Településfejlesztési koncepció és településrendezési eszközök felülvizsgálata Megalapozó vizsgálat

KISOROSZI Településfejlesztési koncepció és településrendezési eszközök felülvizsgálata Megalapozó vizsgálat

KISOROSZI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Megbízó Kisoroszi Község Önkormányzata Nádasdy-Csontos Elek Polgármester 2024 Kisoroszi, Széchenyi út 93. Tel.: 26-392-015 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083 Solymár, Bimbó u. 20. Tel.: 1-439-0491, 20-9138-575, 70-944-3015 Településrendezés: Tájrendezés, környezetvédelem: Közlekedés: Ferik Tünde okl. építészmérnök, településrendező vezető tervező TT/1 13-1259 Südi Beáta építészmérnök Kéthelyi Márton - okl. tájépítészmérnök TK 01-5282 Ronyecz Zsófia okl. tájépítészmérnök Tóth Attila közlekedéstervező (K1d-1 01-10559) (TP-Terv Mérnöki Iroda Kft.) Vízi közművek: Bíró Attila - okl. építőmérnök (MK 01-2456) (InfraPlan Kft.) Energiaközművek, Hanczár Emőke okl. építőmérnök (MK: 01-2418) távközlés: (KÉSZ Kft.) Munkatárs: Korsós Renáta okl. településmérnök 2015. március VZM 1257/15 kisoroszi_vizsg_150317

KISOROSZI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS 2 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 6 ELŐZMÉNYEK, A MEGBÍZÁS ISMERTETÉSE... 6 A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 6 HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ... 8 KÖZSÉGI ALAPADATOK... 9 1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK... 10 2. TERVI ELŐZMÉNYEK... 11 2.1. A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA... 11 2.2. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA... 14 2.2.1. A térségi területfelhasználás rendjére vonatkozó szabályok... 14 2.2.2. Országos övezetek ismertetése... 17 2.2.3. Kiemelt térségi övezetek ismertetése... 19 2.2.4. Országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok... 20 2.2.5. A területrendezési tervek egyéb fontosabb előírásai... 20 2.3. A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK KISOROSZI FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI... 21 2.4. HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA... 21 2.4.1. Településfejlesztési dokumentumok... 21 2.4.2. Településfejlesztési és Településrendezési szerződések... 26 2.5. A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA... 27 2.5.1. A hatályos településszerkezeti terv meállapításai, megvalósult elemek... 27 2.5.2. Helyi építési szabályzat... 28 3. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA... 29 3.1. DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK... 29 3.1.1. Népességszám alakulása... 29 3.1.2. Állandó és lakónépesség alakulása 1870-től 2013-ig... 29 3.1.3. A népesség korösszetétele... 30 3.1.2. Tényleges szaporulat... 31 3.1.5. Lakások számának alakulása 2013-ig... 31 3.2. A TÁRSADALOM TÉRBELI RÉTEGZŐDÉSE... 33 3.3. TELEPÜLÉSI IDENTITÁST ERŐSÍTŐ TÉNYEZŐK... 33 3.4. HUMÁN KÖZSZOLGÁLTATÁSOK... 34 3.5. ESÉLYEGYENLŐSÉG... 35 4. A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA... 36 4.1. GAZDASÁG... 36 4.1.1. A település gazdasági súlya, szerepköre... 36 4.1.2. A település gazdasági ágazatai, jellemzői... 36

KISOROSZI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS 3 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 4.1.3. A település foglalkoztatási mutatói... 36 4.2. TURIZMUS, IDEGENFORGALOM... 37 4.2.1. A település turisztikai szerepköre... 37 4.2.2. Turisztikai jellemzők... 37 5. ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZEI... 37 6. TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK... 38 7. TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA... 39 7.1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK... 39 7.1.1. Domborzati viszonyok, földtani adottságok... 39 7.1.2. Talajtani jellemzők... 39 7.1.3. Éghajlat... 39 7.1.4. Vízrajz... 39 7.1.5. Élővilág: növényzet, állatvilág... 40 7.2. TÁJHASZNÁLAT, TÁJSZERKEZET... 41 7.2.1. Kisoroszi szerkezetének kialakulása a katonai felmérések tükrében, tájtörténeti vizsgálat... 41 7.2.2. Tájszerkezet... 47 7.2.3. Tájhasználat értékelése... 48 7.3. VÉDETT, VÉDENDŐ TÁJI-, TERMÉSZETI ÉRTÉKEK, TERÜLETEK... 51 7.3.1. Nemzetközi védelem... 51 7.3.2. Országosvédelem... 51 7.3.3. Országos Ökológiai Hálózat... 51 7.3.4. Tájképvédelmi területek... 52 7.4. TÁJHASZNÁLATI KONFLIKTUSOK ÉS PROBLÉMÁK ÉRTÉKELÉSE... 52 8. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA... 53 9. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA... 55 9.1. TERÜLETFELHASZNÁLÁS VIZSGÁLATA... 55 9.1.1. A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata... 55 9.1.2. Területfelhasználások vizsgálata... 56 9.2. A TELEKSTRUKTÚRA VIZSGÁLATA... 58 9.3. ÖNKORMÁNYZATI TULAJDON KATASZTER... 58 9.4. AZ ÉPÍTMÉNYEK VIZSGÁLATA... 59 9.4.1. Településkarakter, jellemző épülettípusok... 59 9.4.2. Funkcióvizsgálat... 60 9.5. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉRTÉKEI... 61 9.5.1. A település kialakulásának története... 61 9.5.2. A településszerkezet történeti kialakulása,... 62 9.5.3. Épített környezet és építészeti értékvizsgálat... 62 10. KÖZLEKEDÉSVIZSGÁLAT... 67 10.1. A TELEPÜLÉS TÁGABB TÉRSÉGE KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATAINAK VIZSGÁLATA... 67

KISOROSZI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS 4 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 10.2. A TELEPÜLÉS BELSŐ KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATA... 68 10.3. CSOMÓPONTOK KIALAKÍTÁSA... 68 10.4. A TELEPÜLÉS FORGALMI VIZSGÁLATA... 68 10.5. UTAK ÁLLAPOTA... 68 10.6. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS... 69 10.7. GYALOGOS ÉS KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS... 69 10.8. PARKOLÁS... 69 10.9. ORSZÁGOS KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI FEJLESZTÉSEK... 69 11. KÖZMŰVIZSGÁLAT - KÖZMŰELLÁTOTTSÁG... 70 11.1. VÍZIKÖZMŰVEK... 70 11.2. ENERGIAKÖZMŰVEK... 72 11.3. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSA, A KÖRNYEZETTUDATOS ENERGIAGAZDÁLKODÁS LEHETŐSÉGEI... 74 11.4. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS... 78 11.5. A KÖZMŰ KISZOLGÁLÁS, A KÖZMŰVESÍTETTSÉG FENNÁLLÓ KONFLIKTUSAI... 79 11.6. ÁRVÍZVÉDELEM... 80 12. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ÉRTÉKELÉSE... 82 12.1. A TALAJ VÉDELME... 82 12.2. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME... 82 12.3. A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME... 83 12.4. ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM... 83 12.5. HULLADÉKKEZELÉS... 83 12.6. VIZUÁLIS KÖRNYEZETTERHELÉS... 84 13. KATASZTRÓFAVÉDELEM... 84 II. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ... 85 2.1. VIZSGÁLATOK ÖSSZEFOGLALÁSA... 86 III. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ... 91 3.1. VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE, FOLYAMATOK ÉRTÉKELÉSE... 92 3.2. EGYEDI KEZELÉST IGÉNYLŐ, ILLETVE PROBLÉMÁS TERÜLETEK... 93 3.3. ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK... 94 IRODALOMJEGYZÉK... 95 MELLÉKLETEK... 96

KISOROSZI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS 5 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TERVLAPJEGYZÉK V1 TERÜLETFELHASZNÁLÁSI VIZSGÁLAT - KÜLTERÜLET V2 KISOROSZI TERMÉSZETI ÉRTÉKEI V3 TERÜLETFELHASZNÁLÁSI VIZSGÁLAT - BELTERÜLET V4 TELEKMÉRET VIZSGÁLAT AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁSI ADATOK ALAPJÁN V5 BEÉPÍTETTSÉG VIZSGÁLATA AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁSI ADATOK ALAPJÁN V6 KISOROSZI ÖNKORMÁNYZATI INGATLANVAGYONA V7 ÉPÜLETEK FUNKCIÓJA AZ INGATLANNYILVÁNTARTÁSI ADATOK ALAPJÁN V8 PROBLÉMATERKÉP KÖZLEKEDÉSI TERVLAPOK K-2 KÖZLEKEDÉSHÁLÓZAT K-3 KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS K-4 KÜLTERÜLETI KÖZLEKEDÉSI ÁTNÉZETI TÉRKÉP K-5 BELTERÜLETI KÖZLEKEDÉSI ÁTNÉZETI TÉRKÉP KÖZMŰ TERVLAPOK KV-E ENERGIAKÖZMŰVEK ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS KV-V VÍZIKÖZMŰVEK K-K KÖZMŰELLÁTÁS KORLÁTOZÓ TÉNYEZŐI

KISOROSZI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS 6 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT BEVEZETŐ ELŐZMÉNYEK, A MEGBÍZÁS ISMERTETÉSE Kisoroszi hatályos településfejlesztési koncepciója és településrendezési eszközei 2006-ban kerültek jóváhagyásra. A hatályos településrendezési eszközök jóváhagyása óta az építésügyi és településrendezési jogszabályi környezetben jelentős változások léptek életbe, többek között módosították az épített környezet védelméről szóló törvényt (Étv), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletet (OTÉK), továbbá hatályba lépett a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről. A megváltozott jogszabályi környezet okán a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény hatálya alá eső településeknek 2015. december 31-ig jóvá kell hagyni az új, megváltozott jogszabályi környezetnek megfelelő településrendezési eszközeit. Amennyiben ez nem történik meg, úgy a Helyi Építési Szabályzat hatályát veszti, s 2016. január 1-től - az új terv elkészültéig - a településnek nem lesz Helyi Építési Szabályzata, építésügyi engedélyek illeszkedés alapján kerülnek elbírálásra. Fenti előzményeket követően a község önkormányzatának képviselő-testülete a településrendezési eszközök felülvizsgálatáról döntött, melynek elkészítésével a Völgyzugoly Műhely Kft-t bízta meg. A készülő településrendezési eszközök feladata: a megváltozott települési igények alapján a hatályos tervek felülvizsgálata a település teljes közigazgatási területére vonatkozóan; az új, megváltozott jogszabályi környezet szerinti Településszerkezeti terv és leírás, Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat kidolgozása; a Településrendezési terv és a magasabb szintű tervek összhangjának biztosítása. A TERVEZÉSI FOLYAMAT A megalapozó vizsgálat munkarész célja az eddigi tervek, kapcsolódó helyi rendeletek és a begyűjtött adatok számbavétele és értékelése, a terv és a valós igények összevetése, a település társadalmi, gazdasági, demográfiai helyzetének elemzése, a településszerkezet, tájhasználat, települési karakter alakulásának elemzése alapján a megoldásra váró feladatok feltárása, összegzése és rendszerezése. A településfejlesztési koncepció a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati területfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A településfejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. Megalapozza és meghatározza a település fenntartható fejlődését: az életszínvonal növekedését, az életminőség javulását, a faluközösség gyarapodását a település hagyományait, a rendelkezésre álló kulturális, térbeli, táji adottságait felhasználva és nem kihasználva. A településfejlesztési koncepció a döntési mechanizmus működtetéséhez szolgál útmutatóul, segítséget nyújt a település egyes érdekcsoportjainak, valamint a különböző szakágak közötti érdekek koordinálásához. A következő tervfázis a Településszerkezeti terv. A településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezeti állapot javítása vagy legalább szinten tartása mellett.

KISOROSZI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS 7 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT A településszerkezeti tervet, a helyi építési szabályzat elkészítése előtt előzetesen a képviselőtestület megvitatja, államigazgatási egyeztetése azonban csak a helyi építési szabályzattal együtt történik. Így jóváhagyni csak a véleményezési eljárás (véleményezési szakasz, végső szakmai véleményezési szakasz) befejeztével, a helyi építési szabályzattal együtt lehet. A településszerkezeti tervet - mely szöveges és rajzi munkarészekből áll - határozattal kell jóváhagyni. A következő tervfázis a Helyi építési szabályzat (HÉSZ), melynek melléklete a szabályozási terv. A helyi építési szabályzatban az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket kell megállapítani. A HÉSZ a település teljes igazgatási területére készülő terv és szabályzat, melyet a képviselőtestület rendelettel hagy jóvá, jogokat keletkeztet, és kötelességeket ró az egyes telektulajdonosokra. Alapja a településszerkezeti terv. A településszerkezeti tervhez és a helyi építési szabályzathoz közös alátámasztó munkarészek készülnek. Az elkészült és az önkormányzat képviselő-testülete által előzetesen véleményezett településrendezési eszközök tervezetét a képviselő-testületi elfogadást megelőzően véleményeztetni kell az illetékes államigazgatási szervekkel, érintett területi és települési önkormányzatokkal, valamint a további partnerekkel. Az egyeztetési folyamat szabályait a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet tartalmazza. Jelen dokumentáció a településrendezési eszközök felülvizsgálatát megalapozó vizsgálati munkarész, melynek tartalmi elemeit a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 1. melléklete határozza meg.

KISOROSZI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS 8 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

KISOROSZI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS 9 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÖZSÉGI ALAPADATOK Kisoroszi község területének nagyságára, lakosságára és lakásállományára vonatkozó alapadatokat a következő táblázat rögzíti. Terület (ha) - Belterület - Volt zártkert - Külterület Lakosság (fő) - munkaképes korúak száma - regisztrált munkanélküliek száma Lakásállomány (db) 438 Üdülőállomány (db) 2 1093,82 129,97-963,85 997 574 39 Forrás: KSH 2011-es népszámlálás adatok, Pest megye

KISOROSZI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS 10 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK Kisoroszi a Szentendrei-sziget északi csúcsán fekvő zsáktelepülés, amely további tizenkét településsel (Budakalász, Csobánka, Dunabogdány, Leányfalu, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pócsmegyer, Pomáz, Szentendre, Szigetmonostor, Tahitótfalu, Visegrád) a Szentendrei járás (és kistérség) része. A község a járási központtól, Szentendrétől 20 km-re, a megyeszékhelytől és egyben fővárostól, Budapesttől 40 km-re található. Kisoroszin alapfokú oktatási intézmények működnek: egy óvoda (Fekete István Mesesziget Óvoda) és egy általános iskola (Áprily Lajos Általános, Alapfokú Művészeti Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Kisoroszi Tagintézménye). Utóbbiban csak alsó tagozat működik, a felső tagozatos gyerekek elsősorban Visegrádra járnak. Közép- és felsőoktatási intézmény nem működik a településen, a gyerekek Szentendrére, Esztergomba és Budapestre járnak középiskolába. A község közlekedési kapcsolatai a földrajzi elhelyezkedéséből adódóan korlátozottak. Mivel zsáktelepülés, szárazföldről egyetlen közútról, az 1113 sz. Szentendre-Kisoroszi összekötő útról Tahitótfalun át közelíthető meg. A falunak vízi összeköttetése Visegrád-Szentgyörgypuszta irányába van a rév által. A szentgyörgypusztai rév naponta, napközben óránként egyszer közlekedik. A települést menetrendszerinti buszjárattal közvetlenül Tahitótfaluról lehet megközelíteni, hétköznap napi öt járattal, Szentendre és a főváros egy átszállással érhető el Tahitótfalun keresztül szintén hétköznapokon. Hétvégén menetrendszerinti buszjárat nem közlekedik a faluba. A település a Dunakanyar Kiemelt Üdülőkörzet része. A Szentendrei-szigeten, így Kisoroszi területén is jelentős kiterjedésű értékes vízbázis terület található, amely a térség és Budapest vízellátásában kiemelkedő szerepet játszik. A községet vasút, illetve kerékpárút nem érinti. Kisoroszi térségi elhelyezkedése Forrás: www.terkepcentrum.hu

KISOROSZI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS 11 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 2. TERVI ELŐZMÉNYEK 2.1. A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 2.1.1. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót 2014-ben fogadták el.) Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Kisoroszit, a Szentendrei-szigetet, a Szentendrei járást nem említi, tágabb vonatkozásban a Duna-térségre fogalmaz meg célkitűzéseket: A magyarországi Duna-térség fenntartható fejlesztése, természeti területeinek, tájainak és kulturális értékeinek védelme, megőrzése. Az itt élők életminőségének javítása, infrastrukturális feltételeik javítása, boldogulásuk elősegítése. A régió gazdaságának és versenyképességének, illetve az ott élők jólétének fenntartható módon történő növelése, valamint egy virágzó, fejlődő és vonzó térség létrehozása. Az Európai Unió Duna Makro-regionális Stratégiájának megvalósítása, kiemelten a magyarországi Duna minősítéssel (EUDRS minősítési rendszer) rendelkező projekteken keresztül. Az országos szintű turisztikai fejlesztési célok között a Duna-térség is nevesítésre kerül, méghozzá a Duna- és Tisza-térség vízi-, öko-, vadászturizmus típusainak fejlesztése révén. A közlekedéspolitikai fejlesztési célok között nevesítésre kerül többek között a további dunai hidak építése, a dunai hajózás fellendítése, fejlesztése. 2.1.2. Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja (2007) A Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Kisoroszit a következő, hozzá hasonló jellemzőkkel rendelkező települések közé sorolja: Budakalász, Üröm Pomáz, Pilisszentlászló, Pilisszentkereszt, Szentendre, Leányfalu, Tahitótfalu, Dunabogdány, Visegrád, Kisoroszi, Szigetmonostor, Pócsmegyer. E településcsoportra a követező fejlesztési elképzeléseket fogalmazza meg: A térség településeiben a vízparti, a termál és a hegyvidéki adottságokra épülő rekreáció, az üdülés feltételeinek javítása, történeti és kulturális turizmus fejlesztése. Értékvédelem, értékfejlesztés, a hagyományos településközpontok revitalizációja. A térségben élő népesség megélhetését a táji-, természeti értékek megőrzését, az üdülési potenciál mértéktartó kihasználását és a felszín alatti ivóvízkészletek minőségének hosszú távú védelmét egyaránt szolgáló koordinált területfejlesztés és területhasználat. A térségben keletkező szilárd és folyékony kommunális hulladék környezetkímélő kezelése, ártalommentes elhelyezése. Lágy turizmus, vízparti rekreáció. 2.1.3. Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció (2014-2030) A Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció átfogó célkitűzései a következők: Társadalmi megújulás testben és lélekben egészséges, önmaga sorsáért felelős egyén, együttműködés a közösségek, valamint az egyén és közösségek között Gazdaság dinamizálása; az értékteremtő képesség növelése a térség adottságaira építve Térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása; a lokális és makrotérségi érdekeket kiszolgálni tudó, fenntartható környezet. A Pest Megyei Duna Stratégia megvalósítása és a Homokhátság térségének komplex fejlesztése

KISOROSZI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS 12 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT A Szentendrei-szigetet egy helyen említi a Koncepció, méghozzá mint speciális helyzetben lévő mikrotérséget: A speciális helyzetben lévő mikrotérségek (pl. Ipoly-mente, Szentendrei-sziget) pozícionálása; a főváros külső kerületei és a megye határos szuburbán közösségei tekintetében a helyi komplex programok, közösségi irányítású helyi kezdeményezések feltételeinek megteremtése. 2.1.4. Közel a természethez A Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanács Fenntartható Fejlesztési Stratégiája (2006) A Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanács Fenntartható Fejlesztési Stratégiája az alábbi három prioritást fogalmazza meg: 1. prioritás: A térségi gazdaság fenntartható fejlesztése (Átfogó cél: A fenntartható szerkezetek felé vezető változások elősegítése) 2. prioritás: Otthon a Dunakanyarban (Átfogó cél: Fenntartható és együttműködő Dunakanyar. Összhang a táj és az emberek között) 3. prioritás: A térségi együttműködés erősítése, feltételeinek biztosítása (Átfogó cél: Fenntartható és együttműködő Dunakanyar. Összhang a táj és az emberek között) A prioritások jól mutatják, hogy a Stratégia az együttműködésekre helyezi a hangsúlyt, gazdasági, társadalmi, táji szinten egyaránt. A Stratégia nem fogalmaz meg konkrét célokat sem Kisoroszira, sem a Szentendrei kistérségre. 2.1.5. A Szentendrei-sziget Ökosziget stratégiája stratégiai program (Készült a Szentendrei-ökosziget Fenntartható életmódra ösztönző komplex térségfejlesztési mintaprogram című VM-VKSZI megállapodás keretében 2012. május) A Szentendrei-sziget alatt meglévő vízbázis több millió ember napi vízigényét szolgálja ki, a fővárosban és a környező településeken. A sziget vízbázisa európai szinten is kiemelkedő mennyiségű és minőségű vízkészletet jelent. Az itt kitermelhető víz közel ivóvíz-minőségű. A sziget vízkészlete jelenti a főváros északi vízbázisát, ami Budapest ivóvízszükségletének mintegy 70%-át kielégíti. Ennek a vízbázisnak a védelme kiemelten fontos, minden egyéb tevékenység ennek kell, hogy alárendelődjön. A Szigeten közel 10.000 ember él négy településen. A sziget területének jelentős része mezőgazdasági terület, és bár ipari tevékenység nincsen a szigeten, a mezőgazdaság részéről jelentős szennyező források érhetik a vízbázist. Azt mondhatjuk, hogy az ökosziget státusz voltaképpen nem új keletű, azt a vízbázis védelmét évtizedek óta szolgáló intézkedések, jogszabályok és az eljáró hatóságok szigorú gyakorlata alakítják és tartják fent. A feladat tehát nem is annyira az ökosziget kialakítása, mint inkább az, hogy ez a helyzet, mely önmagában adott, ne negatív hatásként, korlátként legyen jelen a szigeten élők mindennapjaiban, hanem lehetőségként, melyből tovább lehet fejlődni, melyet pozitívan ki lehet használni. Ez a lehetőség részben az egészséges környezetet jelenti, mely az itt élőknek páratlan lakókörnyezetet, a termőterületeken a mezőgazdasági termesztés ökológiai alapjait adja, másrészt olyan táji adottságokban mutatkozik meg, mely az ökoturizmus széles tárházát alapozhatja meg. Ezen állapot megtartásához járulhatnak hozzá az alternatív energetikai megoldások, környezetbarát közlekedési módok, az önellátást, önfenntartást erősítő szemlélet, az önkéntes szerződések, a hagyományos emberi együttműködések formái, az egyéni kezdeményezések felkarolása, a közösségek identitásának megerősítése. Az ökosziget stratégia elkészítésének célja az volt, hogy ökológiai szemléletű, területfejlesztési keretet adjon a már meglévő, megvalósult fejlesztéseknek, helyi ötleteknek, terveknek, melyek a Sziget adottságaira támaszkodnak. Nem a közösségre felülről ráerőltetetett elképzeléseket kívánta a sorok közé csempészni, hanem a helyi közösségekben meglévő tudást összegyűjtve, rendszerezve és kiegészítve igyekezett egy támogatható programot megfogalmazni.

KISOROSZI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS 13 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT A stratégia készítői interjúkat készítettek a Sziget vezető tisztségviselőivel, gazdálkodóival, vállalkozóival, civil szervezeteivel, a közösségeket alkotó meghatározó személyekkel, jövőbeli zászlóvivőkkel. Számos ötlet, elképzelés, gondolat látott ily módon napvilágot. Az Ökosziget Stratégia átfogó céljai, beavatkozási területei Átfogó célok A Szentendrei-sziget ökoturisztikai kínálatának bővítése, rendszerszerű működtetése, egységes ökoszigeti turisztikai minősítési rendszerben. A Szentendrei-sziget mezőgazdasági termékkínálatának bővítése, a minőségi háztáji gazdálkodás lehetőségeinek szélesítése, a termékfeldolgozás rendszerszerű működtetése, egységes ökoszigeti mezőgazdasági minősítési rendszerben. A Szentendrei-sziget energiafogyasztásának, energiafüggésének, CO 2 kibocsátásának csökkentése, környezetbarát közlekedési módok bevezetése. A Gazdálkodó önkormányzatok elv érvényesítésének elősegítése. Specifikus célok, beavatkozási területek Minősített ökoturisztikai szolgáltatók és helyszínek A sziget rendelkezzen egysége turisztikai arculattal A szigeten ökoturizmussal és ahhoz kapcsolódó tevékenységekkel foglalkozók között erősödjön a partneri viszony, egymást segítve a vállalkozások sikere és az ökoturisztikai szemlélet széleskörű átadása érdekében Természet közeli, szelíd turisztikai tevékenységeket segítő tájba illő, infrastruktúrák álljanak rendelkezésre a szigeti lakosok és a turistaként érkezők számára A nemzeti lovaskultúra és a magyar lovas hagyományok, valamint a lovaglás gyakorlati alapjait ismerjék meg az általános iskolások a Kincsem Nemzeti Lovas Programban foglaltaknak megfelelően Szigeti Zöld Pont minősítési rendszerben működő gazdaságok A zöld hulladékok és a szervestrágya hasznosuljon a mezőgazdaságban és az energetikában, ezáltal csökkenjen az ivóvízbázis nitrit és nitrát veszélyeztetettsége Prosperáló Szigeti Termelői Bolthálózat Környezetbarát háztáji állattartás az állatlétszám növelése mellett Önellátást biztosító kertészeti termesztés Ökosziget mezőgazdasági tanácsadó és pályázatíró iroda létrehozása Valósuljon meg a hagyományos helyi terményfeldolgozás Ökoszigeti mintaértékű állattartótelep kialakítása Energiahatékony szigeti mezőgazdaság, a helyben képződött, pellettálásra alkalmas hulladékok felhasználása (pl. mezőgazdasági, és zöld hulladékok, trágya stb.) Energiahatékony szigeti önkormányzatok Energiahatékony szigeti háztartások Elektromos járművek térnyerése a turisztikai szolgáltatások és a közösségi közlekedés terén, a levegőtisztaság védelme és az út melletti mezőgazdasági termények védelme érdekében A stratégiában meghatározott programok, melyek kifejtését önálló tanulmányok tartalmazzák: Ökoturisztikai program Fenntartható mezőgazdasági program Zöldenergetika program

KISOROSZI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS 14 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 2.2. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban: OTrT) 2013- ban került átfogó felülvizsgálat alá, amelynek során a törvény jelentősen módosult. A 2005. évi LXIV. törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről (továbbiakban: BATrT) OTrTvel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az OTrT átmeneti rendelkezéseit is alkalmazni kell. A következőkben a területrendezési tervekben meghatározott területfelhasználási kategóriák, az országos és kiemelt térségi övezetek, valamint az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok Kisoroszira vonatkozó előírásait ismertetjük az OTrT átmeneti rendelkezéseit figyelembe véve. 2.2.1. A TÉRSÉGI TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDJÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az OTrT 31/B. c) bekezdése kimondja, hogy a BATrT-ben megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül ca) a cb) alpont kivételével a BATrT térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírásait, cb) a vízgazdálkodási térség vonatkozásában az OTrT 6. (2) bekezdés e) pontjának előírását kell alkalmazni. A BATrT térségi szerkezeti tervlapján a település erdőgazdálkodási, mezőgazdasági, hagyományosan vidéki települési, vízgazdálkodási, illetve különleges rendeltetésű térségként van ábrázolva. A törvény 5-9. rendelkezik a térségi területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységekre vonatkozó szabályokról az alábbiak szerint: Települési térség Az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a település belterülete, valamint a belterületen kívüli beépített és beépítésre szánt területek tartoznak. Települési térségek a városias települési térség, a hagyományosan vidéki települési térség, a nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség, valamint a magas zöldfelületi arányú települési térség. A BATrT hatálya alá eső területeken a nem városi jogállású települések, így Kisoroszi települési területei hagyományosan vidéki települési térségként kerültek meghatározásra.

KISOROSZI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS 15 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Hagyományosan vidéki települési térség új lakóterület, vegyes terület, gazdasági terület, illetve üdülőterület abban az esetben jelölhető ki, ha: o a tervezett területfelhasználás jól illeszthető a település meglevő szerkezetéhez, o táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok alapján nem sért társadalmi érdeket, és o a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra kapacitás azt lehetővé teszi vagy a terület igénybevételével párhuzamosan kiépül. új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb csak az állami főépítésznek a területrendezési hatósági eljárás során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki. új lakóterületet, illetve vegyes területet csak a települési területhez kapcsolódóan lehet kijelölni. 5 hektárt meghaladó kiterjedésű, illetve legalább 300 lakás elhelyezésére alkalmas új lakóterület vagy vegyes terület kijelölésére ott van lehetőség, ahol annak a meglévő, vagy kiépítendő kötöttpályás közösségi közlekedés megállóhelytől a közforgalom számára szabályosan használható közúton mért távolsága nem haladja meg az 5 km-t. új beépítésre szánt területen a lakóterület, illetve vegyes terület növelésével egyidejűleg a területnövekmény legkevesebb 5%-ának megfelelő kiterjedésű, legalább 50%-ában a beépítésre szánt területtel kapcsolatban lévő zöldterületet kell kijelölni. A BATrT hagyományosan vidéki települési térségbe sorolja a település belterületét. Erdőgazdálkodási térség Erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe olyan meglévő erdőterületek és erdőtelepítésre alkalmas területek tartoznak, amelyeknek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is szükséges vagy indokolt. Az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ában erdőterület területfelhasználási egységbe, illetve természetközeli terület (ezen belül kizárólag karsztbokorerdő) területfelhasználási egységbe kell sorolni. A védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületként és a természetközeli területként besorolt területfelhasználási egységek kiterjedése nem csökkenhet. Az egyes településeken lévő, erdőterületként besorolt területfelhasználási egységek nagysága - a település közigazgatási területére vetítve - összességében nem csökkenhet. A BATrT erdőgazdálkodási térségbe sorolja a Duna partján húzódó erdőket (a szigetcsúcsot, a Kőgeszteri- és a Verőcei-szigetet, valamint a Szentendrei-Duna menti erdőket). További erdőgazdálkodási térségbe sorolt terület a belterület északi határán húzódó erdőfolt. Mezőgazdasági térség Mezőgazdasági térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók. A mezőgazdasági térség legalább 90%-át mezőgazdasági terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A mezőgazdasági térség legfeljebb 10%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható. A település közigazgatási területére vonatkoztatott területén a városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség növekménye nem haladhatja meg az 1/3. számú mellékletben található területi mérleg szerinti városias települési térség és hagyományosan vidéki települési térség területének 2%-át.

KISOROSZI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS 16 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Az előző bekezdésben rögzített növekményen felül csak az állami főépítésznek a területcserére vonatkozó térségi területfelhasználási engedélye alapján és legfeljebb olyan mértékben bővíthető a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség kiterjedése, amilyen mértékben a Szerkezeti Tervben rögzítetthez képest máshol a mezőgazdasági térség javára csökken a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség kiterjedése. A területcsere során a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség területének nagysága nem változhat. A területcserét táj- és természetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok alapján és úgy kell végrehajtani, hogy ne sértsen társadalmi érdekeket. A területcseréről az azt kezdeményező települési önkormányzat az érintetteket a helyben szokásos módon tájékoztatja. A BATrT mezőgazdasági térségbe sorolja a település belterületétől nyugatra, északnyugatra illetve keletre fekvő szántókat és gyepeket. Különleges rendeltetésű térség Különleges rendeltetésű térség: olyan térség, amelybe erdőterületek, mezőgazdasági területek, valamint - a különleges beépítésre nem szánt területek köréből - az egészségügyi, sportolási, valamint megújuló energiaforrás hasznosítási területek tartoznak. A különleges rendeltetésű térség teljes területén a településrendezési eszköz készítése során beépítésre nem szánt különleges vagy más beépítésre nem szánt területfelhasználási egység jelölhető ki. A 10 hektárt meghaladó sportolási célú területet beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A BATrT különleges rendeltetésű térségbe sorolja a belterülettől keletre fekvő golfpálya területét. Vízgazdálkodási térség Vízgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe Magyarország felszíni vízrajzi hálózata (vízfolyások és tavak) és parti sávja tartozik. Az OTrT 31/B. c) bekezdése kimondja, hogy a vízgazdálkodási térség vonatkozásában OTrT 6. (2) bekezdés e) pontja rendelkezik a vízgazdálkodási térségen belüli települési területfelhasználási egységek kijelölésének szabályairól az alábbiak szerint: a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni; A BATrT vízgazdálkodási térségbe sorolja a Duna-ágakat. Térségi területfelhasználási kategória A BATrT-ben kijelölt terület nagysága (ha) Hagyományosan vidéki települési térség 141,91 Erdőgazdálkodási térség 244,51 Mezőgazdasági térség 425,99 Különleges rendeltetésű térség 73,76 Vízgazdálkodási térség 207,04

KISOROSZI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS 17 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 2.2.2. Országos övezetek ismertetése Országos övezetek Országos ökológiai hálózat OTrT előírásait kell alkalmazni - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete Országos vízminőség-védelmi terület Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe Lehatárolás OTrT előírásait kell alkalmazni Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal Pest Megyei Erdészeti Igazgatóság adatszolgáltatása alapján OTrT előírásait kell alkalmazni Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján OTrT előírásait kell alkalmazni OTrT előírásait kell alkalmazni Országos Vízügyi Főigazgatóság adatszolgáltatása alapján Országos Vízügyi Főigazgatóság adatszolgáltatása alapján Országos ökológiai hálózat övezete OTrT 13. (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Az övezetbe tartozik a település külterületének nagy része a belterülettől keletre fekvő szántóterületek kivételével. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete OTrT 14. (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. Az övezetbe a külterületen elszórt foltokban fekvő erdőterületek tartoznak főként a Duna mentén, illetve a golfpálya területén.

KISOROSZI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS 18 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete OTrT 14/A. (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosítja. (2) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a kiemelt térség és a megye területrendezési tervének megalapozó munkarésze keretében meg kell határozni a tájjelleg helyi jellemzőit, valamint a település teljes közigazgatási területére készülő településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit. (3) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatban meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedésére vonatkozó szabályokat. (4) A helyi építési szabályzat az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítését írhatja elő és a készítésre vonatkozó követelményeket határozhat meg. (5) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (6) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni. A belterülettől keletre fekvő szántóterületek kivételével a település teljes közigazgatási területe az övezetbe tartozik. Országos vízminőség-védelmi terület övezete OTrT 15. (1) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a HÉSZben az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Az település teljes közigazgatási területe az övezetbe tartozik.

KISOROSZI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS 19 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe övezete OTrT 16. A nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területének övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Az település közigazgatási területének nagy része az övezetbe tartozik, a belterület egy részének, illetve attól északkeltre fekvő folt kivételével. a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság előzetes adatszolgáltatása alapján a Duna Kisoroszit is érintő szakaszára 2015. II. félévében kerül kihirdetésre a nagyvízi mederkezelési terv. A nagyvízi mederkezelési terv egyes területek vonatkozásában korlátozásokat tartalmazhat. 2.2.3. Kiemelt térségi övezetek ismertetése Kiemelt térségi és megyei övezetek Ökológiai övezete folyosó OTrT előírásait kell alkalmazni Pufferterület övezete OTrT előírásait kell alkalmazni Ásványi nyersanyagvagyonterület övezete OTrT előírásait kell alkalmazni Lehatárolás Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján Budapesti adatszolgáltatása alapján Bányakapitányság Ökológiai folyosó övezete OTrT 18. (1) Az övezetben új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Az övezetbe tartoznak a külterület Duna menti területei.