TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

Örökségvédelmi hatástanulmány 2 Tervező: Tér és Terület BT. Gyula, Hajnal utca 25. Régészet: Dr. Csányi Marietta régész, örökségvédelmi szakértő Épített örökség helyi védelme: Torma Gyöngyi okl. építészmérnök TT-1/04-0135/2006 Természetvédelem: Szászné Várkonyi Adrienn okl. tájépítész mérnök K-2/04-0220/2001 Gyula, 2009. május hó

Örökségvédelmi hatástanulmány 3 Településtörténet

Örökségvédelmi hatástanulmány 4 A település rövid története Tiszavárkony a Tisza jobb partján fekvő, gazdag történelmi múlttal rendelkező község. Az ember jelenlétének nyomait már a korai időkből is megtaláljuk itt, valószínűleg már a rézkorban és a szarmata korban is laktak itt emberek. Edénytöredékek kerültek elő az avar korból, az 1952-ben végzett ásatásokon. Egyidejűleg feltárás indult a szomszédos Tószegen is. Előkerültek az avar korból különböző eszközök: horog, nyílhegy, kés, csákány stb... Tiszavárkony ÉK-i része, de főleg a Tószegi rész nemzetközileg is ismert régészeti lelőhely. A Hugyin-part Várkony és Tószeg közötti félúton, a rétparton terül el. Jelenleg 1 méterre emelkedik ki ez a domb a környezetéből, melyben az 1952-es gátmagasítás alkalmával, 95 avar sírt tártak fel. Az 1450-es években Várkony koronabirtok volt, sókirakodó hely és fontos átkelőhely szerepét töltötte be. Só- és fakereskedelemmel korábban is foglalkozhattak a várkonyiak, mert a Várdomb körüli sírokban található koporsók bőséges faanyagot tartalmaznak. A török hódoltság kezdetén jelentős hely volt, akkoriban a község megőrizte önálló közigazgatását. Az 1590-91-es török bérkimutatásban még említik Várkonyt, tehát a község még megvan, de a 15 éves háború során elnéptelenedik; lakói Borsod megyébe költöznek menekülnek. A község területén a Rákóczi-szabadságharc idején már egy kevés lakosság letelepedhetett, de a rácok, akik állandóan keresztezték Rákóczi terveit, többször feldúlták környéküket. Ezekben a csatározásokban pusztult el Várkony is 1708-ban. A település csak 1715 után kezd kialakulni, majd 1723-ban több nemes telepedett le. A községben a mai római katolikus templom helyén 1738-ban felépült fából és sárból az új templom. A nyugalom következménye, hogy gyors ütemben megindul a török által elnéptelenedett Alföld benépesítése. Mindenki keresi a neki megfelelő helyet, azután védi azt. 1750-ben hivatalosan is kiutasítottak a letelepedni szándékozókat Várkonyból. A vallási türelmetlenség évszázada után 1812-ben építeni kezdik a római katolikus templomot és iskolát. A református vallásúak is letehetik templomuk alapkövét az egész község jelenlétében, 1816-ban. A magyar közigazgatás 1872. évi nagy reformjának nyomán Tiszavárkony nagyközségi státuszt kapott. 1876-ban, az új megyerendszer kialakításakor Jász- Nagykun-Szolnok települése. 1854-ben került kidolgozásra a Gerje-Perje-Körös-éri vízgyűjtőterületének átfogó rendezési terve. Ettől kezdve rengeteg helyi embernek adott megélhetési lehetőséget a folyamatosan épülő, alakuló gátrendszer. Az I. Világháború emberveszteségei mellett a református templom is találatot kapott. Az emberi pusztítást az árvíz tette teljessé, 1919. május 12-én elöntötte a község határát a megduzzadt folyó. A faluban másfél méter magasan hömpölygött a víz, súlyos károkat okozva a lakosoknak. 1908-ban átadták a községházát, amely közel száz évig szolgálta a falut. A 2000-es árvíz után az épületet le kellett bontani, majd 2001 ben a helyén felépült új községháza vette át a szolgálatát. A hajóállomás, a kőút, és a vasút megépítésével Tiszavárkony összeköttetése a külvilággal sokat javult. A személy- és teherforgalom közúton, vasúton és vízi úton

Örökségvédelmi hatástanulmány 5 egyaránt fellendült. A hajókikötő 1967-es megszüntetésével megszűnt a rendszeres hajójárat. A falukép kialakítására is egyre nagyobb figyelmet fordítottak. 1904-ben a községháza, a római katolikus templom közötti területet megvették piactérnek. A piactér a falu legforgalmasabb pontja volt, a tér központi szerepét tovább hangsúlyozta, hogy itt készítették el a község első ártézi kútját. A község 1977-ig önálló közigazgatási egység, ekkor összevonták Tószeggel. Társult községi státuszban volt 1992-ig. Az 1989-es választások után bekövetkezett rendszerváltás Tiszavárkony életében is változást hozott. A falu 1992 óta ismét önálló község. A településszerkezet kialakulása A falu az ártérből kiemelkedő magasparton fekszik, a beépített rész átlagos tengerszint feletti magassága 87-89m. Ez a magasan fekvő rész a mindenkori Tisza part volt, peremén, felszínén ideális lakóhelyet talált az ember a régmúltban csakúgy, mint a mai időkben. A régészeti ismeretek, a történeti térképek alapján ismert, hogy a mai belterület jelentős területe lakott hely volt. A mellékelt katonai felmérések keretében készült térképeken jól látszik, hogy az említett magasparton hogyan alakult a település út- és telekhálózata. Szépen kirajzolódnak a Tiszára rávezető közök, melyek folytatásában találhatjuk a kiépült utcákat. Az utcahálózat is tulajdonképpen merőleges a Tiszára, bár nyilván a magaspart adta lehetőségekhez mérten legyezőszerűen megnyílik az utcaszerkezet. Ez a régi szerkezet jól beazonosítható a jelenlegi úthálózattal, így azt mondhatjuk, hogy a mai Tisza Bajcsy-Zsilinszky utca Árpád utca által határolt terület az, amely a település történeti magját jelenti. Ezt a történetileg kialakult hálózatot helyi területi védelemre javasoljuk.

Tér és Terület Bt Első katonai felmérés 1763-1785 Örökségvédelmi hatástanulmány 6

Tér és Terület Bt Második katonai felmérés 1806-1869 Örökségvédelmi hatástanulmány 7

Tér és Terület Bt Harmadik katonai felmérés 1869-1887 Örökségvédelmi hatástanulmány 8

Örökségvédelmi hatástanulmány 9 Régészet

Örökségvédelmi hatástanulmány 10 I. Módszertani kérdések (A kulturális örökség védelméről szóló 2001.évi LXIV. törvényben foglaltak alapján) A kulturális örökség védelméről szóló 2001.évi LXIV. törvény 66. (2) bekezdése kimondja: Kötelező az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése a településrendezési eljárás (a településfejlesztési koncepció, a településrendezési terv, a helyi építési szabályzat és szabályozási terv) során. Ha a fenti törvényt, a törvény szellemének megfelelően, a régészeti örökség védelmében értelmezzük, akkor a legfontosabbnak azt tarthatjuk, ha a tervezett települési módosítások, építkezések, beruházások, tekintettel a lelőhelyek ex lege védettségére, lehetőleg nem érintik a régészeti lelőhelyeket (2001. évi LXIV. törvény 22. ), vagy ha az mégis elkerülhetetlen, akkor azokat előzetesen fel kell tárni. A megelőző feltárást az örökségvédelmi törvény 22. (3) bekezdése, valamint a 18/2001. (X.18.) NKÖM rendelet 14. -a értelmében a beruházónak szerződést kell kötnie a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságával. A KÖH Budapesti Regionális Irodájának észrevétele szerint nagyon fontos, hogy a régészeti örökségvédelmi hatástanulmányban kellőképpen különüljenek el a nyilvántartott régészeti lelőhelyek és a régészeti ek. E szempont figyelembe vételével készült e tanulmány. A régészeti védettség Tiszavárkonyban előforduló két főformája, a nyilvántartott régészeti lelőhely és a régészeti a beruházóra nézve másmás jogi kötelezettséggel jár, ezért hangsúlyozott megkülönböztetésük indokolt. Számozásuk azonban mindezek ellenére folyamatos, mivel a tervlapokon egyébként is nagyon sok jel ill. számjegy szerepel, s csak zavart okozna. A megkülönböztetésre ezért azt a módszert követtem, hogy a számsor elejét a nyilvántartott régészeti lelőhelyek kapták meg, a másik felét a régészeti ek. Így a folyamatos számozás ellenére egy egy elkülöníthető tömbben található a védettség e két formája (így tanulmányozható a táblázatban is). Tiszavárkony esetében ez azt jelenti, hogy 1-4. sorszámon a régészeti lelőhelyek, 5-26. sorszámon a régészeti ek szerepelnek. A különbséget formálisan is igyekeztem kifejezni. A régészeti érdekű területek mellé írott számot a munkatérképen, a szöveges részben és a táblázatban zárójelben szerepelnek, egyidejűleg pedig elhagytam a megtévesztő lelőhely megnevezést. A munkatérképen a lelőhelyek ill. régészeti ek körberajzolásában is különbség van. (L. később a mellékletek magyarázatánál!) Mindezt azért hangsúlyoztam ilyen részletességgel, mert fontos, hogy az általam (általunk) alkalmazott megkülönböztető jelek vagy csoportosítások megfelelően tükröződjenek a településrendezési terv szöveges részeiben és tervlapjain egyaránt. A KÖH Budapesti Regionális Irodájának javaslata, hogy a régészeti lelőhelyeket R, a régészeti eket RE jelöléssel lássák el. Az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti fejezetének kiindulópontja a konkrét fejlesztések vizsgálata, mégpedig abból a szempontból, hogy a településrendezési koncepcióban ill. tervekben szereplő módosításoknak, fejlesztéseknek mi a várható hatása a régészeti örökség egyes elemeire nézve, s ez milyen kötelezettségeket jelent a beruházó számára. Tekintve azonban, hogy a településfejlesztés állandó és soha le nem záruló folyamat, szükséges a fejlesztésekkel egyelőre nem érintett területeken is:

Örökségvédelmi hatástanulmány 11 1. Az adott településre vonatkozóan valamennyi, a múzeumi adattárakban, esetleg helytörténeti gyűjteményekben, szakirodalomban, levéltárakban fellelhető vagy helyi lakosok közléseiből nyert információk alapján megismert és valamilyen módon nyilvántartott régészeti lelőhelyek számba vétele. 2. Az adott településre vonatkozóan minden olyan hely számba vétele, ahol régészeti lelőhely valószínűsíthető. Ezek a régészeti ek. Egy-egy terület régészeti lelőhelyeinek gyakorisága, azaz a régmúlt idők településsűrűsége a földrajzi környezet teremtette életfeltételek függvénye. Az ismert, múzeumokban, közgyűjteményekben nyilvántartott lelőhelyek száma azonban mindenkor a vidék kutatottságán múlik. Ha a hatástanulmány elkészítésénél a nem megfelelő évszak, vagy az állandóan sürgető határidő miatt a módszeres terepbejárásra nincs mód, a régészeti kutatottság hiányosságait geomorfológiai megfigyelésekkel ellensúlyozhatjuk. Tehetjük ezt azért, mert évek, évtizedek terepkutatásaiból mára már körvonalazódtak azok a törvényszerűségek, melyek korról korra szabályozták a letelepedés rendjét. A vízközelség és árvízmentesség például alapkövetelmény volt minden otthont kereső közösségnél meg is találták e helyeket. Ezért a tévedés kockázata nélkül bátran régészeti nek határozhatjuk meg azokat a helyeket, melyeket domborzati, vízrajzi adottságai szinte minden korban letelepedésre alkalmassá tettek, s melyeken eszerint régészeti lelőhely valószínűsíthető. A településrégészeti kép azonban így sem lesz teljes, mivel ez a geomorfológiai megfigyeléseken alapuló módszer csak az általános szabályoknak megfelelő régészeti érdekű helyek kiválasztására használható, egyedi esetekre nem. Pedig terepbejárási tapasztalataink azt mutatják, hogy a valóságban előfordul, hogy általunk alkalmatlannak ítélt helyet is birtokba vettek elődeink - nem egyszer az ártérben komoly fejtörést okozva ezzel az indítékaikat csak találgató mai kutatónak. Az itt vázolt, teljességre törekvő komplex módszerrel becsléseink szerint a valóságban meglévő régészeti lelőhelyeknek mintegy 70 %-át tudjuk feltűntetni. A minél teljesebb településrégészeti rekonstrukció azért kulcsfontosságú, mert az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti fejezetének éppúgy célja a leletek - lelőhelyek megmentése, védelme, mint a beruházások elősegítése azzal, hogy felhívja a figyelmet a lelőhelyekre, a feltárásukkal járó költségekre (melyek A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. Törvény értelmében a beruházót terhelik), a feltárások időtartamára, a feltétlenül kikerülendő, szigorúan védett helyekre, hogy lehetőség szerint csak elvétve fordulhasson elő, hogy a már folyó kivitelezési munkálatokat kelljen hosszú hónapokra felfüggeszteni a nem várt leletek előkerülése miatt. Tájékoztató adat: a feltárások 2006. évi költsége országosan 3400 és 4800 Ft/m 2 ár között mozog, mely ár folyamatosan változik (nő). Mindig a beruházónak kell mérlegelnie, hogy a tervezett létesítménnyel járó előnyök kellőképpen ellensúlyozzáke a lelőhelyek feltárásával járó hátrányokat. A régészeti védettség fenti, törvényben definiált két formájába tartozó területek Tiszavárkonyban a beruházóra háruló kötelezettségek szempontjából három kategóriába sorolhatók. Az első két kategória a nyilvántartott lelőhelyek körén belül található, a 3. kategória a régészeti ekkel azonos. Bár a beruházásokkal érintett területeken végzendő régészeti tevékenységről a Kulturális Örökségvédelmi

Örökségvédelmi hatástanulmány 12 Hivatal határoz, az alábbi csoportosítás a törvény előírásainak figyelembe vételével készült. Nyilvántartott lelőhelyek: 1. A feltétlenül kikerülendő lelőhelyek: a halmok (településdombok és/vagy temetkezési helyek) (A természet védelméről szóló 1996. évi LIII.. törvény alapján természetvédelem alatt is állnak), esetleg a középkori templomhelyek és más kiemelt jelentőségű lelőhelyek. A halmokkal kapcsolatban fontos tudnivaló, hogy nem csupán magának a halomnak a bolygatása tilos, hanem 30 méteres körzetén belül minden talajmozgatással járó munka. 2. Megelőző feltárásra kötelezett régészeti lelőhelyek. A többi nyilvántartott lelőhely, amennyiben a beruházást másutt nem lehet megvalósítani. ek: 3. t, próbaásatást, esetleg szakfelügyeletet igénylő helyek: Geomorfológiai sajátosságok alapján (pl. egykori vagy ma is élő folyómedrek árvízmentes partjai, árterek kis kiemelkedései, vizenyős rétek kiemelkedő földnyelvei stb.) régészeti érdekűnek definiált területek, ahol régészeti lelőhely valószínűsíthető olyan településeken, ahol módszeres terepbejárások nem folytak. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal dönt arról, hogy adott esetben e területeken a fentiek közül milyen régészeti munkát tart szükségesnek. Fontos tudnivaló: A terepbejárással, próbaásatással vagy szakfelügyelettel nem zárulnak le okvetlenül a régészeti tennivalók. E munkák a felderítést célozzák, azok eredményétől függően további régészeti kutatásokra, azaz megelőző feltárásra is szükség lehet. Egyedi esetekben felállíthatunk további alkategóriákat javaslataink, tanácsaink vagy éppen sajátos helyi körülmények alapján. Ilyen lehet pl. olyan lelőhely, mely nagyon intenzívnek mutatkozik már a felszíni megfigyelések alapján is, s ezért feltárása igen költséges és időigényes. A beruházás nem tilos e helyeken, csupán nem javasolt. Tiszavárkony területén a kutatottság hiányosságai miatt egyelőre ilyen területet nem ismerünk. II. Földrajzi bevezetés és általános településrégészeti jellemzők (NKÖM Melléklet) régészeti örökségre vonatkozó részeiből az 1.a), b), h) pontnak megfelelő fejezet. Tiszavárkony a Tisza jobb partján, Szolnoktól délre fekvő, Szolnok vonzáskörzetéhez tartozó, a megyeszékhelytől 17 km-re lévő település. Élő vize a Tisza és a Tószeg irányából a Tisza kanyarulatánál beömlő Perje csatorna. Határának talaja legnagyobb részt kötött, fekete és szürke agyagos. A Szolnoki-ártér kistáj része, mely 85-91 m közti tengerszint feletti, lösszel fedett hordalékkúp-síkság. Közigazgatási határa 3562 hektár. A falu az ártérből kiemelkedő magasparton fekszik, a beépített rész átlagos tengerszint feletti magassága 87-89. Ez a magasan fekvő rész a mindenkori Tisza part

Örökségvédelmi hatástanulmány 13 volt, peremén, felszínén ideális lakóhelyet talált az ember a régmúltban csakúgy, mint a mai időkben. Természetföldrajzi képét természetesen a nagy folyó határozza meg. Módszeres régészeti kutatások Tiszavárkonyban nem folytak, arra azonban, hogy a magyarok bejövetelét megelőző évezredekben sem volt e terület lakatlan, néhány, földmunka során véletlenszerűen előkerült lelet, kisebb leletmentés vagy leletbejelentést követő helyszíni szemle ad információt. Tiszavárkony területéről és határából a neolitikus kultúra népességéből származó leletek a legkorábbiak. Agyagedény-töredékek kerültek elő Tiszavárkony-Szőlők nevű területéről, belterületről és Tiszavárkony-Tyúkfarm néven nyilvántartott területről. Újkőkori, késő bronzkori és római kori településre utaló leletek kerültek napvilágra Tiszavárkony-Gát melléke nevű lelőhelyen. Szisztematikus ásatás egyedül Hugyinparton folyt, ahol egy avar-kori temető és egy középkori település részletének feltárása történt. (A hugyinparti lelőhely valójában Tószeg területéhez tartozik, a lelőhely déli nyúlványa áthúzódik Tiszavárkony területére. A szakirodalom Tiszavárkony-Hugyinpart néven ismeri ezt a lelőhelyet. Ezért foglaltam bele a tanulmányba.) A község nevét 1301-ben említik először Varkun alakban. Az elnevezésből arra lehet következtetni, hogy a név a magyarokhoz csatlakozott idegen néptöredéket (avarok) takar. A névadás természetéből következően a települést XII. század előttinek, a honfoglaláskor már lakott helynek vélhetjük. A IX-XII. századi leletek, illetve a falu fekvése, átkelőhely jellege a korai megszállást valószínűsíti. Jelentős település lehetett az Árpád-kor folyamán, ha I. András és Béla herceg találkozóhelyéül szolgált 1059-ben, melyet a bécsi Képes Krónika említ. Az is az igazsághoz tartozik, hogy a krónika elbeszéléséből nem derül ki egyértelműen, hogy a nevezetes találkozó színhelye azonos-e a Tiszamenti településsel, mivel az ország területén több Várkony nevű hely is létezik. A község hagyományai azonban régóta igazoltnak tekintik az azonosságot. Ezt a tényt látszik alátámasztani a község belterületén lévő lelőhelyről előkerült IX-XII. századi bogrács- és edénytöredékek, Árpád-kori téglák és orsókarikák, illetve egy XV. századi kályhaszem is. Vagy az ismeretlen lelőhelyről előkerült és a MNM-ba beszolgáltatott kard és pallos. 1 III. A településtervezési koncepcióban szereplő módosítások és a régészeti védettség viszonya (NKÖM Melléklet: 3. a), d) pontjához) Beépítésre szánt területek Gazdasági fejlesztés a község DNy-i határán (bel- és külterület találkozásánál). A terv szerint a belterülettel határos külterületből kell elvonni. Nyilvántartott régészeti lelőhelyet nem érint, ámde a IV.1. fejezetben foglaltak alapján az egész belterület régészeti érdekűnek tekinthető. A tervezett fejlesztés közelében konkréten jelölve is van két régészeti (8. Zártkert I., 9. Zártkert II.) Megvalósulás 1 Adatok Szolnok megye történetéből, II. kötet. Szolnok Megyei Levéltár, Szolnok, 1989. Szerk. Botka János, 659-691.

Örökségvédelmi hatástanulmány 14 esetén a KÖH döntésétől függően régészeti szakfelügyelet vagy próbaásatás szükséges. Gazdasági fejlesztés a községtől É-ra a Tószegre vezető út mentén. Nyilvántartott régészeti lelőhelyet nem, de régészeti et érint. (23. terület, Tanya-földek 2 ) Megvalósulás esetén a KÖH döntésétől függően régészeti szakfelügyelet vagy próbaásatás szükséges. Gazdasági fejlesztés a községtől Ny-ra a Jászkarajenőre vezető út mentén. Nyilvántartott régészeti lelőhelyet, régészeti et várhatóan nem érint. Megvalósulás esetén a KÖH előírása az irányadó. Lakóterület fejlesztés a község Ny-i határán. lelőhelyet nem érint, itt régészeti et sem valószínűsítettünk, tehát régészeti érdekeket várhatóan nem sért. Megvalósulás esetén a KÖH előírása az irányadó. Ökológiai folyosó Az ökológiai folyosó kialakítása nyilvánvalóan nem jelen a régészeti lelőhelyekre nézve veszélyt. Mindadazonáltal fontosnak tartjuk, hogy e helyeken is számba vegyük a régészeti területeket. Tisza-menti sáv. A falutól É-ra lévő 3. (Hugyin-part) 3 és a 4. (Nagy- Hugyin) régészeti lelőhely ill. a déli részen található 21.(Tiszavárkonyicsatorna mellék III.) régészeti esik e sávba. Amennyiben mégis történik itt valamilyen földmunkával járó természetátalakítás, a régészeti tennivalókról, lelőhelyek esetében várhatóan megelőző feltárásról a KÖH határoz. A Jászkarajenővel határos Ny-i rész. lelőhelyet, régészeti et várhatóan nem érint. Amennyiben mégis történik itt valamilyen földmunkával járó természetátalakítás, a régészeti tennivalókról a KÖH határoz. Közlekedés fejlesztés Jászkarajenő felé építendő út. A tervezett fejlesztés érinti a 7. (Szőlőújtelep), és 13. (Beretvás) régészeti et, megközelíti a 12. (Kutya-halom) környéke) régészeti et. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a közelben található Kutya-halom semmiképpen sem bolygatható, nehogy útéptésnél anyagnyerőhelyként kiszemelje valaki. Megvalósulás esetén a KÖH előírása az irányadó. É-D-i irányú (Tószeg ill. Tiszajenő felé) a falun is átvezető út ill. a vele párhuzamos kerékpárút építése. A tervezett fejlesztés érinti a belterületen lévő 2. és a tószegi határnál lévő 4. lelőhelyet (Gát melléke vagy Nagy- Hugyin), utóbbi várhatóan az útig nyúlik. Az út belterületen is 2 Az eredeti tanulmányban, mivel a dűlőnevet nem ismertem, Tiszavárkonyi csatorna-mellék néven szerepel. 3 A térképen hibásan 4. számon szerepel, ami azt a zavart okozza, hogy két 4. sz. régészeti lelőhely van feltűntetve.

Örökségvédelmi hatástanulmány 15 végigvonul így a jelölt 6. régészeti mellett is várhatóan régészeti objektumokat érint majd. A falutól D-re az út nyomvonalába esik a 20. (Radics-dűlő III.) régészeti. Megvalósulás esetén a KÖH döntésétől függően régészeti szakfelügyelet vagy próbaásatás szükséges. A községet Ny-ról megkerülő É-D-i irányú út. A tervezett az út nyomvonalába esik a 22. (Útkereszteződés) és 23. (Tiszavárkonyicsatorna-mellék) régészeti. Megvalósulás esetén a KÖH döntésétől függően régészeti szakfelügyelet vagy próbaásatás szükséges. IV. A régészeti védettség formái Tiszavárkony területén (NKÖM Melléklet: 1.a), f, g) pontnak megfelelő fejezet) IV.1. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek IV.1.1. Belterületen E tanulmányok célkitűzését figyelembe véve, a belterület, azaz jelen esetben maga a falu és a Jászkarajenővel határos Szőlők nevű területrész kritikus vagy még inkább, ellentmondásos területnek tekinthető. Minden település, így Tiszavárkony is, előreláthatólag a legtöbb fejlesztést, beruházást a belterületen kívánja megvalósítani: itt épülnek a házak, üzletek, létesülnek parkok stb. minden, mely a lakosság érdekeit szolgálja. A település központja, majd a köré csoportosuló épületek sora, az alapító ősök bölcsességének köszönhetően, az esetek többségében a földrajzilag legoptimálisabb területet foglalja el. Feltételezhetjük tehát, hogy a mai településen, az álló házak alatt-között őskori, ókori, népvándorlás kori, középkori lelőhelyek bújnak meg, melyeket éppen a beépítettség miatt nem tudunk feltérképezni, s csak földmunka során véletlenül kerülhetnek felszínre. Mindezek folytán az a furcsa helyzet áll elő, hogy a múzeumi nyilvántartások alapján éppen a letelepedésre mindenkor legalkalmasabb terület tűnik lelőhelymentes vagy régészetileg ritkán lakott övezetnek. A valóságban azonban a belterületen minden kapavágásnál számítani kell leletek előkerülésével. Jó példa erre az alább ismertetett 2. lelőhely. IV.1.1.a. Feltétlenül kikerülendő lelőhely (1. kategória) 1. lelőhely, Kutya-halom: A Szőlők nevű belterületi területrészen, a Tiszavárkony- Jászkarajenő-főcsatornától délre elhelyezkedő rézkori kurgán. 4 IV.1.1.b. Megelőző feltárást igénylő lelőhelyek (2. kategória) 2. lelőhely, Belterület: A falu belterületén közelebbről pontosan nem azonosítható helyen Tiszavárkony középkori előzményére utaló szórványleletek kerültek elő. 5 4 Tóth Albert: Szolnok megye tiszántúli területének kunhalmai Zounuk 3 (1988) 349-410. 5 DJM RégAd 18-68. Kaposvári Gyula: Kiszállási jelentés Tiszavárkonyból

Örökségvédelmi hatástanulmány 16 IV.1.2. Külterületen IV.1.2.a. Feltétlenül kikerülendő lelőhelyek (1. kategória) Ilyen nem szerepel a nyilvántartásban. IV.1.2.b. Megelőző feltárást igénylő lelőhelyek (2. kategória) 3. lelőhely, Hugyinpart: (=Tószeg-Nagylapos-dűlő vagy Alsó-rét) Tószegtől keletre, a Tiszavárkony közigazgatási terület határán, a Nagylapos-dűlő keleti peremén fekszik, az élő Tisza partján, közvetlenül a gát alatt-mellett. 1952-ben a gátépítéskor a gát nyomvonalában és a töltéshez szükséges anyagnyerőhelyen avar temető és középkori falu maradványai kerültek elő. A leletmentés során a veszélyeztetett sávban a régészeti objektumokat feltárták, de természetesen nem teljes lelőhelyet.6 4. lelőhely: Gát melléke: Tiszavárkonytól északnyugatra kb. 1 km-re, a Tószeg Tiszavárkony műúttól keletre, az éles szögben megtörő tiszai töltés egy 90 tszf. magasságú kiemelkedést fog közre. Az így képződött háromszög alakú területen intenzív újkőkori, késő bronzkori és római kori településre utaló leletek szóródtak szét a szántásban. 7 IV.2. ek (3. kategória) IV.2.1. Belterületen A belterületre vonatkozó megállapításaink értelmében az egész belterület régészeti nek tekinthető, melyet a térképen színes vonalkázás szemléltet. A Tisza mellett végig húzódó magaspartot a vonalkázott részen belül is elkülönítettem. A beépítettség miatt itt régészeti terepbejárás vagy próbaásatás nem igazán célravezető. Beruházás esetén a földmunkát kísérő szakfelügyelet javasolt. (5) Belterület I. (6) Belterület II. (7) Szőlőújtelep (8) Zártkert I. (Posta-dűlő) (9) Zártkert II. (Iskola-dűlő) (10) Zártkert III. (Keresztes-dűlő) (11) Zártkert IV. (Keresztes-dűlő) (12) Kutya-halom környéke IV.2.2. Külterületen (13) Beretvás (14) Bábolna-dűlő (15) Öntözött-terület I. 6 DJM RégAd 43-68., Csalog Zsolt: kutatómunka Szolnok megyében, Jászkunság (Szolnok) IX/2 (1963) 69-77. 7 DJM RégAd 1404-2005. Csányi Marietta: hatástanulmány A hullámtéri beavatkozáshoz a Tisza Szolnok és Tiszajenő közti szakaszán

Örökségvédelmi hatástanulmány 17 (16) Öntözött-terület II. (17) Alsószigeti tehenészet (18) Radics-dűlő I. (19) Radics-dűlő II. (20) Radics-dűlő III. (Emlékmű) (21) Tiszavárkonyi-csatorna melléke I. (22) Belterület határa (23) Tiszavárkonyi-csatorna melléke II. (24) Vasút melléke (25) Tiszavárkonyi-csatorna melléke III. (26) Domokos-föld IV. 3. Azonosítatlan régészeti lelőhelyek I. lelőhely, Tyúkfarm: A Tyúkfarm területről terepbejárási szórványanyagként rézkori edénytöredékek és szarmatakori cserépmaradványok kerültek be a Damjanich János Múzeumba. 8 II. lelőhely, Vár: A község alatt a Tisza gátja mellett helyezkedik el a lelőhely. Egy helyi lakos bejelentése alapján egy temető és telep nyomaira bukkantak. 9 III. lelőhely, Szántóföld: Szórványleletként egy ismeretlen korú kard került be a község területéről a MNM-ba 1934-ben. 10 IV. lelőhely, Belterület: Szórványleletként egy középkori pallos került be a község területéről a MNM-ba 1907-ben. 11 V. Összefoglalás (NKÖM Melléklet: 4. pontjához) A község közigazgatási határa nem nagy, 3562 hektár. Ezzel a ténnyel valamint a régészeti kutatás hiányosságaival magyarázható, hogy kedvező földrajzi adottságai ellenére viszonylag kevés lelőhelyet vehettünk csak számba. A 4 nyilvántartott régészeti lelőhely amennyiben a beruházások érintik feltárásra kötelezett egykori telep vagy temető és egy kurgán, mely feltétlenül elkerülendő. A kutatatlan területeken 22 régészeti et határoztunk meg. Ezeken a területeken a KÖH régészeti állapotfelmérést esetleg próbaásatást rendelhet el vagy javasolhat, ill. a munkát régészeti szakfelügyelethez kötheti. (27) számon a táblázatban a teljes belterület szerepel, mivel földrajzi adottságai folytán mindenkor alkalmas lehetett a letelepedésre. Fontos tudnivaló, hogy soha nem tudhatjuk, mi rejlik földben nemcsak a felsorolt helyeken, hanem bárhol a felszín alatt megbújhatnak leletek. Ezért a földmunkával járó beruházásoknál mindenkor figyeljenek a földből kiforduló 8 Adatok Szolnok megye történetéből, II. kötet. Szolnok Megyei Levéltár, Szolnok, 1989. Szerk. Botka János, 659-690. 9 DJM RégAd 80-68. Illyés Endre levele 10 MNM RégAd: 143.T.II. Jelentés régészeti leletről, Tiszavárkony 1934. 11 MNM RégAd: 4.N.I. Jelentés régészeti leletről, Tiszavárkony 1907.

Örökségvédelmi hatástanulmány 18 tárgyakra, apró cseréptöredékekre, kövekre, csontokra, s jelentsék előkerülésüket a helyi jegyzőnél vagy a Jász Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságánál. Végezetül felhívjuk a figyelmet arra, hogy - a régészeti lelőhelyekre vonatkozóan a régészeti örökségvédelmi hatástanulmány a címlapon ill. az alul feltűntetett időpontban érvényes állapotot tükrözi. A régészeti kutatások a megye területén továbbra sem állnak meg, a fenti településrégészeti kép ezért módosulhat. Szolnok, 2006. december 15. Rövidítések: DJM = Damjanich János Múzeum RégAd = Adattár KÖH = Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Ltsz.: leltári szám MNM.: Magyar Nemzeti Múzeum VI. Mellékletek (NKÖM Melléklet: 1.a), f), g), h); 3.d) pontjához) VI.1. Magyarázat a mellékletekhez VI.1.1.Összesítő táblázat: Az első oszlopban a lelőhelyek sorszáma szerepel A második oszlopban a dűlőnév A harmadik oszlopban a lelőhely jellege (Pl.: telep, temető, régészeti érdekű hely stb.) A negyedik oszlopban a szükséges ill. javasolt intézkedés Az ötödik oszlopban az EOV (Egységes Országos Vetület) térképlap száma A hatodik oszlopban a lelőhely középponti EOV koordinátái A hetedik oszlopban a lelőhely tengerszint feletti magassága A nyolcadik oszlopban a lelőhely állapota, ha van rá adat. A kilencedik oszlopban a KÖH azonosítási száma amennyiben szerepel az adatbázisban. VI.1.2. Térkép 1 db 1:10 000 méretarányú részletből áll össze. Földhivatali térkép, fénymásolatban, rajta kézzel berajzolva a régészeti lelőhelyek. Készül 1 példányban a megrendelő számára. színes foltok jelzik a nyilvántartott lelőhelyeket színes kerettel jelölt üres közepű mezők a régészeti eket Nyilvántartott azonosítatlan lelőhelyek Szám Dűlőnév Lelőhely jellege Intézkedés EOV térkép-lap Koordi-náták Tszf. m A lelőhely állapota KÖH azonosító I. Tyúkfarm Szórványlelet Nem lokalizálható II. Vár Szórványlelet Nem lokalizálható 30061

Örökségvédelmi hatástanulmány 19 Nyilvántartott azonosítatlan lelőhelyek Szám Dűlőnév Lelőhely jellege Intézkedés EOV térkép-lap Koordi-náták Tszf. m A lelőhely állapota KÖH azonosító III. Szántóföld Szórványlelet Nem lokalizálható 42463 IV. Belterület Szórványlelet Nem lokalizálható 42265 Feltétlenül kikerülendő lelőhely (1. kategória) Szám Dűlőnév Lelőhely jellege Intézkedés EOV térkép-lap Koordi-náták Tszf. m A lelőhely állapota KÖH azonosító 1 Kutyahalom Kunhalom Kikerülendő 47-112 X=729450 y=190690 Megelőző feltárást igénylő nyilvántartott lelőhelyek (2. kategória) 90 Bolygatott 36996 Szám Dűlőnév Lelőhely jellege Intézkedés EOV térkép-lap Koordináták Tszf. m A lelőhely állapota KÖH azonosító 2 Belterület Falu Megelőző feltárárs 57-343 x=736110 y=192080 87-88 m Bolygatott 25470 3 Hugyinpart Temető, Falu Megelőző feltárárs 57-343 x=736990 y=195280 85-86 m Bolygatott, Részben feltárt 25457 4 Gátmellék Telep Megelőző feltárárs 57-343 x=735190 y=194050 87-88 m Bolygatott ek (3. kategória) Szám Dűlőnév (5) Belterület I. (6) Belterület II. Lelőhely jellege Intézkedés EOV térkép -lap 47-121 47-121 Koordi-náták x=736650 y=191650 x=736870 y=191640 Tszf. m 88 86 A lelőhely állapota KÖH azon osító (7) Szőlőújtelep 47-112 x=729200 y=190900 88 (8) Zártkert I. 47-112 X=729420 y=189870 88 (9) Zártkert II. 47-112 x=730170 y=189870 88

Örökségvédelmi hatástanulmány 20 ek (3. kategória) Szám Dűlőnév (10) Zártkert III. (11) Zártkert IV. (12) Kutya-halom környéke (13) Beretvás (14) Bábolna-dűlő (15) (16) (17) Öntözött terület I. Öntözött terület II. Alsószigeti tehenészet (18) Radics-dűlő I. (19) Radics-dűlő II. (20) (21) Radics-dűlő III. Emlékmű Tiszavárkonyicsatorna mellék I. (22) Útkereszteződés (23) Tiszavárkonyicsatorna mellék II. Lelőhely jellege Intézkedés EOV térkép -lap 47-112 47-112 47-112 47-112 47-112 47-112 47-112 47-121 47-121 47-121 47-121 47-121 47-121 57-343 Koordi-náták x=729780 y=189500 x=730000 y=189300 x=729370 y=190700 x=729350 y=190960 x=730670 y=188910 x=730850 y=190130 x=730670 y=190310 x=733930 y=190730 x=735740 y=190150 x=736200 y=190340 x=736630 y=190600 x=737050 y=191000 x=734450 y=191320 x=735470 y=192620 Tszf. m 88 88 88 87 88 87 87 87 87 87 88 86 87 89 A lelőhely állapota KÖH azon osító (24) Vasút mellék 57-343 x=733400 y=192800 87 (25) Tiszavárkonyicsatorna mellék III. 57-343 x=734450 y=193610 87 (26) Domokos-föld 57-334 x=731700 y=192520 87