A VÁRANDÓS ÉLETMÓDJÁNAK HATÁSA A GYERMEK FEJLŐDÉSÉRE

MISKOLCI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI KAR EGÉSZSÉGÜGYI GONDOZÁS ÉS PREVENCIÓ SZAK A VÁRANDÓS ÉLETMÓDJÁNAK HATÁSA A GYERMEK FEJLŐDÉSÉRE KISSNÉ DÁNYI ÉVA KÉRI DIÁNA KONZULENS 2013. 1

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, CÉLKITŰZÉS... 3 1.1. Az egészség fogalma, az egészséget meghatározó tényezők... 3 1.2. Témaválasztás indoklása... 4 1.3. Feltételezések, hipotézisek megfogalmazása... 4 2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS... 6 2.1. A magzati fejlődés... 6 2.2. A stressz... 8 2.3. A stressz hatása a várandósságra... 12 2.4. Mit érzékel a magzat?.... 16 2.5. Az újszülött életképességének felmérése.... 16 2.5.1. Az újszülött testsúlyának mérése.... 17 2.5.2. Az újszülöttek hoszmérése... 18 2.5.3. Az újszülött fizikai állapotának megítélése... 18 3. VIZSGÁLATI ANYAG ÉS MÓDSZER... 20 3.1. Vizsgálati anyag, a vizsgálat helye... 20 3.2. Vizsgálati módszer... 20 4. EREDMÉNYEK BEMUTATÁSA... 23 4.1. Az anyai stressz és az újszülött születési súlya közötti kapcsolat... 23 4.2. Az anyai stressz és az újszülött gesztációs kora közötti kapcsolat... 25 4.3. Az anyai stressz és az Apgar-pontszám változása közötti kapcsolat... 29 4.4. A vizsgált gyermekágyasok... 30 5. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK... 31 6. ÖSSZEFOGLALÁS... 34 IRODALOMJEGYZÉK... 36 MELLÉKLETEK... 38 2

1. Bevezetés, Célkitűzés 1.1. Az egészség fogalma, az egészséget meghatározó tényezők. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint az egészség az ember testi, lelki és szociális jólétét jelenti és nem csupán a betegség, vagy fogyatékosság hiányát. Az egészség nem csupán cél, hanem erőforrás, melyet a mindennapokban használunk.,,az egészség tehát állandóan, dinamikusan változó, több tényezőből összetevődő egyensúlyi állapotot jelent. Ez a meghatározás is tanúsítja, hogy az egészség fenntartása nem csupán az egyén, az egészségügy, hanem a társadalom feladata is. Amellett, hogy az egészség megőrzése egy komplex feladat, nem csökkenthető az egyéni felelősség szerepe, különösen abban az esetben, ha utódaink egészséges életéről van szó. (Szebeni, 2010) Szüleinktől, nagyszüleinktől, dédszüleinktől örökölhetjük mind a belső, mind pedig a külső tulajdonságainkat. Így például a magasságunkat, a testalkatunkat, az arcformánkat, a szemünk és hajunk színét, valamint azt is, hogy mennyire vagyunk fogékonyak a különböző betegségekre. Ezen kívül nagyon fontos, hogy felmenőink befolyásolhatják az egészséges élethez való esélyeinket, mégpedig a fogantatás előtti életvitelükkel. Számunkra a legmeghatározóbb ebből a szempontból az anya életmódja a várandósság előtti, illetve alatti időszakban. Leendő védőnőként aktuálisnak érzem a témát, hogy a várandósság alatti stresszről írjak, hiszen a stressznek olyan hatásai vannak, amelyek nem csak életerős embereket betegítenek meg, de veszélyt jelentenek a várandósra és a magzatára is egyaránt. 3

1.2. Témaválasztás indoklása Szakdolgozatom témája, mint az a címből is kiderült a várandósság alatti életmód hatásainak témakörét dolgozza fel az újszülött állapotára nézve. Mivel a várandósság alatti életmód elég tág fogalom és összetett téma, ezért igyekeztem a dolgozatomban egy hatást kiemelni és azzal foglalkozni. Ez nem más, mint a várandósság alatti stressz hatása az újszülött születés utáni állapotára nézve. Úgy gondolom, hogy az egyes generációk befolyással lehetnek életvitelükkel a következő generáció egészségi állapotára. Ez okból fontosnak tartom, hogy leendő védőnőként rávilágítsak a preventív munka lényegére, ezáltal is segítve a lehetséges stresszhelyzetek elkerülését. Célkitűzéseim között szerepelt: - hogy figyelemmel kísérjem a várandósság alatti stresszorok hatását az újszülött születési súlyára, a terhességi korra, valamint az Apgar - értékre nézve, - illetve hogy megfigyeljem a védőnő lehetőségeit a stresszt okozó tényezők megelőzésében. 1.3. Feltételezések, hipotézisek megfogalmazása Szakdolgozatom fő hipotézise, hogy a várandósság alatti stressz hatással van-e az újszülött születés utáni állapotára? Ezen kívül a következő hipotéziseket kívánom bizonyítani: - Feltételezem, hogy a várandósság alatti stressz befolyásolja az újszülött születési súlyát. 4

- Feltételezem, hogy a várandósság alatti stressz szint emelkedésével csökkenhet a terhesség kora. - Feltételezem, hogy a várandósság alatti stressz szint emelkedésével csökkenhet az újszülött állapotának megítélésére szolgáló Apgar - pontszám egy perces és öt perces értéke. 5

2. Szakirodalmi áttekintés 2.1 A magzati fejlődés Fontosnak tartom, hogy a szakdolgozatomban néhány mondat ereéig említést tegyek a magzati fejlődésről is, mivel a dolgozatom témája valamelyest érinti az anyaméhben töltött kilenc hónapot is. A terhesség vagy várandósság (graviditas) a nő méhében egy vagy több utód kihordását jelenti. A legtöbb terhesség során csak egy gyermek kihordására kerül sor, előfordul azonban két vagy több magzat kihordása, ezt nevezzük ikerterhességnek. A terhesség általában 40 hétig tart az utolsó menstruációs időszak végétől. A WHO meghatározása szerint a normális szülés a terhesség 37 és 42 hete között következik be. A 37. hét előtt koraszülésről, a 42. hét után túlhordásról beszélünk. A terhesség megállapítására a legbiztosabb módszer a nőgyógyászati vizsgálat. Ennek pozitív eredménye után beszélhetünk terhességről. A magzat fejlődése a méhen belül a petesejt megtermékenyítésétől szinte a születés pillanatáig tart. A petesejt csak 24 órán át alkalmas arra, hogy megtermékenyüljön, míg a spermiumok 48 órán át őrzik megtermékenyítő képességüket. Ha a petesejt és a hímivarsejt egyesül megtörténik a fogamzás, ha ez sikeres bekövetkezik a megtermékenyülés. Ez a méhkürtben történik.,,legelőször a petesejt és a spermium sejtmagja egyesül. Ezek egyesülésével új sejtmag és új sejt keletkezik, amelyet zigótának nevezünk. A zigóta újra és újra barázdálódik, osztódik, ezáltal a sejtek száma mindig duplázódik, kialakul a szedercsíra. A szedercsíra a méh irányába vándorol, mire eléri a méhnyálkahártyát létrejön a hólyagtest. Ebben az állapotban a 7-14. napon történik még a hólyagtestnek a méh nyálkahártyájába történő beágyazódása. Tehát a megtermékenyülést követő 14. napon fejeződik be az egyedfejlődés préembrionalis szakasza. 6

A második szakaszt körülbelül a 2-4. héttől (a beágyazódástól) a 12. terhességi hét végéig tartó időszakot embrionális szakasznak nevezzük. Ebben az időszakban ölt formát az emberi test. Az embrionális életszakasz a szervek, szervrendszerek kialakulásának az időszaka. A parányi embrióban, kezdetben csupán 3 sejtréteg található. A felső sejtrétegből előbb egy cső alakul ki, majd ebből a csőből pedig az embrió gerincveleje és agya. Ebből a felső sejtrétegből alakul ki az egész idegrendszer is. A második sejtréteg sejtjeinek sokasodásával alakulnak ki az embrió belső szervei amik: a tüdő, a szív, a nagy erek, a máj, a vese és a bélrendszer. A harmadik sejtréteg sejtjeiből alakulnak ki a csontváz és az izmok. Az embrió minden bizonyossággal az utolsó menzesz első napjától számított hatodik hét elteltével válik láthatóvá. Az embrió egyes testrészei egyre inkább felismerhetőkké válnak: a szívműködés a 6. héttől, a gerincoszlop és a felső végtagok a 7-8. héttől, az alsó végtagok a 8. héttől, a kezek ujjai a 11. héttől, a lábak ujjai a 12-13. héttől kezdve láthatóak. A testhossz a 6. héten 5 mm, a 9. héten 25 mm, a 12. héten már 90 mm. 12 hetes korban az embriónak már teljesen emberi külleme van, a súlya 30-35gramm. A terhesség 12. hetének a végére az embrió szervei és végtagjai már teljesen kialakulnak. A harmadik szakasz a tulajdonképpeni magzati (foetális) életszakasz a 12. héttől a megszületésig, a köldökzsinór átvágásáig tart. Ebben az időszakban új szervek már nem alakulnak ki, a magzat ilyenkor már csak növekszik, érik. A negyedik holdhónap végén a magzat arca már teljesen emberi, a szemet szemhéj borítja, az ajkak zártak, a fülek és az orr is kialakult. A 17-20. héten a magzat egyre erőteljesebben mozog, ezt a már ismételten szülő nők érzik is. Az először szülő nők ezeket a magzatmozgásokat csak a 20. héttől kezdik érezni. A 17. héttől elkezd nőni a magzat haja, szempillája és szemöldöke. A 21-24.héttől kezdve a magzat kb. 30cm hosszú és 600-650g tömegű. (Berkő, 2010, 34-39.oldal) Úgy gondolom fontos, hogy néhány adatot ismertessek egy érett újszülöttről, ugyanis a szakdolgozatom fő témája, hogy a várandósság alatti stressz hogyan befolyásolja az újszülött állapotát. Az érett újszülött testhossza átlagosan 50cm, 7

testsúlyuk 3300gramm, fejkörfogatuk 32-36 cm. Az érett újszülött vérnyomása átlagosan 80/50 Hgmm, pulzusa 120-140/perc. 2.2. A stressz A stressz fogalmát Selye János vezette be a köztudatba. A stressz kifejezés a latin strictus (szoros) szóból származik és igénybevételt jelent. Selye szerint t a stressz a szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából, alkalmazkodásra kényszeríti azt.,, A stressz - előidéző hatás, vagy stresszor - aktivitás szempontjából mindegy, hogy az a dolog, vagy helyzet, amellyel szemben állunk, kellemes-e vagy kellemetlen; csupán az számít, hogy milyen mértékű az újraalkalmazkodás iránti szükséglet (Selye, 1976) A stressz kifejezést ma a legáltalánosabb értelemben használjuk: az ember és környezete közötti kölcsönhatás folyamatában az újszerű, magatartási választ igénylő helyzeteket stresszhelyzetnek nevezhetjük. Szűkebb értelemben csak azok a helyzetek minősülnek stresszhelyzetnek, amelyeket aktivitással kontrollálhatatlannak, megoldhatatlannak tartunk.,, annak ellenére, hogy köznapi szókincsünkbe felvettük, pontos jelentését rendkívül nehéz meghatározni. A stressz csupán a bajjal rokon értelmű szó lenne? Stressznek tekinthető-e az erőfeszítés, a kimerültség, a fájdalom, a félelem, a megfeszített figyelem, a lesújtó bírálat, a vérveszteség, vagy talán még a váratlan siker is, amely arra kényszerít, hogy új szemszögből tekintsük át egész életünket? A felelet igen, és ugyanakkor nem. (Selye, 1976) A pszichológiában a stresszes állapot a szervezet olyan állapotát jelenti, amely az egyénnek a környezetével való kölcsönhatásából származik. Amikor a szervezet kilendül nyugalmi állapotából, fokozottan reagál az ingerekre. Régen a stressz szó egy orvosi szakkifejezés volt, mai jelentése azonban nagyjából folyamatos feszültség, vagy tartós idegesség, amely rendszerint egy vagy több állandó negatív 8

ingerre adott tartós válaszreakció a szervezet részéről. A tartósan fennálló stressz akár komoly egészségkárosodáshoz is vezethet, mert gyengíti a szervezet ellenálló képességét. Egyfajta urbanizációs betegségnek is tekinthetjük. A stressz nem egy betegség, hanem egy teljes betegségsorozat elindítója. Kialakulásának a szervezetben több oka is előfordulhat, többek között és első sorban a rohanó életformánk teszi stresszessé a mindennapjainkat, ezen kívül a pénz, a tömeg, a zaj. Az állandósult stressz hatására megjelenhetnek a depresszió, dohányzás, alkoholizmus, drogfüggőség, és szélsőséges esetben akár az öngyilkosság is. A stressz tünetei a következők lehetnek: állandó idegeskedés, türelmetlenség, ingerültség, az immunrendszer működési zavara következtében nagyobb fokú fogékonyság a különböző betegségekre, gyakori felső légúti panaszok, bőrfertőzések, vagy előfordulhat akár hajhullás is. Selye kísérletei során különböző stresszorok hatására azonos szervi elváltozásokat tapasztalt: a mellékvesekéreg megnagyobbodását és túlműködését, a csecsemőmirigy és a nyirokcsomók sorvadását, valamint fekélyek kialakulását a gyomorban és a bélrendszerben. A stressz hatására bekövetkező aspecifikus élettani változások összességét,,általános Adaptációs Szindrómának nevezte; ezen belül három egymást követő szakaszt különített el: 1. az alarm, vagy vészreakció szakaszát, 2. az ellenállás szakaszát, 3. a kimerülés szakaszát. A stressz folyamata az alábbi négy elemet állandó jelleggel tartalmazza: - Stresszorokat: ez egyfajta eseményt, helyzetet jelent, amely előidézi a folyamat beindulását. - Értékelést: minősíti a történést annak fontossága és érzelmi jelentősége szerint. - Megküzdési folyamatokat: ezekkel az ember testi és lelki rendszere vív csatát. - Eredményt: amit a stressz előidézett az emberi szervezetben, személyiségben. A stresszt kiváltó tényezők 9

Stresszoroknak nevezzük mindazokat az ingereket, melyek a szervezetet alkalmazkodásra kényszerítik. Ilyen értelemben stresszornak minősülnek olyan fizikai behatások, mint a sérülés, hideg, meleg, a zaj, a mérgező anyagok, fertőzések, melyek stresszválaszt váltanak ki. A modern emberi környezetben a stresszhatások döntő többsége a társadalmi-szociális helyzettel függ össze, az egyént folyamatos alkalmazkodásra késztetve. Gyakran egyidejűleg több stresszor is jelen van az ember életében és ezek különböző, néha egymásnak ellentmondó választ igényelnek. A stressznek nem kell feltétlenül mindig ártalmasnak lennie. 4 fajta stresszt különböztethetünk meg, ezek a következők: 1. Eustressz: olyan pozitív stressz hatás, ami a kiváló teljesítmény, vagy az izgalmas kaland érzésekor uralkodik el rajtunk. Ez vezérli az extrém sportok szerelmeseit, a szerelmes párokat. Ez jelentkezik akkor, ha gyermekünk születik, vagy éppen teljesítünk egy számunkra fontos kihívást, esetleg ha új autót vagy éppen ruhát vásárolunk, ha megdicsérnek minket. Az eustressz előnyös hatást fejt ki a szervezetünkre, test-lelki egyensúlyunkra. Igyekszünk minél gyakrabban átélni, de sajnos csak rövid ideig tart. 2. Distressz: más néven negatív vagy káros stressz, ami ellenkező hatást fejt ki ránk, mint az eustressz. Nem segít, hanem hátráltatja a teljesítményt a megküzdő képességet. Leggyakrabban valamilyen megterhelő életesemény hatására jelentkezik, pl: túl sok munka, pénzügyi problémák, feszült kapcsolatok, krónikus betegség, haláleset. A distressz lehet akut vagy krónikus. Mivel természetes jelenségről van szó, és a vele való megküzdés általában erősíti az egyént, ezért csak a krónikus distressz esetén kell terápiára gondolnunk. 3. Hiperstressz: ha valaki túl nagy kihívással áll szemben, és úgy érzi nem képes megbírkózni az adott helyzettel, akkor hiperstresszről beszélhetünk. Gyakran jár frusztrációval, vagy kimerültséggel. Elsősorban a túl nagy felelősséget hordozó munkakörben, a túlságosan leterhelt, dolgozó anyáknál, 10

és azoknál fordul elő, akik kifejezetten mozgalmas környezetben dolgoznak, vagy nap mint nap a semmiből kell pénzt előteremteniük. 4. Hipostressz: a hiperstressz ellentéte, amikor túl kevés az inger az ember környezetében, nem tud magával mit kezdeni, elkezd unatkozni, beszűkül az élete. A hipostressz nyugtalanságot, izgatottságot idézhet elő. Általában olyan embereknél fordul elő, akik számára a munkájuk már nem jelent kihívást, ugyanazt a monoton munkát végzik napi rendszereséggel, illetve krónikus betegeknél is megjelenhet. Ezeken a csoportosításokon kívül a stresszt megkülönböztethetjük az intenzitása alapján is, mely szerint 2 csoportot különítünk el: 1. Akut, súlyos stressz: Az akut, de intenzív stresszhatások gyakran hosszú távú élettani és viselkedési változásokhoz vezetnek. A nyilvánvalóan súlyos traumák átélésén (pl baleset, bűncselekmény, természeti katasztrófa, háború) kívül még számos életesemény lehet komoly kihívást jelentő stresszor. A leggyakrabban használt életesemény skála 43 ilyet sorol fel. Ebben a veszteségek (fontos személy halála, súlyos betegség, munkanélküliség) mellett szerepel egyebek között a házasságkötés, a gyermek születése, a munkahely változtatás, az anyagi helyzet megváltozása is. 2. Krónikus stressz: A tartósan fennálló, relatíve alacsony intenzitású, de elkerülhetetlen mindennapi stresszorok hatására hosszútávon egyensúlyvesztés következhet be, akár maradandó egészségkárosodáshoz is vezetve. A krónikus stresszforrások többsége a társas kapcsolatokkal, az adott társadalmi kulturális környezetbe való beilleszkedéssel hozható összefüggésbe. Ilyen krónikus stressz lehet a szülő-gyermek kapcsolati stressz, párkapcsolati stressz, esetleg munka stressz. A stresszre adott leggyakoribb válaszok a szorongás, a félelem, és a harag. Agressziót hoz létre, az agresszió pedig fokozza a stressz hormonjainak a szintjét. Lelki és testi hatásokat egyaránt előidéz, tehát hatással van az egészségünkre. Ha a stressz feltételek folyamatosak, és az egyén nem küzd meg 11

velük, a szorongás egy bizonyos idő elteltével depresszióba csaphat át. A lelki betegségek közvetetten okozhatnak szív- és érrendszeri megbetegedéseket. Amikor az ember ideges, az energiája feszültségre, félelemre, szorongást okozó, beszűkült gondolatokra használódik fel. Másra már nem is marad az energiából.,, A stressz az élet sava-borsa. (Selye, 1976) 2.3. A stressz hatása a várandósságra A stressz a mindennapi életünk része. Közkeletű megállapítás, hogy egy várandósnak kerülni kell a stresszt és nyugalomra, kiegyensúlyozottságra van szüksége ahhoz, hogy a magzat fejlődésének optimális feltételei biztosítva legyenek. Az emberiség a kezdetektől fogva érzi, hogy a terhesség alatt az anyát érő akár testi, akár lelki stresszhelyzetek káros hatással lehetnek a magzat méhen belüli fejlődésére. Emiatt a legtöbb társadalmi berendezkedésben biztosítani igyekeznek a várandós nők tehermentesítését, de ugyancsak ezt a célt szolgálja a terhességi hormonok által biztosított nyugalom, kiegyensúlyozottság, fokozott alvásigény, amely a terhesség első trimeszterében jellemzi a leendő anyákat. A stressz az édesanya szervezetéből a kortizol hormon útján jut át a magzati vérkeringésbe. A stressz helyzetek olyan biokémiai folyamatokat indítanak el, melyek során a megemelkedett kortizol szint közvetlen és közvetett módon egyaránt kihat a magzat fejlődésére. A stresszhelyzetek, melyek a magzat fejlődését befolyásolhatják, a következők lehetnek: anyagi és partnerkapcsolati nehézségek, veszélyeztetett terhesség, munkahely elvesztése, többi gyermekkel való nehézség, illetve a várandós nő közeli hozzá tartozójának elvesztése, halálesete. A terhesség idején a magzat környezete az anya teste. A szülő és a gyermek kapcsolata már a méhen belüli, magzati élet során is kölcsönhatáson alapszik. Az anyaméh és az anya szervezete között a köldökzsinór közvetlen kapcsolatot biztosít. Így az anya egészségi állapota, betegsége, illetve lelki állapota nagyon 12

sokféle módon befolyásolhatja a magzat fejlődését. A terhesség során elszenvedett anyai stressz, élettani, kémiai úton, a placentán áthatolva a magzati vérkeringésbe is bekerül. A stressz hatások manapság sajnos, elkerülhetetlenek, de előfordulásuk gyakorisága mindenképpen csökkentendő, hiszen a várandós állapota a magzatra is kihat; a szorongás, idegesség nem kedvez a kicsi egészséges fejlődésének. A terhesség alatt az anyuka könnyen stresszes lehet, még akkor is, ha nem akar. A hormon, ami a terhesség alatt a stresszt kiváltja, a 17. terhességi héten jelenik meg. Ha magas az anya vérében a kortizol szint, akkor a magzatvízben is megnő annak koncentrációja, és ez hatással van a magzat fejlődésére. A kortizol nevű stressz hormon egy szteroid hormon, amit az emberi szervezet a mellékveséből bocsájt ki, akkor, amikor stressz alatt áll. Amikor a szervezet kibocsájtja a kortizolt, az elkezdi lebontani az izomban található fehérjéket és ezáltal aminosavakat szabadít fel. Ezek az aminosavak ezután a májba kerülnek, ahol glukozzá alakulnak át, amit a szervezet mint energiaforrást használhat fel. Ez a folyamat megemeli a vércukorszintet, így az agynak elegendő glukoz áll a rendelkezésére. Ugyanebben az időben a szervezet többi szövete a hormon hatására csökkenti a glukoz felhasználását, mint energiaforrást. A kortizol megemeli a zsírsavak kibocsájtását a zsírsejtekből, amit az izmok használnak fel, mint energiaforrást. Tehát ezek az energia átirányító folyamatok felkészítik az ember szervezetét, hogy kezelni tudja a stresszes állapotokat. A kortizol hormon fontos a szervezet működésében mindenhol. Ha túl sok, vagy túl kevés van belőle, az különböző tünetekhez, vagy betegségekhez vezethet. Azoknál az embereknél, akiknél huzamos ideig magas a kortizol szint Cushing - szindróma fejlődhet ki, akiknél pedig alacsony, Addison kór. A stressz megkeserítheti a terhesség mindennapjait, ezáltal változhat a magzat kedélye. Minden, amit egy várandós nő eszik, vagy amilyen hormon termelődik a szervezetébe, a magzathoz eljut. Ha ideges a magzat érzi, tudja, hogy valami nincs rendben, mozgékonyabb, idegesebb, kevésbé aluszékonyabb lehet ilyenkor. Valójában nincs olyan nő napjainkban, akinek a szervezetén ne hagynának 13

nyomot a stressz-hormonok. Az, hogy számos betegség kialakulásának hátterében tartós stressz hatás áll, köztudott. Stressz hatására csökken a méhbe jutó vér mennyisége, általa az optimális növekedéshez szükségesnél kevesebb oxigén és tápanyag jut a magzathoz. A krónikussá váló stressz gyengíti az immunrendszert. Ebből következően egy állandó stressznek kitett anya sokkal inkább fogékony a fertőzésekre és a kórokozók a véráram útján sajnos a magzathoz is eljutnak. Egy ilyen nőnél valószínűbbek a szülési komplikációk is.,, Az a bámulatos mód, ahogyan az anyai test védő és tápláló környezetet biztosít az emberi magzat számára, könnyen megakadályozhatja annak felismerését, hogy a magzat még a méhben sem független a külvilágtól. A modern kutatások rámutatnak, hogy a szervezetre nem csak a közvetlen környezete, de a méhen kívüli világ is hat. A méhen belüli környezetben a magzatot számos módon érhetik külső hatások. Az anya emésztőrendszere és szívműködése hangforrás, mozdulatai mozgásingerekkel járnak. A magzat az anya hasfalán át léphet érintkezésbe az anyán kívüli világgal, kevésbé közvetlenül pedig a méhlepényen és a köldökzsinóron keresztül. Tápanyagok, oxigén, egyes vírusok és néhány pontenciálisan veszélyes vegyület is keresztüljut a méhlepényen át a magzatba. Az anya élményei, érzelmei, betegségei, táplálkozása és társadalmi körülményei ezeken a biológiailag közvetített módokon érinthetik a még meg sem született gyermeket. Az, hogy ismerjük a tágabb környezet hatásait a fejlődő magzatra, több okból is fontos: - a környezetből származó anyagok és ingerek erősen befolyásolhatják a magzat fejlődését - a magzat környezetre adott válaszai jelezhetik a megszülető gyermek viselkedésbeli képességeit - bizonyos drogok mérgek és betegségek árthatnak a magzatnak, ezért fontos, hogy a leendő szülők megértsék a veszélyeket és ennek alapján megelőző intézkedéseket tehessenek. 14

A magzatra az érzékeire közvetlenül ható ingereken kívül az anya testi, társas és pszichológiai állapota is hatással van. Ezek a hatások az anyában bekövetkező változások folytán a méhlepényen keresztül jutnak el a magzathoz. Az anya testében olyan tényezők is előidézhetnek kémiai változásokat, mint a gyermek iránti attitüdje, érzelmi állapota, az általa evett ételek és általános egészségi állapota. Sok terhes nőkkel és újszülöttekkel foglalkozó orvos gyanítja, hogy a nő közérzete és terhességéhez való viszonya befolyással van a magzat és a megszülető gyermek egészségére. Ezt a gyanút azok az adatok támasztják alá, amelyek szerint, ha egy nőnek együtt érző társa és más támogató családtagjai, biztos állása és kielégítő lakáskörülményei vannak, vagyis rendelkezésre állnak a biztonság érzetét nyújtó tényezők, növekszik annak az esélye, hogy egészséges gyermeke születik. Míg ezzel szemben a stressz által terhelt, vagy érzelmi egyensúlyából kibillentett anya olyan hormonokat (adrenalint és kortizont) választ ki, amelyek átjutnak a méhlepényen és mérhető hatással vannak a magzat mozgásos aktivitására. (Michael Cole, Sheila R. Cole, 2003.) Sajnos az ember nem állíthatja meg maga körül az életet, amíg terhes, ilyenkor is érhetik olyan hatások, amelyek nagy szomorúság, félelem, esetleg állandó stressz kiváltói lesznek. Azok között a viszonylag kiváltságos körülmények között, amelyekben az iparosodott országok középosztálya él, a nők nagy része kevés stresszt él át a terhessége folyamán. De a világ legtöbb asszonya szegénység közepette, nehéz körülmények között él, és aggódhat amiatt, hogyan látja el gyermekét születése előtt és után. Ilyen viszonyok között elkerülhetetlen a stressz, még az együtt érző társ vagy a rokonok terheket könnyítő segítsége ellenére is. A stressz hatására felszabaduló kortizol, adrenalin és noradrenalin álmatlanságot, gyomor-bélrendszeri panaszokat, súlyos esetben pedig a méhizomzat összehúzódását és ezáltal koraszülést eredményezhet. A méh kontrakciók az esetek többségében gyógyszerekkel jól uralhatók, ám a kezelés helyett a hangsúlyt azonban a megelőzésre kell fordítani, vagyis kerülni kell a stressz keltő helyzeteket. 15

2.4. Mit érzékel a magzat? A magzat az anyaméhben lényegesem többet érzékel, mint amennyit mi gondolunk. A gyermeket magzati korától kezdve információk özöne éri, amelyeket különféle biokémiai ösvényeken keresztül fogad. Ezek emléknyomokká alakulnak át és tárolódnak. A születés előtti emléknyomok, információforrások a későbbi életidőben aktiválhatók. Kiderült, hogy a magzatok már jóval születésük előtt komplex mozgás- és magatartásmintákkal rendelkeznek, amelyek egy része a születésük után is megfigyelhető. Az édesanyának és magzatának kapcsolata meghatározza a baba későbbi fejlődését, személyiségét, sőt a társadalomba való beilleszkedését is. A magzat érzékelési rendszere a terhesség közepétől már annyira fejlett, mint a születéskor. A bőrérzékelésnek különösen nagy jelentősége van ebben az időszakban, hiszen a baba érintés útján szerzi be első kapcsolati tapasztalatait. Az anya depressziója, születés előtti stresszek, hormonális eltérések, immunzavarok, különféle fertőzések és környezeti befolyások, párkapcsolati zavarok, szülői beállítódások, konfliktusok, mind hatással vannak a magzat agyára, személyiségének fejlődésére, alakulására. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a születés előtti életidő egyedülálló megelőzési lehetőség a későbbi életút során fellépő lelki, szellemi és fizikai zavarokra. Az anya-magzat kapcsolatanalízis olyan módszer, amelynek segítségével eddig nem ismert, mély kapcsolatba kerülhet egymással anya és babája, és saját kezükbe vehetik a sorsukat. 2.5. Az újszülött életképességének felmérése A kórházi szülések esetén az egészségügyi személyzet ellenőrzi az újszülött állapotát, hogy azonnal cselekedhessenek, ha valami veszélyre utaló jelet vélnek felfedezni. Megmérik az újszülött testméreteit (testsúly, hossz, koponyaméret), 16

ellenőrzik életjeleit, megfigyelik normális képességeinek meglétét. Számos mérés használatos az újszülött fizikai és viselkedéses állapotának megítélésére. Az ilyen eszközök megalkotásához használt eljárásban először azonosítják azokat a jellemzőket, amelyek lényegesek az újszülött pillanatnyi egészsége és normális fejlődése szempontjából. Ezután nagy számú csecsemő adatait gyűjtik össze, hogy megállapítsák a normákat. Ezeket a normákat használják azután az egyedi csecsemők viszonylagos állapotának megítélésére. 2.5.1 Az újszülött testsúlyának mérése Az újszülöttek átlagos testsúlya 3300gram. A fiúk általában nagyobb súllyal születnek, mint a lányok, de ez nem törvényszerű. Az újszülöttek súlyát csecsemőmérleggel mérjük, amely lehet tányéros, vagy hálós. A mérleget mérlegasztalra helyezzük, mellé füzetet, ceruzát készítünk, Beállítjuk a mérleget a kis és nagy tolósúlyt nulla jelzésre állítjuk, az elzárót ellentétes irányban elforgatjuk(nyitjuk), tárasúllyal a mérőkart egyensúlyba hozzuk, az elzáróval rögzítjük. A mérleg hálójára vagy tányérjára tiszta pelenkát terítünk, és lemérjük a tömegét(a pelenka tömegét feljegyezzük az előkészített füzetbe), a mérleget zárjuk. A tolósúlyokat a pelenka tömegére állítjuk. A meztelen újszülöttet ráfektetjük a mérlegre. A mérlegzárót elforgatjuk, majd a tolósúlyok mozgatásával a mérleget egyensúlyba hozzuk, majd zárjuk. Az újszülöttet a helyére visszük. Leolvassuk a mért tömeget (a kapott értékből levonjuk a pelenka tömegét). A mérés eredményét bejegyezzük a füzetbe. Manapság a testsúly mérését digitális mérleggel végzik, de ez sajnos nem mindig ad pontos adatot. 17

2.5.2. Az újszülöttek hosszmérése,,legegyszerűbb az újszülötteket mérővályúban mérni. A mérővályú teknőszerűen kiképzett, centiméteres beosztással ellátott mérőeszköz. A vályúban egy hosszirányban mozgatható mérőlap van. Előkészítjük a mérővályút, a mérővályúba pelenkát teszünk. A meztelenre vetkőztetett újszülöttet befektetjük a mérővályúba úgy, hogy a pelenkát a gyermek fejénél felhajtjuk. Az újszülött fejét a vályú végéhez támasztjuk, törzsét, alsó végtagját kiegyenesítjük. Sarkához toljuk a mozgatható mérőlapot, és az újszülött hosszát a mérőbeosztáson leolvassuk. Az újszülöttet a helyére tesszük, felöltöztetjük. A mérőbeosztáson mért hosszúságot leolvassuk és feljegyezzük. (Szél Éva, 1996) 2.5.3. Az újszülött fizikai állapotának megítélése,, Virginia Apgar (1953), egy nagyvárosi kórház szülőszobájában dolgozó aneszteziológus az 1950-es években kidolgozott egy gyors és egyszerű módszert az újszülött fizikai állapotának diagnosztizálására. Az Apgar-skálát ma már kiterjedten használják szerte a világon. Az újszülöttet a szülés után egy perccel, majd öt perccel pontozzák öt életjel: a szívverés, a légzési erőkifejtés, az izomtónus, a reflexválasz és a szín alapján. Az egyedi pontok összegzése adja meg a csecsemő általános fizikai állapotának mérőszámát. (Michael Cole, Sheila R. Cole, 2003) A 10-es összpontszám jelenti a lehető legjobb állapotot. A 8-10-es érték érett súlyú újszülött esetén azt jelenti, hogy további beavatkozásra nincs szükség. Az 5-7 érték között az újszülöttön bőringerek alkalmazását kell megkezdeni, egyidejűleg az arc elé helyezett arcmaszkon keresztül oxigén belélegzését szükséges biztosítani. A 0-4 Apgar-értékű újszülött szülőszobai intenzív ellátását azonnal meg kell kezdeni. 18

1. ábra Apgar-pontrendszer az újszülött állapotának megítélésére 19

3. Vizsgálati anyag és módszer 3.1. Vizsgálati anyag; a vizsgálat helye Szakdolgozatom célja, felmérni, hogy a várandósság alatti stressz szintjének emelkedése csökkentheti-e az újszülött születési súlyát, a terhesség idejét, valamint befolyásolja-e az Apgar pontszámok 1 perces és 5 perces értékét. Felmérésemet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Szülészet Nőgyógyászati Osztályán végeztem, ahol a 2013. Január 24. és 2013. Augusztus22-e közötti időszakban szült nőket és újszülötteiket vizsgáltam. 3.2. Vizsgálati módszer Kutatásomat az Észlelt Stressz Kérdőív (Perceived Stress Scale - PSS) (Cohen és mtsai 1983) várandósságra vonatkoztatott adaptálásával végeztem. A kérdőívben azokra az érzésekre és gondolatokra kérdeztem rá, melyek az adott személy stressz észlelését jellemezték. A várandóssága alatti hónapokban szubjektíven mennyi stresszhelyzetet élt át a várandós nő, mennyire tartotta kiszámíthatatlannak, befolyásolhatatlannak, túlterheltnek a mindennapjait. A kérdőív kitöltéséhez általános iskolai végzettség is elegendő volt, mivel a kérdések egyszerűek, jól érthetőek voltak. A kérdések több hónapos időszakra vonatkoztak, így a napi események érdemben nem módosították a válaszok összességét, ugyanakkor közép- és hosszabb távon a kérdőív összesített pontszámának változásai már jól jelzik a krónikus stressz szintben bekövetkező 20

lényegesebb változásokat. A kérdőívem 21 tételt tartalmaz. Ezek közül 3 kérdés általános, ebben az anya korára, az iskolai végzettségére és a gyermek születésének tervezésére kérdezek rá. 16 olyan tételt tartalmaz, melyek az 5 fokú Likert - skálán (0-4) pontozandók. A tételeknél a magasabb pontszámok a stresszhelyzetek nagyobb gyakoriságát, míg az alacsonyabb pontszámok a ritka előfordulást mutatják. 2 kérdésben olyan életeseményekre kérdezek rá, amely már önmagában is komoly stresszt idézhet elő még egy nem várandós esetében is. A stressz kérdőív egyes tételeire adott válaszok pontszámainak összeadásával összesített pontszám számolandó, mely az észlelt stressz globális mutatója. Ezek alapján az összesített pontszámok alapján a stressz mutatókat 3 csoportba soroltam, amely csoportok a következők: - nincs probléma ( 0-21 pontig) - közepes stressz ( 22-43 pontig) - jelentős stressz (44-64 pontig) Jelentős segítséget nyújtott a szakdolgozatom elkészítésében a Joubert Kálmán által megalkotott súlystandard táblázat is, melyet az újszülöttek születési súlyának értékelésekor alkalmaztam. A táblázat segítségével meghatároztam, hogy az újszülöttek születési súlyuk és a gestacios koruk alapján mely percentilis értékek zónájába tartoznak. A következő csoportok jöttek így létre: - 3 percentilis érték alatti - 3-9 percentilis érték közötti - 10-24 percentilis érték közötti - 25-49 percentilis érték közötti - 50-74 percentilis érték közötti - 75-89 percentilis érték közötti Kutatásom során összesen 100 újszülöttet vizsgáltam, akik 2013. január 24. és 2013. augusztus 22.-e között születtek. A felmérésemben 48 fiú újszülött és 52 leány újszülött és az ő édesanyjaik vettek részt. Külön vizsgáltam a fiú és külön a lány újszülöttek születési súlyát, valamint a gestaciós heteket. A kérdőív 21

kiosztásában jelentős segítséget kaptam a kórházi osztályon dolgozó védőnőktől. A kérdőív kitöltése az anyukák egy részének önként sikerült, azonban számottevő volt azok aránya is, akik közvetett kikérdezés után az én segítségemmel töltötték ki. Az adatok feltárására a dokumentumok másodelemzését választottam, miszerint a szülészeti dokumentumok bejegyzéseinek elemzésével keresek válaszokat, tényeket hipotéziseim igazolására. Ezekből a dokumentumokból (Bcg napló) jutott tudomásomra az újszülöttek születési súlya, hogy hányadik gesztációs hétre születtek, valamint az Apgar pontszámok 1 perces és 5 perces értéke. 22

4. Eredmények bemutatása 4.1. Az anyai stressz és az újszülött születési súlya közötti kapcsolat Kutatásom során a várandósság alatti stressz hatásait az újszülöttek testi fejlettségére vonatkoztatva végeztem felmérést. Az egyes újszülötteket az anyai stressz mértéke alapján (nincs, közepes, jelentős stressz) csoportokba soroltam, ezt követően vizsgáltam az egyes újszülöttek születési súlystandardjait. Felmérésemben nemenkénti csoportosításban is vizsgáltam az újszülötteket a súlyuk és a gesztációs koruk alapján. A Joubert Kálmán által szerkesztett születési súlystandard- táblázat segítségével meghatároztam, hogy az újszülött gesztációs kora és születési súlya alapján mely percentilis értékek zónájába tartozik. Az alábbi ábrán (2.ábra) a lány újszülöttek születési súlya látható, ahol természetesen figyelembe vettem a várandósság alatti stresszt. Voltak olyan stressz helyzetek, amelyeket várandósság alatti fennállása már önmagában is azt nyomatékosította, hogy a,,jelentős stressz kategóriába soroljam. Ezek az élethelyzetek a következők voltak: válás, a várandós közeli hozzátartozójának halálesete, munkahely elvesztése, vagy esetleg a családban tartós betegség jelenléte. A stresszen kívül figyelembe vettem az újszülöttek születési súlyát és a gestaciós hetet. Kutatásom során a megvizsgált 100 újszülöttből 52 lány újszülött volt. Ebből 14 lány az első csoportba volt sorolható (nincs probléma), 11 a második csoportba (közepes stressz), míg 27 a harmadik csoportba (jelentős stressz). Az ábrából egyértelműen leolvasható, hogy azon várandósoknak, akik alacsonyabb fokú stresszhelyzeteket éltek át, nagyobb súlyú lány gyermekeik születtek, míg a 23

magasabb fokú stressz helyzeteket átélt várandósok gyermekei kisebb súllyal, ezáltal alacsonyabb percentilis értékkel születtek. 2. ábra A várandósság alatti stressz és az újszülött születési súlya közötti kapcsolat a lányokra vetítve A következő ábrán (3. ábra) a fiú újszülöttek születési súlya látható, szintén a várandósság alatti stressz figyelembe vételével. A várandósság alatti stresszre vonatkoztatott kategorizálás ugyanaz, mint az előbb említett lány újszülöttek esetében, valamint a percentilis értékek alapján történő csoportosítás is megegyezik az előzővel. Az összesen 48 fiú újszülöttből 13 esetében az anya nem élt ált különösebb megrázkódtatást a várandóssága alatt, 9 esetében volt az édesanyja várandóssága alatt közepes fokú stresszhelyzet, míg 26 gyermek esetében a várandós jelentős stresszes eseményeken esett át. A diagramm alapján itt is jól megfigyelhető, hogy a közepesen és a jelentősen stresszes várandósok gyermekei alacsonyabb percentilis kategóriába sorolhatók. 24

3.ábra A várandósság alatti stressz és az újszülött születési súlya közötti kapcsolat a fiúkra vetítve 4.2. Az anyai stressz és az újszülött gesztációs kora közötti kapcsolat Tudjuk, hogy a várandósság 40 terhességi hétből áll, a 37. hét előtt 2500 gramm alatti súllyal született gyermekeket koraszülötteknek szoktuk nevezni, míg a 41. terhességi héttől fölfelé túlhordásról beszélünk. A 100 újszülöttet megvizsgáltam abból a szempontból is, hogy hogyan befolyásolhatja, vagy hogy befolyásolhatjae egyáltalán a várandósság alatti stressz az újszülöttek gesztációs korát. Szintén külön csoportba soroltam a lány és fiú újszülötteket. A következő ábrán (4. ábra) a lány újszülöttek gesztációs kora látható figyelembe véve a várandósság alatti stresszt. A kategorizálás alkalmával azt vettem figyelembe, hogy hányadik terhességi hétre születnek az újszülöttek, illetve hogy melyik volt a legkisebb és legnagyobb gesztációs hét. Ez alapján 3 csoportot alakítottam az elemzés folyamán, ezek a csoportok a következők: 31-36.terhességi hét között születettek, 37-40.terhességi hét között születettek, 25

illetve a 40. terhességi hét betöltése után születettek. A várandóssági stressz három kategóriája ugyanaz, mint a születési súlynál; nincs probléma, közepes stressz, jelentős stressz. Az ábrából jól kiolvasható, hogy lány újszülöttek esetében, ha az anya nem élt át stresszt a várandóssága alatt, akkor a gyermek időre születik és nincs koraszülés, azonban ha már közepes fokú stresszhelyzetek jelentek meg a várandósság alatt, előfordulhat, hogy az újszülött kicsivel korábban érkezik a vártnál. Ha azonban jelentős volt a stresszhelyzet az újszülöttek gyakran születnek jóval idő előtt és számítanak így koraszülöttnek. 4.ábra Az anyai stressz és a lány újszülöttek gesztációs kora közötti kapcsolat Fiú újszülötteknél az eredmény azt mutatja, hogy esetükben a terhesség alatt átélt stressz kisebb mértékben gyakorol hatást a gesztációs időre. Látható ugyan, hogy azok a várandósok, akiket jelentős fokú stressz ért, korábban hozhatják világra gyermeküket, ugyanakkor szép számmal vannak olyan újszülöttek, akik a 37-26

40.terhességi hét között születnek, holott az édesanyjuk a várandóssága alatt komoly megpróbáltatásokon esett át. Igaz az is, hogy a 31-36.terhességi hét között csak olyan fiúk jönnek a világra, akiknek az édesanyját magas fokú stressz érhette a várandósság alatt, és az is megfigyelhető, hogy a 40. terhességi hét fölött csak olyan fiúk születnek, akiknek az édesanyja mindenféle nehézség nélkül éli át a várandósság 9 hónapját. 5. ábra A várandósság alatti stressz és a fiú újszülöttek gesztációs kora közötti kapcsolat Szeretném összehasonlítani a fiúkat és lányokat a stressz hatásfoka, a születési súly és a terhességi hetek alapján. 27

6.ábra Fiúk és lányok összehasonlítása a várandósság alatt átélt stressz hatásfok alapján Ezen az ábrán (6.ábra) látható, hogy a 100 újszülöttből, akiket vizsgáltam, majdnem egyforma arányban születtek fiúk és lányok, és arányaiban az őket ért stressz hatás is hasonlóképp alakult. 7.ábra A fiúk és lányok közötti különbség a percentilis értékek alapján 28

Ebből az ábrából (7.ábra) egyértelműen kiderül, hogy a lányok magasabb percentilis értékekkel jönnek a világra, figyelembe véve azt, hogy milyen fokú stressz hatásnak voltak kitéve az anyaméhben. 8.ábra A fiúk és lányok közötti különbség a terhességi hetek alapján. Ezen az ábrán (8.ábra) próbáltam összehasonlítani a fiúkat és lányokat, hogy mekkora gesztációs hétre születnek. Megfigyelhetjük, hogy jóval több lány születik a 31-36.terhességi hét között, mint amennyi fiú. Úgy gondolom, hogy ebben az esetben a nemek közti eloszlást befolyásolhatják a várandósság alatt átélt stresszhelyzetek. 4.3. Az anyai stressz és az Apgar pontszám változása közötti kapcsolat Hipotéziseim között szerepelt, hogy a várandósság alatti stressz szint emelkedésével csökkenhet- e az újszülött fizikai állapotának megítélésére szolgáló Apgar pontszám egy perces és öt perces értéke? 29

Kutatásom eredménye ezt a feltételezésemet nem bizonyítja, ugyanis a 100 újszülöttből minden gyermek szinte kivétel nélkül egyforma Apgar-pontszámot kapott az egy perces és öt perces vizsgálatok alkalmával. Ebből én azt a következtetést vonom le, hogy valószínűleg a várandósság alatt átélt anyai stressz nem befolyásolja az újszülött fizikai állapotát felmérő Apgar-pontszám egy perces és öt perces értékét. 4.4. A vizsgált gyermekágyasok A vizsgálatban részt vevő szült nők összesen 100-an voltak. Igyekeztem kihagyni az ikreket szülőket, ugyanis nem biztos, hogy egy anya esetén kétszer ugyanaz a stressz hatás azt a reális eredményt mutatta volna, mint az egygyermekes édesanyák esetében. A vizsgálatban részt vevő szült nők 18 és 40 év közöttiek csoportjába tartoztak. Iskolai végzettségük a 8 általánostól egészen a főiskoláig terjedt, azaz nagyon változó volt. 30

5. Következtetések, javaslatok A szakdolgozatom I. fejezetében megfogalmazott hipotézisekre, feltételezésekre a következő válaszokat kaptam: - Az újszülöttek születési súlya lányok és fiúk esetében is egyértelműen alacsonyabb volt, ha az édesanyjuk a várandósság alatt olyan stresszhelyzeteken, rossz élményeken esett át, amelyek a jelentős stressz kategóriába tartoznak. Ezáltal úgy gondolom, hogy a feltételezésem igaznak bizonyult, vagyis a várandósság alatti stressz szint emelkedésével csökken az újszülöttek születési súlya. - Az újszülöttek gesztációs korának vizsgálata során a lányok esetében egyértelműen kimutatható volt, hogy ha édesanyjuk a várandósság alatt nehéz helyzeteken esett át, esetleg negatív élményekkel kellett megküzdenie, akkor jóval korábban hozta a világra gyermekét. Fiúk esetében is érzékelhető volt ugyanez a tendencia, azonban ez az eredmény azt bizonyítja, hogy egy fiú magzatra kisebb hatást gyakorol az édesanyja életében jelen lévő stressz. Megfigyelhető, hogy a várandósságuk alatt jelentős stresszhelyzettel szembekerülő anyukák fiú gyermekei között alacsonyabb a koraszülöttek aránya, mint a lányoknál, a közepes stresszt átélő kismamák esetében pedig koraszülés csak lány újszülötteknél fordult elő. Ennek ellenére úgy gondolom, mivel a kis számadatok is valamelyest ezt mutatják, hogy azon feltételezésem, miszerint a várandósság alatti stressz szint emelkedésével csökkenhet az újszülött gesztációs kora szintén igaznak bizonyult. - Az újszülöttek Apgar pontszámának vizsgálata egyáltalán nem volt meggyőző, ugyanis szinte mindegyik újszülött 10-es pontszámot kapott ötperces Apgar értéknek. 31

Ezért úgy gondolom, hogy az a feltételezésem, mely szerint a várandósság alatti stressz szint emelkedésével csökkenhet az újszülött fizikai állapotának megítélésére szolgáló Apgar-pontszám egy perces és öt perces értéke, nem bizonyosodott. A fő hipotézisem az volt, hogy a várandósság alatti stressz hatással lehet az újszülött állapotára. Ebből igazolódott az, hogy a születési súlyt és az újszülöttek gesztációs korát befolyásolja a várandósság alatti stressz, ezért - még ha az újszülöttek fizikai állapotának megítélésére szolgáló Apgar pontszám nem is mutat összefüggést a terhesség alatti stresszhelyzetekkel - úgy gondolom, hogy a fő hipotézisem is bebizonyosodott. Tehát kijelenthetjük, hogy a várandósság alatti stressz hatással van az újszülött állapotára. Szakdolgozatom készítése során arra a kérdésre is szerettem volna választ találni, van-e lehetősége egy védőnőnek arra, hogy segítséget nyújtson a családoknak abban, hogy kiküszöböljék a stressz hátrányos hatásait. Kutatásaim és saját tapasztalataim is azt mutatják, egy ember életében nagyon sok stresszor tényező van. Ezek nagyobbrészt elkerülhetetlenek, hiszen az élet velejárói, így arra a megállapításra jutottam, hogy ezek megelőzése csak nagyon nehezen lehetséges. Véleményem szerint egy kismama életében már maga a várandósság ténye is egyfajta stresszhelyzet pozitív vagy negatív értelemben. Szerencsés esetben a kismama élményként, örömként éli meg terhességét, és ilyen esetben valószínűleg könnyebben megbirkózik az őt érő negatív ingerekkel, azonban egy nem kívánt, rosszkor besikerült kisbaba már alapból megrázkódtatást jelent, vagyis adott a várandósság alatti stresszhelyzet. Úgy gondolom, ez az a helyzet, amelyben a legnagyobb szerep jut egy védőnőnek. Munkája során már gyermekkortól fel kell készíteni a lányokat a későbbi gyermekvállalásra, hiszen ha egy fiatal nem véletlenül esik teherbe, 32

hanem tudatosan készül a gyermekvállalásra, a várandóssága nem fog problémát jelenteni. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartom azt is, hogy a védőnő a várandós kismamákat is támogassa. Fontos a megfelelő felvilágosítás, hogy a kismama számára a terhesség alatti változások ne ijedtséget, hanem élményt jelentsenek. A védőnő szintén fontos partner lehet egy felmerülő válsághelyzetben is, hiszen közel áll az anyukákhoz, és nehéz helyzetekben akár támaszt is jelenthet a szülőknek, amikor egy kiadós beszélgetés lelkileg mindennél többet ér. 33

6. Összefoglalás Kutatást végeztem a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Szülészet - Nőgyógyászati osztályán, ahol a 2013. Január 24. és 2013. Augusztus 22.-e között szült nőket és újszülötteiket vizsgáltam. Felmérésem során azt próbáltam kideríteni, hogy a várandósság alatti stressz befolyásolhatja-e az újszülöttek születés utáni állapotát? Az újszülötteket nemenkénti csoportosításban vizsgáltam, figyelembe véve a születési súlyt, a gesztációs kort, illetve a fizikai állapot felmérésére szolgáló Apgar pontszámok egy perces és öt perces értékét. Munkám során megismerkedhettem a stressz komolyabb következményeivel, szövődményeivel, a várandósságra kifejtett káros hatásaival. Nagy segítségemre voltak a munkámban a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Védőnői, akik az adatok feltárásában és a gyermekágyas anyákkal való kapcsolatfelvételben nyújtottak segítő kezet. Felméréseim eredményéből kitűnik, hogy összességében a várandósság alatti stressz negatívan befolyásolja az újszülöttek születés utáni állapotát. Leendő védőnőként fontosnak tartom, hogy felhívjam a várandós nők és családjuk figyelmét arra, hogy a stressz nem csak a várandós nőkre nézve jelent veszélyt, hanem egy új generációra is. Meg kellene az emberekkel értetni, hogy a kialakult rossz helyzeteket lehetőleg megelőzni, vagy ha ez nem lehetséges, kezelni kell. Mert véleményem szerint egy olyan életeseményt, amely a várandós nőt a jelentős krízishelyzet felé viszi, sok esetben meg lehet előzni és célszerű is azt tenni, illetve lehetőség szerint támogatni abban, hogy a lehető legkevesebb lelki sérüléssel vészelje át. Ezek a helyzetek nem csak az anyát, hanem a gyermekét is veszélyeztetik, és nem csak magzati vagy újszülött korban, hanem később akár egy egész életen át kísérhetik. Védjünk magunkat és 34

ezáltal gyermekeinket, mert egy felnövekvő generáció egészségi állapotáért mindig az ő szüleik a felelősek. 35

IRODALOMJEGYZÉK 1. Berkő Péter: Szülészet-nőgyógyászat, Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2006 2. Berkő Péter: Szülőnők kézikönyve, SpringMed Kiadó Kft., Budapest, 2010 3. C. Molnár Emma: Az anyaság pszichológiája, Akadémia Kiadó, Budapest, 1996 4. Hidas György-Raffai Jenő: Lelki köldökzsinór, Helikon Kiadó Kft., Budapest, 2007 5. Kállai János - Varga József - Oláh Attila: Egészségpszichológia a gyakorlatban, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2007 6. Lampé László: Szülésznők könyve, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2006 7. Michael Cole - Sheila R. Cole: Fejlődéslélektan, Osiris Kiadó, Budapest, 2003 8. Raffai Jenő: Megfogantam, tehát vagyok, Útmutató Kiadó, Budapest, 1999 9. Ranschburg Jenő: Szülők könyve, Saxum Kiadó Bt.,2007,2009 10. Selye János: Életünk és a stressz, Akadémia Kiadó, Budapest, 1965 11. Selye János: Stressz distressz nélkül, Akadémia Kiadó, Budapest, 1976 12. Szebeni Jánosné: Rekreáció és egészség, azaz az egészség legyen a könnyebb választás című cikk, Budapest, 2010. 13. Szél Éva: A gyermek fejlődése, táplálása, gondozása, Semmelweis Kiadó, Budapest, 1996 36

14. Victoria Clayton - Stuart Fischbein - Joyce Wickl: Terhesség félelem nélkül, Hajja és Fiai Könyvkiadó, Debrecen, 2006 15. http://hu.wikipedia.org/wiki/egészség 37

MELLÉKLETEK 38

39

1. táblázat 40

2. táblázat 41

3. táblázat 42