Csömör Nagyközség Készítette: Fekete Regina 14.H.
Tartalomjegyzék Csömör Nagyközség település bemutatása Csömör keletkezése A község képe és helyrajza Csömör fekvése A domborzati viszonyok Természetvédelmi terület: Növény világa Természetvédelmi terület: Állat világa Csömör természeti és épített értékei Csömör természeti értékei Csömör épített értékei Nepomuki Szent János szobor Simon Villa Laky Kastély HÉV Állomásépület Római Katolikus templom Hősi emlékmű Polgármesteri Hivatal Könyvtár Népességstatisztika, Demográfiai adatok Csömör Népességi adatai Nemzetiségi viszonyok épesség, társadalmi tagozódás Csömör népesség anyanyelv szerint 1920-1941 Csömör népessége nemzetiség szerint Csömör foglalkozási állapota 1920-1930 Csömör legfontosabb adatai (KSH adatok nyomán) Településrendezés Területhasználatok Településfejlesztés Településhálózatok: Kapcsolatok a szomszédos településekkel Településrendezési tervek
Mint látjuk, a falu központjának fő vonalai már kialakultak. A mai helyén volt a három legrégibb utca, a mai Petőfi utca az egykori Sztranya, azaz (patak)oldal, a patak túlpartján a mai Árpád utca, és eggyel följebb a mai Erzsébet utca. Ez utóbbi kettőt nem tudjuk, hogy hívták akkor, bár a másodikat valószínűleg a Templom utcájának nevezhették, ahogy a legtöbb más faluban. A falu keresztirányú főutcája már akkor is a Cinkota felől érkező út volt, amely a négyszögben álló kereszttel jelölt temető után egy kanyarral lépett be a faluba. A templom után, nagyjából a mai Coop tájékán hagyta el az akkori falut, s ferdén jobbra kanyarodva, az Ulicskával egyesülve alkotta a mai Mogyoródi út kezdetét. Az 1990-es évek óta új házakkal beépült Öreghegy még szőlődomb volt, s ennek és a mai Mogyoródi útnak a sarkán a térkép már feltüntette a ma is ott álló kereszt elődjét. Csömör első térképe
Csömör Nagyközség település bemutatása Csömör keletkezése A Pest megyei Csömör (Chemer) birtok, falu 1135-ben szerepel legelőször oklevélben. Az 1135-ben kelt oklevél kétekényi földről szól, ami azt jelenti, hogy ekkor már szántóföldi művelést folytattak a falu lakói. A község képe és helyrajz (Részlet Csömör történetéből; a XIX. Századi Csömört emelném ki, mert ez számomra az egyik legtartalmasabb és érdekesebb időszak).
Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc leverése, vérbefojtása után visszaállított jobbágyrendszer sokáig nem volt már fenntartható. A győztes Habsburg-hatalom maga is tisztában volt ezzel. A jobbágyföldek és az uradalmi földek elválasztása és a felszabaduló szabadparaszti gazdaságok kijelölése, a tagosítás nagymértékben átrajzolta a határt és kihatott a falu képére is. Csömör 1858-ban készült úrbéri térképe még a múltat dokumentálja, az 1863-ban készült másik már az újat, a tagosítás utáni jövőt mutatja. A kettő egybevetése, elemzése alkalmat ad a határ pontos leírására. A határ északi sarkában az Újhegyen, északkeletre a Középhegyen és az Óhegyen terültek el a szőlők három nagy táblában. Kelet felé az Urasági legelő és a Közös legelő terpeszkedett a határban, köztük és a szőlők között voltak a Káposztások, a Babföldek és a Rétpótlék. Cinkota felé a Cinkotai szőlők alatt elnevezésű terület húzódott. A falu és Szentmihály között a Temetődűlő, a Közép dűlő és a Szentmihályi határ dűlő foglalt helyet. Ezektől nyugatra a Csömöri pataktól délre a major melletti fölosztás, a Feketeberki tábla, a Tatárhányás, a Döghatár, a Pristudni dűlő, a Palotai útnál nevű földek terültek el. A Csömöri pataktól északra a szőlőig a Szedresvölgyi tábla, még egy Rétpótlék, a Kurta dűlő, az Osztricza dűlő, a Sikátori dűlő volt található 1858-ban. Az 1863-as térkép már az urasági és az úrbéres földeket elkülönítve mutatja be. A Csömöri pataktól keletre és kanyarjától délre foglalt helyet az urasági birtok, a patak kanyarján belül pedig a felszabadításra váró úrbéres jogállású földek. Az ekkori dűlőbeosztás: Palotai útnál, Kút melletti dűlő, Rétpótlék dűlő, Sikátori dűlő, Szedervölgyi dűlő, Sorozatkívüliek, Zsellérek legelője. Az elnevezések, különösen az újabbak azonban még nem gyökereztek meg, vagy nem is voltak egységesek. Ursprunger Máté bíró 1864. jan. 15-én a szántóföldeket így sorolta fel: Sikátor, Hosszú föld, Palotai határ, Palotai kút, Széles föld, Szöllők megetti, Kis Szentmihály, Tatár hányás és Osztricza. A belterület megfigyelése ennél sokkal izgalmasabb, annál is inkább, mert a település szerkezete 1858-1863-ig híven őrizte még az 1714-1715-ös megtelepülés rendjét és az eredeti telekbeosztást. Jellegzetesen patak menti falu Csömör, ami azt jelenti, hogy a Csömöri patak két oldalára települ hosszanti irányban, azon a részen, ahol a patak nyugatra fordult. A patak két partjára merőlegesen futó kerteket létesítettek, ezeket a veteményeseket a patak vizével öntözték. Ezen a mintegy 100 telken nem álltak épületek. Velük szemben sorakoztak fel a lakótelkek mindkét oldalon, majd a patak északi oldalán még két párhuzamos utca. Minden utcának csak az egyik oldala volt beépítve. Az utcáknak hivatalos elnevezései még nem voltak, de II. József királyrendeletére az 1780-as években folyamatos sorszámmal látták el az összes házat, úgy hogy az 1-es számot a legészakabb utca legkeletibb háza kapta. az 1858-as és 1863-as térképen összesen 314 számig számoztak, a 313-314. szám a temetőt jelöli, melynek közepén kis kápolna látszik. A katolikus templom a 65. számot viseli, más templom nincs a faluban. A tiszta patak menti szerkezetet kiegészíti a belterület nyugati részén a patakra merőlegesen haladó utca házsora. Ezeknek a telkeknek a kimérésére az első megtelepülés (1714-1715) után, de még II. József házszámozási rendelete előtt kerülhetett sor, hiszen a számozás nem törik meg, az folyamatos. Ennek az észak-déli utcának a létesítésére valószínűleg 1770-1780 között került sor. Az egész falu vizet a Csömör patakból nyert a XVIII-XIX. században, bár
létesítettek gémeskutakat is, melyek közkútként funkcionáltak. Az 1858-as térképen a pataktól északra és délre is egy-egy gémeskút látható. Természetesen népi elnevezése volt minden utcának és minden egyébnek. A Szláv utcában említik 1861-ben és a Németsort 1890-ben, a két összefüggésben lévő utcanév nyilván a németek 1831 utáni beköltözése során keletkezett. Csömör tanácsülési jegyzőkönyvében 1890. dec. 22-én említik a németsori kertek és öreghegyi szőlők közötti üres és semminek nem használható területet, melyből megállapítható, hogy a Németsor a XIX. század második felében a legészakabb utca volt. Ebből az is következik, hogy a németek betelepítése szervezett volt, számukra új utcát mértek ki. Egy 1877-ben készült jellemzés szerint Csömör a következőképpen nézett ki. A község a tengerszint felett 600-700 láb közt váltakozó dombok közt, téres kellemes helyen fekszik. Utcáinak csak egyik oldala van beépítve házakkal, szemközt kertek és fasorok. Határkiterjedése 5685 kat. hold. Ebből 2852 szántó, 714 rét és kert, 1304 legelő, 431 szőlő, a többi belsőtelek és terméketlen. A tagosítás 1863-ban történt. Fő kincse híres fehérbort termő szőlőhegyében van. Ez két párhuzamosan nyúló dombsoron terül el, s Ó és Újhegy nevet visel. A dézmaváltság különben már az Öreghegyen is végbement. A pestiek közül is többen bírnak itt szőlőket. A házak építőanyaga sokat mond el egy településről, különösen így van ez a XIX-XX. század fordulóján, amikor a mezőgazdasági falvakban is megjelennek a modern építőanyagok. A vályog, mint építőanyag, az előző történelmi korszaknak a hírmondója. Rákosszentmihály kiválása 1902-ben mutatja, hogy kezdetben még ott is épültek házak vályogból, de általában ezeknek a részaránya csökkenőben volt a XX. század elejétől kezdve. A kő és tégla alapon épülő vályogházak azonban még Rákosszentmihály kiválása után is még jócskán épültek Csömörön 1900-1910-ig megduplázódtak. Szinte megdöbbentő az, hogy 1900-ban kőből és téglából 621 házat vettek nyilvántartásba, Rákosszentmihály kiválása után azonban a szűkebb értelembe vett Csömörön csak 34 maradt 1910-re. Vagyis 1910-ben a kőből és téglából álló lakóházak csak a 8%-át tették ki az összesen 424 lakóháznak. Fából és más anyagból egyáltalán nem épül ház Csömörön, mert az 1900-ban számba vett 53 ilyen ház mind Szentmihályon volt. A tetőfedő anyagok vizsgálata hasonló képet mutat. Nád és zsup tető az újonnan épülő Rákosszentmihályon alig volt, mert a kiválás után még mindig 225 ház ezzel fedett, az összesen az 53%-a. A zsindellyel fedett ház Csömörön 1910-ben 101, azaz 23,8%. A cserép, pala és bádog fedésű ház Csömörön 1910-ben 98, azaz 23,2%. A házak szilárdabb, modernebb építőanyagokból való emelése Csömörön az I. világháború és a forradalmak lezajlása után indult meg.
Csömör belterülete 1858-ban
Csömör község kispecsétje 1861-től Bátovszky György községbíró aláírásával Csömör község pecsétje 1876-1888-ig Bitskei Gyula jegyző aláírásával Csömör község pecsétje 1891-től Szirotek Mátyás községbíró aláírásával Csömör község pecsétje a XIX. század végén Csömör község 1900-ban készíttetett pecsétje
A csömöri evangélikus egyházközség pecsétje az 1720-as alakulási évszámmal A csömöri evangélikus iskolaszék pecsétje a XX. század elejéről Ő az én nagymamám, Szekeres Béláné, leánykori nevén: Tóth Mária A csömöri általános iskola tanulói az 1952-1953 as tanév évzáróján a Pest Megyei Tanács VB ajándék vörös zászlajával
Csömör fekvése A Közép-Magyarországi régióba tartozó Csömör nagyközség Pest megyében, a Gödöllői kistérségben Budapest északkeleti határán, a központtól 16,867 km távolságban, a XVI. Kerülettől északra, a Gödöllői-dombság nyugati peremén, a kis Csömöri-patak kanyarulatában találjuk Csömört, a dombokon és völgyekben szétszórt, halmazos jellegű, kertes települést. Spontán nőtt település, semmilyen szabályos elemet nem tartalmaz, a beépítési mód a domborzati adottságoknak felel meg. Csömör zsákfalu, vagyis nincsen átmenő forgalma. Csömör területe 22,67 km². A domborzati viszonyok A község határa a Pesti- síkságon belül a Pesti-hordalék kúp-síkság kistáján fekszik. Felszínének alapját az Ős- Duna vastag kavicsból és homokból álló hordalékkúpja képezi, amely a földtörténeti negyedkor legelejétől rakódott le a harmadkori alsó-pannóniai rétegekre. Felszínén a Duna teraszmaradványai szinte sorozatot képeznek: legrégebbi a falu keleti részén az V. terasz, legfiatalabb a nyugati részén a III. terasz. A lerakódás folyamán keletkezett hatalmas kavicstakarót jelenleg is bányásszák. A határán átfolyó Csömöri-patak völgyében holocén öntésanyagok találhatóak. A patakvölgy jobb oldalán a felszínre bukkantak a terület mélységét felépítő harmadkori rétegek: pannon agyag és helvéti slir. A posztglaciális, a jégkor utáni időben, mintegy 8-10 ezer évvel ezelőtt a dombokon leginkább a mogyoró, a síkságokon a sztyeppfű uralkodott. Később a csapadék növekedésével szubmediterrán éghajlat keletkezett, a dombokon megjelentek a bükkösök, és a síkság erdős sztyeppévé alakult. A népvándorlás és a magyar honfoglalás idejében sok-sok erdő borította azt a tájat, a völgyekben mocsári tölgyesek és nádasok terjengtek, a homok a mainál lényegesen kevesebb helyen volt kitéve a szélnek. Vadban és halban ez a vidék is gazdag volt, mint az egész Kárpát-medence. Sőt az átlagosnál is gazdagabb, mivel középkori királyaink kedvtelve solymásztak a Rákos mezején és vadásztak a Gödöllői-dombvidék erdeiben szarvasra, őzre, vaddisznóra, fácánra, nyúlra stb. A község éghajlata jelenleg mérsékelten meleg és mérsékelten száraz: a napsütéses órák száma 1950-2000, a középhőmérséklet 10 C, csapadékösszeg 580 mm, amelyből a tenyészidőben 330-340 mm hull. A terület legjelentősebb vízfolyása a 14 km hosszú Csömöri-patak, melyik a Mogyoródipatakkal egyesülve jobbról a Szilas-patakot táplálja. A mesterségesen létrehozott 4 hektáros víztározót öntözésre és horgászára használják. A középület-építő Vállalat raktártelepén 1977- ben kutat fúrtak, ennek adatai: 250 m mélység, vízhozama 40 l/min, talphőmérséklete 18 C. A felszín keleti részén agyagbemosódásos barna erdőtalaj, a nyugati részén a gyengébb minőségű Ramann-féle barna erdőtalaj az uralkodó. A határban jelenleg kevés az erdő. Természetvédelmi Terület: Növény világa A Csömöri-patak völgyében 27 ha kiterjedésű, 1997 óta megyei védettségű, jelenleg helyi jelentőségű természetvédelmi terület található. Természetföldrajzilag a Pesti-síkság, növényföldrajzilag a praematricum része.
A terület két részből áll: a kisebbik egy ősláp a Csömöri-tó, a nagyobbik része a Réti-dűlő a Csömöri patak völgyében. Az őslápon több ritka, védett mohafaj élt, többek között tőzegmohák (Sphagnum sp.) más védett növények társaságában. Közöttük olyanok is voltak, amelyek Magyarországon csak egy-két helyről ismertek. 1987 telén tűz áldozata lett több fa, cserje és értékes lágy szárú növény. Az elégett növények hamuja mintegy megtrágyázta a savanyú láptavat, ezzel elpusztított több érzékeny mohafajt. Tőzegmoha A szárazság mellett felgyorsította a tó eutrofizációját. A regeneráció lassan folyik. Jelenleg védett mocsári tőzegpáfrány (Thelypteris palustris) növi be a tó nagy részét a keskeny- és széleslevelű gyékények (Typha angustifolia és Typha latifolia) mellett. Mocsári tőzegpáfrány Keskenylevelű gyékény Széleslevelű gyékény
A parton az öreg fűzfák alatt figyelhetjük meg a védett mocsári nőszőfüvet (Epipactis palustris), a csüngő virágzatú villás sást (Carex pseudocyperus), a terebélyes bugájú, rózsaszín vízi hídőrt (Alisma plantago-aquatica). A tóból írták le először hazánkban az Oedogonium inversum Wittrok forma subclusum zöldmoszatfajt, és a Didimella glacialis mikrogombát, amely a mocsári sás levelén él. Villás sás Mocsári nőszőfű Vizi hídőr A tó partján és a Réti-dűlőn átfolyó patak partján gyönyörködhetünk a már ritkuló, védelmet érdemlő gömbcsoportú fűzláp társulásában és benne a zömök hamvas vagy rekettyefűzben (Salix alba) és a csöröge- vagy törékeny fűz (Salix fragilis) alkotta fűzliget társulásai. (Bal) Fehér fűz (Középen) Törékeny fűz (Jobb) Rekettye fűz
A patak mellett, a réten foltokban a nád (Phragmites australis) alkot nádas társulást, néhány helyen a szép közönséges erdeikákával (Scirpus sylvaticus). A réten a nádas szélében és a tó parti övében tűnik fel a zsombéksásos társulásban hatalmas csomóival a zsombéksás (Carex elata), és a magassásrét a magasra növő mocsári és parti sással (Carex acutiformis és Carex riparia). A védett rét első harmadában ritkuló társulások és fogyatkozó, értékes, de nem feltűnő szépségű növényeket kereshetünk. A sásláprétben a lápi sást (Carex davalliana), a szittyós láprétben a nagy szittyót (Schoenus nigricans) lelhetjük meg, ha jó szemünk és szerencsénk van. A rét nagy részét a kétperjés száradó láprét foglalja el, amely nevét s színes bugájú kékperjéről (Molinia hungarica) kapta. Közönséges erdeikáka Zsombéksás Ezek a tárulások adnak védelmet a sok szép, védett növénynek: rostos tövű sás (Carex appropinquata), fekete sás (Carex nigra), hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata), mocsári nőszőfű (Epipactis palustris), széleslevelű gyapjúsás (Eriophorum latifolium), Jávorka-fényperje (Koeleria javorkae), mocsári kosbor (Orchis laxiflora), fehér májvirág (Parnassia palustris). Fehér májvirág Hússzínű ujjaskosbor A lápréten kora tavasztól késő őszig mindig virágpompával találkozunk. Áprilisban a mocsári gólyahír (Caltha palustris) csillogó sárga virága virít. Májusban és júniusban a leggazdagabb a színskála: a sárga réti boglárka (Ranunculus acris), a lilás rózsaszínű réti kakukkszegfű (Lychnis flos-cuculi), melynek nyílásakor hallatszik a kakukk hangja, a fehértől a rózsaszínen át a liláig a hússzínű ujjaskosbor, a fehér pamatos széleslevelű
gyapjúsás, a feltűnő nagy, fehér ernyős erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris), a halvány rózsaszínű mocsári nőszőfű, a rikító lila mocsári kosbor, és még sokan mások színesítik a rétet. Gólyahír Réti kakukkszegfű Augusztusban a fehér májvirág szerényen bújuk meg a füvek és a sások között. A rostostövű sás pulikutya fejére emlékeztető nagy csomóival májustól a tél közepéig találkozhatunk a nádszegélyben és az öreg fűzfák alatt. A pázsitfüvek között is találhatunk igen csinos virágzatúakat. A rezgőpázsit (Briza media) lilás, a pelyhes szelyemperje (Holcus lanatus) rózsaszínes, a kékperje lilás bugáikkal tetszelegnek. A Jávorka- fényperje apró szőrű bugavirágzata fényesen csillog a napfényben. A nádas zöld egyhangúságát oldja a nagy fehér virágú, tölcséres felfutó sövényszulák (Calystegia sepium), a karcsú, lila füzérű réti füzény (Lytrum salicaria), a sárga közönséges lizinka (Lysimachia vulgaris), a fehér, rózsaszín vagy lila, tölcséres virágú, nagy szőrös levelű fekete nadálytő (Symphytum officinale). Közönséges lizinka Fekete nadálytő Sövényszulák Szeptemberben bontja gyönyörű, halványlilás virágait az őszi kikerics (Colchicum autumnale), de zöld levélrózsáival, nagy toktermésével csak a következő év tavaszán találkozhatunk. Késő ősszel, télen is szép a védett terület. A nád barnás bugái, a gyékények buzogányai, a füzek színes vesszői, az értő szemű sétálónak nem az elmúlásról, hanem a megújuló tavaszról mesélnek.
Természetvédelmi terület: Állat világa Csömör állattani értékeiről szólva hangsúlyozni kell, hogy míg a kiemelkedően értéked növényfajok a lápréthez és környékéhez kötődnek, addig védett és fokozottan védett állatfajok községünk szinte minden pontján élnek. Községünk sajátsága és értéke, hogy az állatvilág számára sokféle életteret kínál: nedves láprétet, szántókat, hűvös lombos erdőfoltokat, kerteket. Ez azért érdemel különös figyelmet, mert a különböző típusú területek igen kicsik, s ha ezeket szándékosan vagy tudatlanságból tovább csökkentjük, a környezeti változásokra gyorsan reagálni képes állatvilágból akár egyik évről a másikra is végleg eltűnhetnek fajok. ( A láptó nádas részéről így tűnt el a bíbic, miután több mint 20 évvel ezelőtt leégett a nád). Az állatvilágot számba vevő, széles körű, tervszerű tudományos kutatómunka a területem eddig még nem folyt ezért nem tudjuk például, hogy melyik bagoly- és denevérfaj él nálunk-, de az egy-egy alkalommal megfigyelést végző zoológuskutatók és a községben élő természetbarátok hitelesített megfigyelései száznál több védett vagy fokozottan védett állatfajról adnak hírt. A denevér mellett védett emlősünk az erdei cickány (Sorex araneus) és a mezei cickány (Crocidura leucodon), valamint a kertekben is látható, rovarevő vakondok (Talpa europaea) és a sün (Erinaceus concolor). Erdei cickány Sün (Saját kép ) Aki a patakparton szemlélődik vagy fülel, az a félénk és teljesen ártalmatlan vízisiklóval (Natrix natrix), kecskebékával (Rana esculenta), tavibékával (Rana ridibunda), vöröshasú unkával (Bombina bombina), találkozhat, a fákról, bokrokról a zöld levelibéka (Hyla arborea) hangját hallhatja. Számukra és a madarak számára is nélkülözhetetlen a víz. Kecskebéka Tavibéka Vöröshasú Unka Zöld levelibéka
A Csömöri- patak vize nemcsak ivóvizet jelent valamennyi csömöri madár számára, hanem van köztük, melynek egyetlen lehetséges fészkelő helye a vízparti nád. Ilyen az énekes nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus), a nádi sármány (Emberiza schoeniclus), a furcsa nevű nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides). A tücsökmadár elnevezés roppant találó, hiszen a hangját hallva először egy rendkívül hangos tücsköt vagy egy horgászt keresünk a közelben, aki az orsót tekeri. A nádi madarak megfigyeléséhez sok türelemre, hosszú ideig tartó nesztelen mozdulatlanságra van szükség, de aki erre képes, annak jutalma nem marad el. A patakparti fűzfákon láthatóak a függőcinegék (Remiz pendulinus) jellegzetes, posztócipő alakú lecsüngő fészkei. Nádi tücsökmadár Nádi sármány Azok a szakaszok, ahol a patakot nem csak nád, hanem fák is szegélyezik, a nyaktekercs (Jynx torquilla) kedvelt helyei. A harkályokkal rokon faj, de akár tollas kígyónak is csúfolhatnánk, hiszen nyakát 180 fokban képes elfordítani, ha támadástól tart, ráadásul tolla színe is, mintázata is a kígyókéhoz hasonló. A vízparti sűrű bokrokban keres fészkelő helyet magának a jelentéktelen külsejű, de csodálatosan éneklő fülemüle, más néven csalogány (Luscinia megarchynchos). Ez a madár különösen érzékeny a háborgatásra, a környezeti változásokra. Ahol az ő számára megfelelő növényzetet az ember kipusztítja megszépíti, rendet rak vagy ahonnan eltűnik a víz, ott a fülemüle nem tud megélni többé! Érdemes tehát arra is gondolni, hogy ha csupán megregulázott, divatos dísznövényeket tűrünk meg környezetünkben, akkor ezzel akaratlanul is lehetetlenné tesszük az életet minden érzékenyebb faj számára. Nyaktekercs Csalogány
Mind a patak, mind a horgásztó vize és környéke kedvelt pihenő- és táplálkozó helye számos olyan madárnak, mely Csömörön ugyan nem költ, de tavaszi-őszi vonulásakor hosszabbrövidebb időre megpihen itt. Nem zavartatja magát a horgászoktól a billegő cankó (Actitis hypoleucos), szürke cankó (Tringa nebularia), sárga billegető (Motacilla flava), kerceréce (Bucephala clangula), barátréce (Aythya ferina), sem. Kissé távolabb pihen meg a fokozottan védett fehér gólya (Ciconia ciconia). Billegető cankó Fehér gólya A vizektől távolabbi melegebb, szárazabb, füves, bozótos helyeken él a zöld gyík (Lacerta viridis) és a fürge gyík (Lacerta agilis), mindkettő rovarokat fogyaszt. Akár a kertekben is találhatunk barna varangyot (Bufo bufo) és zöld varangyot (Bufo viridis), amelyek bőre erősen mirigyes, szemölcsös, száraznak látszó. Éjszaka zsákmányolják a rovarokat, köztük a kerti kártevők is. Zöld varangy Számos madár szinte mindenütt megtalálható a községben, pl. a kakukk (Coculus canorus); a legtöbb énekesmadár pedig a kertekben is előfordul: feketerigó (Turdus merula), sárgarigó (Oriolus oriolus), széncinege (Parus major), kék cinege (Parus caeruleus), barátcinege (Parus palustris), házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros), csuszka (Sitta europaea), csicsörke (Serinus serinus) stb. Gyümölcsöt csak desszertként fogyasztanak; tavasztól őszig, a fiókanevelés idején rovarokkal, lárvákkal vagy magvakkal táplálkoznak. Az énekesmadarak egy részének és a harkályoknak, pl. a balkáni tarkaharkálynak (Dendrocopos syriacus), nagy tarkaharkálynak (Dendrocopos major) fontos, hogy öreg, odvas fákat találjanak, hiszen ilyen természetes odvakban fészkelnek, a harkályok pedig ezen kívül a kéreg alatti lárvák és más kártevők után kutatnak. Csicsörke
A Kálvária- domb lombos fái és fenyői az erdei pinty (Fringilla coelebs), énekes rigó (Turdus philomelos), őszapó (Aegithalos caudatus), csilpcsalp füzike (Phylloscopus collybita) kedvenc tanyája. A faluszéli szántókon kutat a búbosbanka (Upupa epops); egy-egy szénaboglya vagy villanyoszlop tetejéről keres egereket, pockokat az egerészölyv (buteo buteo). Örvendetes, hogy évről évre látni Csömörön ugyanazt az egerészölyvpárt. A jóval kisebb termetű, hegyes szárnyú vörös vércsét (Falco tinnunculus) is a szántók fölött, a levegőben szitálva vehetjük észre, amint apró rágcsálókat készül lecsapni. A homokos talajnak köszönhetően egy-egy magas, meredek homokfal speciális élőhelyet ad a partifecskének (Riparia riparia) és a fokozottan védett gyurgyalagnak (Merops apiaster), mert ezek kizárólag ilyen partfalakban tudnak megtelepedni. Búbosbanka A zoológiai kutatások hiánya miatt legkevésbé a körülöttünk élő ízeltlábúakat, rovarokat ismerjük. Köztük van az imádkozó sáska (Mantis relihioza), kardoslepke (Iphiclides podalirius), kis színjátszólepke (Apatura ilia), nappali pávaszem (Inachis io), diófacincér (Megopis scabricornis), kékfutrinka (Carabus violaceus), mezei futrinka (Carabus granulatus) és a korhadó lombos fákban élő kis szarvasbogár (Dorus parallelopipedus), amely nem azonos a szarvasbogár nevű fajjal. Ez utóbbi Csömörön nem él. A fűzfákon figyelhetők meg a tajtékoskabóca (Philaenus spumarius) nyomai. Színjátszólepke
Csömör természeti és épített értékei Településem Természeti értékei: Növényvilág Állatvilág Országos vagy helyi védelem alatt álló értékek Ön szerint helyi védelemre javasolt értékek megnevezése Lakóhelyem természeti adottságai Több védett mohafaj: pl: - tőzegmoha (Sphagnum sp.) Védett növények: - mocsári tőzegpáfrány ( Thelypteris palustris) - mocsári nőszőfű (Epipactis palustris) - mocsári kosbor (Orchis laxifolra) - rostos tövű sás (Carex incarnata) - csüngő virágzatú villás sás (Carex pseudocyperus) - Széles levelű gyapjúsás (Eriophorum latifolium) - vízi hídőr (Alisma plantago-aquatica) - hússzínű ujjas kosbor (Dactylorhiza incarnata) - Jávorka-fényperje (Koeleria javorkae) - Fehér májvirág (Parnassia palustris) - Mocsári gólyahír (Caltha palustris) stb. Jellegzetes növények: - Oedogonium inversum Wittrok forma subclusum zöldmoszatfaj - Didimella glacialis mikrogomba Védett állatfajok: - erdei cickány (Sorex araneus) - mezei cickány (Crocidura leucodon) - vakondok (Talpa eurpaea) - sün (Erinaceus concolor) - kecskebéka (Rana esculenta) - vöröshasú unka (Bombina bombina) - zöld levelibéka (Hyla arborea) Gyakori állatfajok: - énekes nádi poszáta (Acrocephalus palustris) - csalogány (Luscinia megarchynchos) - kakukk (Coculus canorus) - fekete rigó (Turdus merula) - kék cinege (Parus caeruleus) - csicsörke (Serinus serinus) stb. A Csömöri-patak völgyében 27 ha kiterjedésű, 1977 óta megyei védettségű, jelenleg helyi jelentőségű természetvédelmi terület található. A terület két részből áll: a kisebbik egy ősláp a Csömöri-tó, a nagyobbik része a Réti-dűlő a Csömöri-patak völgyében. Csömör Észak-keleti részén, a Vízműsor fölött elterülő fenyves erdő.
A védelem indoklása Kezelési (és hasznosítási) javaslat A fenyves erdő természetes élőhelyül szolgál számos védett és hasznos állatfajnak. A fenyves erdő közelében illegálisan lerakott kommunális hulladékok elszállítása, a fakitermelés leállítása. Csömöri tó A Csömöri ősláp egyik kedvelt lakója, az ékszerteknős Csömöri ősláp
Lakóhelyem egyedi településkép szempontjából különleges épített értékei: Lakóhelyemen helyi védelem alatt álló műemlékek vannak! Kivétel: Római Katolikus templom és a Nepomuki Szent János-szobor amely Országos védelem alatt áll!! Műemlékek (országos vagy helyi védelem alatt álló épületek) Napjainkban létesített, településképet meghatározó épületek (neves építészek munkája, ha van ilyen) Településközpont Hagyományos népi építészeti emlékek Lakóhelyem épített értékei - Nepomuki Szent János szobor (Állították: 1771.ápr.25) - Simon Villa - Laky Kastély - Hősi emlékmű (a Hősök terén) - Kopjafa a Honfoglalás 1100. évfordulójára - Római Katolikus templom - Református templom - Evangélikus lelkészi hivatal - HÉV állomásépület - Faluszövetkezet központi üzemépülete - Lakóház, pince, kamra, kút (Árpád utca 65.) - Az új Polgármesteri Hivatal - Az új Könyvtár - Hősök tere - MO körgyűrű Egyedi alumínium híd - Bevásárlóközpont Csömörön nincsen klasszikus település központ. A Szabadság út (amely Csömör egyik főútja) mentén alakult ki a község hosszúkás központja. Ezen a vonalon található a Katolikus és az Evangélikus templom, étterem, Önkormányzati Hivatal, Zeneiskola, Művelődési Ház, Hősök tere, HÉV és Busz állomás, Temető, Orvosi rendelő, kisboltok és egyéb kereskedelmi kisegységek. Csömörön fellelhető néhány 100-150 éves klasszikus parasztház Ön szerint helyi védelemre méltó épület(ek) megnevezése A védelem indoklása Én ezeket a parasztházakat helyezném helyi védelem alá. Ilyen parasztházak találhatóak az Árpád és a Petőfi utcában. (Ezek az utcák a Szabadság útról nyílnak. Vélhetően a Szabadság út volt Csömör egyik első utcája.) Ezen parasztházak építésmódja által visszatekinthetünk az 1800as évek alsóbb rétegeinek építészeti stílusára.
Nepomuki Szent János szobra azonosító 6955 törzsszám 6954 védettség Műemléki védelem jelleg Építmény név jellemző Mai eredeti kategória Plasztika eredeti főtípus szobor megye Pest helység Csömör cím Szabadság út helyrajzi szám 394 település KSH 22804 kódja földhivatal Gödöllő Körzeti Földhivatal Rövid leírás: Nepomuki Szent János- szobor, Barokk, 1771. A főút mellett a patak - hídnál áll bekerítve. Volutás, tagozott talapzat, tárcsás lezárású virágfüzérdíszes tükör. Az oldalán a voluták hármas szalagban csavarodnak vissza, a tükörben cseppdíszes tulipán motívum. A Szent kezében feszület és pálmalevél. Simon Villa
azonosító +02602 védettség Helyi védelem eredeti kategória Lakóépület megye Pest helység Csömör cím Major u. helyrajzi szám 981/1 rendelet 12/2002 Laky Kastély
azonosító +02599 védettség Helyi védelem eredeti kategória Lakóépület megye Pest helység Csömör cím Laky u. helyrajzi szám 441/6 rendelet 12/2002 HÉV állomásépület azonosító +02600 védettség Helyi védelem eredeti kategória Közlekedési létesítmény megye Pest helység Csömör cím HÉV állomás helyrajzi szám 902/3 rendelet 12/2002
Római Katolikus templom Azonosító 6954 törzsszám 6953 védettség Műemléki védelem jelleg Építmény név jellemző Mai eredeti kategória Szakrális építmény eredeti főtípus templom eredeti típus r.k. templom megye Pest helység Csömör cím Szabadság út helyrajzi szám 1656 Tel. KSH kódja 22804 földhivatal Gödöllő Körzeti Földhivatal Rövid leírás: Római Katolikus templom, Barokk, 1771-1773. Szentély falfestése barokk 18.sz. Szabadon álló, középtornyos, nyeregtetős épület. A torony a középtengelyből enyhe rizalittal kiugrik, a homlokzati sík elemeket lapos falsávok keretelik. Szegmensíves, kőkeretes, zárókődíszes kapu, a zárókövön: 1771-es évszám, fölötte a volutákkal tagolt szegmensíves
ablak zárókődíszén 1773. A tornyon zárókődíszes, ovális, illetve félkörös záradékú ablak. A szentély a nyolcszög három oldalával zárul, a déli oldalon sekrestye. A hajó oldalhomlokzatát egy-egy és a szentélyt két ablak tagolja. A toronyban építés korabeli falépcső. Hősi emlékmű a Hősök terén Polgármesteri Hivatal Régen:
És most, a felújítás után: Községi Könyvtár: A Régi:
A Felújított új:
Csömör Nagyközség létrehozott egy Falumúzeumot, hagyományőrzés céljából. A kicsinyke múzeum egy régi csömöri parasztház mintájára van berendezve, hogy korhűen ábrázolja dédszüleink életkörülményeit. Csömör tájképét leginkább még a centrumban található Hősök tere alakítja, mely a Sinka István Könyvtárral és a Polgármesteri Hivatallal egy időben kapott új arculatot.
Népességstatisztika, Demográfiai adatok Csömör Népességi Adatai: Bevezetés: (Részlet a Csömör Története című könyvből/ 2. fejezet- Csömör gyarapodása) Figyelemre méltó jelenség volt, hogy már az 1670-es években megindult a spontán visszatelepülés a török hódoltságba, a Gödöllői-dombságra is. Ekkoriban a török birodalom hatalma és ereje még töretlennek látszott. A szatmári béke után valójában új kor hajnalának pirkadását látta mindenki, jobbágy és földesúr egyaránt. A töröktők visszafoglalt területek benépesítése közös társadalmi érdek volt. A spontán migráció mellett nagy szerep jutott a földesúri telepítéseknek és toborzásoknak is. 2. táblázat. Csömör népessége 1715-1760 1715 1720 1726 1728 1743 1752 1760 Családfők száma Családfők %-a Becsült lakosság 600 500 400 300 200 100 0 1715 1720 14 44 46 37 47 59 76 100 314 328 264 335 421 542 70 220 230 185 235 295 180 1726 1728 1743 1752 1760 családfők száma családfők %- a becsült lakosság Az 1739-1740-es pestisjárvány Csömör népességét is megtizedelte. A pestisjárvány ellenére elmondhatjuk, hogy Csömör a népesség, az erőteljes települések közé tartozott. Ennek bizonyítékai a katonai beszállásolás adatai.
Az első modern népszámlálást Magyarországon II. József király idejében végezték el 1784-1787 között. Ebben szerepel Csömör község egészen pontos adatokkal. A családi házak száma 116 volt, a gazdasági épületeket nem vették számba. A 116 házban 141 család lakott, vagyis 25 család nem rendelkezett önálló családi házzal, ezek nagyobbrészt fiatal házasok voltak, akik szüleik házában éltek, kisebb részt pedig cseléd családok, akik gazdáik portáján kaptak lakhatási lehetőséget. A jogi értelemben vett népesség, a csömöri illetőségűek összesen 800-an voltak. Közülük távol volt 5, de a községben lakott 6 idegen, azaz nem csömöri illetőségű. Ennek következtében a tényleges jelen lévő népesség 801 volt. A nők száma 409, a férfiaké 391, ami megfelel az 51-49%-os átlagnak. A férfiak közül házas volt 163, nőtlen volt 228. A 163 nős férfi úgy alkothat 141 családot, hogy az ifjú párok egy konyhán élnek a szüleikkel, ami akkoriban gyakori volt, ezzel is egyben tartották a földet és együtt tartották a munkaképes családtagod erejét. A népesség szaporodása, jövője biztosítva volt, mert 76 gazdának 56 felnőttsorban lévő örököse volt, a 13-17 éves korosztályban 27, az 1-12 éves korosztályban 122 gyermek találtatott. Az 1831-es kolerajárvány azonban megint megtizedelte a népességet, mint a XVIII. Század közepén a pestisjárvány. Az addig evangélikus többségű Csömör sokat veszített, és a járvány elvonulta után szinte csak katolikusokat telepített be a Grassalkovich uralom, főleg németeket. A járvány után már kisebbségbe szorultak az evangélikusok. Jól szemlélhető ez a változás a Csömör vallási megoszlását bemutató táblázaton. Nemzetiségi Viszonyok 1730 és 1850 között Csömört szláv, tót, tót-német, tót-német-magyar falunak tartották, mely a kor tudományos színvonalához képest többnyire fedte a valóságot. Csömör nemzetiségi tagozódása 1715 1770-ig Év Magyar családfő % Tót Családfő % Német Családfő % 1715 11 78,5 3 21,5-1718 24 45 29 55-1720 24 54,5 20 45,5-1721 25 47 28 53-1726 27 58,7 19 41,3-1728 24 61,5 15 38,5-1732 12 31,5 26 68,5-1741 16 36,4 28 63,6-1743 15 32 32 68-1752 18 30 39 66 2 4 1760 24 32,8 45 61,6 3 4,1 1770 22 27,5 55 68,75 3 3,75 Cigány Családfő % - - - - - - - - - - 1 1,5 - Összesen Családfő % 14 100 53 100 44 100 53 100 46 100 39 100 38 100 44 100 47 100 59 100 73 100 80 100
Népesség, társadalmi tagozódás Csömör népessége 1920-1941 Év Jelen lévő Férfi Nő Nőtlen, Hajadon 1920 1930 1941 2872 3727 4133 1404 1857 1965 1468 1870 2168 1544 1846 1817 Házas Özvegy Törvényesen elvált 1148 176 4 1635 225 21 2037 218 11 2500 2000 1500 1000 Férfi Nő 500 0 1920 1930 1941 1920-1930 között majdnem ezer fővel gyarapodott Csömör lakossága, ezután 1930-1941-ig a növekedés üteme lelassult. A férfiak és a nők aránya majdnem megegyezett 1920-1931-ig, de a következő évtizedben a férfiak létszámaránya lecsökkent. Ugyanakkor a házasságban élő férfiak és nők együttes száma 1930-1941 között jócskán meghaladta a nőtlenek és hajadonok együttes számát. Az özvegyek száma az 1920-as adathoz képest 1930-ra megnövekedett, vagyis eddigre adminisztrálták teljes egészében az I. világháborúban elveszett férfiakat, azután az özvegyek száma már nem nőtt, sőt 1941-re valamelyest csökkent is, nyílván elhalálozásuk, férjhezmenetelük következtében. A törvényesen elváltak száma a korszakban természetesen elenyésző volt. Csömör népessége anyanyelv szerint 1920-1941 Magyar Német Szlovák Román Rutén Horvát Egyéb Magyarul tud Összesen 1920 1930 1941 % 817 2517 3822 92,5 318 116 38 0,9 1732 1074 267 6,5-1 - 1 - - 1 1-3 18 6 2496 2872 3563 3727 4113 4133
Csömör népessége nemzetiség szerint Magyar: 4122 Szlovák (tót): 5 Szerb: 2 Német: 1 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 Magyar Szlovák Szerb Német fő Az 1941-es népszámlálás 267 szlovák anyanyelvű és 5 szlovák nemzetiségű lakost talált csömörön, 38 német anyanyelvű és 1 német nemzetiségű lakos mellett. Volt még 2 szerb nemzetiségű, ugyanakkor magyar anyanyelvű csömörön. Csömör foglalkozási állapota 1920-1930 1920 1930 Mezőgazdaság Ipar Kereskedelem Közlekedés Közszolgálat Véderő Napszámosok Nyugdíjasok Házi cseléd Összesen % kereső eltartott kereső eltartott 816 238 32 29 46 12 6 17 27 1223 42,6% 991 460 31 66 55 15 7 12 9 1649 57,4% 642 553 67 80 57 4 66 38 28 1541 41,9% 2872 (100%) 2186 (100%) 782 885 99 173 95 7 86 44 4 2186 58,1%
Csömör legfontosabb adatai (KSH adatok nyomán) év Terület Lakóné- Élve- Halá- Természetes Vándorlási Lakás Épített Km2 Pesség az születés lozás Szaporodás, különbözet állomány lakás Év elején ill. fogyás(-) az év elején 2000 22,68 6472 75 83-8 100 2209 49 2001 22,68 7285 68 60 8 235 2523 66 2002 22,67 7510 75 74 1 220 2591 72 2003 22,67 7814 92 72 20 283 2663 78 2004 22,67 7991 84 75 9 122 2769 110 ebből 4 és több Közüzemi Házi vízve- Közcsator- Házi csatornával Megszűnt lakás szobás vízvezetékkel tékkel ellátott nával 2000 31 49-46 3 4 2001 37 65 1 59 7 6 2002 31 72-68 4 4 2003 50 76 2 70 8 6 2004 81 110-108 2 4 Állandó népesség év férfi nő összesen 2005 3837 4069 7906 Állandó lakosság év 0-18 éves 19-25 éves 26-45 éves 46-65 éves 66-100 éves Férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő összesen 2006 969 878 337 289 1314 1342 999 1080 344 570 8128 2007 1016 906 350 304 1388 1418 1007 1085 365 607 8446 2008 1046 935 352 314 1415 1447 1008 1094 382 625 8618 2009 1037 953 386 329 1420 1451 1030 1102 403 657 8768
9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 Férfi Nő Összesen 2000 1000 0 2005 2006 2007 2008 2009 Csömör népessége folyamatosan, egyenletesen növekszik. A városból évről-évre egyre több család költözik ki az agglomerációs városokba, köztük Csömörre is. Ezek az újonnan betelepült családok ingáznak lakóhelyük és munkahelyük között, mert szinte mindegyikük megtartja belvárosi állását. (Az utazás idejét lerövidíti a közelmúltban épített MO-ás autópálya, az ingázók körülbelül 10-20 perc alatt bejutnak munkahelyükre, tömegközlekedéssel 25-35 percbe telik). Fiatalodó település, elöregedésről, a település kihalásáról nem beszélhetünk. Területhasználatok Településrendezés Csömör Nagyközség igazgatási területének beépítésre szánt területei az alábbi építési övezetekre tagolódnak: 1. Lakóterület 2. Vegyes terület (településközpont) 3. Gazdasági terület 4. Üdülőterület 5. Különleges terület (temető, vízmű terület, szeméttelep, szennyvíztisztító, rekreációs terület, dögkút, egészségügyi terület stb.) Csömör Nagyközség igazgatási területének beépítésre nem szánt területei az alábbi övezetekre tagozódnak: 1. Közlekedési terület 2. Zöldterület 3. Erdőterület 4. Mezőgazdasági terület 5. Vízgazdálkodási terület
Településfejlesztés Az utóbbi időben az Európai Unió számos pályázati lehetőséget biztosított hazánknak. Települési önkormányzatok közül sok pályázati forrásból újította fel településközpontját vagy valamelyik fontos intézményét 1.Településközpont fejlesztése: - Az új Polgármesteri Hivatal bővítése (A hivatal akadálymentesítése, parkolóhelyek kialakítása) - Hősök tere parkosítása a közösség használatára - Új Könyvtár és közösségi ház építése (egy régi épület helyére Régi óvodám-) Multifunkcionális hely létrehozása a könyvtáron belül (internet hozzáférés, kávézó, közösségi ház, könyvtár) 2. Útépítési Project - Szilárd útburkolat, különös hangsúlyt fektetve az út melletti csapadékelvezető árkok kiépítésére! (Jelenleg be van adva egy ilyen pályázat, csak bizonyos utcák csapadék elvezetésének kiépítésére.) Ezekhez a beruházásokhoz CSAK 10% önrészt kér az Európai Unió! 3.Testvértelepülések utazási kapcsolata - 7-8 ország kisvárosa között (Olaszország pályázati gazdák-; Szlovénia; Csehország; Svédország; Franciaország; Spanyolország és Magyarország). A project lényege, hogy forgószínpad szerűen minden kisvárosban 1 hetes előadás sorozat kerül megrendezésre. Az előadások témája: Az adott kisváros természeti környezetének bemutatása, a Természet Környezettudatos nevelés, Az adott kisváros funkcionális berendezkedése.
Településhálózatok: Kapcsolatok a szomszédos településekkel Kistarcsa XVI. Kerület XV. Kerület Fót; Mogyoród 1.Csömör Kistarcsa összekötő földút: Közlekedési kapcsolat: Csömör Kistarcsát összekötő földút aszfalttal való burkolása és kerékpárút kiépítése. (Ez a terv már többször napirendi pont volt, de jelenleg szünetel a lakosság támogatásának hiányában.) - Csömör ipari területének nagy része Kistarcsa felé esik, ez konfliktust okoz a szomszédos településsel. Ilyen például: A megnövekvő forgalom, a bűz, a zaj és az iparűzési adó csömöri haszna. - Több kistarcsai intézményt (uszoda, kórház, OTP Bank) a csömöri lakosság is rendszeresen igénybe vesz, ez bevételt jelent Kistarcsa számára. Tervezett beruházás: 1. Kerékpárút Csömör és Kistarcsa között. 1.Rákospalotai bekötőút közös kezelése Tervezett beruházások: 1.Az MO-körgyűrű által okozott zajártalmak megszüntetése: Zajvédő falak építése, Fal magasítás, közös erdőtelepítés. 2.A 931-es BKV járat útvonalának kibővítése Csömörre. 3.A csömöri és a XVI. Kerületi kerékpárút összeköttetése. - Csömör lakossága átmenő forgalmat képez a XVI. Kerületben, ezáltal használják a kerület infrastruktúráját és egyéb szolgáltatásait. Sok kapcsolatunk van a XVI. Kerülettel, de nincsen érdemleges közös beruházásunk. 1.Mezőőri szolgálat összehangolása A XV. Kerülettel szántóföld összeköttetésben vagyunk, a szabad területen mozgó mezőőrök szolgálata közös feladat. Ezekkel a településekkel csak szántóföld kapcsolatban vagyunk. Mogyoróddal időszakos kapcsolatunk van: A Hungaroringet látogatók átmenő forgalmat képeznek Csömörön.
Településrendezési tervek Csömör nagyközség településszerkezeti terve Forrás: Csömör Nagyközség Önkormányzata Fábri István Polgármester Csömör Története című könyv Csömör Településrendezési terve www.muemlekvedelem.hu www.csomor.hu www.csomorihirek.com A szakdolgozat képei : az internet, a Csömör története című könyv és saját képek felhasználásával kerültek felhasználásra. Melléklet: 2 db Csömör térkép