Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala 6600 Szentes, Kossuth tér 6. J-122-6/2010. Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Tárgy: Tájékoztató a gyámhivatal 2009. évi hatósági intézkedéseiről, feladatairól Mell. 1 db S z e n t e s Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban Gyvt.) 96. (6) bekezdése szerint a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31- ig átfogó értékelést készít, amelyet a képviselő-testület megtárgyal. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet (továbbiakban Gyer.) 10. sz. melléklete szerint a gyámhivatal székhelye szerinti önkormányzat által készített átfogó értékelés tartalmazza a jegyzői gyámhatósági intézkedésekre vonatkozó adatokon kívül a városi gyámhivatal hatósági intézkedéseire, feladataira vonatkozó adatokat is. A gyámhatóságok feladat- és hatáskörét a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg. E szerint gyámhatósági feladat- és hatásköröket lát el a települési önkormányzat jegyzője, a városi gyámhivatal és a regionális szociális és gyámhivatal is. Szentes Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala 2009. évi hatósági intézkedéseiről, feladatairól a következők szerint számolok be: A gyámhivatali feladatokat továbbra is 6 felsőfokú végzettséggel rendelkező ügyintéző látja el Szentes város és a kistérséghez tartozó 7 település vonatkozásában, nem változott a hivatásos gondnokok száma sem (8 fő), az általuk ellátott gondnokoltak száma 2009. december 31-én 251 volt. A gyámhivatali feladat- és hatáskörökben az év folyamán két jelentős változás történt. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. tv. alapján a hozzátartozók közötti erőszak megelőzése és a bekövetkezett, hozzátartozók közötti erőszak ártalmainak csökkentése érdekében a gyámhivatalt jelölték ki családvédelmi koordinációért felelős szervként. I.
- 2 - A jogszabály a Gyvt.-hez hasonlóan nevesíti azt az intézményi és szolgáltatói kört (védőnői szolgálat, háziorvos, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, közoktatási intézmények, stb.), amelynek jelzési kötelezettsége van, ha a hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észlelik. A jelzés alapján a gyámhivatal a bántalmazottat és a bántalmazót is külön-külön meghallgatja. A bántalmazottat tájékoztatja a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható intézkedésekről, a bántalmazottat megillető jogosultságokról, a család és a gyermekek védelmét szolgáló szociális intézményrendszerről és szolgáltatásokról. A bántalmazót a gyámhivatal figyelmezteti arra, hogy milyen következményekkel jár számára a hozzátartozók közötti erőszak folytatása. A gyámhivatal a személyes meghallgatáson elhangzottakat jegyzőkönyvbe foglalja és a feltárt tényekről haladéktalanul tájékoztatja a rendőrséget. A jogszabály hatályba lépése óta a gyámhivatalhoz közvetlenül jelzés nem érkezett, de a rendőrség és a bíróság több 2010. február végéig 10 - esetben rendelkezett arról, hogy a bántalmazó köteles magát távol tartani a bántalmazottól. A másik jelentős változás, hogy a gyámhivatalnak felül kell vizsgálnia azokat az eredménytelen védelembe vételi eseteket, amelyek már több mint 2 éve fennállnak. Ilyenkor azt kell vizsgálni, hogy miért nem sikerült 2 év alatt megszüntetni a gyermek veszélyeztetettségét. Amennyiben a gyámhivatal azt állapítja meg, hogy a gyermek családból történő kiemelésére van szükség, megvizsgálja a családbafogadás lehetőségét, a gyermek átmeneti nevelésbe vételének indokoltságát, illetve a gyermek elhelyezése vagy a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti per megindításának szükségességét. A Gyvt. által meghatározott gyermekvédelmi rendszerben a gyámhivatal úgy helyezkedik el, hogy a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések (családbafogadás, ideiglenes hatályú elhelyezés, átmeneti és tartós nevelésbe vétel, nevelési felügyelet, utógondozás és utógondozói ellátás elrendelése) tartoznak a hatáskörébe, pénzbeli ellátásként pedig a gyermektartásdíj megelőlegezését rendeli el, illetve otthonteremtési támogatást állapít meg. II. A gyámhivatali feladat- és hatáskörökkel kapcsolatos lényegesebb statisztikai adatokat a melléklet tartalmazza. Ebből az állapítható meg, hogy az ügyiratforgalom jelentősen emelkedett, a döntések száma némileg csökkent. A fellebbezések száma nőtt, de azok eredményre nem vezettek, a II. fokú hatóság minden esetben helybenhagyta a I. fokú határozatokat. A gyermekvédelmi intézkedések közé tartozó családbafogadások száma 2009- ben csökkent. Erre az intézkedésre akkor kerül sor, ha a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeke(ke)t a szükséges ideig más, a szülő által megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza, neveli.
- 3 - Ha a családbafogadás a gyermek érdekében áll, a szülő kérelmére a gyámhivatal a hozzájárulást megadja, a családba fogadót a gyermek részére gyámul rendeli. A családbafogadást évente felül kell vizsgálni és meg kell szüntetni, ha arra már nincs szükség, illetve a szülő kéri. Amennyiben a családbafogadás oka továbbra is fennáll, a gyámhivatal a családbafogadás megszüntetését követően a gyermekvédelmi gondoskodás más formájáról intézkedik. A családba fogadások számának csökkenése azért sajnálatos, mert azt mutatja, hogy nincs fogadókészség a tágabb család tagjai részéről az olyan veszélyeztetett gyermekek esetében, akiket a családból ki kell emelni. A gyámhivatal által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezések száma nőtt. Erre akkor kerül sor, ha a gyermek súlyos veszélyeztetettsége miatt azonnali intézkedésre van szükség. Amennyiben van a gyermeknek külön élő, a nevelésére alkalmas szülője, vagy más hozzátartozója, akkor nála helyezi el az arra illetékes hatóság (a gyámhivatalon kívül a jegyzői gyámhatóság, bíróság, ügyészség, rendőrség, határőrség), ha pedig nincs, akkor gyermekvédelmi gondoskodás keretében nevelőszülőhöz, vagy gyermekotthonba kerülhet. 2009-ben az elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezések száma 8 volt és 13 kiskorút érintett. Ezekre azért volt szükség, mert 5 gyermek esetében szülői bántalmazás gyanúja merült fel, 2 gyermeket születése után a kórházból kellett elhelyezni, mert szülei körülményei nem voltak alkalmasak a fogadására, 1 gyermeket a magatartása miatt a szülők nem vállaltak tovább, 5 gyermek esetében pedig a családi környezete veszélyeztetette súlyosan. Az ideiglenes hatályú elhelyezés kapcsán négyen a különélő szülőhöz, hárman más személyhez, öten gyermekotthonba, egy gyermek pedig nevelőszülőhöz került. Az ideiglenes hatályú elhelyezést bármely hatóság is rendelte el a gyámhivatalnak kell felülvizsgálnia. A felülvizsgálati eljárás során azt kell eldönteni, hogy a gyermekek visszakerülhetnek-e a szülőkhöz, vagy végleges elhelyezésük érdekében kell intézkedni: gyermekelhelyezési, gyermekelhelyezés megváltoztatási pert indítani, vagy átmeneti nevelésbe vételüket elrendelni. A 13 ideiglenes hatályú elhelyezett gyermek közül csak 2 került vissza a családba, 5 gyermeket átmeneti nevelésbe vettünk, 6 gyermeket pedig a bíróság helyezett el véglegesen. Az átmeneti nevelésben lévő gyermekek száma tovább nőtt, 2009-ben 17 gyermek került a szakellátásba. Átmeneti nevelésbe a gyámhivatal azt a gyermeket veszi, akinek a fejlődését a családi környezete veszélyezteti és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá, ha a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható. A 17 gyermek közül 7 esetben a szülői elhanyagolás volt a hatósági intézkedés indoka, 5 esetben a gyermek magatartási vagy beilleszkedési zavara, 3 esetben családon belüli bántalmazás, 2 esetben pedig a gyermek szenvedélybetegsége tette azt szükségessé. A gyermekvédelmi rendszerbe bekerült gyermekek közül csak néhány volt 10 év alatti.
- 4 - A tizenéves átmeneti nevelésbe vett gyermekekre jellemző, hogy eddig is veszélyeztetettek voltak, évekig próbálkozott a gyermekvédelmi alapellátás a családban történő megtartásukkal, sikertelenül. Sajnos, ezeken a gyermekeken a gyermekvédelmi szakellátás már nem túl sokat tud változtatni, magatartási, beilleszkedési zavaraik, iskolakerülésük miatt nem képesek az általános normák szerint haladni, fejlődni, nagykorúságuk után felelősen családot alapítani. Az átmeneti neveltek családját a lakóhely szerinti gyermekjóléti szolgálat gondozza annak érdekében, hogy a gyermeket veszélyeztető körülmények megszűnjenek és a gyermek visszakerülhessen vér szerinti családjába. Erre azonban ritkán van példa, általában a nagykorúvá válás eredményeként kerülnek ki a fiatalok a gyermekvédelmi ellátó rendszerből. 2009-ben egyetlen egy olyan eset volt, hogy a gyermek átmeneti nevelésbe vétele a családba (nagyszülőhöz) történő visszahelyezésével szűnt meg. Tartós nevelésbe 2009. évben 4 gyermeket vett a gyámhivatal, összesen 8 ilyen gyermeket tartunk nyilván. Tartós nevelésbe vételre akkor van szükség, ha a gyermek mindkét szülőjének megszüntette a bíróság a szülői felügyeleti jogát, vagy meghaltak, esetleg ismeretlen szülőktől származik és neveléséről kirendelt gyám útján nem lehet gondoskodni, valamint akkor, ha a szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot és a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el. A 2009. évben tartós nevelésbe vett gyermekek közül egynek a szülei meghaltak, kettőnek a szülei szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, egynek a szülője pedig hozzájárult a gyermek ismeretlen általi örökbefogadásához. 2009-ben sem került sor nevelési felügyelet elrendelésére, mert nem merült fel olyan helyzet, amikor az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek egészségi vagy pszichés állapota következtében saját vagy mások életét, egészségét közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsított és azonnali, zárt körülmények közötti felügyeletére lett volna szükség. A beszámolási időszakban viszonylag kevesen váltak nagykorúvá az átmeneti nevelt gyermekek közül, ezért csökkent azoknak a fiatal felnőtteknek a száma, akik a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülve nagykorúságuk után igényelték az utógondozást és az utógondozói ellátást annak érdekében, hogy önálló életkezdésükhöz segítséget kapjanak. 2010. január 1-jén az utógondozói ellátással kapcsolatos jogszabály úgy változott, hogy csak a nappali tagozaton tanulmányokat folytató fiatalok maradhatnak a rendszerben 24. életévükig felsőfokú tanulmányok esetén 25. életévükig -, akik nem tanulnak, csak 21. éves korukig kaphatják ezt az ellátást.
- 5 - A gyermektartásdíj megelőlegezési ügyek száma csökkent az előző évi adatokhoz képest. A gyermektartásdíj megelőlegezésére akkor van lehetőség, ha a bíróság a tartásdíjat megállapította, a gyermektartásdíj behajtása átmenetileg (legalább 6 hónapig) lehetetlen és a gyermeket gondozó szülő vagy más törvényes képviselő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el a nyugdíjminimum (jelenleg 28.500,- Ft) kétszeresét. A megelőlegezés 3 évig lehetséges, indokolt esetben ismételten, legfeljebb 3 évre elrendelhető. A megelőlegezett tartásdíjat a kötelezettnek vissza kell fizetnie, szükség esetén adók módjára behajtható. Örvendetes, hogy az ezzel kapcsolatos jogszabályváltozás nem zárja most már ki az ismételt megelőlegezésből azokat a gyermekeket, akiknek a szülője nem tett eleget visszafizetési kötelezettségének. A gyermektartásdíj megelőlegezési ügyekben továbbra is jellemző, hogy a tartásdíj fizetésére kötelezettek meghiúsíthatják az ellátás megállapítását, mert ha a gyámhivatali eljárás megindulásakor egyetlen havi összeget is megfizetnek, a jogosult kérelmét el kell utasítani. Ilyen esetekben mindig élünk azzal a jogszabály adta lehetőséggel - 2009-ben 31 esetben -, hogy tartás elmulasztása miatt a kötelezett büntetőjogi felelősségre vonását kezdeményezzük. Az utóbbi időben már több olyan ügyünk is volt, amelynek során a kötelezett a bíróságtól a gyermektartásdíj összegének csökkentését kéri arra hivatkozva, hogy nem képes azt fizetni. Az otthonteremtési támogatási kérelmek száma 2009-ben jelentősen nőtt, 11 esetben tudtunk segíteni olyan fiatal felnőtteken, akik a gyermekvédelmi rendszerből nagykorúságuk miatt kerültek ki és önálló életüket meg akarták kezdeni. Az otthonteremtési támogatás felhasználható a fiatal felnőtt tulajdonába kerülő építési telek, életvitelszerű lakhatásra alkalmas lakás, családi ház, tanya vásárlására, illetve építésére, lakhatóvá tételére, tulajdon szerzéssel járó felújítására vagy bővítésére, bérlakás bérleti díjának kifizetésére, önkormányzati bérlakásának felújítására is. Az otthonteremtési támogatással megszerzett ingatlanokra a jogszabály szerint lehetséges 5 évi időtartamra elidegenítési tilalmat jegyeztetünk be. III. Az eddigiekben részletezett gyermekvédelmi hatósági intézkedéseken túl a gyámhivatalnak több más, fontos feladat- és hatásköre van: eljár a gyermekek családi jogállásának rendezése érdekében, örökbefogadási, örökbefogadhatónak nyilvánítási ügyekben, szülői felügyeleti joggal, gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos kérdésekben dönt, felügyeli a kiskorúak, gondnokoltak vagyonkezelését, perindítási, feljelentési jogosultsága van. Nőtt azoknak a kiskorúaknak a száma, akiknek a családi jogállása 2009-ben rendeződött, 5 esetben teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat keletkezett, 2 esetben apaként képzelt személy adatait állapítottuk meg a gyermek részére, 4 gyermek apasága ügyében pedig a bíróság döntött.
- 6 - Ezeken túl 1 gyermek vonatkozásában járult hozzá a gyámhivatal az apaság vélelmének megdöntése iránti per megindításához. 2009-ben egy - egy éven aluli - gyermek örökbefogadására került sor, mert a gyermekvédelmi gondoskodásból nagykorúvá vált fiatal felnőtt hozzájárult gyermeke ismeretlen általi örökbefogadásához. A gyermek így végleges családba, nagyon jó körülmények közé került. Bár az átmeneti nevelt gyermekek közül 5 örökbefogadhatónak van nyilvánítva, nincs az örökbefogadásukra vállalkozó személy, mert 10 éven felüliek, illetve egészségileg károsodottak. A szülői felügyeleti joggal kapcsolatos gyámhivatali feladat és hatáskörök gyakorlása kapcsán a gyámhivatal kérelemre - dönt a gyermek és a szülő, illetve más jogosult személy (nagyszülő, nagykorú testvér, bizonyos esetekben más személy) kapcsolattartásáról, intézkedik a kapcsolattartás végrehajtásáról, egyes szülői jognyilatkozatok érvényességéhez szükséges jóváhagyásáról, és dönt azokban a jogszabályban meghatározott esetekben, amelyekben a szülők nem tudnak egyetértésre jutni. 2009-ben is jelentősen nőtt a kapcsolattartási ügyek száma, ezek közül 81 eset fejeződött be jogerősen. A befejezett ügyek közül 51 esetben a gyámhivatal határozattal szabályozta a kapcsolattartást, csak 30 olyan ügy volt, ahol az érdekeltek egyezséget kötöttek. Továbbra is helytálló az a megállapítás, hogy a szemben álló szülők többsége nem képes semmiféle kompromisszumra, gyermekük érdekében sem, a gyámhivatalnak kell a gyermek érdekét esetenként a szülővel szemben érvényesíteni. A kapcsolattartási ügyek során 6 esetben kértük az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakértői segítségét, az elvégzett szakértői vizsgálatok alapján megalapozottabb döntések születhetnek a gyermekek érdekében. Örvendetes, hogy egy esetben gyermekvédelmi közvetítői (mediációs) eljárást vettek igénybe a szülők, amelynek eredményeképpen a kapcsolattartás zökkenőmentessé vált. A gyámság alatt álló kiskorúak létszáma némileg, a gondnokság alatt állók létszáma azonban jelentősen nőtt. Gyámság alatt azok a gyermekek állnak, akiket valamilyen oknál fogva (szülők elhalálozása, gyermekvédelmi gondoskodás, családbafogadás miatt) nem a szülők nevelnek. Gondnokság alá alap esetben azt a nagykorú személyt helyezi a bíróság, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan, nagymértékben csökkent, vagy teljes mértékben hiányzik. A gondnokságnak jelenleg két fajtája van, a cselekvőképességet korlátozó gondnokság esetén bizonyos jogai megmaradnak az érintett személynek, a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személynek viszont minden jognyilatkozata semmis, nevében a gyámhivatal által kirendelt gondnok jár el.
- 7-2009-ben csökkent a kiskorúak és gondnokoltak vagyona eladásával, megterhelésével kapcsolatos ügyek száma. Az idevonatkozó jogszabályok ugyanis gyámhivatali jóváhagyáshoz kötik a kiskorúak, gondnokoltak ingatlanának eladásával, megterhelésével kapcsolatos szülői, gyámi és gondnoki jognyilatkozatokat. Ezekben az esetekben a gyámhivatalnak azt kell mérlegelnie, hogy az eladás, megterhelés a gyermek, illetve a gondnokolt érdekében áll-e. A vagyonos kiskorúak száma tovább csökkent, ennek részben a nagykorúvá válások száma, másrészt a készpénzvagyon felhasználása a fő oka. A szülők, gyámok legtöbbször tartós fogyasztási cikket, számítógépet vásárolnak, nyelvtanfolyam, gépkocsivezetői tanfolyam díját fedezik a gyermekek készpénzvagyonából vagy a gyermek részére ingatlant vásárolnak gyámhivatali jóváhagyással. A vagyonnal (ingatlannal, betétállománnyal, jelentős ingóvagyonnal) rendelkező gondnokoltak számában, a vagyon értékében jelentős változás nem történt. A gyámhivatal által 2009-ben indított perek száma 103, ebből 44 esetben gondnokság alá helyezés, 42 esetben gondnokság felülvizsgálata iránti keresetet adtunk be, a többi pedig gyermekelhelyezés, gyermekelhelyezés megváltoztatása, tartásdíj megállapítása, felemelése, illetve számadási kötelezettség megállapítása érdekében indult. A beszámolási időszakban 37 db feljelentést (31 esetben tartás elmulasztása, 2-2 esetben kiskorú veszélyeztetése, 1-1 esetben pedig sikkasztás, illetve megrontás miatt) és 2 magánindítványt tettünk kiskorú sérelmére elkövetett vétség miatt. IV. Szentes városban és a kistérségben adottak azok a gyermekvédelmi alapellátások, amelyek a Gyvt. szerint kötelezőek a települések számára. A kistérségi együttműködés keretében a gyermekek átmeneti gondozásának minden formája biztosított, az adott helyzettől függően a Családok Átmeneti Otthona, a Gyermekek Átmeneti Otthona, illetve a helyettes szülői ellátás meg tudja oldani a gyermekek krízishelyzetét. Az utóbbi időben már több esetben került arra sor, hogy a Gyermekek Átmeneti Otthonába maga a gyermek kéri a felvételét, mert az otthoni körülményeket nem tudja elviselni. Továbbra is indokoltnak tartjuk a Gyermekjóléti Szolgálat kapcsolatügyeletének működtetését, a gyámhivatal és a bíróság több esetben szabályozott 2009-ben is kapcsolattartást a kapcsolatügyelet helyszínére. A gyermekvédelmi tanácskozáson ismételten kiderült, de az elénk kerülő ügyekből is azt látjuk, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer nem mindig működik megfelelően. A jelzőrendszer egyes tagjai nincsenek tisztában azzal a felelősséggel, hogy (többek között az oktatási intézmények, háziorvosok, védőnők) a gyermekek veszélyeztetettségének észlelésekor kötelesek saját hatáskörben megtenni a szükséges intézkedéseket (szülőkkel, gyermekkel való megbeszélés, családlátogatás, tankötelezettség elmulasztása esetén szabálysértési feljelentés).
- 8 - Amennyiben ez nem járt eredménnyel, a Gyvt. szerint kötelesek jelezni a gyermekjóléti szolgálathoz, illetve hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartás esetén. Napi szinten ők találkoznak a gyermekek többségével, nekik kell időben észrevenniük a veszélyeztetettséget és jelezniük, illetve kezdeményezniük kell akkor is, ha ez kellemetlen, népszerűtlen feladat. Ennek következtében előfordul az is, hogy több jelzőrendszeri tag is érintett egy-egy ügyben és mindannyian arra várnak, hogy a másik kezdeményezze a gyámhatósági eljárást. A Gyvt. 2009. szeptember 1-től úgy módosult, hogy a gyámhivatal jelzésre vagy hivatalból értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására, ha a jelzőrendszeri tag a jelzési vagy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget. Amennyiben ilyen esetre sor kerül, a gyámhivatal élni fog a fegyelmi felelősségre vonás kezdeményezésével. Kérem a tájékoztató megvitatását és elfogadását. --------/2010. (V.21.) Kt. Tárgy: Tájékoztató a gyámhivatal 2009. évi intézkedéseiről és feladatairól H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 96. (6) bekezdése értelmében megtárgyalta a Gyámhivatal 2009. évi intézkedéseiről és feladatairól szóló tájékoztatót és a feladatok 2009. évi ellátását megfelelőnek értékeli. Erről értesül: Polgármesteri Hivatal Jegyzői Iroda Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztálya Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Szentes, 2010. április 27. Szombathelyiné Tóth Júlia hivatalvezető
Melléklet a Szentes Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatalának 2009. évi beszámolójához 2006. 2007. 2008. 2009. Iktatott ügyiratok száma (alap és alszám együtt) 9829 10588 10803 11796 Döntések száma 1595 1695 1960 1849 Fellebbezések száma 11 9 9 14 Családbafogadott kiskorúak száma 11 5 6 2 (a tárgyévben) Ideiglenes hatályú elhelyezések száma 4 7 3 8 Átmeneti neveltek száma (december 31-én) 60 56 62 71 Tartós neveltek száma (december 31-én) 2 5 4 8 Elrendelt utógondozások száma 6 11 17 10 Elrendelt utógondozói ellátások száma 7 11 15 9 Gyermektartásdíj megelőlegezési ügyek száma 23 36 42 32 Megelőlegezésben részesülő kiskorúak 44 51 50 49 száma (december 31-én) Kifizetett összeg (ezer Ft) 3.041 4.147 5.723 4.915 Otthonteremtési támogatási kérelmek száma 6 9 4 11 Családi jogállás rendezési ügyek száma 17 11 8 12 Örökbefogadott gyermekek száma 1 1-1 Kapcsolattartási ügyek száma 65 70 86 103 Gyámság alatt állók száma (december 31-én) 127 118 130 133 Gondnokság alatt állók száma (december 31-én) 507 492 474 494 Kiskorúak és gondnokoltak vagyona eladásával, 32 40 58 47 megterhelésével kapcsolatos ügyek száma Nyilvántartott vagyonos kiskorúak száma 649 581 464 418 (december 31-én) Kiskorúak betétbe helyezett összege (ezer Ft) 89.242 78.071 93.205 80.935 Nyilvántartott vagyonos gondnokoltak száma 433 405 459 448 (december 31-én) Gondnokoltak betétbe helyezett összege (ezer Ft) 558.623 565.080 558.492 555.612