A MOST-HÍD PÁRT A L A P S Z A B Á L Y A (Egységes szerkezetben) Az Alapszabály a párt Közgyűlése által 2009. július 11-én jóváhagyott 1. sz. függelékkel, a 2009. november 21-én jóváhagyott 2. sz. függelékkel, a 2010. szeptember 3- án jóváhagyott 3. sz. függelékkel, a 2011. szeptember 10-én jóváhagyott 4. sz. függelékkel, a 2012. szeptember 22-én jóváhagyott 5. sz. függelékkel valamint a 2014. szeptember 13- án jóváhagyott 6. sz. függelékkel módosult. 1. Általános rendelkezések 1. A párt neve: MOST-HÍD. 2. A párt székhelye Pozsony. 3. A párt az Előkészítő Bizottság javaslatára az érvényes törvényekkel összhangban, a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumában történő bejegyzéssel jön létre. 4. A párt jogi személy. 5. A párt Szlovákia azon polgárait tömöríti, akik betöltötték a 18. életévüket, egyetértenek a párt eszméivel, alapvető céljaival és a párt tagjaivá váltak. 2. Eszmék, célok 1. A párt az Alapszabályban lefektetett következő eszméket vallja magáénak: a) demokrácia, b) szabadság, c) jogállamiság és jogbiztonság, d) európai együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok ápolása, e) emberi jogok és a kisebbségi jogok védelme, f) tolerancia és társadalmi béke, g) a család védelme, h) esélyegyenlőség és társadalmi szolidaritás, i) piacgazdaság és a magántulajdon védelme, j) a regionális különbségek felszámolása, k) szociális biztonság megteremtése, l) megfelelő életminőség biztosítása minden állampolgár számára. 1
2. A párt az alapvető eszméi jegyében a következő célokat tűzi ki maga elé: a) a demokrácia védelme és bővítése, b) az egyén szabadságának garantálása, c) a polgárok érdekeinek és alkotmányos jogainak képviselete, d) európai együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok ápolása a szomszédos országokkal, e) a Szlovákiában élő polgárok békés együttélésének és egyenlőségének a garantálása, tekintet nélkül a nemre, fajra, bőrszínre, felekezeti hovatartozásra, származásra, nemzetiségi vagy etnikai hovatartozásra, valamint a szexuális orientációra, f) együttműködés és kölcsönös tolerancia kialakítása az etnikai csoportok közötti viszonyban, g) a család szerepének megerősítése a jelenlegi társadalmi kihívásoknak megfelelően, h) az esélyegyenlőség biztosítása mindkét nem számára, a fiatalabb és idősebb generációk és a kevésbé fejlett régiókban élők számára és társadalmi szolidaritás elősegítése a hátrányos helyzetű csoportokkal szemben, i) a piacgazdaság támogatása és a magántulajdon védelme, j) a regionális különbségek felszámolása gazdasági téren és az életszínvonal tekintetében az európai és az állami fejlesztési politika révén, k) szociális biztonság megteremtése a fiatalok, fiatal családok, idősek és az átmeneti munkanélküliek számára, l) komplex gazdasági, szociális és egészségügyi programok kialakítása a jobb életminőség megteremtése érdekében. 3. A párt, alapvető céljai megvalósítása érdekében programdokumentumokat fogad el, részt vesz a helyi, a megyei, az országos és az európai parlamenti választásokon és az érvényes törvényekkel összhangban fejti ki tevékenységét. 3. Párttagság 1. Az a személy, aki a párt támogató vagy rendes tagjává szeretne válni, írásban kifejezi egyetértését a párt eszméivel és alapvető céljaival, kitölti a belépési nyilatkozatot, amelyben feltünteti, milyen formában kíván taggá válni és azt eljuttatja a párt illetékes járási elnökségéhez. 2. A párt rendes tagjává, valamint támogató tagjává az válik, akit a párt illetékes járási elnöksége tagként felvesz soraiba, és aki központi tagnyilvántartási számot kap. 3. A párt alapító tagjává az válik, akinek tagságát az Előkészítő Bizottság a párt első Közgyűlésének a napjáig hagyja jóvá. Az alapító tag azonos jogokkal és kötelességekkel rendelkezik, mint a párt rendes tagja. 2
4. A párttagság megszűnése és szüneteltetése 1. A párttagság megszűnik: a) elhalálozással, b) kilépéssel, c) más pártba vagy mozgalomba való belépéssel, d) kizárással, e) a cselekvőképesség elvesztésével, f) az állampolgárság elvesztésével, g) amennyiben a tag tagsági díját előzetes felszólítás ellenére sem fizeti be, h) amennyiben a tag más politikai szubjektum jelöltjeként indul a választásokon. 2. A párttagot a párt illetékes járási elnöksége zárhatja ki a pártból a következő okok miatt: a) szándékos bűncselekmény elkövetésének ügyében megszületett elmarasztaló jogerős bírósági ítélet, b) hamis adatok közlése a belépési nyilatkozat kitöltésekor, c) a párt alapvető céljaival, eszméivel ellentétes vélemény hangoztatása, d) a párt alapvető céljaival, eszméivel ellentétes tevékenység folytatása, e) választási csalás és irathamisítás elkövetése 3. A kizárási határozatnak tartalmaznia kell a jelen Alapszabály 4. 2 bekezdés szerinti okot és az indoklást és azt kézbesíteni kell az érintett tagnak. A határozat ellen a tag a kézbesítést követő 10 munkanapon belül fellebbezhet a párt Országos Tanácsához, mely az ügyben végső döntést hoz. A kizárás akkor érvényes, ha a javaslatra az Országos Tanács összes tagjának több mint kétharmada igennel szavaz. 4. A párttagság szünetel, ha azt a tag írásban kéri a párt lakhely szerint illetékes Járási Elnökségénél. 5. Ha a párt tagja több mint egy évig igazolatlanul nem vesz részt a helyi klub tevékenységében, ill. annak a testületnek az ülésén, amelynek a tagja, és ezt a helyzetet határozatban rögzíti az a szerv, amelynek az ülésén a tag nem vesz részt passzív tagnak minősül. Amennyiben a passzív tag részt vesz egy következő klubtalálkozón, ill. annak a testületnek egy következő ülésén, amelynek a tagja, helyreáll az eredeti tagsági státusza. 5. A párttagok jogai és kötelességei 1. A párt rendes tagjai az Alapszabállyal és a párt belső szabályzatával összhangban a következő alapvető jogokat gyakorolhatják: a) választhatók és kinevezhetők a párt szerveibe, javaslatokat tehetnek és választhatnak, b) részt vehetnek a párt programjának megalkotásában és megvalósításában, 3
c) részt vehetnek a párt belső életében, kérdéseket intézhetnek a párt megfelelő szerveihez, s ezekre választ kell kapniuk, d) részt vehetnek az őket személyesen érintő ügyek megtárgyalásán, e) szabadon kifejezhetik véleményüket a párt egyes tisztségviselőinek tevékenységéről és a párt szerveinek a működéséről. 2. A párt támogató tagjai az Alapszabállyal és a párt belső szabályzatával összhangban a következő alapvető jogokat gyakorolhatják: a) javaslatokat tehetnek a párt illetékes fórumain, b) részt vehetnek a párt programjának megalkotásában és megvalósításában, c) részt vehetnek a párt belső életében, kérdéseket intézhetnek a párt megfelelő szerveihez, s ezekre választ kell kapniuk, d) részt vehetnek az őket személyesen érintő ügyek megtárgyalásán, e) szabadon kifejezhetik véleményüket a párt egyes tisztségviselőinek tevékenységéről és a párt szerveinek a működéséről. 3. A párt tagjai kötelesek: a) betartani az Alapszabályt, és a párt belső szabályzatait, b) betartani a választott pártszervek határozatait, c) megvalósítani a párt alapvető program céljait, d) ellátni a választott és kinevezett tisztségükből fakadó feladataikat. 4. A párt új tagjai legkorábban fél évvel azután érvényesíthetik választási és választhatósági jogukat, miután felvételt nyertek a párt rendes tagjai sorába. 6. Általános szabályok 1. A párt szervei határozatképesek, ha a szerv tagjainak több mint fele jelen van. 2. A párt szerveinek egyszerű döntéséhez a határozatképes szerv tagjainak többségi döntése szükséges. 3. A párt szerveinek minősített döntéséhez az összes tag többségének egyetértése szükséges. 4. Az alapító tagok egyszerű szavazati többsége, vagy két platform a párt szerveinek bármely döntése ellen vétót emelhet. A vétót követően egyeztetésre kerül sor. 5. A párt felsőbb szervének döntése alapján esetenként átveheti a párt alsóbb szervének a jogkörét és saját maga hozhat döntést az ügyben. 6. A párt felsőbb szervének képviselője javaslattevő joggal részt vehet a párt alsóbb szervének ülésén. 7. A párt választott és kinevezett tisztségviselőinek megbízása négy évig tart. Amennyiben az őket megválasztó szerv visszahívja őket tisztségükből, megbízásuk a visszahívással véget ér. 8. A párt szerveinek a tárgyalási nyelve az egyes jelenlévő tagok anyanyelve. 9. A párt minden személyügyi kérdésben titkos szavazással dönt, kivéve, ha nem választásról, hanem a párt tisztségviselőjének kinevezéséről van szó. 4
7. Klubok és platformok 1. A klub a párt helyi szintű, nem formális szabad szerveződése, mely a helyi pártmunka elősegítése érdekében a párt helyi rendes és támogató tagjait tömöríti konzultatív jelleggel. 2. A klub tagjai a saját soraikból négy éves időszakra elnököt választanak mindig a helyhatósági választásokat követően. A klub üléseit a klub elnöke hívja össze és vezeti. Az elnök javaslatára a klub tagjai saját soraikból egy vagy két alelnököt választhatnak. 3. Az Országos Elnökség dönthet platformok létrehozásáról, amely legalább 100 párttagot tömörít az általa javasolt és az Országos Elnökség által jóváhagyott kritériumok alapján. 4. A platformok szervezeti felépítése és vezető tisztségviselőinek megválasztási módja megegyezik a párt szervezeti felépítésével és vezető tisztségviselőinek megválasztási módjával. 5. A klubok és platformok nem részei a pártstruktúrának. 8. A párt szervezeti egységei és szervei 1. A párt szervezeti egységei a következők: a) járási szint, b) kerületi szint, c) országos szint. 2. A párt járási szervei: a) a Járási Konferencia, b) a Járási Elnökség, c) a Járási Elnök. 3. A párt kerületi szervei: a) a Kerületi Elnökség, b) a Kerületi Elnök. 4. A párt országos szervei: a) a Közgyűlés, b) az Országos Tanács, c) az Országos Elnökség, d) az Országos Elnök, e) a Felügyelő Bizottság. 5
9. Járási szervezet, Járási Elnök 1. A párt szervezeti alapegysége a párt járási szervezete. 2. Járási szervezetet a párt Országos Elnöksége legkevesebb harminc taggal hozhat létre. A párt Országos Elnöksége ez alól kivételt tehet, valamint ideiglenes feltételeket is meghatározhat. 3. Az Országos Tanács az egyes járásokat közös járási szervezetbe tömörítheti, vagy egy járást feloszthat több önálló járási szervezetre a Szlovák Köztársaság területi felosztásán kívül is. 4. A járási szervezet élén a párt Járási Elnöke áll, akit a párt Országos Elnöksége választ és hív vissza a Kerületi Elnök javaslatára. Tevékenységéért a Járási Konferenciának, a Kerületi Elnöknek, az Országos Tanácsnak és az Országos Elnökségnek felel. 5. A párt Járási Elnöke: a) képviseli a pártot járási szinten, b) felel a párt programjának megvalósításáért járási szinten, c) évente legkevesebb egyszer összehívja és vezeti a párt Járási Konferenciáját, amelynek jelentést tesz a párt járási tevékenységéről, d) javaslatot tesz a Járási Konferenciának a Járási Elnökség létszámára és személyi összetételére, e) a tagok egyharmadának javaslatára haladéktalanul összehívja és vezeti a Járási Konferenciának rendkívüli ülését, f) legalább kéthavonta egyszer összehívja és levezeti a párt Járási Elnökségének ülését. g) a Járási Elnökségi tagok egyharmadának javaslatára haladéktalanul összehívja és vezeti a párt Járási Elnökségének rendkívüli ülését, h) a helyi Klubokban való megtárgyalást követően javaslatot dolgoz ki a helyi önkormányzati képviselőjelöltek és polgármester-jelöltek személyére, i) a Járási Elnökségben való megtárgyalást követően javaslatot dolgoz ki a megyei választási lista járási összetételére. 6. Pozsony és Kassa városa a párt struktúráin belül járási szintnek felel meg. 10. A párt Járási Elnöksége 1. A párt Járási Elnöksége a Járási Elnökből és a Járási Elnök által javasolt, Járási Konferencia által megválasztott további tagokból tevődik össze. A Járási Elnökség legalább 5, legtöbb 10 tagból áll. A tagok pontos számát a járási szervezet elnökének javaslata alapján a Járási Konferencia határozza meg. 2. A párt Járási elnöksége elsősorban: a) végrehajtja a Járási Konferencia határozatait, b) operatív döntéseket hoz, 6
c) a Járási Elnök javaslatára jóváhagyja a járás területén lévő városokban a párt jelöltjeit a helyhatósági választásokon, d) a Járási Elnök vagy az Országos Elnökség javaslatára jóváhagyja a járás területén a kiemelt községek listáját, e) a Járási Elnök javaslatára a kiemelt községekben jóváhagyja a párt jelöltjeit a helyhatósági választásokon, f) a többi községben tudomásul veszi a párt helyi tagjainak javaslatát a helyhatósági választással kapcsolatban, g) megtárgyalja a megyei választási lista járási összetételének javaslatát, h) dönt a tagfelvételről a jelen Alapszabály 3. 3. bekezdése értelmében, i) dönt a párttag kizárásáról az Alapszabály 4. 2 bekezdése értelmében, j) dönt a párttagság szüneteltetéséről az Alapszabály 4. 4 bekezdése értelmében, k) szükség szerint személyi javaslatokat tesz, l) dönt a klubok megalapításáról és megszüntetéséről. 11. A párt Járási Konferenciája 1. A párt Járási Konferenciáját az Országos Elnökség által meghatározott jelölési kulcs szerint delegált küldöttek alkotják azzal, hogy a Járási Elnökség tagjai tisztségükből adódóan a Járási Konferencia tagjai is egyben. 2. A párt Járási Konferenciája elsősorban: a) meghatározza a párt járási programját, b) a Járási Elnök javaslatára meghatározza a Járási Elnökség létszámát, c) a Járási Elnök javaslatára megválasztja és visszahívja a Járási Elnökség tagjait, d) jóváhagyja a Járási Elnök beszámolóját, e) feladatokat ad a Járási Elnöknek és a Járási Elnökségnek, f) szakmai és regionális tanácsokat hozhat létre és dönt ezek személyi összetételéről, g) megválasztja a Közgyűlés járási küldötteit. 3. Amennyiben a Járási Konferencia nem határozatképes az összehívás időpontjában, a Járási Elnök ugyanazon a napon fél órával később új Járási Konferenciát hív össze azzal, hogy a Járási Konferencia érvényes határozathozatalához ebben az esetben már elegendő a Járási Konferencia jelenlevő tagjainak a kétharmados többsége. 12. Kerületi Elnök, Kerületi Alelnök 1. A Kerületi Elnököt az Országos Elnökség választja meg és hívja vissza. A Kerületi Elnök tevékenységéért az Országos Elnökségnek, az Országos Tanácsnak és a Kerületi Elnökségnek felel. 7
2. A párt Kerületi Elnöke elsősorban: a) évente legalább négyszer összehívja a párt Kerületi Elnökségét és vezeti annak ülését. b) amennyiben a Kerületi Elnökség tagjainak legkevesebb egyharmada kéri, haladéktalanul összehívja a Kerületi Elnökség rendkívüli ülését c) képviseli a pártot kerületi szinten d) javaslatot tesz megyei koalíció megkötésére és felbontására a választások idejére és választások utáni időszakra is az Országos Tanácsnak, e) az Országos Elnökségnek javaslatot tesz a Járási Elnökök személyére, f) javaslatot tesz a megyei választási lista összetételére, egyeztetve a területileg illetékes Járási Elnökökkel, g) felel az egyes Járási Elnökök munkájának összehangolásáért, h) együttműködik a platformok kerületi vezetőivel, i) személyi javaslatokat tesz. 3. Az Országos Elnökség az illetékes Kerületi Elnök javaslatára választja meg és hívja vissza a párt egy vagy két Kerületi Alelnökét rendszerint az adott kerület Járási Elnökeinek soraiból. A Kerületi Alelnök tevékenységéért az Országos Elnökségnek, az Országos Tanácsnak, a Kerületi Elnökségnek és a Kerületi Elnöknek felel. 4. A párt Kerületi Alelnöke a Kerületi Elnök által megszabott kérdéskörben képviseli a pártot kerületi szinten. 5. Azon kerületben, amelyben a párt tagjainak létszáma összesen kevesebb, mint 250, nem alakulnak meg a párt kerületi szervei mindaddig, amíg nem teljesül ez az Alapszabály által előírt feltétel. A párt Országos Elnöksége ez alól a feltétel alól kivételt adhat. 13. Kerületi Elnökség 1. A párt Kerületi Elnökségének tagjai a párt Kerületi Elnöke, a párt Kerületi Alelnöke, a platformok kerületi vezetői, a párt Megyei Frakcióvezetője, a párt Megyei Frakcióvezetőjének Helyettese és az adott kerület Járási Elnökei. 2. A Kerületi Elnökség üléseit a Kerületi Elnök hívja össze és vezeti. A Kerületi Elnökség első ülése egyben a szerv alakuló ülése. 3. A párt Kerületi Elnöksége elsősorban: a) meghatározza a párt kerületi szintű programját, b) jóváhagyja a párt megyei Frakcióvezetőjének beszámolóját, c) egyszerű többséggel döntést hoz a kerületen belüli posztok betöltésére tett javaslatról, és előterjeszti azt az Országos Elnökségnek, d) jóváhagyja a megyei választási listát. 8
14. Közgyűlés 1. A párt legfelsőbb szerve a párt Közgyűlése, amely az Országos Tanács tagjaiból és az Országos Elnökség által megállapított kulcs alapján a kerületekből delegált küldöttekből áll. A pártnak a bejegyzést követő első Közgyűlését csak az alapító tagok alkotják. 2. A párt Közgyűlése legalább kétévente egyszer ülésezik. Annak időpontjáról és helyszínéről az Országos Elnökség dönt. 3. Rendkívüli közgyűlést a párt Országos Elnöksége hív össze az Országos Tanács, vagy 3 Kerületi Elnökség javaslatára, mégpedig haladéktalanul. 4. A Közgyűlés minősített többséggel dönt: a) a párt Alapszabályáról és annak módosításáról, b) a párt Elnökének megválasztásáról és visszahívásáról, c) a párt Programjáról és annak módosításáról, d) a párt felszámolásáról, a felszámolóbiztos személyéről, valamint a felszámolás után fennmaradó vagyon konkrét szervezetnek történő odaítéléséről. 5. A Közgyűlés egyszerű többséggel dönt többek közt: a) a párt Alelnökeinek és az Országos Elnökség további hat tagjának a megválasztásáról és visszahívásáról a párt Országos Elnökének javaslatára, b) az Országos Tanácsnak a párt Országos Elnöksége által javasolt további tagjai megválasztásáról és visszahívásáról, c) a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról, d) más közgyűlési beterjesztésekről. 15. Országos Tanács 1. A párt Országos Tanácsa két Közgyűlés közti időszakban a párt legfelsőbb központi szerve. Az Országos Tanács végrehajtja a Közgyűlés határozatait, ellenőrzi azok végrehajtását a párt többi szerve által, valamint saját hatáskörében egyszerű és minősített szavazattöbbséggel döntéseket hoz. 2. Az Országos Tanács tagjai a párt Országos Elnökségének tagjai, azok a parlamenti képviselők, akik a párt tagjai, azok a kormánytagok, akik a párt tagjai, az egyes országos platformok elnökei, a párt Kerületi Elnökei, a párt Országos Elnöksége által javasolt és a Közgyűlés által megválasztott további tagok, valamint azon polgári társulások és csoportosulások elnökei vagy azok megbízott képviselői, akikkel a párt együttműködési szerződést írt alá. 3. Az Országos Tanács legkevesebb évente háromszor ülésezik. Az Országos Tanács üléseit a párt Országos Elnöke, vagy az őt helyettesítő Alelnök hívja össze és vezeti. Amennyiben az Országos Tanács tagjainak több mint egyharmada írásban kéri, az Országos Tanács ülését késedelem nélkül össze kell hívni. 9
4. Az Országos Tanács minősített többséggel dönt: a) az országos választási és választások utáni koalíció megkötéséről és felbontásáról a párt Országos Elnökének javaslatára, b) megyei választási és választások utáni koalíció megkötéséről és felbontásáról a párt illetékes Kerületi Elnökének a javaslatára, c) a párt Országos Elnökének javaslatára a választási listáról az országos parlamenti választásokra és az európai parlamenti választásokra. d) a párt belső előírásairól és azok módosításairól, d) két Közgyűlés között a Közgyűlés által választott megüresedett helyek ideiglenes betöltéséről az elnök javaslata alapján, e) azokról a kérdésekről, melyekben a Közgyűlés indokolt, egyedi esetben saját hatáskörét az Országos Tanácsra utalta 5. Az Országos Tanács egyszerű többséggel dönt: a) a Közgyűlési határozatok és programdokumentumok megvalósításának módjáról, b) a párt költségvetéséről, c) a párt Miniszteri Klubjának létrehozásáról és megszüntetéséről, d) más beterjesztésekről. 16. Országos Elnökség 1. A párt Országos Elnöksége a párt operatív központi szerve. 2. A párt Országos Elnökségének tagjai a párt Országos Elnöke, a párt Alelnökei, a párt Parlamenti Frakcióvezetője, a párt Európai Parlamenti Képviselői, a párt Miniszteri Klubjának Elnöke és a Közgyűlés által megválasztott további maximum tíz tag, valamint a Pártmenedzser. 3. A párt Országos Elnökségét a párt Országos Elnöke, vagy az általa megbízott Alelnök hívja össze és vezeti. Az Országos Elnökség tagjai egyharmadának javaslatára az Országos Elnökséget haladéktalanul össze kell hívni. A párt Országos Elnöksége rendszerint havonta kétszer ülésezik. 4. A párt Országos Elnöksége minden határozatát minősített többséggel hozza. 5. A párt Országos Elnöksége dönt a következő Közgyűlés helyszínéről és időpontjáról, a betöltendő politikai és szakmai pozíciók jelöltjeiről, valamint a további, operatív jellegű politikai kérdésekről, a platformok létrehozásáról és mindazon egyéb kérdésekről, amelyeket az Alapszabály nem utalt más központi szerv hatáskörébe, vagy amelyeket egyedi, indokolt esetekben más szerv saját hatásköréből az Országos Elnökség hatáskörébe utalt. 6. Az Országos Elnökség az illetékes Kerületi Elnök javaslatára választja meg és hívja vissza a Kerületi Alelnököt és a Járási Elnököt. 7. A párt Országos Elnöksége tanácsadó szerveket hozhat létre. 8. A párt Országos Elnöksége egyedi, vagy állandó jelleggel tanácskozási joggal felruházott vendégeket hívhat meg saját üléseire. 10
17. Országos Elnök, Alelnökök 1. A párt Országos Elnöke a párt hivatalos képviselője a hatóságokkal és más természetes és jogi személyekkel kapcsolatban. Akadályoztatása esetén az általa írásban megbízott Alelnök, vagy Alelnökök helyettesítik, az aláírási és helyettesítési rend alapján. 2. A párt elnöke többek közt: a) összehívja és vezeti az Országos Tanács üléseit, b) összehívja és vezeti az Országos Elnökség üléseit, c) személyi javaslatokat tesz az Országos Elnökség, az Országos Tanács és a Közgyűlés tárgyalásaira, d) politikai és más jellegű beszámolókat terjeszt az Országos Elnökség, az Országos Tanács és a Közgyűlés elé, e) összehangolja a párt szerveinek munkáját, f) összehangolja a párt Alelnökeinek, a Frakcióvezetőnek és a Miniszteri Klub Elnökének munkáját, g) kidolgozza és tudomásulvételre az Országos Elnökség elé terjeszti az Alapszabály 17. 1 bekezdésében megfogalmazott aláírási és helyettesítési rendet. 3. A párt Alelnökei a Közgyűlés határozata értelmében felelnek a párt tevékenységének egyes részterületeiért. A pártnak legtöbb hat alelnöke van. 18. Felügyelő Bizottság 1. A Felügyelő Bizottság a párt központi ellenőrző szerve. Öt tagja van, akik saját sorukból elnököt és alelnököt választanak. Az elnök hívja össze és vezeti a Felügyelő Bizottság üléseit. Akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti. A Felügyelő Bizottság rendszerint hathavonta ülésezik. 2. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a párt központi és regionális gazdálkodását. Tevékenységét saját tevékenységi terv alapján, vagy a párt szerveinek felkérésre folytatja. 3. A Felügyelő Bizottság éves rendszerességgel beszámol tevékenységéről a Közgyűlésnek és féléves rendszerességgel az Országos Tanácsnak, valamint egyedi esetekben annak a szervnek, melynek felkérésére ellenőrzést végzett. 4. A Felügyelő Bizottságnak tevékenysége során betekintési joga van a párt valamennyi iratába. 5. A Felügyelő Bizottság tagjai többségének közgazdasági végzettséggel kell rendelkezniük. 6. A Felügyelő Bizottsági tagság összeegyeztethetetlen a pártban betöltött más tisztség, vagy munkakör viselésével. 11
18a A Pártmenedzser 1. A Pártmenedzser biztosítja és irányítja a pártközpont működését szervezési, jogszabályi, személyügyi és pénzügyi szempontból, valamint irányítja a párt szakmai kabinetjét és ad hoc szakmai munkacsoportjait. 2. A Pártmenedzser szervezési és tartalmi szempontból előkészíti a párt szerveinek üléseit, előkészíti a háttéranyagokat a párt központi szervei számára és gondoskodik a párt stratégiai dokumentumainak előkészítéséről. 3. A Pártmenedzsert a párt Elnöke nevezi ki és hívja vissza, aki a jelen Alapszabály 18a 1. és 2. bekezdésben foglaltakon kívül más feladatokkal is megbízhatja. 19. A párt gazdálkodása 1. A párt vagyonát a tagdíjak, a természetes személyek vagy jogi személyek ajándékai és nem pénzbeli teljesítései, örökség, a banki betétek kamatai, a nyilvános piacokon forgalmazott értékpapírok hozamai, valamint az állami költségvetési hozzájárulás alkotja. 2. A pártnak célirányosan ajándékozott pénzösszeg vagy vagyontárgy csak az ajándékozási célra használható fel. 3. A párt kiadását képezi minden, a párt tevékenységével összefüggő költség, mely a hatályos törvényi rendelkezésekkel összhangban volt felhasználva. 4. A párt a hatályos törvényi rendelkezések alapján vezeti a kettes könyvelését a párt éves költségvetése alapján gazdálkodik. 5. A párt gazdálkodását a párt belső szabályzata határozhatja meg. 6. A párt felszámolása esetén a Közgyűlés hivatott rendelkezni a felszámolás után fennmaradt vagyonról, amely ezt a fennmaradó vagyont kizárólag jótékonysági szervezetnek ajándékozhatja. 7. Tagsági díjat a párt tagja a belső előírásoknak megfelelően köteles fizetni. 20. A párt jogalanyisága, képviselete 1. A párt járási, kerületi szervei és szervezeti egységei, csakúgy mit a párt országos szintű szervei nem jogosultak vagyonszerzésre és ezzel való gazdálkodásra. 2. A párt járási, a kerületi szervei és szervezeti egységei, csak úgy mit a párt országos szintű szervei nem jogi személyek. 3. A párt nevében az Országos Elnök jogosu2lt eljárni, és egyben aláírni az összes, a pártot érintő jogügyletet, akként, hogy a párt neve mellé a tisztsége megjelölésével sajátkezű aláírását csatolja. 12
4. A párt Országos Elnökének akadályozatása esetén az általa írásban megbízott Alelnök, vagy Alelnökök helyettesítik, a helyettesítési rend alapján. 5. A párt Országos Elnöke felel a párt gazdálkodásért, és párt nevében gyakorolja a munkáltatói jogokat. 21. Záró rendelkezések 1. Az Alapszabályban megállapított jogkörök illetékességét a párt belső szabályzatai hivatottak meghatározni, de nem bővíthetik azokat. 2. Minden dokumentum, és ahhoz tartozó függelék végén fel kell tüntetni, ki, mikor és hol fogadta el, illetve hagyta jóvá. 3. Ezen Alapszabály a párt a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumában történő bejegyzéssel lép jogerőre és hatályba. A párt Alapszabálya 2009. július 3-án lépett hatályba a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumában történt bejegyzésével. Az 1. sz. függeléket a párt Közgyűlése 2009. július 11-én hagyta jóvá, az SzK BM 2009.8.3-án jegyezte be. A 2. sz. függeléket a párt Közgyűlése 2009. november 21-én hagyta jóvá, az SzK BM 2009.12.14-én jegyezte be. A 3. sz. függeléket a párt Közgyűlése 2010. szeptember 3-án hagyta jóvá, az SzK BM 2010.9.28-án jegyezte be. A 4. sz. függeléket a párt Közgyűlése 2011. szeptember 10-én hagyta jóvá, az SzK BM 2011.9.30-án jegyezte be. Az 5. sz. függeléket a párt Közgyűlése 2012. szeptember 22-én hagyta jóvá, az SzK BM 2012.10.3-án jegyezte be. Az 6. sz. függeléket a párt Közgyűlése 2014. szeptember 13-án hagyta jóvá, az SzK BM 2014.9.24-én jegyezte be. 13