SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉGBEN TERVEZETT SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET LÉTREHOZÁSA

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉGBEN TERVEZETT SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET LÉTREHOZÁSA Készítette: EURO-NOVEX Kft. Nagypál László okl. környezetmérnök 2008. október

TARTALOMJEGYZÉK 1. A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA 2 1.1. Kistérségi helyzetkép..2 1.2. A kistérség általános környezeti állapota 2 1.3. A kistérség munkaerő helyzete....4 2. A KISTÉRSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI HELYZETKÉPE 4 2.1. A kistérség hulladékának mennyisége és összetétele..4 2.2. A kistérségi vadlerakók helyzete. 6 2.3. A hulladékok szelektív gyűjtése és előkezelése..6 3. A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETÉNEK LÉTREHOZÁSA.7 3.1. A Szociális Szövetkezet létrehozásának elve..7 3.2. A Szociális Szövetkezet feladatai....7 3.2.1. Központi telephely létrehozása...8 3.2.2. A munkások felvétele...8 3.2.3. A munkások központi telephelyre történő szállítása...8 3.2.4. Az alkalmazott munkaerő betanítása...9 3.2.5. Környezetvédelmi- és hulladékgazdálkodási feladatok felvállalása...9 4. A KÖZPONTI TELEPHELY MŰSZAKI KIALAKÍTÁSA 13 5. A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET MŰKÖDÉSÉNEK EGYÉB HATÁSAI.14 6. GAZDASÁGOSSÁGI TERVEZET...15 7. MELLÉKLETEK..16

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉGBEN TERVEZETT SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET LÉTREHOZÁSA 1. A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA 1.1. Kistérségi helyzetkép A Szécsényi Kistérség 13 településből áll, és 278 km 2 területet ölel fel. A lakónépesség 20.110 fő (2007). A besorolás szerint társadalmilag-gazdasági szempontból elmaradott, és emellett leghátrányosabb helyzetű térségek között van nyilvántartva. A kistérség a települések besorolása alapján 1 várost és 12 községet tartalmaz. A kistérségbe Szécsény városa mellett a következő községek tartoznak: Endrefalva, Hollókő, Ludányhalászi, Magyargéc, Nagylóc, Nógrádmegyer, Nógrádsipek, Nógrádszakál, Piliny, Rimóc, Szécsényfelfalu, Varsány. A kistérség északi részén az Ipoly völgyében mezőgazdasági művelésre alkalmas réti öntéstalaj, illetve a domboldalakon barna erdőtalaj, illetve helyenként löszös öntéstalaj és homok jellemző. A termőföldek átlagos aranykorona-értéke hektáronként megközelíti a 25-t. A kistérség közlekedési csomópontját jelenti Szécsény városa, több település csak ezen keresztül közelíthető meg. A kistérség területén gyönyörű környezetben található a Hollókői műemlékfalu, amely világörökség része, ezáltal kiemelt idegenforgalmi jelentőségű település. A mezőgazdasági célra megművelhető területek talajai gyenge vagy közepes minőségűek, kivéve a szécsényi szántóterületek. Az állattenyésztésben erős visszaesés következett be a sertés és a szarvasmarha tenyésztésben. 1.2. A kistérség általános környezeti állapota A kistérség több települése a 22. sz. főútvonal mellett található, amely egyúttal egyfajta idegenforgalmi fejlesztési lehetőséget is jelent. A kistérségben több zsáktelepülés is található, többek közt Piliny, Nógrádsipek, Hollókő, Szécsényfelfalu és Rimóc, amelyek kiesnek az átmenő forgalom útjából, és ennek idegenforgalma is elkerüli ezeket a kistelepüléseket. Ennek következtében a közút okozta környezeti szennyezés is kevesebb, elhanyagolható a zajterhelés és a kipufogógázok okozta levegőszennyezés is. 2

A kistérség települései az északi határtól 10-12 km-re találhatóak, amelyek idegenforgalmi szempontból szintén lehetőséget jelenthetnek a fejlesztésre. A Szécsényi Kistérséghez tartozó települések A kistérség települései rendelkeznek közüzemi vízvezeték- és szennyvízcsatorna hálózattal, illetve rendelkezésre áll villamos energia- és gázellátás is. 3

1.3. A kistérség munkaerő helyzete A kistérség egyetlen városa Szécsény 6.400 lakossal a kistérség népességének közel 30 százalékát jelenti, míg a többi település lakosszáma egyenként 370-1800 közötti. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a foglalkoztatottak közül fizikai dolgozók aránya 57 %, a szellemiek aránya 43 %. Végzettség szerint alsófokú 46,1 %, középfokú 39,6 %, felsőfokú 6,3 %. A helyi lakosok közül 5.147 fő dolgozik vagy tanul lakóhelyén, míg 4.122 fő elutazik más településre. Nógrád megye szociális problémáját jelenti a magas munkanélküliség (34 %-os a munkanélküliségi ráta), amelyet a települések önkormányzatai igyekeznek csökkenteni. A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ adatai alapján a munkanélküliek közül a férfiak aránya 55 %, a nőké 45 %, a fizikai foglalkozásúak aránya 91 %, ebből szakmunkás 31 %, betanított 34 % és segédmunkás 35 %. A kistérség lakosainak összetételét figyelembe véve Endrefalván, Nógrádmegyerben, Nógrádszakálban a roma lakosság száma meghaladja az 50 %-os arányt. 2. A KISTÉRSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI HELYZETKÉPE 2.1. A kistérség hulladékának mennyisége és összetétele A településeken élő lakosok számát figyelembe véve (1 kg/fő egyenértékkel számolva) 20.1 tonna szilárd kommunális hulladék keletkezik, ebből a mennyiségből 7 település a Szécsény melletti hulladéklerakóra szállítja a kommunális szilárd hulladékát. A kistérség településein havonta összesen kb. 600 t/hó kommunális szilárd hulladék keletkezik, míg ez évente (számítva) 7.380 tonnát jelent. A kistérség összes hulladékának 30 %-a a kistérség egyetlen városában Szécsényben keletkezik, ez naponta 6-6,5 tonna kommunális szilárd hulladékot jelent. A kommunális folyékony hulladék hazai lakos-egyenértékkel számolva több mint 3.000 m 3 mennyiséget kapunk naponta, évente 1,1 millió m 3 -t jelent. A települési szilárd hulladékban lévő mennyiségek százalékos összetétele a következő táblázatban láthatóak. 4

1. táblázat A hulladékok összetétele országos átlag alapján (KvVM. 2004.) Megnevezés Százalékos hányad (m/m) % A térségben hasznosítható éves hulladékmennyiség (t/év) Papír 13-15 950-1100 Műanyag 12-15 880-1100 Textil 3-4 220-300 Üveg 3-4 220-300 Fém 3-4 220-300 Szerves (bomló) 35-40 2580-2950 Szervetlen 25-27 1850-2000 Égethető frakció 35,5* 2620 (minimum) * kutatás-fejlesztési program felmérésének adatai alapján A táblázat alapján látható, hogy a hulladékok 40-50 %-a hasznosítható frakciót képvisel. A szelektív hulladékkezelési rendszer lényege a hasznosítható hulladékok kigyűjtése a vegyes hulladékok közül, majd annak gazdaságos hasznosítása. A térségben jelen levő munkanélküliek rövid betanítása után, ezen hulladékok előkezelési munkafolyamata egyfajta megoldást jelenthet munkanélküliség csökkentésére. 7 db település hulladékát a Remondis Kft. fogadja be a szécsényi lerakón. Néhány település, amely nem Szécsénybe, azok a salgótarjáni lerakóra viszik a hulladékukat, egy-egy település pedig Balassagyarmatra. A Salgótarjáni Városgazdálkodási Kft. regionális rekultivációs projektjébe belevette a szécsényi lezárt, de nem rekultivált, és a még működő hulladéklerakót is. A települési szilárd hulladékok mellett jellemző a szerves hulladék, papír és az építési törmelék, amelynek mennyiségei a következő felsorolásban láthatóak. A lerakóra szállított mennyiség nem pontos, mert a lerakó nem rendelkezik hídmérleggel, ezért ezek becsült adatok. A szécsényi hulladéklerakóra beszállított (becsült) mennyiség (2007): Települési szilárd hulladék: 17.830 t Egyéb, termelői szférából beszállított hulladékok: csomagoló papír, karton: 200 t textília: 160 t műbőr: 600 t építési törmelék: 130 t szerves hulladék: 48 t 5

2.2. A kistérségi vadlerakók helyzete A településeken jellemző vadlerakók területe viszonylag kicsi (kivéve Nógrádmegyert, 50x70m területű a Homokbányánál, és Szécsényt, ahol 500x100m területű a Herminaároknál.) Amióta a rendszeres hulladékszállítás bevezetésre került a lakosok nagy része már nem hordja az erdőszélre vagy a régi, megszokott szeméttelepre a hulladékát, bár még több helyen építési törmelék felfedezhető, akár teherautónyi mennyiségben is. Ki lehet jelenteni, hogy a vadlerakók hulladékának nagy része inert hulladék, eltekintve néhány település esetében. A lerakott régi hulladék nagy része (80 %-ban elbomlott), ugyanis, van olyan, ahol már több mint 10 éve nem raknak le a települési szemétdombon hulladékot. 2.3. A hulladékok szelektív gyűjtése és előkezelése 7 db településen van egy-egy hulladéksziget kihelyezve, tehát már az emberek találkoztak ezzel a témával. Figyelembe véve, hogy az elsődleges bevételi forrásnak a szelektív gyűjtésből beszállított hulladékok újrafelhasználásra történő előkészítését lehet tekinteni, a hulladék szigetek számát növelni kellene. A fölösleges begyűjtő utak elkerülésének érdekében az önkormányzat egyik munkatársa tudja jelezni a szövetkezet felé, hogy a gyűjtőkonténerek megteltek és annak ürítése szükséges. Hulladékgyűjtő-udvar egyik településen sincs. A hulladékhasznosítás lehetősége A településeken keletkező hulladékokat hulladékudvarokon szelektíven vagy központi átrakóállomáson (lehetőség szerint) össze kellene gyűjteni, majd anyagfajták szerint konténerekben, vagy 200-250 kg-os bálákba préselve tárolni, amíg elszállításra nem kerül. A kézi erő felhasználása a hulladékok válogatása, rakodása, bálázása során szükséges. A hulladékok 35,5 (m/m) %-a energianyerésre, égetésre felhasználhatóak, ezt a felhasználást indokolja az évek óta emelkedő energiaárak, illetve a viszonylag magas fűtőértékek is. A következő táblázatban láthatóak a települési szilárd hulladékban található összetevők típusonként és az általánosan használt fűtőanyagok jellemző fűtőértékeinek összehasonlítása. 6

2. táblázat Hulladékok és fűtőanyagok fűtőértékének összehasonlítása Megnevezés Fűtőérték (MJ/kg) Papír, karton 10-15 Újságpapír 18-19 Műanyag 20-30 Fa (nedvességtartalom függvényében) 15-20 Textil 15-20 Élelmiszer hulladék 5-6 Apró hulladék (szemcseméret < 5 mm) 5-6 Háztartási vegyes hulladék 8-10 Deponált vegyes 4-5 Gumihulladék 25,6 Koksz 26-27 Feketeszén 25-26 Keményfa 13-19 Puhafa 15-22 Fahulladék (ágak) 19-20 Fűtőolaj 40-44 Földgáz 50-55 A nem bálázott, de szétválogatott hulladékokat további feldolgozásra el kell szállítani, mint például a biológiailag bomló szerves anyagot komposztálni, az inert, nem bomló anyagokat, pedig további kezelés után útalapba lehet felhasználni. 3. A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETÉNEK LÉTREHOZÁSA 3.1. A Szociális Szövetkezet létrehozásának elve A Szécsényi Kistérség nagymértékű munkanélküliségének mérséklését segíti elő a kistérségben létrehozni kívánt Szociális Szövetkezet. A Szövetkezet a kistérség alacsony képzettségű munkavállalóinak adna munkát, amellyel csökkenthető az elvándorlás mértéke, megállítható a kistelepülések elnéptelenedése. A szövetkezet a környező települések Szécsény és 12 községből munkanélküli lakosságának adna munkát, amely a szociális probléma enyhítése mellett az élhetőbb, tisztább települési környezet létrehozását, fenntartását is célként szerepeltetné. 3.2. A Szociális Szövetkezet feladatai A szövetkezet megalapítása után egy központi telephely létrehozása célszerű, jelen esetben ez Szécsény városában. 1. Központi telephely létrehozása 2. A munkások felvétele 7

3. A munkások központi telephelyre történő szállítása 4. Az alkalmazott munkaerő betanítása 5. Környezetvédelmi- és hulladékgazdálkodási feladatok felvállalása 6. A létrehozott másodnyersanyag értékesítése 3.2.1. Központi telephely létrehozása A foglalkoztatás megoldása érdekében központi telephelyet a kistérség mértani és gazdasági központjába Szécsény városába célszerű elhelyezni. Szécsény északi részén található az ipar számára kijelölt terület, amely a vasútállomástól és a 22-es főközlekedési úttól nem messze található. A területnél rendelkezésre áll vízvezeték- és szennyvízcsatorna, továbbá lehetőség van gázvezeték, villamos áram és vezetékes telefon bekötésére is. A telephely területét körül kell keríteni, és le kell betonozni, majd üzemcsarnokot, irodahelyiséget, mérlegházat és szociális épületet kell kialakítani. A telephelyen 50 fő alkalmazására kell kijelölni munkaterületet, illetve öltöző és tisztálkodási lehetőséget kell biztosítani számukra. 3.2.2. A munkások felvétele A munkások felvétele során együtt kell működni a Megyei Munkaügyi központtal, illetve a munkahelyi lehetőséget meg kell hirdetni a médiában. Fel kell használni a rendelkezésre álló helyi televízió, rádió, újság, illetve az internet adta lehetőségeket munkavállalók keresése érdekében. 3.2.3. A munkások központi telephelyre történő szállítása A munkások beszállítása a központi telephelyre egy-egy gépkocsival megoldható. Egy gépkocsival egyszerre 4-5 ember szállítható, de mikrobusz segítségével még gazdaságosabbá tehető a szállításuk. A déli területről munkások szállítása történhet Varsányból, Rimócról, Nógrádsipekről, Nagylócról és Hollókőről. Az északi területről jöhetnek munkások Szécsényfelfaluról, Pilinyről, Ludányhalásziról, Endrefalváról és Nógrádszakálról, keletről pedig Magyargécről és Nógrádmegyerből. 8

3. táblázat A kistelepülések és a központi telephely közti távolság Település neve Távolság Szécsénytől Endrefalva 6 km Hollókő 17 km Ludányhalászi 4 km Magyargéc 9 km Nagylóc 8 km Nógrádmegyer 11 km Nógrádsipek 11 km Nógrádszakál 11 km Piliny 9 km Rimóc 5 km Szécsényfelfalu 8 km Varsány 5 km 3.2.4. Az alkalmazott munkaerő betanítása A Munkaügyi Központ adatai alapján látható, hogy alacsony az alkalmazni kívánt munkanélküliek végzettsége, ezért mindenképpen szükség van olyan műszaki vezetőkre, akik a hulladékfeldolgozás eljárásának lépéseit elmondják, elmagyarázzák a dolgozóknak. A gépek üzemeltetésére a munkavállalót be kell tanítani, mind munkavédelmi, mind balesetvédelmi szempontból. A dolgozó feladatainak lépései napi rutinná kell, hogy váljanak, a folyamatos és hatékony hulladékfeldolgozó rendszer üzemeltetése miatt. 3.2.5. Környezetvédelmi- és hulladékgazdálkodási feladatok felvállalása A Szociális Szövetkezet célja a már említett munkanélküliség csökkentése mellett, a hulladékgazdálkodás terén tett lépések, amelyekkel elősegíthető a jobb természeti- és épített környezet kialakítása és fenntartása. A szövetkezet vezetőségének meg kell látni a lehetőséget a különféle hulladék hasznosításában, feldolgozásában. Környezetvédelmi- és hulladékgazdálkodási feladatok A Szociális Szövetkezet által felvállalt feladatok a következők lehetnek: a különféle termelési és települési hulladék gyűjtése és hasznosítása; a kistérség településein lévő illegális lerakók megszüntetése; a bezárt települési szilárd hulladék-lerakók felszámolása; a feldolgozott, átalakított hulladékok elhelyezése, felhasználása. 9

I. A különféle termelési és települési hulladék gyűjtése és hasznosítása A hulladékok behordása a központi telephelyre többféle módon történhet, ilyen a települési szelektív hulladék-gyűjtési rendszerből (hulladékgyűjtő-szigetek üzemeltetéséből), vadlerakókból, a felszámolt, de még nem rekultivált lerakókból, illetve kiépített egyéni beszállítói rendszerből. A hulladékok gyűjtése és begyűjtése a komplex-rendszerű kezelőtelepen A terület nem rendelkezik hulladékudvarral, így annak a szerepét lehetőségként fel kell vállalni. A különféle típusú hulladékok begyűjtését is ezen a központi telephelyen kell megoldani, amely rendelkezik begyűjtésre kialakított boxokkal. A hulladékudvarhoz hasonlóan a feltétel a terület teljes betonozása, az összefolyó és az övárok kiépítése, a hídmérleggel és kerítéssel, portaszolgálattal való ellátottság. A hulladék gyűjtése történhet konténerekben vagy boxokban is. A szelektíven, hulladékgyűjtő-szigeteken összegyűjtött hulladékfajtákat is ide lehet beszállítani. A szigetek számát meg kell duplázni, és minden településen egy megbízott ember szólni a konténerek megtelésekor, majd feldolgozásra egy tehergépkocsi a központi telephelyre szállítja. Vegyes kommunális hulladék fogadása A vegyes kommunális hulladékot is befogadhatja a telep, ha kialakításra kerül egy átrakóállomás, amely a kétütemű gyűjtési-szállítási rendszer különálló egysége lesz. A településekről beszállított kommunális vegyes hulladék egy tömörítő dugattyú egy multiliftes tehergépjárművel szállítható konténerbe préseli. Ezeket a konténereket a salgótarjáni hulladéklerakóba lehet szállítani. Ez az átrakóállomás gyűjtené össze a kistérség vegyes hulladékát, és egy tehergépjárművel szállítanák át a lerakóba. Ezzel a rendszerrel csökkenthető a szállítási költség, mert egyszerre tömörítve kerülne át a távolabbi lerakóba a nem hasznosítható hulladék. A hulladékok előkészítése hasznosításra A hulladékok előkezelése hulladékfajtától függő műveleteket fog jelenteni. A szelektíven gyűjtött hulladék további válogatása a hulladék mennyiségétől és minőségétől függően változó számú válogató személyzetet fog igényelni. Az alkalmazott emberek rövid betanítás után alkalmasak lesznek az értékesíthető hulladékok típus szerinti szétválogatására és feldolgozására. 10

Csomagolópapír és kartonhulladék esetén A hulladék szemrevételezése és minőség szerinti szétválasztása után, kézi erővel a hulladékot a kétkamrás bálázóba teszik, ahol 200-250 kg-os bálákat hoznak létre. A bálák értékesítése papírgyári hasznosításra elszállítható, ha megfelelő a bála fajtatisztasága. Műanyagok Az összegyűjtött anyagok válogatása a hulladékpiacon lévő nagyszámú műanyagfajták miatt szükséges. A kiválogatott italos palackokat egyszerű műanyagdaráló alkalmazásával fel lehet darálni, majd műanyagfeldolgozók részére a darálék értékesíthető. A hulladék válogatása során figyelni kell a műanyag színére, típusára, szennyezettségére. Fémek A különböző fajtájú fémek válogatása kézi erővel történik, majd ennek értékesítése közvetlenül történhet kohászati hasznosításra, vagy közvetve fémkereskedő igénybevételével. Fa, nyesedék Faaprító berendezés segítségével a parkok, közterületek zöldfelületének közlekedő útvonalainak leszórására mulcs készítése történhet a közterület fenntartásából származó ágakból, nyesedékekből. Üveghulladék A szín szerint elkülönített hulladék üveggyári hasznosítása megoldható hazai vagy külföldi üveggyárakban. Az olcsó munkaerő, az olcsó, régi TSZ vagy ipartelep megvásárlása, a vegyes kommunális hulladék viszonylag nagy távolsága (Salgótarján) szállítása kistérségben lehetőséget jelenthet a hulladékfeldolgozás kialakítására. Amennyiben az itt keletkező hulladékmennyiség nem lenne elegendő különböző hulladékanyagokat (pl. üveget az országos panelprogramból) lehetne szállítani 100 km-re lévő Budapestről. További lehetőségként merülhet fel: szerves nyesedékből, gallyak, ágak: tüzelőanyag-brikett gyártása; papír, karton: bálák értékesítése papírgyár részére; egyéb szerves: mulcs készítése darálással; építési törmelék: durva aprítás utáni felhasználás útalapba, rekultivációra; 11

üveg: üvegcserép-alapanyag Orosházi Üveggyárba; textília: géprongyként vagy tüzelőanyagként történő felhasználás. II. A kistérség településein lévő illegális lerakók megszüntetése A lakosság a nem környezettudatos viselkedéséből adódóan szinte minden település mellett erdőszélen, folyó vagy patakparton található illegális hulladéklerakás. Ezeket a potenciális szennyezőforrásokat is meg kell, illetve meg kellene szüntetni. Ennek a feladatnak az elvégzése után nem lesz nagy anyagi haszon, viszonyt ezek a környezetünkből eltűnnek, eltűnik így egy szennyezőforrás, és esetleg egy új élőhely jöhet létre. A kistérségben az illegális lerakók nagy részét évek alatt a növényzet benőtte, a jelenlévő szerves bomló anyagok 80 %-ban elbomlottak, és ezáltal a hulladékrakás tömörödött is. Így ezeknek az illegális hulladéklerakóknak a felszámolása csak gépi berendezések igénybevételével lehetséges, használni kell homlokrakodót, kanalas kotrót, esetleg osztályozó berendezéseket, de a kézi erőre is szükség lenne az elő- és az utómunkálatoknál. Egyik fontos része nagy darabos hulladékok (pl. gumihulladék) kiválogatása, és az utómunkálatoknál, pedig a terület füvesítése utógondozása. III. A bezárt települési szilárd hulladék-lerakók felszámolása; Magyarországon országos tervként több mint 2600 lerakót kellene felszámolni, és ezek területét rekultivációs munkálatok után a természetközeli állapotba visszaalakítani. A kistérség lerakói is hasonló helyzetben vannak, ami azt jelenti, hogy ezeket fel kell mérni, a benne található hasznosítható hulladékokat feldolgozni, majd a lerakó területét természetes állapotba kell hozni. A régi, bezárt lerakók rekultivációjának elő- és zárómunkálatainak feladatait is meg lehet oldani a térségben lévő munkanélküliekkel. Rövid betanítási időszak után a fizikai munkát kell végezni a műszaki vezető jelenléte mellett. Ezek a feladatok: a nagydarabos hulladékok kiválogatása a hulladékhalmazból, szelektív hulladék-depónia képzése; földtakarás egyengetése; munkagépek üzemeltetésének segítése (pl. takarítása stb.) füvesítés, faültetés, fűnyírás; a rekultivált terület utógondozása (pl. öntözés, gyommentesítés). 12

IV. A feldolgozott, átalakított hulladékok elhelyezése, felhasználása A leaprított hulladékokat értékesíteni kell, ilyen például a növényi fásszárakból előállított mulcs, vagy az építési törmelékből előállított útalapnak való zúzalék. A mulcs zsákosan vagy ömlesztve értékesíthető, míg az aprított építési törmelék útalapozásoknál vagy szilárdításoknál felhasználható. 4. A KÖZPONTI TELEPHELY MŰSZAKI KIALAKÍTÁSA A telephely teljes kiépítése történhet zöld- vagy barnamezős beruházással is. A zöldmezős beruházást célszerű ipartelepek számára kijelölt területen végrehajtani. A barnamezős esetén, olyan régi telephelyet célszerű választani, amely teljesen kiépített infrastruktúrával rendelkezik. A kiválasztott telephelyen, ahol hulladékfeldolgozás folyik a talajszennyezés elkerülése végett teljesen le kell betonozni. Régi, bezárt telephely (barna mezős beruházás) esetén, annak területe már betonozott, ha nem ilyen, akkor ki kell pótolni a betonozott területet. A telephely mérete lehetőséghez képest minimum 2 ha méretű legyen. A telephelyet kerítéssel körbe kell keríteni, és őrbódéval ellátni. A hulladék pontos adminisztrálása érdekében fontos egy hídmérleg és egy mérlegház kiépítése is. Feldolgozó üzem felépítése A telephelyen belül kialakításra kerül egy üzemcsarnok, amelynek alapterülete minimum 25x50 m, ezen belül lesznek elhelyezve a feldolgozásnál használt aprító-, granuláló- és a bálázógépek. A csarnok 8 m belmagasságú, acélszerkezetes, szendvicspanel kialakítású. A hulladék- és készterméktároló-boxok kialakítása A beérkező hulladékokat és előkezeléssel előállított termékeket értékesítésig félnyeregtetős tárolótérben kialakított boxokban kell tárolni. A tető védi az időjárás viszontagságaitól az anyagokat, és az anyaghalmazok között kialakított falak (pl. betonfal) elkülönítik a különböző feldolgozási fázisban lévőket. A tárolótér méretét célszerű a rakodó-, és a szállítójárművek méretéhez igazítani, így a tetővel ellátott terület kb. 30x50 m. 13

Iroda és mérlegház kialakítása A beérkező anyagokat a hulladékgazdálkodás szabályai alapján mérni és adminisztrálni kell, erre szolgál a hídmérleggel összekapcsolt mérlegház, a feldolgozott anyagok nyilvántartását az irodában dolgozó környezetvédelmi megbízott végzi. A gépszín kialakítása A hulladékfeldolgozás működtetése érdekében megbízható gépekre és berendezésekre van szükség, ezért fontos a karbantartás, javítás. Ezeket a műveleteket a gépszínben hajtják végre, amelynek a területe minimum 25x15m. A hulladékfeldolgozás gépei A hulladék feldolgozási rendszer során a következő gépeket és berendezéseket kell használni: mérés: 60 tonnás hídmérleg, számítógép; telephelyi mozgatás: targonca, homlokrakodó; előkészítés hasznosításra: műanyagdaráló, faaprító, pofástörő, kétkamrás bálázó; szállítás: multiliftes rendszerű teherautók, platós teherautók. 5. A SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET MŰKÖDÉSÉNEK EGYÉB HATÁSAI Szociológiai és társadalmi előnyök Ha a munkanélküliek munkalehetőséget kapnak, változik az életszínvonaluk, a felfogásuk megváltozik, fontosnak érzik magukat, a mai magyar társadalomra jellemző pesszimizmus is változik. További fontos, hogy dolgozzon, így nem a napi semmittevéssel tölti idejét, és várhatóan, ezáltal csökkeni fog a bűnözés mértéke is. Ökológiai lábnyom Az ökológiai lábnyom azt a területet jelenti, amely károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelünkhöz szükséges javakat. A hazai átlagos ökológiai lábnyom nagysága 3,75-4,25 közötti. Ez az érték csökkenthető, ha a tájsebeket, ha a vadlerakókat megszüntetjük. 14

Idegenforgalmi hatás A gyönyörű helyen fekvő kistérségbe látogató turista, ha látja a tiszta, hulladékmentes környezetet, nagy valószínűséggel vissza fog jönni a következő évben is, és itt költi el pénzét, ezáltal növekedhet a kistérség bevétele is. Ez hatás megfigyelhető az oly sokszor emlegetett falusi turizmus fejlesztésénél is. 6. GAZDASÁGOSSÁGI TERVEZET A tanulmány megírása során sok bizonytalan tényezővel találkoztunk. Rendkívül nagy szükség van a kistérség település vezetőinek összefogására és egyhangú döntésére. Ahhoz, hogy a szövetkezet stabilan induljon a képviselőtestületek szándéknyilatkozata az egyik legfontosabb lépés, amiben rögzíteni kell, a szövetkezet melletti elkötelezettségüket. A 3. mellékletben szereplő táblázatban a beruházáshoz szükséges gépparkot, illetve ingatlanokat soroltuk fel, valamint, az indulás évére várható költségvetést állítottuk össze a rendelkezésünkre álló információk alapján. A gazdasági számítás alapját képezi a szolgáltató, az önkormányzatok által nyújtott információk, továbbá a térségről már elkészült tanulmányok, projektek adatai. A termelő- és szolgáltató telephelyekről beszállítandó termelői hulladékok a központi telephelyre történő beszállítását előzetes szerződéssel, szándéknyilatkozattal rögzíteni kell, hogy pontosabb gazdasági és hulladékgazdálkodási számításokat lehessen végezni. Számításaink során a tevékenységhez szükséges gépek megvásárlásával számoltunk, gépek esetében 5 éves futamidővel, a hídmérleg illetve a terület és épület esetében 15 éves futamidővel számoltunk annuitás jellegű visszafizetés mellett. Mivel a kistérség társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, és emellett leghátrányosabb helyzetűek közé van sorolva, a munkanélküliek alkalmazása esetén a munkahelyteremtő állami támogatás során amennyiben a munkaadónak és a munkavállalónak a járulékokat és az adókat 3 évig nem kell fizetnie (ez éves szinten több mint 32.000.000 Ft. megtakarítást eredményez), és utána a Központi telephely tevékenységének önfenntartónak kell lennie. 15

1. MELLÉKLET Endrefalva község egyik vadlerakója Rimóc község látképe a vadlerakó felől A hulladék elhelyezése a működő szécsényi lerakón 16

Vadlerakás a szécsényi Hermina-ároknál 17

Vadlerakó Nógrádmegyer község mellett Szelektív hulladék-gyűjtés Ludányhalásziban 18

19

Beruházási terv Havi üzemeltetési költségek Bérek: fő havi fix nettó bér havi fix bruttó bér Munka vállalói terhek Munkáltatói járulékok (átlag 5,5%) Környezet mérnök 1 110 000 179 800 69 800 36 850 Pénzügy 1 110 000 179 800 69 800 36 850 Munkaügy 1 110 000 179 800 69 800 36 850 Ügyvezető 1 150 000 264 892 114 892 50 250 telepvezető 2 220 000 359 600 139 600 73 700 szakmunkás-gépkezelő 10 920 000 1 415 380 495 380 308 200 segédmunkás 34 2 788 000 4 289 236 1 501 236 933 980 50 4 408 000 6 868 508 2 460 508 1 476 680 Személyi jellegű ráfordítás / hó: 8345188 47 246 256 Éves szinten: 2009 2010 2011 Környezet mérnök 1 2 599 800 2 599 800 2 729 790 Pénzügy 1 2 599 800 2 599 800 2 729 790 Munkaügy 1 2 599 800 2 599 800 2 729 790 Ügyvezető 1 3 781 704 3 781 704 3 970 789 telepvezető 2 5 199 600 5 199 600 5 459 580 szakmunkás-gépkezelő 10 20 682 960 20 682 960 21 717 108 segédmunkás 34 62 678 592 62 678 592 65 812 522 50 100 142 256 100 142 256 105 149 369 Ügyvezető 1 150000 264892 telepvezető, irodai alkalmazott 2 110000 179800 szakmunkás-gépkezelő 10 92000 141538 segédmunkás 34 82000 126154 20

Nyereségességi számítás 2008-2012 (járulék nélkül) Árbevétel 2009 2010 2011 Kommunális hulladék: 72 396 000 76 015 800 79 816 590 Szelektív hulladék összesen: 34 443 767 36 165 955 38 335 912 Ipari szelektív 49 391 197 51 860 757 54 972 402 Értékesítés árbevétele össz: 156 230 964 164 042 512 173 124 905 Árbevétel összesen: 156 230 964 164 042 512 173 124 905 1 5 11 Személyi jellegű ráford. Ügyvezetés 3 781 704 3 781 704 3 970 789 Admin. + Értékesítés 7 799 400 7 799 400 8 189 370 Termelés 88 561 152 88 561 152 92 989 210 Amortizáció 15 400 000 15 400 000 15 400 000 Karbantartás Alkatrészek 1 200 000 1 236 000 1 273 080 Válogató-, szállítótech. 1 800 000 1 854 000 1 909 620 Javítás 1 800 000 1 854 000 1 909 620 Energia (villany) 2 200 000 2 266 000 2 333 980 Egyéb üzemi költségek Bérleti díj telephely - - - Gépjárműpark 15 000 000 15 450 000 15 913 500 Telefon, Postaköltség 2 400 000 2 472 000 2 546 160 Tanácsadói díjak 2 400 000 2 472 000 2 546 160 Reklámköltség 1 000 000 1 030 000 1 060 900 Értékesítés költségei 3 000 000 3 090 000 3 182 700 Komm. Hull. Leadása 31 709 448 32 660 731 33 640 553 egyéb ráfordítások 1 000 000 1 030 000 1 060 900 Költségek összesen: 179 051 704 180 956 987 187 926 542 Üzemi eredmény - 22 820 740-16 914 475-14 801 637 1-26 - 35 Kamatbevétel Lízing díjak - 12 609 494-12 609 494-12 609 494 Pénzügyi müv. eredm. - 12 609 494-12 609 494-12 609 494 Eredmény (adózás előtti) - 35 430 234-29 523 969-27 411 131 Nyereségadó (2%)+(16%+4%) - - - Eredmény (adózás után) - 35 430 234-29 523 969-27 411 131 21

Nyereségességi számítás 2008-2012 (járulékkal) Árbevétel 2009 2010 2011 Kommunális huladék: 72 396 000 76 015 800 79 816 590 Szelektív hulladék összesen: 34 443 767 36 165 955 38 335 912 Ipari szelektív 49 391 197 51 860 757 54 972 402 Értékesítés árbevétele össz: 156 230 964 164 042 512 173 124 905 Árbevétel összesen: 156 230 964 164 042 512 173 124 905 1 5 11 Személyi jellegű ráford. Ügyvezetés 1 800 000 1 854 000 1 909 620 Admin. + Értékesítés 3 960 000 4 078 800 4 201 164 Termelés 47 136 000 48 550 080 50 006 582 Amortizáció 15 400 000 15 400 000 15 400 000 Karbantartás Alkatrészek 2 400 000 2 472 000 2 546 160 Válogató-, szállítótech. 1 800 000 1 854 000 1 909 620 Javítás 2 400 000 2 472 000 2 546 160 Energia (villany) 2 200 000 2 266 000 2 333 980 Egyéb üzemi költségek Bérleti díj telephely - - - Gépjárműpark 15 000 000 15 450 000 15 913 500 Telefon, Postaköltség 2 400 000 2 472 000 2 546 160 Tanácsadói díjak 2 400 000 2 472 000 2 546 160 Reklámköltség 1 000 000 1 030 000 1 060 900 Értékesítés költségei 3 000 000 3 090 000 3 182 700 Komm. Hull. Leadása 31 709 448 32 660 731 33 640 553 egyéb ráfordítások 1 000 000 1 030 000 1 060 900 Költségek összesen: 133 605 448 137 151 611 140 804 160 Üzemi eredmény 22 625 516 26 890 901 32 320 745 1 19 43 Kamatbevétel Lízing díjak - 12 609 494-12 609 494-12 609 494 Pénzügyi müv. eredm. - 12 609 494-12 609 494-12 609 494 Eredmény (adózás előtti) 10 016 022 14 281 407 19 711 251 Nyereségadó (2%)+(16%+4%) - 2 203 525-3 141 909-4 336 475 Eredmény (adózás után) 7 812 497 11 139 497 15 374 776 22

Személyi ráfordítások Havi üzemeltetési költségek Bérek: fő havi fix nettó bér havi fix bruttó bér Munka vállalói terhek Munkáltatói járulékok (átlag 5,5%) Környezet mérnök 1 110 000 179 800 69 800 36 850 Pénzügy 1 110 000 179 800 69 800 36 850 Munkaügy 1 110 000 179 800 69 800 36 850 Ügyvezető 1 150 000 264 892 114 892 50 250 telepvezető 2 220 000 359 600 139 600 73 700 szakmunkás-gépkezelő 10 920 000 1 415 380 495 380 308 200 segédmunkás 34 2 788 000 4 289 236 1 501 236 933 980 50 4 408 000 6 868 508 2 460 508 1 476 680 Személyi jellegű ráfordítás / hó: 8345188 47 246 256 Éves szinten: 2009 2010 2011 Környezet mérnök 1 2 599 800 2 599 800 2 729 790 Pénzügy 1 2 599 800 2 599 800 2 729 790 Munkaügy 1 2 599 800 2 599 800 2 729 790 Ügyvezető 1 3 781 704 3 781 704 3 970 789 telepvezető 2 5 199 600 5 199 600 5 459 580 szakmunkás-gépkezelő 10 20 682 960 20 682 960 21 717 108 segédmunkás 34 62 678 592 62 678 592 65 812 522 50 100 142 256 100 142 256 105 149 369 Ügyvezető 1 150000 264892 telepvezető, irodai alkalmazott 2 110000 179800 szakmunkás-gépkezelő 10 92000 141538 segédmunkás 34 82000 126154 23

4. Melléklet A Szécsényi Kistérségben jelenleg összegyűjtött vegyes és szelektív hulladék típusok és becsült adatai Települések Lakosszám Vegyes hulladék Szelektív hulladék (kg/hó) (m 3 /hét)* műanyag papír üveg Endrefalva 1310 51,6 120 200 340 Hollókő 378 19,2 - - - Ludányhalászi 1590 56,4 30 100 170 Magyargéc 919 36 - - - Nagylóc 1657 60 15 50 85 Nógrádmegyer 1762 56 - - - Nógrádsipek 722 15 15 50 85 Nógrádszakál 632 15 15 50 85 Piliny 652 15 - - - Rimóc 1868 76,8 - - - Szécsény 6400 447,5 240 800 1190 Szécsényfelfalu 474 24 15 50 85 Varsány 1746 180 - - - Összesen: 20110 1052,5 450 1300 2040 *Figyelembe véve a hulladékgyűjtő-edényzetet és a szerződött lakosszámot (2008. jan.) A Szécsényi Kistérségben összegyűjteni kívánt szelektív hulladéktípusok és visszanyerhető becsült mennyiségei A Szécsényi Kistérségre vonatkozó hulladékok szelektíven történő visszagyűjtési aránya 10 % a Környezetvédelmi Minisztérium 2004. évi adatai alapján: 20110 fő lakosszámmal és1,2 kg lakos-egyenértékkel számolva az eredmények a következőek lesznek. Hulladékok megnevezése Százalékos összetétel a vegyes hulladékban (%) Visszanyerhetőségi arány (%) Visszanyerhető mennyiség (kg/nap) Papírhulladék 20 10 436* Műanyaghulladék 26,1 10 568* Üveghulladék 5,6 10 122* Fém 6,2 10 135* Textília 7,1 10 155** Szerves bomló h. 20,6 10 449** * Hulladékszigeteken gyűjthető hulladékfajta ** Központi telephelyen gyűjth ető hulladék 5. Melléklet 24

A Szécsényi Kistérségben felmért felszámolandó vadlerakók Település m 3 Vadlerakó helye Szécsény 4500 Hermina árok (növényzettel benőtt) Szécsény 500 Szennyvíztelep felé vezető út É-i oldala Szécsény 5000 Régi szeméttelep (növényzettel benőtt) Endrefalva 2000 Cigánytelepi vadlerakás Endrefalva 10 Homokbánya Ludányhalászi 30 Szüllőkszarva Ludányhalászi 40 Toplyos Magyargéc 10 Arany János út vége Magyargéc 10 Alkotmány út vége Nagylóc 1500 Pap hídja (013/4 hrsz.) Nagylóc 50 Huszkó bánya Nagylóc 50 Dögkút környéke Nógrádmegyer 5000 Petőfi út vége Nógrádsipek 25 Külterület Nógrádszakál 10 vasút oldal Nógrádszakál 10 temető mögött Nógrádszakál 15 erdőszél Piliny 1000 Homokbánya Rimóc 5000 Régi szeméttelep (növényzettel. benőtt) Rimóc 200 Lőtér (növényzettel benőtt) Rimóc 10 Oromlyuki út Szécsényfelfalu 40 023. és 010. hrsz. terület Varsány 200 Baross pusztai erdő 25

6. melléklet A telephely kialakítása 26

27

28