Tansegédlet a polgári jog záróvizsga szellemi alkotásokkal kapcsolatos tételeihez

Tansegédlet a polgári jog záróvizsga szellemi alkotásokkal kapcsolatos tételeihez A tansegédlet az alábbi m vekre támaszkodva került összeállításra: - Lontai Faludi Gyertyánfy Vékás: Szerz i jog és iparjogvédelem; Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2012. - Szerz i jog; Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, Budapest, 2012. - Alapfokú Iparjogvédelmi tankönyv; Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, Budapest, 2012. 10. A szellemi alkotások joga a magyar jogrendszerben, e jogviszonyok szerkezete és fajtái. A szellemi alkotások felhasználására irányuló szerz dések általános sajátosságai. 10.1 A szellemi alkotások joga a magyar jogrendszerben 10.1.1 A jogterület elnevezése A magyar jogirodalomban a tárgyalt jogterület hagyományos elnevezése: a szellemi alkotások joga. Ezt az elnevezést az elmúlt években tendenciózusan felváltani látszik a szellemi tulajdonjog vagy szellemi tulajdonvédelem elnevezés, amely többféle hatás eredménye. Ilyen hatás a jogterület er sen nemzetközi jellege: számos nemzetközi egyezmény hat közre a jogegységesítésben. Ezek jellemz angol nyelv meghatározása a jogterültre az intellectual property rights, amely szó szerinti fordításban szellemi tulajdonjogot jelent. Szintén hatással van az elnevezésre a jogterület szabályozásának számos tartalmi jellemz je, amelyek kétségkívül a tulajdonjogi szabályozással mutatnak szoros rokonságot. Az elnevezéssel kapcsolatos tendenciára tekintettel 2011. január 1. óta a Magyar Szabadalmi Hivatal is Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala néven m ködik tovább. Az új Ptk. normaszövege következetes abban, hogy szerz i jogi és az iparjogvédelmi jogokat említ szellemi alkotások és azokon fennálló jogok helyett. Az elnevezés változása ugyanakkor tartalmi változásokat az új Ptk. hatályba lépésével nem eredményez a tételes jogi szabályozásban; emiatt mindkét elnevezés helyesnek és alkalmazhatónak tekinthet. 10.1.2 A jogterület jellemz i és polgári jogi jellege a magyar jogrendszerben A szellemi alkotások joga a polgári jog viszonylag önálló, sajátos területe. A szellemi alkotások és egyéb oltalmi tárgyak (pl. védjegyek) védelmének joga a magyar civilisztikai tudomány álláspontja szerint a polgári jog területére tartozik. Ennek a tételes jogi megoldás éppúgy alapjául szolgál, mint a polgári jog tárgyára, területére vonatkozóan kifejtett különböz elméleti megközelítés álláspontok. Korábban a jogterülethez kapcsolódó elméletek képvisel i - más-más érveléssel, de - egyaránt a polgári jog szerves részének min sítették ezt a jogterületet, és az új Polgári Törvénykönyv el készítése kapcsán lefolytatott viták sem módosították ezt az álláspontot. A tárgyalt jogterület viszonylagos önállóságának, sajátos vonásainak vannak. Egyrészt tételes jogi (kodifikációs technikai) alapjai, vagy is az a nemzetközi viszonylatban is jellemz 1

kodifikációs megoldás, hogy a szellemi alkotásokra vonatkozó részletszabályok nem a magánjogi kódexben kapnak helyet, hanem önálló törvényekben, amelyeknek viszont a magánjogi kódex a mögöttes jogszabálya. Az egyes részterületeket érint jogszabályok maguk is általában (a szerz i jogban), illetve az egyes magánjogi intézményeknél (az iparjogvédelmi törvényekben) - visszautalnak a Ptk.-ra mint mögöttes területre. Másrészt ezt a viszonylagos (els sorban a tulajdonjoggal való összehasonlításban fontos) önállóságot az ezen a területen kialakuló jogviszonyok sajátos tárgya is megalapozza. Ezt abban lehet megragadni, hogy ennek a jogterületnek a jogviszonyait - els sorban történeti kialakulásában - az alkotáscentrikus megközelítés jellemzi. Emellett ma már az alkotás- és alkotóvédelmi szempont mellett egyre er teljesebben érvényesülnek az alkotások létrehozásába és felhasználásába invesztálók érdekei, a szellemi alkotást hordozó termék (szolgáltatás) értékesítési monopóliumához f szempont, valamint a monopólium közérdek korlátozásának eleme is. Az önállóság mellett fontos kiemelni a polgári jog más területeihez f kapcsolatokat is: a) A polgári jogi személyiségvédelem és a szerz i jogi, iparjogvédelmi oltalmi tárgyak oltalmára irányuló sajátos - külön törvényekben lefektetett - szabályok rokonságát mutatják egyes személyiségvédelmi eszközök, így pl. az alkotói min séghez való jog egyben a névhez való jog sajátos változatának is min síthet, a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulás joga a magánjogi titokvédelem párja", az ún. jóhír védjegyeket véd oltalom a jó hírnévhez jog min sített esete", stb. A védelemnek az alkotó személyéhez való köt dése (a személyiségi elem) er sebb a szerz i jogban, mint az iparjogvédelemben, s t egyes iparjogvédelmi oltalmi formáknál (pl. védjegy) egyáltalán nem is jelenik meg. b) A szellemi alkotások joga által biztosított, az alkotásokon és egyéb védett tárgyakon (pl. védjegyek) fennálló kizárólagos jogosultságok a tulajdonjog abszolút jellegével mutatnak er s hasonlóságot, noha az ilyen kizárólagos jogosultság a jogviszony sajátos tárgya folytán értelemszer en eltér a klasszikus tulajdonjogtól; a tulajdonjoghoz képest pl. az oltalomnak jelent s id beli, területi, közérdek korlátai is vannak (pl. a védelmi id, területi hatály, egyre vül szabad felhasználási, illetve hasznosítási jogok). c) A szellemi alkotások oltalmát szolgáló szankciórendszer nagymértékben hasznosítja a személyiségi jogok védelmére kiépített általános polgári jogi megoldásokat. A magyar Alkotmánybíróság értelmezése az iparjogvédelmi és a szerz i jogokat is a tulajdonjoghoz való alapvet alkotmányos jogok és kötelezettségek körébe is bevonta. A 17/1992. (III. 30.) AB határozatban az Alkotmánybíróság elvi éllel mutat rá arra, hogy a korábbi Alkotmány 13. -ának (1) bekezdése nemcsak a tulajdonjog, hanem az azzal összefügg minden vagyoni jog biztosítására vonatkozik. A korábbi Alkotmány 9. (1) bekezdése ezért a tulajdonvédelem körében az egyéb vagyoni jogok védelmét is biztosítja. A jog-összehasonlítás is azt mutatja, hogy több külföldi alkotmánybíróság gyakorlata a vagyoni jogosultságokat az alkotmányos tulajdonvédelem körébe vonja. Az mindenesetre megállapítható, hogy a jogterület kett s köt dés, a szellemi alkotások védelmének személyiségi és vagyoni elemei együttesen érvényesülnek. A szellemi alkotások és egyéb oltalmi tárgyak jogvédelme körében két f bb területet különböztetünk meg: a szerz i jogot és az iparjogvédelmet. Ezeket a közös megoldási, 2

szabályozási módok mellett az adott terület specifikumait is kifejezésre juttató sajátos szabályok is jellemzik. A szerz i jog a m vészet, irodalom, tudomány területén létrehozott alkotások védelmére hivatott. A klasszikus szerz i m veken kívül szabályozása átfogja a szerz i tevékenység eredményeivel szomszédos és egyes kapcsolódó teljesítményekhez f egyes érdekek oltalmát is. Az iparjogvédelem területe - a szerz i jogéhoz viszonyítva - heterogénebb. Alapvet szabályozási területe nagyobb részben alkotások oltalmát fogja át, de ide tartozik a vállalat- és árujelz k lényeges csoportjainak, a védjegynek és a földrajzi árujelz knek a szabályozása is. Az iparjogvédelem intézményei által oltalmazott alkotások nem m vészi, esztétikai megközelítést igényl alkotásfajták, hanem els sorban tudományos-m szaki jelleg alkotások, amelyek tekintetében az alkotóhoz való köt dés kevésbé szoros, hanem objektiváltabb értékelést igényel, hangsúlyozottan gyakorlatra orientált, gazdasági-vagyoni, tulajdoni mozzanatai er teljesebben jelentkeznek. A védjegyekkel és a földrajzi árujelz kkel kapcsolatos normák és intézmények polgári jogi jellegét illet en a magyar civilisztikai elmélet egységes: a szabályozási módszer és tárgy hasonlósága és a hagyományok is indokolják, hogy bár ezek a jogintézmények személyiségi elemmel nem rendelkeznek, azt oltalom tárgya pedig szoros értelemben véve nem alkotás mégis az iparjogvédelem körében helyezkednek el. Az iparjogvédelem heterogén jellege abból fakad, hogy egymástól karakteresen különböz alkotásokat és egyéb oltalmi tárgyakat foglal magában, amelyek egyfel l más-más feltételek mellett részesülhetnek oltalomban, másfel l az egyes oltalmi formák f leg az említett tartalmi eltéréseknek betudhatóan külön törvényekben és alsóbb szint jogszabályokban nyertek szabályozást. A magyar jogrendszerben létez iparjogvédelmi oltalmi formák: - a szabadalom (a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvényben); - a kiegészít oltalmi tanúsítvány (a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvényben); - a növényfajta-oltalom (a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvényben); - a használati mintaoltalom (az 1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról); - a formatervezési mintaoltalom (a 2001. évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról); - az elektronikai félvezet k topográfiájának oltalma (az 1991. évi XXXIX. törvény a mikroelektronikai félvezet termékek topográfiájának oltalmáról); - a védjegy (a védjegyek és a földrajzi árujelz k oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvényben) - a földrajzi árujelz (a védjegyek és a földrajzi árujelz k oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvényben). Külön említést érdemel a know-how, amelyet az 1957. évi Ptk. vagyoni érték gazdasági, szaki és szervezési ismeret és tapasztalat -ként határozott meg, és amely jelenleg egyfajta általános, tulajdonszer oltalmat biztosít a nem nevesített alkotásfajták vagy olyan alkotások számára, amelyekre jogosultja iparjogvédelmi oltalmat nem kíván szerezni, és amelyek még nem váltak közkinccsé. Az új Ptk a know-how-t már kifejezetten az üzleti titok jogintézményéhez kapcsolódóan tárgyalja (2:47. ). 3

10.1.3 A magyar jogelmélet sem vitatja ugyanakkor a szellemi alkotások jogterületén az úgynevezett küls komplexitás érvényesülését. A szellemi alkotásokkal és más oltalmi tárgyakkal kapcsolatos jogi szabályozás nem korlátozódhat csak a polgári jogi módszerekkel célszer en szabályozható aspektusokra. Az érdekek hatékony érvényesítésében számos más jogág is szerepet játszik, s t a jogon kívüli, szervezeti-gazdasági tényez k adott esetben nagyobb súllyal jelentkeznek, mint a jog által nyújtott lehet ségek. A. A szellemi alkotások joga hagyományos kapcsolódási ponttal rendelkezik a versenyjoggal, amely a hatályos jogban a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 6. -ában (jellegbitorlás) jelenik meg. A szellemi alkotások jogának a versenyjoghoz való viszonya ellentmondásos, hiszen míg a szellemi alkotások joga törvényi monopóliumot biztosít bizonyos feltételek fennállása esetén, a versenyjog éppen a monopóliumok kialakulása ellen küzd. A versenyjog része ugyanakkor a tisztességtelen piaci magatartások tilalma és az ilyen magatartások meghatározása. Ilyet tartalmaz az 1996. évi LVII. törvény 6. -a is, amikor meghatározza, hogy tilos az árut, szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes küls vel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel el állítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelz t használni, amelyr l a versenytársat, illet leg annak áruját szokták felismerni. B. A büntet jog a szellemi alkotásokon fennálló jogosultságok legsúlyosabb megsértési formáit rendeli büntetni. A 2012. évi C. törvény (a Büntet Törvénykönyv) vonatkozó rendelkezései a XXXVII. Fejezetben A szellemi tulajdonjog elleni b ncselekmények -ként kerültek meghatározásra (a 384. -t l 388. -ig terjed tényállások). Ezekr l a büntet jogi tényállásokról általánosságban elmondható, hogy a szellemi alkotásokon fennálló jogosultságokat sért olyan szándékos magatartásokat rendelnek büntetni, amelyek vagyoni hátrány okozásával járnak vagy a cselekményb l származó jogosulatlan vagyoni el ny megszerzésére irányulnak. Ezek a tényállások a hatékony jogvédelem biztosítása érdekében, részben nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítése alapján, az elmúlt két évtizedben több lépcs ben kerültek be a korábbi Büntet Törvénykönyvbe. Ezek a tényállások egészülnek ki a korábban áru hamis megjelölése néven ismert, és a gyakorlatban a védjegyek jogosulatlan használatát szankcionáló tényállással (XLII. Fejezet, A fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sért b ncselekmények, 419. ), amelynek elnevezése az új Btk-ban versenytárs utánzása és kiegészít jelleg : a b ncselekmény elkövetése akkor lesz megállapítható, ha az elkövetési magatartás az iparjogvédelmi jogok megsértése tényállás elemeinek nem felel meg. C. Közigazgatási jog területén jelent s kapcsolódási pont a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) Jelent ségét az adja, hogy az iparjogvédelmi oltalmak keletkezésére irányuló és a hozzájuk kapcsolódó egyéb hatósági eljárások a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala el tt ennek általános szabályai alapján folynak; az egyes oltalmi formákra vonatkozó törvények a szükséges kérdésekben csak az ett l való eltérésekr l rendelkeznek. Szintén közigazgatási jogi vonatkozású kapcsolódási pont az egyes szellemi tulajdonjogokat sért áruk elleni vámhatósági intézkedésekr l szóló 371/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet, amely lehet vé teszi, hogy a szellemi tulajdonjog jogosultja és a vámhatóság között létrejött megállapodás alapján a vámhatóság fokozott figyelemmel kísérje az adott árukat vámeljárása során, és jogsért áruk észlelése esetén hatékony jogvédelmet biztosítson a jogosult számára. 4

D. Részben kapcsolódó jogterületként, részben a szabályozás további szintjeként kell megemlíteni a szellemi alkotások nemzetközi jogi szabályozását, továbbá az európai uniós jogot. A nemzetközi jog kapcsán lényeges, hogy Magyarország tagja mindazon nemzetközi egyezményeknek, amelyek ezen jogterületen alapvet en érvényesülnek; így különösen: a) az ipari tulajdon oltalmára 1883. évi március hó 20-án létesült Párizsi Uniós Egyezménynek (1909. óta), b) az irodalmi és m vészi alkotások oltalmára 1886. szeptember 9-én létrejött Berni Uniós Egyezménynek (1922. óta), c) a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó "egyezménycsomag" részét képez Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól szóló Egyezménynek (TRIPS Egyezmény; 1996. óta), Az európai uniós jogharmonizáció kapcsán lényeges, hogy a folyamat már jóval Magyarország 2004-es, uniós taggá válását megel en megindult; különösen azonban az uniós társulást kihirdet törvény (a 1994. évi I. törvény) hatályba lépését követ en a jogalkotás egyik leglényegesebb szempontjává lett az uniós jogharmonizáció. Az EU-ban a nagymérték jogharmonizáció megvalósítása mellett sui generis, uniós szinten egységes tartalmú védjegy-, formatervezési mintaoltalmi- és legújabban szabadalmi rendszer is ködik. Megemlítend, hogy Magyarország jelenleg hatályos Alaptörvénye nem tesz kifejezett utalást a szellemi alkotások jogával kapcsolatos kérdésekre. 10.2 A szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogviszonyok szerkezete és fajtái A szellemi alkotások életciklusa jogi szempontból három szakaszra bontható: A. Az alkotás elkészítésének folyamata. Erre a szakaszra vonatkozhat például munkaszerz dés, megbízási szerz dés, kutatási szerz dés, amely jogcímet biztosít az alkotó számára a m /megoldás létrehozására. Ezeket a jogviszonyokat nem a szellemi alkotások joga szabályozza. Lényeges, hogy amennyiben ilyen jogviszony alapozza meg az alkotó folyamatot, úgy ez kötelmi jogi jogviszony. Ilyen alapul fekv jogviszony nélkül is létrejöhetnek azonban m vek (bármilyen saját elhatározásból, kötelezettség nélkül készült ilyen lehet), ilyenkor az alkotás folyamata a jogi szabályozás területén kívül esik. B. A kész alkotáson fennálló vagy az arra megszerezhet jogok állnak a szellemi alkotások jogának fókuszában. Ezek a kérdések jelentik a tulajdonképpeni szellemi alkotások jogát. A szabályozás ebben a körben dogmatikai értelemben ugyanolyan abszolút szerkezet jogviszonyok keretében valósul meg, mint a tulajdonjog vagy a személyhez f jogok esetében. C. A kész alkotás felhasználására irányuló és azt megvalósító tevékenységek részben tartoznak a szellemi alkotások jogának szabályozása alá. A felhasználás, hasznosítás már ismét relatív szerkezet kötelmi jogviszonyok keretén belül lehetséges, hiszen az alkotás jogosultja meghatározott személy(ek) számára biztosítja a szellemi alkotáson fennálló jogok gyakorlását. Ezek a kötelmi jogviszonyok a gyakorlatban vegyes jelleg ek; gyakran már a m elkészítésére vonatkozó jogok és kötelezettségek is részét képezik az ilyen szerz déseknek, de hangsúlyos szerepet kapnak a gazdasági élet szerz déseinek olyan tipikus jogintézményei 5

(befektetési, szindikátusi, szerz dési biztosítéki elemek, stb.), is, amelyek távol esnek a szellemi alkotások szabályozási területét l. 10.3 A szellemi alkotások felhasználására irányuló szerz dések általános sajátosságai 10.3.1 A felhasználásra szélesebb értelemben két lehet ség van: - a szellemi alkotás értékesítése (ellenérték fejében történ átruházása) és - a szellemi alkotás licencia-szerz dés útján történ hasznosítása. El bbi esetben a jogosult személyében jogutódlás következik be: a jogosult-átruházó ellenérték fejében a jogszerz javára véglegesen lemond a szellemi alkotásra vonatkozó jogok kapcsán, ami által a jogszerz válik új jogosulttá. Az iparjogvédelmi oltalmak esetében ez az oltalomra vonatkozó lajstromban való átvezetés által történik meg. A szerz i jogban az ilyen jogátruházás f szabály szerint nem lehetséges, de egyes kivételes esetekben (szoftver, film, adatbázis és reklám céljára megrendelt m, továbbá az ún. szolgálati m ) lehet ség van rá; mivel azonban a szerz i m vek esetében nem létezik semmilyen, a védelmet keletkeztet vagy egyébként érint hatósági nyilvántartás, a jogutódláshoz ebben a körben nem szükséges semmilyen hatósági nyilvántartásba vétel. Sz kebb értelemben csak a licencia-szerz dés útján való hasznosítást tekintjük felhasználásnak; az erre vonatkozó szerz dés neve tehát a licencia, amit a kérdéskört szabályozó három különböz törvény háromféleképpen nevez: felhasználási (szerz i jog), hasznosítási (szabadalom; ez vonatkozik a mintaoltalmak hasznosítására is) és használati (védjegy) szerz dés. 10.3.2 A felhasználási/használati/hasznosítási szerz dés (licencia) sui generis, Ptk-n kívüli nominát (nevesített) szerz déstípus; nem átruházási, hanem engedélyezési jelleg ; akkor van rá szükség, ha a szellemi alkotás hasznosítója nem az alkotás els dleges jogosultja (a szerz, a lajstromba vett a szabadalmas, védjegyjogosult, stb.), hanem további személy. A tartalmi hasonlóságok ellenére kevés a közös szabály a különböz törvények által szabályozott licenciák között; még alapvet kötelmi jogi kérdésekben is fellelhet eltérés (pl. a szerz i jogban érvényességi kellék az írásba foglalás, az iparjogvédelem területén nem az). Jelent sebb tartalmi eltérések is fennállnak, hiszen míg a kellékszavatosság alapvet jelent ség kérdés egy szabadalom-hasznosítási szerz désnél (vagyis hogy az oltalom alatt álló találmány ténylegesen alkalmas a hasznosító által a találmánnyal elérni kívánt m szaki hatás megvalósítására), addig ez egy védjegy-használati licencia esetében értelmezhetetlen kérdés. Jellemz közös szabály pl. a visszterhesség vélelme és a jogszavatosság fennállása az els dleges jogosult oldalán. Jellemz szabályozási kérdés az is, hogy a felhasználási/használati/hasznosítási engedély milyen terjedelm id beli, földrajzi és tárgyi értelemben (azaz az engedélyes meddig, hol, és milyen jelleg felhasználásra kap engedélyt), továbbá az, hogy az engedélyes kizárólagos, avagy az els dleges jogosultéval párhuzamos engedélyt kap, illetve hogy azt további al-licenciába adhatja-e vagy sem. 6

11. A szerz i alkotás kritériumai. A szerz ség fogalma. 11.1 Alapvetés A szerz i jog a szellemi alkotások joga (szellemitulajdon-védelem) jogterületének egyik nagy területe, amely a széles értelemben vett vészeti, tudományos és irodalmi (els sorban szép- és tudományos irodalom, sajtó-publicisztika) területen keletkezett m vek jogi védelmét hivatott biztosítani; ez a jogterület a sz kebb értelemben vett szerz i jogot, valamint az úgynevezett kapcsolódó (szomszédos) jogokat foglalja magában. A szerz i jogot egyfajta jogterületi kódexként a szerz i jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) szabályozza. A sz kebb értelemben vett szerz i jog az irodalmi, tudományos és m vészeti alkotásokat védi, míg az úgynevezett kapcsolódó jogok azokat a legtöbb esetben szerz i m vekkel rokoni viszonyban álló, akár kreatív természet, akár pusztán anyagi ráfordításban megtestesül teljesítményeket védik, amelyek célja a szerz i m vek közönséghez történ közvetítése, eljuttatása. A szerz i jogi törvény alapján kapcsolódó jogi védelem illeti meg: - az el adóm vészek, - a hangfelvétel-el állítók, - a rádió- és a televízió-szervezetek, - a filmel állítók, valamint - a sui generis adatbázis el állítóinak teljesítményét. 11.2 A szerz i jogi védelem tárgya: a szerz i m A szerz i jogi védelem tárgya: az irodalom, a tudomány és a m vészet területén létrehozott m (az Szjt. a m, nem pedig az alkotás terminust használja a jogvédelem tárgyának megjelölésére). Az Szjt. a védelemben részesíthet szerz i m vek következ listát tartalmazza: - irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) m, - a nyilvánosan tartott beszéd, - a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (szoftver), - a színm, a zenés színm, a táncjáték és a némajáték, - a zenem, szöveggel vagy anélkül, - a rádió- és a televíziójáték, - a filmalkotás és más audiovizuális m, - a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, k nyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve, - a fotóm vészeti alkotás, - a térképm és más térképészeti alkotás, - az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve, - a m szaki létesítmény terve, - az iparm vészeti alkotás és annak terve,

- a jelmez- és díszletterv, - az ipari tervez vészeti alkotás, - a gy jteményes m nek min sül adatbázis. Látható, hogy az irodalom, a tudomány és a m vészet kategóriája igen széles kört ölel fel, és a felsorolás nem kimerít jelleg, e m fajokon kívül egyéb m vek (például a multimédiás m vek) is oltalomban részesülhetnek. Az adatbázisok két jogcímen is élvezhetnek jogvédelmet az Szjt. alapján. El ször: a gy jteményes m nek min sül adatbázisok szerz i jogi oltalomban is részesülhetnek, ha önálló m vek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek szisztematikus elrendezése (pl. egy tematikus múzeumi kiállítás vagy irodalmi m vek tematikus kötete) mögött a gy jt /szerkeszt (kompilátor) kreatív gondolata, egyéni-eredeti alkotómunkája rejlik. Ilyenkor a szerz i jog a szerkeszt t illeti meg, a gy jteménybe foglalt tartalmi elemeken esetlegesen fennálló szerz i jogoktól függetlenül. Másodszor: az ún. sui generis adatbázis (kapcsolódó jogi teljesítmény) védelmének alapját a gazdasági vagy id beli ráfordítás adja (pl. egy digitális jogtár esetében). Ebben az értelemben az adatbázis önálló m vek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gy jteményét jelenti, amelynek egyes elemeihez egyedileg hozzá lehet férni. A sui generis adatbázis-védelem feltétele, hogy az adatbázis elemeit képez vek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek megszerzése, ellen rzése vagy megjelenítése jelent s ráfordítást igényeljen. Természetesen ugyanaz az adatbázis állhat egyszerre szerz i jogi és sui generis adatbázisoltalom alatt. Vita esetén arról, hogy az adott m szerz i jogi védelem alá tartozó m nek tekinthet -e, és hogy a szerz i jogi védelem kit illet, a döntés a bíróság hatáskörébe tartozik. 11.3 Kivételek a szerz i jogi védelem alól Vannak ugyanakkor olyan m típusok, amelyek nem tekinthet k szerz i jogi értelemben vett alkotásnak; így nem tartoznak a szerz i jogi törvény hatálya alá: - a jogalkotással és jogalkalmazással kapcsolatos iratok, - a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló információk, - az ötlet, az elv, az elgondolás, az eljárás, a m ködési módszer és a matematikai velet, valamint - a folklór kifejez dései. 11.3.1 Jogalkotással és jogalkalmazással kapcsolatos iratok nem esnek szerz i jogi védelem alá. E körbe tartoznak a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és ügyiratok, illetve a jogszabállyal kötelez vé tett szabványok és más hasonló rendelkezések. Bár ezek is bírhatnak kreatív vonásokkal, egyéni-eredeti jelleggel, a védelem kizárása azért indokolt, mert a jogszabályokhoz, bírósági határozatokhoz való szabad hozzáférés, illetve azok szabad felhasználása olyan jelent s közérdeket szolgál, amely felülírja a magánérdeket érvényesít szerz i jogot.

11.3.2 A szabad véleménynyilvánításhoz való jog biztosítása érdekében, továbbá azért, mert nem az emberi kreativitás eredményei, a sajtótermékek alapjául szolgáló tények, napi hírek nem esnek szerz i jogi védelem alá. A történelmi tények, események ugyancsak idetartoznak. Ellenben az ilyen információkat tartalmazó újságcikkek, tankönyvek az adott kifejezési formában és nem az abban foglalt információk alapján szerz i m nek min sülhetnek. 11.3.3 Az ötlet, elv, eljárás, m ködési módszer vagy matematikai m velet önmagában nem esik szerz i jogi védelem alá; az ilyen információkat, pl. eljárást tartalmazó tudományos cikk ugyanakkor már szerz i m nek min sül, ebben az esetben azonban csak a kifejezésmód mint forma, és nem a kérdéses információ mint tartalmi elem lesz a védelem tárgya. A különbségtétel oka az, hogy a felsorolt információk még nem kész, megformált m vek, hanem az alkotói folyamat korábbi (bár kétségtelenül lényeges) stádiumát, annak egyfajta elméleti alapját képviselik. A filmötlet pl. nem szerz i m, ugyanakkor az ötlet alapján megvalósított filmalkotás, valamint a forgatókönyv mint irodalmi m szerz i jogi oltalom alatt áll. 11.3.4 A folklór kifejez dései kizártak a szerz i jogi védelemb l. Ennek egyik oka, hogy a szerz k beazonosítása lehetetlen, a másik pedig, hogy a folklór esetében a hagyományokhoz ábrázolás a meghatározó, ezért egyéni, eredeti jellegnek nincs helye. Ez a kizárás nem érinti ugyanakkor például a népm vészeti ihletés, de egyéni, eredeti jelleg szerz jét megillet szerz i jogi védelmet. A folklórelemeket tartalmazó m alkotások tehát saját jogukon szerz i jogi oltalomban részesülhetnek. 11.4 Az oltalom feltétele: az egyéni, eredeti jelleg A szerz i jogi védelem az alkotást a szerz szellemi tevékenységéb l fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. Az egyéniségre, eredetiségre vonatkozó követelmény az alkotás kifejezésmódja, az alkotásban foglalt gondolatok, információk megjelenítésére tekintettel áll fenn; lényeges, hogy nem lehetséges objektív, illet leg minden m típus esetére azonos tartalmú meghatározása annak, hogy mi tekinthet egyéni, eredeti jelleg nek. (Mást jelent az egyéni, eredeti jelleg pl. egy meghatározott funkciót betölteni kívánó szoftver, egy építészeti tervrajz, vagy éppen egy regény esetében, ugyanis m típusonként eltér a m vészi/szerz i szabadság terjedelme és mások a m vészi gondolat-kifejezés eszközei is.) Az oltalomhoz nem szükséges, hogy a m ben foglalt gondolatok, információk, rendez elvek objektíve újszer ek legyenek, hiszen a megformálás egyedisége, és nem tartalom eredetisége a jogi védelem alapja. A védelem nem függ mennyiségi, min ségi, esztétikai jellemz kt l, illetve az alkotás színvonalára vonatkozó, más személy oldalán keletkez értékítélett l sem. ( De gustibus non est diputandum. ) A szerz i jogi védelem szempontjából nincs jelent sége annak, hogy különleges kreativitás vagy rendkívüli m vészi színvonal jellemzi-e a m vet, vagy hogy a m felhasználása mekkora gazdasági el nnyel kecsegtet, ha egyáltalán várható t le ilyesmi; a kizárólagos jogok gazdasági, piaci értékét, hasznosíthatóságát ugyanakkor nyilvánvalóan befolyásolhatja a m átlagon felüli min sége.

Összességében az alkotás akkor egyéni, ha az adott körülmények között lehet ség van többféle kifejezési módra, s ezek közül a szerz egyéni módon valósítja meg azok egyikét vagy másikát, és akkor eredeti, ha az nem csupán valamely már meglév alkotás szolgai másolata. Nem feltétele a szerz i jogi oltalomnak, hogy a szerz a saját szubjektív megítélése szerint befejezze a m alkotást, de egy befejezetlen m esetében is követelmény a kívülr l megítélhet egyéni jelleg, az eredetiség fennállása. 11.5 A szerz i jogi védelem keletkezése A szerz t a m létrejöttét l kezdve megilleti a szerz i jogok a személyhez f és a vagyoni jogok összessége. A szerz i jogi védelem automatikusan, a m létrejöttével keletkezik. Lényeges, hogy nincsen sem lehet ség, sem szükség levédetésre, azaz az iparjogvédelem területén ismert olyan hatósági eljárásra, amelynek eredménye az oltalmat keletkeztet konstitutív aktus. A védelemnek tehát nem feltétele, hogy a m vet bármely hatósághoz bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék. Mindezek ellenére bevett gyakorlat a (azaz copyright) jel használata. E megjelölés feltüntetésének azonban Magyarországon semmiféle joghatása nincsen. Gyakorlati funkciója az, hogy a m s megtekint je, megismer je tudomást szerezzen arról, hogy a szerz jogait fenntartja, az adott m felhasználásához t le engedélyt kell kérni. A szerz séggel, valamint a szerz i jogok fennállásával és megsértésével kapcsolatos viták tisztázása bírósági útra tartozik. A jogvita során hitelt érdeml en kell bizonyítani az alkotással kapcsolatos tényeket és körülményeket, gyakran több évvel a m születését követ en. A szerz i jogi törvény értelmében ugyanakkor ellenkez bizonyításig azt kell szerz nek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a m vön a szokásos módon feltüntették. Hatékonyabb jogvédelmet kínál ugyanakkor az a lehet ség, hogy a szerz kérheti az Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától (SzTNH) m vének ún. önkéntes m nyilvántartásba vételét. Az SzTNH az önkéntes m nyilvántartásba vételre irányuló eljárást az önkéntes nyilvántartás részletes szabályairól szóló 26/2010. (XII. 28.) KIM rendelet alapján folytatja le. A m vek ideértve a kapcsolódó jogi teljesítményeket is önkéntes m nyilvántartásba vételét a szerz, illetve a szerz i joghoz kapcsolódó jogok jogosultja kérheti az SzTNH -tól. Az önkéntes m nyilvántartás az Szjt. hatálya alá tartozó valamennyi m típusra, illetve kapcsolódó jogi teljesítményre kiterjed. A m nyilvántartásról kiállított tanúsítvány természetesen nem keletkeztet szerz i jogi védelmet, hanem azt bizonyítja, hogy a nyilvántartásba vett szerz i m az akkori tartalommal létezett. Ez az eljárás ugyanakkor jelent sen megkönnyíti a szerz számára szerz i mivoltának bizonyítását. A nyilvántartásba vételhez a m vet (akár papíron, akár elektronikus formában) csatolni kell, valamint be kell fizetni az el írt díjat. A tanúsítvány és az ahhoz hozzáf zött, lezárt borítékban elhelyezett m példány a szerz ségi vélelmet megalapozó igazoláshoz akkor használható fel, ha a zár és a boríték sérülésmentes állapotban van.

Ha bírósági eljárásban joger sen megállapításra kerül a szerz személye, és az nem azonos a nyilvántartásban ekként megjelölt személlyel, a szerz kérheti e személy törlését a nyilvántartásból. A tanúsítvány kiadásával összefügg döntés bírósági felülvizsgálata a városi Törvényszékt l kérhet. 11.6 A szerz ség fogalma 11.6.1 A szerz i jog a szerz, azaz a szellemi alkotás létrehozója számára biztosítja a kizárólagos jogokat. A szerz i jog azt a természetes személyt illeti meg, aki a m vet megalkotta (szerz ), tehát akinek tevékenysége eredményeként a m létrejött. Nem természetes személy (pl. gép vagy állat) által generált m (pl. gépi nyersfordítás) nem min sül szerz i m nek, tehát nem lehet szó szerz ségr l sem. Nem min sül szerz nek a megrendel (befektet, mecénás) sem, aki nem vett részt a m tényleges létrehozásában, pusztán anyagi támogatást nyújtott a m létrehozásához. A szerz ség nem függ az alkotó életkorától. Egy kilencéves, polgári jogi értelemben cselekv képtelen személy is lehet szerz, az szerz i jogaival kapcsolatban azonban csak törvényes képvisel je rendelkezhet. Az alkotó személyén kívül azonban más személy is válhat jogutódlással a szerz i jog jogosultjává. Ennek egyik lehetséges módja, hogy - amennyiben erre a törvény kivételesen lehet séget ad - a jogosult vagyoni jogait másra átruházza. Változik továbbá a jogosult személye öröklés, illetve más okból bekövetkez pl. jogi személyek közötti átruházás jogutódlás esetén. 11.6.2 Többszerz s m vek Számos esetben el fordul, hogy egy m több személy kreatív munkájának eredményeként jön létre. Ilyenkor az adott alkotáson fennálló szerz i jog is egyidej leg több személyt illet meg. A többszerz s m veket az alkotás folyamata, illetve a létrejött m egyes elemeinek önálló felhasználhatósága szerint két f bb csoportra oszthatjuk. A. Az együttesen létrehozott m vek Együttesen létrehozott m esetében a m megalkotásában együttm köd szerz k hozzájárulásai oly módon egyesülnek a létrejöv egységes m ben, hogy nem lehet az egyes szerz k jogait külön-külön meghatározni. Ez nem azt jelenti, hogy az egyes szerz k hozzájárulásai a közös m höz ne volnának utólag meghatározhatók, azonosíthatók; azonban az egységes, kész m kapcsán képtelenség volna a szerz i jogokat úgy megosztani a szerz k között, hogy az a mód az ilyen m vek jellemz és rendeltetésszer felhasználása szempontjából külön-külön ténylegesen gyakorolható jogokat eredményezzen. (Ilyen pl. a film, ahol nehezen volna elképzelhet, hogy a forgatókönyv-író, a rendez és az operat r külön-külön gyakorolja a szerz i jogát, adott esetben egymással ellentétesen. Hasonló példa lehet egy összetett szoftver is.) Az együttesen létrehozott m re a szerz k jogutódjaként azt a természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkez gazdasági társaságot (együttesen: producert) illeti meg a szerz i jog, amelynek kezdeményezésére és irányításával a m vet létrehozták, és amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta. B. Elválasztható folyamatokkal létrehozott m vek

Az együttesen létrehozott m l elkülönül kategória, amikor az alkotáson belül az alkotói folyamatok elválaszthatók (pl. egy dalhoz elkülöníthet, külön azonosítható módon járul hozzá a zeneszerz és a szövegíró); e csoporton belül kétféle m l beszélhetünk: egyrészt az összekapcsolt m l, másrészt pedig a szerz társak m veir l. Az összekapcsolt m olyan m, amelynek részei önállóan is felhasználhatók (pl. az erdélyi kortárs költ k verseib l álló verseskötet esetében). Ebben az esetben a saját rész tekintetében a szerz i jogok önállóan gyakorolhatók. Az összekapcsolt m vekb l álló, együtt alkotott közös m valamely részének más m vel való összekapcsolásához az eredeti közös m valamennyi szerz jének hozzájárulása szükséges. A szerz társak m vei esetében a m részei nem használhatók fel önállóan, ezért a szerz i jog együttesen és kétség esetén egyenl arányban illeti meg a szerz társakat; a szerz i jog megsértése ellen azonban bármelyik szerz társ önállóan felléphet. Erre példa lehet egy több kutató által jegyzett olyan tudományos publikáció, amely esetében a közös alkotási folyamat nem az egyes tartalmi egységekre vonatkozik, hanem egységesen az egész m re. 11.6.3 Egyéb szerz i jogi jogosultak A szerz l eltér személy is válhat származékos módon, jogutódlás útján a szerz i vagyoni jogok jogosultjává. Ez kivételes lehet ség, ugyanis a szerz i vagyoni jogok f szabály szerint forgalomképtelenek, csak az alább felsorolt esetekben kerülhet sor él k közötti átruházásra. A szerz személyhez f jogai átruházása fogalmilag nem lehetséges, ez alól a szabály alól nincs kivétel. A jogutódlásra kivételesen sor kerülhet jogszabály speciális felhatalmazása alapján, továbbá öröklés, illet leg ritkán jogi személyek közötti jogutódlás alapján. Jogszabály speciális felhatalmazása alapján sor kerülhet a vagyoni jogok átruházására, átszállására: - munkaviszonyból folyó kötelesség teljesítéseként létrehozott m (ún. szolgálati m ), - számítógépi programalkotás (szoftver), - adatbázis, - megfilmesítési szerz déssel létrehozott m (film), valamint - reklámozás céljára megrendelt m esetében. A. A munkaviszony keretében (munkaszerz désben foglalt kötelezettség alapján) létrehozott esetén eltér en alakul a szerz i jogosult pozíciója. Az Szjt. értelmében a) eltér megállapodás hiányában b) a m átadásával a vagyoni jogokat a szerz jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha c) a m elkészítése a szerz munkaviszonyból folyó kötelezettsége (pl. alkalmazott informatikus programozó vagy színházi díszlettervez ). A munkaviszonyban létrejött m esetében - a felek között kötött eltér rendelkezés hiányában - a munkáltató a következ kre jogosult: - felhasználhatja (pl. többszörözheti, terjesztheti) a m vet, - harmadik személynek engedélyt adhat a m felhasználására, illetve - jogait másra átruházhatja.

A m munkáltató által történ felhasználása esetén a szerz t nem illeti meg külön díjazás, ugyanis a jogdíj a munkabér részét képezi. Ha azonban a munkáltató harmadik személynek engedélyt ad a felhasználásra, illetve a vagyoni jogokat átruházza, a szerz -munkavállalót külön díjazásban kell részesíteni (kivéve az adatbázis, illetve a szoftver esetében). Ett l csak a munkavállaló kifejezett írásos lemondása alapján lehet eltérni. B. A számítógépi programalkotás (szoftver) esetében a szerz i jogi védelem fennáll a szoftver és a hozzá tartozó dokumentáció, forráskód, tárgyi kód tekintetében, beleértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is. A szoftver egyes elkülöníthet szakaszai is állhatnak szerz i jogi védelem alatt. Mindazok a személyek, akik alkotó módon vesznek részt a szoftver kifejlesztésében, szerz knek min sülnek. Mivel a szoftverek esetében gyakori, hogy megrendelésre készül el az alkotás, a szerz i jogi törvény lehet vé teszi, hogy a szerz átruházhassa vagyoni jogait, a gyakorlatban jellemz en a megrendel re. C. A gy jteményes m nek min sül adatbázis szerz i jogi védelme a szerkeszt t, a sui generis oltalom (lásd fent) pedig az adatbázis el állítóját illeti meg. Az adatbázis el állítója az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely saját nevében és kockázatára kezdeményezte az adatbázis el állítását, gondoskodva az ehhez szükséges ráfordításokról. D. A reklámozás céljára készített m esetében a szerz sajátos helyzetben van: az alkotását el re meghatározott célra használják fel és fórumon mutatják be. A szerz i jogi törvény - a létrejöttének sajátos körülményeire tekintettel - biztosítja annak lehet ségét, hogy a szerz a vagyoni jogait kifejezett szerz déses nyilatkozattal a megrendel re átruházhassa. E. A filmalkotás olyan m, amelyet meghatározott sorrendbe állított mozgóképek hang nélküli vagy hanggal összekapcsolt sorozatával fejeznek ki, függetlenül attól, hogy azt milyen hordozón rögzítették. Filmalkotásnak min sül különösen a filmszínházi vetítésre készült játékfilm (mozifilm), a televíziós film, a reklám- és a dokumentumfilm, valamint az animációs és az ismeretterjeszt film. A filmalkotás szerz jének min sül: - a filmrendez, - a film számára készült irodalmi és zenem szerz je, - a figuratervez (pl. animációs filmek esetében) és - mindazok, akik alkotó módon járultak hozzá a film egészének kialakításához (pl. operat r, jelmeztervez ). Ebb l következik, hogy a film alkotásához kizárólag technikai (pl. világosító) vagy szervezési hátteret biztosító személyek (pl. gyártásvezet ) természetesen nem válnak a film szerz ivé. A filmel állító (producer) nem szerz nek min sül, hanem ún. kapcsolódó jogi jogosultnak. kezdeményezi és szervezi meg a film megvalósítását, gondoskodva annak anyagi és egyéb feltételeir l. Ebb l következik, hogy a film létrehozásából és kés bbi sikeréb l származó kockázatot lényegében viseli. Filmel állító lehet természetes vagy személy jogi személy is. A vállalt kockázat ellentételezéseként a filmel állítónak lehet sége van a szerz k vagyoni jogainak megszerzésére. Erre a filmel állító a szerz kkel ún. megfilmesítési szerz dést köt. A szerz k ez által átruházzák az el állítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére szolgáló jogokat. (Kivétel ez alól a zenem szerz je, akinek vagyoni jogait nem szerzi meg a filmel állító.)

F. A vagyoni jogok átszállásának törvényben meghatározott további esete az öröklés és jogi személyek esetében a jogutódlás. A szerz halála esetén a vagyoni jogok örökölhet k, akár végintézkedésen alapuló, akár törvényes öröklés útján. Minderre a szerz halálát követ en akár több ízben is lehet ség van a szerz i vagyoni jogok fennállása - a szerz halálát követ évt l számított 70 év alatt.

12. A szerz személyhez f és vagyoni jogai. A szerz i jog korlátai. 12.1 A szerz személyhez f és vagyoni jogai A szerz i jog mint abszolút szerkezet jogviszony tartalmát a benne foglalt jogok teszik ki; a szerz i jogviszonyból közvetlenül kötelezettség nem származik, de a felhasználási szakaszban a szerz i jog jogosultja természetesen kötelezettségeket is vállal a felhasználási szerz désben. A szerz t megillet jogok egyfel l személyhez f jogokból, másfel l vagyoni jogokból állnak; ezek a szerz k számára egyszerre teszik lehet vé, hogy m vüket a nyilvánosság megismerhesse, és egyben jogi védelmet (pl. a m vek felhasználásáért anyagi ellenszolgáltatást, jogsértés elleni fellépést) biztosítanak számukra. 12.1.1 A személyhez f jogok forgalomképtelenek, és f szabály szerint csak személyesen lehet ket érvényesíteni, ugyanakkor vannak olyan személyhez f jogok, amelyeknek megsértése esetén - ha ehhez a szerz a felhasználási szerz désben kifejezetten hozzájárult - a felhasználó (pl. kiadó) is felléphet. A szerz halálát követ en a személyhez jogokat egyfajta kegyeleti jogként a védelmi id n belül az gyakorolhatja, akit a szerz irodalmi, tudományos vagy m vészi hagyatékának gondozásával megbízott. Ha a védelmi id eltelte után a szerz emlékét megsértik, az érintett közös jogkezel szervezet vagy szerz i érdekképviseleti szervezet is felléphet, ha az érintett magatartás sértené a szerz azon jogát, hogy a m vén vagy a m vére vonatkozó közleményen szerz ként feltüntessék. A személyhez f jogok a szerz személyiségét a m höz való viszonyában védik. A szerz személyéhez f jogok elválaszthatatlanok a szerz személyét l: másra nem szállhatnak át, nem ruházhatók át, e jogokról nem lehet érvényesen lemondani. A szerz vagyoni jogainak esetleges átszállása vagy átruházása tehát nem érinti a személyhez f jogokat. A szerz személyhez f jogok három jogosultságból állnak: a szerz maga dönthet egyrészt arról, hogy nyilvánosságra hozza-e m vét (a nyilvánosságra hozatal joga), másrészt megilleti a jog arra, hogy döntsön arról, hogy nevét feltüntesse-e az alkotáson, és ha igen, milyen módon (névjog); harmadrészt a szerz jogosult fellépni m vének integritása, azaz egységének védelme érdekében is (integritáshoz való jog). A. A m nyilvánosságra hozatalának joga alapján a szerz eldöntheti, hogy m vét a nyilvánosság elé tárja-e. Ahogy a polgári jog is védi a személyeknek a levéltitokhoz és egyéb személyes adatokhoz f jogát, az Szjt. is védelemben részesíti a szerz nek azt a jogát, hogy m vét addig tarthassa titokban, ameddig akarja. A nyilvánosságra hozatalra vonatkozó döntéshez kapcsolódik az a jogosultság is, hogy a nyilvánosságra hozatalt megel en csak a szerz hozzájárulásával szabad a nyilvánosság számára tájékoztatást adni a m lényeges tartalmáról. A nyilvánosságra hozatalról való döntés joga jellemz en csak az els közlésig tart, az els nyilvánosságra hozatallal megsz nik. A szerz ugyanakkor dönthet úgyis, hogy visszavonja a nyilvánosságra hozatalhoz adott hozzájárulását, illetve megtilthatja már nyilvánosságra hozott m ve további felhasználását. A szerz ilyen döntése három feltételhez kötött: egyrészt alapos oknak kell fennállnia, másrészt a nyilatkozatát írásba kell foglalnia, harmadrészt a szerz inek biztosítékot kell adnia a nyilatkozat id pontjáig felmerült kár megtérítésére.

El fordul, hogy a szerz haláláig nem hozza nyilvánosságra a m vét. Ha a nyilvánosságra hozatal fel l való döntés jogát feltétlennek tekintenénk, értékes m vek maradnának örökre elzárva a nyilvánosság el l. Ennek elkerülése érdekében a törvény azt a vélelmet állítja fel, hogy ha a szerz vagy jogutódja ellenkez nyilatkozatot nem tett, vagy ha az ellenkez jét egyébként nem bizonyítják, akkor a m vet úgy kell tekinteni, hogy a szerz azt nyilvánosságra hozatalra szánta. B. A szerz jogosult nevét bármilyen módon (akár álnévvel is) feltüntetni és ezt a felhasználótól is megkövetelni. A névjog a szerz t két fontos jogosultsággal ruházza fel. A szerz egyrészt rendelkezhet arról, hogy neve feltüntetésre kerüljön-e, és ha igen, akkor milyen módon (pl. álnév). A névfeltüntetés mellett a névjog lehet vé teszi a szerz részére, hogy fellépjen azzal szemben, aki szerz i min ségét kétségbe vonja. A név feltüntetése természetesen eltér módon történhet különböz m típusok esetén. A jogérvényesítés lehet sége a plágium terén bír jelent séggel. A plágium idegen m sajátként való feltüntetését jelenti, ami a szerz jogainak egyik legdurvább megsértését jelenti. A névjog a felhasználó számára kötelezettséget keletkeztet. Egy szerz i m felhasználásakor (pl. egy könyv kiadása és terjesztése során) ugyanis a névfeltüntetés kötelez. A névfeltüntetésnek jelent sége van olyan esetekben is, amikor valaki egy m vet a szabad felhasználás körében használ fel (pl. idéz). Ha pl. szakdolgozatok, publikációk esetében nem kerül sor az idézett szöveg szerz jének megemlítésére, az szerz i jogi jogsértésnek min sül. C. A m egységének védelme egyrészt az alkotás fizikai egészét, másrészt a szellemi egységét, mondanivalóját jelenti. A m egységének védelme érdekében a szerz jogosult fellépni m vének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása vagy más olyan megváltoztatása vagy megcsorbítása ellen, amely becsületére vagy hírnevére sérelmes. A m integritásának megsértése kétféle módon történhet: - egyrészt a m be történ közvetett beavatkozással; ebben az esetben a m szellemiségének, mondanivalójának megsértésér l, torzításáról van szó (pl. ha egy szerz i jogi oltalom alatt álló grafikai alkotásnak a szerz re nézve sérelmes szellemiség irodalmi m ben való felhasználása vagy egy filmet megszakító reklám sérelmes a szerz re nézve); - másrészt a m be való közvetlen, fizikai jelleg beavatkozással (pl. ismert fotóm vészeti alkotás rá nézve gúnyos vagy sért jelleg szoftveres eltorzítása). A m egységének védelme azonban nem korlátlan. A közérdek, illetve az alkotás szabadsága bizonyos esetekben el bbre való, s t, kizárja a m egységének védelmére vonatkozó jog megsértését. 12.1.2 A vagyoni jog a szerz vagyoni érdekeit szolgálja. A vagyoni jogot szokás többes számban említeni, noha alapvet en egységes jogosultságról van szó, amely azonban a típusok különféle eseteiben sokféleképpen gyakorolható (másként valósul meg pl. egy szoftver, egy építészeti tervrajz vagy egy opera esetében). A vagyoni jog a szerz kizárólagos jogosultságát jelenti a m egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történ bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére; magába foglalja ennek megfelel en azt a lehet séget is, hogy a jogosulatlan felhasználóval szemben a szerz fellépjen.

A vagyoni jog a személyhez f jogokhoz hasonlóan f szabály szerint nem ruházható át, arról nem is mondhat le a szerz. A szerz i m vek hasznosítása ezért els dlegesen nem átruházás, hanem engedélyezés útján történik, amelynek során az eredeti jogosult a szerz i joga fenntartása mellett lehet séget ad más személynek a vagyoni jog valamely módon történ gyakorlására. Ezen f szabály alól azonban bizonyos esetekben biztosít kivételeket a szerz i jogi törvény. A vagyoni jog gyakorlásának egyes jellemz formáit az Szjt rögzíti. A. A többszörözés joga. Többszörözés a m - anyagi (dologi) hordozón (pl. papíron vagy CD lemezen) való, - közvetlen vagy közvetett módon (azaz az eredeti m l vagy annak másolatáról) történ, - id leges vagy végleges, - analóg vagy digitális formában történ rögzítése, valamint - egy vagy több másolat készítése a m l. A m többszörözését jelenti például a m (pl. könyv) fénymásolóval történ lemásolása, beszkennelése, a beszkennelt példány kinyomtatása, a hang- vagy képfelvétel készítése (el adás rögzítése), CD-re írása, a m nek a számítógép memóriájában való eltárolása (caching), internetre való feltöltése, a sugárzás vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz történ közvetítés céljára való rögzítés (pl. tévém sor rögzítése), a m tárolása digitális formában elektronikus eszközön (pl. mp3 lejátszón történ tárolás), s t, az építészeti alkotások esetében a tervben rögzített alkotás kivitelezése és utánépítése (azaz másodpéldányban való reprodukálása). B. A terjesztés joga. Terjesztésnek min sül a m eredeti példányának vagy többszörözött (tehát másolt) példányainak a nyilvánosság számára történ hozzáférhet vé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba hozatalra való felkínálással. Terjesztés a m példány átruházása (adásvétele), bérbeadása (pl. film kölcsönzése ) és a m példánynak az országba való behozatala (import) is; a terjesztés joga kiterjed továbbá a m egyes példányainak a nyilvánosság részére történ haszonkölcsönbe adására is. A terjesztésre vonatkozó kizárólagos jogosultság korlátja az ún. jogkimerülés (lásd alább). C. A nyilvános el adás joga. A nyilvános el adás a m érzékelhet vé (láthatóvá, hallhatóvá) tétele a jelenlév k számára. A nyilvános el adás megvalósulhat személyes el adóm vészi teljesítménnyel (él el adással) vagy valamilyen m szaki eszköz vagy módszer segítségével. A szerz kizárólagos joga tehát például m vének színpadi el adás, hangverseny, és vagy éppen felolvasóest formájában történ el adása, de akár a filmalkotás levetítése vagy képerny n való megjelenítése is. Az el adás attól válik nyilvánossá, hogy az olyan helyen történik, amely a nyilvánosság számára hozzáférhet, vagy ahol a felhasználó családján és annak társasági, ismer si körén kívüli személyek gy lnek vagy gy lhetnek össze. Fontos megjegyezni, hogy a törvény által meghatározott esetekben (pl. iskolai ünnepélyeken) az el adás nem engedélyköteles. D. A nyilvánossághoz közvetítés. Nyilvánossághoz közvetítés a m sugárzással (pl. m holdon vagy kódoltan) vagy más módon (pl. az interneten keresztül) történ érzékelhet vé tétele távollev k számára.

E. Az átdolgozás. Átdolgozásnak nevezzük a m minden olyan megváltoztatását, amelynek eredményként az eredeti m l származó más m (származékos m ) jön létre. A köznyelv ezt a tevékenységet jobbára feldolgozásnak nevezi. Ilyen különösen a m fordítása, színpadi, zenei feldolgozása (megzenésítése), megfilmesítése, más zenei m fajba történ átültetése. Átdolgozni csak olyan alkotást lehet, amely szerz i m nek min sül, illetve csak akkor beszélhetünk átdolgozásról, ha az újonnan létrehozott m is egyéni, eredeti jelleg, azaz szerz i alkotás (emiatt az ún. tribute zenekarok, amelyek a zenem veknek az eredetihez képest legpontosabb interpretációjára törekednek, csak el adóm vészi jogokra tarthatnak igényt). Ha a származékos m nem tartalmaz új egyéni, eredeti elemet, akkor a létrehozott m másolatnak (plágiumnak) min sül, amennyiben a m felhasználása az átdolgozó saját neve alatt történik. Az eredeti és a származékos m közötti kapcsolat megléte alapozza meg az átdolgozás tényét. Ez azt jelenti, hogy az átdolgozás eredményeként létrejött m ben mind az átdolgozott, mind pedig a származékos m nek megjelennek az egyéni, eredeti vonásai. Ha egyáltalán nem lelhet ek fel az eredeti m nek az egyéni, eredeti vonásai (pl. az eredeti m csak megihlette a szerz t), akkor nem beszélhetünk átdolgozásról, így engedélyre sincs szükség a felhasználáshoz. F. A merchandisingjog. A merchandisingjog a m ben szerepl jellegzetes és eredeti alak (figura) kereskedelmi hasznosítását jelenti. A merchandisingjog érvényesítése valósulhat meg például a Hupikék törpikék figuráinak édességek csomagolásán vagy ruhanem kön történ feltüntetésével. G. A kiállítás joga. Felhasználásnak min sül a kiállítás, ami a képz vészeti, illetve egyéb vizuális m alkotásokra jellemz felhasználási mód, els sorban a dologi m példányok (pl. festmények, szobrok) bemutatása bármely nyilvános helyen (pl. közgy jteményekben). Ha a m példány nem a szerz tulajdonában van, a tulajdonos engedélyének a megszerzése is szükséges a m kiállításához; ha pedig az alkotó kíván saját m veib l kiállítást rendezni, a tulajdonosnak kötelessége a m ideiglenes rendelkezésre bocsátása. A szerz engedélyére pusztán abban az esetben nincs szükség, ha a m közgy jteményben van. Ilyenkor is kötelez azonban a szerz nevének feltüntetése az alkotáson. 12.2 A szerz i jog korlátai Ahhoz, hogy valakinek a m vét felhasználhassuk, f szabályként engedélyt kell kérni a szerz l, továbbá szerz i jogdíjat is fizetni kell a felhasználás fejében. Ez alól a szabály alól azonban vannak kivételek. Ide sorolható mindenekel tt a védelmi id intézménye, amely a szerz i jogi oltalom fennállásának id tartamával korlátozza a kizárólagos jogok gyakorlását. A szerz i jog korlátai továbbá az egyes felhasználási módokhoz kapcsolódó kivételek, amelyeket más szóval a szabad felhasználás eseteinek nevez a szerz i jog. A szabad felhasználás eseteinek lehet vé tételénél a szerz k és a befogadói közösség (nagyközönség), illetve harmadik személyek érdekei (más szóval: a közérdek) közötti egyensúly megteremtésére törekszik a jogalkotó. A szerz i jog esetében ilyen közérdek tipikusan az oktatáshoz, a m vel déshez, a tudományos kutatáshoz vagy a szabad információhoz jutás biztosításához kapcsolódik. A szerz k jogainak korlátozását megalapozó cél lehet például az alkotótevékenység megkönnyítése (pl. idézés), az iskolai, illetve tudományos munka el segítése (pl. átvétel), a

vek közönséghez juttatásának könnyítése (pl. ideiglenes többszörözés). Kiemelten fontos továbbá a magáncélú - tehát a magáncélból és nem jövedelemszerzés érdekében eszközölt - másolás mint szabad felhasználási eset. A szerz /jogosult ilyenkor köteles elt rni m vének engedély nélküli és ingyenes felhasználását, ugyanakkor a felhasználó irányában elvárás, hogy ezt csak bizonyos korlátok között, kizárólag a biztosítani kívánt célhoz szükséges mértékben és módon, a törvényi feltételek figyelembevételével tegye meg. 12.2.1 A szerz i jog a szerz t megillet jogokat a szerz életében és a halálát követ 70 éven át részesíti védelemben (védelmi id ). A 70 évet a szerz - illetve ha több szerz volt, akkor az utolsóként elhunyt szerz társ - halálát követ év els napjától kell számolni. (József Attila esetében például, aki 1937. december 3-án hunyt el, a szerz i jogok 2008. január 1-jén jártak le.) A védelmi id elteltét követ en a m közkinccsé válik, azt bárki engedély nélkül felhasználhatja, átdolgozhatja stb. Fontos megjegyezni, hogy az elhunyt szerz emlékét sért magatartás ellen a védelmi id lejártától függetlenül felléphet az örökös vagy az érintett közös jogkezel szervezet, illetve érdekképviseleti szervezet, ha a magatartás sértené a szerz névfeltüntetési jogát. A kapcsolódó jogi teljesítmények esetében a védelmi id 50 év, az el adóm vészek és a hangfelvétel-el állítók kapcsolódó jogainak védelmi ideje egyes esetekben 70 év, amely - ellentétben a szerz i jogi jogosultak védelmi idejével - nem a szerz halálának id pontjától számítandó; kezd id pontja m fajonként eltér (pl. hangfelvétel esetében a forgalomba hozatal napja). 12.2.2 A szabad felhasználás esetei. Szabad felhasználásról azokban az esetekben beszélhetünk, ha a felhasználó a jogszabály felhatalmazása alapján - a szerz jogainak tiszteletben tartásával - a nyilvánosságra hozott m veket engedély és díjfizetés nélkül felhasználhatja. Az Szjt. kimerít jelleggel határozza meg a szabad felhasználás eseteit. Az egyes szabad felhasználási cselekmények gyakorlását meghatározó általános zsinórmértékként a törvény az alábbi kritériumokat írja el (ún. háromlépcs s teszt ): - a szabad felhasználás nem lehet sérelmes a m rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsíthatja a szerz jogos érdekeit (pl. ez nincs így, ha a magáncélú másolást nagy mennyiségben végzi), - a felhasználásnak meg kell felelnie a tisztesség követelményének és - a felhasználás nem irányulhat a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem fér célra. Ez a teszt a szabad felhasználás határait jelöli ki a jogosultak és a felhasználók érdekei közötti egyensúly kialakításával. Ezt az egyensúlyt hivatott biztosítani az a szabály is, hogy a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjeszt en értelmezni; a fenti feltételek teljesülésének vizsgálata az egyes esetekben a bíróság mérlegelését l függ. A szabad felhasználás esetei többnyire a szerz vagyoni jogait érintik, illetve azok gyakorlását korlátozzák. Személyhez f jogok esetében a nyilvánosságra hozatalnak és névviselés jogának van jelent sége. A szabad felhasználás ugyanis minden esetben a nyilvánosságra hozott m vek tekintetében gyakorolható. A névfeltüntetés jogának els sorban az idézésnél és az átvételnél lehet szerepe, ahol a forrás feltüntetése a szabad felhasználás feltétele; a forrás

feltüntetése nélküli idézés vagy átvétel jogsért nek (plágiumnak) min sül. A szabad felhasználás legfontosabb esetei a következ k: - magáncélú másolás, - intézményi célú másolás, - idézés, - átvétel, - nyilvános el adások és politikai beszédek tájékoztatás céljára való felhasználása, - cikkek és m sorok átvétele a sajtó világában, - egyes m vek tájékoztatás céljára történ felhasználása, - el adásokhoz kapcsolódó egyes felhasználások, - ideiglenes többszörözés. A. A magáncélú másolás. Természetes személy magáncélra a m l másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. A szabad felhasználás egyik fontos esete a természetes személy által magáncélra (azaz saját részre vagy sz k családi, ismer si kör számára) történ másolás. Magáncélú másolásra a következ korlátokkal kerülhet sor: - a másoló személyére vonatkozik: jogi személy nem készíthet magáncélra másolatot; - másolni csak magáncélból lehet, és az még közvetve sem szolgálhatja a haszonszerzést (egy DJ nem használhat fel például másolt CD-t); - más személlyel nem lehet másoltatni, amennyiben ez a személy számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra (pl. CD, DVD) készíti a másolatot. Ebb l következik, hogy nem a szabad felhasználás körébe tartozik, ha a videokölcsönz ben kérésre lemásolnak egy DVD-t, függetlenül attól, hogy a másolás ingyen történik; - nem készíthet másolat többek között: építészeti m l, m szaki létesítményr l, szoftverr l (kivéve a biztonsági másolatot), digitális adatbázisról, kottáról; - a nyilvános el adásról (pl. koncertekr l, felolvasó estekr l, stand-up comedykr l) nem készíthet felvétel. Teljes könyvet, illetve folyóiratot magáncélból sem megengedett lefénymásolni, kivéve kézzel vagy írógéppel (ami viszont, bár az Szjt. megengedi, nem életszer ). A magáncélú másolás ellenértéke az ún. üreshordozó-díj (régebben üreskazetta-díj ) intézménye. Az üreshordozó-díj célja, hogy a szerz i jog jogosultjainak kárpótlást nyújtson a m veik, rögzített el adásaik, illetve hangfelvételeik magáncélú másolása miatt kiesett bevételeikre tekintettel. Ilyen díjat kell fizetni az üres adathordozók (CD/DVD lemezek, háttértárolók, USB stickek, stb.) gyártóinak és az import reinek. B. Intézményi célú másolás. E szabad felhasználás esetében jelenik meg legtisztábban a közm vel dés el segítésének elve, szembehelyezkedve a szerz k vagyoni érdekeivel. A következ szervezetek ugyanis a m vek felhasználása tekintetében bizonyos kedvezményeket kapnak: a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, az iskolai oktatás célját szolgáló intézmény, a muzeális intézmény, a levéltár, valamint a közgy jteménynek min sül kép- és hangarchívum.