JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLAT

JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLAT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Megbízó Jobbágyi Község Önkormányzata Schoblocher István polgármester 3063 Jobbágyi, Bencsik u. 10. Tel.: 32/475-201 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083 Solymár, Bimbó u. 20. Tel/fax: 06-1-439-0490 Mobil: 20/913-8575; 70/944-3221 Településrendezés: Ferik Tünde okl. építészmérnök, vezető településrendező tervező TT/1É 13-1259/06 Ronyecz Zsófia tájrendező és kertépítő mérnök Tájrendezés: Szilágyi Hajnalka okl. tájépítészmérnök TK 01-5257 Közlekedés: Tóth Attila - közlekedéstervező K1d-1 01-10559 Vízi közművek, energiaközművek, Hanczár Emőke okl. építőmérnök (MK: 01-2418) távközlés: (KÉSZ Kft.) Munkatárs: Fotók: Lugos-Hidvégi Nóra okl. tájépítészmérnök Korsós Renáta településmérnök hallgató Ronyecz Zsófia Lugos-Hidvégi Nóra Lőrinczné Deák Eszter 2013. december VZM 1226/1/13 Jobbagyi_vizsg_131114

JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 4 ELŐZMÉNYEK... 4 A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 4 ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK... 5 I. HELYZETFELTÁRÓ, HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ... 6 KÖZSÉGI ALAPADATOK... 7 1. TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, SZEREPKÖR, TELEPÜLÉSHÁLÓZAT... 8 A TELEPÜLÉS REGIONÁLIS FEKVÉSE, BETAGOZODÁSA... 8 2. TERVI ELŐZMÉNYEK... 9 2.1. TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK VONATKOZÓ CÉLKITŰZÉSEI... 9 2.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ELŐÍRÁSAI... 11 2.2.1. 2003. ÉVI XXVI. TÖRVÉNY AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVRŐL (OTRT)... 11 2.2.2. NÓGRÁD MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE... 14 2.3. SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK VONATKOZÓ ELŐÍRÁSAI... 20 2.4. HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK... 20 2.4.1. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK... 20 2.5. HATÁLYOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV... 20 3. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA, TÁRSADALMI ELLÁTÁS... 22 3.1. DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK... 22 3.1.1. NÉPESSÉGSZÁM ALAKULÁSA... 22 3.1.2. ÁLLANDÓ- ÉS LAKÓNÉPESSÉG ALAKULÁSA 1870-TŐL 2001-IG... 22 3.1.3. A NÉPESSÉG KORÖSSZETÉTELE... 23 3.1.4. TÉNYLEGES SZAPORULAT... 24 3.1.5. LAKÁSOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA (1919-2011)... 25 3.2. A TÁRSADALOM TÉRBELI RÉTEGZŐDÉSE... 26 3.3. TELEPÜLÉSI IDENTITÁS... 26 3.4. HUMÁN KÖZSZOLGÁLTATÁSOK... 27 3.5. ESÉLYEGYENLŐSÉG... 27 4. A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA... 27 4.1. GAZDASÁG... 27 4.1.1.A TELEPÜLÉS GAZDASÁGI SÚLYA, SZEREPKÖRE... 27 4.1.2. A TELEPÜLÉS GAZDASÁGI ÁGAZATAI, JELLEMZŐI... 27 4.2. TURIZMUS, IDEGENFORGALOM... 28 4.2.1.A TELEPÜLÉS TURISZTIKAI SZEREPKÖRE... 28 4.2.2. TURISZTIKAI JELLEMZŐK... 28 4.3. GAZDASÁGI SZEREPLŐK TELEPÜLÉST ÉRINTŐ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSE, VERSENYKÉPESSÉG 28 5. ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZEI... 28 6. TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS... 29 7. TÁJI-TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK... 29 7.1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK... 29 7.1.1. DOMBORZATI VISZONYOK, FÖLDTANI ADOTTSÁGOK... 29 7.1.2. TALAJTANI JELLEMZŐK... 29 7.1.3. ÉGHAJLAT... 30 7.1.4. VÍZRAJZ... 30 7.1.5. NÖVÉNYZET... 30 7.2. TÁJHASZNÁLAT, TÁJSZERKEZET... 30 7.2.1. JOBBÁGYI SZERKEZETÉNEK KIALAKULÁSA A KATONAI FELMÉRÉSEK TÜKRÉBEN... 30 7.2.2. TÁJSZERKEZET... 35 7.2.3. TÁJHASZNÁLAT, KÜLTERÜLETI TERÜLETFELHASZNÁLÁSOK... 36 7.3. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM... 38

JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 3 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 7.4. TÁJHASZNÁLATI KONFLIKTUSOK, PROBLÉMÁK... 39 8. A TELEPÜLÉS ZÖLDFELÜLETI RENDSZERE... 40 9. ÉPÍTETT KÖRNYEZET... 41 9.1. TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁSOK... 41 9.1.1. TELEPÜLÉSSZERKEZET... 41 9.1.2. TERÜLETFELHASZNÁLÁSOK... 41 9.1.3. ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONOK... 43 9.2. ÉPÜLETÁLLOMÁNY... 43 9.3. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉRTÉKEI... 44 9.3.1. A TELEPÜLÉS KILAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETE... 44 9.3.2. A TELEPÜLÉS SZERKEZETÉNEK ALAKULÁSA... 45 9.3.3. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVIZSGÁLAT... 45 10. KÖZLEKEDÉSVIZSGÁLAT... 46 10.1. HÁLÓZATI KAPCSOLATOK... 46 10.1.1. A TELEPÜLÉS TÁGABB TÉRSÉGE KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATAINAK VIZSGÁLATA... 46 10.1.2. ORSZÁGOS KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI FEJLESZTÉSEK... 47 10.2. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS... 47 10.2.1. A TELEPÜLÉS BELSŐ KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATÁNAK ÉS LÉTESÍTMÉNYEINEK VIZSGÁLATA 47 10.2.2. CSOMÓPONTOK KIALAKÍTÁSA... 48 10.2.3. A TELEPÜLÉS FORGALMI VIZSGÁLATA... 48 10.2.4. UTAK ÁLLAPOTA... 49 10.3. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS... 49 10.4. GYALOGOS ÉS KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS... 49 10.5. PARKOLÁS... 49 11. KÖZMŰVIZSGÁLAT... 49 11.1. VÍZI KÖZMŰVEK... 51 11.1.1. VÍZELLÁTÁS... 51 11.1.2. SZENNYVÍZELVEZETÉS... 51 11.1.3. CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS, FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS... 52 11.2. ENERGIAELLÁTÁS... 52 11.2.1. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS... 52 11.2.2. FÖLDGÁZELLÁTÁS... 53 11.3. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS... 53 11.3.1. VEZETÉKES HÍRKÖZLÉSI LÉTESÍTMÉNYEK... 53 11.3.2. VEZETÉK NÉLKÜLI HÍRKÖZLÉSI LÉTESÍTMÉNYEK... 53 11.4. A SZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSÁT, A TERÜLETFELHASZNÁLÁS VÁLTOZTATÁSI LEHETŐSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ KORLÁTOZÓ KÖZMŰADOTTSÁGOK... 54 12. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ÉRTÉKELÉSE... 55 12.1. A TALAJ VÉDELME... 55 12.2. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME... 55 12.3. A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME... 56 12.4. ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM... 56 12.5. HULLADÉKKEZELÉS... 57 12.6. VIZUÁLIS KÖRNYEZETTERHELÉS... 57 13. KATASZTRÓFAVÉDELEM... 57 II. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ... 58 1.1. VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE, FOLYAMATOK ÉRTÉKELÉSE... 59 1.1.1. VIZSGÁLATOK ÖSSZEFOGLALÁSA... 59 1.1.2. EREDMÉNYEK, FOLYAMATOK ÉRTÉKELÉSE... 61 1.2. EGYEDI KEZELÉST IGÉNYLŐ, ILLETVE PROBLÉMÁS TERÜLETEK... 61 1.3. ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK... 62 MELLÉKLETEK... 63

JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 4 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT BEVEZETŐ ELŐZMÉNYEK Jobbágyi hatályos településrendezési terve 2004-ben került jóváhagyásra. A község önkormányzatának képviselő-testülete 2013. májusában a településrendezési terv felülvizsgálatáról döntött. A munkával a Völgyzugoly Műhely Kft.-t bízta meg. A tervezési munka 2013. augusztusában kezdődött. Jelen munkarészben dokumentálásra kerül a helyzetelemzés előkészítéseként végzett adatgyűjtés, előzményiratok és tervek feldolgozása és értékelése, valamint a tervezési folyamat ismertetése. A TERVEZÉSI FOLYAMAT A helyzetelemzés munkarész célja az eddigi tervek, kapcsolódó helyi rendeletek és a begyűjtött adatok értékelése, a terv és a valós igények összevetése, a település társadalmi, gazdasági, demográfiai helyzetének elemzése, a településszerkezet, tájhasználat, települési karakter alakulásának elemzése alapján a megoldásra váró feladatok feltárása, összegzése és rendszerezése. A vizsgálat a hatályos jogszabályok szerint nem kötelező munkarész, azonban a további tervfázisok elkészítéséhez nélkülözhetetlen. A településfejlesztési koncepció a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati területfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. Megalapozza és meghatározza a település fenntartható fejlődését: az életszínvonal növekedését, az életminőség javulását, a faluközösség gyarapodását, a település hagyományait, a rendelkezésre álló kulturális, térbeli, táji adottságait felhasználva és nem kihasználva. A településfejlesztési koncepció a döntési mechanizmus működtetéséhez szolgál útmutatóul, segítséget nyújt a település egyes érdekcsoportjainak, valamint a különböző szakágak közötti érdekek koordinálásához. A következő tervfázis a Településszerkezeti terv. A település alakításának, védelmének lehetőségeit, a fejlesztés irányait meghatározó terv. Meghatározza a település egyes területrészeinek felhasználási módját, a műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását, az egyes országos, térségi és más módon érdekelt települési érdekek, jogok és rendezési tervek figyelembevételével, a környezeti állapot javítása vagy legalább szinten tartása mellett. Jelen tervkészítés során a Szerkezeti tervet, a Szabályozási terv megkezdése előtt előzetesen a képviselőtestület megvitatja, egyeztetésre azonban csak a Szabályozási tervvel és a Helyi építési szabályzattal együtt kell megküldeni. Jóváhagyni csak a véleményezési eljárás befejeztével, a Szabályozási tervvel együtt lehet. A következő tervfázis a Szabályozási terv (SZT) és a Helyi építési szabályzat (HÉSZ), melynek célja a település környezetének, a fejlődés térbeli kereteinek alakítása és az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a település igazgatási területének használatával és beépítésével, valamint a természeti, táji és épített értékek védelmével összefüggő és az egyes tömbök telkeihez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapítani. A SZT és HÉSZ a település teljes igazgatási területére, illetve egy részére készülő terv és szabályzat, melyet a képviselőtestület rendelettel hagy jóvá, jogokat keletkeztet, és kötelességeket ró az egyes telektulajdonosokra. Alapja a Szerkezeti terv. A Szerkezeti és a Szabályozási tervhez közös alátámasztó munkarészek készülnek.

JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 5 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK Légifotó A tervkészítés folyamatában jelentős segítséget nyújt a Google által készített műholdas fotó. A légifelvétel nagy magasságból készített, méretarányos kép, így egy viszonylag aktuális térképként is felfogható, s a digitális térképállomány alá vetíthető. A légifelvételen követhetők az alaptérképen (még) nem ábrázolt beépítések, vagy területhasználatok. A légifotó segítségével természetesen könnyebben átlátható a település szerkezete, kapcsolatai is. Fotódokumentáció A vizsgálatok elvégzéséhez, bemutatásához további segítséget nyújtanak a településről készített digitális fotók. Ezek a felvételek a helyszíni bejárás során készülnek, és a település egészének bemutatását segítik.

JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 6 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT I. HELYZETFELTÁRÓ, HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ

JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 7 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÖZSÉGI ALAPADATOK Jobbágyi község területének nagyságára, lakosságára és lakásállományára vonatkozó alapadatokat a következő táblázat rögzíti. Települési alapadatok 1. Terület (ha) 1783,3 - Belterület 131,9 - Volt zártkert 116,7 - Külterület 1534,7 Lakosság (fő) 2146 - munkaképes korúak száma 1201 - regisztrált munkanélküliek száma 161 Lakásállomány (db) 862 Üdülőállomány (db) - Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, 2013. szeptember Jobbágyi infrastrukturális, kulturális, szociális és egészségügyi ellátottságára vonatkozó adatokat az alábbi táblázat tartalmazza. Települési alapadatok 2. 2011 Közüzemi vízhálózatba kapcsolt lakások aránya ~99% Közüzemi csatornahálózatba kapcsolt lakások aránya 0% Közüzemi gázhálózatba kapcsolt lakások aránya 80% Távbeszélő fővonalak aránya ~51% Működő háziorvos 1 Működő gyógyszertár 1 Működő iskola 1 Működő óvoda 1 Működő bölcsőde - Idősek klubja /nappali ellátás/ - Könyvtár (Művelődési otthon) 1 Mozi - Postahivatal 1 Bankfiók (Takarék szövetkezet) 1 Mentőállomás - Rendőrőrs - Teleház (Művelődési házban) - Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, 2013. szeptember

JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 8 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, SZEREPKÖR, TELEPÜLÉSHÁLÓZAT A TELEPÜLÉS REGIONÁLIS FEKVÉSE, BETAGOZODÁSA Jobbágyi Nógrád megye déli részén, a megyehatáron fekvő település, Heves megyével határos. A község további 25 településsel (Alsótold, Bér, Bokor, Buják, Csécse, Cserhátszentiván, Ecseg, Egyházasdengeleg, Erdőkürt, Erdőtarcsa, Felsőtold, Garáb, Héhalom, Kálló, Kisbágyon, Kozárd, Kutasó, Mátraszőlős, Palotás, Pásztó, Szarvasgede, Szirák, Szurdokpüspöki, Tar, Vanyarc) a Pásztói kistérséghez, továbbá ugyanezen településekkel a Pásztói járáshoz tartozik. A település a megyeszékhelytől, Salgótarjántól 38 km-re, a kistérségi központtól, Pásztótól 12 km-re fekszik. A település önálló jegyzőséggel bír. Jobbágyin egy óvoda és egy általános iskola található, középiskola, felsőoktatási intézmény nem található a faluban. Önkormányzati társulás keretein belül működik a településen a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, amelyhez Jobbágyin kívül Palotás, Egyházasdengeleg és Kisbágyon tartozik. Közlekedési szempontból Jobbágyi kedvező helyzetben van, hiszen a települést észak-déli irányban szeli át a 21. sz. országos főút, amely Hatvant és egyben az M3-as autópályát köti össze a megyeszékhellyel, Salgótarjánnal és a magyar-szlovák határral, Somoskőújfaluval. A község az M3-as autópályától mindössze 20 km-re, a megyeszékhelytől pedig 38 km-re helyezkedik el. A településiés főúthálózat következtében a település tömegközlekedése kiváló. Jobbágyi rendelkezik vasúti kapcsolattal, a Hatvan-Somoskőújfalu vasútvonal halad át a településen. A településen a helyközi járatok mellett napi 25-30 távolsági buszjárat közlekedik, amelyek közvetlen összeköttetést biztosítanak Budapesttel, Salgótarjánnal, Hatvannal, Pásztóval. Jobbágyi térségi elhelyezkedése Forrás: www.terkepcentrum.hu

JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 9 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 2. TERVI ELŐZMÉNYEK 2.1. TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK VONATKOZÓ CÉLKITŰZÉSEI Országos területfejlesztési koncepció (OTK) (Elfogadva a 97/2005. (XII.25.) OGY határozattal) Az Országos Területfejlesztési Koncepció általános célokat irányoz elő az Észak-Magyarországi régióra (versenyképes gazdaság megteremtése, regionális turisztikai hálózati rendszer kialakítása, a minőségi élet feltételeinek megteremtése, a településhálózat integrált fejlesztése). Az Országos területfejlesztési koncepció nem említi konkrétan sem Jobbágyit, sem a Pásztói kistérséget. Észak-Magyarországi Régió fejlesztési stratégiája 2007-2013 Az Észak-Magyarországi Régi fejlesztési stratégiája nem említi konkrétan sem Jobbágyit, sem a Pásztói kistérséget. A fejlesztési stratégia fő programjai megfelelnek az országos célkitűzéseknek. A tervezett regionális fő programok: A versenyképes gazdaság megteremtése program Regionális turisztikai hálózatok kialakítása az Észak-Alföldi Régióval közösen A minőségi élet feltételeinek megteremtése, a településhálózat integrált fejlesztése 1. A versenyképes gazdaság megteremtése program (TECHNO-RÉGIÓ) célja: Az ipari és szolgáltatások területén a gazdasági teljesítőképesség növelése, húzóterületek kijelölése A régió későbbi gazdasági szerkezetét, jellegét meghatározó gazdasági ágak fejlesztése Kreatív, innovatív régió arculatának kialakítása. A lehetséges növekedési pályák lehetőségeinek maximális kihasználása. 2. Regionális turisztikai hálózatok kialakítása az Észak-Alföldi Régióval közösen A program célja: Versenyképes, nemzetközileg is meghatározó turisztikai régió kialakítása Hazai és nemzetközi ismertség, elfogadottság növelése Partnerség és hálózati együttműködési szemlélet kialakítása. A vendégéjszakák számának növelése. Közös regionális klaszter központ létrehozása a turisztikai szektorban A kialakítandó hálózati rendszerek egymást erősítő hatásának kihasználása 3. A minőségi élet feltételeinek megteremtése, a településhálózat integrált fejlesztése A program célja: Harmonikus és fenntartható fejlődésre alkalmas település hálózat kialakítása, a gazdaságitársadalmi funkciók praktikus felosztása Megfelelő szintű életminőség lehetőségének biztosítása mindenki számára (munkahelyteremtés, élhető környezet biztosítása és a lakosságot közvetlenül érintő szolgáltatások) Nógrád megye területfejlesztési koncepciója 2014-2020 Nógrád megye jelenleg készülő területfejlesztési koncepciója térségre vonatkozó fő céljai megfeleltethetők az országos területfejlesztési koncepció Észak-Magyarországi régióra vonatkozó elhatározásainak. Átfogó céljai között szerepel a gazdaság fejlesztése, egy aktív, kreatív, együttműködő társadalom kialakítása, marasztaló élettér biztosítása a megye lakosai számára. Specifikus célkitűzései a következők: 1. Fejlődő gazdaság: KKV-k és nemzetközi nagyvállalatok élénkülő vállalkozói aktivitása Jövőcentrikus, kreatív és tudásalapú gazdasági tevékenységek meghonosítása, megerősítése Ipari hagyományokon alapuló ágazatok megerősítése, hozzáadott érték növelése Helyi értékekre épülő, fejlődő, piacképes vidéki gazdaság Meglévő potenciálokra építő innovációs centrumok létrehozása, megerősítése 2. Aktív, kreatív, együttműködő társadalom Társadalmi depresszió kezelése, felkészülés a munkára

JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 10 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Elszegényedő társadalmi rétegek tudáshoz való hozzáférésének javítása A jövő iparágait és a hagyományos ágazatainkat támogató képzési rendszer Fiatalok elvándorlásának mérséklése Integrált térségi programok a szegénység és kirekesztettség kezelésére 3. Marasztaló élettér Egészséges, vonzó, emberközpontú, megfizethető lakó- és pihenő környezet Korszerű, elérhető intézményi struktúra és szolgáltatás-rendszer, egyenlőtlenségek csökkentése Modern, szolgáltatásokban bővelkedő városi élettér Közlekedési csomópontok gyors elérése Fokozódó környezetbiztonság A Cserhátalja és a Nyugat-Mátra Európában Helyi Vidékfejlesztési Stratégia A Cserhátalja LEADER Helyi Akciócsoportba a Pásztói járás összes települése és a Balassagyarmati járás egy települése tartozik. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatára 2011-ben került sor, majd 2013-ban módosították. Fő célkitűzései megfelelnek az országos és megyei szintű terveknek (a gazdaság fejlesztése, az életminőség javítása, a humán erőforrás fejlesztése, a turizmus fejlesztése). Pásztói kistérség területfejlesztési koncepció A Pásztói Kistérség Fejlesztési Programjában négy fő prioritás mentén kerültek megállapításra a feladatok: I. A helyi gazdaság fejlesztése II. A turizmus fejlesztése III. A humánerőforrás fejlesztése IV. A környezeti állapot javítása A prioritások megvalósítását 19 intézkedés szolgálja. I. A helyi gazdaság fejlesztése I.1. A kistérség iparterületeinek fejlesztése, piacképességük javítása I.2. Kistérségi menedzsmentszervezet létrehozása a fejlesztések koordinálására I.3. Térségi marketing-tevékenyég fejlesztése I.4. Korszerű agrár- és vidékfejlesztések megvalósítása, komplex fejlesztési programok kidolgozása és végrehajtása I.5. Az életképes kistérségi vállalkozások fejlesztése II. A kistérségi turizmus fejlesztése II.1. A kistérség turisztikai vonzerőinek elsősorban a Mátrához, Cserháthoz kötődő fejlesztése tématerületek meghatározása II.2. A turisztikai fogadókapacitás és háttér-infrastruktúra fejlesztése II.3. Komplex turisztikai programcsomagok kialakítása II.4. A turisztikai marketing fejlesztése III. Humánerőforrás fejlesztése III.1. A közoktatás és a közművelődés alapfeltételeinek megteremtése, fejlesztése III.2. Át- és továbbképzések, valamint a szakképzési rendszer fejlesztése III.3. A kistérségi hátrányos helyzetű roma népesség társadalmi integrációjának erősítése III.4. Az egészségügyi ellátás fejlesztése III.5. A sport és a rekreációs tevékenységek alapfeltételeinek megteremtése, fejlesztése IV. Környezeti állapot fejlesztése IV.1. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése IV.2. A szennyvízelvezetés és kezelés rendszereinek fejlesztése IV.3. Vízrendezés és vízkárelhárítás IV.4. A vezetékes- ivóvízellátás fejlesztése IV.5. A hulladékgazdálkodás feltételeinek megteremtése, hatékonyságának növelése Jobbágyi több intézkedés keretén belül említésre kerül a koncepcióban:

JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 11 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT II.1. A kistérség turisztikai vonzerőinek elsősorban a Mátrához, Cserháthoz kötődő fejlesztése tématerületek meghatározása A karakter szempontból lehatárolt területek közül Jobbágyi a kastélyok, kúriák, a vadászat és a horgászat térségéhez tartozik, amely a Pásztói kistérség déli, ellaposodó domborzatú területét érinti. III.3. A kistérségi hátrányos helyzetű roma népesség társadalmi integrációjának erősítése Jobbágyi területén a roma kisebbség száma és aránya jelentős, a fiatalabb korosztályokban pedig meghatározó. A fejlesztési koncepció célja a Jobbágyin és a hozzá hasonló településeken a cigány lakosság társadalmi, gazdasági életesélyeinek növelése, és a társadalmi sokszínűség megőrzése, amelyet a területfejlesztési program többi intézkedése is (pl.: munkahelyteremtés, iparterületek fejlesztése, mezőgazdaság fejlesztése, képzés, átképzés, stb.) elősegít. IV.2. A szennyvízelvezetés és -kezelés rendszereinek fejlesztése Jobbágyi településén ez az intézkedés a hagyományos szennyvízkezelés objektumainak kiépítésével és szennyvízkezelési-társulások létrehozásával valósítható meg. A gazdaságosság, valamint a forrásszerző pályázatokon való sikeresebb indulás reményében, a hagyományos közcsatorna-hálózatot és a hozzá kapcsolódó szennyvíztisztító-telep kiépítését a kistérség néhány települése összefogás keretében együttműködve, közös projektek megvalósításával, szennyvízkezelési-társulások létrehozásával kell, hogy végrehajtsa. IV.4. A vezetékes ivóvízellátás fejlesztése A kistérség települései közül többek között Jobbágyin figyelhető meg a belső vezetékes ivóvízhálózatának leromlott állapota. Jobbágyin a vezetékek és más kiegészítő rendszerelemek, illetve berendezések rendkívül rossz műszaki állapota miatt a teljes hálózat rekonstrukciója indokolt. A Pásztói Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programja (2004) A kistérség vidékfejlesztési programja hosszú távú általános célkitűzése a lakosság életminőségének javítása, speciális célkitűzése a kistérség jövedelmi szintjének javítása. A célokhoz kapcsolódóan négy prioritást fogalmaz meg: Mezőgazdasági szektor versenyképességének javítása Vidéki infrastruktúrafejlesztés Emberi erőforrás fejlesztés Környezet és egészségügyi állapot javítása A célkitűzések megvalósulását az alábbi alprogramok szolgálják: Mezőgazdasági beruházások támogatása Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése Környezetterhelés csökkentése, infrastruktúra fejlesztése Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása Falufejlesztés és felújítás, a vidéki tárgyi és szellemi örökségek védelme és megőrzése Foglalkoztatás fejlesztése, diverzifikált jövedelemszerzés Turisztikai potenciál erősítése 2.2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ELŐÍRÁSAI 2.2.1. 2003. ÉVI XXVI. TÖRVÉNY AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVRŐL (OTRT) 1 A törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-, infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezésével összhangban kell kialakítani. Az összhang megteremtése érdekében a különböző szintű (országos, megyei, települési) területrendezési tervek készítésénél az OTRT egymásra épülő területfelhasználási kategória rendszert hozott létre. Így az országos területfelhasználási kategóriák 1 Módosítva a 2008. évi L törvénnyel

JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 12 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT területén kiemelt térségi, illetve megyei területfelhasználási kategóriákat, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák területén az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályban (OTÉK - 253/1997. /XII.20/ Korm. rendelet) meghatározott települési területfelhasználási egységeket lehet kijelölni. Ezáltal az OTRT lehetővé teszi azt, hogy az országos övezetek határai a térségi, a megyei és a települési szintű területrendezési tervekben pontosíthatók legyenek. (OTRT 1-4.) A törvény szellemének megfelelően a jogalkotó létrehozta az országos térségi területfelhasználási kategóriákat (OTRT 5..) és megalkotta a rájuk vonatkozó szabályokat (OTRT 6..). Az országos területfelhasználási kategóriák: a) legalább 1000 ha területű térségek: erdőgazdálkodási térség, mezőgazdasági térség, vegyes területfelhasználású térség, települési térség; b) területi korlát nélkül ábrázolt térségek: vízgazdálkodási térség, építmények által igénybe vett térség, települési térség. Az OTRT Szerkezeti Terve Jobbágyi közigazgatási területén a következő területfelhasználási kategóriákat határozza meg: Erdőgazdálkodási térség: Jobbágyi külterületének keleti részét a szerkezeti terv erdőgazdálkodási térségként határozza meg. Az OTRT 6.. (1) bekezdésének a) pontja alapján az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%- ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részén - a városi ranggal rendelkező települések kivételével - városias települési térség nem jelölhető ki. Mezőgazdasági térség: Jobbágyi külterületének legnagyobb részét az OTRT mezőgazdasági térségként jelölte ki. Az OTRT 6.. (1) bekezdésének b) pontja alapján a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részén - a városi ranggal rendelkező települések kivételével - városias települési térség nem jelölhető ki. Települési térség: A területfelhasználási kategória a település jelenlegi nyugati belterületére terjed ki. Az OTRT 6.. (1) bekezdésének d) pontja alapján a települési térséget legalább 75%-ban városias és hagyományosan vidéki települési térség kategóriába kell sorolni. Vízgazdálkodási térség: A szerkezeti terv a Zagyvát vízgazdálkodási területként jelöli. Az OTRT 6.. (1) bekezdésének e) pontja alapján a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki. Építmények által igénybevett térség: A szerkezeti terv a 21-es gyorsforgalmi utat (Hatvan-Somoskőújfalu), a település főbb útjait, a községen áthaladó, Hatvan-Somoskőújfalu vasútvonal területét, valamint az országos kerékpárút törzshálózatba tartozó Hatvan-Salgótarján kerékpárút községen áthaladó részét sorolja ebbe a térségbe. Az OTRT 6.. (1) bekezdésének f) pontja alapján az építmények által igénybevett térség más térségi területfelhasználási kategóriába nem sorolható. A módosított 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről meghatározza az ország egyes térségeinek területfelhasználási feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére.

JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 13 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Az országos területfelhasználási térségeken belül az OTRT 12.. (1) bekezdésében az alábbi térségi övezeteket hozta létre és megalkotta a rájuk vonatkozó szabályokat (OTRT 13.. 16..): országos ökológiai hálózat, kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület, országos jelentőségű tájképvédelmi terület, kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület, kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület, felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe, ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület, együtt tervezhető térségek, kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület. Az OTrT övezetei közül Jobbágyi területét az alábbiak érintik: országos ökológiai hálózat, kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete. Jobbágyi közigazgatási területén az OTRT által meghatározott országos térségi övezetek közül az alábbi öveztek találhatók: Országos ökológia hálózat övezete Jobbágyi területén a Nagy-Hársas-hegy nagy része, a Zagyva folyó menti területek, a 21-es út északi szakasza és a Zagyva folyó közötti terület, valamint a Szuha-patak menti területek képezik az ökológiai hálózat részét. 13. (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások

JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 14 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT alkalmazásával lehet. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Jobbágyi területén a Nagy-Hársas-hegy északi, északkeleti és déli részén több kisebb erdőfolt, valamint a 21-es út nyugati oldalán egy kisebb terület tartozik ebbe az övezetbe. 13/B. (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. 2.2.2. NÓGRÁD MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE 42/2011. (XI. 22.) önkormányzati rendelettel jóváhagyva (Tervező: VÁTI Nonprofit Kft.) A megye szerkezeti terve meghatározza a megyei területfelhasználás rendszerét, a településrendszer térbeli rendjét, a műszaki infrastrukturális hálózatok és építmények helyét, valamint ezek összefüggéseit. A 2011-ben módosított Megyei területrendezési terv az Országos Területrendezési Tervvel összhangban készült. A rendelet célja a megye területén érintett települési önkormányzatok, szakmai, gazdasági, társadalmi szervezetek egyetértésével a területrendezési tervben foglaltaknak megfelelően a területrendezés alapvető feladatainak és szabályainak megállapítása, a megye egyes térségeiben a területfelhasználás feltételeinek és a műszaki infrastrukturális hálózatok térbeli rendjének meghatározása, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti és kulturális adottságok megőrzésére és védelmére. A megye térségi szerkezeti tervében ábrázolt térségi területfelhasználási elemeket az Országos Területrendezési Tervben meghatározott területfelhasználási kategóriák alkotják. a) erdőgazdálkodási térség, b) mezőgazdasági térség, c) vegyes területfelhasználási térség, d) városias települési térség, e) hagyományosan vidéki települési térség, f) vízgazdálkodási térség, g) építmények által igénybe vett térség.

JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 15 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT A megye szerkezeti terve Jobbágyi területén mezőgazdasági térséget, erdőgazdálkodási térséget és városias települési térséget jelöl. Mezőgazdasági térség: A mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki. A terv Jobbágyi területén a 21-es úttól nyugatra fekvő külterületi részeket, az egykori zártkert területét, a keleti belterülettől északra fekvő területet, valamint a 21-es út és a Zagyva közötti területet sorolja ebbe az térségbe. Erdőgazdálkodási térség: Az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A terv a település kelti és északi részén fekvő erdőterületeket, valamint a Zagyva és a vasút közti terület északi részét sorolja ebbe a térségbe. Városias települési térség: A városias települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható. A terv ebbe a térségbe sorolja a település két belterületét, valamint a Zagyva és a vasút közötti terület déli részét és annak környezetét. A település területén a megyei terv az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények közül a 21. sz. gyorsforgalmi utat, a 2129 sz. és a 24104 sz. főutat, a vasút nyomvonalát, és az országos kerékpárút törzshálózat nyomvonalát ábrázolja. Országos jelentőségű építmények közül árvízvédelmi fővonalat ábrázol még a terv a Zagyva déli szakasza mentén mindkét oldalon. A terven ábrázolt főút a honvédségi területen is átvezet, ám ezen a területen az átjárás jelenleg nem engedélyezett, közút nem halad keresztül a területen. A térségi jelentőségű infrastruktúra-hálózati elemek közül mellékutat, térségi kerékpárút-hálózat elemét, 120 kv-os elosztóhálózatot és térségi szénhidrogén szállítóvezetéket ábrázol a terv a település területén. A megyei terv által meghatározott térségi övezetek lehatárolását a rendelet mellékletét képező tervlapok tartalmazzák. A térségi övezetek közül Jobbágyi területét az Országos Ökológiai Hálózat Magterület és Ökológiai folyosó övezete, a Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete, a

JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 16 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete, a Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, az Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete és a Vízeróziónak kitett terület övezete érinti. A térségi övezetek közül az alábbiak érintik Jobbágyi közigazgatási területét: Országos Ökológiai Hálózat Ökológiai folyosó övezete Az övezetbe a Zagyva folyó menti területek, a település dél-nyugati határán a Szuha-patak menti területek tartoznak, valamint a település keleti határán egy kisebb terület, amely a Szücsi közigazgatási területén folyó Ágói-patak körüli ökológiai folyosó területhez tartozik. 18. (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúrahálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Országos Ökológiai Hálózat Magterület övezete Az övezetbe a Nagy-Hársas-hegy területe tartozik. 17. (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos

JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 17 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúrahálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében elő kell írni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok és építmények megőrzését és ezek követelményeit. (6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Az övezetbe a Nagy-Hársas-hegy erdőterületeinek egy része tartozik. Az Országos Területrendezési Terven kiváló termőhelyi adottságú erdőként ábrázolt 21-es út menti erdőfoltot a megyei terv nem jelöli kiváló termőhelyi adottságú erdőként. 13/B. (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete Az övezetbe a közigazgatási terület déli részén található hulladéklerakó tartozik. 20. A térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetben a roncsolt felületek újrahasznosítása, a tájrendezés az érintett települések egymással összehangolt településrendezési eszközeiben meghatározott újrahasznosítási cél alapján történhet.

JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 18 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Az övezetbe Jobbágyi közigazgatási területének északkeleti és keleti része, valamint a Szuha-patak menti területek tartoznak. 21. (1) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá a helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, ami a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetnek vagy övezetnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (4) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni. (5) A településszerkezeti tervben, a szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a tájképi értéket képező kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területeket, az ökológiai hálózat területeit, az országos és a helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket, azok környezetét, valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket tartalmazza.

JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 19 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Vízeróziónak kitett terület övezete Az övezetbe tartozik a település teljes közigazgatási területe. 26. Vízeróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések településszerkezeti tervében, és a helyi építési szabályzatban olyan építési övezeti, övezeti előírást kell meghatározni, amely a vízerózió mértékét csökkenti. Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete Az övezetbe tartozik a település közigazgatási területének nyugati részén, a Nagy-Hársas-hegy lábánál fekvő erdőterületek egy része. 19/A. Az övezetbe tartozó területeken beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.

JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 20 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 2.3. SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK VONATKOZÓ ELŐÍRÁSAI A szomszédos települések hatályos településrendezési tervei többségében nem tartalmaznak Jobbágyit jelentősen befolyásoló fejlesztési szándékokat illetve korlátozásokat. Kivételt jelent ezalól a tervezett 21. sz. főút négynyomúsítása, melynek nyomvonala egyaránt érinti a szomszédos Szurdokpüspöki, Zagyvaszántó és Apc településeket. A szomszédos települések településrendezési tervein az új nyomvonal átvezetésre került. 2.4. HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK 2.4.1. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK A település nem rendelkezik településfejlesztési koncepcióval. 2.5. HATÁLYOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Jobbágyi Településrendezési terv Tervező: Nógrádterv Kft. Felelős tervező: Sugár Gizella Jóváhagyás: 2004. A községre 2004-ben készült új, OTÉK alapú településrendezési terv, amely településszerkezeti tervből, belterületi szabályozási tervből, külterület szabályozási tervből, zártkert szabályozási tervből és helyi építési szabályzatból áll. A településrendezési terv áttanulmányozása során hiányosságok voltak észlelhetők benne, amelyek a készítése óta eltelt jogszabályi változások, szakmai módszertani változásokból adódtak, így szükségessé vált a terv módosítása. Jobbágyi sajátos településszerkezettel rendelkezik: két belterülete van, amelyeket egy - a terv készítésének idején 24103 számmal jelzett - bekötőút kötött össze, amely jelenleg a 2405 j. országos mellékút. A hatályos rendezési terv jelentős lakóterületi fejlesztéseket céloz meg a belterület határának kibővítésével. A fejlesztések során mintegy 21 ha új lakóterület került kijelölésre. Az újonnan kijelölt lakóterületek többsége falusias lakóterület besorolásba került, kivétel ez alól a település nyugati részén elhelyezkedő 5 ha-os terület, amely tartalék lakóterület besorolású. A lakóterületi fejlesztési területek nagy része a hatályos terv készítése óta eltelt időszakban nem került felhasználásra. Önálló településközpont terület nem található a településen, a falu központi részeit településközpont vegyes/falusias illetve kisvárosias lakóövezetbe sorolja a terv. Ezekbe az övezetekben található a polgármesteri hivatal, az orvosi rendelő, a faluház, a templom és a lakótelep környezete. A terv Jobbágyi területén az alábbi beépítésre szánt övezeteket különbözteti meg: - Falusias lakóterület - Kisvárosias lakóterület - Településközponti vegyes terület - Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület - Ipari gazdasági terület - Különleges terület (temető) - Különleges terület (sportterület) - Különleges terület (szeméttelep) - Különleges terület (honvédségi) A település helyi építési szabályzata a lakóterületeken oldalhatáron-, illetve szabadonálló beépítést szabályoz 4,5 m-es valamint kialakult építménymagassággal. A telkek nagyságát 300 illetve 1200 m 2 - ben határozta meg. A település központi funkciókkal rendelkező területeit településközponti vegyes területként jelölték ki, amelyek egyben falusias vagy kisvárosias lakóterületek is (Vt/Lf és Vt/Lk). Ezekben az övezetekben oldalhatáron- és szabadonálló, valamint zártsorú beépítés lehetséges. A kialakítható legkisebb telekméretet 1400 és 600 m 2 között határozta meg, a maximális építménymagasság minden esetben a kialakult.