1 Csemez, Attila
Tájtervezés - tájrendezés Csemez, Attila A könyv az Oktatási Minisztérium támogatásával, a Felsőoktatási Pályázatok Irodája által lebonyolított felsőoktatási tankönyv-támogatási program keretében jelent meg. Szerzői jog 1996 Dr. Csemez Attila Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó előzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve.
Tartalom 1. Ajánlás... 1 2. Bevezetés... 6 1. Tájfogalom, tájelemek... 7 3. 1. fejezet... 12 1. Tájalakítás-történet, történeti tájökológia... 13 1.1. Tájrendezés Pannóniában... 14 1.1.1. Pannónia őstörténete... 14 1.1.2. Tájalakítás a római birodalom idején... 14 1.2. Táj és vár(os) a középkorban... 22 1.3. Térképkészítés, tájrendezés... 25 1.3.1. Birtok-, telepítési- és úrbéri térképek... 34 1.3.2. Első katonai felmérés (1766 1785)... 35 1.3.3. Megyetérképek... 36 1.3.4. Második katonai felmérés (1806 1869)... 36 1.3.5. Harmadik katonai felmérés (1872 1884)... 36 1.3.6. Kataszteri térképek... 37 1.3.7. Egyéb térképek... 37 1.4. A polihisztor Mikoviny Sámuel... 37 1.5. A vízrendezés és a tájrendezés összefüggései... 41 1.5.1. Alkalmazkodás az adottságokhoz... 42 1.5.2. Ármentesítés, folyószabályozás, lecsapolás... 43 1.5.3. Csatornázás... 50 1.5.4. Szabályozás víztározással és vízátvezetéssel... 52 1.5.5. A folyóhasznosítás ökológiai hatásai... 53 1.5.6. Duna Tisza csatorna... 59 1.5.7. Dunai csatornázási tervek... 63 1.6. Tájrendezés a XIX. században... 64 1.7. A város és környéke dinamikus fejlődése... 69 1.7.1. Az óbudai városkörnyék alakítása... 69 1.7.2. Aquincum, római colónia tájformáló szerepe... 70 1.7.3. A középkori királynéi város... 74 1.7.4. Fellendülés a XVIII. század közepétől az első világháborúig... 77 1.7.5. Város és környéke a világháborúk között... 86 1.7.6. Településkörnyék 1950-től napjainkig... 86 1.7.7. A városkörnyék változásának főbb ismérvei... 86 1.7.8. Az észak-budai városkörnyék várható alakulása... 87 1.8. A tájrendezés európai története... 88 1.8.1. A tájképi kertek létesítése és a tájszépítés (1740 1830)... 89 1.8.2. A táj- és természetvédelmi mozgalmak kezdete (1830 1919)... 92 1.8.3. A természetvédelem általánossá válása, a tájtervezés kezdete (1919 1945) 96 1.8.4. A tájrendezés és a természet-védelem általánossá válása (1945-től napjainkig) 97 1.8.5. Tájrendezés az Egyesült Államokban... 100 1.9. Tájtervezés Európában és az USA-ban... 103 1.9.1. Tájrendezési tervek az Alpok-Adria térségben... 104 1.9.2. Tájtervezés Németországban... 106 1.9.3. Tájtervezés más nyugat-európai országokban... 108 1.10. Tájrendezés az utóbbi évtizedekben Magyarországon... 110 1.10.1. 50-es évek... 110 1.10.2. 60-as évek... 110 1.10.3. 70-es évek... 111 1.10.4. 80-as évek... 111 1.10.5. Tervezői jogosultság... 112 1.10.6. Tájrendezői műhelyek, a tájrendezési feladatok megvalósítása... 113 1.10.7. Szakmai szervezetek... 114 1.10.8. 90-es évek... 115 iii
1 1.11. A tájrendezés hazai oktatásának kialakulása... 119 1.11.1. Egyetemtörténet... 120 1.11.2. Kerttervezés oktatása... 122 1.11.3. Tájrendezés oktatása... 124 4. 2. fejezet... 135 1. Tájalakulási tendenciák, tájhasználati konfliktusok... 137 1.1. Tájtípusok kialakulása... 137 1.2. Tájhasználat változása a számok tükrében... 140 1.2.1. Szántó... 143 1.2.2. Erdő... 144 1.2.3. Művelés alól kivett terület... 144 1.2.4. Szántó... 147 1.3. Dinamikusan fejlődő és hanyatló térségek... 152 1.3.1. Dinamikusan fejlődő térségek... 152 1.3.2. Hanyatló térségek... 153 1.3.3. A művelés alól kivett terület sokoldalú hasznosítása... 159 1.3.4. A művelés alól kivett területek szabályozása... 162 1.3.5. Tájismereti lehetőség... 162 1.4. A széttelepülés formái és mértéke... 163 1.4.1. Iparszerű mezőgazdasági épületek, építmények... 165 1.4.2. Ipari és egyéb létesítmények... 166 1.5. Tájhasználati konfliktusok... 168 1.5.1.... 169 5. 3. fejezet... 178 1. Tájtervezési gyakorlat magyarországon... 179 1.1. A tájrendezés lényege... 179 1.2. A 9007/1983. ÉVM közlemény és hatása... 180 1.2.1. Regionális rendezési tervek... 180 1.2.2. Általános rendezési tervek... 180 1.3. Területfelosztás, osztályozás, tájbeosztás... 181 1.3.1. Természeti földrajzi táj -beosztás... 181 1.3.2. Növényföldrajzi felosztás... 182 1.3.3. Talajföldrajzi beosztás... 183 1.3.4. Agroökologiai potenciál szerinti beosztás... 186 1.3.5. Vízrajzi tájfelosztás... 188 1.3.6. Éghajlati beosztás... 189 1.3.7. Nagyságrendi táj -osztályozás... 190 1.3.8. Regionális területbeosztás... 191 1.3.9. Erdőgazdálkodási táj -beosztás... 192 1.4. Tájtervezési formák... 193 1.4.1. Területrendezési tervek... 193 1.4.2. Tájrendezési tanulmányok, tanulmánytervek, tervek... 194 1.4.3. Környezeti hatásvizsgálat... 194 1.4.4. Tájrendezés és melioráció... 195 1.4.5. Tájrendezés és környezetvédelem... 195 1.4.6. Tájrendezés és beruházás... 196 1.5. Tájrendezési folyamat... 196 1.5.1. A tájrendezési terv részei... 197 1.5.2. Tájvizsgálat (tájanalízis)... 197 1.5.3. Tájértékelés (tájdiagnózis)... 199 1.5.4. Tájrendezési terv... 203 1.5.5. Mátyás-hegy Remete-hegy tájrendezési terve (1991)... 205 1.5.6. A Rókahegyi bánya fejlesztése (1991)... 208 1.5.7. Ezüst-hegyi felhagyott (római) kőbánya rekultivációja (1995)... 209 1.5.8. Bélapátfalvi apátság tájrendezési terve (1984)... 210 1.5.9. XVII. kerület, környezetvédelmi tanulmány... 212 1.5.10. A szigetköz rehabilitációs és fejlesztési koncepciója (1993)... 214 1.5.11. A tervezett duna dráva nemzeti park és térsége regionális tájrendezési terve, vizsgálat (1995)... 216 1.5.12. Megvalósítás... 218 iv
1 1.6. Törvények, jogi háttér... 219 1.6.1. 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól.. 219 1.6.2. 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről... 220 1.6.3. 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről... 220 1.6.4. 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról... 222 1.6.5. Országos Épitésügyi Szabályzat... 222 6. 4. fejezet... 224 1. Tájrendezési lehetőségek... 226 1.1. Tájesztétikai szempontok figyelembevétele... 226 1.1.1. Helyválasztás... 229 1.1.2. Formaválasztás... 229 1.1.3. Tereprendezés... 230 1.1.4. Növényalkalmazás... 230 1.2. Tájba illesztési módok... 234 1.2.1. Gáztartályok tájba illesztése... 238 1.2.2. A Dunakanyarba tervezett vízügyi létesítmények... 256 1.2.3. Vízlépcső-elhelyezési lehetőségek a Dunakanyarban... 264 1.3. Egyedi tájértékek védelme... 268 1.3.1. Az egyedi tájértékek rendszerezése, felsorolása... 269 1.3.2. A termelés során keletkezett egyedi tájértékek... 269 1.3.3. Történelmi eseményekkel összefüggő egyedi tájértékek... 276 1.3.4. Kultúrtörténeti egyedi tájértékek... 277 1.3.5. Értékelési kritériumok... 282 1.3.6. A kritériumok értékelésbe vonása... 283 1.3.7. Az értékek meghatározása... 286 1.3.8. Egyedi tájobjektum értékének meghatározása... 288 1.3.9. Tájvédelmi kataszter készítésének módja... 289 1.3.10. Intézkedés a veszélyeztetettség szerint... 290 1.4. Mérnökbiológiai építésmód alkalmazása és a tájfásítás... 290 1.4.1. Tájfásítás... 293 1.4.2. A Gellérthegy betelepítése... 296 1.4.3. Erzsébet-emlékfásítások... 296 1.4.4. A Branitzi park betelepítése... 297 1.5. Ökológiai kiegyenlítő felületek rehabilitálása... 298 1.5.1. Tájökológia... 298 1.5.2. Ökológiai kiegyenlítő felületek... 299 1.5.3. A víz integráló szerepe... 299 1.5.4. Zöldfelületi rendszer... 300 1.5.5. Szegélyhatás... 301 1.6. Tájvédelem, élőhelyvédelem... 302 1.6.1. Tündérszikla élőhelyrekonstrukció... 302 1.6.2. Görbeéri bányató rendszer... 307 1.6.3. Természeti adottságok... 308 1.6.4. Róka-hegyi bánya fejlesztése... 312 1.6.5. Növényzet... 313 1.6.6. Gőtés-tó rehabilitációja... 315 1.6.7. Állatátjarók... 319 1.7. Tájsebek gyógyítása... 320 1.7.1. Bányászat... 321 1.7.2. Visonta, a nyugati bánya vég-gödre... 322 1.7.3. Nagyharsányi kőbánya... 327 1.7.4. Majki tavak és utóhasználatuk... 333 1.7.5. Kavicsbánya-utótáj rendezése... 337 1.7.6. Murvabánya rendezése másképp... 342 1.8. Hulladékelhelyezés, rendezett deponálás... 344 1.8.1. Általános szempontok... 344 1.8.2. A hulladékelhelyezés hatása a tájra... 345 1.8.3. Hulladékelhelyezési lehetőségek Petőfibánya térségében... 346 1.8.4. Hulladéklerakóhely bővítése... 352 1.9. Birtokrendezés, térségi melioráció és tájrendezés... 355 v
1 1.9.1. Hazai előzmények... 358 1.9.2. Sajnálatos tények... 358 1.9.3. Aggasztó következmények... 359 1.10. Tájképi potenciálérték meghatározása... 367 1.10.1. Módszertant alapozó elvek... 368 1.10.2. Táji adottságok vizsgálata... 369 1.10.3. Tájképi potenciál meghatározása a táji adottságok alapján... 373 1.10.4. A tájelleg meghatározása a térrendszerek szerint... 382 1.10.5. Tájjelleg meghatározása a kilátóhelyek alapján... 388 1.10.6. Expo 96 területének vizuális-esztétikai értékelése... 392 1.11. Táj munkarész a környezeti hatástanulmányban... 401 1.11.1. Az első hazai hatástanulmány... 401 1.11.2. Az előzetes és a részletes környe-zeti hatástanulmányok táji munka-részének tartalmi követelményei... 403 1.11.3. Táji adottságok... 405 1.11.4. Beruházás hatásai... 406 1.11.5. A Duna Tisza közi hátság vízhiányos helyzetéhez igazodó beavatkozások környezeti hatáselemzése... 408 1.12. Térinformatika alkalmazása a tájtervezésben... 420 1.12.1. Tájértékelési eljárás kidolgozása a természeti elemegyüttesek ökológiai és vizuális hatásainak értékelésére... 422 1.12.2. Tájinformációs elemző rendzser kidolgozása az ökológiai tévcselekedetek megelőzése és újabb területhasználati konfliktusok megakadályozása érdekében 425 1.12.3. Dunai nemzeti park és térségi regionális tájrendezési terve vizsgálat. 428 1.12.4. A szigetköz rehabilitációs és fejlesztési koncepciója... 428 1.12.5. A tervezett Duna Dráva nemzeti park és térsége regionális tájrendezési terve, vizsgálati munkarész... 433 7. Melléklet... 436 1. 1. melléklet. Fogalommeghatározások (Általános tájvédelem)... 436 1.1.... 441 1.1.1.... 441 2. 2. melléklet. Művelésiág-változások a Duna Tisza közén... 441 3. 3. melléklet. Vízgyűjtők és belvízrendszerek... 442 4. 4. melléklet. Erzsébet-emlékfásítások Heves vármegye területén... 448 5. 5. melléklet. A millecentenáriumi közúti emlékfásítás helyszínei és fafajai... 452 5.1.... 452 5.1.1. 7 fából kialakított Hét Vezér facsoportok... 452 5.1.2. 1100 fából álló emlékfasorok... 453 6. Összefoglalás... 455 7. Kitekintés... 457 Irodalom... 459 vi
Az ábrák listája 1. Tényező komplexumok, elemegyüttesek kölcsönhatása (Veinitschke, 1976)... 10 2. Pannónia városai és úthálózata Mócsy nyomán (Póczy, 1976.)... 14 3. Római limes Esztergom és Szentendre között (Soproni, 1978)... 15 4. A neszmélyi és az esztergomi római őrtornyok alaprajzai és sáncai (Visy, 1989.)... 16 5. Aquincum térségében víz és mocsár volt (régészeti lelőhelyek Budapest területén, Kartográphiai Vállalat, 1975)... 17 6. Aquincumi vízvezeték-hálózat és a magasvezetékű szakasz nézeti rajza (Póczy,1980. p.61)... 18 7. A felszíni vízvezeték kialakítása, amely a Remete-hegy lábától a katona-városba vezetett... 18 8. A brigetioi aquaeductus nyomvonala a Fényes-forrástól Szőnyig (Póczy, 1980.)... 19 9. A savariai aquaeductus nyomvonala (Póczy, 1980.)... 19 10. A rómaiak műszaki munkálatai Pannóniában (Károlyi, 1973.)... 20 11. Védelmi célú földművek az alföldön (Soproni, 1978.)... 21 12. Az Olgyay-fivérek városrendezési tervét az 1936-os aquincumi polgárváros és katonai tábor helyszínrajza motiválta (Kaiser-Póczy, 1985.)... 21 13. A Via Antica-ról Rómához hasonló módon lehetett volna az aquincumi romokat látni (Kaiser-Póczy, 1985.)... 22 14. A Via-Antica az amphiteátrumnál végződik (Kaiser-Póczy, 1985.)... 22 15. A római romok és a középkori vár óbudán (Kaiser-Póczy, 1985.)... 22 16. Kézzel színezett fametszet, 1:1 152 000 méretarányban (Papp-Váry-Hrenkó, 1989)... 23 17. A visegrádi palotaegyüttes Mátyás király korában (Haufler, 1848?)... 24 18. Zrínyi várának kéziratos ostromtérképe (Papp-Váry-Hrenkó, 1989.)... 27 19. Marsigli térképe a Kárpát-medencéről (Papp-Váry-Hrenkó, 1989.)... 28 20. Magyarország területének közigazgatási beosztása a XVIII. század első felében (Bendefy, 1976.) 1. Partium, 2. Jászkunkerületek, 3. Hajdúvárosok, 4. Határőr-kerületek... 31 21. Mikoviny Sámuel megyei térképeinek áttekintő vázlata (Bendefy, 1976.)... 32 22. Mikoviny megyei térképeinek jelkulcsrészlete (Bendefy, 1976.)... 33 23. Edelény térképe (Papp-Váry-Hrenkó, 1989)... 34 24. A csákvári angolkert kéziratos, 1:4000 méretarányú térképe (Papp-Váry-Hrenkó, 1989)... 35 25. Buda és Pest az első katonai felmérés szelvényén (Papp-Váry-Hrenkó, 1989., Hadtörténeti Térképtár) 36 26. Mikoviny Sámuel (1700 1750) arcképe és aláírása (Bendefy, 1976.)... 37 27. Pest és Buda látképe Mikoviny természet utáni rajzán (Magyar Vízügyi Múzeum)... 38 28. A Dunaalmás, Ó-Szőny és Tata határában lévő mocsarak lecsapolási terve... 39 29. A híres reichenaui vízfelfogó rendszer Mikoviny térképén (Deák, 1987.)... 40 30. Természetes fokok működésének ábrázolása A. F. Marsigli szerint (Andrásfalvy, 1973)... 42 31. Nyitott fokok Mohács és Kölked határában egy 1820-as térképről (Andrásfalvy, 1973)... 43 32. A sárközi Duna-szakasz térképfelvételeinek azonos méretarány-szelvényei (Somogyi, 1974). 44 33. Nagysárrát a vízrendezés előtt (Vázsonyi, 1968.)... 45 34. Nagysárrát a vízrendezés után (Vázsonyi, 1976.)... 45 35. Kissárrát a vízrendezés előtt (Vázsonyi, 1968.)... 46 36. Kissárrát a vízrendezés után (Vázsonyi, 1968.)... 46 37. Az Ecsedi-láp térképe 1783-ból (Vázsonyi, 1968.)... 47 38. Az Ecsedi-láp a vízrendezés előtt (Vázsonyi, 1968.)... 48 39. Az Ecsedi-láp a vízrendezés után (Vázsonyi, 1968.)... 49 40. Kiss József Duna-hajózási térképe (Papp-Váry-Hrenkó, 1989. p.139)... 50 41. A szabályozás előtti Dráva Neu 1:192 000 méretarányú térképén, 178? 1784 (Hadtörténeti Levéltár) 51 42. Az első, az 1936-ban átadott Norris-gát (Jellicoe, 1988)... 52 43. A Körösök vízpótlása a Tiszából (Goda, 1996)... 56 44. Szigetvár térsége Mikoviny 1740 körül készült térképén (MTA Kézirattár)... 57 45. A Balaton kiszárításai terve Krieger javaslata szerint (Papp-Váry-Hrenkó, 1989. p.108)... 58 46. A magasvezetésű csatornatervek nyomvonalai (Lamp-Hallóssy, 1947)... 60 47. A különböző célt szolgáló csatornák legelőnyösebb helye (Lamp-Hallóssy, 1947)... 60 48. A gyóni vízlépcső és hajóemelő távlati képe (Lamp-Hallóssy, 1947)... 63 49. Nebbien Városliget... 64 50. A berkek elválasztását követően az előszűrő hatás megszűnt... 66 vii
1 51. A Tisza hosszvonal szelvénye a szabályozás előtt és után (Károlyi, 1969. p.123)... 66 52. A helytartói palota alaprajza (Szilágyi, 1956)... 70 53. A helytartói palota rekonstruált képe (Hajnóczi, 1987)... 71 54. A légiós tábor alaprajza a II-III. században (Hajnóczi, 1987) 1.Táborkapuk, 2. tornyok, 3. principia, 4.Tribunus laticlavius házak, 5. kaszárnyák, 6.Thermae maiores,7.kórház, 8.műhelyek, olajprés, 9.magtár, 10.raktárak... 71 55. A légió II. adiutrix táborának rekonstruált képe a II-III. században (Hajnóczi, 1987)... 72 56. A Thermae maiores 1778 1984 között feltárt alaprajza (Kaba, 1995)... 73 57. Geometrikus díszítésű mozaik padozatok a helytartói palotából (Kaba, 1995)... 73 58. Csúcs-hegyi villa. Mérete: 31,75x13,85m (Fitz, 1982)... 74 59. A királynéi vár ásatásainak össze-sítő alaprajza (Bertalan, 1995)... 75 60. A klarissa kolostor és templom alapja (Bertalan, 1995)... 75 61. A Mária templom kapujának rekonstrukciós képe az előkerült kövek alapján (Bertalan, 1995) 75 62. A keresztény seregek kimenekítik a lakosokat Óbudáról 1596 januárjában. (Gál Éva, in: Óbuda évszázadai, 1995)... 76 63. Az óbudai Zichy-kastély 1763-ban, a Duna felől nézve (L. Gál Éva, 1988)... 77 64. A Zichy-kastély és kertje Jager 1746-ban készített tervén (Prímási Levéltár, Esztergom)... 78 65. Gföller Jakab felvételi rajza 1774-ből (Országos Levéltár)... 79 66. Óbuda látképe 1812-ben a Duna felől (Koller szépiarajza)... 82 67. A trinitárius kolostor, majd kórkatonaház és agyagbánya (1792 v. 1837-es kőmetszet Vasquez P.K. térképsorozatából)... 83 68. Bolgárkertészet. Ceruzarajz (1952) Magyar Nemzeti Galéria (Czibulya, 1987.)... 84 69. A bolgár rendszerű kertészeti telep elrendezése az öntözőcsatornákkal (Czibulya, 1987.)... 84 70. A földszíne felett épített láncos vízemelő kerék (Czibulya, 1987.)... 85 71. Vízben álló és merülő bolgárkerék (Czibulya, 1987.)... 85 72. Wörlitzi kertegyüttes (Hirsch, 1987) Az Elba menti kert a legkorábbi németországi alkotások egyike, amelyet Franz von Anhalt-Dessau fejedelem 1765-ben kezdett építeni... 89 73. Rousseau emlék-sziget (1782) a wörlitzi park bejáratánál... 90 74. Peter Joseph Lenne Sansouci, 1816 A kert és környezete kapcsolatát a kettős fasorok is jól tükrözik 91 75. Peter Joseph Lenne: Tiergarten, 1840 Az 1832-től készített részlettervek szintetizálása a mocsaras terület rendezésére... 92 76. Fürst Hermann Pückler: Muskau, park a Neisse jobb partján... 93 77. Fürst Hermann Pückler: Branitzi park Cottbus mellett... 94 78. Vízi piramis, a branitzi park jellegzetes részlete... 94 79. Louis de Soissons: Wewin kertváros (1920) Letzworth után a következő lényeges lépést a barátságos Welwyn jelentette. A vasút által átszelt kertvárosban a középrétegek részére a nyugati városban, az iparés a munkáslakások részére a keleti városrészben jelölt ki helyet.... 96 80. Altmühl, rétek az árterületen (Grebe-Mehler, 1988. p. 116.)... 98 81. A csatornázást követően a réteket szántóvá alakították (Grebe-Mehler, 1988.)... 98 82. Nyomvonal-javaslat a vízépítési normák szerint a Rajna-Majna-Duna csatornán (Grebe-Mehler, 1988.)... 98 83. Nyomvonal-módosítási javaslat a tájrendezési terv szerint a Rajna-Majna-Duna csatornán (Grebe- Mehler, 1988.)... 98 84. Otto Rindt: Boblitz... 100 85. Otto Rindt: Fürdőgyűrű kialakítása Cottbus körül... 100 86. Frederik Law Olmsted. Sr: Riverside (1869), Chicago... 101 87. Alpok-Adria térsége... 104 88. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem helyszínrajza az egyes épületek építési idejének feltüntetésével (Horváthné Fejes Ágnes)... 119 89. Az egyetem F épülete (épült 1893-ban)... 121 90. Az egyetem A épülete (Épült 1951-ben), előtérben az un. Budai-telep... 121 91. Az egyetem központi K épülete (épült 1970-ben)... 122 92. Ormos Imre egyetemi tanár, aki 1932 és 1969 között a Kerttervezési Tanszék vezetője, 1955 és1960 között a Főiskola igazgatója volt... 125 93. A Gellérthegy déli lejtője a XIX. század végén (Részlet Budapest fő-és székváros térképéből, 1896. Eggenberger-féle könyvkerekedés)... 133 94. A Gellérthegy déli lejtője a XX. század végén (Részlet Budapest térképéből, 1996. Cartographia GmbH)... 133 95. A művelési ágak megoszlása Szigetközben... 142 viii
1 96. Szigetköz és térsége (vizsgált terület a tervezett Dunai Nemzeti Parkhoz)... 142 97. Művelési ág változások Szigetköz és térségében... 143 98. Környezeti kategóriák és a tervezett beruházási körzetek lehatárolása. Megjegyzés: A Hátság dunai oldalát a D 1, D 2, D 3 és D 4, a tiszai oldalát a T 1, T 2, T 3, T 4 és T 5 jelű területek jelentik 144 99. Művelési ágak változása Bács-Kiskun megyében 1895 és 1994 között hektárban (Csemez-Madarassy-Balogh-Tőkei, 1996., 3. melléklet)... 146 100. Művelési ágak változása Bács-Kiskun megyében 1895 és 1994 között százalékosan (Csemez-Madarassy-Balogh-Tőkei, 1996., 3. melléklet)... 146 101. Az ország földterületének megoszlása művelési ágak szerint (KSH)... 148 102. Területhasználat az egyes időszakokban Óbuda térségében (Csemez-Csillik-Kollányi-Prajczer, 1991., p. 87.)... 149 103. Területhasználat koronként Óbudán és térségében (Csemez-Csillik-Kollányi-Prajczer, 1991., p. 129.)... 150 104. Modrovits J. térképe a Carmuntum és Adl Flexum között rómia limes útról (Visy, 1989., p. 40.) 150 105. Plan über die grosse und kleine Schütt Insel (1964) (Hadtörténeti Térképtár, B.X a. 674/5). 151 106. Rajka és Püski közötti részlet Hummitzsch: Panorama von Wien bis Pesth munkájáról (Wien, Peter Rohrmann k. K. Hof-Buchändler)... 152 107. A Duna medre a szabályozás után... 152 108. Tájalakulás Óbuda térségében (Csemez-Csillik-Kollányi-Prajczer, 1991., pp. 95 99.)... 153 109. A népesség százalékos aránya városokban és községekben (KSH, 1995.)... 154 110. Egy hektár szántó átlagos aranykorona értéke (KSH, 1995.)... 154 111. Mezőgazdasági aktív keresők aránya (KSH, 1995.)... 155 112. A 7-x éves népesség által végzett átlagos osztályszám (KSH, 1995.)... 155 113. A településen befizetett SZJA nagysága területegységenként... 156 114. Önkormányzatok személyi jövedelemadó bevétele 1996-ban... 156 115. A közözemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya százalékban (KSH, 1995.)... 157 116. Az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma (KSH, 1995.)... 157 117. Az aktív keresők megoszlása gazdasági ágak szerint (KSH, 1995.)... 158 118. A szántó aránya a természeti tájak területében (Ferencsik-Tirczka, 1996.)... 160 119. Zártkerti anomáliák elsődleges oka: kis parcellán nagy épület... 163 120. Rendkívül nagyarányú zártkerti beépítés a Balaton-felvidéken... 165 121. Iparszerű mezőgazdasági objektum (Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát premix üzeme)... 165 122. Összefüggések a tájhasználati konfliktusok jellege között (Gerzanics, 1984.)... 166 123. Összefüggések a tájhasználati konfliktusok jellege között (Gerzanics, 1984.)... 168 124. Tájhasználati konfliktusok Bélapátfalván (Csemez-Jámbor, 1984. 14. rajz)... 171 125. A XVII. kerületi munka modellje... 173 126. A veszélyeztetés mértéke a XVII. kerületben (Csemez, 1990., 20. rajz)... 174 127. Magyarország természeti tájainak rendszere (Ferencsik-Tirczka, 1996.)... 182 128. Magyarország klímazonális vegetáció térképe (Borhidi, 1961.)... 183 129. Magyarország főbb talajtípusai: 1. barna erdőtalajok, 2. csernozjomok, 3. szikesek, 4. réti talajok, 5. láptalajok, 6. rendzinák, 7. homokos váztalajok, 8. öntéstalajok (Stefanovits Pál, 1992.)... 186 130. Magyarország agrárökológiai tájelosztása (Ghimessy, 1984. p. 41.) 1. Dunai Alföld, 2. Tiszai Alföld, 3. Kisalföld, 4. Nyugat-magyarországi peremvidék, 5. Dunántúli-dombvidék, 6. Mecsek-vidék, 7. Dunántúli-középhegység, 8. Észak-magyarországi hegyvidék... 188 131. Hegy- és dombvidéki vízgyűjtők, valamint belvízrendszerek lehatárolása és száma (Vízgazdálkodási Intézet)... 188 132. Magyarország éghajlati körzetei (Péczely nyomán) 1. meleg-száraz, 2. meleg-mérsékelten száraz, 3. meleg-mérsékelten nedves, 4. mérsékelten meleg-mérsékelten száraz, 5. mérsékelten meleg-mérsékelten nedves, 6. mérsékelten meleg-nedves, 7. mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz, 9. mérsékelten hűvös-mérsékelten nedves, 10. mérsékelten hűvös-nedves, 11. hűvös-nedves, 12. igen hűvös-nedves 190 133. Tervezési-gazdasági körzetek lehatárolása... 192 134. Magyarország erdőgazdálkodási tájai (Danszky, 1963.) I. Alföld, II. Kisalföld, III. Alpokalja, IV. Dunántúli-dombság, V. Dunántúli-középhegység, VI. Északi középhegység... 193 135. A Remete-hegy-Mátyás-hegy tájrendezési terv felépítésének modellje... 205 136. A Róka-hegyi bánya fejlesztési tervének modellje... 208 137. Bélapátfalva tájrendezési terv felépítésének modellje... 212 138. Szigetközi prekoncepció felépítésének modellje (Csemez-Rechnitzer: prekoncepció a Szigetköz rehabilitációs és fejlesztési koncepciójához, 1993. p. 6.... 214 139. Kapcsolat rendszerek a szigetközi koncepcióban... 216 ix
1 140. Az Egyezményes terv szerinti állapot. A bal parti járulékos létesítmények ipari jellege egyértelműen érzékelhető. A Visegrádi-öböl feltöltése a beépítést elősegíthette volna (Csemez: Vízlépcsők telepítésének tájvédelmi szempontjai a Dunakanyarban, 1984)... 231 141. A bal parti beépítettség a fűtőmű és kéménye, a szabadtéri kapcsoló és a légvezetékes energiakivezetés elhagyásával mérséklődött (Csemez: Vízlépcsők telepítésé-nek tájvédelmi szempontjai a Dunakanyarban, 1984)... 232 142. Fák telepítésével néhány évtized múltán a dunakanyari tájkarakter szimulálható lett volna (Csemez: Vízlépcsők telepítésének tájvédelmi szempontjai a Dunakanyar-ban, 1984)... 232 143. A Visegrádi-öböl vízfelületkénti megtartásával a tájjelleg nem olyan nagy mértékben változott volna. A vezérlőépület méreteinek csökkentésével, a hídfeljáró pillérekre helyezésével és az átlós üzemi út elhagyásával a létesítmény tájidegen hatása mérsékelhető (Csemez: Vízlépcsők telepítésének tájvédelmi szempontjai a Dunakanyar-ban, 1984)... 233 144. A jobb parti tó-lépcső kialakításával a többcélú tájhasználat lehetővé vált volna, a part menti sáv beépítésére nem kerülhetett volna sor (Csemez: Vízlépcsők telepítésének tájvédelmi szempontjai a Dunakanyarban, 1984)... 233 145. A csatorna még kísérő fásítással is markáns tájelem... 236 146. Rézsűk meredekségét vízparton a használat szerint kell változtatni... 237 147. A tanulmány felépítésének modellje (Csemez: Gáztartályok tájba illesztése)... 240 148. Dombeljárás, földtakarásos tájba illesztés a sík vidéken... 242 149. Egy sorba ültetés, oldaltakarásos tájba illesztés cserjeültetéssel (148 149. ábra Csemez: Gáztartályok tájba illesztése)... 243 150. Kordonos megoldás, takarás két oldalaról szőlőtelepítéssel... 245 151. Szárnyékszerű megoldás, takarás náddal (150 151. ábra, Csemez: Gáztartályok tájba illesztése) 245 152. Pinceszerű megoldás a gáztartály takarására... 246 153. Kombinált megoldás elsődlegesen kétoldali tereprendezéssel (152 153. ábra, Csemez: Gáztartályok tájba illesztése)... 247 154. Kombinált megoldás terepplasztika és növénytelepítés alkalmazásával (Csemez: Gáztartályok tájba illesztése)... 248 155. A tájvédelmi munkarész mo-dellje (Csemez: Környezeti hatástanulmány az M0 autóút 0,0 28,8 km szakaszára 1988. II. rész: Tájértékelés)... 249 156. Az út látványa a dombvidéken (Csemez: Környezeti hatástanulmány az M0 autóút 0,0 28,8 km szakaszára 1988.)... 250 157. Az út látványa sík vidéken (Csemez: Környezeti hatástanulmány az M0 autóút 0,0 28,8 km szakaszára 1988.)... 251 158. A rézsűk ellaposítása és lekerekítése dombvidéken (Csemez: Környezeti hatástanulmány az M0 autóút 0,0 28,8 km szakaszára 1988. II. rész: Tájértékelés)... 253 159. A rézsűk ellaposítása és lekerekítése sík vidéken (Csemez: Környezeti hatástanulmány az M0 autóút 0,0 28,8 km szakaszára 1988. II. rész: Tájértékelés)... 253 160. Rézsűhajlás-változtatás, töltésszélesítés és bevágásbővítés (Csemez: Környezeti hatástanulmány az M0 autóút 0,0 28,8 km szakaszára 1988. II. rész: Tájértékelés)... 254 161. Védősáv-típusok sematikus szer-kezete (Csemez: Környezeti hatástanulmány az M0 autóút 0,0 28,8 km szakaszára 1988. II. rész: Tájértékelés)... 255 162. Konkáv térforma kialakítása fás növényekkel (Csemez: Környezeti hatástanulmány az M0 autóút 0,0 28,8 km szakaszára 1988. II. rész: Tájértékelés)... 255 163. A tervezett Nagymarosi Vízlépcső és a kapcsolódó létesítmények (Csemez Szügyi: Vizuális tájértékelés a Dunakanyarba tervezett vízügyi létesítmények tájba illesztése szempontjából, 1981) 258 164. Az építési terület a mederáthelyezés után (Csemez Szügyi: Vizuális tájértéke-lés a Dunakanyarba tervezett vízügyi létesítmények tájba illesztése szempontjából, 1981)... 258 165. Vízlépcső a bal parti beépítéssel, a jobb parti feltöltéssel és hídfeljáróval (Csemez Szügyi: Vizuális tájértékelés a Dunakanyarba tervezett vízügyi létesítmények tájba illesztése szempontjából, 1981) 259 166. Vezérlőépület uralkodó tájképi elem (Csemez Szügyi: Vizuális tájértékelés a Dunakanyarba tervezett vízügyi létesítmények tájba illesztése szempontjából, 1981)... 260 167. Iparszerű beépítés a nagymarosi parti sávban (Csemez Szügyi: Vizuális tájérté-kelés a Dunakanyarba tervezett vízügyi létesítmények tájba illesztése szempontjából, 1981)... 261 168. A fűtőmű és kéménye a 12-es közútról uralja a dunakanyari tájképet (Csemez Szügyi: Vizuális tájértékelés a Dunakanyarba tervezett vízügyi létesítmények tájba illesztése szempontjából, 1981) 261 169. A Pilismaróti-mező a kavicski-termelést megelőző időszakban elsődlegesen mezőgazdasági és részben üdülési hasznosítású volt... 266 170. Az osztrák szakaszon száraz eljárással épített vízlépcső-megoldásokhoz hasonlító telepítési változat. A hídfeljáró töltése átszeli a maróti mezőt... 266 x
1 171. A hídfeljáró pillérekre helyezé-sével a kereszttöltés jelleg csökkenthető. Zebegény felé több kilométer hosszú öböl keletkezett volna... 267 172. Az értékelési modell felépítése (Csemez Mőcsényi: Egyedi tájértékek, 1983, p. 88.)... 268 173. A Tapolcai-medencében Szigliget vára és a hagyományos művelési szerkezet fennmaradt.. 269 174. Hegy-völgy irányú művelés a Tokaji szőlőhegyen... 270 175. Feketefenyő allé Keszthely határában... 271 176. Szegedy Róza háza (XVIII. század vége). Badacsony... 272 177. Pincesor. Villánykövesd (Baranya megye)... 272 178. Falusias utcarészlet Hajdúböszörmény belterületén... 273 179. Békéssámsoni szélmalom a békéscsabai Gabonamúzeumban... 273 180. Túristvándi vízimalom a XVIII. század végéről (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)... 274 181. Az 1968-ban elbontott hajógyári híd Óbudán... 275 182. Finom kidolgozású híd az Eszterházy kastélyparkban, a Kelemente-patak felett a XVIII. század második feléből. Fertőd (Győr-Moson-Sopron megye)... 276 183. A hédervári tölgyfa (Balogh András, 1968)... 276 184. Rommező. Gorsium (Pannonia Inferior tartomány vallási központja) (Fejér megye)... 277 185. Barokk kálvária (1738) Ásványrárón (Győr-Moson-Sopron megye)... 277 186. Kálvária párhuzamos stációsorral a temető melett (1861). Szajk (Baranya megye)... 278 187. Kőkereszt a földút mellett... 279 188. Református (Árpád-kori erődí-tett) templom a XII-XIII. századból. Szalonna (Borsod-Abaúj- Zemplén megye)... 279 189. Jakováli Hasszán pasa dzsámija a minarettel (XVI. sz. második fele). Pécs... 280 190. Cseszneki vár a XIII. századból a Bakonyban (Veszprém megye)... 280 191. A siklósi vár távlati képe a XIX. században (Rohbock-Rochring metszete alapján, 1860)... 281 192. Kút a kamalduli remeteségben. Majkpuszta (Komárom-Esztergom megye)... 282 193. Az értékelési modell felépítése (Csemez Mőcsényi: Egyedi tájértékek, 1983)... 286 194. Vízmosásokkal erősen erodált kopár megkötése rőzsefonással, fenyőtele-pítéssel... 292 195. A pilisvörösvári dolomit kopá-rok erdősítése feketefenyő magvetéssel... 292 196. A csatornák kísérő növényzet nélkül nem karakteresek és gyomosodnak is... 294 197. A csatornák mentére telepített fasorok tájökológiai és tájképi hatása egyaránt jelentős... 295 198. Erzsébet-liget Győrben (Erzsébet királyné emlékfái, 1899)... 297 199. Átjárás megakadályozása és erózió elleni védelem támfalakkal (Csemez: Tündérszikla élőhelyrekonstrukció, 1992)... 306 200. A látogatók irányítása és a kilátóhely védelme terasszal (Csemez: Tündérszikla élőhelyrekonstrukció, 1992)... 307 201. Területhasználatok megoszlása a Görbeéri-tó térségében (Csemez Földi: Görbeéri bányató tájrendezési terve, 1985)... 309 202. Javaslat a partok kialakítására (Csemez Földi: Görbeéri bányató tájrendezési terve, 1985). 311 203. Felszíni formációk a felső bányában (Csemez Csillik Tóth: A Róka-hegyi bánya fejlesztése, 1991) 312 204. Metszetek (Csemez Csillik Tóth: A Róka-hegyi bánya fejlesztése, 1991)... 312 205. Piknikezőhely a bányaudvarban (Csemez Csillik Tóth: A Róka-hegyi bánya fejlesztése, 1991) 315 206. Fejlesztési javaslat (Csemez Csillik Tóth: A Róka-hegyi bánya fejlesztése, 1991)... 315 207. A változat (Zacskó Balázs: A Gőtés-tó rehabilitációja, 1996)... 317 208. B változat (Zacskó Balázs: A Gőtés-tó rehabilitációja, 1996)... 317 209. C változat (Zacskó Balázs: A Gőtés-tó rehabilitációja, 1996)... 317 210. A Gőtés-tó rehabilitációjának első ütemében a felső tavat kialakították... 317 211. A tó formája és a ligetesen telepített növényzet természetszerű hatást kelt... 318 212. Alagút és kerítés elhelyezési megoldás... 319 213. Q 200-as polymerbeton alagút bejáratának kialakítása (Puky Vogel: Környezeti hatásvizsgálat az M3-as autópálya nyomvonalán, 1993)... 320 214. Funkcióséma a véggödör többcélú utóhasználatára... 324 215. A véggödör ivóvízvédelmi utóhasználata... 325 216. Szársomlyó... 330 217. A Nagyharsányi kőbánya óriási tájseb a Szársomlyó tanúhegyén (Csemez: Állásfoglalás a bányászati tevékenység hatásairól Szársomlyó példáján, 1987)... 331 218. A Nagyharsányi kőbánya tervezett kitermelése (Csemez: Állásfoglalás a bányászati tevékenység hatásairól Szársomlyó példáján, 1987)... 331 219. Javaslat a kőbánya felhagyására (Csemez: Állásfoglalás a bányászati tevékenység hatásairól Szársomlyó példáján, 1987)... 332 xi
1 220. Majki remeteség az egykori kamalduliak celláival, a templom megmaradt tornyával... 333 221. Várható felszínváltozások a duzzasztott alsó, középső és felső tó környékén. (Csemez Csillik: Tanulmány a Majkpusztai műemlékegyüttes és természetvédelmi terület bányakárból származó helyreállításának és fejlesztésének tájrendezési tervéhez, 1983)... 335 222. Várható felszínváltozások a duzzasztott alsó, középső és felső tó környékén. (Csemez Csillik: Tanulmány a Majkpusztai műemlékegyüttes és természetvédelmi terület bányakárból származó helyreállításának és fejlesztésének tájrendezési tervéhez, 1983)... 335 223. Várható felszínváltozások a duzzasztott alsó, középső és felső tó környékén. (Csemez Csillik: Tanulmány a Majkpusztai műemlékegyüttes és természetvédelmi terület bányakárból származó helyreállításának és fejlesztésének tájrendezési tervéhez, 1983)... 336 224. Tocsogó a part menti sávban... 342 225. Az erodálódó dolomitmurva-fal megkötéséhez támfalrendszer épült a fenyőfa megtartásával (Balatongyörök)... 342 226. Lépcsők és honos növények a meredek rézsűn (Balatongyörök, Mőcsényi Mihály)... 343 227. A bányaudvarban a feltöltés után medence épült (Balatongyörök)... 343 228. Hulladékelhelyezési érdekek (Csemez Csillik: Petőfibánya hulladékelhelyezés. Tájrendezési tanulmányterv, 1986)... 345 229. Hulladéklerakás hatásai és következményei (Csemez Csillik: Petőfibánya hulladékelhelyezés. Tájrendezési tanulmányterv, 1986)... 345 230. A hulladéklerakóhely kiválasz-tásának szempontjai (Csemez Csillik: Pető-fibánya hulladékelhelyezés. Tájrendezési tanulmányterv, 1986)... 347 231. A rendezett deponálás feltételei (Csemez Csillik: Petőfibánya hulladékelhelyezés. Tájrendezési tanulmányterv, 1986)... 348 232. Rendezett deponálás teknőeljárással (Csemez Csillik: Petőfibánya hulladékelhelyezés. Tájrendezési tanulmányterv, 1986)... 349 233. Rendezett deponálás dombeljárással (Csemez Csillik: Petőfibánya hulladékelhelyezés. Tájrendezési tanulmányterv, 1986)... 349 234. Intézkedési javaslatok az A változatnál (jelenlegi lerakóhely)... 350 235. Intézkedési javaslatok a B változatnál (felhagyott agyagbánya)... 351 236. Intézkedési javaslatok a C változatnál (Tsz-kőbánya) (Csemez Csillik: Petőfi-bánya hulladékelhelyezés. Tájrendezési tanulmányterv, 1986)... 351 237. Konfliktusok a hulladéklerakóhely bővítésekor (Csemez: Hulladéklerakóhely bővítése, 1995) 353 238. A bővítés várható hatásai (Csemez: Hulladéklerakóhely bővítése, 1995)... 353 239. Tájrendezési javaslatok (Csemez: Hulladéklerakóhely bővítése, 1995)... 354 240. A modern nagyüzemi szőlőtermesztésben a helikopter sem volt ritka... 356 241. A takarmánykeverő telepeken óriási építmények emelkedtek... 356 242. Az iparosodó mezőgazdaság korszerű borkombinátot épített (Balatonboglár)... 357 243. Tájidegen toronyházak Pasarét felett, a Budai-hegyek lábánál... 360 244. Egyforma lakótelepek épültek az állami gazdaságokban, a bányászvárosokban... 360 245. A zárt kertek a városok közelében beépültek (Szekszárd)... 361 246. A nagyüzemi gazdálkodás során a táblák geometrizmusa meghatározóvá válik... 362 247. Korszerű sertéstelep ipari jellegű hatása (Balatonnagybereki Á.G.)... 362 248. Hollandiában a tengertől elhódított polderen kialakított táblák... 365 249. Angliában a hagyományosan alakult, sövényekkel osztott táblák... 365 250. A táji adottságok csoportosítása... 368 251. A mezőnkénti pontértékek jelentése. a = 0 80 m; b = 80,1 160 m; c = 160,1 240 m; d = 240,1 320 m; e = 320,1 360 m; f = H maximum; g = H minimum; h = dombok száma; i = völgyek száma; j = értékelési pontszám a reliefenergia szerint; k = értékelési pontszám a felszínmozgalmasság szerint 374 252. A borítottság százalékos megoszlása. a = víz; b = erdő; c = közpark; d = szőlő, gyümölcs; e = gyepfelület; f = szántó; g = családiházas beépítés; h = temető; i = lakóterület; j = ipar, bánya stb.; k = értékelési pontszám... 377 253. A mezőnkénti szegély- és mutató -értékek jelentése. a = víz-gyep szegély; b = szántó-erdő szegély; c = gyep-erdő szegély; d = bányaszegélyek; e = összhosszmutató; f = perifériamutató; g = látványmutató; h = agrármutató... 380 254. A tájjelleg, a térrendszer feltárása... 382 255. A látható terület nagysága dombvidéken, nézőpont helye és a domborzat szerint... 384 256. A látható terület nagysága síkvidéken, nézőpont helye és a domborzat szerint... 385 257. Láthatóság értékelése a térrendszerek szerint a kilátóhelyekről... 386 258. Láthatóság értékelés a térrendszerek szerint haladás közben... 387 xii
1 259. Látványhatás vizsgálata (Csemez Kollányi: Vizuális-esztétikai vizsgálat és tájképi potenciál meghatározás Lágymányos Észak-Csepel térségében, 1991)... 393 260. Partjelleg értékelése (Csemez Kollányi: Vizuális-esztétikai vizsgálat és tájképi potenciál meghatározás Lágymányos Észak-Csepel térségében, 1991)... 395 261. Vizuális ártalmak értékelése (Csemez Kollányi: Vizuális-esztétikai vizsgálat és tájképi potenciál meghatározás Lágymányos Észak-Csepel térségében, 1991)... 396 262. Látványértékelés (Csemez Kollányi: Vizuális-esztétikai vizsgálat és tájképi potenciál meghatározás Lágymányos Észak-Csepel térségében, 1991)... 397 263. Tájképi potenciált növelő javaslatok (Csemez Kollányi: Vizuális-esztétikai vizsgálat és tájképi potenciál meghatározás Lágymányos Észak-Csepel térségében, 1991)... 399 264. A környezeti hatástanulmány modellje (Csemez Madarassy Balogh Tőkey: A Duna Tisza közi hátság vízhiányos helyzetéhez igazodó beavatkozások környezeti hatáselemzése és hatástanulmánya) 408 265. Befolyásoltság koronként (Csemez et al.: Tájértékelési eljárás kidolgozása a természeti elemegyüttesek ökológiai, ökönómiai és vizuális hatásaihoz, 1990)... 423 266. A tanulmány felépítésének modellje (Csemez Kollányi Prajczer: Tájinfo, 1992)... 425 267. A módszertani ismertetés felépítésének modellje (Csemez Kollányi Prajczer: Tájinfo, 1992) 425 268. A tájgazdálkodás stratégiai mo-dellje (Balogh Csemez Rechnitzer: A Szigetköz rehabilitációs és fejlesztési koncepciója, 1993)... 431 269. Tájgazdálkodási javaslatok összefoglalása (Balogh Csemez Rechnitzer: A Szigetköz rehabilitációs és fejlesztési koncepciója, 1993)... 432 xiii
A táblázatok listája 1. A régi térképeken leggyakrabban használt mértékegységek. (PAPP-VÁRYHRENTÓ, 1989)... 26 2. Mikoviny térképészeti munkái vármegyék és városok szerint. (BENDEFY, 1976)... 29 3. Meder fejlodési adatok a Duna sárközi szakaszáról. (SOMOGYI, 1974)... 43 4. Múlt századi átmetszések a Hármas-Körösön (GODA, 1996)... 55 5. -... 61 6. Az Óbudai bortermelok száma a termés nagysága szerint. (L. GÁL ÉVA, 1988)... 81 7. Téglaipari vállalkozások Óbudán a XIX. század végén.... 82 8. Tihany településsoros területi adatai hektárban (KbH)... 140 9. Esztergom város településsoros adatai hektárban (KSH)... 141 10. Művelési ágak változása Bács-Kiskun megyében 1895 és 1994 között (ha)... 145 11. Művelési ágak változása Bács-Kiskun megyében 1985 és 1994 között (%)... 145 12. Az ország földterületének megoszlása művelési ágak szerint hektárban (KSH, 1995)... 147 13. A mezőgazdasági termesztéssel foglalkozók százalékos aránya egyes európai országokban.. 159 14. A mezőgazdasági termelésből kivont terület felhasználása 1962 és 1989 között... 160 15. Tevékenységek felsorolása azok terápiás értéke szerint KIEMSTEDT nyomán... 200 16. Üdülési tevékenységek a saját költségek alakulása szerint rangsorolásban, KIEMSTEDT nyomán 201 17. Védőövezet és telepítési távolságok méterben (Forrás: 2/1994. Műszaki Igazgatóhelyettesi utasítás melléklete)... 239 18. A táj látványa (út mentére telepített növényzet nélkül)... 250 19. Az autóút látványának értékelési szempontjai... 252 20. Az egyedi tájérték szakterületi jelentősége... 283 21. Az egyedi tájérték esztétikai jelentősége... 284 22. Az egyedi tájérték edukatív jelentősége... 285 23. A tájérték súlyozása a megközelíthetőség és az állapot szerint... 287 24. Területkimutatás... 308 25. A három tókialakítási változat összehasonlítása... 316 26. Javaslatok a tények és a várható hatások figyelembevételével... 318 27. Természeti és társadalmi-gazdasági szempontok és ok-okozati összefüggéseik (a felsorolás nem tükröz sorrendiséget!)... 338 28. A változatok összehasonlító értékelése... 347 29. A reliefszám pontértéke /p. 17... 373 30. A felszínmozgalmasság pontértéke / p. 18... 374 31. A lejtőhajlás pontértéke / p. 19... 375 32. Borítottság művelési ágak és területhasználatok szerint / p. 20... 376 33. Borítottság biológiai aktivitás pontértéke /p. 20... 376 34. Szegélyértékelés az összhossz alapján /p. 21... 378 35. Perifériamutató értékelése / p. 22 t... 378 36. Látványmutató értékelése / p. 22... 379 37. Agrármutató értékelése / p. 23... 380 38. A tájképi potenciál pontértéke /p. 24... 381 39. Kilátópont - magassági kategóriák / p. 28... 385 40. Láthatóság értékelése / p. 28... 386 41. Láthatóság a térrendszerek szerint/ p. 28... 386 42. Nézőpont értékelése a magasság és a látószög szerint /p. 30... 389 43. A nézőpontok magassága, a térméret és a látószög adatai /p. 31... 390 44. Látottak értékelése a térméret szerint/p. 32... 391 45. A partjelleget ténylegesen meghatározó tényezők csoportosítása és minősítése látványuk szerint 394 46. Partjelleg pontozásos értékelése... 394 47. Partjelleg megoszlása a dél-budapesti Duna-szakaszon... 395 48. A tájkép érzékenység értékelése... 410 49. A területhasználat és a térhatás értékelése... 411 50. Hatásintenzitás (erősség) a telepítésépítés alatt... 412 51. Hatásintenzitás (erősség) a megvalósítás-üzemelés során... 412 52. Hatásintenzitás (erősség) a felhagyást követően... 413 53. Összesített hatásintenzitás és tendenciák... 414 xiv
1 54. A tájképi változások minősítése... 414 55. A tájképi változások tendenciái... 416 56. A tájképi változások hatása... 416 57. A vízpótlási beavatkozások hatáskiterjedése... 417 58. A vízpótlási beavatkozások minősítése... 418 59. A látványváltozás értékelése... 419 xv
1. fejezet - Ajánlás A jövő század gazdasági, kulturális versenyét a világ azon régiójának népe fogja megnyerni, amelynek környezetét, életterét hozzáértő tájépítészek olyanná alakítják, hogy az kreativitásra késztessen. Ez a mondat mintegy tizenöt évvel ezelőtt egy Japánban rendezett tájépítészeti világkonferencia konklúziójaként hangzott el. A konferenciát a japán gazdasági élet vezetői, illetve ezek kommunikációs menedzserei szervezték, finanszírozták; mégpedig ott is szokatlan nagyvonalúsággal. A fent idézett mondatot itthon azóta számtalanszor elmondtam, leírtam. Az esetek többségében nem vártam reagálást, de ha ritkán akadt, az többnyire a hóbortosoknak járó szánakozó mosoly volt. A japán konferencia záróülésén megjelent szponzorok úgy tűnik igen komolyan vették az ajánlást, mert azóta a dél-koreaiakkal szinte versenyezve szervezik egyetemeiken az újabb tájépítészeti szakokat, karokat. Igaz, Japánban nem tekintik hóbortosnak azt, aki a szerinte legszebben virágzó cseresznyefák látványáért száz kilométereket hajlandó utazni. Hazánkban a pszihológia újra menő lett, de boncait figyelve, egytől sem hallottam még, hogy a táj pszichotonikus (a lelki egyensúlyt erősítő, a jó közérzetet növelő) hatásai fokozhatóak, még kevésbé azt, hogy ez egyrészt az ökológiai, másrészt az esztétikai értékek növelésével a tájépítészek feladata. (Van olyan gyanúm, hogy sok pszichológus nem is tudja mi is a tájépítészet!) Hazánkban Mikoviny Sámuel a világon talán elsőként már a XVIII. század első felében tájat rendezett. Azóta folyamatos ez a tevékenység a Kárpát-medencében, igaz, nagyon elszigetelt módon. Mikoviny idején még nem tájépítészeknek hívták e hivatás művelőit, hiszen az amerikai Olmsted csak a XIX. században vezette be ezt az elnevezést. Nebbien Henrik a Brunswick grófok, és igen sok más nagybirtokos tájrendezője a XIX. század első felében gazdasági tanácsosnak ( Ökonomie-Rat ) nevezte magát. A földbirtokok természeti adottságainak javításával többlethozamot és ezzel együtt esztetikai értéknövelést vállalt illő javadalmazásért. (A városszéli mocsaras területből tavakat, szigeteket létesítve funkcióját tekintve a világ első közparkjának, a Városligetnek tervpályázatát ő nyerte 1813-ban.) Nebbien javasolta, hogy a tájtervezést tanítani kellene. Az oktatás helyéül Mosonmagyaróvárt tartotta alkalmasnak. Eredménytelenül kerestem erre vonatkozó okmányt, azonban feltehetően folyt ilyen jellegű képzés, különben nem az ottani tanárt, Ilsemann Keresztélyt hívták volna Budapest kertészeti igazgatójául. A múlt század végétől kezdődően Räde Károllyal egymást váltva tanították intézményünk elődjében a kertművészetet. Talán nem véletlen, hogy a nemzetközileg elismert építészmérnök, Rerrich Béla (a szegedi egyetemi épület és tér tervezője) iskolánk igazgatójaként haláláig tanította a kertépítészetet. Szinte biztos, hogy nincsen ország, amelyben diszciplinánk tudatos gyakorlata és oktatása a miénknél korábbi és folyamatosabb lenne. Ormos Imre professzor a kertművészetnek, kerttervezésnek világszerte elismert mestere, művésze volt. A tájrendezés, tájépítészet diszciplína művelésének, oktatásának ötlete utódjában az 1940-es években merült fel. Az erre való felkészülés a kolozsvári egyetem közgazdasági karára való beiratkozással indult. Ormos professzor idején szakterületünknek egy tanszéke volt. Ma egyetemi kara van, öt tanszékkel. (Az oktatás, kutatás alakulását Csemez professzor jelen könyve részletesen ismerteti.) Arra törekedtünk, hogy szakterületünkön olyan utódok nevelődjenek, akik a konglomerátum részterületeinek művelésére nemzetközileg elismerten alkalmasak. Úgy tűnik, ez sikerült. Mind az öt tanszékvezető a magyaron kívül más nyelven is tudott, tud akár itthon, akár külföldön egyetemi szintű előadást tartani. Remélem, hogy karunk (egyetemi szövetségen belül) a mintegy huszonöt-harminc hasonló tudományágú európai oktatási intézmény rangsorában (Hannover után) a második helyen lesz, közép-európai feladat- és hatáskörrel. Az 1963 óta önálló tantervvel működő táj- és kertépítészeti szakra évenként tíz hallgató iratkozhatott. Általában hetven-nyolcvan jelentkező volt, többségük lány. 1
Ajánlás Ma a Tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési Karnak az első évfolyamon hatvan hallgatója van és negyvenen iratkoztak (a jelentős tandíj megfizetésével) a nulladik évfolyamra. Szakterületünk múltjának, jelenének vázlatos leírása után, Csemez professzor Tájtervezés tájrendezés című könyvét ismertetem, méltatom, ajánlom. Hazánkban, magyar szerzőtől ilyen témájú, jellegű könyv eddig nem jelent meg. A szerző dícséretes úttörő munkát végzett. Biztos vagyok abban, hogy az egyetemi hallgatókon kívül mind a szakterületet, mind a határterületeket művelőknek és nem utolsósorban a magyar tájalakulásnak, alakításnak hasznára, előnyére fog válni. Julius Gy. Fabos, azaz Fábos Gyula, Massachusetts Egyetemének világszerte ismert tájépítész professzora, talán harminc évvel ezelőtt mondotta: amikor egy tudományág ismeretanyaga egyetemi tankönyvként jelenik meg, az azt jelenti, hogy annak nagyobb hányada elavult. (Persze vannak kivételek, példaként az anatómia.) Az USA jobb egyetemein ezért félévenként olyan órákra bontott foglalkozástematikákat készítenek, amelyekben előírják, hogy a hallgatóknak az újabban megjelent közlemények mely részeit kell elolvasniuk, értelmezniük. A professzor nem szónokol a katedrán, hanem a hallgatók kérésére magyarázza, kiegészíti a javasolt közleményeknek homályos, esetleg tévesnek tűnt részleteit, megállapításait. Ez a fajta brain-storming állítólag a professzornak is hasznos. És jaj neki, ha a magas tandíj fejében jogosan követelő hallgatók nem tartják eléggé korszerűnek. A szakterületünk igényeit, fejlesztését szolgáló többnyire megrendelés alapján készülő tanulmányok, fejlesztési tervek, koncepciók nem jelennek meg a hallgatók által is hozzáférhető kiadványként. Magyar nyelvű szakkönyvek sem jelennek meg. Igaz, hogy a karunkra felvett hallgatók jelentős részének valamilyen nyelvvizsgája van, de ez felvételi feltételnek egyelőre nem követelhető meg, azaz idegennyelvű irodalmat kötelezőnek jelölni ma még nem lehet. Az USA-beli idézett oktatási módszer bevezetésére ezért még várnunk kell. Az előzőekben írtakat fontolgatva úgy tűnik, hogy Csemez professzor feltalálta a magyar spanyolviaszkot. Nem tankönyvet írt a megszokottak analógiáján, hanem konkrét feladatok megoldását célzó esettanulmányokat rendezett logikus rendszerbe. Olyanokat, amelyeket részint személyesen, részint munkatársak segítségével készített, oldott meg. Ennek a módszernek némi hátrány mellett kettős előnye van. Az egyetemi tankönyvek Fábos professzor szerint azért tekinthetők elavultnak megjelenésük idején, mert az évtizedes gyakorlat során felfedezett, ellenőrzött tudományos ismereteknek olyan egyetemesen érvényes, megszűrt általánosításait tartalmazzák, amelyek kreativitásra legfeljebb akkor késztetnek, ha részleteik plagizált, avagy téves volta válik nyilvánvalóvá. Amikor Fábos professzor nálunk járt, az USA-ban már egyértemű volt; nem kell memorizálni, hogy egységnyi területre hány gramm vagy szem zöldség-vetőmagra van szükség. A számítógépek memóriájába minden belefér, egyetlen CD lemezre az érvényes magyar jogszabályok mindenestől. Tanítani többek között a számítógépekben tárolt, a szakterületre vonatkozó ismeretek alkalmazási módját kell. (Úgy mellékesen; Csemezék legutóbbi tanulmányának szövege az összes grafikus anyaggal a jelen könyvben megjelentnél részletesebben az INTERNET-en már hónapok óta elérhető és hasznosítható.) Jelentős előnye e könyv sajátos jellegének az is, hogy az esettanulmányok feladatmegoldásra orientált módszereit, rendszerét; a bennük manifesztálódott gyakorlati és elvi ismeretanyagot az egyetemi hallgatókon kívül a konkrét területfejlesztési, -rendezési feladatok megoldásával megbízott tervezők is jól értékesíthetik. Amennyiben tegyük fel első jelentős feladatának megoldásán dolgozó tervező bizonytalan a tekintetben, hogy mi mindenre kell gondolnia, biztosan kézbe fogja venni Csemez Attila könyvét. Lehet, hogy nem talál másolható megoldást, de értékes, jól használható támpontokat biztosan. Az esettanulmányok között olyan is van, amelynek tárgya nem valósult meg. Példaként ilyen a visegrádi vízerőmű. Az a módszer, illetve indokolásmenet, amellyel a tanulmány készítői a tervezett erőmű ökológiai, esztétikai tájrontó következményeit bemutatták, igazolták, jelentős mértékben hozzájárult a koncepció meghiúsulásához. Ezt a rendkívül tanulságos anyagot tankönyvben szinte lehetetlen lett volna úgy megírni, hogy hasonló esetekben konkrét munkamódszerként hasznosulhasson. Az első környezetvédelmi törvény a nem védett tájak védelmére az akkori mezőgazdasági minisztériumot kötelezte. Mivel azon túlmenően, hogy a feladat ellátására két szakembert jelöltek, gyakorlatilag semmi sem történt. Amikor az ügyért felelős hivatalvezetőnél a dolgok állása iránt külső szakemberek érdeklődtek, az volt a válasz, hogy nekünk elsősorban a termesztést kell szolgálnunk, nem pedig olyan intézkedéseket hoznunk, 2
Ajánlás amelyek csökkenthetik a megtermelhető élelmiszer mennyiségét. Amikor a környezetügyért felelős főhatóság hivatalosan is tájvédelmi intézkedéseket kért, a földművelésügyiek intézkedtek; a feladatkört átadták a környezetügyieseknek. Végzetes hiba volt. Egy 1972-ben megjelent tanulmány szerzője azt írta, hogy Magyarország mezőgazdaságilag hasznosított területének legalább egynegyedén, esetleg egyharmadán meg kell szüntetni az élelmiszer-termesztést, hogy erdők telepítésével, vízfelületek létesítésével egyszóval tudatosan tervezett, létesített klímatényezők révén a megmaradó területeken a termesztés gazdaságosabbá váljék, a termésmennyiségek növelődjenek. Szó volt ebben a tanulmányban sok minden más mellett arról is, hogy végre hasznosítanunk kellene legértékesebb természeti kincsünket, a termálvizet. Magyarország Európa gyógyüdülő régiójává válhatna. Mintegy huszonöt évvel ezelőtt a Tájépítészek Nemzetközi Szövetsége (IFLA) a holland földművelésügyi miniszter kezdeményezésére nemzetközi konferenciát rendezett. A miniszter a tájépítészektől kért javaslatokat arra vonatkozóan, mi történjék a jövőben az addig mezőgazdaságilag művelt területtel, amelyet a túltermelés káros következményeinek csökkentése érdekében másképp kell hasznosítani. (Az Európai Gazdasági Közösség államaiban akkor tíz millió hektárnyi területet kellett úgy közönbösíteni, hogy az életszínvonalat tartani, az életminőséget ugyanakkor javítani lehessen.) Az IFLA akkori elnöke magyar tájépítész volt. A konferencia résztvevőivel együtt láthatta a három szinten folyó, azaz a területfejlesztési, a területrendezési, illetve a kiviteli tervezést, amelynek következményeként a jelentős részben tengerfenéken fekvő Hollandiának a közepén nagy kiterjedésű tavakat terveznek, erdőket telepítenek főként az üdülést, a tömegsportot szolgálóan. E népjóléti létesítmények felelőse, az egész országra kiterjedő tájvédelmi feladatokon túlmenően a földművelésügyi miniszter. Csemez professzor könyvét ehelyig a jelenlegi magyar, a majdani európai tájépítészeknek ajánlottam. Most gondolatban igen nagyot ugrom és nehány bekezdés erejéig a mindenkori magyar fölművelésügyi miniszternek ajánlom. Hazánk területének a rurális belterületekkel közel 85 %-a a földművelésügyi miniszter hatáskörébe tartozik. Ő felel azért, hogy ezt a területet regionális léptékben úgy hasznosítsák, hogy a használat módja, eredményessége az ország lakosságát ökológiai, fiziológiai, ökönómiai, pszihológiai, esztétikai értelemben az Európai Unió ilyen értemű átlagának megfelelően szolgálja. A most következő bekezdésben írottakat, az 1996. december 16-án hivatalba lépett földművelésügyi miniszter sokkal jobban ismeri mint én. E bekezdést azoknak szánom, akik nem eléggé tájékozottak. Akik azok, tudják, hogy Európa nyolc-kilenc országában a lakosságnak másfél-három százaléka él a mezőgazdaságból és az össznemzeti jövedelemnek másfél-három százalékát termeli. (Portugáliában, Görögországban, Spanyolországban mások az arányok.) Az Európai Unió országaiban a fenti arányoknak nehány évtizeden belül egymáshoz közelállóaknak kell lenniök. Ez persze nem jelenti azt, hogy a mezőgazdasági termesztésünk volumenét a jelenlegi szintről a mostani GDP 3 %-ára kellene csökkenteni. A nemzetgazdaság többi ágazatának termelési értékét szükséges olyan mértékben növelni, hogy a jelenlegi vagy annál valamivel emeltebb mezőgazdasági termékérték (nem a ma termesztett termékek mennyisége, illetve annak mai értéke), a GDPnek mindössze három százaléka legyen. Ezt a termékértéket Európában lakosságunk három-négy százaléka fogja előállítania. Ez annyit jelent, hogy igen nagy mértékben növekedni fog az ágazat munkanélkülieinek a száma. A szekunder és a tercier ágazat is csak akkor fog gazdaságosan termelni, ha csökkenti az élőmunka költségarányát. Hazánknak a földművelésügyi minisztériumhoz tartozó területét a jövőben a jelenlegitől nagyon eltérő módon szükséges hasznosítani ahhoz, hogy az ország lakosságának a földből élő jelenleg mintegy húsz százalékából tizenhat, tizenhét a jövőben is boldoguljon. Köztudott, hogy a kommunista államkapitalizmus idején a Tervhivatal nem tudott megfelelni az elvárásoknak, nyilvánvaló, hogy a mai vad-piaci adottoságok mellett a prognosztizálás a korábbiaknál is bizonytalanabb kimenetelű vállalkozás. A tendenciák és az elvárások azonban ismertek és ezek megvalósulási realitása nagyobb, mint a világkommunizmus utópiájáé volt. Fejlesztési, rendezési, megvalósítási tervekre szükség van. A hollandok valószinűleg helyesen jártak el, amikor céljuk elérése érdekében minden eshetőségre számítva, legalább három egymástól eltérő tervet dolgoztak ki, hogy a valamennyire irányított folyamatok alakulását figyelve, azt a variációt támogassák állami eszközökkel, amelyik életképesebbnek tűnik. A spontaneitás lényegre ható jelenségeinek regisztrálása céljából a különböző szintű terveket hetenként, havonként, illetve negyedévenként kiegészítették, korrigálták. A helyszíni változások 3
Ajánlás folyamatos nyilvántarthatóságának érdekében mezei kirendeltségeket létesítettek, ahol számítógépes módszerrel a naprakészség nem okozott különösebb gondot. A mezei állomások személyzete megfelelő átképzéssel azokból a szakemberekből verbuválódott, akiknek korábbi feladatköre megszűnt. Hazánban jelenleg mintegy tíz olyan tájépítész egység van, amelynek mindegyike a világ legfejlettebb térinformatikai (GIS = Geographical Information System) szoftvereit alkalmazza. E tervezőcsoportok vezetőinek egy része az USA-ban (Massachusetts), valamint Németországban (Hannover) szerzett világszinvonalú számítástechnikai ismereteket. A Csemez professzor könyvében közölt, térinformatikai támogatással készült fejlesztési, rendezési tervekhez hasonló igen sok készült az elmúlt években. Feltehető, hogy az Földművelésügyi Minisztérium feladatköre, szervezettsége a közeljövőben változni fog. A magyar mezőgazdaságnak az EU országaiéval kontabilissá kell válnia. Ennek érdekében többek között előnyös lenne, ha a rurális térség egészére kiterjedően ismét a minisztérium válna a tájvédelem nesztorává. A táj egyedi, területi értékeit ökológiai, történeti, esztétikai értelemben egyaránt csak a használat során lehet megtartani, több esetben növelni. Jó fejlesztési koncepciókat, területrendezési terveket az tud készíteni, aki ezt tanulta, gyakorolta. Az építészek és mérnökök kamarájáról szóló törvény értelmében területrendezési terveket csak az Építész Kamara tagjai készíthetnek. A területfejlesztési diszciplínát hazánkban, egyetemi tanterv alapján, csak a tájépítész hallgatóknak tanították, több mint harminc év óta. Az Országos Akkreditációs Bizottság határozata alapján hazánkban csak a Tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési Kar keretében lehet a területfejlesztési témakörben egyetemi doktori fokozatot (PhD) szerezni, illetve e szakterületen habilitálni. Az Földművelésügyi Minisztériumban a Közgazdasági és Területfejlesztési Főosztályt (amennyiben van és így hívják), a vidékfejlesztés korszerű feladatainak megoldás-irányítására alkalmassá kellene tenni és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő országos területfejlesztési, -rendezési szervezetet létrehozni, esetleg a meglévő tájépítész, tájrendező tervező-egységeket a feldatok megoldásával megbízni. Adenauer az első világháború után Köln polgármestereként a munkanélküli segélyben részesülőket arra késztette, hogy a város régiójában erdőket telepítsenek. A csemeteültetéshez nem kellett szakképzettség. Aki ezt a munkát nem volt hajlandó vállalni, nem kapott segélyt. A telepítést követően egy évvel megszámolták az élő csemetéket, hogy most már munkabért is kapjon, aki megérdemelte. Köln környéke a Németországban hasonló földrajzi fekvésű városokéhoz viszonyítva ökológiai, esztétikai vonatkozásokban azóta is az egyik legelőnyösebb tájkarakterű. A zömében kontinentális adottságú Magyarország helyi-klimatikus adottságai akkor válhatnak a jelenlegieknél előnyösebbekké, ha területének mintegy harminc százaléka erdősített. Az ökológiai feltételek módosításával elérhető, hogy nyáron az Alföldön is tíz-húsz milliméter harmat képződjék havonta. A területfejlesztés (a marxista-leninista megfogalmazás szerint leegyszerűsítetten, ma is ha nem is teljeskörűen érvényesen) a termelőerők területi elrendezése. Tudtommal a most idézett meghatározásban az ökológiai adottságok, viszonyok; a pszihésen ható esztétikai értékek, hatások nem szerepeltek termelőerőként. Márpedig, ha jelen ajánlásomnak a kreativitásra mint meghatározó termelőerőre utaló bevezető soraira hivatkozom, valószínűleg nem tűnik botorságnak azt állítani, miszerint az ország képének, az urban mellett elsősorban a rural landscape-nek a megalkotására azok a tájrendezők, tájépítészek hivatottak, akik a Csemez professzor könyvében közölt esettanulmányok tanúsága szerint erre képzettek. Befejezésként; nem véletlen, hogy a könyvben nem szerepel a térségi melioráció -nak nevezett tevékenység valamelyik példája. Sok oka van. Ezek közül szerepeljen itt mindössze három. A latin eredetű melior szó, fogalom megcsúfolásaként e tervek többnyire a minél nagyobb és egységesebb tábla kialakítása érdekében megszüntették az ökológiai kiegyenlítő felületeket; a mocsarat, a tocsogót, a csenderest, a fasort s minden hasonlót. Az előírások szerint a nagy kiterjedésű termesztőfelületek esetén tájrendezési tervek készítése is kötelező volt. Ilyen sohasem készült, mert ha a területméret ezt szükségessé tette volna, az összefüggő felületet két egységként kezelték. Lehet, hogy a nagy létszámú melioráló gárdában tájtervező ezért nem is volt. Olyan semmiképpen sem, aki ilyen feladatot szakszerűen meg tudott volna oldani. A mezőgazdasági termékek zömét csak nagyüzemi módszerekkel lehet gazdaságosan termeszteni. Olyan tájszerkezetet kialakító üzemekben, amelyek ökológiai, ökonómiai, esztétikai szempontokból egyaránt kedvezőek, amelyek a fenntartható fejlesztést elősegítik. Olyanokban, amelyek netalán az előnyös geotermikus gradiensünkre alapozott európai gyógyfürdő-régiónak kreativitásra késztető rurális hátterei lennének. Példaként, amennyiben legalább száz Bük-fürdőhöz hasonló létesülhetne néhány évtizeden belül, valószínűleg 4