Római Nyilatkozat Jövőkép a tengerekkel és óceánokkal foglalkozó tudomány számára: Hathatós eredmények, globális vezető szerep és fenntartható kék növekedés Európának Európa kezd kilábalni a közelmúlt legsúlyosabb pénzügyi válságából. Gazdaságaink újjáépítéséhez meg kell találnunk a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés fenntartható lehetőségeit. Az óceán élelem, víz, energia és nyersanyag forrása, eszköz a turizmus, a közlekedés és a kereskedelem számára, valamint megoldást kínálhat számos európai és globális szakpolitikai kihívásra. Az óceán ugyanakkor se nem kimeríthetetlen, se nem védett a negatív hatásokkal szemben. A gyors globális változásokkal és a népességnövekedéssel összefüggésben elengedhetetlen, hogy az emberi jólét a gazdasági potenciál és a környezetvédelem együttes figyelembe vételével valósuljon meg. Mindez rendkívül összetett feladat. Az együttműködésen alapuló, interdiszciplináris európai kutatás kulcsszerepet játszik az ökoszisztéma-alapú gazdálkodás, valamint az értékes tengeri erőforrások és szolgáltatások védelméhez szükséges tudás és eszközök biztosításában. A Római Nyilatkozat négy célkitűzése 1. Az óceán megbecsülése Szélesebb körben tudatosítani a tengereknek és óceánoknak az európai polgárok mindennapi életében betöltött jelentőségét 2. Európa vezető szerepének erősítése Az erősségekre építve erősíteni Európa vezető szerepét a tengertudomány és a tengeri technológia terén 3. Az óceánokkal kapcsolatos tudományos ismeretek előmozdítása Szélesebb körű tudásbázist teremteni az óceánmegfigyelés, továbbá az alap- és alkalmazott kutatás révén 4. Az akadályok lebontása A kék növekedéssel és az óceánok fenntarthatóságával kapcsolatos összetett kihívást megválaszolni a szakértelem, valamint különböző tudományterületek és az érintettek bevonásával A tudomány, a szakpolitika és az emberek összekapcsolása Az Európai Kutatási Térség 2000-ben történt elindítása óta lényeges eredményeket sikerült elérni az európai tengertudomány integrálása terén. A haladás azon az egyszerű feltevésen alapul, hogy közösen, a tagállamokban a tudományos együttműködés útjában álló akadályokat áthidalva nagyobb hatást tudunk kifejteni. Az uniós szakpolitikai fejlemények jelentősen előmozdították a tengeri térségek és erőforrások kezelésének integrált megközelítésmódját. Az EU integrált tengerpolitikája, annak környezeti pillérje, a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv, a tengeri területrendezésről szóló irányelv és a megreformált közös halászati politika szilárd alapot teremtettek a tagállamok közötti együttműködéshez a közös tengeri kihívások megválaszolása és a feladatok teljesítése terén. A kék növekedésről szóló stratégia továbbá rámutatott arra, miként tud a tudomány hozzájárulni a fenntartható európai tengergazdaság kialakításához. A Bizottság új elnökének 1 közelmúltban tett politikai nyilatkozata kiemelte annak szükségességét, hogy Page 1 of 6
gazdaságaink és társadalmaink előttünk álló fő kihívásaira koncentráljunk, legyen az összefüggésben a digitális korszak eljövetelével, az innovációért és a készségekért folyó versennyel, a természeti erőforrások szűkösségével, az élelmiszer-biztonsággal, az energiaköltséggel, az éghajlatváltozás hatásaival, a népesség elöregedésével vagy az Európa külső határain tapasztalható szenvedéssel és szegénységgel. Ez a dokumentum Európa tengerkutató tudományos közösségének szándéknyilatkozata arról, miként munkálkodhatunk együtt az elkövetkező öt évben azon, hogy a tudomány integrációja növekedjen, jobban megértsük az érintettek igényeit, megalapozzuk a szakpolitikai igényeket, a környezeti fenntarthatóságot és a célzott társadalmi hatás elérését, valamint előmozdítsuk Európa globális vezető szerepét. Felkérjük a tagés társult államokat, az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet, az Európai Beruházási Bankot, valamint a magánszektort, hogy támogassanak minket a következő négy magas szintű cél és a kapcsolódó intézkedések előmozdításában: 1 Új kezdet Európa számára: a munkahelyteremtés, a növekedés, a méltányosság és a demokratikus változás programja. Politikai iránymutatás a következő Bizottság számára, Jean-Claude Juncker, Strasbourg, 2014. július 15. (http://ec.europa.eu/about/juncker-commission/docs/pg_hu.pdf ) 1. Az óceán megbecsülése Cél: Szélesebb körben tudatosítani a tengereknek és óceánoknak az európai polgárok mindennapi életében betöltött jelentőségét. A Föld népessége 2050-re várhatóan eléri a 9 milliárdot. Az élelmiszer- és energiaellátás biztosításához, valamint a tengeri területek biztonságos és fenntartható hasznosításához ezért új megoldásokra van szükség. Sokan azonban keveset tudnak arról, milyen fontos szerepet játszanak a tengerek és az óceánok a mindennapi életükben, milyen hatással vannak az emberek jólétére, milyen szerepet játszanak a globális változásokban, milyen fontos a tengeri gazdaság, milyen gazdag természeti és kulturális örökséget jelentenek, és arról, hogy védeni kell a létfontosságú tengeri erőforrásokat. Ha a társadalom egészében sikerül változást előidézni, hogy az emberek értékeljék és megértsék az óceánok szerepét, jobb feltételeket teremthetünk a beruházásokhoz és a kék gazdaság fenntartható növekedéséhez. Az óceánokkal kapcsolatos ismeretek, a tudományos kommunikációra vonatkozó bevált gyakorlat, a tengerkutatási projektek és programok keretében a civil tudományos kezdeményezések és tudástranszfer tartós támogatása; Egy óceánokkal és az emberi egészséggel kapcsolatos, koordinált, interdiszciplináris és integrált program, amelynek célja a tengerekkel való interakcióból eredő, az emberek fizikai és mentális jólétével kapcsolatos kockázatok és előnyök megértése és kezelése; Monetáris és nem monetáris (például kulturális, rekreációs, egészségfejlesztési stb.) értékrendszerek, valamint a tengeri ökoszisztéma által nyújtott szolgáltatásokkal és előnyökkel kapcsolatos mutatók értékelését és alkalmazását célzó, kiforrott, elfogadott módszerek kifejlesztésére irányuló további kezdeményezések; Annak elismerése, hogy a tengerek az Atlanti-óceán és kapcsolódásai az Északi-sarkvidékhez, a Baltitenger, az Északi-tenger, a Fekete-tenger és a legkülső régiók regionális sokfélesége olyan érték Európa számára, amelynek fontosságot kell tulajdonítani a kék növekedés előmozdításában. A Földközi-tenger sajátosságainál és sebezhetőségénél fogva kiemelt figyelmet igényel, amit a kék növekedésről szóló stratégia keretében javasolt, a földközi-tengeri térséggel kapcsolatos kutatási és innovációs kezdeményezés is elismer. Page 2 of 6
2. Európa vezető szerepének erősítése Cél: Az erősségekre építve erősíteni Európa vezető szerepét a tengertudomány és a tengeri technológia terén Európa a tengerhez ezer szállal kötődő kontinens, amelynek tengeri joghatósága a világ kizárólagos gazdasági övezetének legnagyobb részét magában foglalja. Világelsők vagyunk a hajózás, a hajógyártás, a fenékkotrási, a tenger alatti fúrási és bányászati technológiák, az óceánenergetikai technológiák, a part menti turizmus, a tengeri eredetű élelmiszerek előállítási rendszerei terén, valamint jelentős potenciállal rendelkezünk a kék biotechnológiákat és az óceánból nyert megújuló energiaforrásokat illetően. Ezenkívül fejlett szakpolitikai koncepciókat és gyakorlatokat alakítunk ki és alkalmazunk a tengereinkkel való felelős gazdálkodás érdekében. A kutatás területén vezető szerepet töltünk be a tengerkutatás és a tengerhasznosítási célú kutatás és mérnöki iparág kulcsfontosságú területein. A világ legmodernebb kutatóflottáját európai országok tudhatják magukénak és A tengerekkel kapcsolatos tudás 2020 uniós kezdeményezés fő célkitűzéseként folyamatosan bővítjük óceánmegfigyelési kapacitásunkat. Ezen túlmenően az uniós keretprogramokkal és koordinált tagállami beruházásokkal Európa egyedülálló szakértelemre tett szert a kutatás nemzetközi szintű megszervezésében. Európának vezető szerepénél és szakértelménél fogva lehetősége és egyben kötelessége, hogy előmozdítsa a globális szemléletmódot, részt vegyen a nemzetközi párbeszédben, és befolyást gyakoroljon a bolygónk tengeri erőforrásaival és szolgáltatásaival való fenntartható gazdálkodás irányába. Vezető szerepünk és versenyelőnyünk megőrzéséhez úttörő ismeretekre és innovációra van szükség. Annak alapos értékelése, hogy a tengerkutatás és a tengerhasznosítási célú kutatás területén a beruházások jelenlegi szintje megfelelő-e, tekintettel az európai tengeri gazdaság nagy értékére és jelentőségére 2 ; Köz- és magánszféra közötti partnerségek (PPP) kialakításának támogatása a kutatás és az innováció területén, amelynek középpontjában a stratégiai fontosságú technológiák többek között az adatmegosztás állnak, hogy a kulcsfontosságú ágazatokban előmozduljon a növekedés és a munkahelyteremtés, ezáltal pedig Európa tudásalapú kék gazdasága és társadalma szilárd alapokon nyugodjon; A partnerországokkal folytatott kutatási együttműködés fokozott támogatása és a közös finanszírozás és kapacitásépítés útjában álló akadályok felszámolása, figyelemmel a transzatlanti óceánkutatási szövetség eddig elért eredményeire 3 ; A tényalapú szakpolitikai döntéshozatalt elősegítő tudományos eredmények felhasználására irányuló átlátható mechanizmusok továbbfejlesztése. 2 A tengerkutatás és a tengerhasznosítási célú kutatásba fektetett uniós kutatási beruházások éves becsült összege jelenleg 2 milliárd EUR. Az EU kék növekedésről szóló stratégiája az európai tengeri gazdaság bruttó hozzáadott értékét évente 500 milliárd EUR-ra teszi. A barcelonai cél értelmében az Uniónak a kutatási befektetések összegét a GDP 3%-ra kell növelnie, amelynek harmadát (azaz 1%-át) a közszférának kellene finanszíroznia. A tengeri gazdaság szempontjából az említett 1% 5 milliárd EUR összegű éves beruházásnak felelne meg, amely a beruházás jelenlegi szintjének több mint a kétszerese. 3 A Kanada Európai Unió Amerikai Egyesült Államok közötti tengerkutatási szövetség létrehozására irányuló atlanti-óceáni együttműködésről szóló galwayi nyilatkozat. (http://ec.europa.eu/research/iscp/index.cfm?lg=en&pg=transatlantic-alliance) Page 3 of 6
3. Az óceánokkal kapcsolatos tudományos ismeretek előmozdítása Cél: Szélesebb körű tudásbázist teremteni az óceánmegfigyelés, továbbá az alap- és alkalmazott kutatás révén A tengeri környezettel kapcsolatos legújabb ismereteink rávilágítottak az óceánok összetettségére, a tengeri élet hatalmas és változó sokféleségére, valamint az óceánok ökoszisztémáját szabályozó ökológiai, biogeokémiai, fizikai és szociális folyamatok közötti kölcsönhatásokra. Továbbra is nagy kihívás megérteni és számszerűsíteni az óceánok Föld-rendszerben betöltött szerepét és az emberi népességre kifejtett hatását, időben a napok és évszázadok távlatában, térben pedig a helyitől a világ szintjéig. Sürgősen folytatnunk kell a tengeri környezet feltérképezését, hogy megérthessük az összetett tengeri folyamatokat, tanulmányozhassuk az óceán, a tengerfenék, a tengerfenék alatti talajrétegek, a szárazföld,a jég és a légkör közötti összetett kölcsönhatásokot, előrejelezhessük az emberi faj és a természet által gyakorolt nyomásból eredő jövőbeli változásokat és kumulatív hatásokat, továbbá felkészülhessünk rájuk. Intézkedésekre van továbbá szükség ahhoz, hogy élni tudjunk a gyorsan bővülő lehetőségekkel, illetve kezelni tudjuk a kihívásokat a fejlett óceánmérési technológiák, és a célnak megfelelő, többek között a jó környezeti állapot értékeléséhez adatot szolgáltató tengermegfigyelő rendszerekből érkező egyre több és egyre különbözőbb információkkal, illetve fizikai, kémiai és biológiai adatokkal való hatékony gazdálkodás terén. A tengerkutatás és a tengerhasznosítási célú kutatás beemelése a Horizont 2020 keretprogram társadalmi kihívásainak teljes spektrumába, valamint a tagállami és regionális kutatási programok különböző tematikus szintjeibe; További jelentős beruházás az interdiszciplináris kutatási együttműködésbe és technológiafejlesztésbe a tengeri erőforrásainkkal való fenntartható gazdálkodás összetett kihívásának megválaszolása, a lehetséges változások és az azokhoz kapcsolódó alkalmazkodási stratégiák számba vétele és az európai regionális tengerek jó környezeti állapotának elérése érdekében; A kulcsfontosságú tengerkutatási infrastruktúrák és létesítmények megvalósításához és hosszú távú üzemeltetéséhez szükséges különböző finanszírozási és koordinációs mechanizmusok (ESFRI, uniós beruházás és strukturális alapok, stb.) jobb összehangolása és felhasználásuk hatékonyságának növelése, a feltárt hiányosságok orvoslásával. Teljesen működőképes EMODnet (European Marine Observation and Data Network), amely garantálja az összegyűjtött adatok megfelelő kezelését és az azokhoz való díjmentes hozzáférést a tudomány, az ipar és a politika szolgálatában, az európai óceánmegfigyelő rendszer (EOOS) továbbfejlesztéseivel összehangolva és globális szinten integrálva (Global Ocean Observing System GOOS, Group on Earth Observations GEO, Copernicus stb.) 4. Az akadályok lebontása Cél: A kék növekedésre és az óceánok fenntarthatóságára vonatkozó összetett kihívást megválaszolni a szakértelem, valamint különböző tudományterületek és az érintettek bevonásával Ambiciózus célok kitűzésével és a (tudományágak közötti, gyakorlati, kulturális, pénzügyi, jogi és politikai) akadályok felszámolásának folytatásával a tengerek és óceánok kutatásával foglalkozó közösség a szélesebb európai kutatóközösségnek is utat mutathat. Már eddig is komoly eredményeket értünk el az együttműködés terén, de még tovább szeretnénk jutni: átalakítani a képzési és a kutatási gyakorlatunkat, a hatásra koncentrálni, bevonni az érintetteket, fenntarthatósági platformot létrehozni és előmozdítani a munkahelyteremtést. A kék gazdaság innovációja című bizottsági közleménnyel összhangban elengedhetetlen lesz az innováció az egyetemi/főiskolai alapképzésben és posztgraduális képzésben, a sajátos készségek erősítése és karrierlehetőségek biztosítása a tengerrel kapcsolatos szakmákban. Page 4 of 6
Az oktatásnak és képzésnek a következőket kell magában foglalnia és ösztönöznie: interdiszciplináris képzések, a tudomány és a politika közötti kapcsolódási pontokon való együttműködési készség, csapatszellem, vállalkozói készség, valamint a modern tengertudományhoz nélkülözhetetlen speciális műszaki és az ikt-készségek széles spektruma; Több támogatás, ösztönzés és elismerés a felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek, finanszírozó szervek és szakmai szervezetek részéről, hogy az elismert kutatók interdiszciplináris kutatást tudjanak végezni és az érintetteket, valamint a társadalmat be tudják vonni a munkájukba; Nemzetközileg versenyképes környezet megteremtésével, az ágazatok közötti, innovatív szakmai pályafutás, mobilitás és kék munkahelyek biztosításával elérni, hogy Európa a legvonzóbb hely legyen a kiemelkedő tehetségeknek. Az EurOCEAN 2014 üzenete: Jövőkép az európai tenger- és óceántudomány számára Az európai tengertudományi és a tengeri technológiai közösség kulcsfontosságú szolgáltatást tud nyújtani a szélesebb értelemben vett társadalom számára azáltal, hogy közvetlen választ kínál a legégetőbb kérdésekre, mint például az élelmezés, a vízellátás és az energiaellátás biztonsága, az éghajlatváltozás vagy az emberek jóléte. A tengerkutatás és a tengerhasznosítási célú kutatás hozzájárulhat a világszintű fenntartható fejlesztési célok eléréséhez, a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez, az erőforrás-hatékonyság például körkörös gazdaság előmozdításához és az európai vizek jó környezeti állapotának eléréséhez. Részletesebb elemzés a tengerekkel és óceánokkal foglalkozó tudomány stratégiai kutatási prioritásairól: Navigating the Future IV 4, fő referenciadokumentum az elkövetkező uniós, makroregionális és tagállami szintű kutatási programokhoz. Ezzel a jövőképpel az európai tengertudományi közösség nagyobb, koherensebb és célirányos támogatást vár a tag- és társult államoktól, az Európai Bizottságtól, az Európai Parlamenttől, az Európai Beruházási Banktól és a magánszektortól a következő tenger- és óceánkutatási menetrend közös kialakítása érdekében. A Római Nyilatkozatot 2014. október 8-án, az EurOCEAN 2014 konferencián fogadták el Rómában. Page 5 of 6
4 European Marine Board (2013). Navigating the Future IV. A European Marine Board 20. állásfoglalása, Oostende, Belgium. ISBN: 9789082093100 (www.marineboard.eu/images/publications/navigating%20the%20future%20iv- 168.pdf). Page 6 of 6