A rekreáció elmélete és módszertana 2.

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA SPORTTUDOMÁNYI INTÉZETE Boda Eszter Herpainé Lakó Judit A rekreáció elmélete és módszertana 2. A rekreáció és a szabadidő eltöltésének színterei, speciális területei és formái EKF Líceum Kiadó Eger, 2015

Szerzők Boda Eszter, Herpainé Lakó Judit Szerkesztő Dr. Révész László, Dr. Bíró Melinda Szakmai lektor Dr. Benczenleitner Ottó Anyanyelvi lektor Vasné Varga Judit Készült: a TÁMOP-4.1.2.E-15/1/Konv-2015-0001 ''3.misszió'' Sport és tudomány a társadalomért Kelet-Magyarországon projekt keretében ISBN 978-615-5509-98-8 Az Eszterházy Károly Főiskola tankönyve A kiadványért felelős az Eszterházy Károly Főiskola rektora. Megjelent az EKF Líceum Kiadó gondozásában. 2015 1

Herpainé Lakó Judit A kötet szerzői Testnevelő tanár, okleveles művelődésszervező, adjunktus (EKF) Az Eszterházy Károly Főiskolán szerzett testnevelő tanár és művelődésszervező diplomát. Tanulmányait a Pécsi Tudományegyetemen folytatta tovább, ahol okleveles művelődésszervezőként végzett. Emellett megtanulta a fazekas mesterséget, számos kulturális célú civil szervezet tagja, vezetője lett. Gyerekkora óta szervez kulturális, közművelődési és sportprogramokat, rendezvényeket. Tájfutás sportágban segédedzői végzettséggel rendelkezik, jelenleg is aktív szenior versenyző és versenybíró, versenyrendező. Főiskolai tanulmányai végeztével az egri Forrás Gyermek- Szabadidőközpontban művelődésszervezői, kultúraközvetítői munkát kapott. Ezután az Eszterházy Károly Főiskola Közművelődési Tanszékére került, ahol 14 éven keresztül tanított. 2015 óta a Sporttudományi Intézet adjunktusa. Több felsőoktatási szak akkreditációs munkáiban vett részt, akkreditált pedagógustovábbképzések létrehozója és oktatója, Európai Uniós és hazai projektek megvalósítója, projektmenedzsere. A Testnevelési Egyetem Doktori Iskola Nevelés- és Sporttudományi Programjának doktorandusza. Boda Eszter Sportmenedzser, főiskolai tanársegéd (EKF) Az Eszterházy Károly Főiskolán szerzett sportszervező diplomát 2009-ben, eseményszervező és rekreáció-turisztika specializációval kiegészítve. 2011-ben a Semmelweis Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Kar és a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának közös mesterképzésének keretében sportmenedzserként végzett. 2014-ben a Fitness Akadémián szerzett aerobik sportedzői végzettséget. Jelenleg doktoranduszhallgató a Debreceni Egyetem Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolájában. 2015 februárjától dolgozik az Eszterházy Károly Főiskola Sporttudományi Intézetében. Főbb kutatási területei közé tartozik a rekreáció, valamint a sport- és szabadidő gazdaság. 2

TARTALOM 1. A rekreáció irányzatai, az indoor és az outdoor irányzatok... 5 Outdoor rekreáció... 5 Egészségmegőrző rekreáció... 6 Fitnesz... 6 Üzemi-munkahelyi irányzat... 7 Wellness irányzat... 8 Sportági irányzat... 9 Élménykereső rekreáció... 9 Extrémsport irányzat... 10 Fun sport irányzat... 11 Kalandsportok... 12 Teljesítményelvű irányzat... 12 Összefoglaló táblázat... 12 A sportterek kialakulásának történeti áttekintése... 14 Rekreációs sportlétesítmények...16 Építő játszókert...16 Vizes játszókert...16 Sport játszókert...16 Közlekedési játszókert... 17 Kaland-játszókert, kalandpark... 17 Botanikus- és kisállatkert... 18 Felnőttek kertje... 18 Erdei tornapálya... 18 Szabadidőközpont...19 Rekreációs létesítmények tervezésének szempontjai...19 2. A rekreációs és a civilizációs betegségek... 22 2.1. Életkórok életkorok I. és II.... 22 2.2. Életkórok életkorok I. és II.... 24 Magzati élet/áldott állapot (0-40. hét)... 26 Gyermekkor... 27 Felnőttkor... 30 Időskor... 32 3. A rekreációs élmény, a totális élmény (Flow) fogalma, jellemzői, kapcsolata a sporttal... 33 3

4. A rekreáció mozgásanyaga és csoportosítása... 36 Munkamánia, a rekreáció mint alternatíva-gyógymód... 36 Nem sportág jellegű mozgásos tevékenységek... 38 Hobbi jellegű tevékenységek... 38 Sport-rekreációs tevékenységek... 40 Aerob sportok... 40 Esztétikai sportok... 41 Munkamánia és a rekreáció mint alternatíva-gyógymód... 43 5. A munkahelyi egészségfejlesztés lehetőségei... 46 Fogalmi tisztázás... 46 Kialakulása... 48 Az egészségfejlesztés területei... 48 Kutatások, eredmények számbavétele, már futó és jól működő egészségfejlesztő programok... 50 Felhasznált irodalom... 56 Iskolai rekreáció, szabadidő-szervezés az iskolában... 59 6. Az iskolai szabadidő-szervező... 60 A szabadidő-szervező helye és szerepe az iskola életében...61 A szabadidő-szervező kötelességei, elvárások...61 A szabadidő-szervező lehetőségei... 62 Együttműködés... 62 7. Szabadidő-eltöltési irányzatok, a szabadidőről vallott nézetek változásai... 65 8. Különböző lakossági rétegek és csoportok rekreációja... 70 8.1. Különböző lakossági rétegek és csoportok rekreációja életkorok szerint... 70 Gyermekkorúak rekreációja... 70 8.2. Különböző lakossági rétegek és csoportok rekreációja, nők és férfiak rekreációja... 88 8.3. Különböző lakossági rétegek és csoportok rekreációja, veszélyeztetett társadalmi rétegek és csoportok rekreációja... 89 9. Hazai és nemzetközi rekreációs szervezetek és irányzatok. A szabadidősport területének felépítése hazánkban, magyarországi rekreációs szervezetek.... 90 A rekreáció nemzetközi szervezetei... 90 Hazai szervezeti hálózat... 90 Felhasznált irodalom... 94 4

1. A REKREÁCIÓ IRÁNYZATAI, AZ INDOOR ÉS AZ OUTDOOR IRÁNYZATOK A rekreáció színterei, létesítmények (indoor-outdoor helyszínek, outdoor létesítmények, parkok, ismert parkok, jelentőségük) A rekreáció fejlődése és fogalmának kialakulása kapcsán korábbi tananyag keretén belül már beszéltünk arról, hogy a technikai fejlődés életmódváltást és sok esetben sajnos negatív irányú változást hozott. Ennek ellensúlyozására a különféle társadalmi csoportok más-más tevékenységi formákat részesítettek előnyben, így a rekreációs irányzatokat a felhasználó célja szerint szokták differenciálni. Konkrét irányzatok kialakulásáról az 1940-50-es évektől beszélhetünk, melyek létrejöttét különböző demográfiai, politikai és gazdasági változások előzték meg. A legnagyobb ráhatással a 70-es évektől bekövetkezett információs forradalom és az ezredfordulóra jellemző globalizáció voltak (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). A fizikai rekreáció ennek megfelelően három jellegzetes irányban fejlődött. Kialakulását tovább segítette még a divat és az irányító szakemberek felkészültsége, valamint beállítottsága. A három irányzat az outdoor (természetbe vágyódás), az egészségmegőrző (fitnesz, wellness) és az élménykereső (extrém, fun, kaland) (Kovács, 2004). Ismerkedjünk meg részletesen is az egyes irányzatokkal és altípusaival. Outdoor rekreáció Kialakulását az urbanizáció kényszerezte, vagyis a természettől való eltávolodás. Létrejöttét a szabad levegőn végzett mozgás iránti nosztalgia is kiváltotta, amely tulajdonképpen a zsúfolt életterektől való menekülést jelentette. Eszközei a természetben végzett valamennyi rekreációs célú mozgás (pl. séta, kirándulás, futás, sífutás, téli túrázás, evezés, kerékpározás, görkorcsolyázás stb.), melyeket csoportosíthatjuk az alábbiak szerint: hegyi-erdei; kerekes; téli; vízi; légi. Külön csoportját képezik a nem sport-típusú tevékenységek, mint például különböző kertészkedés jellegű tevékenységek (virágültetés, metszés stb.), az erdőkben, mezőkön való gyűjtögetés (gombászás, virággyűjtés, bogyógyűjtés stb.), a grillezés és bográcsozás, a nem megélhetési horgászat és vadászat (Kovács, 2004). Az egyetlen fontos tényező, hogy ezek ne megélhetési indíttatásból, hanem kikapcsolódásként valósuljanak meg. Legfőbb célközönsége a 5

kezdeti időkben fiatal felnőttekből állt, majd egyre inkább eltolódott az érett felnőtt és az idős korosztály irányába (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). Az irányzathoz köthető mozgások, tevékenységek inkább alkalmi jellegűek. 1.kép egészségmegőrző rekreáció Egészségmegőrző rekreáció A következő nagy mérföldkő a városiasodás és a rohamos technikai fejlődés következtében bekövetkezett egészségi állapotromlás volt. Ebben az időszakban egyre több riasztó adat került nyilvánosságra, melyek tettre ösztönözték a szakembereket. A civilizációs ártalmak (környezetünk romlása, stressz, túlfogyasztás stb. lásd később részletesen) következtében rohamosan nőtt az úgynevezett civilizációs betegségekben (szív- és érrendszeri, daganatos, mozgásszervi, idegrendszeri) szenvedők aránya. Ezek hatására terjedt el elsősorban a fejlett országokban az egészségmegőrző rekreáció és annak irányzatai (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). A szakirodalmak három irányzatot különítenek el, lássuk ezeket részletesen. Az első a fittségi irányzat, mely további két típusból tevődik össze: a fitneszből és az üzemi-munkahelyi irányzatból. Fitnesz 6

A civilizációs ártalmak felismerésével párhuzamosan kezdett kialakulni egy új őrület, az arányos test divatja. Ez a férfiaknál főleg a speciális kondicionáló gépek használatában (Arnold Schwarzenegger és a body building sztárok), a hölgyeknél az aerobic jellegű mozgásformák elterjedésében realizálódott (Jane Fonda). A mozgás előtérbe kerülése mellett a fiatalok, főként a tinédzserek egy része szigorú és egészségtelen diétával próbálta megőrizni vonalait, ennek kapcsán beszélhetünk a body terror fogalmáról. Napjainkban szerencsére az irányzat kíméletesebb változatai figyelhetők meg (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). 2. kép: rekreáció a mozgás jegyében (FittAréna 2015. Dechatlon Magyarország által fotózva) Üzemi-munkahelyi irányzat Az első kezdeményezések már a II. világháború előtt fellelhetők az USA-ban, elterjedésének virágkora mégis a 70-es évekre tehető. Ekkor kezdték felismerni a munkáltatók fontosságát és szükségességét. A közelmúltban, kiemelten az ezredforduló időszakában, a fejlett, nyugati országokban erőteljesen megnőtt a jelentősége, ami miatt már önálló irányzatként kezeli a szakirodalom. Az irányzat a munkavégző-képesség növelését, a csapatépítést, a team-munka javítását és a stressz-oldást célozza meg elsősorban. Célközönsége ebből kifolyólag a nagyobb munkavállalói létszámmal működő vállalatok dolgozói, multinacionális cégek (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). 7

3. kép: Munkahelyi aktivitás szerepe egyre nagyobb kell, hogy legyen (https://peakshop.hu/man/munkahelyi-mozgas/) Wellness irányzat A wellness gyökerei az öreg kontinensen, a wellness atyjának tartott Sebastian Kneipp (1821 1897) nevéhez köthetők. Kneipp egy dél-németországi kolostort vezetett, és papi hivatásának gyakorlása mellett az egészséges életmód elveinek kimunkálásán is munkálkodott. Filozófiájának alapelemeiként az alábbiakat fogalmazta meg: phytoterápia (gyógynövények alkalmazása) dietetika (egészségcélzatú táplálkozás) mozgásterápia testi-lelki egyensúly (a fizikai aktivitás és a pihenés, kikapcsolódás egyensúlya) hidroterápia (fürdőkultúra) Napjainkban magán a Kneipp-kúrán a hideg-melegvizes kezelés váltakozását értjük. A wellness számára komplex értelmű az emberi egészség, mely során feltételezi, hogy az egyén maga is aktívan tesz annak megőrzése érdekében, és nemcsak a prevenció által, hanem pszichés állapotának és értelmi képességeinek egyensúlyban tartásával is. Az irányzat központjában a test és lélek kényeztetése áll, a jól megélt életörömnek pedig kiemelt figyelmet szán. E köré gyűjt minden olyan eljárást és tevékenységet, mely a tudatosan kialakított élet megélését/átélését segíti. Nézzünk néhány példát az eljárásokra és tevékenységekre: szépségkezelés, masszázs, meditáció, relaxáció, jóga, Tai Chi, sportprogramok, egészséges táplálkozás, egészséges anyagok használata, valamint a stressz-oldás és stressz-kezelés. Célközönségét a felnőtt korosztály jelenti, de kialakítottak wellness-oázisokat az idősebb korosztályoknak is, me- 8

lyek egyre népszerűbbek mind külföldön, mind hazánkban (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). 4. kép a wellness kapcsolódási területei (http://www.tamuc.edu/campuslife/campusrecreation/wellness/default.aspx) Sportági irányzat Az irányzat az iskolai testnevelés során vagy a fiatal korban egyesületi vagy egyéb szervezeti keretek között űzött sportjátékokat hivatott továbbvinni és lehetőséget biztosítani a sportolni vágyóknak a mozgásra. Főként a fiatal felnőttek és a középkorúak körében népszerű és elterjedt. Általában, mint az a rekreációs sportmozgás végzésére alapvetően is jellemző, a tevékenység öröméért űzik, de a fizikai és szellemi kondíció megőrzése mellett a teljesítmény, a versengés is fontos szerepet kaphat (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). Élménykereső rekreáció A rekreáció harmadik és legfiatalabb irányzatának népszerűségét az adja, hogy a benne résztvevőknek valamilyen értelemben vett kihívást jelent. Ez lehet fizikai, pszi- 9

chés, vagy akár akarati, melynek izgalmát a valódi vagy vélt veszély átélése adja. Kialakulása és elterjedése az utóbbi évtizedekre tehető, oka pedig a munkahelyi teljesítménykényszer, a monoton munkavégzés és a gépek uralta világ elől való menekülés volt. Az emberek számára vonzó volt, hogy még ha rövid időre is, de kiszakadhattak a mindennapokból és egy nagy adag adrenalin-lökettől szinte azonnal élményt élhettek át. Célközönsége elsősorban a fiatalok és a fiatal felnőttek, de egyre nagyobb százalékban jelenik meg a középkorúak körében is. Négy irányzatát különbözteti meg a szakirodalom, ezek az extrémsportok, a fun sportok, a kalandsportok és a kissé kilógó teljesítményelvű rekreáció (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). Extrémsport irányzat Sokan divatosan adrenalin-sportok -nak is nevezik, hiszen az irányzathoz sorolt és köthető tevékenységek esetében hirtelen adrenalin-szintemelkedés lép fel. Tipikus előfordulása például a levegőben való manőverezés (repülés, sárkányrepülés stb.), illetve a zuhanás közben (ejtőernyőzés, bungee jumping, bázisugrás stb.), a vízben (pl. windsurfözés, wakeboardozás, vízisízés, rafting, búvárkodás stb.) és a szárazföldön (pl. motocross, rally, Via Ferrata, mountain boarding, aszfaltszánkózás stb.) átélt élmények. Ide kell sorolni az energiafelhasználásban extrém igénybevételű sportokat is 5. kép extrém sport bázisugrás (http://offline.hu/kikapcs/2013/09/a-vilag-legjobbextremsport-kepei-red-bull-illume-2013-gyoztesei) (pl. szupermaraton, Ironman versenyek). Léteznek olyan tevékenységek, ahol a kettő ötvöződik, vagyis az extrém energiafelhasználás együtt jelentkezik a különleges ve- 10

szélyhelyzettel (pl. magashegyi expedíciók, hosszú távú tengeri vitorlázás stb.) (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). Fun sport irányzat A fun sport mint fanatizmust, megszállottságot jelent az adott sportághoz vagy csapathoz, sportolóhoz. Az aktív fun sportoló minden szabad percét kihasználva űzi kedvenc sportját, erős érzelmi kötődést mutatva, mely sokszor az átlagember számára már betegesnek is tűnhet. A passzív résztvevő, gyakorlatilag a fanatikus szurkoló, vagyis egy olyan sportfogyasztó, aki ténylegesen nem űzi a sportágat, de annak minden jelentősebb eseményén részt vesz, ha teheti. Főként kognitív vagy érzelmi vonalon kötődik a sportághoz, vagy akár egy-egy csapathoz, sportolóhoz. A hatalmas szurkolótáborral rendelkező csapatokra mindenki tudna számos példát mondani, ide sorolhatóak például az FC Barcelona futball vagy akár kézilabda csapata, a Real Madrid focistái, a New England Patriots amerikai futball csapata, a Los Angeles Lakers vagy a Miami Heat kosárlabda csapata és még folytathatnánk a sort. Az irányzat célközönsége igen széleskörű, a serdülőkorúaktól egészen a felnőttekig találkozhatunk fanatikusokat. 6. kép: fanatikus szurkolók (http://www.mob.hu/jegkorong-nagy-ero-lehet-a-szurkoloklelkesedese) 11

Kalandsportok A szakirodalom gyakran kalandturizmusként említi, mivel kalandról csak a megszokott életvitelhez, környezethez képest történő eltérés esetén beszélhetünk, mely legtöbbször turisztikai tevékenység során valósul meg. Sokak számára különös élmény lehet pl. a sátorban alvás, az éjszakai horgászat vagy a veszélyes tengerszakaszon való búvárkodás. Egy-egy kalandtúra alkalmával rendkívül lényeges a képzett vezető jelenléte, aki ismeri és képes betartatni a biztonsági és környezetvédelmi előírásokat. Az irányzat célközönsége főleg a fiatalok és fiatal felnőttek, de napjainkban egyre inkább jellemző, hogy szívesen csatlakoznak az idősebb korosztály tagjai is ilyen kalandtúrákhoz (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). Teljesítményelvű irányzat Az irányzat igen szűk réteg számára létezik, hiszen rendkívüli előképzettséget és kondíciót feltételez. Kissé ki is lóg az élménykereső irányzat többi irányzata körül. Jó példája a triatlon sportág, vagy hazai rendezvények közül például a Balaton-átúszás, nemzetközi színtéren pedig például a New York maraton. Célközönsége a fiatalok és fiatal felnőttek, valamint az egykor intenzíven sportoló, az élsportból kiöregedett középkorú felnőttek (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). Összefoglaló táblázat Rekreáció típusa Outdoor Egészségmegőr ző Változatai Kiváltó okai Jellemzői Rekreációs célú sporttevékenység a szabadban Természetbe vágyódás Urbanizációtól való menekülés Kertészkedés Gyűjtögetés a szabadban Fitnesz irányzat Üzemimunkahelyi rekreáció irányzat Sportági irányzat Wellness irányzat Civilizációs ártalmak Arányos test divatja felerősödése Aerobic, testépítés Romló morbiditási, Kíméletes/kíméletlen diéta mortalitási adatok Betegállományban töltött Munkavégző-képesség nö- napok magas száma velése Team-munka előtérbe Csapatépítés kerülése Stressz-oldás Fiatal korban űzött Fiatal korban űzött sportok sportjátékok továbbélésének továbbélése igénye Teljesítmény, versengés Holisztikus felfogás felerősödése Új életstílus Pszichés egyensúly megte- 12

remtése Relaxáció, szépségkezelés, masszázs, táplálkozás Extrém energiafelhasználás Extrémsport Menekülés a munka teljesítménykényszeréből Adrenalin-függőség irányzatok Különleges tevékenység keresése Kalandsportozása Monotónia ellensúlyo- Közös, kalandos élmény keresése Érzelmi kötődés a választott sporthoz Hagyományos társadalmi értékek háttérbe Sajátos szubkultúra Fun sportok Élménykereső szorulása Aktív vagy passzív fanatizmus Teljesítményelvű rekreális állapot Kivételesen jó kondicioná- Versenysportolói pályafutás amatőr folytatása ció Intenzív sportolói múlt 1. táblázat: a rekreáció irányzatai (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011) 13

A rekreáció színterei, létesítmények (indoor-outdoor helyszínek, outdoor létesítmények, parkok, ismert parkok, jelentőségük) 7. kép: a new yorki Central Park régen (http://haerdekel.hu/regen-es-mostnew-york/) A sportterek kialakulásának történeti áttekintése Sportolásra alkalmas területeket, stadionokat már az ókorban építettek, gondoljunk csak a gymnasiumra vagy az ókori olimpiák helyszínére. Még a sötét középkor városaiban is voltak szabadtéri és fedett sportpályák, habár abban a korban nem a testmozgás állt a mindennapok központjában. Korábban már említettük, hogy az ipari társadalmak megjelenésével növekedett az igény a testmozgásra és a sportolásra. Az USA-ban és Nyugat-Európában a szabadidő növekedésével a városi lakosság rekreációs igényeinek kielégítésére a sportépítészet önálló területté vált és egyre fontosabb szerepet kapott. A város élhetőbbé tétele mozgalom keretén belül az 1900-as évek elején alakultak ki az első nagyvárosi parkok Londonban, Párizsban, New York- 14

ban, Berlinben, és ekkor született meg a budapesti Városliget is. Az 1890-es években, Krakkóban építették meg az első multifunkcionális parkot, amit megálmodójáról a későbbiekben Jordan kertnek neveztek. A fejlett országokban a szabadtéri rekreációs parkok mellett megszületett az igény az úgynevezett multifunkciós létesítmények tervezése és építése iránt. Multifunkciós létesítményről beszélünk abban az esetben, ha a különböző sportigényeket kiszolgáló tereken túl kulturális, szórakoztató és szolgáltató tevékenységek folytatására is alkalmasak. A 20. század elején egyre nagyobb figyelmet kapott a városi sportterek kialakítása. Le Corbusier, híres francia építész 1928-ban megjelentetett urbanizációs követelményeket tartalmazó listája már előírta, hogy minden új lakónegyed részére megfelelő méretű játszó- és sportterületeket kell biztosítani. Az első játszótérszerű parkokat kizárólag kisgyermekek számára alakították ki és csupán egy hintából, valamint egy homokozóból álltak. A nagyobb gyermekek mozgásigényének kielégítésére ekkor még úgy vélték az iskolai keretek/testnevelésórák a legmegfelelőbbek. Sörensen nevezetű dán építész volt az első, aki 1931-ben felvetette az építő játszótér gondolatát, mely később lim-lom, Robinson, építő és kaland játszótérként terjedt el világszerte (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). A II. világháború után gombamód kezdtek szaporodni Európa-szerte az egyre több és változatosabb játéklehetőséget nyújtó (mai értelemben vett) játszóterek. Játszótérnek nevezzük azt a játszóterületet, mely kisebb-nagyobb zöld területhez csatlakozik, és felszerelése lehetőleg minden korosztály igényeit kielégíti (vagyis már nem csupán a kisgyermekek szórakozását szolgálták). Egy másik rekreációs létesítménytípus a játszókert. Ez magasabb szintű, ahol a különböző korosztályok részére sokoldalú fizikai és pszichikai készséget fejlesztő játékok és játszószerek állnak rendelkezésre. Tisztázni kell a játszóhely fogalmát is. A játszóhely az egyes korcsoportok játékterülete, mely egysége lehet a játszótérnek is, de ami fontosabb, hogy mindenképpen része a játszókertnek. Vannak például olyan játszókertek, ahol az egyes játszóhelyek berendezése határozza meg a játszókert jellegét (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). A 2000-es évek elején a játszóterekre bevezették az EN-1176 és 1177-es biztonsági szabványt 15 Európai Uniós tagállamban, melyet Magyarországon 2008-tól kötelező betartani minden önkormányzati tulajdonú közterület és oktatási intézmény játszóterét üzemeltető szervezetnek. A szabványok egyik fő célja, hogy alkalmazásukkal minimalizálható legyen a játék közben bekövetkezett sérülések kockázata (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). Ennek érdekében szabályozzák a csúszdák, a hinták, a mászókák kinézetét, anyagát, méretét, de például magát a játszótér talajának borítását is (www.mszt.hu). 15

8. kép: EU szabvány játszótér (http://www.csuszda.eu/) Rekreációs sportlétesítmények A rekreáció szempontjából természetesen amennyiben az időjárási viszonyok lehetővé teszik, a legértékesebbek a szabadtéri sportterületek. Éppen ezért elsősorban a természetközeli és zöldterületet is tartalmazó sporttereket tartják a legfontosabbnak. Ismerjük meg részletesen a különféle létesítményeket. Építő játszókert Korábban már említettük kialakulását és kitalálóját, most nézzük mi is ez a rekreációs létesítmény. Fejleszti az alkotókészséget, a közösségi szellemet, ugyanakkor előkészít a társadalmi együttélésre. Feltétlen tartozéka egy raktárakkal, öltözővel, mosdóval ellátott épület, mely télen is használható. Továbbá fontos tartozék egy, a gyermekekkel jó kapcsolatot kiépíteni tudó játékvezető/animátor, aki a résztvevőkkel közösen vezeti az építő játszókertet (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). Vizes játszókert A nevével elárulja lényegét, vagyis központi eleme valamilyen vizes dolog, például ivókút, pancsoló, vízpermetező, vagy akár kisebb úszómedence. Főként a nyári hónapokban lehet kedvelt egy ilyen kert, ahol minden korcsoport kedvére pancsolhat a melegben. Népszerű lehet egy sekélyvizű csónakázó vagy csónakúsztató létesítése is. Fontos, hogy a vizes játszókert napos területen legyen, és szakszemélyzet irányítsa, felügyelje a játékot (animátor, úszómester, műszaki vezető) (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). Sport játszókert Maradva a játszókerteknél, az általános és középiskolások körében népszerű típus a sport játszókert. Kialakításában, felszerelésében egyértelműen és a nevéből adódóan is a sportjelleg uralkodik. Célszerű önkormányzati létesítményekhez, iskolákhoz kapcsolni a jobb kihasználtság és a szakszerű vezetés miatt. A sport játszókertben ki kell 16

alakítani labdajátékokra alkalmas pályákat (labdarúgás, kosárlabda, streetball, röplabda, strandröplabda, kézilabda, tollaslabda, asztalitenisz), különféle tornaszereket (mászórúd, kötél, gyűrű, nyújtó), célszerű futópályát, ugrógödör, valamint egyéb pályákat kialakítani a minél sokoldalúbb kihasználtság érdekében (roller, kerékpár, görkorcsolya, ügyességi és akadálypályák). Természetesen a felügyelő ember itt sem maradhat el (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). Közlekedési játszókert Kisiskolások és serdülők számára a valóságot utánzó útrendszerrel, sokféle változatos megoldást kínáló tanpályák. A közlekedési játszókert útjain a gyerekek felváltva közlekedhetnek, illetve irányíthatják a forgalmat (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). 9. kép közlekedési játszókert (http://tanpalya.hu/hu/kezdolap/tanpalya/gyermek-kozlekedesipark) Kaland-játszókert, kalandpark Magyarországon egyre népszerűbbek a különböző nehézségű kalandparkok. Ezek változatos felszínen kialakított, dombokkal, völgyekkel, patakkal, vízeséssel rendelkező játszóterületek. Felszerelése főleg természetes anyagú. Eszközeik lehetnek kötélpályák, pallók, csónakázó, mászófalak, barlangok, kilátótornyok, lengő kötelek stb. Kiválóan alkalmasak felnőtt- és gyermekcsoportok fogadására, csapatépítő programok lebonyolítására (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). A 17

felügyelő személyzet természetesen ennél a rekreációs létesítmény-típusnál is elengedhetetlen. 10. kép kalandpark (http://www.kalandparkcegled.hu/palyak/) Botanikus- és kisállatkert Fás növényekkel, lágyszárúakkal, gazdasági növényekkel és dísznövényekkel rendelkező parkegyüttes, ahol a gyermekek akár oktató nélkül is megismerkedhetnek a növények élővilágával. A parkhoz érdemes kis faházat építeni, esőtetővel kombinálva. A városi gyermekek számára különleges élményt nyújthat az állatokkal kiegészített játszókert, ahol megfigyelhetik a különféle háziállatok szokásait, és játszhatnak is velük (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). Felnőttek kertje A nevében is szerepel a célcsoportja, vagyis elsősorban a felnőttek részére alakítják ki. Más néven rekreációs kertnek is nevezik, ahol lehetőség van az aktív és a passzív pihenésre is. Általában csupán egy sövénnyel szokták elkülöníteni a gyermekek játszóhelyétől. Népszerű játékai a pingpongasztal, a mini golfpálya, a teke és lengőteke stb. Az aktív kikapcsolódás mellett lehetőséget kell biztosítani a passzív pihenéshez is, ezért csendes ülőhelyeket, olvasó- és sakkozó sarkokat is ki lehet alakítani, részben rögzített székekkel (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). Erdei tornapálya A város mellett található erdős részen alakítható ki, ahol az egész család egyszerre sportolhat. A pályán olyan eszközöket találhatunk, melyek alkalmasak az állóképes- 18

ség, az izomerő és az ügyesség fejlesztésére. Az erdei tornapályák az utóbbi időben sokat veszítettek népszerűségükből, valószínűleg a körülményes megközelíthetőség, illetve az infrastruktúra (büfé, mosdó) hiánya miatt (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, 11. kép erdei tornapálya (http://www.geocaching.hu/images.geo?id=50598&group=4203&table=cache_images) Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). Érdemes lenne újra divatba hozni, hiszen alacsony költségvetésből remek rekreációs lehetőséget biztosítanának sok ember számára. Szabadidőközpont Kombinált létesítmény, mely sokféle szabadidős tevékenység végzésére alkalmas, és ahol a család egyidejűleg megtalálja a különböző életkorúak és fizikai előképzettséggel rendelkezők számára a sokoldalú kikapcsolódási lehetőséget. Célszerű összefüggő, nagy területre tervezni a várost körülvevő zöldövezetben. A szabadidőközpont tartozékai a vendéglátó egységek, büfék, kávézók, éttermek is, illetve különféle sportolásra alkalmas létesítmények (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). Rekreációs létesítmények tervezésének szempontjai A szabadidősport létesítményeinek kialakítását az aktuális, folyamatosan változó, specifikus szolgáltatási piac határozza meg. Törekedni kell arra, hogy a jobb kihasználtság érdekében a beruházások a térségi, regionális és országos, oktatási és versenysport szükségleteivel összhangban valósuljanak meg. Építészeti szempontból a szolgáltató sportlétesítmények jelentik a legváltozatosabb, legösszetettebb feladatokat. A funkcionális flexibilitás, a modul-rendszerű üzemeltethetőség a gazdaságosság 19

záloga. Az egymásba átalakulni képes különböző sportterek összetett sporttechnológiai feladatot jelentenek, azonban a műszaki előírások a versenycélú sportlétesítményekhez képest lényegesen egyszerűbbek, mert a terek szaknyelven edzőtérként vehetők számításba. A szolgáltatás minősége és a piacképes arculat szintén az építész felelősségét növeli, de egyben alkotószabadságának ad tágabb teret. A szabadidő-eltöltés viszonylag új irányzata a wellness, mely alapvetően vízi létesítményekhez kapcsolódó szolgáltatás-csoportot jelent, így a kialakítandó sportlétesítménynek, szabadidőközpontoknak minden esetben a legjövedelmezőbb részét képezheti (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). A rekreációs létesítmények tervezése körültekintést igénylő, sokoldalú feladat. Figyelembe kell venni többek között a területigényt, az elhelyezést, a zöldövezet kialakítását, valamint a természetes és mesterséges megvilágítást is. Minden tervezés fontos lépése, hogy meghatározzuk, milyen befogadóképességű és funkciójú legyen a létesítmény. Ennek megismerésére előzetes szociológiai felmérést érdemes készíteni. A vizsgálat rávilágíthat a lakosság igényeire, anyagi áldozatvállalására és szabadidőstruktúrájára egyaránt. A tervezés során a bővítés lehetőségére is gondolnunk kell, elegendő területet hagyva erre a célra. A beruházásnál figyelembe kell venni a gazdaságosságot és az egészséges környezet kiválasztását (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). A korszerű tájépítészeti elvek szerint az eredeti természetnek kell befogadni a létesítményt, és nem a tájat kell az épülethez alakítani. A jó alaprajzi elhelyezés és a domborzat figyelembe vétele segít abban, hogy a rekreációs központ harmonikusan illeszkedjék a természetbe. Fontos továbbá a természetes és a mesterséges fény elhelyezése, és a létesítmény benapozásával létrejövő közvetett hatás is. A napfény kedvezőtlen hatását küszöbölhetjük ki, ha a hossztengelyt észak-déli tájolással tervezzük. A zárt helységek világítását az úgynevezett watt módszerrel állapítják meg tapasztalati értékek alapján, míg a külső terek világítóberendezését a pontról pontra módszer alkalmazásával tervezik (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). A nagy csarnokok megvilágításánál ez utóbbi módszert szokták leginkább alkalmazni. A káprázás elkerülésére az esti megvilágítás fényforrását a látószögön kívül kell elhelyezni. A sportlétesítmények méretezésénél érdemes a nemzetközi és hazai szabványokat követni, bár a kizárólag rekreációs célú sportterek méretezése ettől eltérő is lehet. A kiszolgáló létesítményekkel kapcsolatban a ki- és bejáratok közelében kerékpáros, motoros, személyautó és buszparkolókat érdemes létesíteni. A kiszolgáló helységek, büfék, éttermek, mosdók is központi helyre kerüljenek, hiszen ezek lesznek a klubbon belüli társasági élet színterei (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). 20

12. kép élményfürdő tervrajza (http://hazai.kozep.bme.hu/hu/versenyuszoda-elmenyfurdo-esszalloda-kecskemet/) Fontos előkészítő munka a tereprendezés, az esetleges talajjavítás, a csapadékvíz elvezetése, valamint a csatornázás és a vízellátás. Meg kell tervezni a füves és salakos pályák és a létesítmény útjainak locsolását. A sportpályák értéke és használata nagymértékben függ az alkalmazott burkolatoktól. Minden felület alkalmas a sportolásra, de a sérülések elkerülése érdekében azokat sportág-specifikusan alakítják ki. A szabadtéri sportpályák általánosan jellemző követelménye az, hogy talajuk rugalmas legyen, és a tartós edzések, versenyek ne okozzanak a sportoló izomzatában káros elváltozásokat. További követelmény, hogy a pályatartozékok higiénikusak, pormentesek legyenek, mind száraz, mind esős időszakban egyaránt biztosítsák a balesetmentes használatot. Fontos még a csapadékvíz jó elvezetése, hogy hirtelen lezúduló eső után rövid időn belül újra használható legyen a szabadtéri pálya. A pályák talajborítása többféle lehet, nézzük ezek előnyeit és hátrányait (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011 alapján): A különböző salakpályák előnye a gyors elkészíthetőség és a viszonylag alacsony költség, hátránya a folyamatos karbantartás és felújítás szükségessége. A füves pályák előnyei közé tartozik annak rugalmas talaja és a természetközeliség érzése. Füves sportpálya céljára olyan területet kell kiválasztani, melynek talajösszetételét, az adott éghajlati viszonyait és gondozási lehetőségét tekintve kedvező adottságai vannak. A fűmagkeverék összeállításánál a következő tulajdonságokat kell figyelembe venni: alacsony növekedés, sűrűn ülő levelek, 21

csekély szárnövekedés, jó terjedő képesség, erőteljes gyökérképződés és intenzív szín. Fontos, hogy mindenkor hazai származású, nemesített magvak utántermése kerüljön a talajba. Léteznek még régi, betonburkolatú pályák is, melyeket ma már sporttalajként nem alkalmaznak, csak pályák alapjaként. Fekete és színezett aszfaltburkolatot még napjainkban is használnak. A műanyag pályák építése az utóbbi időben mindenütt elterjedt, melynek során bitumenes kötőalapanyagba műanyagot, illetve műanyag diszperziókat vibrálnak több rétegben. A legfelső, az ún. koptató réteg finom szemcséjű műanyag emulzió-keverék. Népszerűek az úgynevezett műfüves talajok, melyeket különböző alapozó rétegekre helyeznek. A műfű vastagsága, minősége, gumi-granulátum mennyisége adagolható, ennek megfelelően sokféle labdajáték űzésére teszi alkalmassá. 13. kép: extrém teniszpálya az Egyesült Arab Emírségekben (http://napidoktor.hu/egeszseges- otthon/kultura/bevallalnank-az-5- legfurcsabb-helyen-levo-sportletesitmeny/) 2. A REKREÁCIÓS ÉS A CIVILIZÁCIÓS BE- TEGSÉGEK 2.1. Életkórok életkorok I. és II. A civilizációs fejlődésnek köszönhetően számos ponton könnyebbé vált az élet, az elkényelmesedés pedig sajnos nagyban hozzájárult a mozgásszegény életmód kialakulásához. A szakirodalmak úgy is említik ezeket, mint a civilizációs fejlődés nyújtotta áldásokból származó ártalmak. Négy jellemző csoportba sorolják őket (Kovács, 2004 alapján). 1. A fizikai aktivitás csökkenése és egyoldalúsága: ez a gépiesítés és automatizálás következményeként alakult ki, a monoton gépies munka végzése pusztítja a testet és a lelket. A szabadidőben megnőtt a közlekedés hányada és az úgynevezett pótszerek nagyarányú használata (például: tévé, internet), melynek köszönhetően ülővé (Homo Sitting) vált életmódunk. 22

2. (Di)stressz: negatív stressz, mely a teljesítménykényszeres és időhiányos mindennapjaink következménye, sokan emiatt szenvedélybetegségbe menekülnek (alkohol, dohányzás, drog). 3. Túlfogyasztás : a jóléti társadalmakban uralkodó árubőség következménye, de alapvetően is jellemző társadalmunkra a túlspájzolás, vagyis képesek vagyunk olyan dolgokat megvenni, amire semmi szükségünk (pazarló/hedonista életvitel). Másik nagy probléma, hogy hajlamosak vagyunk csak azért teleenni magunkat, vagyis túlfogyasztani, mert unatkozunk. A túlsúly pedig sajnos óriási gondokat okoz világszerte. 4. Környezeti ártalmak: a civilizáció indirekt hatása, pl. erdőirtás, fosszilis tüzelőanyagok használata, motorizáció, kemizálás, ami az ipar és az urbanizáció káros hatásai következtében alakult ki. Az első három ártalom ellen az egyén saját maga képes tenni, azonban a negyedik esetében legfeljebb erkölcsileg járulhat hozzá az emberiség egészét érintő problémához. A civilizációs átkok civilizáció betegségek kialakulásához vezettek. Ennek csoportjai (Kovács, 2004 alapján): Keringési (szív- és érrendszeri) megbetegedések: a leggyakoribb problémák az érelmeszesedés, a magas vérnyomás (mely napjainkban népbetegséggé vált), a szívinfarktus, a stroke, az agyvérzés. Daganatos megbetegedések: a rák. Statisztikák szerint hazánkban az Európai Unióhoz képest majd kétszerese a megbetegedések száma, férfiaknál főként a prosztata- és tüdőrák, a nőknél az emlő- és méhnyak-rák vezeti a listát (melyek egyébként rendszeres éves vizsgálatokkal kiszűrhetőek lennének), mindkét nemnél évről-évre emelkedik a vastag- és végbélrákosok száma. Ez a két betegségcsoport hazánk halálozási rátájának majd háromnegyedét adja. Hasonlítsuk össze Ausztria és Japán értékeivel (1000 lakosból): Daganatos Keringési Magyarország 312,9 738,7 Ausztria 246,8 562,3 Japán 181,7 247,4 2. táblázat a daganatos és a keringési betegségcsoport halálozási rátájának eredményei Kovács, 2004 alapján Mozgásszervi megbetegedések: leggyakrabban előforduló problémák az csontritkulás (ostheoporosis), az ízületi kopás (arthrosis), iskoláskorúaknál sűrűn előfordul a lúdtalp és a különféle gerincdeformitások, melyek szerencsére a délutáni napközi kötelezővé tételével csökkenhetnek (a leckét a gyermek az iskolában írja meg, így nem kell nap mint nap a nehéz táskát cipelniük). Megdöbbentő azon statisztika, 23

mely szerint évente egyre növekvő számban kerülnek csípőprotézisek beépítésre (kb. 6000 évente). Idegrendszeri/pszichés zavarok: a teljesítménykényszer és a rohanó életmód áldásos hatása, négyféle csoportba sorolják a szakirodalmak. Ezek: Depresszió: olyan hosszan tartó elmeállapot, más néven melankólia (búskomorság), aminek jellemző tünetei a lehangoltság, a szomorúság, a veszteségérzet, az elesettség, az apátia, vagyis az érzelem hiánya. Gyakran kíséri halálvágy, öngyilkossági késztetések és jellemzője, hogy a beteg teljesen elveszti a kapcsolatot a valósággal, makacsul ragaszkodik az érzelmeihez, és nem látja be, hogy beteg. Mánia/kényszeresség: a beteg ellenállhatatlan vágyat érez valaminek a végrehajtására. Például takarítás, vásárlás, vagy klasszikus betegségek az anorexia nervosa (drasztikus méretű fogyásra törekszik a beteg), a bulimia (falási rohamok, majd önmaga hánytatása, hashajtók szedése), vagy az orthorexia nervosa (betegesen egészséges táplálkozás). Fóbia/pánikbetegségek: valamitől, vagy valaminek a bekövetkezésétől való rettegés, mely többnyire indokolatlan. Nézzünk néhányat közülük: agro/pláza (nyilvános helytől való félelem), specifikus fóbiák (pl. rovaroktól, magasságtól, zárt terektől való rettegés), szociális/szereplési fóbiák (társalgási, közös étkezés, nyilvános WC használat, felszólalás, színpadi szereplés, mikrofonhasználattól való félelem), sérülés-, injekció-, fogorvosfóbia, állatok (kígyó, madár, patkány stb.), vér látványa, víz (fürdés tóban, tengerben), repülés, vihar, mennydörgés, villám, homofóbia (idegenkedés a homoszexualitástól), triszkaidekafóbia (13-as számtól való félelem), xenofóbia (idegengyűlölet), dextrofóbia (valaki fél a tőlük jobbra elhelyezkedő tárgyaktól). Függőség: szerekhez, szokások/viselkedésekhez köthető (alkohol, drog, nikotin, játék, tévé, internet, munka, szex, babonák stb.) 2.2. Életkórok életkorok I. és II. Az életkor-specifikus rekreáció ismerete elengedhetetlen minden rekreátor számára. A specifikumokat pedig az életkori változások adják. A szakemberek elsősorban a biológiai változásokat figyelik, jóval kisebb mértékben vizsgálják a pszichés és szociológiai változásokat, és nem kifejezetten foglalkoznak a szellemi (spirituális) vonatkozásokkal. A mozgásos rekreáció esetén a mozgásfejlődés kerül a központba az életkori sajátosságok tekintetében. A fejlődés/fejlettség jellemzéséül a naptári (kronológiai) életkort alkalmazzuk, ami a születés óta ténylegesen eltelt időt jelenti. A másik lényeges életkor a biológiai korunk, ami a tényleges testi és szervrendszeri fejlettséget és nemi érettséget jellemzi. A két kor sokszor nem esik egybe, megfigyelhető akár 2-3 éves eltolódás is (a lemaradást retardációnak és sietés -t akcelerációnak hívja a szakirodalom), ami felnőtt korra kiegyenlítődik. A fejlődésben/érettségben elmaradt em- 24

bert infantilisnek hívjuk, a koravén vagy még nem nőtt be a feje lágya kifejezéseket pedig a gondolkodás és a mentalitás jellemzéséül alkalmazzuk. A fejlődésnek vannak alaptételei, melyet Volkov és Filin (1983) a következőképpen fogalmazott meg (Kovács, 2004 alapján): A növekedés és a fejlődés örökletesen meghatározott és a környezet jelentősen befolyásolhatja. A növekedés egyirányú folyamat, születésünktől halálunkig tart, egyszerű, megszakítás nélküli előrehaladás (kontinuitás). Soha nincs tabula rasa, vagyis tiszta lap, a korábban megélt életminőségünk beépül és mindhalálunkig hat életünkre. A változások egyenlőtlenek, felgyorsult szakaszok és megtorpanások (platók) jellemzik. Az örökletes és a környezeti tényezők hatása az életkorral változik. Az első életévekben szenzitívebb a környezeti tényezőkre, és sokkal fogékonyabb is. A túl erős ingerek lassítják a fejlődést, de a korai életszakasz ingerszegény környezete pótolhatatlan veszteségeket okozhat. Ezért nagyon fontos a mozgásos rekreáció módszertanának helyes ismerete és alkalmazása. A biológiai fejlődés különböző életszakaszaiban különböző az anyagcsere- és energiaforgalom két oldala. Asszimiláció (A) és disszimiláció (D) az alábbiakban alakul a különböző életkorokban: gyerekkorban A>D, felnőttkorban A=D, időskorban A<D. Pszichés fejlődésünk jellemzően utunk az ego-tól a mi-ig, és a fejlődéslélektan foglalkozik vele. Néhány tény: A lányok érése korábban kezdődik a fiúkénál, és ez mindvégig meg is marad, a nők tovább is élnek általánosan. Az életkori határok nem naptárpontosak, pl. az iskolaérettség esetében (6-7 évesek) egyre nagyobbra nyílik az olló, vagy az időskorúaknál 10-15 év is lehet a tolódás. A növekedés felnőtt korig tart, a csontosodás 20-24. életévre zárul le, az izomzat 15 éves korig 9%-kal, 15-18. életévekben 12%-kal gyarapszik, az izomrostok száma a karizomban 30, a combizomban 40 éves korig nő. Életutunkat tehát szakaszokra szükséges bontani. Erre számos felosztás létezik, de három nagy életkori szakaszt minden szakirodalom különít: gyermek-, felnőtt-, időskor. Bővített szakaszok: magzati élet/áldott állapot gyermekkor 25

újszülött csecsemőkor korai gyermekkor kisgyermekkor iskoláskor kisiskolás serdülőkor ifjúkor felnőttkor fiatal felnőttek középkorú felnőttek érett felnőttek időskor/harmadik életkor idősödés kora időskor aggkor a hosszú élet kora Tekintsük át részletesen az egyes szakaszok jellemzőit, károsító hatásait, a tipikus hibákat, melyeket elkövethetünk, és azt, hogy mit ajánlhatunk az embereknek. Magzati élet/áldott állapot (0 40. hét) Érdekesség, hogy kísérletekkel sikerült kimutatni, hogy a magzat olyan hangokra is reagál, amit az anya nem hall. A külső környezeti ingerek befolyásolják a magzat hangulati állapotát. Nyugodt anyai szívveréssel megegyező zenei hangok örömérzetet, megnyugvást váltanak ki a magzatból (például Vivaldi, Mozart zenéje), míg a felgyorsult szívverés és a dübögő zene hatására vad rugdalózásba kezdhet a magzat. Megfigyelték, hogy az embrió az anyaméhben képes tanulni és alkalmazkodni (például akik reptér mellett élnek és hozzászoktak a várandóság alatt a repülőgépek zajához, később sem ébrednek fel a nagy robajra). Természetesen rekreációs tevékenységek tekintetében nem a magzat, hanem az anya kikapcsolódása lesz a fontos. Károsító hatások Tipikus hibák lehetnek Ajánlott Jellemzők szomatikusan veszélyes munkakör, drog, alkohol, dohányzás, dinamikus erőhatások (préselések, leugrások) kerülése, főleg az első 3 hónapban kettő helyett falás, minden aktivitás kerülése a korábban megszokott fizikai aktivitás továbbvitele, megfelelő táplálkozás, elegendő folyadékbevitel, kismamatorna, relaxálás lábboltozat eltolódás a súlyponteltolódás miatt, túlterhelés, 26

Jellemzők pszichésen Jellemzők szociálisan: hát- és derékfájás, visszér veszély, terhes cukorbetegség nem kívánt terhesség okozta borzalom, rossz családi légkör, félelem a munkahely, a partner elvesztésétől (a magzat a 20. héttől érzékeli a környezeti hatásokat) lakásproblémák, partnerkapcsolati anomáliák direkten visszahatnak a pszichés állapotra 3. táblázat magzati élet jellemzőit összefoglaló táblázat(kovács, 2004 alapján) Gyermekkor Újszülött (1 10 nap) A babának és az anyának is rendkívül fontos az úgy nevezetett aranyóra, mely a születést követő első órát jelenti. Ekkor fontos lenne nyugalomban és békében együtt hagyni az újszülöttet és anyukáját. Egy kisbaba születésével megváltozik a család bioritmusa, ezért fontos helyet szorítani a rekreálódásnak, a szabadidőnek. hospitalizáció (anyától való elválasztás), rosszul alkalmazott Károsító hatások inkubátor Tipikus hibák lehetnek anyatej helyett tápszer motorikusan fejletlen, irányítatlan tömegmozgások, védő- és táplálkozási reflexek a legerősebben működők (nyelés, szopás, Jellemzők szomatikusan csuklás, köhögés, tüsszentés, szempilla), más reflexek: markolási, moro-, összerezzenési Jellemzők pszichésen az anyag testi közelsége a legfontosabb, szeretet érzése! Jellemzők szociálisan inkább az anyának fontos az őt körülvevő szeretet 4. táblázat újszülött kor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján) Csecsemőkor (10 nap 1 év) Erre az időszakra a növekedési dominancia a jellemző, motoros és kommunikációs programok rapid fejlődése kezdődik meg. Nagy figyelmet fordítsunk az együttes rekreáció lehetőségére (például ringató foglalkozások, babaúszás, baba-mama torna stb.). Tipikus hibák lehetnek Jellemzők szomatikusan túlféltés, túletetés, túlzott melegben tartás koordinált mozgások kialakulása a fejtől kezdődően: fejemelés (2. hónap), átfordulás (4-5. hónap), egyedül ül (6-8. hónap), tárgyak megfogása (7-9. hónap), fölül (7-9. hónap), segítséggel föláll (7-9. hónap), kúszás (8-9. hónap), mászás (9-12. hónap), egyedül áll (10-12. hónap), egyedül jár (11-14. hónap, Magyarországon az átlag 13,5 hónap) 27

Jellemzők pszichésen az ego (ki)alakulása Jellemzők szociálisan anyához kötődik, de nyit a többi családtag felé is 5. táblázat csecsemőkor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján) Korai gyermekkor (1 3 év) Egyértelműen a növekedés dominál, a motoros és kommunikációs tevékenységek, képességek finomodása figyelhető meg. A rekreáció széles tárháza áll rendelkezésünkre, fontos azonban, hogy a környezet segítsen a játékok megtanulásában, a mozgásformák elsajátításában. Elengedhetetlen az ingergazdag környezet, a természetes mozgások domináljanak, töltsenek egyre több időt idegen környezetben a gyermekek, társak bevonása a játékokba, a foglalkozások vidámak, változatosak, rövid ideig tartóak legyenek. túletetés, túlféltés, melegház-szindróma, túlöltöztetés hátráltatja a környezeti tapasztalatok begyűjtését, korai csoportos Tipikus hibák lehetnek foglalkozás erőltetése Ajánlott megfelelő mozgástér, mozgásszabadság, környezet biztosítása a teste és környezet felderítése, természetes mozgások elsajátítása (járás, föl- és lemászás, egyensúlyozás, felszökkenés, ugrás, hengeredés-gurulás, függeszkedés, húzás, tolás, hordás, Jellemzők szomatikusan lendítés, dobás, megfogás, elkapás), nyúlási periódus (hosszanti növekedés) Jellemzők pszichésen diffúz, labilis figyelem, egoizmus jellemző, szerepjátékok Jellemzők szociálisan elsősorban a közvetlen környezetéhez kötődik 6. táblázat korai gyermekkor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján) Kisgyermekkor (3/4 6/7 év) A gyermekkor aranyéveinek is szokták nevezni. A mozgások tökéletesednek, kialakulnak a mozgáskombinációk, figyeljünk oda arra, hogy a természetes mozgásokat műveltessük a kisgyermekekkel. Határtalan mozgékonyság és fáradhatatlanság jellemzi őket, valamint játékosság. Az óvodai testnevelés, zenés-játékos csoportos foglalkozások, kreatív játszóterek, változatos természetes mozgásokra építő mozgásfeladatok domináljanak a rekreációs tevékenységeknél. Tipikus hibák lehetnek Jellemzők szomatikusan túl korai sportágválasztás, agyonféltés, korai teljesítménykényszer (szülő saját álmait akarja gyerekével valóra váltatni) a teste és környezet felderítése, természetes mozgások elsajátítása (járás, föl- és lemászás, egyensúlyozás, felszökkenés, ugrás, hengeredés-gurulás, függeszkedés, húzás, tolás, hordás, 28

Jellemzők pszichésen Jellemzők szociálisan lendítés, dobás, megfogás, elkapás), hosszanti növekedés mellett telődési szakasz megjelenése (körméretek, testsúlygyarapodás) rövid ideig, de tudatos figyelem már fenntartható, figyeljünk arra, hogy általában álomvilágban élnek társas együttműködés megjelenése 7. táblázat kisgyermekkor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján) Iskoláskor (kisiskolás) (6/7 11/13 év) Jellemző rájuk a szabadidőben végzett tanulás (ösztönös tanulás). A rekreációs tevékenységek összeállításánál figyeljünk arra, hogy ők már képesek mélyebben és logikusabban gondolkodni, egy helyzetet egyszerre több szempontból szemlélni. Élvezetesek lehetnek számukra például a kirándulások, a sítúrák, a vízitúrák, a kempingezések, vagyis minél több mozgásismeret, sportismeret. A gyermeki élet legharmonikusabb, legkiegyensúlyozottabb időszaka, amit sokszor elrontunk a felnőtt világ teljesítménykényszerével. A leghatékonyabb mozgástanuló időszak. Az erő és teherkar viszonyok javulnak, megjelenik az önálló, kreatív tanulás. Tipikus hibák lehetnek Jellemzők szomatikusan Jellemzők pszichésen Jellemzők szociálisan teljesítménykényszer (szülő saját álmait akarja gyerekével valóra váltatni), tévé-számítógép csapda (dyslexia és dysgraphia betűben, hangban, írásban betűcsere), hiperaktivitás, figyelemhiányosság, koordinatív képességek elmulasztása (testnevelés szerepe fontos), kondicionális képességekre fókuszáló fejlesztés kiegyensúlyozott, harmonikus struktúrájú test, remek teljesítőképességű szervrendszerek, a koordinációs képességek érzékeny időszaka ez, könnyen tanul minden mozgást, de még nem tudja tartósan rögzíteni fejlődik az emlékezet, az észlelés és az érzékelés, jó lelki egyensúly, optimista életfelfogás, gondtalanság baráti kapcsolatok kialakulása, első szerelmek 8. táblázat iskoláskor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján) Serdülőkor (lány: 11/12 14/15, fiú: 12/13 15/16) A legviharosabb, leglátványosabb változások időszaka, a legtöbb szülő rémálma ez a kor. A rekreációs tevékenységek fontos feladata a fiatalok lekötése és a deviáns bandákba kerülés megakadályozása. Népszerű az extrém sporttevékenységek kipróbálása, valamint a valahová tartozás érzése pozitív lehet számukra. Tipikus hibák lehetnek a nyúlás miatti átmeneti koordináció romlását gúnyolni, a dacra daccal, a kritikusságra bezzeg te módon reagálni, kioktatás, 29

lelkifröccs, ledorongolás Jellemzők szomatikusan nyúlás és telítődés, nem hormon termelődés megindulása Jellemzők pszichésen Jellemzők szociálisan végletekig kiélezett labilitás, elszakadás a felnőttek világától, kritikusság önmaga irányába, személyes felelősséggel való szembesülés, demokratikusság felértékelődése saját korosztálya felé fordul, életre szóló barátságok és szerelmek köttetődnek, sportabbahagyás.. :-( 9. táblázat sedülőkor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján) Ifjúkor (lány: 15/16 19/20, fiú: 16/17 20/21 év) A megnyugvás, beilleszkedés és stabilitás időszaka. Újra érdeklődni kezdenek a világ felé, fontossá válik számukra a zene, a tánc, a mozi, a divat, a politika, a színház. Ilyen jellegű rekreációs tevékenységekkel nyert ügyünk lehet náluk. Tipikus hibák lehetnek Jellemzők szomatikusan Jellemzők pszichésen Jellemzők szociálisan irreális felnőttkori elvárásoknak való megfelelés (külső vagy belső kényszer miatt), érett felnőttként kezelni őket, erőfejlesztést túlzásba vinni beálló testarányok, a passzív mozgatórendszer stabilitása és a férfi nemi hormon termelődése lehetővé teszi a célzott erőfejlesztést kiegyensúlyozottság világmegváltó tervekkel fűszerezve, erős szubjektivitással stabilizálódó kapcsolatok, alakuló életstratégia 10. táblázat ifjúkor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján) Felnőttkor Fiatal felnőttek (nő: 20/21 30/35, férfi:21/22 30/35 év) Az életre készülés, tanulás, munkavállalás, családalapítás időszaka. A rekreáció szempontjából ebben az időszakban beszélhetünk a legkevesebb szabadidőről, így szerepe felértékelődik. Mozgásos és sporttevékenységek széles palettája áll rendelkezésre, azonban megelőző orvosi és fittségi felmérések szerepe itt már fontos lehet. Amennyiben itt még kialakul a mozgásos életmód, később is meg fogja tartani élete során. Veszélyes időszak a tünetmentesség miatt, ugyanis munkavégző képességük óriási, fizikai állapotuk kiváló, ezért nem számolnak a kimerüléssel és az esetleges lappangó egészségügyi problémákkal. Tipikus hibák lehetnek továbbtanulás elmulasztása, teljesítménykényszeres mindennapok, korai családalapítás, s ez által a karrier építés meghiúsulása, későbbi koroknak megfelelő életvitel, eluralkodó karrierépí- 30

tés Jellemzők szomatikusan a legjobb mozgatórendszeri állapot, legnagyobb teljesítőképesség Jellemzők pszichésen kiegyensúlyozottság, határozott személyiségjegyek Jellemzők szociálisan későbbre tolódott családalapítás, karrierépítés 11. táblázat fiatal felnőttkor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján) Középkorú felnőttek (nő:31/36 45-50 férfi: 31/36 45/52 év) Az élet delelője, kiegyensúlyozottság, stabil családi és munkaviszonyok jellemzik. A gyermekvállalás továbbra is jellemzi főként a korosztály első szakaszát. Nők esetében a gyermekvállalás és a karrier szembekerülhetnek egymással. Nagy szerep jut a rekreációnak, hiszen például a mozgásos tevékenységeknek köszönhetően kivédhetők és csökkenthetők az életkorra jellemző rizikótényezők negatív hatásai és az egy-egy munkakörhöz társított megbetegedések számai. Magyarországon magas a szív- és érrendszeri megbetegedések, a mozgásszervi panaszok és elváltozások száma az aktív keresők között. Az életmódváltás leggyakrabban csak egy átélt megbetegedés után fogalmazódik. A rekreációs mozgások kiválasztásánál szakember bevonása és orvosi kivizsgálás szükséges. Ezután azonban, illetve egy jól összeállított edzésterv segítségével kifejezetten javasolt a mozgás elkezdése. Új mozgások tanulása is lehetséges, bár függ a gyermekkorban ért ingergazdagságtól vagy ingerszegénységtől. A rekreációs szakembereknek célszerű kondicionális és koordinációs képességeket is felmérő teszteket végezni. A szervezet alkalmazkodóképességének üteme csökken a korral, vagyis ne várjunk gyors és látványos eredményeket, figyeljünk a fokozatosságra még akkor is, ha kliensünk sportelőképzettséggel rendelkezik. önsorsrontó életmód, arányvesztés veszélye a család, a munkahely és a baráti-társaság háromszögben, későbbi koroknak Tipikus hibák lehetnek megfelelő életvitel, család-munka-egyén dominancia heti háromszori mozgásos aktivitás, rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel, egészséges táplálkozási, pihenési és fizikai aktivitásbeli szokások, egészséges életritmus, megfelelő idő Ajánlott és befektetési arány a család, a karrier és az ego között Jellemzők szomatikusan erő, erőnlét típusú teljesítmény aranykora Jellemzők pszichésen kiegyensúlyozottság, személyiség stabilizálódása Jellemzők szociálisan stabil szociális, kapcsolati viszonyok 12. táblázat középkorúak jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján) 31

Érett felnőtt (nő:46/51 55/60, férfi:46/53 60/65 év) Kezdetének látványos tünete az olvasószemüveg, az őszülés, a ráncosodás, hölgyeknél a klimax. Rekreációs mozgásban előzetes szakember véleménye és vizsgálatok elengedhetetlenek. Fontos, hogy nem ajánlott a préseléssel (vagyis nagy mellűri nyomással) járó gyakorlatok végeztetése és az anaerob terhelés. Tipikus hibák lehetnek Ajánlott Jellemzők szomatikusan Jellemzők pszichésen Jellemzők szociálisan korugrás jelensége (főként falun megfigyelhető a feketejelmez viselése), vagy a másik véglet, aki nem tudja elfogadni a korát rendszeres fizikai aktivitás, kiegyensúlyozott táplálkozás, pihenés, stressz-oldó technikák alkalmazása, csontritkulásra gyógyszer szedése, rendszeres szűrővizsgálatok leépülési folyamatok dominanciája, érzékszervek funkciócsökkenése, hám és kötőszövetek folyadékvesztése, csontritkulás (főként a nőknél) stabilitás, amennyiben jól éli meg a változást a fejlett társadalmakban a legjobb társadalmi teljesítmények időszaka, válási hullám (kapuzárási pánik főként a férfiak esetében) 13. táblázat érett felnőttkor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján) Időskor Idősödés kora (nő: 56/61 70/75, férfi:61/66 70/75 év) Időskor (71/76 kb. 85 év) Aggkor (kb. 86 kb. 95 év) A hosszú élet kora (kb. 95 év felett) Az orvostudomány fejlődésével és az életmód szokások változásával lehetővé vált az átlagéletkor jelentős megnövelése. További pozitív dolog, hogy növekszik a születéskor várható átlagéletkor, de az öregségi életminőség színvonala sajnos messze elmarad ettől. Mozgásos rekreációnál figyeljünk az alábbiakra: kis csoportos, személyhez kötött foglalkozásokat tartsunk cél a teljesítőképesség és a terhelhetőség megfelelő szinten tartása kerülni kell a fáradtságérzést több időt kell fordítani a bemelegítésre kerüljük a préseléssel járó gyakorlatokat, valamint az aerob terhelést nem ajánlott idős korban az úszás elkezdése, amennyiben előtte sem tudott úszni kerüljünk minden olyan mozgás végeztetését, amely aritmiát okozhat 32

alsóvégtag mozgatására koncentráló mozgások előtérbe helyezése, például gyaloglás, természetjárás, kocogás, sízés stb. Magyarországon jelenleg hiányzik az idősek számára a mozgásos rekreációt biztosító eszköz- és feltételrendszer és az ehhez kapcsolódó intézményi és szakember háttér. Tipikus hibák lehetnek Ajánlott Jellemzők szomatikusan Jellemzők pszichésen Jellemzők szociálisan nyugdíjazást leértékelődésnek megélés, fölöslegesség érzésének eluralkodása, öregszereppel történő azonosulás, túlvállalás (nem tudja elfogadni korát), halálfélelem rendszeres fizikai és szellemi aktivitás, aerob testgyakorlás, egészsége életvitel folytatása, kiegyensúlyozott táplálkozás és pihenés leépülési folyamatok, csökken a testsúly, a zsírszázalék, az ásványanyag tartalom, ráncosodás foltosodás, őszülés, kopaszodás, az izmok tónusának további csökkenése, érzékszervek állapotának romlása, csontritkulás (fogzatvesztés), gyengül az O2 felvevő képesség, vagyis a paraszimpatikus irányba tolódnak a funkciók, meghosszabbodik a szív pihenési ideje, csökken a tüdő rugalmassága ha jól éli meg, kiegyensúlyozott és stabil életszakasz, itthon a pesszimizmusra hajlás jellemző, visszafogottabbá válnak: a nevetés, mimika, beszéd, tekintet, gesztusok, negatív hatások feldolgozása (társ elvesztése, magány), új célok/tevékenység találása fontos idősotthonok és idős klubok jelentősége nagy, társaságra van szükségük 14. táblázat időskor jellemzőit összefoglaló táblázat (Kovács, 2004 alapján) 3. A REKREÁCIÓS ÉLMÉNY, A TOTÁLIS ÉLMÉNY (FLOW) FOGALMA, JELLEMZŐI, KAPCSOLATA A SPORTTAL Amikor az ember teljesen eggyé válik azzal, amit csinál és tudja, hogy erős és az adott pillanatban maga irányítja a sorsát és az eredményektől függetlenül úgy érzi, minden jó. Ekkor éli át teljes lényével, hogy áramlik benne az élet olvasható 33

Csíkszentmihályi (2001) könyvének előszavában. A Flow tehát valami egészen pozitív dolog, mely minden embernek más tevékenységet jelent. Leggyakrabban a sport esetében élhetjük át ezt a belefeledkezett-öröm- érzést. Tudatállapotunk olyan szintre kerül, hogy a cselekvés közben nincs semmilyen más gondolatunk és érzelmünk, testünk és elménk erőfeszítés nélkül működik együtt. Megszűnik az időérzékünk, és úgy érezzük, csupán néhány pillanat volt a több órás aktivitás, vagy épp ellenkezőleg, több órának éreztük a néhány pillanatot. Ez az állapot azonban természetesen nem minden esetben jön létre. Szükség van hozzá az úgynevezett KK egyensúlyra, vagyis amikor a kihívások egyensúlyban vannak az ember képességeivel, azaz a képességeink megfelelnek a cselekvési lehetőségeinknek. Érdekességként nézzünk néhány beszámolót sportolóktól: Egy úszó így élte meg a Flow élményét: Amikor úgy úsztam, hogy magam is elégedett voltam vele, valahogy eggyé váltam a vízzel, a tempómmal és mindennel. Teljesen ráhangolódtam arra, amit csináltam, és pontosan tudtam, mi fog történni ezen a versenyen, hogyan fogom végigúszni a távot. Azt is tudtam, hogy itt most mindent én irányítok Csak úsztam és nyertem, és teljesen a kezemben volt az helyzet. Nagyon jól érzetem magam. (Jackson Csíkszentmihályi, 2001) Egy futó az alábbiakról számolt be: Az egész távon egyszerűen fantasztikusan éreztem magam, még a szokásos fájdalmat sem éreztem... csak egy valami létezett számomra, egyvalami töltött be: a futás élménye ura voltam a helyzetnek, éreztem, hogy nagyon erős vagyok. (Jackson Csíkszentmihályi, 2001) Említettem, hogy minden ember számára más élményt nyújt a Flow. Csíkszentmihályi és munkatársai kutatásában számos sportolótól kérték meg, hogyan írnák le az érzést. A teljesség igénye nélkül az alábbi kifejezések fordultak elő legnagyobb számban (2001): mintha burokban lenne tökéletes beteljesülés teljes összpontosítás békesség mintha automatára lenne kapcsolva semmi más nem számít verhetetlen 34

14. kép: így erezzük magunkat, amikor Flow élményünk van (https://www.linkedin.com/pulse/goflowdiscover-science-happiness-zia-alam) A Flowban megélt mentális állapot leírására az alábbi kilenc összetevő szolgál: 1. A kihívás-készség egyensúly (KK egyensúly): ezt már korábban is említettük, mindenki találja meg a képességeinek megfelelő kihívásokat, és már meg is teremtette a Flow-t. 2. A cselekvés és a tudat összeolvadása: erről is szóltunk már korábban, elménk nem kívülállóként szemléli többé a testünket, hanem egyesül vele. 3. Világos célok: azért fontos, mert a világos célok által valósulhat meg a teljes koncentráció, vagyis a cselekvés kezdete előtt pontosan tudnunk kell, mit hogyan kell csinálnunk. 4. Egyértelmű visszajelzések: a sportoló teljesítményének értékelése szempontjából elengedhetetlen, egyaránt fontosak a belső (saját test általi) és a külső (másoktól származó) visszajelzések is. 5. A pillanatnyi feladatra való koncentráció: a teljes kikapcsolás, és csak az adott tevékenységre történő összpontosítás, az itt és most élmény megélése. 6. A kontroll érzése: annak a tudata, hogy ha keményen dolgozik, akkor megszerezheti a hatalmat a dolgok irányítása felett. 7. Az önmagunkkal kapcsolatos tudatosság elhalványulása: vagyis semmilyen kétséget nem enged felszínre hozni önmagával szemben, tudja mire képes és véghez is fogja vinni. 8. Az időélmény átalakulása: lelassult vagy épp felgyorsult időérzék jelentkezik. 9. Az autotelikus élmény: vagyis a Flow úgy jön létre, hogy olyan tevékenységet végzünk, amit szabad akaratunkból, magáért a cselekvés öröméért választunk saját magunknak (Jackson Csíkszentmihályi, 2001). Mi történik abban az esetben, ha az embert elkerüli a Flow élmény? Ennek több oka is lehet, vagy nem tud magából eleget kihozni, vagy nincs meg rá a lehetősége, 35

akár, mert nincs mersze belefogni az előtte álló feladatba. Az emberek ilyenkor hajlamosak fölösleges vagy destruktív tevékenységi formák felé fordulni, s az öröm hajszolása a harmónia helyett inkább negatív töltetbe csap át. Erre remek elrettentő példa az USA jómódú negyedeiben erősen megnövekedett fiatalkorú bűnözés. A fiatalok nem tudnak mit kezdeni jólétükben és unalmukban, úgy érzik, nincs mit csinálniuk a tökéletes környezetükben, ezért így próbálják a szürkének vélt hétköznapjaikat feldobni (Csíkszentmihályi, 2008). Aki egyszer megtapasztalta a tökéletes élményt, mindig vágyni fog rá. Ez természetesen nem csupán az élsportolók kiváltsága, hanem a rekreációs sport és a rekreáció egyéb területei által is el lehet érni. Törekedjünk is rá, hiszen a kutatók arról írnak, hogy minél több Flow élményünk van életünk során, annál jobb minőségű életet élünk. 15 kép a Flow elhelyezése más mentális állapotokhoz képest (http://www.business2community.com/strategy/flowgamification-misunderstanding-0937990) 4. A REKREÁCIÓ MOZGÁSANYAGA ÉS CSOPORTOSÍTÁSA Munkamánia, a rekreáció mint alternatíva-gyógymód A fizikai rekreáció a szabadidőben nem kényszerből, hanem kedvtelésből végzett mozgásos tevékenységek összességét jelenti, melyekből érdemes kiemelni a sport jellegű elfoglaltságokat (rekreációs célú sportolás), hiszen ezek domináns összetevői a fizikai rekreációnak. Kiemelt szerepüket a testgyakorlatok sokszínűsége, a sport tervezhetősége és a terhelés viszonylag pontos adagolhatósága indokolja. Ezek célja első- 36

sorban nem a végletekig történő teljesítményfokozás, hanem az egészség és a jó közérzet állapotának elérése, a felfrissülés, a kikapcsolódás. A versenysporthoz hasonló teljesítményfokozás azonban nem idegen a rekreációs felfogástól, főleg a fiatal felnőtt korosztály esetében (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). Mozgásanyagát sokféleképpen csoportosítják a szakirodalmak. A csoportosítás nem egyszerű, hiszen tevékenységeink összetettek, így nem lehet egyértelmű vonalat húzni a fizikai és a szellemi rekreációs cselekvések között. A besorolásnál tehát a dominanciát vesszük figyelembe, vagyis, hogy elsősorban a fizikumot vagy pedig a szellemet foglalkoztatja az adott elfoglaltság. A későbbiekben ismerkedjünk meg háromféle felosztással. Kovács (2004) szerint a fizikai rekreációs tevékenységeket az alábbiak szerint sorolhatjuk be: a hobbi jellegű tevékenységek, melyek a kreativitás felszínre kerülésének és a társas kapcsolatoknak a kiváló eszköze (például: barkácsolás, kertészkedés, horgászat stb.) a tánc és tánc jellegű mozgások a turisztika a játékos tevékenységek a rekreációs sport Fritz (2006) három területre osztja a mozgásos rekreációt: nem edzés jelleggel végzett mozgásos tevékenységek (például kirándulás, üdülés), ahol csupán az örömszerzés céljából mozog az ember, nem tervszerűen, nem az edzettségi állapot javítása érdekében rekreációs edzés (lehetőleg gyermekkortól, szabadidőben, folyamatosan és rendszeresen, heti 3-5 alkalommal, alkalmanként 10 40 percen át a maximális pulzus 65 85%-án, célja a testi és lelki felfrissülés) hobbisport (célja és eredménye a jó közérzet elérése és az egészségfejlesztés) Talán az egyik legszélesebb körű csoportosítás a Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi (2011) által szerkesztett Sportelméleti ismeretek tankönyvben található. Tekintsük át táblázatosan ezt a felosztást, majd ismerkedjünk meg az egyes területekkel részletesebben. hobbi jellegű barkácsolás, kertészkedés, horgászat, fizikai (mozgásos) rekreáció nem sportág jellegű mozgásformák mozgások természetjárás, túrázás mozgásos népi játékok vadászat stb. barlangi túrázás, vízitúrázás, magashegyi túrázás, sziklamászás stb. longaméta, bige, turul stb. 37

sport rekreáció lakásban végezhető mozgásformák aerob sportok esztétikai sportok erősportok küzdő- és önvédelmi sportok sportjátékok télisportok vízi sportok technikai sportok tornagyakorlatok, mozgásos virtuális játékok, fittlabda, streching stb. gyaloglás, futás, aerobik, úszás, kerékpározás, evezés, sífutás stb. aerobik és válfajai, balett és válfajai, modern táncok, néptánc, klasszikus versenytáncok stb. testépítés, erőemelés, súlyemelés, szkander stb. judo, ökölvívás, kick-boksz, karate, taekwando, aikido, szumo stb. asztalitenisz, tenisz, baseball, kosárlabda, kézilabda, labdarúgás, tollaslabda, strandjátékok, bocsa, bowling, darts stb. sísportok (alpesi, északi), jégsportok úszás, műugrás, vízilabda, műúszás, evezés, kajak-kenu, vitorlázás stb. öttusa, lövészet, íjászat, autó- és motorsportok, repülősportok, kerékpársportok, gördülősportok 15. táblázat a rekreáció mozgás anyagának felosztása (Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011 alapján) Nem sportág jellegű mozgásos tevékenységek 1 Hobbi jellegű tevékenységek Jellegzetességét a kreativitás kibontakoztatásának és közben a társas kapcsolatok ápolásának lehetősége adja, hiszen például a barkácsolás, a kertészkedés, a horgászat vagy a vadászat sokkal élvezetesebb a családdal, rokonokkal vagy barátokkal együtt végezve. Ekkor lehetőség nyílik a kötetlen beszélgetésre és szórakozásra. Természeti sportok Legegyszerűbben úgy sorolhatók be ebbe a kategóriába a tevékenységek, hogy az alábbi követelményeknek megfelelnek: a természet erőit használják edzéseszköz- 1 Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011 alapján 38

ként, és különböző domborzati viszonyok között űzhetők. Ide tartoznak többek között a különféle túrázások (barlangi, vízi, magashegyi, gyalogos, lovas, autós vagy motoros stb.), sziklamászás, kerékpártúrázás, tereplovaglás, tájfutás. Népi játékok A népi játékok helyi szinten népszerűek voltak már régóta, és kortól függetlenül űzhetőek. A globalizációs folyamatnak köszönhetően egyre több népi játék lépi át az országhatárokat, és kerül be távolabbi országok népeinek kedvelt játékai közé. Számos egykori népi játék pedig ma már nemzetközi szövetséggel rendelkezik, és a világ sok országában vált népszerűvé, mint sport. Ilyen pl. a Hollandiából származó korfball, vagy a francia petanque, de ide tartozik az amerikai eredetű frizbi is. A magyar népi játékok közül a legismertebbek a longaméta, a körméta, a bigejáték, a pilinckázás, a botos hunyó, a kakasviadal, a magyar kötélhúzás és a turul is. Angliából ered a krikett, az angolteke (bowls), a krokett, a rackets és a scramball. Spanyol népi játék a pelóta, az alquerque, a pörgettyű (trompas) vagy a spanyol bakugrás (Lukácsy, 1964). 16. kép pányvázás (http://mek.niif.hu/02100/02152/html/06/10 3.html 27. ábra) Lakásban végezhető mozgásformák Ez a kategória azért vált fontossá, mert számos esetben nincs elég szabadideje arra az embernek, hogy elmenjen mozogni, vagy éppen a rossz idő szól közbe aktív terveit illetően. Említsünk meg néhány tevékenységet, melyek segítségével ugyanolyan hatékonyan megőrizhető a kondíció, és fejleszthető az egészség, nem kerülnek sokba, és a nap bármely szakaszában űzhetők. Ilyen a csövön történő függeszkedés, a fittlabda többcélú használata, a seprűnyéllel végzett nyújtó hatású gyakorlatok, az ajtótokra szerelt erősítő eszközök alkalmazása, a különböző súlyzós gyakorlatok akár ásványvizes palackkal is, a kondicionáló gépek igénybevétele, vagy a szer nélküli egyéni vagy társas gimnasztikai és streching gyakorlatok. A zenés-táncos mozgásformák is végez- 39

hetők otthon, feltételezve nagyobb rendelkezésre álló helyet hozzá. Ezek lehetnek hagyományos típusúak (néptánc, társastánc, klasszikus balett, karaktertánc), gimnasztikai irányzatok (zenés gimnasztika, táncgimnasztika, az aerobic változatai), valamint modern formák (jazz-balett, jazz-tánc, színpadi modern tánc, divattáncok, kortárs tánc). Megfelelő gyakorlatok és zenék kiválasztásával biztosítják mind a testi, mind a szellemi-lelki felüdülést. 17. kép lakásban végzett torna (http://fitifuti.com/magyar/2011/07/30/300- ismetles-%e2%80%93-rovid-sort-edzes/) Sport-rekreációs tevékenységek 2 Aerob sportok Ismétlésként, az olyan sportmozgást tekinthetjük aerobnak, ahol az energia-leadás oxigén jelenlétében történik. Főként ciklikus mozgásformák, melyek a keringési rendszer működését tartják szinten vagy javítják, ezáltal fejlesztik az állóképességet. A légzéssel felvett oxigén eljut az izomsejtekhez, és segíti őket a mozgás kivitelezésében. Megemelkedik a pulzusszám és szaporábbá válik a légzés, azonban a maximális pulzusszám 60-85%-án tartva az intenzitást szervezetünk oxigénellátása a legoptimálisabb határokon belül marad. Így a mozgás során nem keletkezik oxigénadósság, nem lesz légszomjunk. Az aerob sportágak rendszeres végzése fontos lenne minden ember számára, hiszen hatására a keringési és légzési szervrendszerben, valamint a testöszszetételben olyan kedvező változások jönnek létre, amelyeknek köszönhetően megelőzhető lenne a civilizációs betegségek többsége, és az egészségben megélt évek számát is jelentősen megnövelhetnénk. A 2000-es években élte virágkorát, ekkor rend- 2 Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011 alapján 40

kívüli népszerűségnek örvendtek a ciklikus sportágak, szinte mindenki futott vagy biciklizett. Kedveltségének titka, hogy aránylag rövid idő alatt látványos eredmények érhetők el, és a mozgásformák nagy része egyénileg, önkényesen megválasztott időpontban és helyszínen űzhető, nem kötődik semmilyen szervezeti formához. További előnye, hogy az ilyen típusú mozgások segítik a leghatékonyabban a zsírégető folyamatok beindítását. A legkedveltebb aerob sporttevékenységek a következők: gyaloglás, kocogás (jogging), power walking, futás, aerobik és annak válfajai, kerékpározás, úszás, görkorcsolyázás, ugráló kötelezés, evezés, sífutás, nordic walking, evezés, kajak-kenu stb. Esztétikai sportok Ezen mozgásformák közé tartozó tevékenységek látványosak, a mozgás és a zene harmóniájára épülnek. A tánccal a test sokoldalúan fejleszthető, például remekül javítható általa a mozgáskoordináció. Jellemzőek a dinamikus mozgások, a törzs sokoldalú mozgása, és az egyszerűbb vagy bonyolultabb lépéskombinációk. Ide tartoznak a zenés sportok (dance aerobik, step aerobik, boksz aerobik, capoeira, zumba, kangoo jump, poledance fitness), a táncok csoportjából a balett (klasszikus, kortárs, jazz), a néptánc és a modern táncok (divat- és sporttáncok: salsa, hastánc, jazz funk, argentin tango, afrodance), az akrobatikus versenytáncok (rock and roll), a klasszikus versenytáncok (standard és latin táncok). Erősportok Az erősportok főként a férfiak körében népszerű mozgásformák. Sikerének kulcsa, hogy az izomtömeg növelésével segít az erőteljes férfias külső elérésében. Kiemelkedik közülük a testépítés (body building), mely a fitnesztermek legkedveltebb edzéstípusa. A testépítő edzés progresszív súlyzós edzésből áll, melynek során az egyének célzottan edzik egyes izomcsoportjaikat a megfelelő növekedés elérése céljából. A testépítés során fontos szerepet kap a helyes és egészséges táplálkozás, illetve a megfelelő pihenés, vagyis gyakorlatilag a Cooper-i egyensúly elv elemeire épít. Népszerű erősportok továbbá az erőemelés (guggoló, álló, fekvő) és a súlyemelés (szakítás, lökés) és a szkander. Küzdősportok, önvédelmi sportok Magyarországon talán a legelterjedtebb fajtái a judo, az ökölvívás, a kick-boksz, a karate, a taekwando. Természetesen ezek, mint a legtöbb eddig felsorolt sportág űzhetőek versenyszerű és rekreációs jelleggel is. A harcművészetek gyakran egészülnek ki egész életfilozófiával, ilyenek például az aikido, a szumo, a budo, a kendó, a saolin kungfu vagy a thai boksz. Érdemes külön megemlíteni az USA-ban nagy népszerű- 41

ségnek örvendő imitált küzdelmet, a pankrációt, melyet showműsorként tálalnak a nézőknek, rajongóknak. Sportjátékok A sportjátékok népszerűsége töretlen, azonban infrastruktúra, felszerelés és társaság igényük miatt kezdenek visszaszorulni a lakosság által leggyakrabban űzött sportágak listáján. A teljesség igénye nélkül a legismertebb sportjátékok a következők: asztalitenisz, amerikai football, baseball, softball, fallabda, floorball, golf, gyeplabda, jégkorong, krikett, kézilabda, strandkézilabda, kispályás labdarúgás, strandfoci, kosárlabda, streetball, labdarúgás, lacrosse, lábtenisz, lovaspóló, rögbi, röplabda, strandröplabda, tenisz, strandtenisz, tollaslabda, vízilabda, frizbi, petanque, minigolf, biliárd, bowling, curling, darts, teke stb. Ezen belül megkülönböztetünk csapat, páros illetve egyéni sportjátékokat. Télisportok Idényjellegű sportok, amelyek hazánkban a domborzati és éghajlati viszonyok miatt viszonylag korlátozottan űzhetők. Feloszthatjuk a mozgásformákat sísportokra és jégsportokra. Sísportok: alpesi sízés (műlesiklás, óriás műlesiklás, lesiklás), telemark sízés, helisízés, sílövészet, sí-tájfutás, buckasízés, akrobatikus ugrás, síbalett, snowboard, síbob, északi sízés (sífutás, síugrás, északi összetett), paralellsí, bigfoot, gyorsasági lesiklóverseny, szánkózás. Jégsportok: korcsolyázás, irongálás (szélkorcsolya), jégvitorlázás, fakutyázás, műkorcsolya, gyorskorcsolya, shorttrack, jégkorong, seprűhoki, jéglabda, jégteke stb. Vízi sportok A vízben, illetve a vízen végezhető mozgásformákat soroljuk ebbe a csoportba, melyek egy típusa szintén idényjellegű. Kiemelkedik az úszás fedett vagy nyitott medencékben, illetve szabad folyó- vagy állóvizekben. Ez az egyik legegészségesebb rekreációs tevékenység, mely egész életen át gyakorolható (amennyiben nem tanultunk meg úszni fiatalabb korunkba, idős korban már nem javasolt!). A vízi sportokhoz tartozik a szinkronúszás, műugrás, vízilabda vagy a vízen űzhető evezés, kajakozás, kenuzás, vitorlázás, vagy a technikai sportok közül a vízisí, motorcsónakázás, jetski stb. Technikai sportok Egyre népszerűbbek. Vannak, melyek kondíciót javítanak vagy szórakozást és izgalmat nyújtanak. A magas költségek szabnak csupán határt abba, hogy mindenki technikai sportoló legyen. A legismertebbek közülük: az autó- és motorsportok, saját izomerővel hajtott sporteszközök, a rally és gyorsasági autóversenyek, terepjárózás, quadozás, motocross, a kerékpársportok (bmx, mountainbike, pályakerékpár, túrakerékpár). Népszerűek még a gördülő sportok, úgymint görkorcsolyázás, gördeszkázás, 42

görhokizás, rollerezés. A technikai sportok másik válfajához tartoznak a levegőben űzhető mozgásformák, így többek között az ejtőernyőzés, a bázisugrás, a siklóernyőzés, sárkányrepülés és a vitorlázórepülés. Külön csoportot képez a turizmus és annak különböző fizikai rekreációhoz tartozó válfajai, úgymint a kirándulás, a túrázás, az alpinisztika vagy a sportmászás. Ezek tulajdonképpen az egyik legklasszikusabb, hatalmas tömegeket megmozgató rekreációs tevékenységcsoportot alkotják. A rekreáció sajátos szegmense a sportturizmus, mely az egyén számára a lakóhely időleges elhagyását jelenti azzal a céllal, hogy egyrészt sportrekreációs tevékenységet végezzen vagy versenyezzen, másrészt alapfokú vagy magas szintű versenyeket, mérkőzéseket nézzen, illetve sportlátványosságokat, múzeumokat vagy stadionokat látogasson (Gibson, 1998 idézi Nádori, Gáspár, Rétsági, Ekler, Szegnerné, Woth, Gáldi, 2011). Megkülönböztet a szakirodalom úgynevezett tudatos sportturistákat és olyanokat, akiknek a sportolás vagy sportesemény látogatása csak mellékes tevékenység az utazás ideje alatt (Gammon Robinson, 1997). Munkamánia és a rekreáció mint alternatíva-gyógymód A munkamánia (szokás workalcoholism/munkaalkoholizmusnak is nevezni) napjaink elterjedt és igen komoly betegsége. Tipikus jellemzője, hogy a beteg számára kizárólag a munka jelenti az öröm és a siker forrását. Definiálva olyan függőség, amelynél a munka drogként funkcionál, háttérbe szorítja az egyén magánéletét, társas kapcsolatait, és az egyén életének egyedüli értelmévé válik (www.webbeteg.hu). Sokan úgy vélik, korunk menedzser-betegségéről van szó, azonban például Gustav Flaubert, francia író már 1852-ben írt túlzottan a munkájukba temetkezett emberekről. Vagy Ferencz Sándor kutató 1919-es írásában felhívta a figyelmet a vasárnapi neurózisra, melyet az aznapi munkaszünet okozott. Mik a tünetei? (www.webbeteg.hu honlap alapján) Lelki tünetek: nem képes osztozni a feladatokon nem képes örülni annak, ha befejez egy munkát nem létezik számára olyan szabadidős foglalatosság, melyben örömét lelné nem képes egyszerre csak egy dologra koncentrálni nem beszél a családjával a mindennapjairól és a dolgairól Fizikai tünetek: gyakori fejfájás vagy hasgörcs, emésztési zavarok nem tud éjjelente aludni, nappal pedig állandóan fáradt és nyugtalan gyakori légszomj és mellkasi fájdalom kínozza 43

hajlamos a feledékenységre és egyre nehezebben összpontosít A munkamánia állapotának fázisai (www.lelkititkaink.hu alapján) 1. Az első fázisban a munka kerül abszolút a középpontba, a beteg kapcsolatai fokozatosan elveszítik jelentőségüket. A munkamániás otthon és munkaidőn kívül is dolgozik. 2. A következő fokozatban már életvitelét is a munkának rendeli alá, és agreszszivitást vált ki belőle, ha mások akadályozzák vagy megszólják ezért. 3. Ezt követően egyre többet vállal, de mind többet dolgozik céltalanul, és egyre nagyobb nehézséget okoz neki, hogy megfeleljen a feladatoknak és követelményeknek. 4. Végül a munkamániás pszichikailag és fizikailag is kezd kimerülni, fokozatosan csökken a teljesítménye, a beteg érzi, hogy teljesítőképessége végső határára jutott. Általában ebben a fázisban fordul orvoshoz. Munkamániás típusok (www.lelkititkaink.hu honlap alapján) A grandiózus: munkájával a hatalom, a siker, az elismerés kivívása a célja. Többnyire túlértékeli saját, s alulértékeli mások teljesítményét. Nem tud csapatban dolgozni, ezért nem is kedvelik társai. A könyvelő: legnagyobb erénye a rendtartás. Minden apró részletre ügyel, mindent beszabályoz, s nem szereti az új ötleteket. Mindent az ellenőrzése alá szeretne vonni. A skizoid: aki vágyik mások társaságára, de egyúttal fél is attól. A megoldás számára, hogy beletemetkezik a munkájába. A gyertyaégetők: akik könnyen unatkoznak, s mindig új feladatot keresnek, hogy két végén égethessék a gyertyát. Céljuk az elismerés és a csodálat, de tevékenységük gyakran káoszba torkollik. A nyuszik: akiknek mindig szükségük van valakire, hogy megmondja, mit csináljanak. Nagyon félnek a kudarctól, ezért azt gondolják, sok munkával elkerülhetik azt. 44

A betegség kezelése, a rekreáció fontossága Az amerikai Workaholics Anonymous szervezet szerint igen egyszerű eszközök szükségesek a függőség megszüntetése ellen. Ezek a következők: Sorrend felállítása: az elvégzendő feladatok között sorrendet kell felállítani. Néha ez azt is jelentheti, nem kell tennünk semmit. Rugalmasnak kell maradni, hiszen a fontossági sorrendet is meg kell néha változtatni. A véletleneket és akadályokat növekedési lehetőségnek kell tekinteni. Helyettesítés: új tevékenységet csak úgy végezhetünk, ha egy ugyanannyi energiát és időt követelő, régi tevékenységet elhagyunk. Koncentráció: egyszerre csak egy dolgot szabad csinálni. Ütemezés: a munka tempóját számunkra megfelelően kell meghatározni. Mielőtt egy új munkafázisba kezdünk, ellenőrizzük le, elegendő energiánk van-e az elvégzésére. Elfogadás: a munka minden eredményét el kell fogadni. A türelmetlenség, rohanás és a tökéletes munka hajszolása hátráltatják a felgyógyulást. 3 REKREÁCIÓ: a jól megélt, tartalmas szabadidő engedélyezése lényeges feladat. A mással való foglalkozás segít eltávolodni a munka okozta problémáktól, és kikapcsolja a testet és a lelket egyaránt. 18. kép a munkamánia karikatúrája (http://www.interpressmagazin.hu/cikkek/4048- bedaralva_a_munkamania_rabjai) 3 www.lelkititkaink.hu alapján 45

Az egészség az egyetlen dolog, amit nem lehet pénzért megvenni! (Régi mondás) 5. A MUNKAHELYI EGÉSZSÉGFEJLESZ- TÉS LEHETŐSÉGEI Rohanó világunkban, amikor szinte csak dolgozik és alszik az ember, rendkívül fontos szerepe van/lenne a munkahely által biztosított mozgásnak. A munkahely olyan szervezet és egyben emberi közösség, amiben az emberek idejük nagy részét töltik, és amelyben megszervezik egzisztenciájuk anyagi alapjait. A munkahellyel öszszefügg nagyrészt az ember önmegvalósítása. Mindebből következik, hogy a munkahely sokféle hatást gyakorol az egyénre, s ez akár önálló tényezőként, akár más okok láncolatába kapcsolódóan részt vehet pszichotikus zavarok vagy betegségek kialakulásában. Szerencsés helyzet azonban, hogy a munkahelyet jelentő szervezetek maguk is érdekeltek abban, hogy a dolgozóik ne legyenek betegek, illetve stabil személyiségek maradjanak, vagyis érdekük, hogy tegyenek dolgozóik egészségéért (Buda, 1997). A munkahelyi egészségfejlesztés fogalmi tisztázásáról, kialakulásáról, fajtáinak bemutatásáról, jelentős kutatások eredményeinek számbavételéről és egy nagyon szűk szegmensének, a munkahelyi sportnak szakirodalombeli megjelenéséről lesz szó a továbbiakban. Fogalmi tisztázás A fogalom meghatározása azért is nehéz, mert maga az egészség definíciója sem egységes, minden szakértőnek mást és mást jelent. Ismételjünk át néhány megközelítést: Az egészség az emberi test biológiai funkcióinak tökéletes működésével azonosítható. (Fritz, 2006). Freud szerint Az egészség az a képességünk, amikor szeretni és dolgozni tudunk. (Fritz, 2006). Ghandi a következőképp vélekedik Az egészség azt jelenti, hogy az ember jól érzi magát, szabadon mozog, jó étvágya van, feladatait normálisan ellátja, és nem kell orvoshoz fordulnia. (Fritz, 2006). Parsons megfogalmazása Az egészség az egyén optimális teljesítőképességének állapota, ami azoknak a szerepeknek és feladatoknak a betöltésére teszi képessé, melyekre szocializálódott. (Fritz, 2006). 46

Becker szerint Az egészséghez tartoznak a természeti, társadalmi környezet, a rendelkezésre álló források mértéke, a problémák leküzdése, a sikerélmény és az elégedettség tényezői is. (Fritz, 2006). Ezt olvasva valóban felmerülhet bennünk a kérdés, hogy ha ennyiféle meghatározás létezik, mi lesz az egészségfejlesztés definíciójával. Szűkebb értelemben a fejlesztés elméletének újdonságát hangsúlyozó valami, ami elhatárolja magát minden egyéb preventív folyamattól, vagyis életkörülmények, mint a munka, lakás, művelődés vagy a béke javításának sürgetését jelenti. Tágabban vizsgálva az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, melyeknek célja a cselekvésre való ösztönzés, ugyanakkor lehetőséget kínál arra, hogy az egészségfejlesztés elemei kiegészítsék egymást és ne kizárják (Benkő, 1997). Az Ottawa Charta szerint: Az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészségük feletti kontroll megszerzésére és egészségük fejlesztésére. (WHO, 1986). Úgy is fogalmazhatunk, hogy az egészségfejlesztés magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az önsegítés feladatait, módszereit. 19. kép relaxálás a munkahelyen (http://www.femina.hu/egeszseg/munkamania) A munkahelyi egészségfejlesztés eljárása azonban nem csak arra irányul, hogy feltárja, majd kiküszöbölje a munkavállalók egészségére leselkedő veszélyeket, s ily módon megelőzze az egészség romlását, azaz a betegség kialakulását. Igyekszik a munkavállalókat arra ösztönözni, hogy minél jobban figyeljenek oda saját egészségi állapotukra. Ehhez, mivel folyamatosan változnak az emberek igényei minél több lehetőséget kell tudni biztosítani, illetve, ami elengedhetetlen, az a megfelelő szakmai háttér megléte (Fritz, 2006). 47

Kialakulása Az egészségfejlesztő programok kialakulása az USA-hoz köthető és oka arra vezethető vissza, hogy a dolgozók betegsége miatt a munkáltatóra nehezedő költségek radikális mértékben megnövekedtek. Amerikában a munkáltató fizeti a dolgozói és azok családtagjainak egészségbiztosítását, éppen ezért jelentős költségeket ró a munkáltatóra a dolgozók hiányzása. Az egészségfejlesztő programok tehát a dolgozók egészségnek javítását megcélozva igyekeztek a költségeken faragni. Járulékos pozitív pluszként kiderült, hogy a munkahelyi sportnak vannak más pozitív hatásai is, melyek közvetett módon szintén javíthatják a vállalat eredményességét és külső megítélését (Fritz, 2006). A helyzet súlyosságának érzékeltelésére egy konkrét példa: Amerika három vezető autógyártója többet költ egészségbiztosításra, mint acélra, ami autónként 1650 dollár volt az 1994-es adatok alapján. Ezt a hihetetlenül magas összeget látva nem csoda, hogy egyre több vállalat gondolkodott el azon a tényen, hogy a betegeskedő munkavállalók csupán kevés hasznot tudnak termelni (Szatmári, 2009). Kontinensünkön 1989 júniusában az Európai Unió Minisztereinek Tanácskozásán elfogadott, az Egészség és Biztonság Irányelvei című (EC 1989) anyag volt az első, amely munkahelyi egészség- és biztonságvédelmi témákkal foglalkozott. Ezenkívül az Európai Unió Alapító Okmányában általános célként van megjelölve az állampolgárok egészségvédelmének magas színvonalon tartása. Az 1992-es Maastrichti Egyezmény 129. cikkelye intézkedéseket határoz meg az egészségvédelemre vonatkozóan, és a tájékoztatásra, a nevelésre és az oktatásra helyezi a hangsúlyt (Szatmári, 2009). Ma már Magyarországra is kezd begyűrűzni a kezdeményezés, az egyre több kutatási eredmény kezd meggyőzni egyre több (egyelőre még csak) multinacionális cégvezetőt a munkahelyi egészségfejlesztés fontosságáról és pozitív hozadékairól. Az egészségfejlesztés területei Az Ottawa Charta öt pontban fejtette ki a korszerű egészségfejlesztés főbb elveit és kulcsterületeit a társadalomban. Ezek: az egészséget támogató társadalompolitika fejlesztése az egészséget segítő környezeti feltételek kialakítása közösségi cselekvés az egészséges élet egyéni készségeinek erősítése az egészségügyi ellátás megelőzési szerepének hangsúlyozása (OEFI) Az egészségfejlesztésnek az alábbi alapfeltételeknek kell megfelelnie (Szatmári, 2009): 48

az egész lakosságot célozza meg, nem csak a veszélyeztetett csoportokat a feltételeket és az okokat egyaránt befolyásolja, ezért az együttműködés elkerülhetetlen egymást kiegészítő nézetek kapcsolódnak egymáshoz a lakosság együttműködésére törekszik Az egészségfejlesztés legfontosabb programjai, területei egy vállalat esetében: a dohányzásról való leszoktatás egészséges táplálkozás, súlykontroll, vérnyomás- és koleszterincsökkentő, stressz management, szűrővizsgálatok kommunikációt, empátiát, problémamegoldást fejlesztő kezdeményezések fitnesz akciók, programok (Szatmári, 2009) 20. kép átmozgató gyakorlat ülő munkát végzőknek (http://www.astronet.hu/test-eslelek/lelekgyogyaszat/keruld-el-a-munkahelyi-stresszt-104275) A WHO ajánlását figyelembe véve pedig a következő irányelveket érdemes kitűzni (Szatmári, 2009): a fizikai, szellemi és szociális jó közérzet előmozdítása a munkahelyen az elkerülendő megbetegedések és balesetek megelőzése a káros környezeti hatások javításával, már a munkaképes életkor kezdetén a már kialakult betegségek, a rokkantság egészségre, a dolgozók fizikai és pszichikai állapotára, életminőségére gyakorolt negatív hatásának visszafordítása vagy csökkentése Az egészség az ember legnagyobb kincse, a munka- és életkedve feltétele. (Szatmári, 2009) 49

Kutatások, eredmények számbavétele, már futó és jól működő egészségfejlesztő programok Stockls és munkatársai vizsgálata során kiderült, hogy a vállalatok 81%-a kínál legalább egy egészségfejlesztő aktivitást Amerikában (Stockls és mtársai, 1995). Egy 97-es felmérés kimutatta, hogy a magánszektor 50 főnél többet foglalkoztató vállalatainak 65,5%-a végzett valamilyen egészségfejlesztési tevékenységet (Pencak, 1997). 1998-ban Dr. Richard Wynne és Dr. Robert Anderson ismertette európai szintű munkahelyi egészségfejlesztésről szóló felmérésük eredményeit, mely során számos érdekes tény került napvilágra: hiába akarta a program javítani a munkavállalók egészségi állapotát, sok helyen ez mégsem motiválta eléggé az érintetteket annak az oka, hogy miért foglalkoztak a vállaltok az egészségfejlesztéssel, többségben azt az eredményt mutatta, hogy ezáltal akartak pozitívabb képet kialakítani a vállalatról a program hasznát látták a munkamorál javulásában, a balesetek számának csökkenésében, a termelékenység növekedésében és a vállalat megítélésében ezek a kezdeményezések főként a nagyvállalatoknál jelentek meg (Szatmári, 2009) Kutatások bizonyították, hogy érdemes az egészséges társadalomba invesztálni és a népesség egészségi állapotának javításán fáradozni, hiszen ez csökkentené a termeléskiesést, a táppénzkifizetéseket, a gyógyszerköltségeket. A fizikai aktivitásba befektetett 1 dollár 3,2 dolláros megtakarítást jelent az egészségügyi kiadások területén (Szatmári, 2009). 21. kép munkahelyi egészségfejlesztés lehetséges módja a masszázs is (http://www.diamonddeal.hu/kupon/elege-van-a-kavebol-sot-akoffein-halmozasabol-valassza-az-irodai-masszazst/34/) 50

A magyarországi egészségügyi felmérésekből (OLEF, 2000) kiderült, hogy egy 18 éves nő várhatóan még közel 59 évet fog élni, ebből azonban csak 43,3 korlátozottságtól mentes évre számíthat, ha a halandósági és a megbetegedési viszonyok nem változnak. Egy 18 éves fiú várhatóan mintegy 50 évet fog még élni, és ebből átlagosan 38,4 lesz korlátozottságtól mentes. A felnőtt nők 40%-a, míg a férfiak harmada szenved keringési panaszoktól. Orvos által megállapított magas vérnyomással küszködik a középkorú férfiak több mint negyede, és a nők több mint harmada. A magas koleszterinnel rendelkezők aránya megközelítőleg 10%. Minden 13. nőnek és minden 16. férfinak volt cukorbetegsége. Asztmában vagy allergiás betegségben szenved közel minden 5. nő és minden 8. férfi. Gerinctáji fájdalmai vannak a nők kétharmadának és a férfiak felének. A fiatal felnőttek több mint 40%-a számolt be mozgásszervi panaszokról. A lakosság 34%-a szorong vagy lehangolt. Túlsúlyos vagy elhízott a felnőttek fele. Magyarországon a nők 23%-a, a férfiak 38%-a dohányzott napi rendszerességgel. A nők több mint ötöde, a férfiak majd fele mértékletesen fogyaszt alkoholt. Minden huszadik nő, és minden ötödik férfi nagyivónak számít. A férfiak harmada és a nők több mint 40%-a nem végez testmozgást. Kutatások fényt derítettek arra is, hogy a felnőttek napi átlag 7-14 percet töltenek fizikai aktivitással, és ami sajnos még megdöbbentőbb, hogy a megkérdezettek 74%-a nem akar sportolni, és gyermekként sem sportolt soha (Szatmári, 2009). Pozitív eredmény azonban, hogy a nők több mint háromnegyede és a férfiak kétharmada naponta fogyaszt friss gyümölcsöt vagy zöldséget. Sajnos arra is rámutattak a felmérések, hogy a megelőzés és szűrővizsgálatok területén igen nagy a lemaradásunk Európa többi országához képest. A 2000-es egészségfelmérés szerint ma a társadalom számára a legnagyobb rizikófaktort az életmóddal összefüggő betegségek elterjedése okozza. A legtöbb táppénzes megbetegedésnek valamilyen mozgásszervi betegség áll a hátterében. Elsősorban a gerincbántalmak, gerincfájdalmak korlátozzák az embereket a munkavégzésben, és növelik a táppénzes napok számát. Sajnos ebből is látszik, hogy az aktív lakosság munkaképessége és teljesítőképessége is jelentősen korlátozott a testi diszfunkciók miatt. A lakosság jó egészségi állapota a társadalmi-gazdasági fejlődés egyik alapvető feltétele. A munkahelyeken megnőtt a munkahelyi stressz, a túlórák száma, a versengés, a teljesítmény, a pénz szerepe, a társadalmi nyomás a siker felé, a felgyorsult munkatempó. Állandó változás jellemzi környezetünket, melyhez folyamatosan alkalmazkodni kell. Olvasva a statisztikákat kétségtelen, hogy fontos terület az egészségfejlesztés. Mivel az átlag magyar ember napjának legalább egyharmadát a munkahelyén tölti, így adott, hogy érdemes a munkahelyi egészségfejlesztéssel többet foglalkozni, sőt a munkahely, mint szocializációs terület az életmódunkra is hatással van. A 2004-es Népegészségügyi gyorsjelentés szerint a magyar lakosság megbetegedéseinek döntő 51

többségét olyan betegségek alkotják, melyek a primer prevenciós beavatkozások segítségével jelentősen csökkenthetőek, vagy sportterápiával kezelhetők lennének. A szűrés, beteggyógyítás, ápolás már nem tud lépést tartani a folyamatosan romló egészségügyi állapottal, szükség van a prevencióra. Az emberek többsége legegyszerűbben a munkahelyükön érhető el vagy tetten, így a munkahely jó és termékeny színtere lehet az egészségfejlesztésnek, a prevenciós eszközök felhasználásának (Szatmári, 2009). A Nemzeti Sportstratégia egy példán keresztül szemlélteti, hogy a sportos életmódnak (akár a munkahely közbenjárásával) milyen pozitív hatásai lehetnek a gazdaságra és a társadalomra. A sportoló lakosság arányának 24%-ra történő növelése csaknem 6 milliárd Ft megtakarítást eredményezhet csupán a táppénzkiadások terén. Emellett csökkennek az orvosi ellátás, valamint a gyógyszerár-támogatás költségei, az összgazdasági termelési növekedés terén pedig a kieső napok száma jelentősen csökken. Az egészségesebb társadalomnak magasabb a termelékenysége, növekszik a produktivitása (Nemzeti Sportstratégia, 2007). Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) 2002 óta működteti az Egészséges Munkahely Programot, melyhez hazánk is csatlakozott 2004-ben. A kezdeményezés érinti a munkahelyi egészséggondozás, az egészséges táplálkozás, a testmozgás/testedzés, a munkahelyi dohányzás visszaszorításának, az ergonómia és a mentálhigiéné területeit (Menedzsment Fórum, 2006. december). Jelentős kutatás fűződik Fritz Péter nevéhez, aki 19 európai ország 66 vállalatánál végzett vizsgálatot az egészségfejlesztési módszerek és eredmények feltárására. A vizsgált vállalatoknál 15 féle módszert, juttatást és feltételrendszer alkalmaztak az egészségfejlesztésre, ezeket több mint 11 cég alkalmazta sikeresen. A módszerek közül legtöbben a testmozgást alkalmazták, melyre a vállalatok különböző módon ösztönözték dolgozóikat (például: kedvezmények az edzőtermekben, saját sportközpont létesítése, volt, aki személyes egészségkártyát vezetett be, melyet a dolgozók az ország bármely településén kedvezményes sport- és rekreációs szolgáltatások igénybevételére használhattak). Kutatása alatt tapasztalt néhány érdekes és megfontolandó dolog a vállalati egészségfejlesztésben: Rövid szünetet vezettek be a munkaidő alatt, amikor is gimnasztikai gyakorlatokat és relaxációt végeztek a dolgozók. Ehhez szakemberek és edzők kiképeztek néhány munkatársat, így már ők mutatták be a végzendő gyakorlatokat kollegáiknak. Rehabilitációs bizottságot hoztak létre, akik döntöttek a megváltozott képességű munkavállalók munkahelyi feltételeiről és szükségleteiről. 52

Munkahelyi rotációs programot vezettek be, mely segít megelőzni a monotónia hatására kifejlődő egészségkárosító folyamatokat, és változatosabbá teszi a munkaidőt. A lépcsőt használd, ne a liftet felhívást írtak ki, aktivizálva ezzel a dolgozókat. A távoli országokba utazó munkatársak tájékoztatása az ott megjelenő egészségkárosító tényezőkről, betegségekről. A lehetőségeket a cég ingyenes vállalati újságában jelentették meg, és minden információt ott adtak a dolgozók tudtára, valamint ingyenes telefonvonalat biztosítottak a World Health információkért. A vizsgálat értékelése során kiderült, hogy a társaságok hét leggyakrabban alkalmazott mérőszám típusába eső eredmények minden esetben pozitív irányba történő elmozdulást mutattak (a hét kategória: betegség miatti hiányzások száma, munkahelyi légkör, munkahelyi balesetek számának alakulása, munkával való megelégedettség és motiváltság alakulása, munkafeltételek és a munkahelyi biztonság alakulása, a termelékenységre és a társaság imázsára gyakorolt hatás, a személyzeti állomány cseréjének szintje). Lássuk őket pontosan: a betegség miatti hiányzások száma csökkent a munkahelyi légkör javult a munkahelyi balesetek száma csökkent a munkával való megelégedettség és motiváltság nőtt a munkafeltételek és a munkahelyi biztonság növekedett a személyzeti állomány cseréje csökkent pozitív hatást gyakorolt a termelékenységre és a társaság imázsára (Fritz, 2006) Move Europe elnevezéssel indult egy program, amelyet a Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai Hálózata (ENWHP) hozott létre. Célja, hogy minél több egészségbarát munkahely legyen Európában. Ehhez csatlakozott az Országos Egészségfejlesztési Intézet, a kezdeményezésre már mintegy ötven magyarországi vállalat regisztrált. A program négy alappillére az egészséges táplálkozás, a testmozgás elősegítése a munkahelyeken, a mentális egészségfejlesztés, stressz-kezelés, valamint a dohányzás megelőzése és a leszoktatás támogatása. Ezt egy szakmai bíráló bizottság felügyeli, és már 26 európai országban működtetik jól a programot (HVG, 2007). Az Egészségügyi Minisztérium két pályázatot írt ki a munkahelyi egészségfejlesztés elősegítése végett. A pályázat keretében összesen 17 millió 280 ezer forintos vissza nem térítendő támogatást kapnak a nyertesek egészségfejlesztési programok rendezé- 53

sére. Támogatást nyerhetnek mindazon munkahelyek, amelyek kidolgozott munkahelyi egészségtervvel rendelkeznek, és a pályamunkákban kiemelten foglalkoznak a dohányzás visszaszorításával, az alkohol okozta problémák megelőzésével és a munkahelyi stressz káros hatásaival (Hírközpont Kormányzati Portál). Az egyén, a munkáltató és a társadalom közös érdeke kell, hogy legyen tehát az egészséges életmód feltételeinek megteremtése, és a jóllét kialakítása. Ennek mérhető jeleit Grajczjar (2001) vizsgálatai során állapította meg: Az egyén szempontjából mérhető eredmények: jobb egészségi állapot jobb koncentrációs képesség jobb problémamegoldás több energia nagyobb személyes felelősségérzet alacsonyabb munkahelyi stressz nagyobb kompetencia nagyobb örömmel végzett munka jobb munkahelyi légkör jobb munkahelyi kapcsolatok A munkáltató szempontjából mérhető eredmények: kevesebb hiányzás munkával töltött tényleges órák száma nő munkahelyi balesetek száma csökken munkaminőség növekszik kreativitás növekedése lojálisabb alkalmazottak nagyobb termelékenység munkavállalók nagyobb felelősségtudata kisebb munkaerő-elvándorlás jobb munkatársi kapcsolatok jobb munkahelyi légkör munkahelyi morál javulása cég pozitívabb arculata, megítélése (Szatmári, 2009) A munkahelyi egészségfejlesztés feltételei, eszközei és módszerei Kuhn szerint (1998) (idézi Szatmári, 2009): Előfeltételei: vállalaton belüli és vállalatok közötti együttműködés 54

a kiinduláskor mért egészségi helyzet elemzése fontossági sorrend megállapítása, célok kitűzése egészségközpontú kommunikáció a nehézségek felmérése és leküzdése folyamatos megfigyelés és elemzőmunka Az előfeltételek megteremtése után a következő, nagyon fontos lépés az érdeklődés felkeltése és az együttműködés kialakítása a dolgozók részéről. Ezt kezdeményezhetik a vezetők, a menedzsment, az egészségvédelmi szakemberek, a vállalaton belüli vagy kívüli személyek. Ezután be kell vonni a munkavállalókat a program kialakításába, központi kérdéssé kell tenni az egészségvédelmet a vállalaton belül, és végül, de nem elhanyagolható feladatként dokumentálni és elemezni kell az eredményeket. A sport és a mozgásos tevékenységek ideálisak, hiszen csoportkohézió alakítható ki könnyedén azáltal, hogy a munkatársak, ügyfelek együtt sportolnak. Vagyis gyümölcsözőbb együttmunkálkodás, sikeresebb üzleti kapcsolatalakítás jöhet, közös sportélmény által (Szatmári, 2009). 22. kép egyszerű gerincténing a munkahelyen (http://www.gerincinfo.hu/gerincblog/5-perces-munkahelyi-torna) 55

FELHASZNÁLT IRODALOM Benkő Zs. (1997): Az egészségfelfogás változása, Kísérlet az egészség és az egészségfejlesztés értelmezésére. In: Mert életem millió gyökerű. Egészségfejlesztés- Mentálhigiéne. Szerk.: Benkő Zsuzsanna JGYFT Kiadó, Szeged. 6 10. lap Braun R., (2006): CSR, a magyar beteg című tanulmány, M&H Communications Buda B., Munkahely és mentálhigiéné. In: Gerevics József (szerk.): Közösségi mentálhigiéné. Animula Kiadó, Budapest, 1997. 51 52. lap Chikán A., (2008. november): Vállalati versenyképesség és a társadalmi felelősségvállalás, Harvard Business Review magyar kiadás. 6-13. lap Csáfor H., Csete M., Csigéné Nagypál N., Füle M., Pálvölgyi T., Szlávik J. (2009): A vállalatok társadalmi felelősségvállalása. (Szerk.: Szlávik J.) CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest. 25 48., 78. Csíkszentmihályi M. (2008): A fejlődés útjai. Nyitott Könyvműhely, Budapest Dr. Nádori L., Dr. Gáspár M., Dr. Rétsági E., H. dr. Ekler J., Szegnerné dr. Dancs H., Dr. Woth P., Dr. Gáldi G. (2011): Sportelméleti ismeretek. Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó Nordex Kft. Internetes elérés: http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0025_nadori-dancs- Retsagi-Ekler-Gaspar-Sportelmeleti_ismeretek/ch05s02.html (lekérdezés: 2015. augusztus 5. 10:03) Európai Bizottság Zöld Könyve, (2001): http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catid= 331&langId=en Fehér Könyv, 2007: http://ec.europa.eu/sport/white-paper/doc/wp_on_sport_hu.pdf (Lekérdezés: 2015. augusztus 16. 9:38) French, P. A., (1984): Collective and Corporate Responsibility, New York, Columbia University Press Friedman, M., (1970): Az üzleti szféra felelőssége abban áll, hogy növelje profitját című esszé, New York Times Fritz P., (2006): Mozgásos Rekreáció, Bába Kiadó Szeged, p.: 253-262., Gammon Robinson (1997) Sport and Tourism: A conceptual framework. Journal of Sport Tourism, 4. Hírközpont Kormányzati Portál: https://hirkozpont.magyarorszag.hu/hirek/ palyazat20050624.html (Lekérdezés 2015. augusztus 17. 12 óra 10 perc) 56

HR Portál: http://www.hrportal.hu/index.phtml?page=feature&id=42587 (lekérdezés 2015. augusztus 17. 11 óra 45 perc) http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sustainable-business/corporate-socialresponsibility/index_en.htm (Lekérdezés: 2015. augusztus 16. 9:12) http://www.euro.who.int/en/who-we-are/policy-documents/ottawa-charter-forhealth-promotion,-1986 (lekérdezés 2015. augusztus 18. 9 óra 39 perc) http://www.ortt.hu/elemzesek/21/1164814291_a_magyar_beteg_20061109.pdf (Lekérdezés: 2015. augusztus 18. 11:12) http://www.otm.gov.hu/web/otm_jogszab.nsf/0/8d3588bdb11510fdc1257508003 DAA28/$FILE/65_2007_Ogy-hat.pdf?OpenElement (Lekérdezés: 2015. augusztus 20. 10:01) HVG (2007): http://hvg.hu/karrier/20070907_move_europe_egeszsegbarat_munkahely (lekérdezés 2015. augusztus 10. 9:56) Jackson S. A. Csíkszentmihályi M. (2001): Sport és Flow Az optimális élmény. Vince Kiadó, Budapest Kotler, P. Nancy, L., (2007): Vállalatok társadalmi felelősségvállalása (eredeti szöveg megjelenése 2005), HVG Kiadó Zrt. Budapest. 11 12., 19., 21., 24., 32 33. Kreatív Online, (2006): CSR- Megéri: http://www.kreativ.hu/cikk.php?id=17850 (Lekérdezés: 2015. augusztus 13. 13:32) Lukácsy A. (1964) Népek játékai. Móra Könyvkiadó, Budapest. Menedzsment Fórum, (2006. augusztus): http://www.mfor.hu/cikkek/29489.html? page=1 (Lekérdezés: 2015. augusztus 17. 12:41) Menedzsment Fórum, (2006. december): http://www.mfor.hu/cikkek/32129.html (Lekérdezés: 2015. augusztus 17. 12:31) Nemzeti Sportstratégia, (2007): 65/2007. (VI. 27.) OGY határozat OEFI: http://www.oefi.hu/alapelvek.pdf (lekérdezés 2015. augusztus 19. 10:19) OLEF, 2000: Országos lakossági egészségfelmérés: http://www.egeszsegmonitor.hu/ dok/osszefoglal_jelentesolef2000.pdf (Lekérdezés: 2015. augusztus 22. 17:19) Pencak, M., (1997): Workplace health promotion programs. An overview. Nursing Clinics of North America, 26 (1). 233 240. Sethi, S. P., (1975): Dimensions of Corporate Social Responsibility, California Management Review, 17/3: 55 64. Stockls, D.-és mtársai, (1995): Integraiton of Medical Care and Worksite Health Promotion. Journal of the American Medical Association, 273 (14). 1136 1142. Szatmári Z. (főszerk.) (2009): Sport, életmód, egészség, Akadémiai Kiadó, Budapest. 587., 626., 629 631., 985., 991 992., 994. WHO, (1986): Ottawa Charta: 57

WHO, 2003: Health and development through physical activity and sport: http://www.goforyourlife.vic.gov.au/hav/admin.nsf/images/who_statement_ on_health_and_pa.pdf/$file/who_statement_on_health_and_pa.pdf (lekérdezés: április 12.) 7. oldal (lekérdezés 2015. augusztus 11. 10 óra 23 perc) www.lelkititkaink.hu honlap: http://www.lelkititkaink.hu/munka_mania.html (lekérdezés: 2015. szeptember 2. 12:35) www.mszt.hu oldal: http://www.mszt.hu/nfu/nyomda%20-%20a%20j%c3% A1tsz%C3%B3t%C3%A9ri%20eszk%C3%B6z%C3%B6k%20biztons%C3%A1gos s%c3%a1g%c3%a1r%c3%b3l.pdf (lekérdezés: 2015. szeptember 1. 13:10) www.webbeteg.hu honlap: http://www.webbeteg.hu/cikkek/szenvedelybetegseg/ 5902/hol-kezdodik-a-munkamania (Lekérdezés: 2015. szeptember 2. 11:10) 58

Herpainé Lakó Judit ISKOLAI REKREÁCIÓ, SZABADIDŐ- SZERVEZÉS AZ ISKOLÁBAN A szabadidő alapvető funkciója a pihenés, regenerálódás, feltöltődés, rekreálódás. Beszélhetünk aktív vagy passzív szabadidő eltöltési tevékenységekről. A passzív tevékenységek, mint például a pihenés, az alvás, a televízió-nézés elősegítik a regenerációt, az aktív szabadidős tevékenységek köre azonban sokkal tágabban értelmezhető. Minden olyan tevékenység ide sorolható, melyet az egyén önmagáért a tevékenységért, puszta örömből végez (pl. játék), lehetővé teszi a kikapcsolódást, végrehajtása során lehetőség nyílik az egyéni képességek, készségek kibontakoztatására (pl. testkultúra, tánc és zene, költészet). A szabadidőnek fontos szerepe van az ember társadalmi életében, alakítja viselkedését, más emberekkel való kapcsolatait, közvetlenül hat az egyén szociális fejlődésére, s gyermekkorban a szocializációs folyamat egyik fontos csatornája. Az elmúlt időszakban került a társadalomtudományi kutatások középpontjába a gyermekek szabadidő-eltöltési szokásainak vizsgálata, és annak a gyermek fejlődésében, szocializációjában, énkulturalizációjában játszott szerepe. A kérdéskörrel foglalkozó szakemberek hangsúlyozzák a család mellett az iskola meghatározó szerepét a diákok tartalmas szabadidő eltöltésében. A szabadidő az önmegvalósítás ideje. A gyermek szabadidejét iskolai és iskolán kívüli keretek között is eltöltheti. Az iskolán kívüli szabadidő fogalmába besorolható a család, a szűkebb és tágabb közösség által szervezett, tanulmányi a szociális és a fiziológiás tevékenység körébe nem tartozó esemény. Az iskolai keretek közt zajló szabadidős tevékenységek a tanulás előtti és utáni, túlnyomórészt pedagógus irányításával vagy felügyeletével folyó kulturális és sporttevékenységek (Kovács, 2011). Ide sorolható az aktívan töltött idő (szakkör, kézműves foglalkozás, mozilátogatás, osztálykirándulás stb.), valamint azok az iskolai keretek között szervezett választható programok, melyek nem az iskolaévben kerülnek megvalósításra, és nem kötelező jellegűek (pl. nyári táborozás, napközis tábor, túrák stb.) A tanórán kívüli szabadidős tevékenységek szakkörök, kirándulások, sporttevékenységek, hangversenyek stb. szervezésével a pedagógusok, rekreációs és szabadidő-szervező szakemberek képesek alakítani (átalakítani) a gyermekek, fiatalok szabadidő-felhasználási szokásait. Azonban az iskolák közötti különbségek széles skálán mozognak ezen a területen is. 59

Az ifjúság minden korcsoportjában elengedhetetlen tehát a szabadidős tevékenységek lehető legváltozatosabb formáinak megismertetése, annak érdekében, hogy mindenkinek módjában álljon a számára legtesthezállóbbak, leginkább örömet és élvezetet okozók kiválasztása, amelyek a mindennapi élet részeivé válva értéket adnak a szabadon eltöltött időnek, s így megalapozzák a rekreációval töltött intervallumok igényes felhasználásának felnőttkori szokásait is. (Biró, 2007) A szabadidős tevékenységek kapcsán kötetlenebb formában készíthetők fel a diákok az alapvető társas kapcsolatok és közösségek pozitív értékek szerinti megválasztására, szűkebb és tágabb világunk iránti nyitottság és érdeklődés fenntartására, manuális készségek elsajátítására. Fontos továbbá a kulturális tartalmak iránti érdeklődés, a természet és az élet szépségei iránti igény felkeltése, valamint az egészséges életmód, a fizikai erőnlét és a rendszeres testedzés biztosításának a lehetősége. Ha konkrét nevelési célokat is szeretnénk megfogalmazni a szabadidős, rekreációs tevékenységek kapcsán, akkor azt mondhatjuk, hogy kiemelt feladat a találékonyság és a kíváncsiság, a kommunikáció fejlesztése, a test megismerése (fizikai és sporttevékenység révén az egészséges életmódra nevelés különféle formái által), a művészi és kulturális tevékenységi formák iránti érzékenység és kíváncsiság fejlesztése, iskolai eredmények javítása, a közösségi és az állampolgári létre nevelés. (Mihály, 2003) A gyermekek szabadidős tevékenységei igényelnek valamilyen szakmai irányítást vagy felnőtt felügyeletet. Fontos kérdés, hogy kik tölthetik be ezeket a szerepeket. Több megoldás is jelen van a mai gyakorlatban. Végezhetik ezt a munkát speciálisan a szabadidő szervezéséhez kötődő képesítéssel nem rendelkező pedagógusok, továbbképzésen részt vett pedagógusok vagy hivatásos szabadidő-szervezők (népművelő, művelődésszervező, szabadidő-szervező tanár, rekreáció-szervező és egészségfejlesztő szakember). 6. AZ ISKOLAI SZABADIDŐ-SZERVEZŐ A törvényi szabályozás szerint a szabadidő-szervező feladata a pedagógiai programhoz kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások és a pedagógiai programhoz nem kötődő szabadidős tevékenységek szervezése. Ennek tükrében tehát tájékoztat a szabadidős programokról, segíti a tanulóközösség, diákönkormányzat programjait, támogatja a szülői munkaközösség munkáját, ápolja az iskola hagyományait. Fontos feladata az egészséges életmód iránti igény felkeltése, továbbá a szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése. Az alapvető emberi értékek, nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi hagyományok őrzése mellett törekszik az iskola hazai és nemzetközi kapcsolatainak ápolására, és hazai, külföldi tanulmányi utak szervezésével is 60

foglalkozik. Együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást nyújt az érdeklődőknek, segítséget ad a munkába állással kapcsolatos programok megszervezéséhez, felkelti diákjaiban a szabadidő értelmes eltöltése iránti igényt és az érdeklődési körüknek, életkoruknak megfelelően a szabadidő hasznos eltöltését segíti. A szabadidő-szervező helye és szerepe az iskola életében A Nemzeti Alaptanterv, illetve az iskolák pedagógiai programja és a szervezeti és működési szabályzatok komoly szerepet szánnak a tanórán kívüli nevelésnek. Az iskolai szabadidőt szervező személy fontos kezdeményező és koordináló feladatokkal rendelkezik, ezért központi szerepet tölt be az iskola életében. Egy munkaközösségnek sem tagja, bár az ideális iskolaszerkezeti modell az általános igazgatóhelyettes alá helyezi a tanórán kívüli nevelők munkaközösségét. Ennek tagjai lehetnek a szabadidőszervező mellett a könyvtáros, a drogügyi koordinátor, a szakkörök és az önképzőkörök vezetői, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, az ifjúságvédelmi felelős, a sportkörök és szakosztályok vezetői, illetve a diákönkormányzat patronáló tanára. Beszámolási kötelezettsége van a tantestület felé a különböző programok szervezési feladatainak ismertetésével kapcsolatban. A szabadidő-szervező kötelességei, elvárások Kötelessége az iskola valamennyi korosztályának tanórán kívüli elfoglaltságait arányosan, igényesen megszervezni az életkori sajtosságok figyelembevételével, tehát a tevékenysége kiterjed az iskolai élet minden területére. Segíti a pedagógusok és a tanulók szabadidő-szervezéssel, közösségi élet kialakításával összefüggő munkáját, különös tekintettel az iskolai rendezvények lebonyolítására. Feladata egyrészt a tanulmányokkal összefüggő, nem tanórai foglalkozások szervezése, előkészítése, mint például az erdei iskola, a tanulmányi kirándulás, másrészt a tanulmányoktól független programok szervezése, mint például az iskolai disco, szalagavató vagy gólyabál. Ez utóbbiakat általában a diákönkormányzat szokta megszervezni, ezért ilyen esetben a szabadidő-szervező együttműködik a diákönkormányzattal, segíti munkáját. Ugyanígy feladata a szülői szervezet közösségi munkájának támogatása is. A szabadidős programok szervezésén illetve segítésén kívül feladata az iskola hazai és nemzetközi kapcsolatai kiépítésének, a partneriskolákkal való együttműködés segítése, illetve a hazai és külföldi tanulmányi utakkal kapcsolatos pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, valamint a pályázatok elkészítésében való közreműködés. Feladata még az iskolai pályaválasztási, továbbtanulási tanácsadás és a munkába állással kapcsolatos programok megszervezése is. 61

A szabadidő-szervező lehetőségei A szabadidő-szervezői feladatok a lehetőségek széles körét biztosítják a munkavégzésére, melyek a következők: az iskola pedagógusainak és a tanulók szabadidő-szervezéssel, közösségi élet kialakításával összefüggő munkájának támogatása; iskolai ünnepségek szervezése; az iskola pedagógiai programjához kapcsolódó, tanórán kívüli foglalkozások, programok előkészítése, szervezése, a környezeti neveléssel összefüggő tevékenység segítsége (erdei iskola, tábor stb.); a pedagógiai programhoz nem kötődő szabadidős tevékenység előkészítése, szervezése, tájékoztatás nyújtása a szabadidős programokról; a tanulóközösség, diákönkormányzat programjába való bekapcsolódás; a szülői szervezet (közösség) munkájának támogatása; az iskolai hagyományok keretébe tartozó foglalkozások előkészítése, szervezése; az egészséges életmód iránti igény kialakításával, továbbá a szenvedélybetegségek megelőzésével, valamint a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésével összefüggő szabadidős tevékenység szervezése; az alapvető emberi értékek, a nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi hagyományok iskolán belüli megismertetésében, a kulturális, etnikai stb. másság megismertetésében és elfogadtatásában való közreműködés; az iskola hazai és nemzetközi kapcsolatai kiépítésének támogatása, a partneriskolákkal való közreműködés; a hazai és a külföldi tanulmányutak szervezésével kapcsolatos pályázati lehetőségek figyelemmel kisérése, a pályázatok elkészítésében való közreműködés; az egészségnevelési, egészségfejlesztési és környezetvédelmi munkacsoport programjának kialakításában és megvalósításában való részvétel; a szabadidős tevékenységek tárgyi feltételeinek, szükségleteinek felmérése és biztosítása; a szabadidős tevékenységhez biztosított pénzösszegek szabályos és rendeltetésszerű felhasználásáért való felelősség. Együttműködés A szabadidő-szervező munkájának jellegéből adódóan egyik legfontosabb eleme az együttműködés, mivel valakiknek, valakikért, valakikkel dolgozik, szervez, intézkedik. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó rekreáció szabadidő-szervezők a következők lehetnek: szülők, diákok, kollégák, iskolán kívüli szervezetek, intézmények, 62

személyek (pl.: közművelődési intézmények, önkormányzatok, civil szervezetek, a helyi közélet jelentős személyiségei stb.), jó kapcsolatokat kell ápolnia, és együtt kell működnie a helyi és országos kulturális és művelődési intézmények munkatársaival is. Kiemelt feladata a szülőkkel való együttműködés, melynek legfontosabb célja a gyermekek, tanulók személyiségének fejlesztése, képességeiknek kibontakoztatása. A szülői közösséggel együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját a tanulóközösség kialakítása érdekében. Tiszteletben kell tartania a szülő azon jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelő oktatásban és nevelésben részesítse gyermekét. A diákokkal való együttműködés több síkon is zajlik. Egyrészt fel kell mérni a tanulók igényeit, másrészt be kell vonni őket a rendezvények előkészítésébe és a lebonyolításába is. Fontos a diákok rendszeres, folyamatos tájékoztatása (plakát, faliújság, iskolarádió, honlap, személyes megkeresés). Az egészséges életmóddal, a szenvedélybetegségek megelőzésével, illetve a pályaválasztással kapcsolatos tevékenysége találkozik a gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint a pályaválasztási felelős munkájával, a szabadidős programok szervezése pedig szintén találkozhat a diákönkormányzatot segítő, nevelő tevékenységével, ezért ezen a munkaköröket betöltőknek összehangoltan, együttműködve kell dolgozniuk. A külön megnevezett pedagógusokon kívül minden kollégával, iskolai dolgozóval folyamatosan, rendszeresen vagy alkalomszerűen együtt tevékenykedik a szabadidőszervező. Végül, de közel sem utolsósorban munkájának az alapja az iskola vezetőségével való jó együttműködés (havonta történő beszámolás az elmúlt és leendő programokról, éves terv készítése és elfogadtatása). Az iskolák szabadidős programjai a következők lehetnek: Heti rendszerességgel működő foglalkozások: énekkar, tánc, kézműves, rajzfoglalkozások, sportfoglalkozások, tehetséggondozás, felzárkóztatás, egyéni fejlesztés, idegen nyelv, informatika, helytörténet-honismereti kör, dráma-színjátszó foglalkozás, játék foglalkozás, 63

Ezek lehetőséget nyújtanak a gyerekek érdeklődésének megfelelő személyiségfejlesztéshez. Szabadidős tevékenységek: mesemondás, dramatizálás, szituációs, kommunikációs játékok műsorok összeállítása kézügyességet igénylő feladatok végzése mindennapos testnevelés, játékos sportfoglalkozás könyvtárlátogatás egészséges életmódra nevelés séták, túrák, kerékpározás a környezet tisztaságának megőrzése változatos játékok, népszokások, mesterségek megismertetése az oktatáshoz közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó vetélkedők, versenyek megszervezése az osztályközösségek, az iskolaközösség kialakítása, formálása közös élményeket biztosító rendezvények szervezése közvetlen környezetünk megóvása, formálása, szépítése az iskola hagyományainak ápolása: o adventi gyertyagyújtás o karácsonyváró programok o DÖK nap o sport, játék és kulturális programok o kisállat kiállítás o egészségvédelmi napok o gyermeknap o koncertek o Ki mit tud? o kapitánylabda bajnokság o színház, mozi látogatása o kirándulások, túrák stb. Napjainkban a köznevelésnek egyre nagyobb szerepet kell vállalnia a gyerekek tanítása mellett a szabadidő tartalmas, értékes eltöltésének kialakításában. Olyan szórakozási formákat kell kialakítani, melyeket a közreműködők az iskolán kívül is tovább tudnak vinni. Számos kutatás azt támasztotta alá, hogy azok a diákok, akik részt vesznek az iskolai kereteken belül 64

megvalósuló tevékenységekben, azok az iskolán kívül is csatlakoznak más közösségekhez. (Sántha, 1980) Az iskola az a helyszín, ahol a fiatalság fontos szociális, társadalmi és közösségi tapasztalatokkal gyarapodhat. (Aszmann, 1998) A társas kapcsolatok során kialakuló kötődés és biztonságérzet járul hozzá, hogy kölcsönös segítségnyújtás alakuljon ki a fiatalok között. (Pikó, 2002) Összefoglalásként megállapítható, hogy a gyermekek szabadidős tevékenységének irányultságát befolyásolja az iskola egész oktató-nevelő munkája, annak szerves része és egyre fontosabb tevékenysége. Az új nevelés-oktatás részeként kialakított tantervek lényeges koncepciója, hogy feltételezik a tanórák műhelyében elindított tanítási-tanulási folyamat továbbgyűrűzését a szabadidőben, és számolnak a pedagógiailag szervezett tanórán túli időnek az órán folyó munkát is gyarapító voltával. 7. SZABADIDŐ-ELTÖLTÉSI IRÁNYZATOK, A SZABADIDŐRŐL VALLOTT NÉZETEK VÁLTOZÁSAI A szabadidő fogalmának, értelmezésének meghatározásával sokan foglalkoztak és foglalkoznak napjainkban is (pl. Szalai Sándor, Dumazadier, A. Kaminsky, Szántó Miklós, G. Friedmann). Mindannyian egyetértettek abban, hogy nem vonják be a szabadidő fogalmába az életfenntartáshoz szükséges időt (alvás, étkezés, tisztálkodás), a munkába való eljutásra fordított időt, illetve a munkával töltött időt. Ezeken kívül az olyan tevékenységeket sem illesztenek be a meghatározásba, melyek valamilyen érdekhez kötődnek. (Sas, 1969) Tibori szerint a szabadidő nem más, mint a technikai haladás és a társadalmi erők kettős hatása alatt a termelőmunka által az ember nem termelő tevékenysége számára felszabadított időmennyiség. (Tibori, 2002) A szó a francia loisir és a latin licere szóból származik, melyek jelentése megengedni, megengedve lenni. (Murphy, 1981) A német Freizeit is rendelkezik a szabad választás jelentéstartalmával, ahogy a magyarban is a szabadidő forma terjedt el a valami után fennmaradó szabad idő helyett. Ma nyelvünkben a szabadidő kifejezést használjuk minden szabadon végzett tevékenység eltöltésére szánt idő meghatározásakor. Az angol nyelv kétfajta szabadidőt különböztet meg: leisure -t és free time -ot. A free time pragmatikus fogalom. Ha a mindennapi embernek van egy kis szabadideje, csinál benne valamit, ami ízlésének és lehetőségeinek éppen megfelel. A leisure azonban valami más. Benne az ember a szabadság érzését és lehetőségét teljesíti ki. Szabadságot arra, hogy megvalósítsuk magunkat. A munkaidőben az ember azt végzi, 65

amit muszáj, a leisure értelmében vett szabadidőben pedig szabadságát gyakorolja. (Vitányi, 1996) A free time tehát a munka után eltöltött idő, míg a leisure a minőségi szabadidő, a rekreáció. Utóbbit önmagunk megvalósítására, személyiségünk ápolására, képzésére, a flow-, az áramlatélmény megszerzésére fordíthatjuk. A szabadidő flow-élménnyé, tökéletes élménnyé is válhat. A tökéletes élmény a lehető legtöbb és legjobb, amit az ember átélhet, a teljes beleélés és átadás művészete. A munkába bele van építve a cél, a visszacsatolás, a szabályok és az elvárások, melyek mind arra bátorítják az embert, hogy elmélyedjen, hogy összpontosítson és átadja magát neki. A szabadidő viszont szervetlen és sokkal nagyobb erőfeszítést igényel élvezetessé alakítani azt. A szokásokat és ismereteket igénylő, szabályokat és célokat felállító hobbik, melyekhez valódi érdeklődés és belső fegyelem is kell, a szabadidőt valóban azzá varázsolják, aminek lennie kell: rekreációvá. Csíkszentmihályi a passzív szórakozást nem tartja hasznos tevékenységnek, mert az felesleges erőt és energiafelhasználást igényel az egyén számára, minőségi szemlélettel kell a szabadidős tevékenységeket kiválasztani. (Csíkszentmihályi, 1997) Dumazadier megfogalmazása szerint a szabadidőnek három funkciója van: a személyes fejlődés biztosítása, a szórakozás és a felüdülésfelépülés. (Dumazadier, 1960) Peterson definíciójában szabadnak nevezi azt az időt, amelyben nem végez az ember fizetett munkát, a családdal és a háztartással kapcsolatos feladatokat, nem intéz személyes ügyeket és nem alszik. Kaplan hét megállapítást tesz a szabadidővel kapcsolatban: a munka ellentéte, kellemesség, önkéntes társadalmi munka, a szabadság pszichológiai érzékelése, kultúra, nem fontos dolgokkal való foglalkozás, játék. (Vitányi, 2001) A szabadidő definíciók nem egységesek, de abban minden szakember egyetért, hogy a technika forradalmi fejlődésével a társadalmi szabadidő szükségszerűen nő. Az emberek nincsenek felkészülve a megnövekedett időmennyiség hasznos, értékes eltöltésére. Az időnek csak kisebb részét használják fel, mint leisure, mint valódi rekreáció, nagyobb részben a passzív szabadidő-magatartás pozíciói erősödnek. (Vitányi, I2001) Leitnerék számításai szerint egy 70 évet élő ember életéből 27 évet szabadidejére szánhat. Sajnos jelenleg a legtöbb időt veszi el szabadidőnkből a tévénézés, életünk legnagyobb, szabadon megválasztható időegységét nagyrészt gondosan megválasztott, tudatos szabadidő-eltöltéssel lenne érdemes eltöltenünk. (Leitner és Leitner, 2004) A Nash által kialakított szabadidőeltöltési piramisban a nulla alatti szinten a társadalom ellen elkövetett tevékenységek bűnözés, vandalizmus állnak. A nulladik szinten az egyén a saját fejlődése ellen ható szabadidős tevékenységei kaptak helyet, úgy mint például az ivás, mértéktelen tévénézés. Az első szinten a kikapcsolódás, szórakozás található, ide sorolható például a tévézés, mozi, vagy sportesemény látogatása. A második szinten az érzelmi bevonódást igénylő, érzelmi részvétel fontosságát 66

hangsúlyozó tevékenységek állnak, a zenehallgatás, a színházi élmény, de a sportesemény megtekintése is megjelenhet ezen a szinten. A harmadik szinten lévő tevékenységek aktív részvételt követelnek meg, ilyen a zenélés vagy a sportolás. A negyedik, legmagasabb szinten a szabadidős tevékenységeink kreativitást is igényelnek, mint például a zeneszerzés vagy egy új stratégia kiötlése a sportban. Az egyes szinteken megvalósuló és egymásra épülő cselekvési formák célja elvezetni az egyént a minőségi élet megtapasztalásához. Minél feljebb van egy tevékenység a piramisban, annál értékesebb mind az egyén, mind a társadalom számára. (Nash, 1960) Vitányi (1995) a szabadidős viselkedési típusokat négy részre osztotta. A passzívak csoportjába azok tartoznak, akik szabadidejükben nem csinálnak semmit, esetleg televíziót néznek vagy kocsmába mennek. A rekreatívak nevükhöz híven a szabadidejüket felüdülésre, rekreációra használják. Az akkumulatívak minden iránt érdeklődnek, de nem kötelezik el magukat semmihez, nincs szenvedélyük. Az inspiratívak értelmiségiek, akik a magasabb kultúra iránt érdeklődnek, és nekik fontos önmaguk építése, képzése és az értékek ápolása. A 4C (Cross Cultural Consumer Characterisation) a következő rekreációs típusokat különbözteti meg: változatos (varied), otthonülő (home-bird), vásárolgató (walker, shopper), eljáró (occasional out-goer), intellektuális (consumer of high-culture), kocsmázó (pub-goer), sörözőbe járó (brasserie pubgoer), nyitott-fiatalos (easy-going, youthful). A felsorolt nyolc típusból mindössze az intellektuálisak, a nyitott-fiatalosak és esetleg a változatosak csoportjáról mondható el a minőségi szabadidő-eltöltés. 1972 81 között a kutatások második szakaszában a szabadidős konferenciákon az általános kérdések kerülnek előtérbe, arra keresték a terület kutatói a választ, hogy milyen tevékenységekre, és mennyi időt fordítunk, melyek a szívesen, illetve a leggyakrabban végzett tevékenységek, és mire fordítanánk, ha több szabadidőnk lenne. Ebben az időszakban jelenik meg, hogy a szabadidő-eltöltésben sok minden szerepet játszik (pl. iskolai végzettség, lakóhely, nem, családi állapot, jövedelem, egészség). Az 1980 90-es évek változást hoznak, a média egyre jobban érezteti, az emberek fokozatosan bezárkóznak, a kulturális intézmények látogatása egyre jobban háttérbe szorul. Az eljáró művelődés leginkább a fiatal, egyedülálló lakosságra jellemző ebben az időben, ugyanakkor növekszik a tanulás és a tudás értéke, egyre többen a középfokú képesítés megszerzésén fáradoznak. Számos nemzetközi és hazai kutató foglalkozik a szabadidő, a szabadidő-eltöltés kérdésével. Magyar szakemberek közül mindenképpen meg kell említeni Fukász Györgyöt, aki főleg munkások között vizsgálódott, Ferge Zsuzsát, Vitányi Ivánt, akik először alkalmaztak tevékenységlistát, melyben a várható szabadidős tevékenységeket sorolták fel. Falussy Béla az időfelhasználást mérte és vetette össze különböző országokban, eltérések okait világította meg. Cseh-Szombathy László a nyugdíjasok, míg 67

Kenéz Győzőné inkább a családok időfelhasználását mérte. Szalai Sándor érdeme, hogy elismert lett az időmérleg, mint magyar módszer, Hidy Péter pedig a művelődés oldaláról kutatta a szabadidőt. Vitányi Iván (1976) a szabadidő-tevékenységek megoszlásával és szerkezetével foglalkozott kutatásaiban, melyeknek legfőbb célja volt, hogy a szabadidő közvetítésével az életmód és a művelődés kapcsolatát vizsgálja. Sikerült összefüggést találnia a szabadidő-szerkezet, a közösségi/társadalmi magatartás, a pszichológiai habitus és a művelődési orientáció között. Falussy Béla az időbeli, térbeli és társadalmi minták mentén vizsgálódik. Az 1960-as évektől Magyarország és Norvégia lakosságának időfelhasználását hasonlította össze. Ezen kívül még hét eltérő fejlettségű európai ország időszerkezetét is vizsgálta. Könyvében többek között az életkor, az életkörülmény és az idő kapcsolatára kíváncsi, melyben az 1999/2000. évi adatokat ismerteti. A szabadidős tevékenységek közül pedig kiemelt figyelmet szentel a kirándulásnak, az utazásnak, mely során az anyagi viszonyokat és a társadalmi-demográfiai sajtosságokat is vizsgálja. (Falussy, 2004) Ferge kutatásainál az időmérleg mindig csak kiegészítő eszköz volt, hiszen önállóan időmérleg nem is létezik. Az értelmezéshez szerinte mindig szükséges néhány fontos gazdasági-társadalmi-demográfiai ismérv rögzítése. A szabadidő ciklusait feloszthatjuk a hétköznapok, a hétvége, az év és az élet ciklusára. Szalai és munkatársai végeztek egy időmérleg-kutatást, és ebből kiderült, hogy a dolgozó nőknek alig van szabadideje, főleg, ha még férjnél is vannak. Minél nagyobb a folyamatosan rendelkezésre álló szabadidő, annál nagyobb a lehetőség a nagyobb helyváltoztatásra. Így hétköznapokon csak a szűk környezetben mozgolódunk, a hétvégén lehetőség nyílhat a régióban való helyváltoztatásra, nagyobb szabadság esetén akár külföldre is eljuthatunk. (Ferge, 1976) Az ifjúságkutatás területéről feltétlenül meg kell említeni az Ifjúság 2000 és az Ifjúság 2004 és 2008 és 2012 kutatásokat. Az Ifjúság 2000 kutatócsoportja 8000 fős mintán vizsgálta a 15-29 éves fiatalokat. A kérdések kiterjedtek a fiatalok iskolai életútjára, munkaerő-piaci helyzetére, kulturális fogyasztására, értékvilágára. Ezen kívül vizsgálták a családi hátteret, politikához való viszonyt, elégedettséget, devianciákat, jövőképet. A vizsgált korosztály kulturális intézményekbe látogatása igen eltérő képet mutat. A budapestiek élen járnak a magas kulturális javak fogyasztásában (színház, könyvesbolt, hangversenyek, mozi), míg a községben lakók inkább a helyi diszkókba, művelődési házba, bálokban járnak. Vannak tehát, akik kedvükre válogathatnak a kulturális lehetőségek között, viszont sokan vannak, akik nehezen, vagy egyáltalán nem juthatnak ezekhez hozzá. Az Ifjúság 2004 a 2000-es kutatás szerves folytatása. A vizsgálat megismétlését a társadalomban, oktatásban, fiatalok helyzetében bekövetkező változás indokolta. Kulturális fogyasztás, szabadidő, médiafogyasztás, kulturálódási, művelődési szokások mellett rákérdeztek a vallásra, a másság megítélésére és 68

elfogadottságára, a sporthoz való viszonyra, és az egyre inkább elterjedő számítógéphasználati szokásokra is. 2000-ben még az egzisztenciateremtés és a lakásprobléma okozott fejtörést a fiataloknak, míg a 2004-es felmérés szerint már a drog, a munkanélküliség és a kilátástalan jövő miatt aggódtak. A fiatalok egyre inkább bezárkóznak, elmagányosodnak, nem keresik a közösségi programokat. A szabadidő-eltöltésnek még mindig jelentős részét teszi ki a televíziózás, ami részben az egyéb programok, kulturális intézmények hiányával is magyarázható. Tovább nőtt a főváros és a vidék ellentéte a kulturális lehetőségek terén. Ugyancsak növekedett a tanulással töltött idő, tovább tolódik a családalapítás. 2008-ban, immár harmadik alkalommal került lebonyolításra a vizsgálat, kibővített formában. A korábbi kutatásokban feltárt tendenciák jellemzőek továbbra is. Az internet térhódítása, a napi szintű médiafogyasztásba való beépülése a fiatalok életében sajátos átrendeződést eredményezett, érzékelhető mértékben csökkent a tévénézésre fordított átlagos idő, az így megspórolt időt a számítógép és az internet vette át. A szabadidőben végzett elfoglaltság jórészt egyéni aktivitást tükröz, a társaság és a közösség hiánya látszódik. Eltűnt az igényes beszédcselekvés tereihez köthető kommunikáció. A fiatalok közel egyötöde szabadidejét passzív módon, egyedül tölti. (Szabó és Bauer, 2009) Fontos említést tenni néhány külföldi szaktekintélyről is. Elsőként az amerikai kutató, Kaplan a szabadidős szokások mögött meghúzódó kulturális szokásokat kutatva bemutatta a különböző kultúrkörök szerepét a szabadidő felhasználásában. A szintén amerikai Neulinger A szabadidő pszichológiája című munkájában a kultúra, a kulturáltság, a kulturális tevékenység szerepét hangsúlyozza a szabadidő-szokásokban. A német származású Scheuch és az amerikai Meyersohn a szabadidő szociológiáján belül kutatott. Ők szintén a kultúra oldaláról közelítik meg a szabadidő felhasználását. (Andorka, 1997) Sokszor nem teszünk különbséget a szabad idő és a szabadidő jelentése között, pedig az előbbi a munkán túli és az alvás közti időt jelenti, míg az utóbbi az az időmenynyiség, mely felett az emberek szabadon rendelkeznek. A szociológiában többféle időfogalom is meghatározható. Ilyen például a kötött idő, melybe leginkább a munka és a munkajellegű tevékenységek tartoznak, illetve amelyet az egyén annak tart. Emellett beszélhetünk a művelődésre fordított időről, melyet termékeny időnek nevezünk. A félszabad-idő már kicsit kötetlenebb, ide tartoznak azok a tevékenységek, amelyeket ugyan szabadidőnkben, de kényszer hatására teszünk. A legszabadabb idő pedig a passzív szabadidő, melynek nevében is benne van, hogy ilyenkor semmilyen fentebb említett tevékenységet nem végzünk. (Andorka, 1997) Falussy hasonlóan fogalmaz, az emberi tevékenységeket három típusba sorolja. Az első nagy csoport a társadalmi kötöttségek, feladatok rendszere, melybe beletartozik a jövedelemszerző munka, a tanulás, a családi és állampolgári kötelezettségek, és ide sorolható az az utazás, közleke- 69

dés, mely a fentebb felsorolt tevékenységekhez kötődik. A második nagy, jól elkülöníthető terület a fiziológiai szükségletekhez kötődő tevékenységek összessége, vagyis amikor az egyén önmaga ellátására, fenntartására fordítja az idejét. Ide sorolható például a pihenés, táplálkozás, tisztálkodás, testápolás, valamint az egészségüggyel kapcsolatos tevékenységek. A harmadik csoport az előző kettőn kívül fennmaradó időmennyiség, melyet viszonylagos szabadsággal tölthetünk meg tartalommal, a szabadidő. A szabadidő tehát egy olyan időegység, mely a történelem során állandóan bővült, gazdagodott. A tudományos-technikai forradalom korában az emberek rákényszerülnek a tudásuk, ismereteik folyamatos bővítésére, megújítására. Az önképzés és az állandó naprakészség manapság már alapkövetelménnyé vált. A szabadidő funkciója is megváltozott, a kikapcsolódás helyébe a tájékozódás és a kulturális javak elsajátítása lépett. (Balázsi, 1997) 8. KÜLÖNBÖZŐ LAKOSSÁGI RÉTEGEK ÉS CSOPORTOK REKREÁCIÓJA 8.1. Különböző lakossági rétegek és csoportok rekreációja életkorok szerint 4 A különböző generációk jellemzőit alaposan ismernünk kell ahhoz, hogy életkori jellemzőik és a társadalomban elfoglalt helyüket figyelembe véve tudjunk számukra megfelelő szabadidős, rekreációs programokat biztosítani. Gyermekkorúak rekreációja 3-6 éves korosztály jellemzői, rekreációs programkínálata Ez a korosztály az óvodások csoportja, jellemző rájuk, hogy igen nagy a mozgásigényük, hiszen 3 6 éves kor között fejlődik ki az idegrendszer domináns mértékben. Egy 6 éves gyerek agya 80-90 %-ban már kifejlődött. Az idegrendszer kifejlődése többletoxigént igényel, melyet a gyerekek mozgás által biztosítanak. Ezért is tapasztalhatjuk azt, hogy szinte egész nap aktívak, mozgékonyak és fáradhatatlanok, vagyis számukra nélkülözhetetlen a sokféle mozgásos játék, hiszen az egészséges testi és értelmi fejlődést biztosítja számukra. Ebben a korosztályban a mozgásfejlődés is jelentős minőségi és mennyiségi változáson megy keresztül. A 3 éves gyerek az ember ter- 4 Várhelyi Müller Torday Kovács (2009) és Könyves Müller Ködmön (2013) alapján 70

mészetes mozgásaiból a járást, futást, ugrást, dobást már végre tudja hajtani, melyek mozgáspontossága, koordinációja az első gyermekkorban (4 7 év) tovább folytatódnak. Ebben a korban a gyerekek már fent említett, megtanult mozgásai tökéletesednek, vagyis pontosabbá és koordináltabbá válnak a gyakorlás során. Az életkor előrehaladtával egyre inkább képessé válik a különböző mozgásváltozatok és mozgáskombinációk reprodukciójára. A gyerekeknek tehát elsősorban azok a sportjátékok javasolhatók, melyek az ember természetes mozgásait (járás, futás, ugrás, dobás, cipelés, kúszás, mászás, hordás stb.) tartalmazzák. Fokozott mozgásvágyuk és versengési kedvük lehetővé teszi, hogy többféle mozgásos játékot, versengéseket szervezzünk nekik. 23 24. kép: Ügyességi feladatok óvodáskorúaknak (Fotó: Somogyi Balázs) A kreatív foglalkozásokat, a kézügyességet fejlesztő manuális tevékenységeket is szívesen végzik. Ennél a korosztálynál a cél a kitartó figyelem fejlesztése. Ezek a gyermekek az induktív következtetések megfogalmazásához tapasztalati, főleg játékos úton jutnak el, de a játék önmagában nem elég. A gyermekek rekreációs foglalkozásait a játékosság kell, hogy jellemezze. A játék kellő motivációt jelent a gyerekeknek a tevékenység űzésére, és élményt nyújt számukra. Szeretik az állatokat, melyek felkeltik az érdeklődésüket. A gyermekek csak rövid ideig képesek a figyelem megtartására, a koncentrálásra, ezért a nekik tervezett játékos programok ne legyenek hosszúak, 20-30 perces foglalkozás után iktassunk közbe rövid szüneteket, majd váltsunk más tevékenységre, mert rövid ideig képesek figyelni, hamar megunják. A magyarázataink rövidek legyenek, de érdeklődést keltőek. Kevésbé önállóak, igénylik a rekreációs szakemberek, animátorok segítségét. A foglalkozásvezető személyisége, rátermettsége, kreativitása szab határt a gyerekprogramoknak. A feladatok jelentsenek a gyermekek számára olyan szintű kihívást, melyeket sikerrel tudnak teljesíteni, azonban ezért a sikerért meg kelljen dolgozni, küzdeni. A gyerekek felnéznek a rekreációs programok szervezőire, az animátorokra, az általuk szervezett foglalkozásokon jól érzik magukat. A gyerekeket kell a foglalkozások 71

középpontjába helyezni, a foglalkozás vezetője a háttérből segítse, támogassa a gyerek önmegvalósítási törekvéseit. Javasolt indoor tevékenységek, játékok: Kézügyességeket igénylő foglalkozások lehetnek például a festés, rajzolás, hűtőmágnes-készítés, hajtogatás, könyvjelző készítése, só-liszt gyurma, dekorgumi figura készítése, bábkészítés (ujjbáb, síkbáb, fakanálbáb). A néphagyományra épülő tevékenységek közül a tojásfestés, egyszerű csuhébaba készítés stb 25. kép: Papírvirág hajtogatása (Fotó: Somogyi Balázs) 26-27. kép: Rajzolás, tojásírás (a szerző felvétele) Nagy népszerűségnek örvend az óvodások és kisiskolások körében az arcfestés, mely a gyermekprogramok fontos eleme, csakúgy, mint a lufihajtogatás. Az animátorok a színes lufikból pillanatok alatt elővarázsolják a gyerekek kedvenceit, kutyust, cicát, virágot stb. 72

28 29. kép: Arcfestés (Fotó: Somogyi Balázs) 30 31. kép: Játék a lufival, lufihajtogatás (Fotó: Somogyi Balázs) Zárt térben tartott programként érdemes olyan rekreációs tevékenységeket is választanunk, mely a különböző élethelyzeteket, hétköznapi vagy ünnepi szituációkat, eseményeket segít feldolgozni a kicsik számára, mindezt szórakoztató formában. Ilyen lehet például a bábjáték, videózás (mesefilmek), szerepjátékok, bohóc-est. 73

32 35. kép: Bábjáték és a lelkes közönség (a szerző felvételei) Egyéb helyszíneken szervezhető foglalkozások: ovisúszás, gyerekvacsora, gyerek diszkó, gyerekzsúr, gyerek játszóház, gyereksátor a fiatalabbaknak, ahol számukra lenyűgöző mesevilágba kerülnek. 36. kép: Mini disco (Fotó: Somogyi Balázs) Javasolt outdoor tevékenységek, játékok: A szabad levegőn nagyon színes programkínálat alakítható ki. Az alábbi programokból válogathatunk: homokvár építése, karnevál, gyerek show, sárkányeregetés, gyerek aerobic, játszótér, mozaikkészítés, növényültetés, gyerekolimpia, piknik. A tematikus napok közül igen népszerű a kalóznap, boszorkánynap. Fontos esemény minden óvodáskorban lévő gyermek számára a Mikulás látogatása, ehhez kötődően Mikulás-partit szervezhetünk. Különösen élvezik az állatok közelében vagy az állatokkal együtt végrehajtható tevékenységeket, mint például a lovaskocsizást, a lovasszánon utazást, az állatsimogatást, a kutyás ügyességi bemutatókat, az állatkerti látogatásokat. A mozgásos játékok közül a fogójátékok a legegyszerűbb játékok, melyek könnyen elsajátíthatóak. A gyors megindulás, megállás révén kiválóan fejleszthetjük a gyorsaságot, kondicionális és koordinációs képességeket. Szervezhetünk futással végzett feladatokat, célbadobó, célbarúgó versenyeket, illetve küzdőjátékokat (kakasviadal, kötélhúzás). A sor- és váltóversenyek jó alkalmat 74

adnak a játékos keretek közötti versengésekre, melyeket tréfás mozgásos feladatokkal tarkíthatunk. Nagyon fontos szempont, hogy az értékelésnél mindenkit dicsérjünk meg. A vízben is sokféle játékos motiváló program lehet: medencés játékok, fröcskölő csata, halacska horgászat: kis felfújható medencéből kell kifogni a halakat. Ha pontot érő halat fognak, jutalmat kapnak érte. Gyermekek körében nagyon népszerűek a játszótéri programok, vadaspark, meseszínház, bűvész, kézműves műhely. 37-38. kép: Állatkerti barátkozás és bűvészmutatvány (a szerző saját felvételei) Téli programként kiváló szabadidő-eltöltési lehetőség a hóemberépítés, szánkózás, illetve a sízés, korcsolyázás alapjainak megtanulása is ebben az életkori szakaszban kezdhető el. 7 11 éves korosztály jellemzői, rekreációs programkínálata Ezek a gyerekek az iskoláskorú, alsó tagozatosak vagy a felső tagozat elején járnak. Ez a célcsoport sem jelenik meg önállóan a szabadidős, rekreációs programokon, hanem a családdal, esetleg az osztályközösséggel, barátokkal érkeznek a rendezvényekre. Mozgásfejlődésüket a nemek közti testalkati, fiziológiai és motorikus különbségek határozzák meg. Javul a motorikus tanulási képesség, melynek eredményeként rengeteg új mozgást képes a gyerek elsajátítani, viszonylag megfelelő színvonalon. Javul a mozgásainak ritmusa, csökken a mellékmozgások száma, javul a mozgás gazdaságossága, pontossága, koordináltsága. A mozgás technikai tökéletesedésével, a képességek fejlődésével a teljesítmény javulása is megfigyelhető. Az iskolaérettség kritériuma a motorikus érettségen és céltudatos mozgásvégrehajtáson túl, az akaratlagos figyelem, az emlékezőképesség, a feladattudat kialakulása, az analitikus gondolkodás, az akarat 75

elemi érettsége, az elemi rajzkészség stb., mely alkalmassá teszi ezt a korosztályt sokféle szabadidős tevékenység űzésére. Ezek a gyermekek már tovább képesek figyelni és koncentrálni egy-egy feladatra, tevékenységre, ezért a nekik tervezett játékos programok már hosszabbak is lehetnek, de maximum 45 perc 1 órásak, a foglalkozás után célszerű szüneteket közbeiktatni. A játékos programok és versengések ennél a korosztálynál is motiváló hatásúak. Igénylik a foglalkozásvezető, az animátor jelenlétét, szívesen játszanak az irányításukkal. Sokkal önállóbbak, mint a 3-6 éves korosztály. Javasolt indoor tevékenységek, játékok Rossz idő esetében is nagyon színes programkínálat alakítható ki. Az alábbi programokból válogathatunk: festés, rajzolás, barkácsolás, társasjáték, gipszfestés, origami, szárazvirág kompozíció készítése, levélpréselés, falikép készítése, játékkészítés, ajándékkészítés, gyurmázás, üvegfestés, adventi koszorú készítése, puzzle, csokoládé bonbon készítése, vetélkedő a kultúra témaköréből. Motiváló programok még az alábbiak: tánctanulás, mozgásos társasjáték, táblás társasjáték, tésztaékszer készítés, üvegmatrica festés, magkép készítés, papírhajtogatás, fakanálbáb, hungarocell formákból dísztárgy vagy figurák készítése, ékszer és ékszerdoboz készítése. A hagyományos népi mesterségek közül a csuhé, a gyertyamártás, a fazekasság, a tojásfestés, a gyöngyfűzés, a nemezelés, a szövés, a fonás, a hímzés, szalmadísz, mézeskalács készítése, bőrözés, vesszőfonás, gyékény igen népszerű tevékenysége a célcsoportnak. 76

39-49. kép. Alkotótevékenység közben (Fotók: Mitlasóczki Gergő és a szerző felvételei) Egyéb helyszíneken: gyerekvacsora, gyerek diszkó, gyerekzsúr, gyerek activity parti, néptánc szervezhető ennek a korosztálynak. Javasolt outdoor tevékenységek, játékok Szabad levegőn szervezhető programok számukra: aszfaltrajz, karnevál, gyerek show, sárkányeregetés, gyerek aerobic, játszótér, bocsa, strandfoci, gyerek tenisz, frizbi, tollaslabda, mozaikkészítés, növényültetés, gyerekolimpia, homokvárépítés, piknik, Kalóz nap, Boszorkány nap, Indián nap, lovas kocsizás, lovas szán. Fogójátékok, az egyéni versengések, párokban versengések is népszerű programelemek. Szervezhetünk futással végzett feladatokat, célbadobó, célbarúgó versenyeket, illetve küzdőjátékokat (kakasviadal, kötélhúzás), különböző labdás játékokat: kidobó, szabadulás a labdától, pontszerző. Izgalmas feladatok még a sor- és váltóversenyek tréfás mozgásos feladatokkal, vagy vízben a medencés játékok és a banánozás. 77

50 51. kép: Váltóverseny és kirándulás (Fotók: Somogyi Balázs és a szerző felvételei) Télen, amennyiben elég hó van, a hógolyó csata, hóemberépítés, szánkózás nagyszerű program, és a friss szabad levegőn való tartózkodás idejét növeli a gyerekeknél. 52. kép: A szánkózás örömei (a szerző felvétele) Kedvelt szabadidős tevékenységeik még: gyalog- és kerékpártúra, lovas oktatás, foci, vízifoci, tekerős gokart, felfújható ugrálóvárak, óriás fajátékok, logikai és ügyességi játékok, melyeknél nem is a méret az igazán óriási, hanem a találmány. Ezek azok a játékok, melyek nem csak a gyermekek fantáziáját mozgatják meg. Hat éves kortól, elsősorban gyerekeknek ajánlott, de felnőttek is kipróbálhatják. A nagy táblás játékok között megtalálhatók a golyós és az egyéb ügyességi játékok, melyek készségfejlesztő hatással bírnak. Fejlesztik az ügyességet, kreativitást, logikai képességet, toleranciát. A hordólovaglás is népszerű: a két bakon fekvő fára húzott hordót kell úgy megülni, hogy miközben egyensúlyozunk rajta, az ellenkező oldalra kell áthúzni magunkat az oda rögzített kötél segítségével. 78

53. kép: Házi kerékpárverseny (a szerző felvételei) Igazi élménycentrikus program a gólyalábon járás, a mászófal, a kötélhúzás vagy a kalózkaland. A kalózkaland egy akadályverseny, amiben a gyerekek különböző izgalmas kalandokba keverednek, miközben állomásról állomásra haladva a kincset keresik, amelyet a végén egy kincses ládában találnak meg. Szervezhetünk gyerekolimpiát sportos játékokkal gyerekeknek, ahol kipróbálhatják ügyességüket, kedvükre játszhatnak, versenyezhetnek (pingponglabda egyensúlyozása, karikadobás, futóverseny, felfújható csúszda). 12 16 éves korosztály jellemzői, rekreációs programkínálata Ezek a fiatalok a szabadidős tevékenységekben is aktívabbak, és szívesen vannak felnőtt kísérete nélkül, hiszen megfigyelhető az önállósulás iránti igény. Szívesen töltik szabadidejüket a kortárs csoport társaságában, maguk akarják ellátni a tevékenységük irányítását. A serdülők a kellemes légkörű összejöveteleket kedvelik, ahol vitatkozni, szórakozni, sportolni lehet, családi kötöttség és ellenőrzés nélkül. Felelősségérzetük azonban még elmarad a fiatal felnőttekhez képest. A korosztály mozgásfejlődésére igen jelentős hatást gyakorol a serdülési növekedés, amelynek eredményeként megváltoznak a testméretek, a testarányok, illetve a mozgás biomechanikai feltételei. Ennek a testalkati-alaki változásnak eredménye a teljesítményekben jelentkező átmeneti visszaesés, stagnálás. Az erő és állóképesség terén azonban jelentős a fejlődés. Igen jellemző ebben a korban a mozgásteljesítmények nemek közti nagyfokú differenciálódása, a fiúknál ugyanis a fejlődés gyorsulását, míg a lányoknál a lassulását figyelhetjük meg. Ebben a korszakban a sportolás, a sporthoz való pozitív attitűd mindenképp kedvező irányba fordítja a mozgásfejlődés és mozgásteljesítmény alakulását, ugyanis az edzés ezt az átalakulást tovább módosítja. 79

Ezt a korosztályt a testi képességek, a versenyzési kedv, a mozgásműveltség magasabb színvonala jellemzi. Mindenük a mozgás, szeretik a sportos szabadidő eltöltési formákat. A foglalkozások időtartama már másfél, két óra lehet, mivel jobban bírják a terhelést, képesek figyelni. Az ennél hosszabb idejű programoknál csökken a figyelem intenzitása, illetve a fáradtság növekedésével a sérülés veszélye is nő. Az ennél hoszszabb foglalkozást csupán kupák, bajnokságok esetében érdemes rendezni, vagy az egész napos túráknál, lovaglásnál, azonban ott is pihenőt célszerű közbeiktatni. A foglalkozások formájukat tekintve a versenyektől a vidám családi vetélkedőkig egyaránt választhatóak. Ez a kor a formabontás időszaka. Ez a korosztály mindenre kíváncsi, nyit az új, ki nem próbált dolgok felé, és szeretne minél többet tudni a körülötte zajló dolgokról. A serdülők bontakozó személyiségére, egyéniségére való tekintettel az egyéni igényeket jobban figyelembe kell venni. A fiatalok ebben az életszakaszban előnyben részesítik a labdajátékokat, a természeti és a küzdő sportokat. Javasolt indoor tevékenységek, játékok A célcsoport számára kedvelt szabadidős aktivitások: modellezés, barkácsolás, növényfestés, mozaikkésztés, kollázs-montázs készítés, üvegfestés, kerámiázás, fazekasság, linóleummetszet készítés, dekupázs technikák, ajándékkésztés, Tini Olimpia, Dj foglalkozás, Tini Parti, részvétel a gyerek show-ban, karnevál. Sakk- és malomversenyek, activity parti, szellemi vetélkedők, scrabble, jenga, marokkó. 80

54 63. kép: Zárt térben és a szabadban is játszható játékok (Fotók: Tarjáni Tünde és a szerző felvételei) Szervezhetünk nekik Utazás a Föld körül játékot, mely egy kb. 2,5 órás csapatépítő, szórakoztató, show-jellegű játék, amelyben a játékosok csapatokat alkotva világ körüli úton vesznek részt. 10 állomás teljesítésével bejárják a földrészeket, és a különböző országokhoz tartozó játékos feladatok megoldásával teszik meg a világ körüli utat, amelynek végén ünnepélyes eredményhirdetés keretein belül a győztes csapatot jutalom várja. A játék szállodában vagy egyéb beltéri helyszínen lebonyolítható. Hangulatos, szórakoztató, tréfás, csapatépítő. Minden állomáson felkészült animátorok vezetik a játékokat. A csapatok kalandlapot kapnak, amelyre folyamatosan vezetjük a pontjaikat az egyes állomásokon elért eredményeik alapján. Ugyancsak érdekes program lehet még a Kastélyshow, mely kaland, kockázat, szerencse, rejtély egyben. A Kastélyshow egy 1,5-2 órás játékos, csapatmunkára ösztönző vetélkedő. A programvezetők állomásonként ismertetik a rejtélyekkel teli kastély feladatait. Az utazás során a játékosok a kastély hőseivel, régmúlt lakóival találkoznak, közben keresik a boldogság kelyhét. A játékprogram feladatai: minden feladatot csapatépítésre alkalmas egyedi játékmodulokból állítottuk össze. Ezeket a kastélyhoz illő szerepbe illesztjük bele, hogy a játék élménye minél hatásosabb legyen. A játék indoor-ootdoor kompatibilis és érdekes, szórakoztató hangeffektek, jelmezek kísérik. Szórakoztató vetélkedők (csapatpuzzle, activity) vagy a társasjátékok is kedvelt rekreációs programelemek ennél a célcsoportnál. Javasolt outdoor tevékenységek, játékok Kedveltek körükben és eredményesen tudják játszani a különböző szabályjátékokat, természeti sportokat: tenisz, asztalitenisz, kosárlabda, strandröplabda, strandfoci, banánozás, szörf, vízisí, kenu, íjászat, hegyikerékpározás, lovaglás, gyalog- és kerékpártúrák, kajak-kenuzás, aerobic jellegű tréningek. Buggy Trophy: egy extrém vezetéstechnikai program, melyben ügyességi pályán teszik próbára rátermettségüket a versenyzők. Népszerű szabadidős aktivitásaik lehetnek még: terepgokartozás, vidám, tréfás sportversenyek, mászófal, sziklamászás, paintball, diszkó, hegyi túrák vagy a búvároktatás. 81

64-66. kép: Szabadtéri aktivitási lehetőségek (Fotók: Tarjáni Tünde és a szerző felvételei) 17 24 éves fiatal felnőttek jellemzői, rekreációs programkínálata Ez a korosztály vagy épp munkába állt, és mint pályakezdő alacsony diszkrecionális jövedelemmel rendelkezik, vagy még tanul, a szülő tartja el, így minimális szabadon elkölthető jövedelme van (ösztöndíj), így számukra elsősorban a költséghatékonyabb szabadidős tevékenységek ajánlhatók. Ők már család nélkül, egyedül, barátokkal, barátnőkkel jelennek meg a szabadidős intézményekben, szállodákban és üdülőhelyeken. A fiatal felnőttek motivációi hasonlóak, mint a serdülő korosztályé, de felelősségérzetük azonban nagyobb. Kedvelik a szabadban végzett fizikai aktivitásokat, sporttevékenységeket, a természeti környezetre irányuló megfigyeléseket, teremben készíthető és űzhető játékokat, művészeti foglalkozásokat, színjátszást, manuális műhelymunkákat, sportjátékokat. Az ifjú kor (16/17 20/21 év) mozgásfejlődésére a stabilizálódás, a nemi különbségekből fakadó differenciálódás és a fokozott mozgásaktivitás a jellemző. A teljes érettség elérésével a motorikus fejlettség, a képességek színvonala eléri a populációt jellemző felnőttkori szintet, mely csak abban az esetben tartható fenn hosszú időn át, ha az egyén rendszeres testmozgást végez. A nemek mozgásvégrehajtásában a legfőbb különbség: a fiúk mozdulatait a takarékosság, nyugodtság, gazdaságosság jellemzi, a lányok mozgásai puhábbak, finomabbak, lágyabbak, kecsesebbek, kifejezőbbek. Amíg 82

a kondicionális képességek nemek közti különbségei kifejezettebbek, addig a koordinációs képességek teljesítményei azonosnak tekinthető. Jól terhelhetők fizikálisan, hiszen képességeik magas szintjét elérték, mozgásuk koordinált, a labdajátékok eredményes és élvezetes űzéséhez is megteremtődtek a feltételek. A tevékenységek hossza 1,5 2 óra is lehet, azonban a pihenőidő fontos a sérülés és balesetveszély elkerülése érdekében. A korosztály mozgásos tevékenységében a labdajátékok és sportjátékok széles palettája kínálható. Létszámuktól függően a labdajátékok közül találhatunk olyat, melyet kevesebb, és olyat, melyet több fővel lehet játszani. A sportágak változatos formáit űzhetik eredményesen, hiszen a szellemi és fizikai képességeik magas fokán állnak. Javasolt indoor tevékenységek, játékok A szellemi sportok iránt is érdeklődnek, melyeket rossz idő vagy nagyobb létszámú igény esetében rendezhetünk (esti kártyapartit, sakk-, malomversenyeket), internet használata, darts, csocsó, billiárd, scrabble, jenga, marokkó. Nyitottak az új típusú trendek, mozgásformák, aerobic irányzatok iránt is, mint a streching, aerobic, zsírégető torna, stepaerobic, boksz aerobic, hip-hop aerobic, vízi aerobic, fitnesz centrumban súlyzós edzés, capoeira, torna, vizi torna, aerobic. Kulturális programok közül előnyben részesítik az activityt, színházat, operettet, a könnyűzenei programokat és a gálaműsorokat. Népszerűek lehetnek a wellness, fitnesz programok, a diszkó, a különböző sportolási lehetőségek, a squash. 83

67 69. kép: Zenés-táncos mozgásformák és a szellemet edző feladatok (a szerző felvételei) Javasolt outdoor tevékenységek, játékok Ezek lehetnek a lovaglás, íjászat, vadászat, horgászat, túrázás, tájfutás, tenisz, vízi sportok (szörf, vitorlázás, katamarán, banánozás, wakeboard, kneeboard, vízisí, kenu), mountainbike, jogging, nordic walking, golf, strandfoci, strandröplabda, kosárlabda, tollaslabda, asztalitenisz, minifoci, íjászat, búvárkodás, vízi röplabda, vízi kosárlabda, vízilabda. 70 73. kép: Tájfutás, túrázás, nordic walking és kiépített láncos túraútvonalon kirándulás A kulturális örökségek, látnivalók megtekintését is élvezik a városnézés, kirándulások, hajókázások alkalmával. Kulturális programok szintén ajánlottak, vagy akár a 84

gasztroturisztikai események, borkóstolók. Extrém kínálati elemek is előfordulnak a szabadidő-eltöltési szokásaikban: Flying fox, mely igazán extrém kaland, kötéltechnikai megoldásokkal épített és kialakított pályákon különböző aktivitásokat próbálhatnak ki a résztvevők. Átcsúszás 50-200 méter hosszú drótkötélpályán, biztosítás mellett, nagy magasságban. Ilyen extrém kínálati elem még: Vietnami híd, az előbbihez hasonló, kötélen egyensúlyozva, kötelekbe kapaszkodva, biztosítás mellett átkelés a másik oldalra. Szervezhetünk nekik: motoros sárkányrepülést, gokartozást, búvárkodást, síelést, kajakozást, kenu vagy canyon túrát is akár. 74 75. kép: Canopy és vadvízi túra a patakon felfelé 25 60 közötti felnőttek jellemzői és rekreációs programkínálata A felnőttek csoportja életkori kategóriát tekintve elég széles. Az a közös bennük, hogy elérték képességeik csúcsát, esetleg már a stagnálás vagy a hanyatlás is megfigyelhető. Önálló diszkrecionális jövedelemmel rendelkeznek, a szabadidős tevékenységeik a motivációtól, érdeklődési körtől, fittségi és egészségi állapottól és a diszkrecionális jövedelmüktől függ. Mivel a korcsoport nagyon tág, így az, hogy milyen sport és fizikai aktivitások javasolhatók nekik, nem elsősorban az életkoruktól, mint inkább az életmódjuktól és a fizikai fittségi állapotuktól függ. A felnőtteket az életkori sajátosságok és motiváció szerint további három csoportba sorolhatjuk: 25 35 évesek csoportja A karrierjük és pályájuk elején vannak, így fontos számukra a munkahelyen való helytállás és a karrierépítés. Még nem gondolkodnak a családalapításon, így gyerek nélkül vesznek részt a szabadidős tevékenységekben. Kedvelik az aktív, sportos szabadidő-eltöltési formákat. Az aktív sportos életmódot élő fiataloknak a divatos extrém sportokat ajánlhatjuk, a természeti és más sportokat is, hiszen magas fizikai fittségi szintjük van és jól terhelhetőek. Aktívan, mozgással, sportolással töltik el szabadidejüket. Nem ragaszkodnak sem termál-, sem a gyógyvíz közelségéhez, de preferálják 85

a medencével úszó- és élménymedence rendelkező intézményeket. A sportszolgáltatásokon túl az úszómedence használata, a szauna-programok és csúszda-elemek iránt támasztanak még keresletet. 76 77. kép: (a szerző felvételei) A szórakozást kedvelő fiatalok számára nem elsősorban a sportprogramok jelentik a legfőbb motivációt, leginkább nem a víz közelsége miatt érkeznek, de tartózkodásukat meghosszabbíthatja akár egy élményfürdő vagy csúszdapark, akár egy városlátogatás vagy más program is. A csúszda, a medencés szolgáltatások, a közösségi programok, a zenés estek iránt érdeklődnek. Az egészségtudatos fiatalok az egészségtudatos életmód terjedésével egyre növekvő szegmens, nem elsősorban a fizikai aktivitás, hanem a szépségkezelések, tartalmas pihenés céljával érkező, általában gyermektelen fiatalok. A beauty szolgáltatások, fürdőszolgáltatások, csúszda elemek, életmód-programok, fittség-vizsgálat, a léböjtprogramok, a sportprogramok széles skálája jellemző a fogyasztási szokásaikra. 36 45 évesek csoportja Már munkahelyükön a karrierjükben előre haladtak a ranglétrán, a családalapítás sokuknál megtörtént. Általában fiatal kisgyermekes családokról van szó, akik a több generációs szálláshelyeket a család- és gyerekbarát szolgáltatásokat keresik. Fontosnak vélik az élményfürdőzést, a gyerekanimációt és azokat a programokat, melyek a gyerekek szórakozási lehetőségeit bővíti. 46 60 évesek csoportja A gyerekek már egyedül mennek a szabadidős programokra, üdülésekre, így ezek a házaspárok egyedül vagy esetleg az unokákkal, gyerekekkel (három generáció) vesznek részt a rekreációs tevékenységekben. 25 60 közötti felnőttek programjai Javasolt indoor tevékenységek Népszerű mozgásprogramjaik lehetnek: aerobic, step aerobic, boksz-aerobic, aquafitness, callanetics, streatching, kondicionáló torna, body-shaping, fitt-ball, zsírégető és alakformáló torna, darts, sakk- és malomverseny, scrabble, activity parti, házas- 86

párbaj, retro Activity Party (a feladványok a 60 70 80-as évek közéleti jelenségeiből, slágercikkeiből, reklám-film-zenei terméseiből legyenek összeállítva), kvízjátékok. Közösségi programok szerepét is betölthetik az alábbiak: bowling, squash, biliárd, teke, asztalitenisz, tenisz, páros tenisz, edzőtermi mozgásprogramok (csoportos köredzés), wellness, fitnesz részleg kínálatai, zenés-táncos esti mulatságok, programok. Javasolt outdoor tevékenységek: Rekreációs programjaik lehetnek: floorball, strandfoci, streetball, strandröplabda, asztalitenisz, lábtenisz, tollaslabda, íjászat, nordic walking, falmászás, szabadtéri óriás sakk, mini-golf, petanque, lengőteke, vízipók-foci, vízi szkander bajnokság, felnőtt olimpia, úszó váltó, vízi labdajátékok, gombfoci bajnokság, csocsó-party. Népszerűek még a természeti sportok: tenisz, surf, vitorlázás, jet-sky, kajak, kenu, túrázás, lovaglás, lovaskocsizás, hőlégballon repülés, vitorlázás, lovaglás, íjászat, golf. Kulturális programjaik lehetnek: művészeti galériák megtekintése, színházlátogatások, múzeumlátogatás, városnézés, borkóstolók, pincelátogatások, kézműves bemutatókon és vásárokon való részvétel, múzeumok, kiállítóhelyek, mozi, közművelődési intézmények, művelődő közösségek látogatása, hobbitevékenységek űzése. Tréfás versenyek, játékok is szervezhetők, mint a lisztfoci, playback show, lábszépségverseny, pókerarc bajnokság, hegyhengergetés, ostorcsattogtatás, nevető olimpia, vízicsata, szárazföldi sí, csapatépítő tréningek. Ügyességi és fejlesztő játékok közül ajánlható: óriás jenga, vízi kvíz vetélkedő, pohár curling, karikahajtás, kincskeresés, logikai játékok, házas-párbaj, activity, vízibomba riadó, gólyaláb-futam, izgi-frizbi, aranyhal horgászat. 60 év feletti korosztály jellemzői és rekreációs programkínálata: A 60 év felettiek általában már nyugdíjasok, idős korban különféle változások következnek be az emberi szervezetben. Megindulnak a leépülési folyamatok, a csontok összetétele, az izomzat minősége és ereje negatív irányba változik. Az érzékszervek és a belső szervek nem megfelelő működése is tapasztalható. Ezek a problémák, bár óvatosságra intenek bennünket, mégsem a mozgás ellen szólnak. A rendszeres testmozgás ugyanis lassítja a meszesedési folyamatokat, az izom leépülését, az izomerő csökkenését, vagyis fékezi az öregedés tüneteit. Ebben a korban igazán fontos a mozgás, elsősorban a keringésfokozó gyakorlatok és nyújtó, lazító gyakorlatok. Ez a korosztály kevésbé fogékony az új dolgok iránt, szeretik a jól bevált programokat, mozgásformákat. A szellemi játékokat, vetélkedőket is preferálják, és előnyben részesítik a kulturális programokat (színház, operett, irodalmi estek, opera) és zenés esteket. Az e korosztálynak szervezett programok intenzitása alacsony legyen, időtartama rövid vagy közepes hosszú legyen, a pihenőidő gyakoribb és hosszabb alkalmazása szükséges. A terhelés növelését inkább az időtartam meghosszabbításával tervezzük. 87

Javasolt indoor tevékenységek Olyan life-time programok javasoltak az időseknek, mint a gerinctorna, lazító gimnasztika, callanetics, jóga, autogén tréning, sakk- és malomversenyek, scrabble, szellemi vetélkedők a kultúra köréből, darts, zenés est, látványgasztronómia. Akiknél betegség vagy deformitás fordul elő, a gyógyászati kezelések igénybevételét keresik, mint pl. a masszázs, a fürdő, és előnyben részesítik az egészségmegőrző előadásokon való részvételt is. Javasolt outdoor tevékenységek Szabadtéri programjaik közül igen népszerűek: nordic walking, gyalogtúra, séta, kirándulások, kerékpározás, kerékpártúra, minigolf, teke, tenisz, patkódobás, udvari óriás sakk, lengőteke, golf, horgászat. Igen közkedvelt a kertészkedés és az állatok gondozása is. A városlátogatások, vártúrák, barlangtúrák vagy a Nemzeti Parkok látogatása is jó program lehet, amennyiben a célcsoport terhelhetőségének figyelembe vételével szervezzük meg ezeket. 78 80. kép: (a szerző felvételei) 8.2. Különböző lakossági rétegek és csoportok rekreációja, nők és férfiak rekreációja A téma érintése azért fontos, mert eltérő a nők és a férfiak nemi, alkati, lelki, életmódbeli és fizikai terhelhetősége, így a rekreáció, a szabadidő-eltöltési szokásaik is részben különbözőek. A női szervezetre jellemző, hogy a biológiai funkciókban betöltött szerepe (fajfenntartás) miatt teherbíróbb, pszichikailag is stabilabbak, kudarctűrésük magasabb, jobb az alkalmazkodóképességük. A születéskor várható élettartam és az egészségben eltöltött évek számának tekintetében is a nők rendelkeznek pozitívabb mutatókkal. A férfiak jellegzetes betegségtípusai nehezebben gyógyíthatók, több a káros szenvedéllyel rendelkező közöttük, a gyakoribb fizikai munka következtében a mozgásszervi panaszok inkább körükben jellemzőek. Sok esetben a család felbomlásával a férfiak kerülnek nehezebb, kilátástalanabb helyzetbe. 88

Ennek tükrében érdemes figyelembe venni a rekreációs tevékenységek szervezésekor az anatómiai, élettani és pszichológiai különbségekből adódó eltéréseket, az eltérő érdeklődési kört, a családi munkamegosztásban elfoglalt helyet, a párkapcsolati és családi rekreációban lévő lehetőségeket. (Szabó, 2004) 8.3. Különböző lakossági rétegek és csoportok rekreációja, veszélyeztetett társadalmi rétegek és csoportok rekreációja Mivel a társadalom és a környezet nem biztosít mindenkinek egyforma feltételeket, ezért társadalmi egyenlőtlenségek hálójában élünk, s a cél az, hogy az esélyegyenlőtlenséget minél erőteljesebben csökkentsük. Mindig lesznek veszélyeztetett társadalmi rétegek és csoportok, közösségek, akik az adott közegen belül hátrányokkal (sokszor halmozott hátránnyal) rendelkeznek. A társadalom felelőssége mellett az egyén szerepe is fontos, hiszen fontos kérdés az, hogy a hátrányban lévő ember képes-e környezete kihívásaival szemben cselekedni, felismeri-e a veszélyforrásokat. Különböző veszélyforrások léteznek, alapvetően az alábbiak jelenthetnek hátrányt: lakáshoz kötött emberek, fogyatékkal élők; a társadalmi kirekesztettség veszélyének kitett idősebb emberek; veszélyeztetett családban felnövő gyerekek; álláskeresők; alkohol- és drogproblémákkal küszködők, szenvedélybetegek; hajléktalanok; menekültek és menedékjogot kérők; bevándorlók; etnikai, nyelvi, vallási vagy kulturális kisebbségek; az iskolát túl korán elhagyók, szakképzetlen emberek; analfabéták, funkcionális analfabéták; kistelepülésen élők; szegények; nők; elítéltek. Sajnálatos módon a lakosság egy része nem csak egy veszélyforrással rendelkezik, hanem halmozza azokat, nem ritka a három, négy vagy ötszörösen hátrányos helyzetű egyén, család sem. Az esélyegyenlőtlenség csökkentésében fontos szerepe van azoknak a rekreációs és szabadidő-eltöltési lehetőségeknek, amelyek olyan pozitív értékeket közvetítenek, melyek segítségével lehetőségük nyílik a veszélyeztetetteknek hátrányuk csökkentésére. Fontos lenne, hogy ezek a programok, rendezvények, tevékenységek a lakosság minél szélesebb körében elérhetővé váljanak, illetve a szervezők és a célcsoportok specifikusan megtalálják egymást. 89

9. HAZAI ÉS NEMZETKÖZI REKREÁCIÓS SZERVEZETEK ÉS IRÁNYZATOK. A SZA- BADIDŐSPORT TERÜLETÉNEK FELÉPÍ- TÉSE HAZÁNKBAN, MAGYARORSZÁGI REKREÁCIÓS SZERVEZETEK. Először a nemzetközi szervezeteket tekintjük át, aztán pedig a hazai viszonyokkal foglalkozunk. A rekreáció nemzetközi szervezetei WLRA (Word Leisure and Recreation Association Világ Szabadidő és Rekreáció Szövetség) Az 1956-os Eisenhoweri kezdeményezésből alakult az USA-ban, 1973-tól szerepel ezen a néven. Elsődleges célja az emberek életmódjának, életminőségének javítása a rekreációs eszközrendszer segítségével. (Szabó, 2004 és Kovács, 2004) Sport for All (FISpT) Az egyik legjelentősebb sport-rekreációs nemzetközi szervezet napjainkban. Az Európa Tanács 1975-ben Brüsszelben tette közzé alapdokumentumát, amelyben a lakosság rendszeres fizikai aktivitásának, sportolásának fontosságát és a szakemberképzés kiemelt feladatát rögzítették. A Nemzetközi Sport for All Szövetség 1982-ben alakult meg Strassbourgban, Magyarország 1992-ben csatlakozott a szövetséghez. (Kovács, 2004 és Szabó, 2004) ELRA (European Leisure and Recreation Association Európai Szabadidő és Rekreáció Szövetség) 1972-ben alakult 23 tagország részvételével. A Szövetség a szabadidő kultúra, a -tervezés, a -politika és a -kutatás, szakemberképzés területeivel foglalkozik. (Kovács, 2004) TAFISA (Trimm and Fitnes Sport for All Association) 1990-ben, Torontóban alakult meg. Kormányzati és civil tagjai egyaránt vannak. Legismertebb programjuk a Challenge Day, a kihívás Napja rendezvény. (Kovács, 2004) Hazai szervezeti hálózat A hazai helyzet áttekintéséhez először a rendszerváltás előtti időszak történéseit és mozgalmait szükséges megvizsgálnunk, hiszen a különböző országok különböző szin- 90

tű, minőségű és rendszerű alapkorra építkeznek a rekreáció szervezeti felépítése kapcsán. A 90-es évek előtt is léteztek olyan tömörülések, mozgalmak hazánkban, melyek a rekreációhoz kapcsolhatók (Országos Sport Napok, Kilián Mozgalom stb.), azonban ezek szerveződésében igen erőteljes politikai ráhatás fedezhető fel. Ki kell emelnünk azonban olyan kezdeményezéseket, melyekben megjelent ugyan a politika, de nem itatódott át vele a program. Klasszikusan ide sorolhatóak a táborozások, melyek a Magyar Úttörő Szövetség és helyi, iskolai tagszervezetei lebonyolításában kerültek megvalósításra, vagy a Kék túra mozgalom, mely országos szintű hírnevet és elismerést vívott ki magának. A rendszerváltás után megfigyelhető az a tendencia a posztszocialista országokban, miszerint az állam feladatai közül elhagyta a szabadidőszervezés, a kulturálódás, az üdültetés és a táboroztatás jogát, feladatát. A korábban a kisdobosokat és úttörőket tömörítő Magyar Úttörő Szövetség, a középiskolások és a felsőoktatás diákságát összefogó KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség), a munkavállalókat képviselő szakszervezetek, a Magyar Honvédelmi és Sport Szövetség (MHSZ) és a Magyar Természetbarát Szövetség (MTSZ) támogatás hiányában összeomlottak, illetve erősen leszűkült létszámmal és tartalommal dolgoztak tovább. (Szabó, 2004 és Kovács, 2004) A rendszerváltás környékén (1987 1992) jelentős átrendeződések történtek, létrejött a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) és a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (MEFS), a különböző szabadidősporttal foglalkozó civilegyesületet tömörítő és a lakosság sportrekreációs igényeit kiszolgálni hivatott Magyar Szabadidősport Szövetség (MSZSZ) és néhány, üzleti vállalkozás (Budapest Sportiroda, Maraton Klub, stb) A Magyar Szabadidősport Szövetség 38 szervezet képviseletében 68 alapító hozta létre. Tevékenysége, majd híre széles körben elterjedt, népszerűsége, ismertsége folyamatosan nőtt. 1992-ben átvette az Országos Testnevelési és Sport Hivataltól a Kihívás Napja főszervezői feladatait. 1993 96 között jelentősen gazdagodott a szövetség szakmai programja, kialakult szakmai érdekképviseleti tevékenysége, elismertsége. 1996-ban Sporttörvényt fogadott el a magyar Országgyűlés, melyben a szövetség már nevesítve szerepelt. (Szabó, 2004 és Kovács, 2004) A sportközélet időközi változásai során a szövetség a szabadidősport egyik legmarkánsabb szereplőjeként folyamatosan szerepet vállal. A 2012-ben életbe lépett sporttörvényi változások a Magyar Olimpiai Bizottságot tették meg az egész magyar sportélet vezető szereplőjévé. A MOB létrehozta a szabadidősportért felelős tagozatát, melyet a szövetség által javasolt összetételben állítottak össze. Az 1987 óta működő Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) hazánk legnagyobb és legnépesebb gyermek- és ifjúsági civil szervezete, amely a köznevelés és a sport terüle- 91

tén fejt ki tevékenységet. Az MDSZ tevékenysége során egyszerre valósít meg közoktatási és egyetemes sportérdekeket, valamint a szabadidő hasznos eltöltését célzó feladatokat. A szövetség 2012 közepén átalakult, a tanulók iskolai sporton keresztüli tehetséggondozásának támogatása mellett a pedagógusok segítést is felvállalta a minőségi testnevelés megvalósításában, és eszközeivel ösztönzi a diákok rendszeres testmozgáson keresztüli egészségfejlesztését. Az MDSZ közreműködik további, a fizikai aktivitás által közvetített értékek terjesztésében is, mint az önkéntesség és a társadalmi befogadás. A szervezet nemzetközi kapcsolatokat is ápol, tagja a Nemzetközi Iskolasport Szövetségnek (ISF) és az Európai Testnevelők Szövetségének (EUPEA). 5 A Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (MEFS) 1907. március 25-én alakult meg a jelenleg működő MEFS jogelődje. A rendszerváltást követően 1991-ben alakult újjá 5 egyetemi-főiskolai intézmény szándéknyilatkozata alapján. A MEFS a felsőoktatási intézményekben sporttevékenységet folytató jogi személyek és magánszemélyek tevékenységét hangolja össze, mint önkormányzati elven alapuló közhasznú szervezet. Szervezi és bonyolítja a felsőoktatási intézmények intézményi kereteit meghaladó sportját. Rendezi a Magyar Egyetemi-Főiskolai Országos Bajnokságokat (MEFOB), melyeknek célja, hogy eldöntsék a bajnoki címeket, a hallgatók körében népszerűsítsék a meghirdetett sportágakat, illetve elősegítsék a FISU (Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség) és az EUSA (Európai Egyetemi Sportszövetség) versenyekre (Universiade, egyetemi világbajnokságok és Európa-bajnokságok) történő kiválasztását a sportolóknak. A bajnokságokat felsőoktatási intézmények, kisebb számban sportegyesületek rendezik pályázat alapján, együttműködve az illetékes országos és helyi sportági szakszövetségekkel. A pályázatokat a MEFS bírálja el és szakmailag koordinálja. A versenyeken azok a sportolók vehetnek részt, akik a verseny időpontjában valamely felsőoktatási intézmény hallgatói. Az elmúlt évek statisztikái alapján MEFOB versenyeken évente kb. 3500 versenyző vesz részt. A szervezet képviseli hazánkat a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetségben (FISU), az Universiádéra és a Főiskolai Világbajnokságok utazó csapatok szakmai és gazdasági feladatait látja el. 6 A Magyar Természetjáró Szövetség egy 140 éves múltra visszatekintő, szervezett magyar természetjárás méltó reprezentánsa közel 250 tagszervezetével, majd 12 ezer igazolt tagjával a Magyar Természetjáró Szövetség a Nemzetközi Természetbarát Szövetség (NFI) és az Európai Gyalogos Turistaszövetség (EWV) magyar tagszervezete. A szövetség sokoldalú, szerteágazó tevékenységet folytat. A hat szakág (gyalogos, kerékpáros, vízi, túrasí, hegymászás, barlangászat) rendszeres túráival, változatos programjaival vár minden érdeklődőt és a természetben túrázni, kikapcsolódni vágyót. Minden megyében, nagyobb városokban műkö- 5 www.mdsz.hu/mdsz/rolunk/ 6 www.mefs.hu/versenysport/mefob-bemutatasa 92

dik természetjáró szervezet, akik szívesen látnak érdeklődőket rendezvényeikre, új tagokat soraikba. A szövetség elkötelezett híve környezetünk és a természet védelmének, a biológiai sokféleség és gyönyörű erdeink fennmaradásának. A túravezetők és a vizsgázott polgári természetőrök tanácsaikkal, észrevételeikkel segítik, tájékoztatják a túrázókat, kirándulókat. Az ország területén majd 20 ezer km jelzett turistaút található, melynek kataszterezése, karbantartása, járhatóságának folyamatos biztosítása a sok évtizedes hagyomány alapján a szövetség önként vállalt feladata. Mindez az utóbbi éveket leszámítva minimális anyagi támogatás mellett, a vandálok és önjelölt piktorok okozta károkkal szemben is működött. (http://termeszetjaro.hu/tortenetunk) A fent említett szervezetek mindegyike azért dolgozik, hogy hozzá tudjon járulni a minőségi élet feltételeinek minél szélesebb körű megteremtéséhez. 93

FELHASZNÁLT IRODALOM Andorka R.(1997): Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó. Budapest. Aszmann A. (1998): Egészség és magatartás - Az iskola szerepe az egészség magatartás befolyásolásában. In Aszmann A., Barkó É., Barna M., Bellei Á., Blatniczky L., Cserháti E.: Az iskola-egészségügy kézikönyve. Anonymus Könyvkiadó, Budapest, 60 61. Balázsi Z. (szerk.) (1997): Szabadidős tevékenységek. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 188-190. Biró E. (2007): Az interkulturális kompetencia fejlesztésének csapdái. Iskolakultúra. 2007/8. 26. Csíkszentmihályi M. (1997): Flow. Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest 228. Dumazedier, J. (1960): Leisure Basic Concepts. Reston, VA Falussy B. (2004): Az időfelhasználás metszetei. Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2004, 7 11. Ferge Zs.(1976): Adalékok a magyar időmérleg-vizsgálatokhoz In Falussy B. (szerk.): A szabadidő szociológiája. Gondolat Kiadó, Budapest, 254. H. Sas J. (szerk.) (1969): Éljünk jól szabadidőnkkel. Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, 25 35. http://termeszetjaro.hu/tortenetunk 2015.10.19.10:13 http://www.mdsz.hu/mdsz/rolunk/ 2015. 10.16. 22:32 http://www.mobilitas.hu/?m=4&am_op=view&kid=1 2015.08.11.15:26 http://www.mobilitas.hu/?m=4&am=view&kid=10 2015.07.22. 11:56 http://www.mefs.hu/versenysport/mefob-bemutatasa 2015.09.03.13.51 Szabó A.- Bauer B. (szerk.) (2009): Ifjúság 2008 gyorsjelentés. Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet publisher, 135. Kovács K. (2011): A gyermekek szabadidős tevékenységének alakulása a lakóhely függvényében. Iskolakultúra 2011/2 3. 59 68. Kovács T. A. (2004): A rekreáció elmélete és módszertana. Budapest, Fitness Akadémia. Könyves E. Müller A. Ködmön J. (2013): Az egészségturizmus fókuszai. Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen. 199 221. Mihály I. (2003): Iskolások, iskolák és a szabadidő. Új Pedagógiai Szemle 2003/4. Murphy, J. F. (1981) : Concepts of leisure. Prentice-Hall, Inc. Nash, J. B. (1960): Philosophy of Recreation and Leisure, William Brown, Dubuque, IA 94

Pikó B. (2002): Fiatalok pszichoszociális egészsége és rizikómagatartása a társas támogatás tükrében. Budapest, Osiris Kiadó. 19. o. Sántha P. (1980): Szabadidő-közösségek az iskolában. Budapest, Tankönyvkiadó. 5, 7. Szabó J. (2004). Rekreáció. Az elmélet és gyakorlat alapjai. JGYF Kiadó, Szeged. Tibori T. (2002): A szabadidő szociológiája. Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kara, Budapest. Várhelyi T. Müller, A. Torday, J. Kovács, B.(2009): Világtrendek a turizmus iparban. Az egészségturizmus nemzetközi gyakorlata. Szolnoki Főiskola. Vitányi I. (1976): A szabadidő-tevékenységek megoszlása és szerkezete. In A szabadidő szociológiája. Gondolat kiadó, Budapest, 1976, 131 167. Vitányi I. (2001): A szabadidő új paradigmája. Kézirat. Budapest. Vitányi I.(1995): Szabadidő és társadalmi átalakulás. In A szabadidő új problémája a mai társadalomban (szerk.: Tibori Tímea). Magyar Szabadidő Társaság, Budapest, 383. 95