KESZTHELY-HÉVÍZ KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ FEJLESZTÉSI TÁRSULÁSA KÖZÖS TÉRSÉGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA STRATÉGIAI PROGRAMJA a 2005 2015 időszakban

ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 KESZTHELY-HÉVÍZ KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ FEJLESZTÉSI TÁRSULÁSA KÖZÖS TÉRSÉGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA STRATÉGIAI PROGRAMJA a 2005 2015 időszakban Készült: a BFH EURÓPA Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. megbízása alapján a PYLON Kft.-ben Témafelelős és a szintézis készítője: Dr. Unk Jánosné Budapest, 2005. április

ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 KESZTHELY-HÉVÍZ KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ FEJLESZTÉSI TÁRSULÁSA KÖZÖS TÉRSÉGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA STRATÉGIAI PROGRAMJA a 2005 2015 időszakban Készült: a BFH EURÓPA Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Bozzay Balázs és Hollósi Szabolcs megbízása alapján a PYLON Kft.-ben Témafelelős és a szintézis készítője: Dr. Unk Jánosné Partner tervező cégek és képviselőik: TONUS Kft. Sánta Gábor és Henczi László Keszthely, Helikon u. 40. Forrásvíz Természetbarát Egyesület 8315 Gyenesdiás, Gödörházy u. 60. Gál Lajos elnök, környezettervező Budapest, 2005. április I

1. sz. ábra: ZALA MEGYE 6 STATISZTIKAI KISTÉRSÉGÉNEK ÉS A SZOMSZÉDOS MEGYÉK KISTÉRSÉGEINEK TERÜLETI LEHATÁROLÁSA [2] II

TARTALOMJEGYZÉK Oldal 1. Előzmények 5 1.1. Kiindulási adottság 5 1.2. A tervezési megbízás célja 6 1.3. A területi tervezéssel kapcsolatos EU elvárások, célok és feladatok 6 1.4. A kistérségi programozás peremfeltételei 6 1.5. A területfejlesztési programozás szabályozása 7 1.6. A területfejlesztési koncepció célja 8 1.7. Területfejlesztési program célja, tartalmi rendszere 8 2. Külső tényezők vizsgálata 10 a) Európai összefüggések, fejlesztési irányok 10 b) Az OTK Országos Területfejlesztési Koncepció kistérségi egységet érintő, meghatározó elvárásai 11 c) A térséget érintő nagyobb térségre szóló alapdokumentumok és koncepciók és programok befolyásoló hatása 13 d) A domináns ágaztok nemzeti fejlődési irányai, programjavaslatai 19 e) A területfejlesztés szereplőinek (önkormányzatok, gazdasági és civil szervezetek) időszerű igényei, egyeztetett javaslatai 22 f) A területfejlesztés lehetőségeire vonatkozó feltételek, törvények, követelmények 22 3. Belső erőforrások vizsgálata, helyzetelemzés, -értékelés 23 a) A kistérség általános jellemzése, humán erőforrások 23 b) Demográfiai helyzet és folyamatok 24 c) Foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyok 25 d) Gazdasági bázis-adottságok 26 e) Mezőgazdasági adottságok 27 f) Mező- és erdőgazdasági termékek feldolgozása 32 g) Élelmiszeripar 32 h) Természeti adottságok és viszonyok 33 i) Infrastruktúra 41 j) Településhálózati szerkezet értékelés 45 k) A kistérség alapvető szolgáltatásai, oktatási intézményei 46 l) Jóléti, jövedelmi viszonyok 49 m) Idegenforgalom, agroturizmus, képző- és kisipari, egyéb alternatív jövedelemszerzési lehetőségek 50 n) Társadalmi környezet, kulturális adottságok, örökségvédelem, területi identitás 51 p) Együttműködés a civil szervezetekkel 58 r) A kistérség környezeti problémáinak áttekintése 58 4. A helyzetértékelések összegzése, SWOT elemzés 63 5. A TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ (javaslattevő fázisa) 65 5.1. A területfejlesztési koncepció fő céljai, irányai 65 5.2. CÉLDIAGRAM 66 5.3. STRATÉGIAI CÉLOK 67 5.4. A fejlesztési célok értékelemzések, helyi sajátosságok beavatkozási területei 67 5.5. A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszere 69 5.6. A fejlesztések, végrehajtások felügyelete 69 5.7. A kistérség JÖVŐKÉPE, a fejlesztési koncepció megvalósulásának várható hatása 69 III

2. sz. ábra: ZALA MEGYE VALÓS, FUNKCIONÁLIS KISTÉRSÉGEINEK (1 24. számú) TERÜLETI MEGOSZLÁSA [2] IV

5.7.1. Összehasonlító értékelés 69 5.7.2. Helyi szintű hatásértékelés 70 6. Keszthely-Hévíz kistérség, fejlesztési többcélú társulás közös területfejlesztési programja 71 6.1. Rövid távú illeszkedés az NFT I. és a Megyei Területfejlesztési Program támogatott prioritásaihoz 71 6.2. Középtávú illeszkedés az NFT I. és NFT II. program támogatott prioritásaihoz 75 6.3. Rövid távú OPERATÍV PROGRAMOK INTÉZKEDÉSEI 78 6.3.1. Közép és rövid távú programok-projektek nevesítése egy előzetes 2002 2003 években összeállított funkcionális kistérségi javaslatok (az NFT I.-hez NYUDU-KEZDET felmérése) alapján 78 6.3.2. A teljes időszakra (2005 2015) vonatkozó projektjavaslatok véglegesített kimutatása 79 7. A program intézkedései 104 7.1. 1. prioritás: Humán erőforrás fejlesztés intézkedései 104 7.2. Háttértelepülések vidékfejlesztési intézkedései 105 7.3. Környezetvédelmi infrastrukturális fejlesztések 107 7.4. Logisztikai rendszerfejlesztések 108 7.4.1. Zalavár-Sármelléki Regionális Repülőtér 108 7.4.2. A keszthelyi Festetics örökségre alapozott általános kulturális művészeti regionális program 110 7.4.3. A keszthelyi Festetics-örökségre alapozott mezőgazdasági növénytermesztési állattenyésztési (főleg lótenyésztés) oktató-bemutató és hasznosító program 110 7.4.4. A keszthelyi Festetics-örökségre alapozott történelmi látványosság: Valcum város romjait bemutató program 110 7.5. További preferenciák a program intézkedései között 111 7.6. Önálló, a kistérség speciális adottságaira alapozott új intézmény, mint speciális innovációs központ létesítési javaslata 113 8. Szervezet fejlesztési javaslatok 118 Forrásmunkák jegyzéke 119 Mellékletek 120 V

Keszthely-Hévíz kistérség fejlesztési többcélú társulás területfejlesztési céldiagramja VI

KESZTHELY-HÉVÍZ KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI, TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁS KÖZÖS TÉRSÉGFEJLESZTÉSI TERVE 2005 2015-ig 1. ELŐZMÉNYEK 1.1. Kiindulási adottságok A 244/2003. (XII. 18.) sz. Kormányrendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően, a korábbi tervezési-statisztikai körzet területére amely megfelel az EU NUTS 3 szintnek megalakult a Keszthely-Hévízi Kistérség Fejlesztési Többcélú Társulása, mely három funkcionális kistérséget foglal magába (lásd az 1. sz. ábrát és 2. sz. ábrán a 3., 4., 18. sz. kistérségek helyét). A Zala megyében az elmúlt 15 év alatt példamutató önszerveződéssel létrejött, ma ún. funkcionális kistérségeknek nevezett társulások közül a legkorábban alakultak közé tartozik az a három kistérség, mely lefedi a mai Keszthely-Hévíz tervezési statisztikai kistérség területét. Ezek alakulási sorrendje: a Kis-Balaton Térségi Társulás (1993) 26 tagtelepüléssel, Tátika- Rezi Régió Önkormányzati Társulás (1993) 15 tagtelepüléssel, és a Keszthely-Hévíz Kistérségi Fejlesztési Társulás (1994) 11 tagtelepüléssel. Mindegyikük évtizedes tapasztalatot gyűjtött az egyre összetettebb feladatok feltárása együttes megoldása és végrehajtása során, ezért vélhetően kellő gyakorlattal hangolják össze közös területfejlesztési céljaikat, súlyozzák a támogatható fejlesztések közül azokat, amelyekben a 27 tagtelepülés közvetve vagy közvetlenül, de csaknem egyformán érdekelt, vagy időbeli eltolt ütemezéssel valamennyi egykori kistérség érdekeltté tehető, vagy arányosan hasonló esélyt kaphat életkörülményeinek fokozatos javítására. A 27 tagtelepülés neve: Keszthely, Alsópáhok, Balatongyörök, Bókaháza, Cserszegtomaj, Dióskál, Egeraracsa, Esztergályhorváti, Felsőpáhok, Gétye, Gyenesdiás, Hévíz, Karmacs, Nemesbük, Rezi, Sármellék, Szentgyörgyvár, Vállus, Várvölgy, Vindornyafok, Vindornyalak, Vonyarcvashegy, Zalaapáti, Zalaköveskút, Zalaszántó, Zalaszentmárton, Zalavár. A három kistérségi társulás együttműködése nagy múltra tekint vissza, mert az érintett funkcionális kistérségi társulások felismerték az együttműködésben rejlő lehetőségeket. A sok sikeres közös projekt lebonyolítása és a közös rendezvények, kiadványok összekovácsolták az egységes mikrorégióként megjelenő településeket. A korábbi közös tevékenységek azonban nem terjedtek ki egy, a teljes 27 településre egyaránt kiterjedő, egységes területfejlesztési koncepció és fejlesztési program kidolgozására. A statisztikai térség társulásai a 90-es évek közepén külön-külön készítettek saját területfejlesztési koncepciót, amelyek azonban felülvizsgálatra, aktualizálásra szorulnak a területfejlesztés új irányvonalainak, az Európai Uniós elvárásoknak és az új területi lehatárolásnak megfelelően. A kistérség minden települését érintő területfejlesztési koncepció és program a három kistérségi társulás korábbi programdokumentumaival összhangban és azok felhasználásával készül. Az elkészülő területfejlesztési terv az érvényben lévő jogszabályok és az MTRFH MEH Miniszterelnöki Hivatal Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatala irányelvei alapján épül fel. A koncepcióban olyan fejlesztésekre vonatkozó tervezési tevékenységet támogató és megvalósító intézkedések kialakítása történik, melyek alapján a 27 település sikeres együttműködése létrehozható és fenntartható. 5

1.2. A tervezési megbízás célja Az elnyert pályázati munka keretében vázolni kell az újonnan alakult többcélú társulás közös területfejlesztési, nagyobb távra szóló, koncepcionális szándékait, megnevezni és indokolni középtávú programozási feladatait és a program prioritásai szerint megvalósítható projektek kiválasztását, meghatározását és kivitelezési feltételeinek előmozdítását (pályázat benyújtására alkalmas dokumentációit). E megbízás keretében megvalósuló munkarészek fő célkitűzése a várospáros és a háttértelepülések közötti fejlesztési és fejlettségi különbségek mérséklése a háttértelepülések felzárkóztatása, fejlesztési esélyük javítása, valamint a két város turisztikai fő tevékenységeinek kiterjesztése a kistérség teljes területére, bevonásukkal való termék gazdagítása. A megbízás céljai: egy komplex kistérségi területfejlesztési koncepció és program dokumentáció előkészítése, Natúr- és Kultúr Park projekt címmel egy átfogó turisztikai termék kidolgozása, végül további három témára egy-egy helyszínfejlesztéshez kötődő megvalósíthatósági tanulmány elkészítése. 1.3. A területi tervezéssel kapcsolatos EU elvárások, célok és feladatok Az Európai Bizottság Gazdasági Kohézióról Szóló Harmadik Jelentése * részletesen foglalkozik az új tagországok beilleszkedésével az Európai Unió rendszerébe, így a következő, hétéves tervezési időszakra való felkészüléssel is. A Jelentés az újonnan csatlakozott tagállamok szempontjából a 2004 2006-os időszakot átmeneti jellegűnek tartja, melynek egyik célja az EU strukturális politikájával való összhang megteremtése. A 2007 2013-as programozási időszak szakmai megalapozását érintően a Jelentés az új tagállamok konkrét feladatait az alábbiakban látja: 1. a gazdasági szerkezet olyan hiányosságának és működési zavarainak felmérése minden (NUTS II) régióban, melyek károsan hatnak az adott régió versenyképességére és növekedési lehetőségeire, és e hiányosságok és zavarok kiküszöbölésére használható eszközök rangsorolása, 2. olyan, a komparatív előnyök és hátrányok mentén szerveződő, hosszú távú fejlesztési stratégia kidolgozása minden régióban, mely képes az egyes beruházások között fontossági, illetve megvalósítási sorrendet kialakítani; és végül képes meghatározni egy hosszú távú növekedési pályát az adott régió számára; 3. minden egyes beruházással kapcsolatos döntés megalapozásánál a várható környezeti hatások megfelelő vizsgálata és értékelése annak érdekében, hogy a kialakított stratégia megvalósítása környezetvédelmi szempontból fenntartható legyen; 4. kerülni kell a beruházások túlzott koncentrálását a jelenlegi fejlődési centrumokban, ahol a gazdaságra gyakorolt hatások rövid távon a legnagyobb előnyökkel bírnak, de hosszabb távon lényegesen költségesebb a fejlődés egyensúlyának fenntartása miatt; 5. a regionális szinten működő program- és projekttervező, végrehajtó, menedzselő kapacitások jelentős megerősítése. 1.4. A kistérségi programozás peremfeltételei [1] Ahhoz, hogy a kistérségi szintű területfejlesztési programozás értelmet nyerjen, meg kell határozni azokat a minimális peremfeltételeket, melyek mellett fenntartható kistérségi fejlesztési rendszer építhető ki. Szükséges továbbá az ország teljes területét, átlapolások nélkül le- * A new partnership for cohesion: convergence competitiveness cooperation ; Third Report on Economic and Social Cohesion; Európai Bizottság, 2004. február 6

fedő, a NUTS 4-es szintnek megfelelő, területileg lehatárolt kistérségi alaphálózat ( tervezési és statisztikai kistérségek ) kialakítása, amely az alábbi minimum követelményekkel, illetve feltételekkel rendelkezik: határaikat jogszabály rögzíti, és ezek a határok hosszú időre stabilak, változatlanok maradnak; a kistérségi határokhoz igazodó statisztikai adatgyűjtési és feldolgozási rendszer működése; a kistérség fejlesztési törekvéseit intézményesült formában (önkormányzati társulás) jeleníti meg; jogszabály kötelezően előír a kistérségek számára egy komplex (vagy területfejlesztési) kistérségi fejlesztési terv készítését; a központi területi igazgatás a kistérségi fejlesztési tervek egységes kidolgozottsága, tartalma és szakmai színvonala biztosításához jogszabálynál mélyebb szakmai útmutatást, támogatást nyújt; a kistérségi fejlesztési programok kidolgozásához (és karbantartásához, monitoringjához, értékeléséhez) központi pénzügyi szerepvállalás szükséges; és végül a kistérségi fejlesztések megvalósítását támogató fejlesztéspolitikai környezet és pénzügyi eszközrendszer biztosított. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI-es törvény 2004. június 21-i (és 2004. szeptember 1-től hatályos) módosítása ezen peremfeltételek egyes hiányzó elemeit megteremtette, amennyiben pontosította a kistérség fogalmát: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területfejlesztésistatisztikai egység. Az új megközelítés szerint a kistérségek területe teljes mértékben és ismétlésmentesen lefedik az ország területét és illeszkednek a területfejlesztési-statisztikai régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz, továbbá minden település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozik. A törvény a kistérségekben a területfejlesztési feladatok összehangolására, a kistérségi területfejlesztési koncepció elfogadására, közös területfejlesztési programok kialakítására létrehozta a kistérségi fejlesztési tanácsot. Azokban a térségekben, ahol a statisztikai kistérségi lehatárolás mentén többcélú kistérségek jöttek létre a kistérségi fejlesztési tanács feladatait a többcélú kistérségi társulás látja el. 1.5. A területfejlesztési programozás szabályozása [1] A jelenlegi területfejlesztési programozás egy kétlépcsős rendszer, amely koncepcióból és programból áll. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 5. m és n pontja definiálja a területfejlesztési koncepció és program fogalmát. Ezek szerint: területfejlesztési koncepció: az ország, illetve egy térség átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, ami meghatározza a térség hosszú távú, átfogó fejlesztési céljait, továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információkat biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés szereplői számára; területfejlesztési program: a területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési terv, amely stratégiai és operatív programokra épül. A továbbiakban a területfejlesztési koncepció és program együttes megnevezésére a TERÜLETFEJLESZTÉSI TERV kifejezés használható. [1] 7

1.6. A TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLJA [1] A területfejlesztési koncepció célja az adott térség számára egy alapos helyzetfelmérést és értékelési munkát követően egy nagyobb távú jövőkép felvázolása és a jövőkép megvalósításához szükséges kitörési pontok, fejlesztési szükségletek meghatározása, átfogó fejlesztési célok rendszerének kidolgozása. A jövőkép hosszú távon elérhető állapotot tükröz, egy olyan statikus, időhorizonttal nem rendelkező célállapot, amely az adott területi egység adottságaira, potenciáljaira épül és figyelembe veszi annak fejlődését befolyásoló külső tényezők összességét is. A jövőképet a fejlesztési forgatókönyvek hozzák mozgásba adnak számára időbeliséget, amennyiben a fejlesztési forgatókönyvek a jövőkép elérését, megvalósulását elősegítő, illetve akadályozó belső és külső tényezők, körülmények számbavételével, és azok alapján megfogalmazott elvek, feltételek, illetve a közöttük lévő interakciók függvényében, a fejlesztési célok között relatív súlyozást, proritást és sorrendiséget alakítanak ki, valamint meghatározzák a programozhatóság kereteit, peremfeltételeit, és ezeket mind a megfelelő idősíkba helyezik el. A területfejlesztési koncepció tehát elveket, kereteket, kitörési pontokat, a fejlesztési célok (célfa) rendszerét, várt hatásokat fogalmaz meg, ezeken keresztül egy jövőképet ad a térség számára. Nem feladata, hogy a konkrét fejlesztések, projektek, szereplők, akár konkrét időzítés mellett elkötelezze a térséget. A Területfejlesztési Terv megalapozása érdekében esetünkben elkészül a fejlesztési koncepció, a vázolt igénnyel, majd a hosszú távú Fejlesztési Program és négy projektszintű terv (megvalósíthatósági tanulmány) a rövid távú operatív időszakban történő megvalósításhoz. Mindezekhez a helyzetfelmérést és értékelést egyszer kell, a koncepció fázisban elvégezni, amelyre később is valamennyi szintű terv támaszkodhat, visszatérhet. 1.7. TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM CÉLJA, TARTALMI RENDSZERE A területfejlesztési koncepció által meghatározott jövőkép elérésének, a meghatározott fejlesztési célok megvalósításának tervét a területfejlesztési program tartalmazza. A jogszabály a programnak két szintjét a stratégiai és operatív programot határozza meg. A stratégiai program célja kettős: egyrészt azon fejlesztési szükségletek, célok meghatározása, amelyek révén megvalósítható a jövőkép, másrészt az egyes céloknak a térség szereplői által történő megvalósíthatóságának, a megvalósítás feltételeinek vizsgálata. A célok szükségszerűen részcélokra bomlanak fel, és a részcélok rendszerének elemei három kategóriára sorolhatók: a) a megvalósítás nem a térség szereplőinek feladata, b) elvben megvalósítható cél, de a megvalósítás konkrét feltételeit meg kell teremteni, c) a kitűzött cél megvalósításának feltételei adottak. Az operatív program, a tulajdonképpeni cselekvési szint, azokat a programokkal (esetleg projektekkel) kapcsolatos feltételeket határozza meg, amelyeknél a feltételek elvben adottak a megvalósíthatás megkezdésére. 8

3. sz. ábra: A kistérség közös területfejlesztési terve munkafázisainak tartalma és rendszerkapcsolatának felépített szerkezete 9

2. KÜLSŐ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA a) EURÓPAI ÖSSZEFÜGGÉSEK, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK A kistérségek fejlődése a nemzetgazdaságnak a különböző időtávlatokra célszerűen és elvártan meghatározott fejlesztési politikájától, annak időszakonként változó preferenciáitól, támogatásaitól függ. Ez a hazai átfogó fejlesztési politika pedig már jó ideje alkalmazkodik az Európai Uniós politikákhoz, forgatókönyvekhez, oly módon, hogy a társadalmi-gazdasági fejlődés folyamatába illeszkedve, gondoskodik: az Európai Uniós fejlesztési prioritások nyújtotta támogatásokhoz, és azok elnyeréséhez szükséges önerő rezerválásához, a nem támogatott témákhoz tartozó fejlesztési igények kielégítéséről, saját bevételi forrásaira szorítkozva. A 2307/1998. Kormányhatározat szerint készített Átfogó Fejlesztési Terv gondoskodik ideálisan, igen logikus összefüggésrendszer szerint valamennyi, a területen folyó horizontális (funkcionális), vertikális (ágazati) és effektív területfejlesztési igények, célok és szándékok kielégítéséről és megvalósításáról (lásd a 4. sz. korábbi, de ütemezésében módosult ábrát). Ezt az Európai hazai országos összefüggéseket kimutató rendszert azért is szükséges folyamatosan hangsúlyozni, mivel a hazai fejlesztések nagyobb része, s annak kormányzati vállalása már jó ideje csak az EU által támogatott fejlesztésekre vonatkozik, a komplex igényekhez képest. Ezért elhanyagolt az egészségügy, a szociális ellátás, a kultúra, a kutatás, a mezőgazdaság stb. fejlesztése és jelentkezik a lemaradás, a területi kiegyenlítetlenség, esélyek egyenetlensége. Kistérségi szintre vonatkoztatva: szorgalmazni érdemes a háttértelepülések gazdasági versenyképességét, társadalmi felemelkedését. 4. sz. ábra: 1. sz. módszertani séma [8] 10

b) AZ OTK ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ [9] KISTÉRSÉGI EGY- SÉGET ÉRINTŐ, MEGHATÁROZÓ ELVÁRÁSAI A 35/1998. (II. 20.) sz. Országgyűlési Határozattal elfogadott OTK koncepció, évtizedes előzményfeltárást és alapos helyzetértékelést követően felvázolta a területi egyenetlenségeket, illetve 2, 4 évenként, ugyanolyan sokparaméteres mutatórendszerrel, folyamatos monitoring segítségével, újraértékeli, aktualizálja a helyzetet, s így a soron következő feladatokat is alátámasztja. Előnye, hogy a területi folyamatok értékelését a régiók és kistérségek szintjére is elvégzi az országos globális, hagyományos módszerrel szemben. Ennek köszönhető, hogy a kistérségek megtalálják helyüket a különböző struktúrákban. Ezek közül kiemelkedően fontos az egyes kistérségek helye és helyzete az ország gazdasági térszerkezetében és a társadalmi térszerkezetében (lásd az 5., 6. sz. ábrákat). A Keszthely-Hévíz kistérség a vizsgált elmúlt 4 év alatt sem vesztette el az országban elfoglalt kedvező helyzetét a gazdasági térszerkezetben, mivel ma is a fejlett kategóriai besorolást kapta, azonban a stagnáló osztályozás jelzi a megtorpanást, s egyben a feladatot is; törekednie kell a kategóriaugrásra; a dinamikusan fejlődő osztályzat elérésére. A kistérség helyzete az ország társadalmi térszerkezetében igen előnyös; változatlanul magas státusz -t ért el, amiről azonban a mélyebb elemzés a korábbiakban kimutatta, hogy mikrorégiós szinten még nagy egyenetlenségek különbségek vannak a Balaton-parti települések javára. A kistérség környezeti állapota egy országos összehasonlításban ugyancsak kedvezőnek ítélhető, mivel a kismértékben terhelt besorolást kapta, amely azt sugallja, hogy ezeket a kedvező adottságokat kell a jövőben is megőrizni, fenntartani. Az OTK is kitüntetett, átfogó, valamennyi ágazat fölötti szerepet szán a környezet védelmének, az ökológiai hálózat fenntartásának és további javításának. Ezt erősítette meg 2003. XXV. sz. Törvény az Országos Területrendezési Tervre [10], mely az ökológiai hálózat (lásd a 9. sz. ábrát) védelmére szigorú előírásokat tett. Ugyanakkor magába foglalta a 2000. évi CXII. sz. Balaton Törvényt, annak területi lehatárolását és kategóriáit (lásd a 9., 10. sz. ábrákat). A kistérség szempontjából ez azt jelenti, hogy a társulás tagtelepülései területének mintegy 75%-a beleesik ebbe a lehatárolásba, s azon belül is a védett természeti terület kategóriába, ami számos támogatott értékmegőrző előnnyel, de számos gazdasági korlátozással is jár. 11

5. sz. ábra: Magyarország gazdasági térszerkezetének alakulása [10] 6. sz. ábra: Magyarországi társadalmi térszerkezeti változások (1992 98 között) [9] 12

c) A TÉRSÉGET ÉRINTŐ NAGYOBB TÉRSÉGRE SZÓLÓ ALAPDOKUMENTUMOK ÉS KONCEPCIÓK ÉS PROGRAMOK BEFOLYÁSOLÓ HATÁSA A közös kistérségi helyzetértékelésbe az alábbi európai, országos, regionális, megyei és következő a funkcionális kistérségek és tagtelepülések által létrehozott dokumentumok főbb mondanivalói esetenként pontosan idézett javaslatai kerültek be. Ezek hatása főleg a következő fejezetbe, az ún. belső tényezők értékelési részanyagaiban mutatható ki. Európai, országos, regionális és megyei dokumentumok AGENDA 2000 A new partnership for cohesion: convergence competitivness cooperation, Third Report on Economic and Social Cohesion, Európai Bizottság, 2004. febr. ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV. 2003. XXV. Törvény 2003. május 13. MEH-VÁTI Kht. Zala megye közoktatási, feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve 2001 2006. A közigazgatási kistérség, A regionális intézményrendszer kiépítése, Az önkormányzati finanszírozás korszerűsítése tanulmányok, IDEA Munkacsoport, Belügyminisztérium, 2003. április Nemzeti régiófejlesztési program a felzárkóztatás programja az 1996. évi 21. törvény módosításának tervezete 2003. április Zala megye Területfejlesztési Koncepciója. PYLON Kft. Zala megye területfejlesztési középtávú stratégiai és rövid távú operatív programja 1999. PYLON Kft. Zala megye Felújított Területfejlesztési Stratégiája és Középtávú Programja 2002 2006. 2003. PYLON Kft. A Balaton Fejlesztési Tanács hosszú távú területfejlesztési koncepciója 2000. A Nyugat-Dunántúli Régió Területfejlesztési Koncepciója 1998. PYLON Kft., Programja 2001. MTA Magyar Turizmus Rt. Marketing- és akcióterve 2003. KSH kiadványok. Zala Megye Területrendezési Terve I. fázis egyeztetési anyaga 2005. Pestterv PYLON Terra Stúdió Kft. Kistérségi dokumentumok Keszthely-Hévíz Statisztikai Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Program. 2004. Szakértői team. Keszthely-Hévíz és a Tátika-Rezi Kistérség SAPARD Programja. Helyzetelemzés és Program 1999. Keszthely-Hévíz Kistérség és Tátika-Rezi Régió Vidékfejlesztési Stratégiai Programja 2000. Keszthely-Hévíz és Tátika-Rezi Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programjának 3. Operatív fázisa. 2000 Tátika-Rezi Kistérség ökológia, tájértékek, építészet-, gazdálkodási-, természeti és kultúrtörténeti Tanulmánya. FORRÁSVÍZ Természetbarát Egyesület 2003. Keszthelyi-hegység Turisztikai-Közjóléti Fejlesztési Terve 2003. Szent István Egyetem Tájépítészeti-, védelmi-, fejlesztési Kar: Keszthely-Hévíz Kistérségének táji adottságai és fejlesztési lehetőségei. 2000. július Kis-Balaton kistérség Erdészeti Tájhasznosítási Programterve. 1997. Pilisi Parkerdő Rt. 13

Kis-Balaton körüli Regionális Kerékpárúthálózat kiépítésének tanulmányterve. 2004 Linakron Mérnöki Kft. Örökségekre épülő fejlesztési koncepció a Kis-Balaton térségében 2002. H&H, SA-PRO Bt. Településszinti dokumentumok Hévíz város középtávú gazdaságfejlesztési terve. 2003. Keszthely-Hévíz várospáros szerkezeti terve 2001. november Keszthely város Települési Környezetvédelmi Programja 2002. Keszthely Város Sportkoncepciója 2002. február Keszthely és környéke fejlesztési- és városszerkezet koncepció tanulmány 1994. június Keszthely és térsége turisztikai termékfejlesztési koncepciója 1998. május QUO VADIS Consult. Kft. ARMOS örökségvédelmi koncepció Keszthely, Hévíz településfejlesztési koncepciója 2001. december Keszthelyi Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok ( Libás, Angolnatelep ) kiajánlásának dokumentumai 2003. április Keszthely város szociális és egészségügyi ellátásokra vonatkozó fejlesztési terve 2003. november A kistérség településeinek területrendezései tervének örökségvédelmi hatástanulmánya munkarésze, így Várvölgy Keszthely város és térsége turisztikai marketing terve a 2005 2007 közötti időszakra 2004. okt. Ny-Balatoni Térségmarketing Kht. 14

7. sz. ábra: Kistérségek környezeti állapota, 2002 8. sz. ábra: Zala megye helye, főbb területi adottságai Magyarország Szerkezeti Tervében [4] 2003 15

9. sz. ábra: Magyarország ökológiai hálózatában (2003) [4] Zala megye övezetei 10. sz. ábra: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet természetvédelmi (V) és tájvédelmi övezetek területei [5] 16

A Régió, a megye és benne a kistérségek hosszabb távú stratégiájukban célszerű, ha illeszkednek az ország javasolt [8] gazdaságfejlesztési célpiramisához. Sorba véve a középtávú gazdaságfejlesztési globális célokat, majd annak térbeli alkotóelemeit; a horizontális-, a vertikális és a területfejlesztési célokat, kézenfekvő, hogy mindezek egy ún. célpiramis -t alkotnak, amely szerkezetben az alapot a vízszintes síkban lefektetett horizontális/funkcionális fejlesztések képezik (lásd a 11. sz. ábrát). 11. sz. ábra: Magyarország középtávú gazdaságfejlesztési célrendszere, strukturális felépítése [2] Az országos szintű Nemzeti Fejlesztési Terv [13] hosszú távú céljával az életminőség javítása fő céllal a kistérség és Zala megye is azonosul (lásd a 12. sz. ábrát), az átfogó célt beépíti a jövőképébe és igénybe kíván venni a támogatott specifikus célokhoz és prioritásokhoz rendelt valamennyi fejlesztési tevékenységet és az operatív programok alá valamennyi támogatott intézkedést, projektfejlesztést. 17

12. sz. ábra: Magyarország. Nemzeti Fejlesztési Terv (2004 2006) kapcsolati vázlata [14] (az irányok értelmezése a szerző kiegészítésével) Az NFT ROP céljaihoz, prioritásaihoz és intézkedéseihez illeszkedő nyugat-dunántúli régió felújított aktualizált stratégiai céljai [15] A kistérségre saját nagyrégiójának stratégiai (rövid távú) céljai meghatározó jelentőséggel bírnak (lásd az 1. sz. táblázatot). 1. sz. táblázat A NYUDU Regionális Program célkitűzéseinek illesztése az NFT-ROP-hoz [15] A megvalósítást lehetővé tevő ROP intézkedés: ROP 1.1. Turisztikai vonzerők fejlesztése ROP 1.2. Turisztikai fogadóképesség javítása ROP 1.3. Kistelepülések szennyvízkezelése* ROP 2.1. Térségi kapcsolatrendszer fejlesztése ROP 2.2. Település-rehabilitációs akciók ROP 2.3. Barnamezős területek újrahasznosítása** ROP 2.4. A regionális tudásközpontok infrastruktúrájának fejlesztése ROP 3.1. Helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése ROP 3.2. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása ROP 3.3. Regionális tudásközpontok kialakítása Nyugat-dunántúli régió kapcsolódó célkitűzései: 3.1. Helyi adottságok hasznosítása elsősorban a turisztikai ágazatban 1.2. Aprófalvas térségek szennyvízkezelésének megoldása 4.1. Iparterületekhez, logisztikai központokhoz kapcsolódó útszakaszok korszerűsítése 4.2. Belső periférikus térségek közúti kapcsolatainak fejlesztése 4.3. Helyi és helyközi tömegközlekedés összehangolt fejlesztése 1.1. Településmegújítási akciók támogatása 3.2. Kihasználatlan, barnamezős területek újrahasznosítása 2.1. Modern szakképzési, felsőoktatási és K+F intézményhálózat létrehozása 2.3. Innovatív közösségi és civil kezdeményezések támogatása 2.2. Hátrányos helyzetű rétegek reintegrációja 2.1. Modern szakképzési, felsőoktatási és K+F intézményhálózat létrehozása ROP 3.4. Régióspecifikus szakmai képzések támogatása 2.1. Modern szakképzési, felsőoktatási és K+F intézményhálózat létrehozása * ez az intézkedés a 2003. évi júniusi helyzetben még a ROP részét képezte, jelenleg (2003 okt.) kikerült az NFT-ből ** ez az intézkedés megszűnt önállóan; bekerült a ROP 2.2 Településrehabilitáció intézkedésbe 18

d) A DOMINÁNS ÁGAZATOK NEMZETI FEJLŐDÉSI IRÁNYAI, PROGRAMJAVASLATAI A kistérség szempontjából a komplex programon belül a leginkább meghatározó még és egyben ágazati törekvés a NYUDU-Régió környezetgazdálkodási programja és prioritásai (lásd a 2. sz. táblázatot). 2. sz. táblázat A Nyugat-Dunántúli Régió Környezetgazdálkodási Programja. Prioritások 1. Prioritás: Környezeti és társadalmi szemléletváltozás 2. Prioritás: A biológiai sokféleség megőrzése 3. Prioritás: A környezeti forrástér fenntartható hasznosítása 4. Prioritás: A fenntarthatóságot szolgáló infrastruktúra alkalmazása 5. Prioritás: Integrált és nyitott intézményrendszer kiépítése 1.1. Intézkedés: 2.1. Intézkedés: 3.1. Intézkedés: 4.1. Intézkedés: 5.1. Intézkedés: A megfelelő Élőhely megőrzés Fenntartható Komplex Integrált személyi feltételek ökologikus hulladékgazdálkodási környezetvédelmi biztosítása 2.2. Intézkedés: vízgazdálkodás szennyvíztisztítási, intézményrendszer Integrált technológiák és eljárásrend 1.2. Intézkedés: természetvédelem 3.2. Intézkedés: alkalmazása fejlesztése A tárgyi és a Okszerű technikai feltételek 2.3. Intézkedés: tájgazdálkodás 4.2. Intézkedés: 5.2. Intézkedés: javítása Környezeti elemek Közlekedésfejlesztés Adatok védelme 3.3. Intézkedés: politikai irányváltása nyilvánosságának, 1.3. Intézkedés: Energiahatékonyság társadalmi részvétel A társadalom 2.4. Intézkedés: és megújuló feltételeinek környezettudatos Tájvédelem energiaforrások biztosítása magatartásának a kialakítása hasznosítása 5.3. Intézkedés: Környezetvédelmi és szociális civil szektor, autonóm kisközösségek erősítése 5.4. Intézkedés: Fogyasztóvédelem, környezet, egészségügy A régiót követően a megye fejlesztési, elfogadott stratégiai és operatív programjai bírnak meghatározó hatással a kistérség fejlesztési mozgásterére, ill. iránymutatására. Ebben Zala megye rendhagyó módon nem csupán ROP; regionális operatív program támogatásait célozta meg, hanem I VII. PRIORITÁS-ba foglalva, valamennyi ágazati program támogatását, ami decentralizálható a térségre (lásd a 13. sz. ábrát és a 3. sz. táblázatot). 19

20

3. sz. táblázat: ZALA MEGYE FELÚJÍTOTT TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA, OPERATÍV PROGRAMSZERKEZETE 2002 2006 I. Prioritás: TURISZTIKAI POTENCIÁL ERŐSÍTÉSE Intézkedései: I/1. Turisztikai vonzerők fejlesztése (ERDF) I/2. Turisztikai fogadóképesség fejlesztése (ERDF) II. Prioritás: TÉRSÉGI INFRASTRUKTÚRA ÉS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET FEJL. II/1. II/2. II/3. III. Prioritás: III/1. III/2. III/3. III/4. IV. Prioritás: Térségi kapcsolatrendszer fejlesztése (ERDF) Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése (ERDF) rehabilitáció Oktatási intézmények (óvoda, ált. iskola) infrastruktúrájának fejlesztése (ERDF) A RÉGIÓ HUMÁN ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése ESF Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása. ESF Regionális tudásközpontok kialakítása (ESF) Régió specifikus szakmai képzések támogatása (ESF) A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE I. Környezetvédelem IV/I.1. Települési környezetvédelem (víz, lég, szvíz, hull., zaj) IV/I.2. Környezetbiztonság (árvíz, kárment.) IV/I.3. Természetvédelem IV/I.4. Energiagazd. (környezetbar. megújuló, hatékonys.) II. Közlekedés IV/II.1. Környezetkim. közlekedési infrastruktúra IV/II.2. Elérhetőség jav. (fő- és gyorsforgl. út, rep.tér) V. Prioritás: A GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉG NÖVELÉSE I. Beruházás ösztönzés V/I.1. Tőkevonzás V/I.2. Vállalkozási innováció fejlesztés V/I.3. Tőkevonzás II. KKV-ok fejlesztése V/II.1. KKV műszaki háttérfejlesztés V/II.2. KKV vállalk. kultúra fejlesztés V/II.3. KKV együttműk. fejlesztés III. Kutatás + fejlesztés + innováció V/III.1. K+F innováció alkalmazott koop. kutatás V/III.2. K+F technológiai transzfer V/III.3. K+F vállalati kapacitásfejl. IV. Infrastruktúra, inform. társad. közig. fejlesztés V/IV.1. Energiagazd. fejlesztés ösztönzés V/IV.2 Inform. iparágfejlesztés adatbázisfejl. V/IV.3 EU közigazg. fejlesztés V/IV.4. Infrastruktúra fejlesztés VI. Prioritás: HUMÁN ERŐFORRÁSFEJLESZTÉS I. Munkaerőpiac VI/I.1. Munkanélküliség csökkentése VI/I.2. Foglalkoztatás bővítés II. Társadalmi kirekesztettség csökkentése VI/II.1. Hátr. helyzetű tanulók esélyegyenlősége VI/II.2. Társad. beilleszkedést segítő program VI/II.3. Hátrányos helyzetű lakosság csop.foglalk. III. Oktatás, képzés, támogatás VI/III.1 Egész életen át tartó tanulás VI/III.2 Szakképz. tart. módszer és szerk. fejl. VI/III.3 Oktatás, képzési rendszer korszerűsítése IV. Vállalkozási községfejlesztés VI/IV.1 Munkahelyteremt. váll.képzés VI/IV.2 Felnőttképzési rendszerfejl. V. Humán infrastruktúra fejlesztés VI/V.1 Oktatási infrastruktúra fejlesztés VI/V.2. Társ. befogad. centr. infrastr. fejl. VI/V.3. Járóbeteg infrastruktúra fejlesztés VI/V.4. Informatika fejl. az egészségügyben VII. Prioritás: AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS I. Versenyképes alapanyagtermelés VII/I.1 Versenyképes alapanyagterm., beruh. tám. VII/I.2. Versenyképes alapanyagterm., fiatal gazd. tám. VII/I.3. Versenyképes alapanyagterm., halászati modernizáció VII/I.4. Versenyképes alapanyagterm., továbbképzés, átképzés VII/I.5. Versenyképes alapanyagterm., erdőgazd. korszerűsítés II. Élelmiszer feldolgozás fejlesztés VII/II.1. Élelmiszerfeldolg. modern feldolg. fejlesztés VII/II.2. Élelmiszerfeldolg. modern értékesítés fejlesztés III. Vidéki térségfejlesztés VII/III.1 Vidéki térségfejl. mezőgazd. infrastruktúra VII/III.2 Vidéki térségfejl. leader program VII/III.3 Vidéki térségfejl. jövedelem bővítés VII/III.4 Vidéki térségfejl. alapszolg. bővítés VII/III.5 Vidéki térségfejl. falufelújítás, szellemi örökségvédelem Kidolgozta: Dr. Unk Jánosné regionális tervező 21

Valamennyi ágazat országos és nemzetközi jelentőségű fejlesztési tervét az OTrT; Országos Területrendezési Terv térszerkezete foglalja magába (lásd a 8. sz. ábrát). Ebben jól kivehető, hogy a kistérséget a természeti, ökológiai értékei, annak védelmére szolgáló ágazatok (környezetvédelem, vízgazdálkodás, erdőgazdálkodás stb.), a műszaki infrastruktúra ágazatok (közlekedés, szállítmányozás logisztika, az energia nemzetközi és országos kooperációs rendszerekés hálózataik) és a településhálózat fejlesztési elgondolásai befolyásolják. Mindezeknek a megyét részleteiben érintő fejlesztési területei, szakaszai, szabályozott övezetei a jelenleg készülő Zala Megye Területrendezési Terve tartalmú munkán keresztül vehetők át fokozatosan a kistérség területére. e) A TERÜLETFEJLESZTÉS SZEREPLŐINEK (önkormányzatok, gazdasági és civil szervezetek) IDŐSZERŰ IGÉNYEI, EGYEZTETETT JAVASLATAI Az átfogó munkához eddig elkészült dokumentumok megismerésén és átvevésén, bedolgozásán felül, szükségessé vált az érdekelt önkormányzatok és a kistérség illetékes képviselőivel történő szoros egyeztető megbeszélések kezdeményezése és megvalósítása, ahol bebizonyosodott, hogy még a közelmúlt fejlesztési elgondolásai is módosulnak, továbbá újakkal bővültek. Az általános hozzáállás a mai gazdasági kedvezőtlen helyzetben elég pesszimistának bizonyult a tőkehiány, a támogatások csökkenése, ill. elhúzódása miatt, mégis a távlati tervezésnek élnie kell a közép- és hosszú távra szóló országos területfejlesztési politika optimistább prognózisaival, amely a hazai és EU támogatási források növekedését helyezi kilátásba. A megbeszélések időrendi jegyzéke: Indító találkozó: 2005. január 11-én Keszthelyen Problémafeltáró megbeszélés: Sármellék, 2005. február 28. Hévíz, 2005. március 1. Keszthely, 2005. március 1. Gyenesdiás, 205. március 3. Zalaszántó, 2005. március 9. Programozás megbeszélései: Keszthely, 2005. március 30. Keszthely, 2005. április 6. Egyéb közvetlen és kötetlen megbeszélések, egyeztetések részben a vonatkozó helyszíneken, részben személyes kapcsolattartással. f) A TERÜLETFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEIRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK, TÖRVÉ- NYEK, KÖVETELMÉNYEK A bevezető fejezetben szerepelnek a térség fejlesztését támogató, ill. esetenként behatároló legfontosabb, törvényben foglalt előírások, a dokumentumjegyzékben még pontosabban meghatározva. Ezenfelül mind az országos, mind a regionális fejlesztések rendeletben szabályozott tartalmi követelményeinek betartásával teljesíthető a Megbízók igénye és elvárásai. 22

3. BELSŐ ERŐFORRÁSOK VIZSGÁLATA HELYZETELEMZÉS, -ÉRTÉKELÉS [3] a) A KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE, HUMÁN ERŐFORRÁSOK A keszthelyi statisztikai kistérség teljes területét három funkcionális, ún. alulról szerveződött területfejlesztési önkormányzati társulás fedi le. Ezek: Keszthely-Hévíz Kistérségi Fejlesztési Társulás, Kis-Balaton Térségi Társulás és a Tátika-Rezi Régió Önkormányzati Társulás. A partnerségben rejlő lehetőségek felismerése és kihasználása kezdettől-mindmáig jellemző az itt működő társulások munkájára. Az új KSH besorolás szerint a keszthelyi statisztikai kistérségbe tartozó 27 település a társulások szerint csoportosítva a következők: Keszthely-Hévíz Kis-Balatoni társulás Tátika-Rezi társulás Keszthely Sármellék Zalaszántó Hévíz Zalavár Vindornyalak Gyenesdiás Szentgyörgyvár Vindornyafok Vonyarcvashegy Felsőpáhok Várvölgy Balatongyörök Zalaapáti Vállus Cserszegtomaj Bókaháza Rezi Esztergályhorváti Karmacs Gétye Alsópáhok Dióskál Nemesbük Egeraracsa Zalaköveskút Zalaszentmárton A térség állandó lakosainak száma 2000-ben 45.721 volt, amely 2 év alatt 47.799 főre növekedett (lásd a 4. sz. táblázatot), ami önmagában kedvező változást jelent. Fontos azonban megjegyezni, hogy a lakosság számának növekedése nem általános jelenség és nem is mondható jelentősnek egyelőre, mivel sokkal inkább 3-4 település kedvező irányú lakosságszám változásának eredménye ez, továbbá nem a természetes szaporulat mutatóihoz köthető. A térség területének és népsűrűségének változása 1990 és 1997 között a Balaton-parti települések esetében kedvező tendenciát mutat, szemben a háttértelepülések falvaival. A népesség alakulása Kistérség Lakónépesség (fő) Népsűrűség (fő/km 2 ) 2000 2001 2002 2000 2001 2002 Keszthely-hévízi 45721 47784 47799 91 95 95 4. sz. táblázat A területi fejlődés lehetőségeit, irányait jelentős mértékben meghatározza a korösszetétel. 2000-ben a térség 18 év alatti lakosa 8.938 fő. A középkorúak száma (18-59 éves) 28.691 fő 2000-ben. Az ennél idősebbek (60 év fölött), összesen 9.956 lakos alkotják a térség lakóinak 21,77 %-át. 2002-re a 18 év alattiak száma 8.682-re csökkent, a középkorúak száma 28.833, míg a 60 év felettiek száma 10.232 főre változott. Az idősebb korúak száma 2000 és 2002 között nőtt ugyan, de aránya nem változott kistérségi szinten. A népsűrűséget a statisztikai kistérség szintjén vizsgálva megállapítható, hogy 2000-2002. között 91-ről 95fő/km 2 -re nőtt. Az állandó népességen belül a férfiak és a nők aránya kiegyensúlyozott, 2001-ben a férfiak aránya 47,9 százalék. Ez hasonló arányt mutat a korábban elkészült helyzetfeltáró munkarész eredményeivel. 23

b) DEMOGRÁFIAI HELYZET ÉS FOLYAMATOK A térség több településében kis mértékben ugyan, de folyamatosan csökken a lakosságszám. Ez a csökkenés az elvándorlásból és az elöregedésből adódik. Nem csupán a lakosság száma csökken, hanem romlanak az iskolai végzettség mutatói is, hiszen a képzettebb emberek hagyják el először a települést, a fiatalok és mobilabb rétegek is elvándorolnak, nem épülnek új lakások és leáll a közművesítés. A korábbi, 1997-1998-as adatokhoz viszonyítva a települések nagy részén sajnos a népesség csökkent, ami különösen érzékenyen érinti az 500 fő alatti aprófalvakat, úgymint Gétye (129), Bókaháza (341), Egeraracsa (371), Szentgyörgyvár (329), Vindornyafok (129), Vindornyalak (97), Zalaköveskút (29), Zalaszentmárton (74). Ezek a negatív számok jól mutatják a települések lakosság megtartó erejének gyengülését. Nemzetiségeket tekintve, a térségben csak német és roma kisebbség él. A magát romának valló lakosság száma viszont igen csekély; minden településen él 1-2 család. Komoly probléma viszont ennek a népességi csoportnak az alacsony iskolázottsága, a tartós munkanélküliség, a korai szülések és a szegénység. Az előítéletek a falvak társadalmának perifériájára sodorják a romákat, miközben nehéz feladatokat adnak az önkormányzatok és problémaként jelentkeznek az ott élő emberek számára is. A lakónépesség számának alakulását két demográfiai folyamat határozza meg, a természetes szaporodás, azaz az élve-születések és halálozások száma, valamint a vándorlási egyenleg, az elvándorlás és odavándorlás különbözete. 2002-ben 356 születés és 602 halálozás volt a térségben. 2002-ben 2501 elvándorlás történt, ami bár növekvő tendencia az elmúlt évekhez képest, ezt jelentősen ellensúlyozza, sőt, meg is haladja a bevándorlások-, az új betelepülők száma (2723 fő). Természetesen a városok és a Balaton parti települések némiképp más képet mutatnak a háttértelepülésekhez képest, ui. ez a rész vonzza az új betelepülőket és a fiatalokat is. A természetes szaporodás csökkenését ez a népességmigrációs jelenség tudja egyedül kiegyensúlyozni, az öregedési index okozta terheket azonban még a bevándorlásból fakadó 1 2%-os népességszám növekedés sem tudja kompenzálni. A korábbi időszakban (1994 1997) az élveszületések és a halálozások száma nagyobb volt. Összegzésként megállapítható, hogy a térség demográfiai szempontból kedvezőtlen helyzetben van, mivel az élveszületések száma csökken, a halálozások száma és az elvándorlás pedig emelkedik: ennek egyik oka, hogy a lakosság egy része a megye, illetve a régió jobb helyzetben lévő települései felé orientálódik. Továbbá a térség települései nehezen vagy egyáltalán nem tudják támogatni a fiatalok letelepedését. Hiányoznak a térségi adottsághoz illeszkedő mezőgazdasági feldolgozóüzemek, könnyűipari beruházások, ahol a kevésbé képzett fiatalok is a megélhetéshez szükséges jövedelmet megtermelhetnék. A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a térség elöregedő tendenciát mutat. A falvak számára egyre nehezebb feladatot jelent, hogy az ott maradó idős korosztály számára megfelelő szociális ellátásokat biztosítson, és ez komoly terhet ró az önkormányzatok működésére. A térségben nincs megfelelő férőhellyel, szakértelemmel működő idősek otthona. Az elöregedő falvak nagy része nem jelent semmiféle vonzerőt a fiatal korosztály számára, akik elvándorolnak, illetve nem telepednek le. A csökkenő gyerekszám pedig további problémát jelent az önkormányzatoknak, akik egyre nehezebben tudják fenntartani az iskoláikat. 24

c) FOGLALKOZTATÁSI ÉS MUNKANÉLKÜLISÉGI VISZONYOK A kistérség helyzete a munkanélküliségi arányait tekintve Zala megyében az egyik leginkább kedvezőnek ítélhető (lásd a 14. sz. ábrát) a másik 6 kistérséghez képest, egyedül Lenti előzi meg az elmúlt 7 8 év alatt. % 16 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 I. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. V. IX. I. V. IX. I. V. IX. I. V. IX. I. V. IX. I. V. IX. I. V. IX. I. IV. h ó n a p o k Zalaszentgrót Letenye Nagykanizsa Zalaegerszeg Lenti Keszthely Zala megye 14. sz. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása kirendeltségenként 1996. január 2003. május Egy 2001-ben készült kimutatás szerint a kistérségben 20 550 fő a gazdaságilag aktív munkavállaló, a 3 év átlagában 5 597 a működő vállalkozás; szövetkezet, Kft, Bt és egyéni vállalkozás. 2003-as adat szerint 977 munkáltató közül 82 foglalkoztat 30 fő feletti létszámot, a többi 895 pedig jóval 30 fő alatt. A 2000-2003-as adatokból kitűnik, hogy a regisztrált munkanélküliek száma a térségben, évente közel azonos, tehát nem mutat csökkenő vagy növekvő tendenciát, a 27 településre vizsgálva sem. A szezonalitás, a ciklikus munkanélküliség jelenleg is hangsúlyozottan jellemző a térségre. Némi változás történt 99-es elemzéshez képest a munkanélküli nők-férfiak arányában, mára a helyzet inkább kiegyensúlyozott. A szakmunkás munkanélküliek száma növekszik illetve a legmagasabb a munkanélküliek között. Ezzel szemben betöltetlen munkahelyek vannak villanyszerelő, asztalos, kőműves, burkoló és lakatos szakmákban, az építőipar munkaerő felvétele jelentős, illetve a húsipar is több hentest és húsfeldolgozót tudna foglalkoztatni. Sajnálatos változás; egyre inkább számolni kell a megváltozott munkaképességű fiatalok problémáival, számuk növekvő tendenciát mutat, és kisebb teherbíró képességük miatt szinte semmi esélyük az elhelyezkedésre. Megoldást a szociális foglalkoztatás jelenthetne. Felsőfokú végzettségűek magas elvándorlása tapasztalható, főleg Budapestre és a nagyobb városokba (Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Székesfehérvár). 25

d) GAZDASÁGI BÁZIS-ADOTTSÁGOK A térség gazdasági életében továbbra is elsősorban a kis és középvállalkozások jellemzőek. A vállalkozások száma 2000 2002. között hasonló szinten mozgott, kivéve a mezőgazdasági vállalkozásokat, ahol folyamatos csökkenés figyelhető meg (lásd az 5. sz. táblázatot) A vállalkozások alakulása a kistérségben 5. sz. táblázat 2000 2001 2002 Működő vállalkozások száma összesen 5592 5595 5603 Ebből mezőgazdasági vállalkozás 232 217 209 A gazdasági életben a mezőgazdasági termelés alacsony szintje tovább csökkent. Erre némi magyarázatot adnak a természeti adottságok, a védett területek magas aránya. A térség mezőgazdaságát a korábbi termelőszövetkezetek utódaiként működő társaságok képezik. Jól működő parasztgazdaságok csak kis számban tudtak kialakulni. A térségre korábbi években sem volt jellemző az ipari termelés. Sajnos az elmúlt években a még működő ipari üzemek többsége is megszűnt, felszámolták. Ez jelentős munkaerő felszabadulást jelentett a térségben. A térség kis és középvállalkozásainak működését elősegítő mikrohitel összege és ágazati megoszlása jellemző képet ad a vállalkozások számáról és ágazatonként különböző aktivitásáról. A kihelyezett mikrohitelek gazdasági ágankénti megoszlása mutatja az egyes ágazatok erősödését, illetve gyengülését. 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Mezőgazdaság 16 13 12 - - 5 - - Ipari tevékenység 7 16 20 23 13 10 5 - Kereskedelem 22 29 12 12 31 30 44 40 Vendéglátás 29 10 12 15 22 26 24 20 Szolgáltatás 26 32 44 50 34 31 27 40 60 50 40 30 20 Mezőgazdaság Ipari tevékenység Kereskedelem Vendéglátás Szolgáltatás 10 0 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 26

e) MEZŐGAZDASÁGI ADOTTSÁGOK A kárpótlások következtében az agrárstruktúra megváltozott, az összefüggő mezőgazdasági területek többsége felaprózódott. A térség korábbi meghatározó mezőgazdasági termelőszövetkezetei megszűntek, illetve több önálló tevékenységet végző gazdasági társasággá alakultak át. Sok az alacsonyan kvalifikált, néhány hektáron, gyenge gépesítettséggel rendelkező gazdálkodó. Sokan csak jövedelem kiegészítés céljából gazdálkodnak, kevés az EU-s elvárásoknak megfelelő méretben és színvonalon gazdálkodó gazda, ill. családi vállalkozás. A korábbi mezőgazdasági integrátori tevékenységet is végző nagyüzemek megszűnésével a térség mezőgazdasági tevékenysége szervezetlenné vált. Sok földtulajdonos ezenfelül elhanyagolja területeit és az így kialakuló nagyméretű gyomosodás komoly károkat okoz a környezetében gazdálkodók és lakók számára (pl.: parlagfű allergia). A térségben a mezőgazdasági termelés és értékesítés továbbra is szervezetlen. Ez alól kivételt képeznek a nagyüzemek. Kísérletek folynak új típusú termelő és értékesítő szövetkezetek létrehozására, de a próbálkozások ez idáig nem voltak eredményesek, noha az egykori HANGYA Szövetkezet szervezése országosan megindult. A mezőgazdasági vállalkozások egy része szerződésekkel igyekszik biztosítani termelési és értékesítési biztonságát. Ezek a szerződések azonban a kikötött ár és a fizetési határidőkre vonatkozó rendelkezések kapcsán gyakran nem teljesülnek, ha a szerződött portékából túltermelés van. Növénytermesztés A szántóföldi növénytermesztés színvonalában a kistérség jelentősen visszaesett, mivel a kárpótlás során a földtulajdonosok többsége nem rendelkezik a szükséges alapgépekkel, ill. kiegészítő eszközökkel. Ez a talajerő utánpótlás elhanyagolásához és a föld termőképességének csökkenéséhez vezet. A jelenlegi állapot egyetlen előnye, hogy lényegesen csökkent a talajba juttatott növényvédőszer mennyiség, mely tény jelentősen javíthatja a Keszthelyi-öböl vízminőségét. Kitörési lehetőségek: a biokultúra meghonosítása, rendszerbe szervezése a háttértelepüléseken, továbbá a biomassza ültetvényezés (erdőtelepítés, energianövény-telepítés) és hasznosítás, végül a jobb minőségű szántóföldeken, vetésforgó keretében biohajtóanyag alapanyagához szükséges növénytermesztés kukorica, napraforgó, repce stb.) Szőlő és gyümölcstermesztés Mindösszesen 750 800 hektáron mutatható ki, külterületi egységekben. Jellegzetesek a belterületi ingatlanokon lévő szőlők és gyümölcsösök. Ezek a belterületi szőlők és gyümölcsösök adták a térség Balaton partjának sajátos jellegét és hangulatát. Az utóbbi időben elsősorban a szálláshelybővítés miatt a belterületi szőlők és gyümölcsösök területe jelentősen csökkent. (1999 évben mindösszesen 1800 m 2 állami pályázattal és finanszírozott szőlőtelepítés valósult meg.) A szőlő és a szórvány gyümölcsösök a balatoni táj képének fontos részét jelentették és az idegenforgalomra is kedvező hatást gyakorolnak, ugyanakkor kiemelkedő a jelentőségük a családi belső fogyasztás biztosításában, valamint a többlettermék idegenforgalmi célú értékesítésében. Az utóbbi években azonban teljesen elöregedtek és elpusztultak a balatoni tájra jellemző szórvány mandulások. 27