Számítógépes prezentáció Prezentáció (bemutató) alatt vizuális segédeszköz felhasználásával történő információ átadására irányuló tevékenységet értünk. A bemutatókat az alábbi csoportokba soroljuk Előadás Konferencia Automatikus vagy önálló prezentáció Oktatás Prezentáció készítésére alkalmas programok: Microsoft Power Point Corel Presentation Lotus Freelance Graphics Formula Graphics (ingyenes) Mikor és milyen prezentációkat használjunk? Sajnos még mindig akadnak olyanok, akik azt gondolják, hogy a számítógép csodákra képes, hogy a tanítás hatékonysága feltétlenül nőni fog, ha új technikákat alkalmazunk. Ez azonban sajnos nem így van. Ha a tanár prezentációs programot használ, az eredmény elsősorban attól függ, hogyan használja azt. Van, mikor segíti a tanulást, van, mikor hátráltatja, és számos esetben semmi különbséget nem mutat. Lényegét tekintve, ha a programot úgy használjuk, hogy az egyszerűen helyettesít egy korábbi eszközt (például ugyanazok a szavak jelennek meg a projektoron, amit korábban írásvetítővel vetítettünk, vagy felírtunk a táblára), akkor a tanulási folyamatra nem lesz hatással. Ezért a megfelelő használat során arra kell figyelni, hogy lényegileg változzon az a tapasztalat, amit a diákok kapnak, és azok a lehetőségek, amiket a diák ezekkel a tapasztalatokkal kezdeni tud. Vegyünk egy példát. Ha a diákok jobban tudnak jegyzetelni, akkor javul a tanulási képességük. Tehát, ha például fénymásolt formában előre elérhetővé tesszük számukra az órán bemutatott diák tartalmát, akkor a kinyomtatott vázlatpontok mellé tudnak jegyzetelni a diákok. Így a fontos információk már eleve kéznél vannak jól olvasható formában, és a diákoknak kevesebb időt kell fordítaniuk a jegyzetelésre, jobban tudnak figyelni a magyarázatra. Az is hasznos lehet, ha az óra anyaga elérhető az interneten akár az óra előtt, akár azt követően, így az érdeklődőbb diákok hozzáférhetnek a teljes prezentációhoz. A prezentációs programok néha hozzásegíthetik a tanárt, hogy minőségileg új formában tudják bemutatni a tananyagot. Tegyük fel, például, hogy egy bonyolult folyamatot kell elmagyarázni. Az egyik lehetőségünk, hogy felrajzoljuk a táblára az első fázist és elmagyarázzuk. Ezt követően letöröljük a táblát és felrajzoljuk a következő fázist. Egyes esetekben több tucat fázis felrajzolása is szükséges lehet, ami meglehetősen időigényes feladat. Ebben az esetben a prezentációs
programban előre elkészített diasor nagy segítség lehet. Azon túl, hogy egyszerűbbé teszi a folyamat bemutatását, arra is lehetőséget nyújt, hogy második végignézéssel, vagy néhány fontosabb fázis kiemelésével átismételjük a folyamatot. Hatékonyabbá tehetjük a tanítást azzal is, hogy olyan illusztrációs elemeket tudunk bemutatni a számítógép segítségével, amire korábban nem volt módunk. Az a lehetőség, hogy fényképeket, hangrészleteket, szöveget ugyanazzal az eszközzel könnyedén be lehet mutatni (és nincs szükség egy diavetítő, egy írásvetítő és egy magnó együttes használatára), lehetővé teszi olyan tananyagrészek érzékletes bemutatását, amire eddig nemigen vállalkozhatott a tanár. (Gondoljunk például arra, hogy egyszerre megjeleníthető egy állat képe, rendszertani besorolása és hallhatjuk közben a hangját.) A prezentációs programnak további előnye, hogy nem kell követnie a lineáris struktúrát. A diaképek szabadon összekapcsolhatók bonyolultabb hálózattá, és a levetítés során az előadó szabhatja meg, hogy mely diák és milyen sorrendben kövessék egymást. Így reagálni tud a diákok kérdéseire, érdeklődési irányukra, vagy időhiány esetén kihagyhat kevésbé fontos részeket, anélkül, hogy megtörné az előadás ívét. Milyen hátrányai lehetnek? Lehetnek persze a prezentációs program használatának negatív hatásai is, ha nem megfelelően viszonyulunk hozzá. Nézzünk néhány példát. Előfordul, hogy a tanár arra használja a prezentációt, hogy annak segítségével több diát mutasson be, mint amennyit korábban tudott, de a felgyorsult tempóval a diákok nem tudnak lépést tartani. Eredmény: a diákok nem látják át az anyagot, összekeverik a fogalmakat. Akik már az elején elvesztik a fonalat, azok mással foglalkoznak óra közben, amit a tanár az elsötétítés miatt észre sem vesz. Gyakran a tantermeknek csak két világítási fokozatuk van, az egyik túl világos a vetítéshez, a másik túl sötét ahhoz, hogy ébren lehessen maradni. Ha elromlik a technika, akkor "B" terv hiányában kudarcba fulladhat az óra. A legtöbb prezentáció lineáris diavetítés. Ha a tanár teljesen az előre összeállított anyagra hagyatkozik, és azt az eredeti tempójában mutatja be, akkor nem tud reagálni a diákok jobb vagy rosszabb érdeklődésére, pillanatnyi hangulatára, és a vetítés követhetetlen lesz, vagy unalmas. A jó bemutató felépítése Bemutató készítésének a főszabálya: elmondjuk, mit fogunk bemutatni, bemutatjuk, elmondjuk mit mutattunk be. Másképp fogalmazva az előadásunk három részből kell álljon: bevezetés, törzs, összefoglalás. Mit kell tartalmazzanak ezek a részek? A bevezetés feladata nem csupán annyi, hogy elmondjuk, miről fog szólni a bemutató, hanem fel kell keltenünk a hallgatóság érdeklődését is. Meg kell őket győzni arról, hogy az ő érdekük is abban áll, hogy figyeljenek a bemutatóra, mert őket is érinti a bemutatandó téma. Ezt elérhetjük azzal, hogy kérdéseket teszünk fel, vagy elmondunk egy figyelemfelkeltő tényt, vagy egy érdekes idézetet. (Például, ha azzal kezdünk, hogy megkérdezzük a diákokat, kinek van otthon számítógépe, mindjárt érdeklődőbbek lesznek, mintha egyszerűen kijelentjük, hogy "napjaink életének megkerülhetetlen része a számítógép".) Érdemes továbbá egy rövid kivonatot adni a bemutató tartalmából, hogy a hallgatóságnak fogalma legyen arról, hogy mit várjon.
A törzsanyagban meg kell válaszolnunk a bevezetőben felvetett kérdéseket. Tényanyagot, megbízható érvelést, megfelelő illusztrációkat kell összeválogatni. Általában nem érdemes háromnál több különböző témával foglalkozni egy bemutatón belül. Az összefoglalóban megismételjük a legfontosabb állításokat a példák nélkül. Ez egy rövid összegzés kell legyen, ami megmarad a hallgatóság emlékezetében. Az utolsó mondat visszautalhat a bevezetőre, megmutatva, hogy miben is rejlett a jelentősége ennek a témának. A prezentációkészítéssel kapcsolatos fontosabb fogalmak A prezentációkészítés elsajátításakor szükségünk lesz néhány speciális fogalomra, melyet e témában szokás használni. Ismerkedjünk meg ezekkel! Dia: egyetlen képkocka. Ilyen képkockákból épülnek fel a bemutatók. A diaképek tartalmazhatnak szöveget, képet, animált effektusokat, beágyazott objektumokat. Rejtett dia: A normál lejátszás során meg nem jelenő diakockák. PowerPoint dokumentum: A PowerPoint programmal létrehozott állományok, amelyek diaképekből, jegyzetlapokból, animációs effektusokból állnak. Diabemutató futtatása: a PowerPoint bemutató lejátszása. A futtatás megoldható kézi vezérléssel (pl. egér kattintással), előre beállított időzítések alapján vagy lejátszási sorrend fájl használatával. A futtatás lehet véges számú diát lejátszó, de lehet végtelenített, azaz folyamatosan újrainduló is. Konferenciabemutató: ekkor a bemutatót egyidejűleg több hálózatba kötött gépen futtatjuk. Vetítőgép: olyan alkalmazás, amellyel a bemutatót a PowerPoint telepítése nélkül is megtarthatjuk, csupán a vetítőgép alkalmazást és a bemutatót a számítógépre másolni. (Vetítőgéppel nem valósítható meg az elágazások.) Lejátszási sorrend: olyan állomány, amely a bemutatók lejátszásának rendjét határozza meg a vetítőgép számára. Objektum: diaképre helyezett elem (szöveg, kép, alakzat, stb.) PowerPoint objektum: a PowerPointban létrehozott kép, grafika, ClipArt, alakzat, amelyet eredeti formátumáról a PowerPoint formátumára alakítottunk át. Varázsló: olyan párbeszédpanelek sorozata, amely leegyszerűsítik a bemutató elkészítését. Minta (sablon): olyan dia, amely meghatározza a bemutató többi diájának a formázását. A PowerPoint sablonjai.ppt kiterjesztésű fájlokba kerülnek. A programhoz számos sablont mellékelnek, de készíthetünk saját sablont is. váltás a bemutató vetítése során. Elágazás képkockára: másik diacsoportba, másik bemutatóra Egymásba halmozás: objektumok egymást fedő elhelyezése.
Helyőrző: szaggatott vonallal jelölt terület a szerkesztés alatt álló diakockán. Az elhelyezendő objektum helyét jelöli meg. Szöveg beírásához egyszer, objektum elhelyezéséhez duplán kattintsunk a helyőrzőre. Új helyőrzőt mi is elhelyezhetünk (mint a szövegdobozt a szövegszerkesztőben.) A helyőrző mérete az egérrel beállítható. Méretező: a kijelölt objektumot körülölelő téglalap sarkainál és oldalain megjelenő négyzet. Ezt egérrel elhúzva méretezhető az objektum. Nézet: a bemutató szerkesztésekor a megjelenési forma. lehet dia, vázlat, diarendező, jegyzetoldal és vetítés nézetben. Vázlat: Ebben a nézetben az egyes diák címéből és fő szövegéből összeállított vázlatként jelenik meg a bemutató. Ezt vagy beírjuk, vagy más alkalmazásból importálhatjuk.
Tanácsok a diaképek szerkesztéséhez Megfelelő méretű betűkkel jól kihasználhatjuk a rendelkezésre álló helyet, de soha ne írjunk semmit a képmező széleire. A program által felkínált sablonokat óvatosan használjuk, mert nem mindegyik jó elrendezésű, van amelyik túl bonyolult. Ráadásul a legtöbb háttérgrafikákkal van ellátva. Ezeket kerüljük el, mert csak olvashatatlanná teszi a diát és eltereli a nézők figyelmét. Betűtípusok - A legfontosabb szempont az olvashatóság, ezért olyan egyszerű betűtípusokat válasszunk, mint például az Arial. 24 pontos betűméretet tekinthetjük a minimumnak. A címek legyenek 40 pont körüliek, a szöveg pedig 28-36 pontos. A szöveg legyen rövid és lényegretörő, 30 szónál többet nem fog elolvasni a közönség egy dián. Ne használjunk sose CSUPA NAGYBETŰS írást, mert az ilyen szöveget fele tempóban tudják csak olvasni. Színek - Használjunk sötét, egyszínű vagy finom átmenetes hátteret és világos pasztellszíneket a szövegnek és az ábráknak. A vetítés általában sötétített teremben történik, a nézők mindig a világos részekre fognak jobban figyelni. Nem érdemes sok színt használni, 3-5 elegendő kell legyen. Ha grafikonokat illesztünk be általában meg kell vastagítani a vonalakat. Ne féljünk ettől, mert különben a kivetítéskor pont a lényeg nem fog látszani.
Grafikai programok típusai Bevezetés Ahhoz, hogy prezentációnkat érthetőbbé, látványosabbá tegyük, illusztrációk, ábrák beillesztésére van szükségünk. Az egyszerűbb ábrák elkészíthetők a PowerPointon belül is körökből, nyilakból, vonalakból, de ha ennél többre vágyunk, akkor meg kell ismerkednünk a különböző képszerkesztő programokkal. Lényegében mindegy mivel készítjük el az ábrát, a végeredmény a fontos. A prezentációba lényegében bármilyen kép vagy animáció beilleszthető, esetleg egy egyszerű konvertálást követően. A grafikai programok két fő típusa A képpont alapú szerkesztők és a vektoros képszerkesztők (illusztrátorok) alkotják a két fő alcsoportját a grafikai programoknak. Bár sokféle egyéb csoportosítás is létezik, ez a két típus különül el legjobban. Ennek oka az, hogy alapvetően másképp kezelik a grafikát: ez egyik vektorokként, a másik képpontokként (bitmapként). Képszerkesztők (képpontszerkesztők) A legismertebb képszerkesztő a Windowsban található Paint és a lassan fogalommá váló Photosphop programok. Ezek a programok képpontalapú grafikai elemek szerkesztését teszik lehetővé különböző festő és retusáló eszközökkel. A legtöbb program további speciális effekteket is kínál a képek feldolgozásához. A baloldali kép egy tipikus vektorgrafikus kép, míg a jobboldali egy bitmap. Itt jól megfigyelhetők a különbségek. Azokat a képeket melyeket ilyen alkalmazásokkal hozunk létre vagy módosítunk bitmapnek (ejtsd: "bitmep") nevezzük. Ezek legkisebb alkotóeleme a képpont (pixel). A bitmapek előnye a részletgazdagság. A digitalizált fényképek általában ilyen formátumúak. A hátrányuk az, hogy mindig ahhoz az adott felbontáshoz kötődnek, amelyen készültek, azon javítani nem, csak rontani lehet. Ingyenes képszerkesztő program Project Dogwaffle 1.2 Free Paint and Animation Software Letölthető: http://www.thebest3d.com/dogwaffle/free/ Vektoros képszerkesztők Ezek a programok lehetővé teszik hogy vonalakból és felületekből építsük fel az ábránkat. Ezeket a grafikákat vektorgrafikáknak hívjuk. Ezek nem rendelkeznek fix mértekkel, szabadon nagyíthatók, kicsinyíthetők, módosításuk során pedig a vonalak jellemző pontjait tudjuk elmozdítani, elforgatni. A számítógép nem a kép aktuális megjelenési formáját tárolja, hanem a képelemek jellemző pontjainak a koordinátáit. Ezért mindig maximális felbontásúként jelenik meg kinyomtatva. Ugyanakkor viszont hátrányuk, hogy általában nem annyira részletgazdagok, mint a bitmap képek, ezért képregényszerű hatást kelthetnek. Ezeket a programokat általában stilizált ábrák, logok, térképek és egyéb dizájnelemek elkészítésére használhatjuk, melyeknél gyakori követelmény, hogy bármilyen méretben kinyomtathatók legyenek.
Egy könnyen hozzáférhető kiadványszerkesztő Draw 3 Megvásárolható: http://www.greenstreetsoftware.co.uk/index.htm A következőkben a grafikai programok néhány fontosabb típusát mutattjuk be, elsősorban azokat, melyek az oktatásban is hasznosak lehetnek. Rajzprogramok gyerekeknek A legegyszerűbb grafikai programokkal már a gyerekek is jól boldogulnak, ezek használatához nem kell különleges felkészültség. Vannak olyan rajzprogramok is, melyek zenével és érdekes hangeffektusokkal kísérve, a legkisebbek számára is lehetővé teszik egyfajta multimédia környezetben való kreatív alkotást. Erre példa a Disney Magic Artist Studio, mely a hagyományos rajzeszközöket helyezi játékos környezetbe. Ebben a programban a szabadkézi rajz kapja a fő hangsúlyt, de e mellett a rajzlapra másolhatunk különféle rajzfilmfigurákat, háttereket is. A kész képet, például meghívókat, a gyerekek kinyomtathatják, és elküldhetik barátaiknak. A rajzolás tehát nemcsak hasznos időtöltés, szórakozás, de konkrét célja is van. Animációk készítése Az oktatásban különösen fontos lehet olyan egyszerű animációk készítése, melyek valamilyen folyamatot mutatnak be. Ilyen például egy motor működési elvének bemutatása, a víz körforgásának szemléltetése, vagy éppen egy közlekedési lámpa működésének illusztrálása. A számítógépes animáció a legtöbb esetben hasonló elven készül, mint a hagyományos. A számítógép egymás után, meghatározott sorrendben megjelenít bizonyos képeket, ami a mozgás illúzióját kelti. Különféle programok állnak rendelkezésre az animáció készítéshez, mint például az Advanced GIF Animator. Ez nagyon hasonló egy hagyományos rajzprogramhoz (van rajzlap és rajzeszközök), a különbség annyi, hogy több rajzlapon dolgozhatunk és ezek lejátszási sorrendjét és időzítését is megadhatjuk. Jól használható még a Sqvirlz Lite nevű program, mellyel fényképek részleteit is animálhatjuk korlátozott mértékben (ingyenesen letölthető: http://www.xiberpix.com/). Computer Aided Design (CAD) A Computer Aided Design (Számítógéppel Segített Tervezés) az ipari alkalmazások közül való. A járműipar, az építészet, az űrhajózás juthat elsőként eszünkbe a CAD hallatán, de ma már tulajdonképpen egyszerű iparcikkek tervezésében is nélkülözhetetlen a számítógép. Nagy előnye, hogy gyorsítja és olcsóbbá teszi a mérnöki munkát, hiszen a prototípustól a késztermékig tartó fejlesztő folyamat lépései gyorsan követhetik egymást. Egyszerű szabadkézi rajzok készítése Az oktatásban használható legfontosabb grafikai programok azok, melyekkel könnyen és gyorsan tudunk létrehozni olyan képeket, melyek szemléletesen bemutatnak valamilyen tananyagtartalmat,
ismeretet, információt. Ezek egy része ingyenesen hozzáférhető, mások igen költséges szoftver termékek. A Microsoft Paint A Windows operációs rendszernek - ahogy más operációs rendszereknek is - része egy egyszerű rajzprogram a Paint. Ez a program ingyenes, pontosabban a Windows tartozéka, telepítésekor automatikusan felkerül a számítógépünkre. A Microsoft Paint egy egyszerű rajzprogram, melynek segítségével szabadkézi rajzokat hozhatunk létre. A vonalas rajzokat (szabályos vagy szabálytalan sokszögeket) a megadott színpaletta színeivel színezhetjük ki. A képre szöveget is írhatunk. A Zoner Draw A Paint-től némileg eltérő szerkezetű és funkciójú program a Zoner Draw. Ez egy rendkívül jól sikerült, könnyen kezelhető program, melynek 3-as változata az Internetről is ingyenesen letölthető (http://www.zoner.com/). A Zoner Draw segítségével könnyen, gyorsan hozhatunk létre olyan szabadkézi rajzokat, melyek egyaránt tartalmaznak figuratív, vonalas elemeket és geometriai formákat, síkidomokat. A program jól kezeli a kész képeket, melyeket részben vagy egészben is felhasználhatunk illusztrációkhoz, montázsokhoz. A program betöltéskor és mentéskor is kezelni tudja a legfontosabb fájlformátumokat, így meglévő képeinket átalakíthatjuk és a kész képeket is sokfajta formátumban elmenthetjük. Hatvan nap áll rendelkezésünkre, hogy a programot kipróbáljuk, ezután regisztrálnunk kell. A regisztrációhoz meg kell adnunk az e-mail címünket, ahova megküldik a regisztrációs számot. A kapott regisztrációs számot a program indításakor kell beírni. Ezután már korlátlan ideig használhatjuk a programot. A két említett program a rajzeszközöket tekintve is eltér egymástól (a ZonerDraw lényegesen fejlettebb), a fő különbség azonban a rajzok kezelésének módjában van. A Paint egy bitmapes program, mely a képeket képpontonként jeleníti meg és tárolja a memóriában. A Zoner Draw ezzel szemben vektorgrafikus program, mely a rajz egyes elemeit egyenletek alapján tárolja és jeleníti meg. Utómunka, fotók retusálása Gyakran lehet szükség arra, hogy az elkészült rajzok, és főként fotók kisebb hibáit digitális úton probáljuk meg kijavítani. Szintén hasznos lehet valamilyen speciális effektus alkalmazása a jobb esztétikai hatás kedvéért. Sok grafikai program kínál olyan funkciókat, melyek szinte professzionális megjelenést adnak képeinknek. Két egyszerű és ingyenes programot is érdemes itt megemlíteni: Irfan View (http://www.irfanview.com/) XnView (http://www.xnview.com/)
Grafikus fájlok Az előző fejezetben a számítógépes grafika néhány alkalmazási területével ismerkedtünk meg. A grafikai szoftverekkel létrehozott képeket természetesen el is kell mentenünk ahhoz, hogy később használni tudjuk őket. Ebben a fejezetben arról lesz szó, hogy milyen szempontokat érdemes figyelembe vennünk, amikor a képeket tárolni szeretnénk. Az előző fejezetben említett Paint öt különböző fájlformátumot ajánl fel mentéskor, melyek még több változatra oszthatók annak alapján, hogy hány színnel dolgoztunk. Az egyik legelterjedtebb képformátum a BMP, mely a felhasznált színek számától függően lehet monokróm, vagyis egy szín és a háttérszín (összesen két szín), és lehet 16, 256 vagy 16 millió színű. Ezen kívül képeinket elmenthetjük még JPG, GIF, TIF és PNG kiterjesztéssel. Ezek közül az alábbiakban a legfontosabbak tulajdonságait ismertetjük. A grafikus fájlok típusai Az évek során nagyon sok különböző képrögzítési eljárás jelent meg a számítástechnikában. Ma körülbelül 20-30 olyan fájlformátum létezik, melyet a grafikai programok használnak, és lehetővé teszik, hogy ezek közül kiválasszuk a számunkra leginkább megfelelőt. A gyakorlatban nem szükséges ezeknek a fájlformátumoknak vagy tömörítési eljárásoknak az ismerete, hiszen a napi munka során senki sem használja mindegyiket. A nem professzionális felhasználók számára a legismertebb formátumok a BMP, a GIF, a JPG, esetleg a PCX. Mérete: 500 x 300 pixel 440 kbyte BMP 37 kbyte JPG, jó minőség A BMP a Windows operációs rendszer alatt futó grafikus programok által leggyakrabban használt formátum, melyet például a Microsoft Word szövegszerkesztő korábbi változatai is ismernek. Előnye tehát a széleskörű felhasználási lehetőség, hátránya viszont a viszonylag nagy terjedelem. A BMP formátum ugyanis nem tömöríti a képet, így a jó minőséghez nagy fájlméret társul. Ezzel szemben kiválóan alkalmas a kép hatékony tömörítésére a JPG formátum, mely ma már a BMP-hez hasonlóan elterjedt, a kép mentésekor viszont lehetőség van annak beállítására, hogy az eredeti képhez képest az elmentett kép milyen arányú tömörítést tartalmazzon. A JPG tömörítő eljárás rendkívül hatékony, egy több tíz megabyte-os BMP képet tud akár néhány tíz kilobyte (!) méretűre tömöríteni. A különbség természetesen látható ez elsősorban a tömörítési aránytól függ - de a kapott képet nagyon jól lehet használni például weboldalakon, ahol ma még elsődleges tervezési szempont letöltés sebessége. a Mérete: 500 x 300 pixel 13 kbyte JPG rossz minőség Mérete: 500 x 300 pixel 8 féle szín 22 kbyte GIF Meg kell említenünk a GIF formátumot is, mely az előző kettőhöz hasonlóan széles körben elterjedt. Funkcióját tekintve azért fontos, mert a GIF formátum segítségével készíthetünk több képkockából álló animációkat (animált GIF). Ezek felhasználási területe is elsősorban az Internet.
Például egy honlap készülőfélben lévő állapotát jelezhetjük egy ilyen egyszerű animálta gif-fel: A képek alapvető tulajdonságai Általánosságban azt mondhatjuk, hogy egy képfájl mérete a kép méretétől és a felhasznált színek számától függ. Prezentációkhoz, weboldalakhoz vagy egyszerűbb kiadványokhoz legfeljebb 1024 768-as, felbontású (pixelben mért szélesség és magasság) képeket érdemes használni nyersanyagként. A rajzokat, fényképeket - amennyiben mi magunk állítjuk elő őket szabadkézi rajzolással, fényképezőgéppel vagy szkenneléssel - érdemes ebben a méretben gyűjteni és tárolni. A nyersanyagokat olyan fájlformátumban mentsük el, hogy megmaradjon a kép jó minősége. Inkább hagyjuk meg a nagyobb fájlméretet, mert így a feldolgozás során még lehetőségünk lesz nagyításra, retusálásra.
Ajánlott irodalom: Jókúti György: PREZENTÁCIÓ ÉS GRAFIKA Kiadó: Kossuth Könyvkiadó, 2000 Ambrózai Attila Ifj.: OFFICE XP PROFESSIONAL Kiadó: Panem Könyvkiadó, 2003 Bodnár István-Magyary Gyula: VEKTORGRAFIKA ÉS PREZENTÁCIÓ Kiadó: Kiskapu Kft., 2003