RÉSZLETES FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében megvalósuló Központosított Kormányzati Informatikai Rendszer kiterjesztése (KKIR2) című kiemelt projekt támogatásához Kódszám: EKOP-1.1.4 1
Tartalom A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE... 3 A1. ALAPVETŐ CÉL ÉS HÁTTÉR INFORMÁCIÓ... 3 A2. RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ FORRÁS... 10 A3. TÁMOGATHATÓ PROJEKTJAVASLATOK SZÁMA... 10 B. PROJEKTGAZDÁK KÖRE... 10 B1. JOGI FORMA... 10 B2. KIZÁRÓ OKOK... 10 C. A PROJEKTJAVASLAT TARTALMA... 11 C1. TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK KÖRE... 11 C2. NEM TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK KÖRE... 11 C3. ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK KÖRE... 11 C4. NEM ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK KÖRE... 21 C5. PROJEKT TERÜLETI KORLÁTOZÁSA... 22 C6. A PROJEKT MEGKEZDÉSE... 22 C7. A PROJEKT BEFEJEZÉSE ÉS A PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁS VÉGSŐ HATÁRIDEJE... 23 C8. FENNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG... 23 C9. EGYÉB KORLÁTOZÁSOK A PROJEKT TARTALMÁVAL KAPCSOLATBAN... 24 D. PÉNZÜGYI FELTÉTELEK... 24 D1. TÁMOGATÁS FORMÁJA... 24 D2. TÁMOGATÁS MÉRTÉKE... 25 D3. TÁMOGATÁS ÖSSZEGE... 26 D4. ELŐLEG IGÉNYLÉSE... 26 D5. BIZTOSÍTÉKOK KÖRE... 26 D6. EGYÉB FELTÉTELEK... 27 E. KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK... 31 E1. MONITORING MUTATÓK... 32 E2. HORIZONTÁLIS SZEMPONTOK... 35 F. ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK... 37 F1. A TÁMOGATÁSI KONSTRUKCIÓ MEGSZÜNTETÉSE, FELFÜGGESZTÉSE... 37 F2. A PROJEKTJAVASLATOK BENYÚJTÁSÁNAK MÓDJA, HELYE ÉS HATÁRIDEJE... 38 F3. A PROJEKTJAVASLAT BENYÚJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS GYAKORLATI TUDNIVALÓK... 39 F4. A PROJEKTKIVÁLASZTÁS FOLYAMATÁNAK BEMUTATÁSA (ELJÁRÁSREND)... 40 F5. KIFOGÁS... 49 F6. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK/KÖZJOGI SZERVEZETSZABÁLYOZÓ ESZKÖZÖK LISTÁJA... 50 F7. FOGALOMJEGYZÉK... 51 2
A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE A Részletes felhívás és útmutató elválaszthatatlan része a Projekt Adatlap, ezek együtt tartalmazzák a pályázáshoz szükséges összes feltételt. Egyéb, a Részletes felhívás és útmutatóban nem szabályozott kérdésben a vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. A legfontosabb irányadó jogszabályok megtalálhatóak jelen útmutató F6. pontjában. A1. Alapvető cél és háttér információ Előzmények A Kormány Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011 2013. évekre szóló akciótervének módosításáról, az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2009-2010. évekre szóló akciótervében szereplő egy konstrukció címének és szakmai tartalmának módosításáról, valamint kiemelt projektek nevesítésének módosításáról, az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programmal összefüggő tartalék támogatási konstrukcióról szóló 1472/2013. (VII.24.) számú Korm. határozatában jelen konstrukciót kiemelt projektként nevesítette. Az 1626/2013. (IX.5.) Korm. határozat és a 1063/2014. (II. 18.) Korm. határozat, valamint az 1177/2014. (III.26.) Korm. határozat alapján a Kormány döntött a konstrukció keretének emeléséről. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az így kapott felhatalmazás alapján bocsátja ki az útmutatót. Háttér Magyarországon a központi közigazgatás szolgáltatásainak eredményességéért és működési hatékonyságának növeléséért jelenleg fut a Központosított Kormányzati Informatikai Rendszer kifejlesztése (KKIR) projekt, amely az EKOP-3.1.2.10-2011-2011-0001 projektjeként került nevesítésre. A projekt a központi közigazgatásban dolgozók, a minisztériumi ellátotti kör tekintetében elvégzi azon feladatokat, amelyek az informatikai alaprendszerek központosítását és az ezt kiszolgáló IT infrastruktúra rendszer fejlesztését célozzák. A KKIR projekt befejezésének tervezett ideje 2013. 08. 31. A rendszer továbbfejlesztési igénye már a jelenlegi projekt végrehajtása során is jelentkezik. A 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatások körét, melynek ellátására a Nemzeti Infokommunikációs Zrt.-t (NISZ) jelöli ki. A rendelet alapján az ellátásba a szolgáltatások igénybevételére elsődlegesen kötelezett központi közigazgatási szerveken kívül, a NISZszel kötendő egyedi szolgáltatási megállapodással további szervek is beléphetnek, s ezek a rendelet módosításával bekerülnek a kijelölési körbe. Ezzel a NISZ az informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatások tekintetében a teljes közigazgatás potenciális kiszolgálójává lépett elő. Az ellátotti kör bővítését jelentősen befolyásolja több jogszabály: - A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény, - A járások kialakításáról, és az ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény, - A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII.21.) Kormányrendelet, - A járási (fővárosi és kerületi) hivatalokról szóló 2018/2012 (VIII. 13.) Korm. rendelet. A jogszabályokban megfogalmazottak szerint a Kormány döntött a járási hivatalok létrehozásáról és a járási székhely, település kijelöléséről, illetve a Kormányablakok számáról és ellátandó feladataikról. Ennek megfelelően 2013. január 1-től összesen 198 3
járás jön létre (175+23 kerületi). 2013 októberétől kezdődően pedig a Kormányablakok hálózata jelentősen bővülni fog. A 2012. április 1-től új tartalommal hatályos Ket. (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény) és annak végrehajtási rendeletei új alapokra helyezik az elektronikus közigazgatás működési modelljét. Az új szabályozás felváltja az egyetlen szolgáltatóra, a Központi Rendszerre (KR) épülő megoldást, és bevezeti a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás (SZEÜSZ) fogalmát. Az új modellben a NISZ továbbra is meghatározó szolgáltatói szerepet tölt be, ennek megfelelően, a felhasználói igényeknek és a gyorsan változó, átalakuló technológiai környezetnek megfelelve, meglévő szolgáltatásainak továbbfejlesztését tűzi ki célul. A KR keretein belül, a jó és hatékony állam működéséhez elengedhetetlen elektronikus hírközlési szolgáltatások minél optimálisabb kihasználására és a költséghatékonyan működtetett adat- és hangkommunikációs szolgáltatások igénybevétele jött létre a központi közigazgatási szervek, valamint a felügyeletük alá tartozó intézmények, illetve a regionális közigazgatási, szakigazgatási- és hatósági szervek működésének támogatására a korábbi Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG). Az EKG az intézmények hatékony kommunikációját támogatta az elektronikus hírközlési eszközök folyamatos modernizációjával. 2011 során a Nemzeti Hálózatfejlesztési Projekt (NHP) működésének eredményeképpen kiépült a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG), amely az EKG által ellátott közel 2000 intézményi végpont (telephely) helyett 2012 közepén már 2600 végpont kiszolgálását végzi. Az NTG révén a kormányzati és közigazgatási intézmények minden eddiginél több telephelye vált elérhetővé a nagy biztonságú elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal. A 346/2010 (XII. 28.) kormányrendelet értelmében a NISZ a kormányzati célú hálózatok működtetője. A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program átfogó feladatai között jelenik meg az elektronikus közigazgatás kiterjesztése. Az e-közigazgatás 8. beavatkozási területe az Informatika a közigazgatási kommunikációban és tájékozódásban, amelyben a Bejárható Magyarország digitális szabadidőtérkép létrehozása is szerepel. Az MTA WIGNER Fizikai Kutatóközpont CERN@Wigner Projektje keretében létrejött Wigner Adatközpont (1125/2012. (IV. 25.) Korm. határozat) szabad kapacitásának hasznosításáról a 1199/2013. (IV. 11.) kormányhatározat rendelkezik. Ennek alapján az Adatközpont nemcsak az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet részére nyújt IT hoszting szolgáltatást, hanem az egyik gépteremben a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. eszközei is telepítésre kerültek. Az Adatközpont rendelkezésre álló teljes tartalékolt villamos-energia betáplálási kapacitása jelenleg 5 MVA, amely értéket a projekt keretében 8 MVA-ra kívánunk bővíteni. A fenti betáplálás-bővítés hozzájárul az Adatközpont üzembiztonságának növeléséhez, és ezen keresztül a géptermekben elhelyezett eszközök rendelkezésre állásának továbbjavításához. Elvárt eredmények 1. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) által üzemeltetett kb. 380 okmányirodai- és Kormányablak telephelyen dolgozó, 3300 felhasználó bevonása a központosított kormányzati infokommunikációs ellátásba. A részükre történő korszerű munkaállomások (desktopok), nyomtatók, illetve hálózati eszközök beszerzése és üzembe helyezése az informatikai működtetési költségek csökkentését, illetve munkavégzési hatékonyság javítását eredményezi. Az infokommunikációs ellátás fejlesztésében szereplő desktopok beszerzésével emelkedik a felhasználói munkaállomások műveleti sebessége, illetve a meghibásodások miatt kieső 4
munkaidő drasztikusan csökken. A projekt emellett vállalja, hogy a működésüket megkezdő járási kormányhivatalok munkájának támogatására, nem teljes körűen, de IT berendezések biztosítását (PC-k üzembe helyezését) is elvégzi. A jelenlegi ellátotti kör három minisztériumában bevezetésre kerülő központi nyomtató struktúra és nyomatmenedzsment rendszer a nyomtatási sebességek növelését, és a tudatos nyomatkészítés révén a nyomatszám csökkenésével és az olcsóbb nyomatok előállításával jelentős költségmegtakarítást eredményez. A konszolidált nyomatmenedzsment rendszert ezt követően kiterjesztik a Cégbíróságokra is. Egy magas működési költséggel fenntartott gépteremben (Szilágyi Erzsébet fasor) működő eszközök nagy részének korszerű gépterembe történő költöztetésével jelentős költségmegtakarítás érhető el. A kiváltott géptermi telephely távközlési elérésének az új géptermi helyszínre történő átforgatása megalapozza további berendezések későbbi, modern gépterembe való telepítését is. Az ellátotti körben működő 500-nál is több alkalmazás feltérképezésével beazonosíthatók azok a beavatkozási pontok, ahol alkalmazások kiváltására és konszolidálására kerülhet sor, ami költségcsökkentést segíthet elő. Az ellátotti körbe tartozó Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság portálfejlesztése, a továbbfejlesztés eredményeképpen korszerű, adatbázis szerkezetében megújított Hatályosító Rendszer, valamint a jogalkotási folyamatot informatikailag támogató jogszabálykövető- és szerkesztő, az ún. Előhatályosító Rendszer fejlesztése is megtörténik a projekt keretében. A IM ágazati rendszereinek hardver oldali bővítése is cél a projektben, amivel a közigazgatás megnövekedett központi informatikai infrastruktúra elemeinek műveleti sebessége javítható. Mindezen túl, a költségvetési intézmények számára az egységes fejezeti könyvelési szolgáltatást megvalósító IKMFI rendszer új működési alapokra helyezése is cél, amivel a rendszer felhasználók bővebb köre számára lesz elérhető. A projekt során jelentősen megerősítik a központosított kormányzati informatikai ellátásban részt vevők számára nyújtott informatikai biztonsági keretrendszert. Ennek keretében létrejön az a központosított kormányzati informatikai szolgáltatásban ellátottak számára 2010-től folyamatosan kifejlesztett informatikai környezet, az Egységes Infrastruktúra, valamint a Központi Rendszer biztonságos működését támogató komplex naplózó és naplóelemző megoldás. 2. A Ket. által előírt új elektronikus közigazgatási szolgáltatási modellhez illeszkedő Személyre szabott Ügyintézési Felület alapjainak kialakítását támogatja a korábbi Központ Rendszer erőforrásain létrejövő Kormányzati SOA 1 (dokumentum-továbbítás és címtár szolgáltatás), illetve a szakrendszerekhez kapcsolódó mobil hozzáférési lehetőség. A projekt ezen kívül a Ket. által előírt SZEÜSZ-ök közül kifejleszti az elektronikus aláírás ellenőrzési szolgáltatást, a központi érkeztetési ügynök (KÉÜ) és központi kézbesítési ügynök (KKÜ) szolgáltatásokat, valamint elősegíti az elektronikus dokumentumtárolási szolgáltatást kialakítását. 3. A kormányzati vezetékes telefónián belül a hangszolgáltatások konszolidációjának célja, hogy az NTG hálózatra csatlakozott azon intézmények, amelyek már egyirányúként használják a központi hangkapcsoló (SSW IP) telefonrendszert, kétirányúsításra kerüljenek, valamint azon intézmények, amelyek még nem használják, kétirányúként költséghatékonyan felcsatlakoztatásra kerüljenek. Emellett cél, hogy az alközponti szolgáltatások fokozatosan átvételre kerüljenek. A fejlesztés kétfajta módszerrel történik. Az egyik módszer azoknak a telephelyi távbeszélő rendszereknek a fejlesztése, ahol már IP platformon üzemelő távbeszélő rendszer működik. Ezekben az esetekben a meglévő IP platform modernizációját célozza. A projekt ezt a feladatot elvégzi. A másik fejlesztési 1 SOA: Service oriented architecture. Olyan rendszerarchitektúra, amely a felhasználók számára a szolgáltatások igénybevételét a leginkább teljes és egyszerű módon látja el. 5
mód az IP Centrex megoldás kiépítése, ami azokon a telephelyeken valósul meg, ahol még nincs IP-alapú hangszolgáltatás. Az IP Centrex kiépítése nem tárgya a projektnek. A projektben emellett a távközlési infrastruktúra biztonsági feltételeit is javítják. Általánosságban elmondható, hogy a projekt során telepített új berendezések működése kiszámíthatóbb, stabilabb lesz, ezért a működés biztonsági jellemzőik is javulnak. 4. A kormányzati informatikai- és elektronikus hírközlési szolgáltatások szolgáltatásmenedzsmentjének fejlesztése, az ügyfélkiszolgálás hatékonyságának javítása, hatékony eszközazonosító és eszköz-nyilvántartási rendszer kiépítése, a felhasznált kormányzati célú hálózatok monitorozásának és a szolgáltatások üzemviteli folyamatainak támogatásához szükséges rendszerek fejlesztése eredményeképp szignifikáns hatékonyságjavulás érhető el. Meghibásodások esetén csökken a reagálási idő, lerövidül az új igények teljesítéséhez szükséges minimális idő, magasabb rendelkezésre állás érhető el, továbbá az eszközpótlásra fordított költségek csökkenthetők. Jelenleg az eszköznyilvántartás hiányosságai miatt évente az eszközök jelentős részét szükséges pótolni. A nyilvántartás korszerűbb alapra helyezésével az arány csökkenthető. 5. A DSZT fejlesztés célja egy olyan térinformatikai szolgáltatás (digitális térkép) létrehozása, mely tartalmazza a hazai szabadidős tevékenységek és (közigazgatási)szolgáltatások adatbázisát, térképi megjelenítését (lovas és vízi jármódokra). A projekt eredményeképpen egy olyan állami digitális térinformatikai szolgáltatási rendszer jön létre, mely integráltan nyújtja a szabadidős tevékenységek kisegítő infrastruktúrájának adatait (ideértve a közigazgatási és egyéb idegenforgalmi szolgáltatások elérhetőségét), azaz segítséget nyújt komplex szabadidős tevékenységek tervezéséhez, a környező közigazgatási szolgáltatások eléréséhez is. Mindezt egy internetes felületen keresztül, amely kompatibilis napjaink elterjedt (desktop és mobil) böngészőivel. Részletes célok és módszerek A projekt négy fejlesztési területre koncentrál: C1: A kormányzati infokommunikációs ellátás infrastrukturális feltételeinek javítása A KEK KH kb. 380 telephelyén, ahol Kormányablakok létesülnek, 2013. július 1-től mintegy 3300 felhasználó számára várhatóan a központosított kormányzati infokommunikációs szolgáltató végzi a munkaállomások és a hálózati eszközök (nyomtatók, router-ek) üzemeltetését. Ezeken a telephelyeken nem a központosított ellátás eddigi általános szerződési feltételeinek megfelelően, attól eltérő módszertan mentén valósították meg a szolgáltatásokat, a minisztériumok számára nyújtott Egységes Infrastruktúra területi keretein pedig kívül esnek az adott telephelyek. A járási kormányhivatalok működésének támogatására is szükséges, hogy a projektben PC-k beszerzésére és üzembe helyezésére kerüljön sor. Mindebből kifolyólag, nagyszámú ellátott számára szükséges PC-ket beszerezni, az ellátási színvonalat homogenizálni, amit a projektben kitűzött legalább 5000 munkaállomás beszerzésével és üzembe helyezésével, illetve kb. 2000 nyomtató, telepítésével, valamint korszerű, a helyi távközlési hálózat (LAN) menedzselésére is alkalmas eszközök telepítésével lehetséges biztosítani. Négy minisztériumban (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Földművelésügyi Minisztérium és Nemzetgazdasági Minisztérium) és a Cégbíróságoknál a szükséges mértékben megtörténik a nyomtatók kiváltása és bevezetésre kerül egy nyomatmenedzsment rendszer. A projektben megtörténik egy magas működési költséggel fenntartott gépterem (Szilágyi Erzsébet fasor) részleges kivonása az 6
ellátásból. A működő berendezések modern géptermi környezetbe költöznek, megtörténik a gépterem távközlési elérésének az új géptermi helyszínre történő átforgatása is. A projekt keretében egy átfogó alkalmazás-felmérésre is sor kerül, ami alapján beazonosíthatók lesznek azok a hasonló funkcionalitású alkalmazások, amelyek egységes rendszerrel válthatók ki. A központi kormányzati informatikai ellátásban felhasznált, 500- nál is több alkalmazás működtetési költségei ezáltal csökkenthetők, átalakíthatók, lemondhatók egyes meglévő támogatási szerződések. A Központi Rendszer és a minisztériumi egységes infrastruktúra üzemeltetése nem rendelkezik egységes informatikai- és üzemeltetés biztonsági elemzési rendszerrel. E képesség nélkül jelenleg nem védhető ki a célzott alkalmazás és hálózati támadás. Fejlesztés célja az egyre kifinomultabb kibertéri támadások elleni védekezés. A komplex naplóelemző rendszertől az események korai felismerését, korrelációs események vizsgálatát és riasztását, az események hatásának pontos felmérésének képességét és hatékony kezelését várjuk. További cél, hogy felülvizsgálatra és konszolidálásra kerüljön a NISZ jelenlegi naplózási és naplóelemzési képessége abból a célból, hogy egy egységes, folyamatosan bővíthető és költséghatékonyan üzemeltethető rendszer alakuljon ki. A kialakított rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy a folyamatos monitorozáshoz bemenő adatokat szolgáltasson. A cél olyan központi komplex naplóelemző kialakítása, mely képes fogadni a naplóelemző rendszerrel nem rendelkező rendszerekből a naplóadatokat, illetve a naplóelemző rendszerrel rendelkező rendszerekből a meglévő naplóelemző kimeneteit. Az elektronikus közbeszerzés bevezetése érdekében a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság portálfejlesztése is megvalósul a projektben, ami a közbeszerzések lebonyolításának költségeit, valamint az átláthatóság biztosítását szolgálja. Mindez jelentős költséget takaríthat meg az állam számára. A KKIR2 projekten belül megvalósuló előhatályosító rendszer alprojekt, a minőségi jogalkotás támogatására egy olyan informatikai eszköz fejlesztését tűzte ki célul, amelynek segítségével a jogszabály-előkészítés és a jogszabály-alkotás folyamatában ellenőrizhető az új jogszabályok és különösen a módosító tartalmú rendelkezéseik jogrendbe való illeszkedése. Ennek egyik eszköze a jogalkotás hatékonyságát növelő ún. előhatályosító rendszer, amely egy egységes, megbízható, a hatályos jogszabályszövegeket megfelelő minőségben tartalmazó adatbázison alapul, és a jogszabályalkotást a kodifikáció oldaláról támogatva biztosítja a jogalkotás jobb minőségét, a megalkotott és módosított jogszabályok belső koherenciáját és a jogrendszer konzisztenciájának javítását. Így csökkenthető azon módosítások száma, amelyek korábbi kodifikációs hibák miatt szükségesek. Az alprojekt másik eleme az egységes adatbázis előállítását szolgáló hatályosító rendszer. A hatályosító rendszernek az a célja, hogy egyrészt a hivatalos lapokban kihirdetett jogszabályokból adatbázist szervezzen, másrészt a módosító tartalmú jogszabályok alapján bekövetkező változások átvezetéséhez szükséges munkafolyamatokat támogassa. Az alkalmazás ugyanakkor mind az adatok, mind a folyamatok tekintetében folyamatos visszacsatolást tud biztosítani a jogszabály-előkészítők számára, ezzel segítve a jogrend hibáinak folyamatos letisztulását és a konzisztencia fenntartását. Az IM ágazati szolgáltatásai jelenleg két, egymással nem egyenértékű telephelyen működnek. A minisztérium kiszolgáló parkja nagyrészt virtuális kiszolgálókból áll, melyeknek teljesítményét a lemezes adattárolók I/O műveleti sebessége határozza meg. Nagyobb I/O műveletekre képes középvállalati szintű lemezes adattároló rendszer 7
kiépítésével egyszerű, gyors, hatékony és a moduláris felépítésből adódóan gazdaságos üzemeltetés válik lehetővé. Az IKMFI rendszer jelenleg a Kincstár által biztosított géptermekben üzemel. A létrehozásakor tervezett 50 intézmény felhasználóinál lényegesen nagyobb intézményi, és felhasználói kör számára biztosítja a központi, egységes fejezeti könyvelési szolgáltatást. Folyamatos igény merül fel a költségvetési intézmények oldaláról a központi könyvelési rendszerhez való csatlakozásra, miközben a jelenlegi infrastruktúra mérete, üzemeltetési környezete, hardver és licenc erőforrásai már nem elegendőek a megnövekvő igények kiszolgálására. A rendszer ugyan több lépcsőben bővítésre került, azonban a várható közel 2000 új felhasználót jelentő további bővítés mindenképpen lényeges erőforrás növelést tesz szükségessé. A rendszer architektúrájából következően az új intézmények bekapcsolásának egy lehetséges módja, hogy a jelenlegi infrastruktúra bővítése helyett létrehoznak egy új, független rendszert, azért, hogy az új intézmények ehhez a rendszerhez csatlakozzanak. A jelenleg fejlesztett Kormányzati Felhő rendszerében lehetséges kialakítani az új intézményeket befogadó infrastruktúrát, és emellett fenntartani a Kincstár jelenlegi rendszerét. Az új rendszer kialakításánál fontos szempont, hogy az előkészítési munkák a felhő rendszer alapinfrastruktúrájának kialakítása után, a szükséges háromrétegű architektúra fejlesztésének véglegesítésével és tesztelésével együtt is lehetséges az új, közel 2000 felhasználót kiszolgáló rendszer implementációja 2013-ban. C2: Az új közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi törvény (Ket.), valamint a kapcsolódó végrehajtási rendeleteiben megfogalmazott feladatok ellátása, szükséges alkalmazásfejlesztések kivitelezése Az április 1-től új tartalommal hatályos Ket. (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény) és annak végrehajtási rendeletei új alapokra helyezik az elektronikus közigazgatás működési modelljét. Az új szabályozás felváltja az egyetlen szolgáltatóra, a KR-re épülő megoldást, és bevezeti a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás (SZEÜSZ) fogalmát. Az új jogszabályi környezetnek való megfelelés több kormányzati intézmény részére fejlesztési feladatot jelent, amiket célszerű a meglévő Központi Rendszer erőforrásainak figyelembe vételével és azok optimális felhasználásával megvalósítani, továbbá a megvalósításra hivatott projektek tartalmát is célszerű összehangolni. A felhasználói élmény növelését célzó fejlesztések elérése, valamint a gyors eredmények felmutatása érdekében a különböző fejlesztéseket célszerű a korábbi Központi Rendszer működő szolgáltatásaira alapozva összehangolni. A már meglévő személyes ügyfélkapu szolgáltatásra alapozva egy olyan közigazgatási origo/startlap módjára működő személyre szabható felületet kell kialakítani, ahonnan lehetséges több szakrendszer e- közigazgatási szolgáltatásának, valamint az új SZEÜSZ-öknek a meghívása. A Kormányzati SOA kialakítása nélkülözhetetlen a felhasználóbarát ügyintézés kialakítása szempontjából. E projekt egyik kiemelt célja a SOA-fejlesztés elemeként az állampolgári, valamint hivatali nyilvántartások moduljainak fejlesztése, szakrendszerek azonosításának megvalósítása, kompatibilitás biztosítása, adminisztratív feladatokra alkalmas, a különböző programok meghívását és elérését lehetővé tevő Enterprise Service Bus (továbbiakban ESB) modul kialakítása, és az üzenetküldő modul továbbfejlesztése. Az ún. ügynökszolgáltatások (KÉÜ, KKÜ) kialakítására a meglévő rendszer dokumentumtovábbító képességeinek jelentős fejlesztésére kerül sor az egységes dokumentum kezelési szolgáltatások megvalósításával. A projekt emellett a Ket. végrehajtási rendeletei által előírt feladatok közül a megvalósítja a kormányzati elektronikus aláírás ellenőrzési szolgáltatás kiépítését, elősegíti az elektronikus dokumentum-tárolás szolgáltatás felhasználóbarát kialakítását, 8
hozzájárul a hatóság és ügyfelek, illetve a mobiltelefonról igénybe vehető elérés megteremtésével (pl.: SOA ESB) támogatja az egyes szakrendszerbeli azonosítást és annak vezérlését. C3: A kormányzati infokommunikáció vezetékes távközlési szolgáltatásainak hatékonyabbá és korszerűbbé tétele, új funkciók kiépítése A központosított kormányzati infokommunikációs ellátásban a vezetékes telefónia fejlesztése során elsődleges cél az NTG-re csatlakozott intézmények vezetékes hangszolgáltatásának kétirányúsítása. Azokon a telephelyeken, ahol már jelenleg is IP platformon működő megoldásokat használnak fel, a meglévő rendszer további modernizációját célozza a projekt. Az érintett telephelyeken az IP alapú fax-szolgáltatás bevezetése, valamint a kétirányúsítás szintén megtörténik. A projektben megvalósul az internet-elérési tűzfal kapacitásának szükséges mértékben történő növelése is. Az ellátotti körben több, mint 10.000 IP képes telefon kerül kihelyezésre a projekt során. C4: A központosított infokommunikációs ellátás folyamatainak és támogatórendszereinek a fejlesztése A szolgáltatás- és ügyfélmenedzsment területén megtörténik a nyilvántartó szoftverek fejlesztése, az eszközmenedzsmentet támogató technika megújítása, egy korszerű eszköz-nyilvántartási rendszer kiépítése, valamint a felhasznált kormányzati célú hálózatok monitorozásának és a szolgáltatások üzemviteli folyamatainak támogatásához szükséges rendszerek fejlesztése is. Támogathatóság további feltételei A Központosított Kormányzati Informatikai Rendszer kiterjesztése című projektnek a tervezés és megvalósítás során szorosan együtt kell működnie a szolgáltatások kialakításában érintett, alábbiakban felsorolt projektekkel: - EKOP 2.1.15 Az integrált ügyfélszolgálatok interoperábilis informatikai infrastruktúrájának kialakítása - EKOP 2.2.4 Kormányzati intézmények telephelyein végberendezések modernizációja - EKOP 2.2.1 Kormányzati Adatközpont és IT értéknövelt szolgáltatások nyújtása (Kormányzati Felhő) - EKOP 2.3.8 Teljeskörű ügyfélazonosítás C5: A Kormány Bejárható Magyarország Programja szerint szükség van egy egységes információs rendszer bevezetésére (egységes állami szabadidős és turisztikai adatbázis létrehozására, kapcsolódó szolgáltatások elérhetőségének megteremtésére), mely cél eléréséhez elengedhetetlen a Bejárható Magyarország Program digitális térkép informatikai rendszerének megvalósítása. A projekt célja, hogy létrehozza a Bejárható Magyarország digitális szabadidős térkép szolgáltatást, mely a leendő felhasználóknak információt képes szolgáltatni az ország szabadidős tevékenységeiről, képességeiről, elérhető (közigazgatási) szolgáltatásokról, kereshetően és térképen megjeleníthetően (lovas és vízi jármódokra). Az egységes egészként működő rendszer egységes standardok szerinti adatokat tart nyilván, biztosítja a kapcsolódó szolgáltatások alkalmazását és így a felhasználói igények magas szintű kielégítését. 9
A projekt célja továbbá a Bejárható Magyarország Program keretében kialakítandó térinformatikai rendszerhez kapcsolódó egyéb tevékenységek megvalósítása (jogi környezet kialakítása; kommunikációs-marketing tevékenység) A2. Rendelkezésre álló forrás A támogatási konstrukció meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg legfeljebb 8 300 000 000 forint. Jelen projektjavaslati kiírás forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap, (az ESZA típusú tevékenységre pl. képzések lebonyolítására, átjárhatóságot biztosít legfeljebb a projekt elszámolható költségeinek 2 %-áig) és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. A3. Támogatható projektjavaslatok száma A konstrukció keretében legfeljebb egy kiemelt projekt kerül támogatásra. B. PROJEKTGAZDÁK KÖRE B1. Jogi forma Jelen támogatási konstrukció keretében Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vagy az általa vezetett konzorcium nyújthat be projektjavaslatot. A konzorciumba bevont tagoknak is meg kell felelniük az EKOP-ban meghatározott, lehetséges kedvezményezetti körnek. B2. Kizáró okok A támogatást igénylőnek, illetve konzorcium esetén bármely konzorciumi tagnak nem adható ki támogatói okirat és nem köthető támogatási szerződés azzal, illetve nem nyújtható támogatás annak, 1. aki az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 76. (1) bekezdésében foglaltak alapján a. a támogatott tevékenységhez szükséges jogerős hatósági engedélyekkel nem rendelkezik, b. a támogató által vagy jogszabályban meghatározott mértékű saját forrás nem áll rendelkezésére, továbbá azt nem igazolja vagy arról nem nyilatkozik az Ávr. 72. (3) bekezdés a) pontja szerint, c. a támogatási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott vagy ilyen nyilatkozatot tett, d. jogerős végzéssel elrendelt felszámolási, csőd-, végelszámolási vagy egyéb - a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott - eljárás alatt áll, e. a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Közpénztv.) 6. -a alapján nem részesíthető költségvetési támogatásban, f. jogszabályban vagy az Ávr. 72..-ban a támogatói okirat kiadásának vagy a támogatási szerződés megkötésének feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, dokumentumokat nem nyújtja be, vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja, vagy g. aki az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvény (a továbbiakban:áht.) 50. (1) bekezdésében meghatározott következő feltételeket nem teljesíti: 10
megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben foglalt közzétételi kötelezettségének eleget tett, és jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén átlátható szervezetnek minősül 2. nem biztosítható költségvetési támogatás annak, aki az előző években a támogató által azonos célra biztosított költségvetési támogatás felhasználásával jogszabályban vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben foglalt kötelezettségét megszegve még nem számolt el; 3. aki a Támogatói Okirat kibocsátásához/támogatási Szerződés feltételeként meghatározott a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 34. (2) bekezdésében meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, a dokumentumokat nem nyújtja be vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja; 4. aki esetében kezdeményezték a konzorcium vezetőjének vagy a konzorcium bármely tagjának szervezeti, vagyis jogutód nélküli megszüntetését; 5. akivel szemben az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata van érvényben; 6. akinek tevékenysége a hatályos környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg; 7. aki a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó munkáltató, aki a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést nem teljesíti, a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig támogatásban nem részesülhet, kivéve ha igazolja, hogy a béremeléssel érintett munkavállalók kétharmada vonatkozásában a munkabéremelést teljesítette. C. A PROJEKTJAVASLAT TARTALMA C1. Támogatható tevékenységek köre A projekt céljának megvalósítását szolgáló eszközbeszerzés, immateriális javak beszerzése, szakértői tanácsadás igénybevétele, projektmenedzsment, valamint egyes, a C3. pontban nevesített projekt megvalósításához kapcsolódó további tevékenységek. Az egyes tevékenységeken belül elszámolható költségeket részleteiben az útmutató C3. Elszámolható költségek köre pontja tartalmazza. C2. Nem támogatható tevékenységek köre Az útmutató C3. Elszámolható költségek köre pontjában foglaltakon kívül semmilyen más tevékenység, illetve költség nem támogatható, különös tekintettel a C4. Nem elszámolható költségek köre pontjában foglaltakra. C3. Elszámolható költségek köre Általános elszámolhatósági szabályok Amennyiben a kedvezményezett a projekt megvalósítása során felmerülő költségei vonatkozásában általános forgalmi adó levonására nem jogosult, akkor a támogatás számításának alapja a projekt ÁFÁ-val növelt, bruttó összköltsége, azaz a projekt költségvetését bruttó módon kell megterveznie. 11
Amennyiben a kedvezményezett adóalany, vagy még nem adóalany, de a pályázat alapján azzá válik és az általános forgalmi adó levonására jogosult, akkor a támogatás alapja a projekt levonható ÁFA nélkül számított nettó összköltsége. Csak olyan költségek számolhatóak el, amelyek megfelelnek a következő feltételeknek: - A kedvezményezetteknél ténylegesen felmerült költségek, fizikailag teljesített tehát valós munkára alapozottak, melyek teljesülése és jogalapjuk (szerződéssel, megrendelővel, közigazgatási határozattal stb.), számlával, bevallással egyéb hiteles számviteli vagy egyéb belső bizonylattal igazolhatóak (valós költség alapú elszámolás). - A felmerült költségeknek teljesítményarányosnak kell lenniük, s nem rögzíthetők sávos teljesítési küszöbök. - Közvetlenül kapcsolódnak a támogatott projekthez, hozzájárulnak a projekt céljainak eléréséhez, nélkülözhetetlenek annak elindításához és/vagy végrehajtásához és a projekt elfogadott költségvetésében, illetve annak hatályos módosításában betervezésre kerültek. - A költségszámítás alapjául szolgáló egységárak nem haladják meg a szokásos piaci árat (vagy a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésben rögzített árat, vagy az Irányító Hatóság által előzetesen meghatározott fajlagos mutatókat) A projekt költségvetésének megfelelően részletezettnek és ily módon ellenőrizhetőnek kell lenni ahhoz, hogy meghatározható legyen az elszámolható költség besorolása. A piaci árat meghaladó összeg nem minősül elszámolható költségnek, kivéve, ha a projektjavaslat elbírálásakor a Kormányrendelet alapján az igényelt támogatás csökkentésére került sor. Ebben az esetben az az összeg, amely az igényelt támogatás csökkentésének alapjául szolgált, elszámolható költség lehet, a szokásos piaci ár figyelembe vétele mellett. - Az akciótervben (vagy az operatív programban) meghatározott földrajzi területen a projekt végrehajtása érdekében merültek fel. - A költségek csak olyan mértékben számolhatók el, amilyen mértékben a támogatott projekthez kapcsolódnak, illetve amilyen mértékben annak célját szolgálják. - Az egyes költségek elszámolása alkalmával nem valósulhat meg kettős finanszírozás. - Csak olyan vállalkozói szerződések számolhatóak el, amelyek a projekt végrehajtáshoz feltétlenül szükségesek és arányos hozzá adott értéket képviselnek. - Nem számolhatóak el az olyan közvetítőkkel vagy tanácsadókkal kötött vállalkozói szerződés teljesítésével kapcsolatban felmerült költségek, amely szerződés (vagy annak módosítása) a kifizetést nem a tényleges teljesítéshez köti, nem teljesítményarányosan határozza meg. A ténylegesen felmerült és kiegyenlített költségeket a végső kedvezményezett a tevékenység, vagy a szolgáltatás tartalmára és valóságos értékére való hivatkozással részletes teljesítésigazolással támasztja alá. Nem számolható el az időarányos kifizetés és a rendelkezésre állás. - Az elszámolható személyi jellegű költség mértéke nem haladhatja meg az adott intézményben szokásos értéket, valamint igazodnia kell az alkalmazásban állók esetén a szokásos jövedelmi viszonyokhoz. - Az adott projektben elszámolható költségek körét az akcióterv, illetve a vonatkozó jogcím-rendelet alapján készített pályázati felhívás tartalmazza, és a költségek nem szerepelnek jogszabály/pályázati felhívás/jelen útmutató által nem elszámolhatónak minősített költségek között. - Az elszámolhatóság időszakában, és a támogatási szerződés szerint a projekt megvalósítására rendelkezésre álló időszakban merültek fel. - A projekt érdekében felmerült valós költségeket a kedvezményezett arányosítással számolja el. 12
- A projekt érdekében felmerült valósköltség-alapú elszámoláson túl, a kedvezményezett alkalmazza a Tanács Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet (28) pontjában (a továbbiakban: 1083/2006/EK tanácsi rendelet) hivatkozott hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét, nevezetesen a gazdaságosság, a hatékonyság és eredményesség elveivel összhangban. - Az egyes támogatható tevékenységekhez szorosan kapcsolódó elszámolható költségeket a projektjavaslat értékelése során a szakértők bírálják el, melyről az Irányító Hatóság vezetője dönt véglegesen. Az el nem számolható költségek semmilyen formában nem támogathatóak, mérlegelésükre nincs lehetőség. Az útmutató C3. pontjában feltüntetett elszámolható költségekkel kapcsolatos egyéb részletes feltételeket a www. magzrt.hu honlapon elérhető pénzügyi lebonyolításról szóló tájékoztató tartalmazza. A kedvezményezett kötelezettsége, hogy költséghatékonyan valósítsa meg a fejlesztést. A költséghatékonyság követelménye a szokásos piaci árak betartásán túl magában foglalja a nyilvános és diszkriminációmentes (köz)beszerzések lebonyolítását, a közbeszerzések és egyéb beszerzések során az eljárás típusához és tárgyához választott bírálati szempontrendszer alapján elérhető legelőnyösebb ajánlat elérésének a kötelezettségét, továbbá az indokolatlan költségek keletkeztetésétől való tartózkodást. Kizárólag a költséghatékonyan felhasznált forrás számolható el. A projektben az alábbi költségek az itt meghatározott mértékig számolhatók el: Előkészítési költségek Előkészítési költségek a teljes projekt elszámolható költségeinek legfeljebb 3 százalékáig számolhatók el. A 2012. január 1. után, a támogatási szerződésben rögzített projekt megkezdési időpontig felmerült előkészítési költségek számolhatóak el. Az előkészítés költségei között a külső harmadik fél által elvégzett vagy a projektgazda, illetve a konzorciumi tagok munkatársai által teljesített tevékenységek merülhetnek fel, amelyek a támogatott projekt előkészítéséhez közvetlenül kapcsolódnak: - projekt tervezéséhez, szakmai tartalmának előkészítéséhez kapcsolódó dokumentumok; - a projekt adatlap benyújtásához kapcsolódó dokumentumok készítése, projektmenedzsmenti feladatok (tekintettel a projekt menedzsment költségekre vonatkozó korlátra is, amely számításakor az előkészítés során végzett projektmenedzsment tevékenység költségét is figyelembe kell venni); - kötelező előzetes tanulmányok, szükségletfelmérés, helyzetfeltárás - műszaki tervek, engedélyezési dokumentumok elkészítésének költségei, és ezek hatósági díjának költségei; - közbeszerzés előkészítési tevékenységei (közbeszerzési szakértő díja, hirdetési/hirdetményi költségek, ajánlati/ajánlattételi felhívás elkészítésének költségei, közbeszerzés eredményeként megkötendő szerződések előkészítése), és - előkészítéshez kapcsolódó egyéb szakértői, jogi tanácsadás. Előkészítési költségeken belül elszámolható: - bruttó munkabér, személyi jellegű egyéb kifizetés és bérjárulékai, illetve a projektgazda belső szabályzatában foglalt egyéb juttatások, annak adóvonzatával együtt, és 13
- külső harmadik fél megbízási szerződés keretében történő munkavégzése esetén felmerülő személy jellegű költségei vagy a szolgáltatás igénybevételének költsége. Az előkészítési feladatokat ellátó munkatársak személy jellegű költségeinek alapja lehet munkaszerződés (kinevezés), megbízási szerződés, célfeladat kiírás, megállapodás többletmunka elvégzéséről, közalkalmazottak esetén megállapodás többletfeladat elvégzéséről. Az elszámolt érték nem haladhatja meg a piaci értéket, és igazodnia kell az érintett szervezeten belüli bérviszonyokhoz. Amennyiben a munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló munkaidejének csak egy részében foglalkozik a projekttel, a személy jellegű költségeknek csak ténylegesen a projektre fordított arányos része számolható el (munkaidő kimutatás alapján). A költségeket úgy kell alátámasztani, ami lehetővé teszi a tevékenység megvalósításában részt vevő szervezet tényleges költségeinek azonosítását. A jutalom nem elszámolható. Amennyiben a szervezet rendelkezik az előírt kötelezően adandó juttatásokon felül további adható juttatásokról, úgy legkésőbb az első (személy jellegű költségek elszámolását tartalmazó) kifizetési igénylés benyújtásával egyidejűleg a Közreműködő Szervezet részére be kell nyújtani a szervezet béren kívüli juttatásokra vonatkozó belső szabályzatát, közte a cafetéria szabályzatát. Előkészítési költség - kivéve a projektmenedzsment költség esetében - kizárólag a projekt támogatási szerződésének hatályba lépésig merülhet fel, csak olyan igazolt költség számolható el, melyhez konkrét eredmény (pl. dokumentum) kapcsolódik. A projekt megalapozását szolgáló előkészítési tevékenységek megvalósítása nem jelenti a projekt megkezdését. Projektmenedzsment költségek A projektmenedzsment költségekbe kizárólag azon költségek számolhatóak el, amelyek nem a szakmai tevékenység konkrét megvalósításához, szervezéséhez, hanem a projekt adminisztratív feladatainak lebonyolításához, koordinációjához kapcsolódnak (pl. időközi beszámoló, kifizetés igénylés összeállítása, támogatási szerződésmódosítás, változás bejelentés folyamatának adminisztratív támogatása stb.) Kizárólag a projekt tartalmát közvetlenül szolgáló, a projekthez közvetlenül kapcsolódó projektmenedzsment költségek számolhatók el. A projekt tartalmát közvetlenül szolgáló külső harmadik fél által elvégzett vagy a projektgazda, illetve a konzorciumi tagok munkatársai által teljesített tevékenységek számolhatók el. Projektmenedzsment költségeken belül elszámolható: - bruttó munkabér, személyi jellegű egyéb kifizetés és bérjárulékai, illetve a projektgazda belső szabályzatában foglalt egyéb juttatások, annak adóvonzatával együtt, és - külső harmadik fél megbízási szerződés keretében történő munkavégzése esetén felmerülő személy jellegű költségei vagy a szolgáltatás igénybevételének költsége. A projektmenedzseri feladatokat ellátó munkatársak személy jellegű költségeinek alapja lehet munkaszerződés (kinevezés), megbízási szerződés, célfeladat kiírás, megállapodás többletmunka elvégzéséről, közalkalmazottak esetén megállapodás többletfeladat elvégzéséről. Az elszámolt érték nem haladhatja meg a piaci értéket, és igazodnia kell az érintett szervezeten belüli bérviszonyokhoz. 14
Amennyiben a munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló munkaidejének csak egy részében foglalkozik a projekttel, a személy jellegű költségeknek csak a ténylegesen a projektre fordított arányos része számolható el (munkaidő kimutatás alapján). A költségeket úgy kell alátámasztani, ami lehetővé teszi a tevékenység megvalósításában részt vevő szervezet tényleges költségeinek azonosítását. A jutalom nem elszámolható. Amennyiben a szervezet rendelkezik az előírt kötelezően adandó juttatásokon felül további adható juttatásokról, úgy legkésőbb az első (személy jellegű költségek elszámolását tartalmazó) kifizetési igénylés benyújtásával egyidejűleg a közreműködő szervezet részére megküldi a szervezet béren kívüli juttatásokra vonatkozó belső szabályzatát, közte a cafetéria szabályzatát. A projektmenedzsment tevékenység saját szervezeten belül történő ellátásán túl lehetőség van külső szakértői szolgáltatások igénybevételére a mindenkor hatályos közbeszerzési szabályok illetve a költségszint megalapozottság bizonyításának alkalmazásával. A projektmenedzsment keretén belül nem számolható el eszközök beszerzése és bérlése. Projektmenedzsment költségek beleértve az előkészítés időszakában felmerült projektmenedzsment költségeket is - a teljes projekt elszámolható költségeinek legfeljebb 6 százalékáig számolhatók el. Szolgáltatások igénybevétele A külső, harmadik féltől megrendelt, a támogatott tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele számolható el: - mérnöki, jogi, szakértői díjak; - felmérések, kimutatások, adatbázisok, kutatások, tanulmányok készítésének költsége, belső nyilvántartások készítésének költsége; - vagyonbiztosítás költsége. A biztosítás díja a megvalósítási időszak végéig számolható el. minőségbiztosítás költsége. A külső, harmadik féltől megrendelt, a támogatott tevékenységhez közvetetten kapcsolódó alábbi szolgáltatások igénybevétele számolható el: - a jelen útmutatóban kötelezően előírt (lsd. Útmutató F4. pont) könyvvizsgálat költsége, - nyilvánosság biztosításával valamint rendezvényszervezéssel összefüggő feladatok költségei és - a horizontális szempontok teljesítésével kapcsolatosan vállalt tevékenységek költségei. Nyilvánosság biztosításának költségei A projekt megvalósításával kapcsolatban felmerülő kommunikációs kötelezettségek és vállalások teljesítése érdekében felmerülő költségek számolhatóak el a projekt összes elszámolható költségének legfeljebb 1,5 százalékáig. A kommunikációs feladatok saját szervezeten belül történő ellátásán túl lehetőség van külső szakértői szolgáltatások igénybevételére is. Nyilvánosság biztosításának költségén belül elszámolható: - külső harmadik fél megbízási szerződés keretében történő munkavégzése esetén felmerülő személy jellegű költségei vagy a szolgáltatás igénybevételének költségei, és 15
- a projektgazda által teljesített kommunikációs feladatok elvégzésével összefüggő költségek az Általános elszámolhatósági szabályokban megnevezett valósköltségalapú arányosítás figyelembevételével. - Honlap készítése Közbeszerzési eljárások költségei A projekt megvalósításával kapcsolatban felmerülő közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatban jelentkező költségek a projekt összes elszámolható költségének legfeljebb 1,5 százalékáig számolhatóak el (pl. közbeszerzési szakértő díja, hirdetési/hirdetményi költségek, ajánlati/ajánlattételi felhívás elkészítésének költségei, közbeszerzés eredményeként megkötendő szerződések előkészítése). A közbeszerzési eljárások lebonyolítása elszámolható harmadik féltől megrendelt szolgáltatásként, vagy a projekt keretében kiírásra kerülő közbeszerzési eljárások lebonyolításában résztvevő munkatársak személy jellegű ráfordításai alapján a személyi jellegű ráfordításokra vonatkozó elszámolási szabályok szerint. A projekt megvalósításával kapcsolatban felmerülő közbeszerzési eljárások, valamint a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. (X.19.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó beszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatban jelentkező költségek a projekt összes elszámolható költségének legfeljebb 1,5 százalékáig számolhatóak el (pl. közbeszerzési szakértő díja, hirdetési/hirdetményi költségek, ajánlati/ajánlattételi felhívás elkészítésének költségei, közbeszerzés eredményeként megkötendő szerződések előkészítése). A közbeszerzési eljárások lebonyolítása elszámolható harmadik féltől megrendelt szolgáltatásként, vagy a projekt keretében kiírásra kerülő közbeszerzési eljárások lebonyolításában résztvevő munkatársak személy jellegű ráfordításai alapján a személyi jellegű ráfordításokra vonatkozó elszámolási szabályok szerint. Eszközbeszerzés A projekt megvalósításához elengedhetetlen, az A1. pontban nevesített célokat közvetlenül szolgáló informatikai eszközök beszerzése támogatható. Kizárólag a projekt céljához kapcsolódó legkorszerűbb technológiát használó új, rendszert alkotó eszközök bekerülési értéke számolható el. A projekt időszakára eső arányos járulékos költségek is elszámolhatók (support, garancia) ez esetben, ha ez külön kerül számlázásra vagy a számlán tételesen kerül feltüntetésre. Elszámolható költség az eszköz bekerülési értéke, a 2000. évi C. tv. 47., 48. és 51. értelmezésében. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 80. (2) bekezdése szerinti, a 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök bekerülési értéke használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható. Az egy összegben leírt eszközöknél is szükséges leltári nyilvántartás vezetése. Immateriális javak A projekt megvalósításához szükséges, az A1. pontban nevesített célokat közvetlenül szolgáló immateriális javak (pl. szellemi termékek, vagyoni értékű jogok) bekerülési értéke. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 80. (2) bekezdése szerinti, a 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek bekerülési értéke használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható. Az egy összegben leírt eszközöknél is szükséges leltári nyilvántartás vezetése. 16
A projekt szakmai megvalósításával összefüggő személyjellegű költségek és járulékaik A projekt céljainak megvalósításában és/vagy szakmai felügyeletében közvetlenül közreműködő projektgazda által teljesített szakmai megvalósítással összefüggő tevékenységek merülhetnek fel. A projektmenedzsment célú tevékenységek kiadásai kizárólag a projektmenedzsment címszó alatt számolhatók el. A szakmai feladatokat ellátó munkatársak személy jellegű költségeinek alapja lehet munkaszerződés (kinevezés), megbízási szerződés, célfeladat kiírás, megállapodás többletmunka elvégzéséről, közalkalmazottak esetén megállapodás többletfeladat elvégzéséről. Az elszámolt érték nem haladhatja meg a piaci értéket, és igazodnia kell az érintett szervezeten belüli bérviszonyokhoz. Amennyiben a munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló munkaidejének csak egy részében foglalkozik a projekttel, a személy jellegű költségeknek csak a ténylegesen a projektre fordított arányos része számolható el (munkaidő kimutatás alapján). A költségeket úgy kell alátámasztani, ami lehetővé teszi a tevékenység megvalósításában részt vevő szervezet tényleges költségeinek azonosítását. A jutalom nem elszámolható. A szakmai megvalósítással összefüggő költségeken belül elszámolható: - bruttó munkabér, személyi jellegű egyéb kifizetés és bérjárulékai, illetve a projektgazda belső szabályzatában foglalt egyéb juttatások, annak adóvonzatával együtt. Amennyiben a szervezet rendelkezik az előírt kötelezően adandó juttatásokon felül további adható juttatásokról, úgy legkésőbb az első (személy jellegű költségek elszámolását tartalmazó) kifizetési igénylés benyújtásával egyidejűleg a közreműködő szervezet részére megküldi a szervezet béren kívüli juttatásokra vonatkozó belső szabályzatát, közte a cafetéria szabályzatát. Képzéssel, képzési dokumentumokkal kapcsolatos költségek Kizárólag a beszerzett eszközök használatához szükséges, továbbá az útmutató A1. pontjában nevesített szakmai célokat közvetlenül szolgáló képzések (betanítás, oktatás) lebonyolítása számolható el. A következő képzési költségek számolhatók el: - külső, harmadik féltől megrendelt oktatók, előadók díja; - Saját teljesítés esetén oktatók bér-, személyi jellegű költségei, amennyiben ez máshol nem került elszámolásra; - a helyiség bérleti díja, oktatástechnikai eszközök bérleti díja; - a képzéshez közvetlenül kapcsolódó tananyagok, készletnek minősülő fogyóeszközök költségei (pl. papír, irodaszer), a képzéshez közvetlenül kapcsolódó tantermi és e-learning tananyagok előállítási, beszerzési költségei; - továbbá az étkezés költségei, az étkezés költségeit terhelő adó és járulék költségekkel együtt (SZJA, EHO), és A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 80. (2) bekezdése szerinti képzéseket amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nyújtja a kormánytisztviselők számára. Emiatt a képzés megtervezésénél, a Nemzeti Közszolgálat Egyetemmel lefolytatott egyeztetés dokumentálását kérjük. 17
Amennyiben a képzéssel kapcsolatos költségek nem harmadik féltől megrendelt szolgáltatásként merülnének fel, úgy a költségek az Általános elszámolhatósági szabályokban megnevezett valósköltség-alapú arányosítással számolhatóak el. Kedvezményezettnek az elszámolás alátámasztására egy összesítő táblában szükséges bemutatnia a képzés során felmerülő reprezentációs költségekhez kapcsolódó számlákat, valamint a kapcsolódó adók és járulékok összegét, továbbá a jelenléti ív és a számlák közötti összhangot. Az elektronikus tananyag oktatása esetében külön kimutatást kell készíteni mindazon költségekről, melyeket a projektgazda e címen el kíván számolni. A képzés során felmerülő költségek esetében kizárólag a tételes, aláírt jelenléti íveken nyugvó résztvevői szám után számolhatók el a költségek. Több alkalmas képzés esetén képzettként az a személy vehető figyelembe, aki az adott képzés képzési alkalmainak legalább 75%-án igazolhatóan részt vett. Amennyiben a részvételi arány 75% alatti, az adott személy képzési költségei csak a képzésen történő részvétel mértékéig érvényesíthetők. A képzési költség igazolásához szükséges dokumentum a tételes jelenléti ív hitelesített másolata az adott képzésről, amelyből egyértelműen megállapítható a képzés megnevezése, helyszíne, dátuma, időtartama (pl.: alkalom, nap, óra), a képzésben résztvevők neve, munkahelye, elérhetősége és a képzésben résztvevők aláírása, valamint szükséges a képzésről szóló beszámoló benyújtása. A képzésre vonatkozó ajánlatokat minden esetben a képzendő személyek létszámára lebontva kell kérni, illetve megadni, továbbá a vállalkozói szerződésnek is részleteznie kell a felmerülő költségek 1 főre eső díját. Csoportalapú elszámolás, illetve ezen alapuló szerződés a projekt megvalósítása során nem számolható el. Képzéssel kapcsolatos költségek a teljes projekt elszámolható költségeinek legfeljebb 2 százalékáig számolhatók el. Rendezvényszervezés költsége Az útmutató A1. pontjában nevesített szakmai célokat közvetlenül szolgáló rendezvények lebonyolítása számolható el. A rendezvényszervezés megszervezése, lebonyolítása során a következő költségek számolhatók el: Külső, harmadik féltől megrendelt szervezők, lebonyolítók díja, a helyiség bérleti díja, informatikai, technikai eszközök bérleti díja, tájékoztatók, szakmai anyagok költségei, továbbá az étkezés költségei. Amennyiben a rendezvényszervezéssel kapcsolatos költségek nem harmadik féltől megrendelt szolgáltatásként merülnének fel, úgy az Általános elszámolhatósági szabályokban megnevezett valósköltség-alapú arányosítással elszámolhatóak: - szervezők, lebonyolítók személyi jellegű költségei, amennyiben ez máshol nem került elszámolásra, - a helyiségek bérleti díja, a technikai eszközök használati díja, a készletnek minősülő fogyóeszközök költségei (pl. papír, irodaszer), a szakmai anyagok, tájékoztatatók előállítási költségei, - az étkezés költségei, az étkezés költségeit terhelő adó és járulék költségekkel együtt (SZJA, EHO). Kedvezményezettnek az elszámolás alátámasztására egy összesítő táblán szükséges bemutatnia a rendezvény lebonyolítása során felmerülő reprezentációs költségekhez kapcsolódó számlákat valamint a kapcsolódó adók és járulékok összegét és alátámasztja a jelenléti ív és a számlák közötti összhangot is. 18
Amennyiben a rendezvényszervezéssel kapcsolatos költségek nem harmadik féltől megrendelt szolgáltatásként merülnének fel, úgy a költségek az Általános elszámolhatósági szabályokban megnevezett valósköltség-alapú arányosítással számolhatóak el. A rendezvényszervezés során felmerülő költségek esetében kizárólag a tételes, aláírt jelenléti íveken nyugvó résztvevői szám után számolhatók el a költségek. A rendezvényszervezés költség igazolásához szükséges dokumentum a jelenléti ív hitelesített másolata az adott rendezvényről, amelyből egyértelműen megállapítható a rendezvény megnevezése, helyszíne, időtartama (pl.: alkalom, nap, óra), a rendezvényen résztvevők neve, munkahelye, elérhetősége és a résztvevők aláírása, valamint szükséges a rendezvény szakmai anyaga, az arról szóló beszámoló benyújtása. Minden esetben a rendezvényre vonatkozó ajánlatokat, vállalkozói szerződéseket személyenkénti létszámra lebontva kell megadni, illetve kérni és részletezni kell az 1 főre eső felmerülő költségek díját. Csoportalapú elszámolás, illetve ezen alapuló szerződés a projekt megvalósítása során nem számolható el. Az étkezési költségek esetében a meghívott személyek minimum 90 százaléka után számolhatóak el teljes mértékben az étkezési költségek. Amennyiben a részvételi arány 90 százalék alatti, az étkezési költségek csak az aláírt jelenléti íveken nyugvó résztvevői szám után számolhatók el. A kommunikációs kötelezettségek és vállalások teljesítését szolgáló rendezvények a nyilvánosság biztosítása alatt számolandók el. Rendezvényszervezéssel kapcsolatos költségek a teljes projekt elszámolható költségeinek legfeljebb 3 százalékáig számolhatók el. Útiköltség Az útmutató A1. pontjában nevesített szakmai célokat közvetlenül szolgáló a támogatott tevékenységekhez kapcsolódó, külső helyszínen történő munkavégzés, a projekt megvalósításával összefüggő képzések miatt felmerülő helyközi utazási költségek elszámolhatóak. Az útiköltségek (utazás és helybiztosítás költsége) a 2. osztályú tömegközlekedési eszközök igénybevétele alapján számolható el. Hivatali, bérelt gépjármű vagy saját gépkocsi használata esetén a megtett kilométerek alapján a tényleges benzinköltség vagy a NAV által közzétett elszámolható üzemanyagköltség és a kilométerenkénti adómentes térítés figyelembe vételével számolhatók el. Hivatali, bérelt gépjármű vagy saját gépkocsi használata esetén elszámolható a parkolási díj és a kiküldetés időtartamára eső autópálya használati díj. A szállásköltségek elszámolása esetén vendég-éjszakánként, belföldi szállás esetében legfeljebb áfa nélkül számított 15.000 Ft mértékű költség számolható el. Bérleti díj Egyéb bérleti díj Az útmutató A1. pontjában nevesített szakmai célokat közvetlenül szolgáló, a támogatott tevékenységekhez kapcsolódó, a projekt megvalósításhoz kötődő raktár kapacitás, valamint gépjármű bérleti díjak elszámolhatóak, a megvalósítók és a projekt keretében beszerzett eszközök tárolásához, illetve szállításához. Csak az adott tevékenységhez feltétlenül szükséges, és arányos projektidőtartamra vonatkozó bérleti díj számolható el. 19
Bérleti díj kizárólag a megvalósítási időszak végéig számolható el. Gépjármű bérlésére a projekt szakmai megvalósításához kapcsolódóan, kizárólag olyan esetekben van lehetőség, amikor azt a tevékenység/vagy megközelítésre kerülő helyszín természete kifejezetten indokolja. Igénybevétel során költséghatékonyság elvét biztosítani kell. A kifizetési igénylés benyújtásakor az elszámolás alátámasztásaként tételesen be kell mutatni az indokoltság és a költséghatékonyság érvényesülését a bérlés során a hivatali/saját gépjárművek használatával összevetve. A bérleti díj nem haladhatja meg a teljes projekt elszámolható költségeinek 1%-át. Vagyonbiztosítás költsége A támogatásból beszerzett tárgyi eszközökre amennyiben azok beszerzéskori összértéke meghaladja a bruttó 50 millió forintot a kedvezményezettnek megfelelő értékű vagyonbiztosítást kell kötnie a fenntartási időszak végéig. A vagyonbiztosítás költségei elszámolhatóak a megvalósítási időszak végéig (fizikai befejezésig). Az 50 millió forint alatti egyedi eszközökre nem kötelező vagyonbiztosítást kötni, azonban amennyiben a projektgazda ezen eszközökre is vagyonbiztosítást köt, annak költsége a projekt terhére elszámolható. Közvetett költségek elszámolhatóságának mértéke Az A1. pontban jelzett célokat áttételesen szolgáló, tehát a projekt konkrét szakmai tartalmához közvetlenül nem kapcsolódó úgynevezett közvetett költségek összességében nem haladhatják meg a teljes projekt elszámolható költségének 10 százalékát. Közvetett költségek a következők: projektmenedzsment, közbeszerzési eljárások lebonyolítása, nyilvánosság biztosítása, könyvvizsgálat, a horizontális szempontok teljesítésével kapcsolatosan vállalt tevékenységek költségei valamint a vagyonbiztosítás költsége. Ezt a projekt végrehajtása során kíséri figyelemmel a közreműködő szervezet. A költségszint megalapozottságának bizonyítása A költségszámítás alapjául szolgáló egységárak nem haladhatják meg a szokásos piaci árat, illetve a jelen útmutató C3. pontjában rögzített tevékenységek esetében feltüntetett elszámolhatósági maximumot. Főszabály szerint a piaci ár igazolására közbeszerzési eljárásban beszerzett javak esetén maga az eljárás dokumentációja szolgál. Nem használható fel a piaci ár igazolására azon közbeszerzés, vagy beszerzés, mely esetében nem mutatható ki valódi verseny. Közbeszerzési értékhatár alatt vagy közbeszerzési kötelezettség hiányában az egy szállítótól (vállalkozótól) nettó 1.000.000,- forint feletti megrendelés esetén, a piaci árnak való megfelelés biztosításához legalább három, azonos tárgyú, összehasonlítható, összegében egyértelmű, írásos ajánlatot kell benyújtani. Az árajánlatkéréseket és az ajánlatok beérkezését is megfelelően dokumentálni (postai feladás bélyegzője/faxjelentés/érkeztetés/iktatás) szükséges, mely a helyszíni ellenőrzések során ellenőrzésre kerül. Az alátámasztó dokumentumok (árajánlatok, kimutatások) nem lehetnek a közbeszerzés vagy beszerzés eredményeként megkötött szerződés időpontjához képest 6 hónapnál régebbiek. Amennyiben az ajánlatok a piaci ár igazolására alkalmatlanok (különösen: nem összehasonlíthatóak, nem azonos tárgyúak, nem egymástól és a projektgazdától/ajánlatkérőtől független piaci szereplőktől származnak, a tényleges piaci árat jelentősen meghaladják), a felmerült költségek a projekt terhére nem elszámolhatóak. 20