáról. A Művészeti és Zenetudományi zsűri szakterületein kiemelkedő kutatómunkáról számolhatunk be a Szépművészeti Múzeum, a Nemzeti Múzeum, a sümegi Városi Múzeum, az MTA Zenetudományi Intézet és a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet munkatársainak teljesítménye alapján. A művészettörténeti kutatások területén kiemelkedő helyet foglalt el a Szépművészeti Múzeum XVII. századi olasz rajzainak teljes kiállítása előkészített szakkatalógusa, a kiállított rajzokról készült tudományos igényű katalógus magyar, angol és olasz nyelven való közzététele: és maga a kiállítás kivitelezése, lebonyolítása. A rajzok közül néhány XV-XVI századi különleges lapot magyar-angol nyelvű feldolgozásban tettek közzé. A kutatás időszaka 1999-től 2003-ig tartott, mialatt a team két munkatársa tudományos fokozatot is szerzett. A kiadvány nemzetközi összehasonlításban is a legszebb művészeti albumok közé sorolható. A zenetudományi kutatások közül a Zenetudományi Intézetben Musicalia Hungariae Mediaevalis címen egy hézagpótló munka folyt, amely a középkori források elemzésére és 9 legrégibb forrás analízisére terjedt ki, egyben meghatározta a magyarországi szokásrendet, az usust, melyet közel 600 oldalas kéziratban határoztak meg. Remélhetőleg a kézirat hamarosan megjelenik, de addig is elkészült egy összeállítás (CD ROM formájában megjelenik), amely 150 teljes középkori kódexet, 80 kottás bejegyzést és 700 töredéket mutat be. A Néprajzi zsűri keretében a lezárult pályázatok kellőképpen reprezentálják a szaktudomány sokrétűségének megfelelő tartalmi és módszertani változatosságot. A 15 pályázat között számottevő helyet kapott a helyszíni terepkutatás, főképpen a határon túli magyarság körében - Erdély, Felvidék és Kárpátalja területéről -, valamint az Európán kívüli népek körében végzett adatgyűjtések. Hangsúlyosan szerepel a múzeumok tárgyi és kéziratos anyagának a vizsgálata, valamint tematikus feltárása. Mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban jelentős az összegző tanulmányok, monográfiák és katalógusok megjelentetése, továbbá digitális tárgyarchívumok létrehozása.

13 Tematikai szempontból a vizsgált témakörök a magyar kulturális örökség népi műveltségének több jelentős területét fogják át. Ilyen a népi vallásosság sokáig elhanyagolt témaköre (vallásgyakorlási modellek, vallási motívumok katalogizálása, templomi festett mennyezettáblák dokumentálása, egyházi ónedények számbavétele). Eredményes a társadalomnéprajzi folyamatok különböző vonatkozásait (az európai paraszti életmód átalakulását; a magyar paraszti életformák történeti és táji változásait; a paraszti kultúra és mentalitás fogalomkörének formálódását, a népi tisztálkodási szokásokat) vizsgáló kutatás. A folklór körében az oral history témakörét (a hadifogoly memoárok mentalitástörténeti és szövegfilológiai elemzését, történeti mondaarchívum megvalósítását) célzó kutatás, a népművészet terén a társadalmi vonatkozások érvényesülését (a kalocsai viselet archaizáló jellegéről, az erdélyi templomok festett asztalosmunkáiról, a nemzeti jelképekről), továbbá az etnológia témakörében az etnicitás és etnikai tudat elemzését (a Kaukázus vidékén, Kelet-Afrikában és Délkelet-Ázsiában) ugyancsak számottevő eredményekhez vezetett. A legjelentősebb kutatási eredményeket A népi kultúra képének megszerkesztése Magyarországon , a Nemzeti jelképek a népi tárgykultúrában, és a Magyar történeti mondaarchívum című munkák hozták. Az elért eredmények más tudományterületek számára is hasznosíthatóak, továbbá a társadalmi változások hatásvizsgálatához, modellezéséhez nyújtanak a gyakorlatban is alkalmazható ismereteket. A nyelvtudományi zsűri körébe tartozó pályázatok közül a beszámolási időszakban összesen tíz pályázati munka zárult le. Ezek tematikai megoszlása meglehetősen egyenletes képet fest: hét magyar nyelvi kutatás, két uralisztikai kutatás, egy angol nyelvi kutatás. A magyar nyelvészeti kutatások közül különféle célkitűzéssel és módszertani megközelítéssel négy kutatás nyelvtörténeti, egy névtani, egy (eszköz) fonetikai, egy kommunikáció-kutatási tematikájú. A pályázatok ilyen tematikájú megoszlása tehát főként a magyar nyelv, illetőleg rokon nyelveinek vonatkozásában kínál eredményeket. A magyar nyelvtörténeti kutatásokra egyként jellemző, hogy különféle formákban - hosszú évek óta folyó munkálatok folytatásai, melyek továbbvitele OTKA-támogatás nélkül vagy nehézkes, vagy talán lehetetlen lenne, s ez áll az uralisztikai tematikájúakra is. A módszertani megközelítéseket, illetőleg a kutatások eredményeinek hasznosítási lehetőségeit tekintve egyfelől a számítógépes feldolgozás, a valamilyen elektronikus adathordozón való közzététel, másfelől pedig az oktatásban való hasznosítási lehetőség a jellemző. Másként fogalmazva ez annyit jelent, hogy a kutatási eredmények nem csupán a tudomány számára jelentenek előrelépést és képezik további vizsgálatok alapját, hanem a (felső)oktatásban közvetlenül is hasznosulhatnak még azok is, amelyek pedig elsősorban nem ilyen céllal folytak. Két kutatás eredménye pedig kifejezetten alkalmas arra, hogy népszerűsítő formában (is) közzétegyék. Az Uráli etimológiai adatbázis kutatása különösen azért jelentős, mert egyfajta (tudományos alapokon nyugvó) eszközt jelent a magyar nyelv eredetéről vallott téves elgondolások valamelyes ellensúlyozására. A kommunikatív kompetencia kialakítását célzó metódusok és tananyagok létrehozásának kutatási eredményei olyan időszakban segítik a nyelvoktatás módszertanát, amelyben e kérdés társadalmilag is fokozottan időszerű. A pályázatok zömére jellemző, hogy magas szinten kínálnak új ismereteket mind szűkebb, mind tágabb nyelvtudományi keretekben, s ez főként az Adalékok Északkelet- Magyarország középmagyar kori nyelvjárástörténetéhez elnevezésű munkálatra áll azért, mert a magyar nyelvtörténet ilyen aspektusú, dialektológiai megközelítése egy sor ismeretlen összefüggést tárhat fel. A pályázatok legtöbbje számszerűen jó publikációs eredményeket mutat föl, a megjelenésének helyét illetően azonban már kissé másként fest a dolog: főként hazai publikációkról van szó, ami adódhatik a munkálatok zömének magyar nyelvészeti tematikájából. Kiemelhető a Régi magyar szövegek nyelvi és művelődéstörténeti magyarázata, kiadása. Valamint az Északkelet-Magyarország területeiről felgyűjtött misszilisek és egyéb kéziratos anyagok közzététele és feldolgozása, mert ritka adatokkal gazdagítja a XVII-XIX. századi magyar nyelvhasználatra vonatkozó ismereteinket. Számottevő a Középmagyar kor történeti nyelvtana cím alatt meghatározott mondattani összefüggések feltárása. Az Ókortudomány-Orientalisztika szakterületén több igen eredményes kutatási program zárult le. Ilyen a 17. századi Dzsingisz-legenda könyvének kritikai kiadása. A török nyelvű kiadás és a szöveg jegyzetekkel kísért német fordítása komoly nemzetközi érdeklődésre tart számot, s alkalmas a tudományág népszerűsítésére is. Sor került egy több éves mongóliai gyűjtés mitológiai vonatkozású anyagának feldolgozására, s elkészült a mongol népek mitológiájának adatbázisa. A kiváló eredmények és az adatbázis a további kutatásokhoz megkerülhetetlenek. Az OTKA-támogatás tette lehetővé az egyiptomi Keleti-sivatag Bi r Minayh körzetében 1998-ban megkezdett régészeti feltárás folytatását és befejezését. Az expedíciók mind epigráfiai, mind régészeti szempontból igen sikeresek voltak, kiemelkedő eredményeik további kutatásokhoz felhasználhatók. Egy hosszú távú kutatási program a bibliai Genezis könyvének kimerítő tudományos (teológiai, irodalomtörténeti, filológiai) elemzését és kommentálását tűzte ki célul három fejezet-csoportra osztva azt. Ebben a pályázati szakaszban az első rész készült el egy önálló kötet és több jelentős tanulmány formájában. A hiánypótló mű további kutatásokhoz is felhasználható. A pszichológia és pedagógia tudományterületén befejeződött kutatások számos olyan kiváló alapkutatási eredményt hoztak, amelyek közül többnél is várható további alkalmazott kutatás vagy innovációs tevékenység. Az evolúciós pszichológia körébe tartozó kutatás a felnőttkori szexuális viselkedés és a gyerekkori tapasztalati összefüggéseit vizsgálta. Sikerült kimutatni, hogy az ellentétes nemű szülő jellemző fizikai tulajdonságai a felnőttkorban ható illesztési mintaként működnek. Ez a belsővé váló (internalizált) minta a párválasztásban is hat. Az arc vonzerejének megítélésében egymásra épülő szűrök működnek, amelyek befolyásolják az észlelést. A pszichológia empirikus területeinek egyik fontos kérdésével, a nem normális eloszlású minták elemzésének módszereivel foglalkozó kutatás széles körben hasznosítható eredményeket hozott. A kisebb mintákon is jól alkalmazható új statisztikai próbák a diszkrét vagy folytonos eloszlás esetében megbízhatóan alkalmazhatók. A pszichológia, az idegtudomány és a neuropszichológia módszereit alkalmazó kutatások a nyelvi rendszer fejlődésének és az olvasás elsajátításának és

14 zavarainak összefüggéseit vizsgálták. A szavak hangalakjának agyi képviseletében (reprezentációjában) bekövetkező tipikus fejlődés a súlyos olvasási zavarnál (diszlexia) elmarad, ez azonban a jelentéshez való hozzáférést csak írott szövegeknél késlelteti. A hangalakhoz való tudatos hozzáférés (fonológiai tudatosság) iskolaérett korra alakul ki. Ennek fejlődését, agyi reprezentációját a megfelelő olvasástanítási módszer serkenti csak. A pedagógia területén kiemelkedő eredménnyel zárult kutatásban a pedagógia önálló egyetemi tudománnyá válásának állomásait elemezték. A pedagógiatörténeti kutatás megállapította, hogy a pedagógia egyetemi tudománnyá válásában jelentős szerepe volt a szellemtudományos pedagógiai paradigma térhódításának. Ez vezetett többek között a pedagógia betagozódásához az akadémia tudományok rendszerébe. A pedagógia hatását vizsgáló kutatásokban kimutatták, hogy a kérdőíves módszerrel megkérdezettek a sikeres pálya és a tanár személyének összefüggését erősnek tartják, az iskolázás hatását viszont elenyészőnek. A régészet és magyar őstörténet szakterületén belül 2003-ban több zárójelentés kapott kiválóan megfelelt minősítést. Ezek közé tartozik A középkori Székelyföld régészeti kutatása című munka, amely a Székelyföld középkori régészeti és településtörténeti forrásait vizsgálja a modern feldolgozás előkészítése céljából. Az eredmények között szerepelnek a székelykeresztúri ásatások és csíksomlyói írásos emlékek múzeumi feldolgozásai és publikációi. Almásfüzitő-vicus ásatási anyagának feldolgozása a római kori település ásatási anyagának vizsgálatából jut el általános következtetésekre és a datálás pontosítására. Általában véve fontos adalékokkal szolgál a késői császárkor településtörténetéhez. A poroszló-aponháti késő bronzkori település leletanyagának feldolgozása a település ben feltárt leletanyagának elemzését adja. Az Alföld településtörténetének csapatmunkában történő kutatása egy új monográfia alapját jelenti. A lengyeli kultúra Szentgál környéki lelőhelyeinek feldolgozása a Veszprém környéki újkőkor emlékeit vizsgálja, különös tekintettel a szentgáli radiolarit-bánya hatására a neolitikum során. Meghatározza a Lengyeli-kultúra késői szakaszának földrajzi kiterjedését és tipológiáját. Folyamatban van a telepfeltárások anyagának publikálásra való előkészítése. A statisztikai-demográfiai szakterületén 2003-ban az elkészült hatból két zárójelentés kapott kiválóan megfelelt minősítést. Az Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-vizsgálat című pályázat a 0-18 éves korosztály adatainak feldolgozása, elemzése és az eredmények gyakorlati hasznosítását vizsgáló kutatás az között vizsgált terheseknek az ban született gyermekeinek fejlődését vizsgálták születésüktől 18 éves korukig. A kutatás elméleti és gyakorlati (népegészségügyi) szempontból egyaránt jelentős, eredményei számos publikációban láttak napvilágot. Kiválóan megfelelt továbbá az a kutatás, amely a szociodemográfiai és pszichoszociális tényezők szerepét vizsgálta a morbiditás és mortalitás előrejelzésében. A hiánypótló munka teljes mértékben alapkutatási tevékenységnek minősíthető, célja az adatbázisok létrehozása és az elemzési módszerek kidolgozása. A szociológia terén 2003 ban lezárult kutatások tartalmilag igen széles területet ölelnek fel, és az alkalmazott módszereket tekintve is igen változatosak. A kutatások jelentős része a mai magyar társadalom legidőszerűbb kérdéseivel foglalkozott, így pl. a deviáns magatartásformák ezen belül a drogfogyasztás terjedésével, a társadalmi újraelosztás rendszerének rejtett szelekciós mechanizmusaival, az utóbbi egy másfél évtizedben megjelent alternatív oktatási formák egyebek között az egyházi iskolák hatékonyságával, valamint a szociális és etnikai alapú lakóhelyi szegregációval. Ez a rövid témafelsorolás is mutatja, hogy az elvégzett vizsgálatok alapkutatás jellegük ellenére nem elefántcsonttoronyban készültek, nem szakadtak el a valóságtól, hanem a társadalomban felmerülő problémákra reagáltak, azokra kerestek megoldást. A kutatások és kutatási eredmények közül kiemelhetők: az alternatív gimnáziumok első évtizedének tapasztalatait összegző kutatás fontos megállapítása, hogy bár anyagi szempontból az egyházi gimnáziumok megelőzik az önkormányzati gimnáziumokat, pedagógiai minőségben és eredményességben elmaradnak azoktól; a fiatalok drogfogyasztásával foglalkozó vizsgálat kimutatta, hogy 1999 és 2003 között jelentősen nőtt a kábítószer fogyasztás a gimnazisták körében, s ez a növekedés elsősorban a marihuána fogyasztás terjedésének tulajdonítható. A budapesti lakóhelyi szegregációt vizsgáló kutatás eredménye szerint a rendszerváltás óta fokozódott a különböző társadalmi osztályok térbeli elkülönülése. E folyamat egyik legriasztóbb eredménye a belvárost körülvevő övezet (a slum) épületállományának soha nem látott mértékű leromlása, s ezzel párhuzamosan a leghátrányosabb helyzetű rétegeknek ebbe az övezetbe történő fokozódó beáramlása. Mind a lakásárak különbségei, mind az üzletek forgalmi adatai arra mutatnak, hogy Budapest egyre inkább két, társadalmilag eltérő státuszú részre szakad. A társadalmi újraelosztás rendszerének rejtett szelekciós mechanizmusaival foglalkozó kutatás kimutatta, hogy a romák gyakran eleve kirekesztődnek a segélyezési programokból, ill. ha mégis bekerülnek, akkor szinte örökre a rendszer foglyai maradnak. Tény ugyanakkor, hogy a roma családok a nem romáknál valamivel jobb színvonalú ellátásban részesülnek, bár mivel ők eleve sokkal szegényebbek, még ez a jobb ellátás is csak arra elegendő, hogy végleges leszakadásuk veszélyét valamelyest mérsékelje. A történettudományi kutatások területén elért kiemelkedő eredmények híven tükrözik azt a tematikai sokszínűséget, mely a jelenkori magyar történetírást jellemzi. A szakma jövőjét tekintve megnyugtató és örvendetes, hogy az idősebb, sok évtizedes eredményes kutatói múlttal rendelkező generáció tagjai mellett a fiatalabb nemzedék képviselői is ott találhatóak a kiváló munkát végzettek között. Különösen figyelemre méltó eredmények születtek a diplomáciatörténethez kapcsolódó forráskiadások területén. Elkészült a Habsburg Birodalom 1629 és 1643 között tevékenykedő konstantinápolyi követének, Johann Rudolf Schmidnek a jelentéseit, illetve a működéséhez kapcsolódó egyéb diplomáciai iratokat tartalmazó kötet. Az V. kötet elkészítésével teljessé vált a Documents d archives francaises sur l histoire du Bassin des Carpates c. forráskiadvány sorozat, mely a Kárpát-medence 1928

15 és 1932 közötti történetére vonatkozó, a francia külügyi levéltárban őrzött iratokat teszi közzé, megvilágítva a nagyhatalmak e térséggel kapcsolatos politikájában bekövetkezett változásokat épp úgy, mint a világgazdasági válság hatásait. Az 1945 és 1949 közötti csehszlovák-magyar diplomáciai kapcsolatok dokumentumaiból készült gyűjtemény a kassai kormányprogramtól a barátsági és együttműködési szerződés aláírásáig terjedő időszakban mutatja be két ország viszonyának alakulását, közreadva egy sokáig tabuként kezelt téma, az ún. lakosságcsere történetét bemutató iratokat is. Az önálló Erdélyi Fejedelemség területéről származó végrendeletek összegyűjtése és hat kötetre tervezett publikálása egy sajátos forrástípust képviselő iratok feltárása révén járul hozzá Erdély kulturális örökségének (elsősorban a mindennapi élet és az anyagi kultúra) teljesebb megismeréséhez. Az utóbbi időkben némiképp háttérbe szorult 18. századi kutatásoknak ad új lendületet a Csáky család uradalmainak életét gazdaság- és társadalomtörténeti szempontból vizsgáló kutatás, melynek eredményeként már két kötet látott napvilágot. Az es évek katolikus társadalmi és politikai mozgalmak vizsgálata révén a 19. század végén fellépő politikai katolicizmus előfutárainak tevékenységére és a kor liberális irányzatainak képviselőivel folytatott szellemi párviadalaira derült fény. A Magyar technikatörténeti breviárium négy kötete a modern magyar gazdaság kialakulásában szerephez jutó tudományos-technikai háttér egyes jelenségeit vizsgálta kiemelkedően eredményesen. Összefoglaló jelentés az OTKA Műszaki- és Természettudományi Kollégiumához tartozó, 2003-ban lezárult és 2004-ben értékelt kutatási témák kiemelkedő eredményeiről A természettudományi és műszaki kutatások gyors fejlődése változatlan világjelenség. Az OTKA az igen korlátozott anyagi lehetőségei ellenére igyekszik a leghatékonyabb módon, rugalmas lehetőséget biztosítani új kutatási témák, területek beindítására vagy éppen a már folyó, igen fontos kutatások elmélyítésére. Ezek az erőfeszítések elengedhetetlenül szükségesek, hogy jelen lehessünk a nemzetközi technikai haladás alapjait képező alapkutatások versenyében. Ebben a feladatban az igen jelentős anyagi korlátok ellenére az OTKA sok kutatási területen, igen sok témában látványos, nemzetközi elismerést kiváltó sikereket ért el. A rövid beszámoló csak a tudományterületünkhöz tartozó témák főbb eredményei közül egy-egy reprezentatív eredmény megemlítésére ad lehetőséget. A matematikai, fizikai, kémiai, műszaki, földtudományi kutatások számos eredményét lehet felsorakoztatnunk az elméleti jellegű eredményektől, a kémiai, az anyagszerkezeti kutatásoktól és az informatika fejlesztések területén elért sikerektől a műszaki, vagy a földtudományokban született eredményekig. A Műszaki és Természettudományi Kollégium két fő kutatási területen (természettudományok és műszakitudományok) kilenc zsűri munkáját koordinálja. Az OTKA által támogatott alapkutatások számtalan nemzetközileg elismert eredménye, vagy akár a hazai sikerek alkalmazásai is egyaránt a hazai alapkutatások támogatásának igen jó megtérülését bizonyítják. Az egyes szakterületek nemzetközileg jelentős vagy hazai szempontból kiemelkedő eredményei közül az alábbiakat emeljük ki: Matematika (matematika, operációkutatás, számítástudomány) A matematika és számítástudományok területén folyó kutatások széles spektrumában nagyszámú, rangos helyeken publikált, kiemelkedő eredmény született. Ezek közül reprezentánsként csak néhányat sorolunk fel. A valószínűség-elmélet területén igen nagy visszhangot váltott ki az a munka, ahol egy gyors sebességű összetartási tétel feloldja az úgynevezett szentpétervári paradoxont, a valószínűségszámítás egyik legrégebbi, 1713-ból eredő problémáját, amely bizonyos végtelen várható értékű szerencsejáték sorozatban az igazságos részvételi díjak megállapítására irányul. Az algebra területén fiatal kutatók értek el értékes eredményeket. Pontos nagyságrendű becslést adtak a pozitív karakterisztikájú aritmetikai csoportok legfeljebb n indexű kongruencia-részcsoportjainak számára és ezzel Lubotzky egy nevezetes problémáját oldották meg. Asszociatív algebrák reprezentációs terein értelmezett szemiinvariáns polinomfüggvényekről megmutatták, hogy mind megkaphatók egy természetes determináns konstrukcióval. Általános dualitástételeket bizonyítottak Deligne-féle 1-motívumok Galois-kohomológiacsoportjaira lokális testek és algebrai számtestek felett. A kvantum-információelméletben fontos szerepet játszik az állapotok relatív entrópiája, ami csökken az információátvitel során, legalábbis zajos átviteli csatornák esetén. Számos olyan feltételt sikerült megtalálni, ami bizonyos állapot halmaz esetén biztosítja a csökkenés mentességet. Ilyen állapotokat használva a zajtalan csatorna érhető el. A diszkrét geometria és kombinatorika területén Helly klasszikus tételét terjesztették ki rácskonvex halmazokra, szuperexponenciális alsó korlátot adtak 0-1 politópok lapszámára, fontos áttörést értek el egy régóta nyitott Turántípusú problémában. Az eredmények nemzetközi elismerését jelzi, hogy az egyik kutató a pekingi Matematikai Világkongresszuson volt meghívott előadó.

16 Az analízis területén a Schrödinger operátor sajátértékeinek eloszlásáról igazoltak egy nevezetes sejtést. Bebizonyították, hogy diszkrét Abel-csoporton spektrálszintézis érvényes. Fizika (csillagászat, fizika, szilárdtestfizika) A fizika tudományterületén, amelyhez az atom- és molekulafizika, a csillagászat, a mag- és részecskefizika, az optika és kvantumelektronika, a szilárdtest-fizika, a statisztikus fizika, továbbá olyan fontos határterületek, mint a biológiai fizika tartoznak, az OTKA támogatásoknak köszönhetően a 2003-ban lezárult pályázatokban is kiváló, nemzetközileg elismert eredmények születtek. A csillagászati kutatások közül kiemelhetjük a szupernóvákra vonatkozó adatbázis összeállítását, új távolságmeghatározásokat, ill. egyes novarobbanások fizikai paramétereinek mérések útján történő meghatározását. Az atomfizika terén a kutatók a lassú ütközéseknél jelentős többszörös atomi ütközések elektronszórás járulékát mérték meg. Nehézion-ütközések új elméleti modelljének kidolgozásával és finomításával sikerült az új centrális arany-arany ütközési kísérletekben mért anomáliákat megmagyarázni. Különféle új, szénalapú nanoszerkezeteket sikerült előállítani, amelyek a változatos kémiai és fizikai tulajdonságaik révén a felhasználások szempontjából is igen ígéretesek lehetnek. A környezeti áramlások elméleti és kísérleti vizsgálata során olyan új típusú mechanizmusokra sikerült rámutatni, amik a biológiai sokféleség fontos tényezői. Biológiai egyedek kollektív mozgásának viszonylag egyszerű, fizikai modelljei meglepően széles körben bizonyultak hatékonynak, így például az emberi pánik hatására kialakuló tömeges mozgás leírásánál is. Az OTKA támogatás alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy a magyar kutatók nemzetközi tudományos együttműködésekben is fontos szerepet kapjanak. Példaként említhető a CERN kapcsolat, ahol a kutatásokban való intenzív részvétel az OTKA támogatásoknak köszönhető. Kémia I. (analitikai kémia, fizikai kémia, szervetlen kémia, radiokémia) A kémia egyik, a gyakorlati felhasználás szempontjából talán legfontosabb kérdéséhez kapcsolódnak a katalízis, elsősorban heterogén katalízis területén végzett kutatások. A vegyipari gyártástechnológiák fejlesztésén világszerte nagy ipari kutatóhelyek foglalkoznak óriási energiával. A katalitkus reakciók mechanizmusának megértését célzó alapkutatások ezért is kiemelt jelentőségűek és ezekben a magyar kutatók eddig is élen jártak. Tágabb értelemben ide sorolható számos, a fémorganikus kémiával foglalkozó pályázat is, amelyek elsősorban a biológiai enzimek hatásának modellezését szolgálják. Az analitikai kémia széleskörű alkalmazásra talál nemcsak a vegyiparban és gyógyszer-iparban, hanem a gazdaság szinte minden ágában, nevezetesen pl. a környezetvédelem területén. Ez adja azoknak a kutatásoknak a jelentőségét, melyek a kromatográfiás (ezen belül pl. optikai izomerek elválasztását végző) és spektroszkópiai módszerek fejlesztésében értek el kimagasló eredményeket. A tudomány általános haladását szolgálva, hosszabb távon hatnak az elméleti kémiai kutatások. Ezek közül kiemeljük azokat a kvantumkémiai módszerfejlesztéseket, melyek lehetővé tették a reakcióhők minden eddiginél pontosabb, tisztán kvantummechanikai alapon végzett számítását. Jelentős eredmények születtek az elemi kémiai reakciók elméleti számítása területén is (reakciódinamika). Igen eredményes vizsgálatok folytak az "oszcillációs" reakciók, hazánkban nagy hagyománnyal rendelkező témájában is, valamint a folyadékok szerkezetének modellezésében. Az anyagtudomány a kémia (és fizika) egyik nemcsak "legdivatosabb, de valóban egészen új lehetőségeket ígérő ága. Több pályázat keretében születtek értékes eredmények a nanocsövek előállításának és jellemzésének területén, valamint folyadékkristályok vizsgálatában. Az elektrokémia területén az újszerű elektropolimerizációs módszerek fejlesztését emeljük ki. Kémia II. (szerves kémia, műszaki kémia, makromolekuláris kémia, élelmiszer-tudomány) Nagyon sok, igen figyelemreméltó eredmény született, közülük csak szemelvényszerűen lehet néhány, nagy jelentőségű eredményt felsorolni Heterociklusos kémiai kutatásokban új 5- és 6-tagú, valamint áthidalt P-heterociklusokat állítottak elő. Eljárást dolgoztak ki a gyűrű telítetlenségének csökkentésére és a funkciós csoport módosítására. Diels-Alder reakciókban foszfanorbornén, illetve foszfabiciklo 2.2.2] oktén-származékokhoz jutottak, melyeket fragmentációval egybekötött foszforilezésekben hasznosítottak. Bisz-foszfono-etil-csoportot hordozó gyógyszerszármazékokat állítottak elő és szabadalmaztattak az USA-ban. Nemzetközi kooperációban új linkomicin származékokat, valamint a MRSA és a glikopeptid-rezisztens enterococcusokra (GRE) is hatásos eremomicin származékokat szintetizáltak. Ez utóbbi vegyületek a transzglikozidáz enzim működését gátolva megakadályozzák a sejtfal peptidoglikán szintézisét a GRE törzsekben. Különféle hidrolitikus enzimek állítottak elő szilárd fázisú fermentációval (alfa-amiláz, celluláz, xilanáz, fitáz, L- glutamináz) és alkalmazták papír- és textilipari kísérletekben. Vizsgálták a celluláz enzim fermentációnál a ph és a nyomás hatását az enzimtermelésre, a hozamra és a produktivitásra. Polimerkémiai kutatásokban láncvégen funkcionalizált lineáris polisztirolokat sikerült előállítani, amelyek makroiniciátorként vagy makromonomerként használhatók további szintézisekben. Ílymódon sikerült csillag, hiperelágazásos és ojtásos (ko)polimereket előállítani, melyek számos potenciális felhasználási lehetőséggel rendelkeznek.

17 Elsősorban gyógyszerkutatási célokkal új stabilis nitroxid szabadgyökös vegyületeket állítottak elő. A nitroxidok amin prekurzorai pedig alkalmasak reaktív oxigén és nitrogén intermedierek (ROI, RNI) okozta ún. oxidatív károsodások mérséklésére. Enzimkémiai kutatások során β - és α-szubsztituált-β -aminosavészter lipáz-katalizált rezolválását valósították meg. Bár a reakciók során több királis termék is képződött, a reakciókörülmények optimalizálásával igen jó enantioszelektivitással izolálták a megfelelő enantiomereket. Enantiomertiszta természetes kiindulási anyagok felhasználásával egyszerű szintézisutakat dolgoztak ki optikailag tiszta difunkciós vegyületek szintézisére. Peptidkémiai kutatásokban előállították és jellemezték kémiai és funkcionális tulajdonságait olyan két vagy háromkomponensű biokonjugátumoknak, amelyekben oligo- vagy polipeptidhez bioaktív kismolekula (epitóppeptid, tumorgátló szer vagy riporter molekula) kapcsolódik amid, tioéter vagy diszulfidhíd kötéssel. Elektrotechnika-Elektronika (automatizálás és számítástechnika, elektronikus eszközök és technológiák, elektrotechnika, informatika, távközlés) Ezen a tématerületen a legjelentősebb eredmények közül az alábbiakat említhetjük: PS fényemittáló eszköz vizsgálatával megállapították, hogy a legfelső nm-es nanostrukturált tartományában dominál a Fowler Nordheim alagutazás, ami a fényemissziót eredményezi. Az eszköz 1/f zajvizsgálata telítődő ún. csapda tunnelezést is kimutatott. Az elektrolumineszcens szerkezetek mellett multiréteg-szerkezetek kialakítását végezték bioérzékelés céljából. A porozitás változtatásával optikai multiréteg-szerkezetek készítése válik lehetővé. Teszt diódákon igazolták a PIII foszfor dopolás előnyös tulajdonságait, az ion implantációval és diffúzióval alakított p-n átmenetek minősége érhető el. A POCl diffúzió 30 perc alatt megy végbe, míg az RTP-vel kombinált PIII módszernél a p-n átmenet 5 másodperc alatt kialakul. Magashőmérsékletű szupravezetős (MHS) zárlati áramkorlátozó (ZÁK) statikus és dinamikus karakterisztikának meghatározásával bizonyították, hogy a megfelelően méretezett MHS ZÁK 2-3 ms-on belül aktiválódik és 4-5 mson belül, visszatér alapállapotába. Megtervezték és elkészítették a lényeges ipari követelményeket kielégítő háromfázisú, kisméretű MHS ZÁK modellt (prototípust), melyet egy 12 kva teljesítményű háromfázisú szinkrongép védelmében alkalmaztak. A különböző feszültségszintű rendszereket tartalmazó távvezeték biztonságos automatikus kapcsolási biztonságának biztosításár új ívvédelmi módszert fejlesztettek ki. Inverterről táplált aszinkron motoros hajtás minimális veszteségű üzeméhez újtipusú, radiális bázisfüggvényes neurális szabályozót fejlesztettek ki. Teljesítményelektronikai rendszerek kutatása alapján új, a szabályozás meddő teljesítmény kompenzációját és a hálózatszennyezés elnyomás feladatait is ellátó szabályozási elveket dolgoztak ki kapcsolt villamos és hőenergia hasznosító rendszerekhez. A rotor ellenállás on-line identifikációja alapján modell alapú fordulatszám identifikációs módszert fejlesztettek ki aszinkron motoros hajtás sensorless irányítására. A zajos és torz jelek nemlineáris torzításának kompenzálására kidolgozott új módszer eredményei igen sikeresnek bizonyultak régi filmfelvételek hanganyagának restaurálásánál. Az identifikációs és adaptív irányítási módszereknél, maximálisan megengedhető holtidő bizonytalanság esetére, a robosztus stabilitás feltételére egy új szükséges és elégséges egyenlőtlenséget fogalmaztak meg. Egy igen pontos és hatékony maximum likelihood eljárást javasoltunk időtartománybeli jelek frekvenciatartományba való transzformálására és zajanalízisére. A hangszintézis területén végzett kutatásokban valós idejű számítást segítő multi-rate struktúrát dolgoztak ki a lebegés és a kétütemű lecsengés, valamint a hangszertest modellezésére. Kísérleti mérések alapján matematikai modell készült a vérnyomásmérés pontosítására. Igazolták, hogy a vérnyomásmérés során felvett fotopletizmográfiás jel és az EKG jel közti késleltetés, mint addicionális információ, növeli az indirekt vérnyomásmérés pontosságát, és lehetővé teszi a vérnyomás változás mandzsetta nélküli monitorozását. Gépész-Kohász (anyagtudomány és technológia, energetika, gépszerkezet, metallurgia, szál- és rosttechnológia, áramlás- és hőtechnológia) Az eredményekből született, összesen 290 publikáció az alkalmazott kutatásban, fejlesztésben, innovációban felhasználható eredmények széles köréről tanúskodnak. A legtöbb kiemelkedő eredmény olyan, a leggyorsabban fejlődő részterületeken folyó kutatásokban született, mint az anyagtudományok, a gyártástechnológia és az áramlástan. E kutatások igen korszerű és igényes méréstechnika alkalmazását, fejlesztését is jelentették. Külön kiemelhető az orvostechnikában, pl. könyökizületi endoprotézis, ascites egyenirányító implantátumok, valamint hidraulikus működésű testüreg szondák készítésére használható szilikon elasztomerek mechanikai sajátosságainak meghatározása és rendszerezése. Olyan, új, objektív módszert dolgoztak ki, amely a hálózati szintézis alkalmazásával lehetőséget ad dinamikus anyagmodellek mérések alapján történő meghatározására. A mágneses-emissziós méréstechnika műszerezett ejtősúlyos vizsgálatokra történő kiterjesztése is kiemelkedő eredményeket hozott. Lehetővé vált a törési idő mérése és ez által a dinamikus törési szívósság meghatározását többféle nemfémes anyag esetén. Új módszerek születtek a dinamikus törési szívósság egyszerű meghatározására és a repedésindulás időpontjának meghatározására.

18 Építés- Építészet- Közlekedés (közlekedéstudomány, műszaki mechanika, településtudomány, vízgazdálkodás, építészettörténet és elmélet, építészettudomány) Új analitikus és végeselemes formalizmusokat fejlesztettek ki adaptív mechanikai rendszerek elasztostatikus és rezgéstani feladatinak megoldására. Szimulációs eljárásokat dolgoztak ki véges szabadságfokú adaptív szerkezetek rezgéstani-irányítási feladatainak vizsgálatára. Adaptív szerkezetek aktív zajcsillapítási problémáinak megoldására új algoritmusok születtek. Belső csillapítású rotor-csapágy rendszerekre pedig fontos elméleti tételeket vezettek le a belső csillapításnak a rotor stabilitására gyakorolt hatásával kapcsolatban. A Pucher-féle differenciálegyenlet alapján a feszített sátrak optimális alakfelvételére és feszültségvizsgálatára alkalmas eljárást dolgoztak ki, ami alkalmazható teljes-, ill. hiányos membrán-merevségű ponyvák külső terhekből származó igénybevételeinek számítására, illetve a feladat statikai határozatlansága miatt nem mellőzhető a felület alakváltozásainak vizsgálatára. Egy adott szerkezet állapotjellemzőit (geometriai, szilárdsági, repedezettségi, alakváltozási adatok) roncsolásos vagy roncsolásmentes állapotvizsgálati módszerekkel lehet megállapítani. A megbízhatósági index segítségével egy adott időpontban mért állapotjellemzők alapján számszerűen meghatározható a szerkezet megbízhatósága. Szimmetriaelvek és csoportelméleti reprezentáció segítségével meghatároztuk a tágulásra képes egyszeres és kétszeres kapcsolatú poliéderek egy osztályának statikai-kinematikai tulajdonságait. A katasztrófaelmélet alkalmazásával osztályozták a véges mechanizmusok kompatibilitási útjain a szinguláris pontokat. Továbbfejlesztettük a triéderfelbontáson alapuló numerikus módszerünket kétrétegű csuklós térrácsok állapotváltozás-vizsgálatára. A konvex testek maximális metszeteire és közös transzverzálisaira vonatkozóan új tételeket sikerült bebizonyítani. A súlyfürdő-terápia komplex biomechanikai kutatásokban, az in vivo humán húzási kísérleteink nyomán született eredmények a nemzetközi gerinc-kutatásban hézagpótlóak. A Navier-Stokes-egyenletek által leírt háromdimenziós vízmozgás új numerikus modellezését dolgozták ki a véges elemek módszerének alapján, nemkonform elemeket használva. Kidolgozták az eredmények háromdimenziós grafikus megjelenítését, a valódi sztereografikus térhatású megjelenítést is. A lakóparkok kutatásának, annak szociológiai, lakáspolitikai, ingatlanfejlesztési és urbanisztikai szempontból is együttesen történő vizsgálata azt mutatta, hogy az identitás bizonytalansága, az ösztönös identitáskeresés és a tudatos arculatteremtés egyaránt jelen van napjaink építészetében. Egy országos templomépítészeti topográfia létrehozására vonatkozó kutatások jelentős eredményekkel gazdagodtak. Az adattárak építészettörténeti, egyházművészeti, felmérési és állagleírási adatai művészeti topográfiai, műemlékvédelmi, építészettörténeti kutatásokhoz, ill. feldolgozásokhoz alapkutatásként szolgálnak. Földtudományok (földtan, geofizika, hidrológia, hidrogeológia, ásványtan, geokémia, őslénytan, bányászat, földrajz, geodézia, meteorológia, regionális kutatások) A zsűrihez tartozó szerteágazó kutatási témák közül ezúttal az őslénytani, a földtani és a geofizikai témák közül emelünk ki egyet-egyet. A Kárpát-medence tengeri ősemlős maradványainak komplex feldolgozása során 182 lelőhelyről több mint kétezer maradvány vizsgálatával az eocén és a késő-miocén között (kb. 45 és 11, 5 millió évekkel ezelőtti időszakban) 38 fosszilis emlőstaxont lehetett kimutatni. A rendszertani és a filogenetikai vizsgálatokra alapozva öt tengeri emlős eseményt lehetett elkülöníteni a Középső- Paratethys területén az említett időszakban: Középső-felső-eocén, oligocén, alsó-miocén, középső-miocén (badeni), középső-miocén (szarmata). A kutatások jelentősen hozzájárultak a tengeri emlősök adaptációs-evolúciós folyamatainak megismeréséhez és rendszerezésükhöz. Az Alföld pleisztocén üledékeinek lehatárolása témakörében igen jelentős szedimentológiai, őskörnyezeti és paleoklimatológiai eredmények születtek. A Körös-medence pleisztocén folyóvízi üledékeinek ciklussztratigráfiai jellegeiben az üledéktermelődés és az elszállítódás-lerakódás közötti dinamikus egyensúly, illetve az ezt befolyásoló ezer éves periódusidejű klímaváltozások hatása tükröződik. A terület négy alapfúrása rétegsoraiból az átlagos szemcseátmérő (Mz) és a mágneses szuszceptibilitás (MS) értékek ciklusos változása alapján kitűnt, hogy a rétegsorok felső, kb. 0-1 millió éves szakaszain a ciklusok periódusideje közel év, míg az alsó, 1 millió évnél idősebb szakaszokon a ciklicitás kb éves periódusidejű, tehát az üledékképződés klíma által vezérelt. A G-IG ciklusok medencebelsejei környezetekre vonatkoztatott folyóvízi üledékképződési modellje a forrásterület és a távolabbi medencekörnyezet üledéktermelődési és szállítási folyamatainak időbeli eltolódását hangsúlyozza. A magnetoszféra és bolygóközi tér-kutatás pulzációkkal témakör egyik fő célkitűzése az augusztusi teljes napfogyatkozás által a Pc3 geomágneses pulzációkra gyakorolt hatás meghatározása volt. Német-magyar-cseh-japán együttműködésben a bolygóközi tér, a magnetoszféra, az ionoszféra és a geomágneses jelek közötti kapcsolatról esettanulmány készült. A nagycenki obszervatórium fejlesztésének köszönhetően jelentős eredmény az Upstream Waves azonosítása a magnetoszférában a CHAMP mesterséges hold méréseinek segítségével.

19 Összefoglaló jelentés az Élettudományi Kollégiumhoz tartozó. OTKA által támogatott, 2003-ban lezárult és 2004-ben értékelt kutatási témák kiemelkedő eredményeiről Az OTKA támogatással folytatott, 2003-ban lezárult agrártudományi, biológiai és orvostudományi alapkutatások számos, hazai vonatkozásban igen kimagasló és nemzetközileg is kiemelkedő eredményt szolgáltattak. Az Élettudományi Kollégium szakzsűrijeinek záró értékelései alapján megállapítható, hogy támogatások eredményesen kerültek felhasználásra és a kutatások sok eredeti, értékes, új felismeréshez vezettek. Az összegzés a teljességre való törekvés igénye nélkül, a különösen figyelemre méltó eredményekről ad rövid áttekintést. Agrártudományi szakzsűrik Agrár 1 (kertészet, növénynemesítés, növénytermesztés, növényélettan) A területen végzett kutatások két fő jellemzője a molekuláris és biokémiai technikák alkalmazásának általános tendenciája és az agroökológiai hatások intenzív vizsgálata a növénytermesztés különböző területein. Az elért eredmények közül kiemelésre méltó az antifungális fehérjék kimutatása kalászfuzárium rezisztens búza genotípusból és a kalászfuzáriummal szembeni rezisztencia vizsgálatában elért új adatok. Régi magyar búzafajták fehérjekomponenseit vizsgálva megállapításra került, hogy a gluteninek méreteloszlásának vizsgálatával jelentős információ nyerhető a technológiai minőség biokémiai hátterének megértéséhez. A növénynemesítésben az SE HPLC valamint a RP HPLC alkalmazása nagymértékben hozzájárulhat a genotípusok tartalékfehérje mennyiségi, minőségi és a fehérje komponensek egymáshoz viszonyított arányának megállapításához. A kertészeti növények kutatásában említésre méltó eredmény a Rubus fajokra kidolgozott hatékony növényi regenerációs és transzformációs rendszer létrehozása. Nemzetközileg is aktuális gyakorlati probléma a mák alkaloida tartalmának csökkentése. Öröklődésének vizsgálatával megoldódott a 0,2 mg /g-nál kisebb alkaloida tartalmú genotípusok előállítása, melynek gyakorlati eredménye az Ametiszt nevű fajta nemesítése. A kabakos növények genetikai transzformációja során a transzformált növények között a sárga mozaik vírus fertőzés hatására a fertőzést követően a teljes rezisztenciától az enyhe tüneteken át a súlyos szisztémikus tünetekig minden válaszreakció megfigyelhető volt a fertőzést okozó vírustól és a növény genotípustól függően. Az agroökológiai hatások biokémiai és élettani vizsgálatával foglalkozó pályázatok eredményei közül kiemelhető a növényi fagyállóságban fontos szerepet játszó antioxidánsok kutatása. Öt különböző enzimmel végzett vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a GPx enzim aktivitása a jobb, míg a KAT és GST a gyengébb fagyállóságú genotípusokban volt nagyobb. A kataláz 1 aktivitását gátló vegyületek fokozták a kukorica hidegtűrését. A szalicilsav a kataláz 1 izoenzimet nem kompetitív módon, a kataláz 2-t kompetitiven és kisebb mértékben gátolta. A Balaton környékén súlyos problémát jelentő nádpusztulás élettani hátterét kutatva megállapítható, hogy a zárt állományhoz képest a fragmentált nádban megemelkedett a glutamin szintetáz aktivitás, a poliamin szint, csökkent a fotorespiráció. A nagymérvű fragmentáció a mesterségesen módosított élőhely mikroklímájában és fizikai paramétereiben bekövetkezett változásoknak tudható be. Egy fluoreszcencia leképező rendszer alkalmazásával különböző biotikus stesszorokkal megállapítható volt a stresszeltség mértékével arányosan a klorofilltartalom csökkenése a vörös fluoreszcencia növekedésével. A kék fluoreszcencia fokozódott, a változások jól korreláltak a fotoszintetikus aktivitás változásával. A termésképzés fiziológiai tényezőinek vizsgálatára bevezetésre került a növekedésanalízis funkcionális módszere. A növekedési mutatók elősegítették a különböző genotípusok agronómiai reakcióinak többváltozós elkülönítését, a növény termésére ható különböző faktorok independens és interaktív hatásának tanulmányozását. Agrár 2 (állatorvostudomány, állattenyésztés) Az e területen működő kutatócsoportok egyikében megállapították, hogy az in vitro túlélő tőgy epithel sejtjei ph függő módon kötik meg az IgG molekulát. Igazolták a neonatalis Fc receptor expresszióját a primér tőgy epithel és a MAC-T sejtekben. A hidrokortizon, a prolaktin, a progeszteron és a 17 ß-ösztradiol ezt a hatást nem befolyásolja. Tehenekben és juhokban az ellés utáni negatív energetikai egyensúly mértéke az IGF-1 mellett a leptin alacsony szintjében is tükröződik. E két hormon plazmaszintje pozitív összefüggést mutat a szaporodóképességgel. Sertésekben vizsgálva az idegi növekedési faktor (NGF) kezelését követően a petesejtek nagyobb hányada érte el a sejtmag érését befejező (metafázis II), fázisban, mint a kezeletlen petesejtek. Az eredmények azt jelzik, hogy a petesejtek in vitro érése során az NGF a diakinézist követő folyamatok elősegítése által gyorsítja a meiotikus fázist. Kutyákkal és egerekkel végzett vizsgálatokban megállapítást nyert, hogy a 188 Rhenium-HEDP-vel kezelt állatok lényegesen lassabb tumorméret növekedést és hosszabb túlélési időt mutatnak, mint a kezeletlen egyedek. A baromfipestis vírus (NDV) kórokozójának tíz genotípusát írták le kutatások eredményeként. Megállapítást nyert, hogy az NDV genetikai vonalak filodinamikai megjelenése a paramyxovírusra jellemző tér- és időbeli strukturáltságot mutat. Az állattenyésztési kutatások során igazolódott, hogy sertésben a fehér színre történő szelekció nem jár együtt jelentős mértékű negatív következményekkel a hematológiai paraméterek, a petefészek és heremutatók vonatkozásában, sőt bizonyos speciális esetekben egyes KIT genotípusok némi pozitív pleiotróp hatása is kimutatható. Húsmarha fajták anyai vonalaiban bizonyítást nyert, hogy az embrióátültetés során, a recipiens

20 genotípusa a születési súlyra és méretre nem, de a vemhesség hosszára szignifikáns mértékben hat. A recipiens életkora viszont befolyásolja az utódok születési súlyát. A halbiológiai kutatások közül kiemelkedőek voltak a tokfélék ivartermékeinek analízisére vonatkozó kutatások. Ezekben megállapítást nyert, hogy a tokfélék spermamélyhűtésének sikerét befolyásoló legfontosabb faktor a hűtéshez használt hígító ozmolalitása. A pajzsmirigyhormonok aktivitását irányító dejodáz enzimrendszer szabályozásának molekuláris szintű vizsgálata során in situ hibridizációs módszerrel sikerült kimutatni, hogy az agyszövetben a neuronok T3 hormonnal való ellátásában jelentős szerepet játszik a gliasejtek dejodáz aktivitása. Bizonyították, hogy takarmány- és energiamegvonáskor a hőtermelés gyors csökkenésében irányító szerepet tölt be a dejodáz aktivitás azonnali megváltozása. Jelentős eredményeket értek el a kutya szív normális és pathológiás fejlődésének vizsgálata során embrionális korban. Ezen vizsgálatok nyomán leírták a komplex szív fejlődési rendellenességeket, behatárolták a kialakulásuk időpontját. Agrár 3 (növényvédelem, talajtan, agrár-környezetgazdálkodás) Ezen zsűrihez tartozó tudományterületeken befejezett pályázatokban figyelemre méltó új jelenségként értékelhető, hogy a kutatók fokozott figyelmet fordítottak alapkutatási eredményeik gyakorlatban történő felhasználására, illetve olyan területekről választottak alapkutatási feladatokat, amelyek a gyakorlattal szoros kapcsolatba hozhatók. A mezőgazdasági művelésbe vont talajok nitrogén-forgalmának modellezése során, az alkalmazott nitrogénműtrágyák környezet-terhelésének becslésére több trágyázási tartamkísérlet adatait archiválták és integrált, digitális rendszerbe szervezték modellezés-szimuláció céljából. Néhány alapvető gazdálkodási paraméter ismeretében becslő, meteorológiai adatok birtokában pedig a talajban, illetve a növényekben lejátszódó különböző N-folyamatokat modellező programokat teszteltek. A SUNDIAL és CropSyst programok futtatásának eredményeivel bővítették a tartamkísérleti adatbázist. A tartamkísérletek mintaterületekre kapott eredményeinek regionális szinten történő térbeli kiterjesztése céljából felépített térinformatikai adatbázis alapján modell vizsgálatokat végeztek 20 éves időszakra. Elkészítették a nitrát mélységi bemosódásának térképezésére kidolgozott módszerük térinformatikai alkalmazását. A DKTiR-re alapozott térbeli elemzések elvégzése révén mintaterületi érzékenységi térképeket készítettek. A szeneszcencia és programozott sejthalál szerepét vizsgáló kutatásokban megállapították, hogy a növényi szeneszcencia gátlása fokozza a szövetek ellenálló képességét a kórokozó fertőzés, illetve abiotikus stressz által okozott nekrotizációval szemben. Megfigyelték, hogy a növényi szövet élettani állapota befolyásolja a stresszek okozta káros reaktív oxigéfajták felhalmozódását is. RT-PCR módszerrel meghatározták, milyen mértékű a patogenezissel kapcsolatos fehérje (PR1), és az antioxidáns kataláz enzim indukciója mechanikai sértés vagy vírusfertőzés hatására a különböző szeneszcencia fokkal rendelkező levelekben. Megállapították, hogy öregedő szövetekben a PR1 mrns már mechanikai sérülés hatására is indukálódik, és az indukció sokkal erősebb, mint azokban a levelekben, amelyekben az öregedés gátolt. Eredményeik arra is utalnak, hogy a reaktív oxigénfajták mellett a nitrogén monoxidnak is fontos szerepe van a fertőzések okozta sejthalál kialakulásában a növényi szövetekben. Agrár 4 (agrárközgazdaságtan, agrárműszaki, erdészet) Az agrár-közgazdaságtan területén a kutatási eredmények közül hazai és nemzetközi viszonylatban és kiemelkedőnek minősíthetők voltak a szakirodalom kutatás és hasznosítás informatikai-oktatástechnikai megalapozását célzó munkák, melyek során a kutatási munkafolyamat szerkezetének tudományos elemzése, illetve a primer és szekunder kutatások elemeinek tervezése, valamint a digitális multimédiás tanagyagok új szerkesztési módszereinek kidolgozása volt a legjelentősebb. Értékes, új eredmény a mezőgazdasági termelés finanszírozási rendszerének továbbfejlesztése, annak tudományos bizonyítása, hogy az ágazat jövedelemtermelő képességének helyreállítása a termelői árak nyereségtartalmának növelés mellett egyre inkább a támogatások függvénye lesz. Az agrárműszaki kutatások terén kiemelendő eredménynek tekinthető a terhelési nyomaték optikai úton történő mérésére alkalmas új kísérleti berendezés kifejlesztése, valamint a szárítmányban diszciplinált teljesítmény, a reflexiás tényező, a szárítmány hullámellenállása, valamint az abszorpciós tényező közvetlen meghatározására alkalmas, számítási algoritmus és mikrohullámú berendezés kidolgozása. Az erdészeti tudományok területén egy jelentős eredmény volt egy üzemi kísérleti hálózat létrehozása a nemes nyár klónok genotípus X környezet-kölcsönhatás vizsgálatára, valamint egy alföldi erdő-mezőgazdaság élőhely - együttesben a gímszarvas táplálékának, a vegetáció mennyiségi és minőségi jellemzői és a területhasználata közötti kapcsolatok feltárása. Biológiai szakzsűrik Infraindividuális biológia I (biofizika, biokémia, molekuláris biológia, molekuláris evolúciókutatás) A pályázatok során elért eredmények közül fontos az aszkorbinsav és a tokoferol májsejtek endoplazmás retikulumában és a szecernált fehérjék diszulfid hídjainak kialakításában betöltött szerepének tisztázása. Új megfigyelések születtek az Epidermális növekedési faktor EGF jeltovábbítási útján szerepet játszó fejére foszforiláció támadáspontjairól, illetve enzimeiről, mely az intracelluláris jeltovábbítás alapjelenségeihez vitt közelebb.