Egyeztetés az állampolgárok elvárásaihoz alkalmazkodó adóigazgatásról

XVII. évfolyam 2015. 09. szám Egyeztetés az állampolgárok elvárásaihoz alkalmazkodó adóigazgatásról Az adózás, az adóeljárás rendje, az intézményrendszer felépítése, működése egyaránt fontos kérdés a gazdaság szereplői, a szervezet, és nem utolsó sorban az állampolgárok számára fogalmazta meg kiindulópontként az NGM adóügyekért felelős helyettes államtitkára, Pankucsi Zoltán. Az MKIK megítélése szerint a NAV eddigi teljesítménye elismerést érdemel. A költségvetési bevételek az elmúlt évben az előirányzatoknak megfelelően alakultak, javult a költségvetés egyensúlyi helyzete. Sikerült előre lépni a feketegazdaság visszaszorításában, kedvező változások történtek az adóigazgatásban (egyszerűsítés). Javult az ellenőrzés hatékonysága, az adózók és a hatóság közötti kapcsolatok szintén javulóban vannak rögzítette dr. Vereczkey Zoltán, az MKIK Közteherviselési Kollégiumának elnöke a Kollégium ülésén. Mára megváltozott a világ, a gazdaság modernizálódott, szerkezete átalakult. A digitalizáció, az elektronizáció, az informatika új kihívásokat jelentenek, amelyekhez a vállalkozásoknak, a lakosságnak és a közigazgatásnak, részeként az adóhatóságnak egyaránt alkalmazkodniuk kell. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara összegyűjtötte a vállalkozásoknak az adóztatás szervezetével szemben megfogalmazódott jórészt a lakosság számára is fontos elvárásait. Az eddigi eredmények illetve a hatékonyság megőrzése mellett ezek az alábbiak: a költségvetési bevételek védelme ; az adózással kapcsolatos szabályok, intézkedések, irányelvek stb. összehangolása, közérthető megfogalmazása; korszerűbb adózási struktúra; dr. Vereczkey Zoltán, az MKIK Közteherviselési Kollégiumának elnöke és Pankucsi Zoltán, az NGM adóügyekért felelős helyettes államtitkára az (adó)bürokrácia módszeres és öszszehangolt csökkentése; a vállalati közérzet, a gazdálkodói és a befektetési környezet érezhető javulása; egységes joggyakorlat megteremtése, alkalmazása; az adóalanyok jogbiztonságának erősítése (pl. az ellenőrzések határidejének újraszabályozása); az ellenőrzés és a kockázatkezelés hatékonyságának javítása; egyszerűsített, átlátható, rugalmas szervezeti felépítés, az intézményi struktúra laposítása, a regionális főigazgatóságok tevékenységének átszervezése, vagy megszüntetése, jobb kommunikáció; együttműködő, a megoldást kereső szervezet együttműködő adózó szemlélet, illetve gyakorlat érvényesítése; a jogszerű gazdasági tevékenységet folytatók védelme, az adóelkerülők számának csökkentése; a bizalmi elv érvényesítése; az elektronika, informatika által nyújtott lehetőségek maximális kihasználása (elektronikus adóbevallás) bővítése, elektronikus számla követés bevezetése minden számla esetében bizonyos körben, meghatározott értékhatár felett; az adóhatóság szolgáltatási tevékenységének erősítése; az adóhatósági munkatársak munkakörülményeinek javítása, a kor kihívásainak megfelelő modern technikai, informatikai háttérre épülő technológiák, objektív számszaki ellenőrzési módszerek bevezetése, alkalmazása. Az átalakítás akkor lehet sikeres, ha a folyamatba a teljes adózói kör, így az állampolgárok elvárásai is beépülnek állapodtak meg az egyeztetésen. szerk.

2 Félmilliárd eurós hitelszerződést kötött Magyarország az Európai Beruházási Bankkal Az 500 millió euróról szóló hitelszerződés egy 1,5 milliárd eurós hitelkeret első részeként került aláírásra, amelyet Magyarország három éven belül használhat fel négy európai uniós projekt társfinanszírozására, illetve az operatív programok keretében megvalósuló projektek központi költségvetési kiadásainak refinanszírozására. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter közlése szerint az Európai Beruházási Bank (EIB) által nyújtott kedvező kondíciójú források hozzájárulnak a Magyarország rendelkezésére álló európai uniós források minél szélesebb körben való felhasználhatóságához, Magyarország gazdaságfejlesztési céljainak megvalósításához, valamint az emberek életkörülményeinek javításához. A nemzetgazdasági miniszter emlékeztetett arra, hogy Magyarország legutóbb 2015 júniusában kötött egy félmilliárd eurós hitelszerződést az Európai Beruházási Bankkal, amely három európai uniós program megvalósításához kapcsolódik egy 1 mil liárd eurós keret részeként. A 2014-2020-as programozási időszakra az Európai Beruházási Bank most egy újabb, 1,5 milliárd euró összegű hitelkeretet biztosít Magyarország számára, a hitelt ebben az esetben is több részletben, külön-külön hitelszerződések révén veheti igénybe az ország. A szeptember 28-án megkötött első hitelszerződés 500 millió euróról szól, az Európai Beruházási Bank 1,5 milliárd eurós hitelkerete a 2014-2020- as programozási periódus négy operatív programja a Gazdaságfejlesztési és Innovációs (GINOP), a Versenyképes Közép-Magyarország (VEKOP), a Területés Településfejlesztési (TOP), valamint az Emberi Erőforrás Fej lesztési (EFOP) operatív program keretében megvalósuló projektek központi költségvetési kiadásainak Pozitív hatás a vállalkozásokra A hitelkeret felhasználása az európai uniós programokkal összhangban hozzájárul majd a mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítéséhez, a munkahelyteremtő beruházások támogatásához, az ipari parkok fejlesztéséhez, illetve barnamezős iparterületek megújításához. Varga Mihály kiemelte, hogy e célok mellett a hitel turisztikai szervezetek fejlesztését, illetve nemzeti turisztikai marketing és keresletösztönző program megvalósítását is lehetővé teszi. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (jobbra) félmilliárd euró hitel felvételéről írt alá szerződést Baranyay Lászlóval, az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnökével Budapesten. Fotó: MTI refinanszírozását fogja biztosítani. A nemzetgazdasági miniszter megje gyezte, hogy az Európai Be ru házási Bank 1990 óta helyez ki hiteleket Ma gyaror szágon, elősegítve ezzel a magyar gazdaság uniós felzárkózását. Magyarország uniós tagsága létrejöttével egyidejűleg, 2004 májusa óta már a pénzintézet részvényeseként működik együtt az Európai Beruházási Bankkal. Az EIBforrások lehetővé teszik a gazdaságfejlesztési célokat szolgáló beruházások költségvetési kiadásainak hosszú lejáratú, alacsony kamatozású finanszírozását, miközben a meglévő és csökkenő államadósság szerkezete is kedvezőbbé válik. Az ország kedvező feltételekkel jut a hitelkerethez, amely változó kamatozású ugyan, de árazása hosszabb távon is kedvező lesz tette hozzá Varga Mihály. Baranyay László, az EIB alelnöke a magyar kormány és az Európai Beruházási Bank kitűnő együttműködésének nevezte, hogy a hitelt a Bank igazgatósága kedden tárgyalta, és a szerződést már a következő hét hétfői napján alá is írták. Megjegyezte továbbá, hogy a hitelkerettel az Európai Beruházási Bank ahhoz is hozzájárul, hogy Magyarország tartósan fenn tudja tartani a gazdasági növekedést és új lehetőségeket kapjon a kohézió folytatására. Forrás: MTI A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara Hivatalos Lapja Megjelenik havonta, kamarai tagoknak ingyenes Felelős vezető: dr. Vereczkey Zoltán ISSN 1585-1400

3 MEGHÍVÓ A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara Alkalmazkodás a munkaerő piaci igényekhez című Megyei Szakképzési Fórumára Időpont: 2015. november 5. (csütörtök) 09:00 óra Helyszín: Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központ 2045 Törökbálint, Kazinczy utca 124. (GPS koordináta: 47.446941,18.895429) Tervezett program 8:30 9:00 Regisztráció 9:00 9:10 Meghívottak köszöntése dr. Vereczkey Zoltán elnök PMKIK 9:10 9:40 A gazdasági igényekhez igazodó szakképzésben rejlő lehetőségek és várható változások a 2016/2017 es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntés tükrében Előadó: Nagy Norbert szakképzési főosztályvezető Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal 9:40 10:00 A munkaerő-piaci kereslet és kínálat sajátosságai Pest megyében Előadó: Hajdú Miklós elemző Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet 10:00 10:30 Együttműködési potenciálok a szlovák magyar határtérségben. Különös tekintettel a határon átívelő munkaerő-áramlás, illetve a szakképzés szerkezeti sajátosságaira Előadó: Jaschitz Mátyás tervezési igazgató Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép európai Segítő Szolgálata 10:30 11:00 A duális szakképzés helyzete Pest megyében, a kamarai garanciavállalás tapasztalatai alapján Előadó: Tóth Ferenc szakképzési főelőadó PMKIK 11:00 11:30 Kávészünet 11:30 12:00 A kamarai garanciavállalás jogintézményének országos tapasztalatai, aktuális feladatok Előadó: dr. Szilágyi János képzési igaz gató MKIK 12:00 12:30 Melyiket válasszuk: képzés, felnőttképzés és/vagy felnőttoktatás? Melyik képzési úton célszerű elindulni és miért? A 2015. évi (felnőtt)képzési változásözön releváns elemei. Előadó: dr. Henczi Lajos felnőttképzési szakértő, az ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet oktatója 12:30 13:00 A minőségi duális szakképzés feltétele, a színvonalas mesterképzés Előadó: Szabóné Zéman Mária szakképzési vezető PMKIK 13:00 13:30 A felnőttképzés mindennapjai Előadók: Barhács Anna PMKIK elnökségi tag, a PMOSZ Nonprofit Kft. ügyvezetője és Szuromi András ügyvezető igazgató Szada és Társa Gazdasági Tanácsadó Kft. 13:30 14:30 EBÉD A Fórumon való részvétel ingyenes, de a rendezvényhelyszín befogadóképességére tekintettel, regisztrációhoz kötött. A jelentkezéseket a beérkezés sorrendjében tudjuk fogadni! Regisztrálni az alábbi linken lévő adatlap kitöltésével lehet: http://jelentkezes.pmkik.hu/2015/11/szakkepzesi-forum A programváltoztatás jogát a szervezők fenntartják! dr. Vereczkey Zoltán PMKIK elnök A fórum megrendezéséhez a támogatást a Nemzetgazdasági Minisztérium NFA KA NGM 1/2014/TK13 számú szerződése biztosítja.

4 JVSZ konferencia Célzott innovációs ösztönzők nélkül nincs növekedés Az üzleti kultúra részévé váló innováció az egyetlen igazán hatékony eszköz, aminek segítségével a magyar gazdaság növekedési üteme a jelenlegi szintről elmozdítható. Ez az egyik fő tanulsága a Joint Venture Szövetség (JVSZ) EU Bizottsága által szervezett konferenciának, amelyen Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke új szempontrendszerről számolt be az állami KFI-ösztönzési stratégiában. Hatékonyabb innováció-menedzsment nélkül Magyarország nem képes elérni versenyképességi potenciáljának maximumát, hangoztatta a szeptember 28-i eseményen a JVSZ újonnan megválasztott elnöke, Tálos Péter és a társszervező Magyar Innovációs Szövetség elnöke, dr. Szabó Gábor is. Bár a hazai akadémiai szektor nemzetközi mércével mérve is kifejezetten jól teljesít átlagosan feleakkora forrásból képes azonos súlyú tudományos eredményeket produkálni, mint más országok, ugyanakkor komoly hiányosság nálunk, hogy ezek a kutatási eredmények jellemző módon nem vagy kevéssé hasznosulnak innovációként a gazdaságban. Pálinkás József előadása rávilágított az elmúlt évek innovációs támogatásai lesújtó tanulságaira: a támogatott projektek eredményei csak a legritkább esetekben kerültek ténylegesen hasznosításra, nemzetközi szinten pedig nem voltak versenyképesnek nevezhetők. A fejlesztések mértéke ritkán állt arányban a befektetett közpénzzel, a pályázók jelentős része valódi innovációs cél nélkül, csak a könnyebben megszerezhető forrásért pályázott. A tapasztalatokból okulva a most kezdődő támogatási ciklusban megújul a versenypályázati portfólió ösztönzési szempontrendszere. A minden eddiginél bővebb KFI forrásokra épülő (GINOP: 257,3 milliárd forint; VEKOP: 13 milliárd forint, NKFI Alap: 28,4 milliárd forint) pályázati felhívásokhoz a korábbi forrásorientált pályázói megközelítés helyett feladatorientált közelítés szükséges. A jövőben az NKFI Hivatal elsősorban célszerűség és piacképesség szempontjából bírálja el a benyújtott projektjavaslatokat, és a feltételrendszert is ennek megfelelően alakította át. A források pályáztatásával párhuzamosan a hivatal tevékenyen részt vállal a KFI szféra szereplőinek (vállalatok, kormányzat, felsőoktatás) együttműködését megvalósító ökoszisztéma kialakításában, amely a szereplők közötti bizalmi viszony és kapcsolatok kialakítása révén segíti a valóban értékteremtő innovációt. Az NKFI Hivatal elnöke hozzátette: távlati cél lehet olyan innovációs együttműködéseket ösztönző központok létrehozása, melyek gerincét az egyetemi-vállalati együttműködések adnák, és amikhez sajátos beszállítói szerepkörben a kkvszektor tagjai is csatlakozni tudnának. Ez azonban csak annak tükrében válhat realitássá, hogy a jelenlegi érdekeltek hogyan tudnak alkalmazkodni az innováció-ösztönzés új szempontjaihoz. Forrás: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Folyamatos növekedés tapasztalható a kiskereskedelemben A fejlődés a növekvő lakossági bizalomnak, a rekord méretű foglalkoztatásnak és a reálbérek emelkedésének is köszönhető. A növekedéssel hazánk a harmadik leggyorsabb kiskereskedelmi forgalombővülést érte el az Európai Unióban. Az európai uniós átlag 3,3%-os növekedést mutatott, míg az eurózónában 2,7%-os bővülést regisztráltak. Az elmúlt időszak adatai világosan alátámasztják, hogy az üzletek mellett az egyre nagyobb vásárlóerővel bíró családok is alkalmazkodtak a vasárnapi pihenőnaphoz: a forgalom áttevődött a hét többi napjára, a forgalomnövekedés pedig a foglalkoztatottak számának emelkedését is segítette. A növekedés szerkezete egyre kiegyensúlyozottabb, az élelmiszerkereskedelem, valamint az üzemanyagforgalom mellett ugyanis a nem élelmiszer-kiskereskedelemben is erőteljes bővülés figyelhető meg. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 6,3, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 6,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben 8,3%-kal emelkedett az értékesítés volumene az egy évvel korábbihoz képest. A júniusi hónaphoz képest is nőtt a forgalom: a szezonális és naptárhatástól megtisztított volumenindex 0,6%-os növekedést mutatott. Ezen belül az élelmiszer és élelmiszerjellegű vegyes termékek forgalma 0,8%- kal, a nem élelmiszer termékek forgalma 0,4%-kal, az üzemanyag-értékesítés pedig 0,7%-kal emelkedett egy hónap alatt. Az év első hét hónapját tekintve szintén bővülést regisztráltak, január júliusban a forgalom volumene 6,2%-kal haladta meg az előző év azonos időszakát. Szép Nóra

Egymilliárd látogató és lehetőség Rekordot dönthet a turizmus 2015-ben is 5 Az idén is rekordot dönthet a turizmus Magyarországon: a szálláshelyek vendégeinek a száma év végére elérheti a 10 milliót, az általuk eltöltött éjszakák száma meghaladhatja a 25 milliót, az árbevétel pedig a 350 milliárd forintot. 2010 óta minden évben nőtt az ágazathoz tartozó vállalkozások bevétele, és az eddigi adatok alapján valószínűleg ez idén is prognosztizálható. A turizmus azonban egy igen érzékeny ágazat, amelynek néhány rossz hír is komoly károkat okozhat. Ezért fontos minden lehetséges fórumon hangsúlyozni például a migránshelyzettel kapcsolatban, hogy Magyarország teljesen biztonságos, barátságos úti cél, ahol a turisták nagy valószínűséggel egyáltalán nem is találkoznak a jelenséggel. Már hagyománnyá vált, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének Turisztikai Világszervezete minden évben mottót ad a világnapnak. Az idei évben ez az Egymilliárd turista, egymilliárd lehetőség lett, hiszen a nemzetközi utazások száma évek óta meghaladja az egymilliárdot. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) adatai szerint a világ GDP-jének 10 százaléka, és minden 11. munkahely a turizmusnak köszönhető, így van ez Magyarországon is. A Magyar Turizmus Zrt. kezdeményezésére hagyománnyá vált Magyarországon is a turizmus világnapjának megünneplése. A turizmusban dolgozók és a turisták 2011-ben ünnepelték meg hazánkban első alkalommal. A belföldi és a beutazó turizmus az elmúlt években egyaránt jelentősen bővült Magyarországon a világátlag több mint négyszeresével, 17,5 százalékkal nőtt a nemzetközi turistaérkezések száma 2015 első felében, az állami szerepvállalás és fejlesztések mellett a magyar emberek vendégszeretetének, nyitottságának és a szakmában dolgozók kemény munkájának eredményeként. A Magyar Fürdőszövetség előzetes adatai alapján a fürdőknek rekordforgalmat hozott a kánikula hazánkban. Több fürdőben harmadával nőtt a látogatók száma, átlagosan 10-15 százalékos volt a forgalomnövekedés. A budapesti strandoknak sincs okuk a panaszra, a hat strand május 1-je és augusztus 31-e között 700 ezer vendéget fogadott, ami tavalyhoz képest 43 százalékos növekedést jelent. 2015-ben a korábbinál több fürdőző érkezett a Dunakanyar strandjaira is. Mindemellett idén nyáron kétszer annyian barlangfürdőztek Észak-Magyarországon, mint tavaly, köszönhetően az év elején megnyílt demjéni Cascade Barlang- és Élményfürdőnek. A Tisza-tavi Berekfürdőn szintén ugrásszerűen nőtt a fürdőzők száma, nyáron 20.000-rel több fürdőbelépő fogyott, mint az előző években. A magyarországi fesztiválokon és kulturális rendezvényeken is új látogatórekordok születtek: a Sziget Fesztivál 6 napja alatt több mint 430 ezren látogattak ki a Hajógyári-szigetre, ezzel háromszor lett telt házas. A soproni Volt fesztiválon idén 123 ezren, a Balaton Sound Fesztiválon 145 ezren, az EFOTT-on pedig több mint 103 ezren vettek részt. A sárvári Nádasdy Fesztiválhoz hasonlóan a debreceni Campus Fesztivál is nézőcsúcsot döntött 84 ezer látogatójával, akárcsak a nyárzáró Szegedi Ifjúsági Napok, ahol több mint 90 ezren voltak. A turizmus állami irányító szervezetei és a legfontosabb szakmai szövetségek kö zös nyilatkozatot írtak alá a turizmus világ napja alkalmából. A nyilatkozatban a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Turizmus Zrt., a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, a Magyar Beutaz tatók Szövetsége, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége, a Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetsége és a Ma gyar Fürdőszövetség vállalták, hogy a jövőben is szorosan együttműködnek abban, hogy a magyar turizmus kedvező tendenciái megmaradjanak, erősödjenek, és az ágazat nemzetközi pozíciói is tovább javuljanak. A szakma képviselői szerint, az ágazat jó irányba halad, a növekedéshez közös feladat az ország további népszerűsítése. Szép Nóra A turisták kedvelt kirándulóhelye Pest megyében Szentendre

6 A nemzeti hőszivattyúipar megteremtése a jövő egyik lehetősége A villamos fűtés (tiszta, környezetkímélő fűtés) mindenki számára ismert, de költségessége miatt hazánkban ma még nem tekinthető energiahatékony módszernek. A legfejlettebb országokban pl. Japánban terjedő hőszivattyús fűtéstechnika ezzel szemben a tisztán villamos fűtéshez használandó villamos energia töredékét használja fel arra, hogy a hőt a külső környezetből (levegőből, vízből vagy földből) beemelje, szivattyúzza hasznosítható hőmérsékletre. A hőszivattyúzás világszerte elismerten energetikailag a leghatékonyabb fűtésihűtési technológia, így az energiatakarékosság, a globális CO2-kibocsátás és a helyi légszennyezés csökkentésének egyik kulcseleme. Magyarország napenergia, földenergia és hulladékhő potenciálja, magas színvonalú szellemi tőkéje kedvez a megújuló energiát hasznosító innovatív hőszivattyús technológia elterjesztésének, és hatékonyan hozzájárulhatna hazánk ipari fejlődéséhez, nemzetközi kötelezettségei teljesítéséhez. Ez a rövid cikk 1 a nemzetgazdaság szempontjából kiemelkedően fontos, időszerű témára koncentrál. 2009-ben elindult a hazai fejlesztésen alapuló villamos hajtású ún. geotermikus hőszivattyúgyártás Békéscsabán. Hőszivattyúgyártásunk fejlődése egyben a kis- és középvállalkozások fejlődését támogató európai és magyar terveket is szolgálja! Rohamos fejlődés előtt áll ez az innovatív technológia, kitörési pont lehet, új és nagyszámú munkahelyeket hozhat létre, támogatása tehát jogos. Előretörésünk egyik kulcsszava: a technológiai innováció. Az importált hőszivattyús technikát nem a magyarországi geotermikus adottságokra konstruálták és a fejlesztéseknél értelemszerűen nem vették figyelembe azt, hogy a magyarországi energiaviszonyok földgázellátottság mellett a hőszivattyúktól, az EU átlagától eltérően, nagyobb az elvárt energiahatékonyság érték nagysága, azonfelül eltérnek a különféle felhasználható energiák (áram/földgáz) árarányai. Az EU-ban forgalmazott villamos hőszivattyúk nagy része csak fűtési feladatra, legfeljebb 55 C-ig használható. A magyar geotermikus hőszivattyú többcélú (fűtés, hűtés 2 és hmv) és növelt hőmérsékletű (65 C, pl. 65/59 C-os fűtési hőlépcsővel) megoldása miatt a hőszivattyús rendszerek fajlagos beruházási költsége csökkenthető. A villamos hőszivattyú jellemzője: az üzemeltetésére, ill. a működésére bevezetett villamos energiát természeti közvetlen energiaforrás felhasználásával megtöbbszörözi, napjainkban már 3,0 7,0-szeresére. A villamos hajtású hőszivattyú a jövőbe tekintve is biztonságos megoldás, mert lehetővé teszi az épületek hatékony fűtését, hűtését és hmv-ellátását bármilyen forrásból származzék is a villamos energia. A hőszivattyú program támoga tást nyújtana a lakosság egészségi állapotának a javítására, tehát segítheti a környezet és a társadalom fenntartható fejlődését. A kitűnő minőségű hőszivattyúk hazai gyártásával expor tunk is növekedhet, hőszivattyú importunk pedig csökkenhet. A földgázimportot és a károsanyag-kibocsátást is csökkenteni tudjuk a megújulóenergia-felhasználás jelentős növelésével ( Függetlenedés az energiafüggőségtől ). Szakmai műhelyekben ma már széles körben ismert az ún. Heller-terv 3 (2005- től). A projekt lényege, hogy hosszú távon a gázkonvektorokat, a kazánokat és gázbojlereket, valamint a villanybojlereket, továbbá az ún. energiafaló légkondikat váltsák fel a tömegigényeket kielégítő, különböző kivitelű és üzemmódú, és elsősorban geotermikus, hidrotermikus, légtermikus és hulladék (pl. csurgalék-hévíz, távozó levegő) hőforrást hasznosító villamos hajtású hőszivattyúk. 4 Ezeket Magyarországon kell gyártani, magyar munkaerővel kellene az adott helyszínekre betervezni, telepíteni, szervizelni, és a terméket, a szolgáltatást, valamint a technológiát exportálni elsősorban Közép- és Kelet- Európában. Kitűnő műszaki tulajdonságú termékek alkalmazásával a hazai fejlesztésnek és gyártásnak köszönhetően kedvező áron tehetők energiahatékonyabbá az épületeink. Az új és meglévő épületek hőszigetelésének és tömörségének fokozása már nemcsak a melegvízüzemű sugárzó fűtéseknél (padló-, fal- és mennyezetfűtés) és a fancoil-nál, hanem a radiátoros központi fűtéseknél is lehetővé teszi a hőszivatytyúk gazdaságos alkalmazását, amely mindenekelőtt a méretezési külső hőmérséklethez tartozó, 90 C-nál jóval kisebb fűtési előremenő hőmérsékletből adódik. A hőszivattyúk használata az épületgépészetben (fűtés hmv hűtés) egyre nagyobb szerepet kap például a meglévő állami és önkormányzati épületeknél; új és meglévő bérlakásoknál (szociális épületeknél); kórházak és társasházak energetikai felújításánál; passzívházaknál; közel nulla energiaigényű épületeknél (EU-direktíva); az aktívházaknál (fejlődési irány); a fűtési és hűtési-igény magyarországi fejlődése (az igényes köz- és ipari épületekben általánossá vált a klimatizálás). Befejezésül Heller László gondolatával zárom cikkemet: Egy nagy találmány megvalósításának három fázisa van: először kinevetik, azután harcolnak ellene, majd pedig azt mondják, természetes, hogy ezt így kell csinálni. Komlós Ferenc 1 A teljes tanulmány megjelent: POLGÁRI SZEMLE (GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FOLYÓIRAT) 11:(1-3) pp. 412-429. (2015) 2 Nagy hűtési hőigénynél az aktív hűtés 7/12 C-os hőlépcsővel is biztosítható! 3 Szakfolyóiratokban pl. Elektrotechnika, Magyar Épületgépészet (http://www.komlosferenc.info/publikacio.html) és szakmai honlapokon közismert a következő elnevezéseken is: Heller László terv, egy munkahelyteremtő kezdeményezés, Heller-program, Heller-projekt, Válasz a környezetvédelem és a munkanélküliség gondjaira. 4 Jelzem, hogy hazánkban néhány éve megjelentek a földgázmotoros- majd a földgázabszorpciós hőszivattyús rendszerek is. Alkalmazásából eredő földgázimport kiváltás megfelelő, terjedésüket még jobban szorgalmazni lehetne, ha ezen eszközöket hazánkban is előállítanánk.

Szeptember 15 17., Törökbálint Nemzetközi Korrózióvédelmi Konferencia 7 Az Ipari Fórum résztvevői Dr. Ostorházi László a HUNKOR elnöke A Tudományos Konferencián résztvevők A közlekedéstől a családi háztartásokig, nap, mint nap, számtalan helyen találkozunk és használjuk a különféle fémekből és fémötvözetekből készült szerkezeteket (vasút, járművek, hidak, egyéb műtárgyak) és kisebb nagyobb eszközöket és alkatrészeket (gyártóberendezések, csővezetékek, tartályok, gépelemek, elektronikai cikkek), melyek biztonságos működéséhez a korrózióvédelmük is szervesen hozzátartozik. Ennek elhanyagolása akár katasztrofális baleseteket (robbanás, omlás, áramütés) és nagyobb haváriát is okozhat. A Magyar Korróziós Szövetség (HUNKOR) kezdeményezésére és közreműködésével több éves kihagyás után, ismét megszervezte a 16. HUNGAROKORR kiállítást és nemzetközi konferenciát, amelynek Kamaránk törökbálinti Magyar-Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központja adott otthont. A három napos konferenciát kamaránk főtitkára, dr. Vincze Gábor nyitotta meg. Köszöntötte a hazai és külföldről érkező szaktekintélyeket, az érdeklődőket, és a Pest megyéből érkező korrózióvédelemben és a bevonattechnológiákban érdekelt ipari vállalkozásokat. Kiemelte, hogy a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara komoly hangsúlyt fektet arra, hogy tag jai számára elérhetővé tegye azon nemzetközi témákat, amelyekben a fenntartható fejlődés, valamint a vállalati, társadalmi felelősségvállalás törekvései érvényesülnek. A nemzetközi nagy vállallatok már rég felismerték, hogy hosszú távon csak úgy növekedhetnek, ha a fenntarthatóságot mindennapi életünk részévé teszik, ehhez igazítják üzleti gyakorlatukat. Kamaránk főtitkára ismertette a három nap programját első nap: IPA RI FÓRUM, a második napon: TU DO MÁ- NYOS KONFERENCIA, a harmadik napon: ÜZEM LÁTOGATÁS a MOL Nyrt. százha lom battai finomítójában amelyek meg szervezésében, lebonyolításában ka maránk, mint házigazda és szervező is részt vállalt. A Magyar Korróziós Szövetség nevében dr. Ostorházi László a HUNKOR elnöke köszöntötte a konferencia résztvevőit. Elmondta, hogy a HUNKOR jövőre ünnepli 25. születésnapját. Büszke arra, hogy tagjaik a korrózió elleni védekezés elismert tudósai, szakértői, vállalatok, kereskedelmi képviseletek és magánszemélyek, akik célja, hogy a gazdaság szereplői számára az elérhető legjobb technika alkalmazását dolgozzák ki, és ezzel hozzájáruljanak a fenntartható fejlődéshez, a vállalkozások felelős gazdálkodásához. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, a korrózió elleni védekezés tudományát hazánkban is minél magasabb színvonalra kell emelni. A tudományág mai állásának megismerését a konferencia hazai és külföldi szaktekintélyeinek előadásai segítették. Nagy Andrea

8 Gazdasági Másodszor nyitottuk meg a Törökbálinti Szeptember 19-20-án, második alkalommal került megrendezésre a két napos vásár és kiállítás Törökbálinton. Az eseményről be szá molónk mellett képes összefoglalónkkal adunk hírt Olvasóink számára. A PMKIK 12 000 m 2 -es törökbálinti ingatlana minden szeg letét belaktuk, több programelemmel dúsí tottuk a klasszikus vásári, kiállítói sorokat. Az udvarban felállított 800 m 2 -es kiállítói sátorban több mint száz vállalkozás várta és szolgálta ki az érdeklődőket bőséges kínálatával. A különböző termékek, portékák és tevékenységek között válogatva láthattuk, hogy a kiállítók igazán kitettek magukért, színvonalas palettát mutattak be. Szabadtéri programként szombaton belekóstolhattunk a főzőversenyen résztvevők bográcsaiba, az ételeket minősítő zsűri nehezen tudta meghozni az arany-, ezüst-, bronzminősítésre vonatkozó döntését. A vásár égisze alatt idén útjára bocsátott nemzetközi petanque verseny, az I. Ezüst Golyó Kupa nagy sikerrel került megrendezésre. Mindkét nap szurkolhattunk a hazai csapatok mellett Ausztriából, Szlovákiából, Ukrajnából és Szlovéniából érkező versenyzők mérkőzésein, ismerkedve ezzel az érdekes sportággal. Hasznos információkat és tudnivalókat gyűjthettünk be a szakmai fórumokon is, melyeket inkább a témában érintett szakmai közönség látogatott. A rendezvénysátorban felállított színpadon pezsgő, vidám élet zajlott. Egymást követték a különböző előadók, énekesek, táncosok, sportbemutatók. Színvonalas műsor-összeállításukkal szórakoztattak úgy a helyi, mint a meghívott vendégelőadók. Külön köszönetet érdemelnek a tiszteletdíj nélkül fellépő törökbálinti és környékbeli csoportok, egyesületek! A Tüdőgyógyintézet Török bálint rögtönzött rendelőjében dr. Antal Gabriella fő igazgató és csapata ajánlották fel szak tudásukat az érdeklődők számára. Ingyeses tesztméréseket végeztek és sok hasznos tanáccsal látták el az egészségükre figyelőket. Kötetlen, kedves, családias hangulat jellemezte standjukat ez alkalommal is. A vásárt büfé jelleggel kiszolgáló Munkácsy Kávéház asztalai mellett pihentek meg a nézelődők, és válogatva a hidegmelegkonyha kínálatából, a csapolt sör vagy cappuccino fogyasztása közben beszélgettek. A programsorozat megnyitóján (balról jobbra): dr. Vereczkey Zoltán, a PMKIK elnöke, dr. Kup csokné Polyák Ágnes Antónia Kárpát régiós és Önkormányzati titkár, Elek Sándor, Törökbálint Város polgármestere A gyerekek számára mindkét napon Szinkulics Ágnes kínálta az érdekességeket, asztalai mellett sokan ügyeskedtek a különböző kézműves praktikák gyakorlásával. A sportról sem feledkeztünk meg, hiszen a TTC jóvoltából, Pilis Péter és segítői mindkét napon közreműködtek, és igyekeztek bevonni a közönséget is. Legnépesebb tábora a sakkversenyeknek volt, öt éves kortól a felnőtt korosztályig többen összemérték tudásukat. Az udvaron felállított focikapunál is sokan ringbe szálltak, s a rögtönzött versenyek mellett kedvtelésből is rugdosták a focilabdát. A különböző látnivalók és aktivitás mellett Fortuna szerencsecsillaga sok látogatóra ráragyogott, ugyanis minden látogató nyereményszelvényt kapott, s naponta többször sorsoltuk ki közöttük a kiállítók által szép számmal felajánlott ajándékcsomagokat! A gyerekek és felnőttek között egyaránt népszerű programelemmé vált minden vidám hangulatú sorsolás, melyet elsősorban a rengeteg nyereményt felajánló kiállítóknak köszönhetünk. A vásárba való eljutást a helyiek számára ingyenes vásári buszjárat segítette, mely a város központjától a vásár bejáratáig szállította az utasokat. Köszönjük mindazok segítségét, akik hozzájárultak rendezvényünk sikerességéhez támogatásukkal, munkájukkal, felajánlásukkal, együttműködésükkel! Akik ezt a népes tábort alkotják, a tel - jesség igénye nélkül: Törökbálint Város Ön kor mányzata, Munkácsy Mihály Mű velődési Ház, TTC vezetősége, munkatársai, Antal Jenő és csapata, a programajánlóban szereplő résztvevők, fellépők és az őket kísérő vezetők, Sebők és Társa Kft., Mezei Gyula és munkatársai, Doktor Step Kft., a főzőcsapatok tagjai, a fellépők ellátásához hozzájáruló Kürcsi Kft., Retro Rétes Kft., Kemencés-Teki, Agro Compass Kft., Munkácsy Kávéház, és még sokan mások Tekintsék meg rövid összefoglalónkhoz tartozó képriportunkat, és ha kedvet kaptak, tartsanak velünk következő vásárunkon. Szeretettel várjuk kiállítóként vagy látogatóként a III. Érdi Nyitnikék-en! Dr. Kupcsokné Polyák Ágnes Antónia

Ősz kapuit 9 Folytatás a 10. oldalon

10 Gazdasági

Harmadik alkalommal osztotta ki a kamara a Korrekt Partner védjegyet A II. Törökbálinti Ősz Vásár és Kiállítás záró napján került sor a Korrekt Partner díjátadó ünnepségre. Harmadik alkalommal adta át a kitüntető címet a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, dr. Vereczkey Zoltán és a pályázatokat elbíráló Etikai Bizottság elnöke, Regősné Gali Margit. A pályázatot korábban a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara hívta életre, célja egy olyan pozitív értékeket magában hordozó határon átnyúló KORREKT PARTNER elismerő védjegy létrehozása, mely a tisztességes kereskedelmi és szolgáltatói magatartás garanciáját jelenti. A védjegy kialakítására a fogyasztói réteg egyértelmű igénye alapján kerül sor, mely megkönnyíti a fogyasztók részére a vásárlás helyének megválasztását. A kamara feltett szándéka, hogy a védjegy odaítélése és használata a vállalkozásokat hozzásegítse a forgalom és árbevétel növekedéséhez, illetve elősegítse a tudatos fogyasztói magatartás kialakítását, fejlődését. A pályázatokat minden évben két alkalommal bírálja el a bizottság. Ebben a fordulóban négy vállalkozás jelentkezett a címre, és mind a négyen megfeleltek a feltételeknek. A következő vállalkozások vehették át a kitüntető címet a Törökbálinti Ősz elnevezésű rendezvényen: Grillpalota Vendéglátó Kft. A budaörsi székhelyű családi vállalkozás két telephellyel is pályázott, és nyert is. A családtagokon kívül két alkalmazottat foglalkoztatnak, melyek közül az egyik munkavállaló egy gyermekotthonból kikerült fiatal. Számukra az a legfontosabb, hogy a vendég elégedetten távozzon, és később szívesen térjen vissza. Ennek érdekében mindig friss és prémium minőségű alapanyagokkal dolgoznak, helyben sütnek, náluk nincs előre elkészített, melegített étel. Mindkét büféhez tartozik parkoló, így könnyen megközelíthetőek autóval is. Fogyasztói reklamáció még egyik helyen sem érkezett, és nagyon ügyelnek arra, hogy a jövőben se forduljon elő. Folyamatosan követik a vásárlói igényeket, ezért időről-időre frissítik a kínálatukat. Lyra Könyvesház Kft. Az első Lyra könyvesboltot 1987-ben nyitották Vácott, egy lakótelepi tároló helyiségben. Mivel a fokozatos növekedés hívei, a céget is ennek a hitvallásnak megfelelően fejlesztették, lépésről-lépésre. 1999 óta üzemelnek könyvesházként, egy 530 m2-es, háromszintes épületben. A könyvesház tervezésekor egyik szempont volt egy olyan közösségi tér kialakítása, ahol havonta, első sorban helyi és környéken alkotó festők, grafikusok és fotósok kapnak lehetőséget a bemutatkozásra. A könyvárusítás mellett évente több író-olvasó találkozót is rendeznek. Céljuk, hogy mindenki megtalálja a keresett könyvet, ezért segítenek nehezebben beszerezhető, nagyobb kutatást igénylő könyvek, tankönyvek, cd-k megszerzésében is. Balról jobbra: dr. Vereczkey Zoltán, a PMKIK elnöke, Vincze Imréné (Grillpalota Kft.), Beleznai Orsolya (Wagner Solar Hungária Kft.), Kovács Ákos (SQ Gastro Kft.) és Regősné Gali Margit PMKIK, a Bíráló Bizottság elnöke Előjegyzési rendszert is működtetnek, melyben a később átvehető könyvekről sms értesítést küldenek a vásárlóknak. A hosszú évek alatt nevük összefonódott a minőséggel és megbízhatósággal. Ezt vásárlóik hűsége, és több díj (Hermész- Díj-2003, Hattyú Díj-2007, A Vidék legjobb Könyvesboltja 1. helyezés 2011-ben és 2012- ben) is igazolja. Fontos számukra a mozgáskorlátozottak kiszolgálása is, ezért a környéken elsőként csatlakoztak a Járható.hu civil akadálymentesítési programhoz, melynek eredményeként az eladótér földszinti része kerekes székkel is könnyen bejárható. SQ Gasztro Kft. 2008-ban alakult a cég, mely családi vállalkozásként üzemelteteti az Oxigén Squash Klub és Étterem komplexumot Fóton. Fő profiljuk a vendéglátás, rendezvényszervezés, de szolgáltatásaik között megtalálhatók a sport (squash, aerobik, biliárd) és wellness 11 (jakuzzi, szauna, szolárium) ajánlatok is. Első sorban az aktív, sportos, egészséges életet kedvelő embereket célozzák meg kínálatukkal. A komplexum kialakítása, és a magasan kvalifikált szakembergárda alkalmassá teszi a céget bálok, céges rendezvények, esküvők és találkozók lebonyolítására is. 2011-től Paleofutár néven új szolgáltatást vezettek be. A hagyományos ételek mellett az egészséges táplálkozás elterjedése érdekében cukor-, glutén- és laktózmentes cukrászati készítményeket és ételkülönlegességeket is készítenek, és ezeket igény szerint házhoz is szállítják. Alapanyagaikat javarészt helyi termelőktől, illetve ellenőrzött minőséget forgalmazó nagykereskedőktől szerzik be. A szakember utánpótlás kinevelésében is aktívan részt vesznek, évek óta foglalkoznak tanulóképzéssel. Wagner Solar Hungária Kft. A Wagner Solar Hun gá - ria Kft. egy 2002-ben ala pított, családi vállalkozás. Fő tevékenységük a Megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezések forgalmazása és kivitelezése. A berendezéseket rendszerbe foglaltan forgalmazzák, így biztosítják a tökéletesen összehangolt, üzembiztos működést, a maximális hatásfokot a kedvező árral kombinálva, és így még a garancia is egyszerűbben érvényesíthető az ügyfél számára. A fő profiljukba tartozó tevékenység mellet egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak a hozzájuk fordulóknak. Többek között tanácsadás, pályázatírás, helyszíni felmérés, rendszertervezés és szimulációs számítások végzése, teljes épületgépészeti tervezés, helyszínre történő kiszállítás, teljes körű kivitelezés, karbantartás és garanciális javítás színesíti a cég szolgáltatási palettáját. Minden évben minimum két alkalommal nyílt napot tartanak szombati napokon, így személyesen is kapcsolatba kerülhetnek a lakossággal, megismerhetik az igényeket, és választ adhatnak a szakmai kérdésekre. A bemutatóteremben az érdeklődők működés közben tekinthetik meg a különböző berendezéseket. A minőség biztosítása fontos szempont a cégpolitikájukban, ezért az általuk forgalmazott termékeket a legtöbb esetben saját épületükön tesztelik. Nagy gondot fordítanak arra is, hogy Európában gyártott termékeket árusítsanak. Szép Nóra

12 Négy Pest megyei kézműves vállalkozás örülhetett a kitüntető címnek Átadták a Magyar Kézműves Remek díjakat A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara pá - lyázatára beadott több mint 110 pá lya mű ből 43 kapta meg a díjat, közülük hetet ma gas színvonala alapján külön is méltattak. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a rendezvény fővédnöke a díjátadó ünnepségen kiemelte: a valódi kreativitást díjazták, azt a munkát, amelyben együtt él a hagyományőrzés az új alkotással. A kézművesek a hagyományokat úgy örökítik át, hogy közben hozzájárulnak a gazdasági fejlődéshez is. Képesek újat alkotni, anyagba foglalva a tradíciókat úgy, hogy közben használható, piacképes terméket állítanak elő tette hozzá. A miniszter utalt arra, hogy a díjjal amelynek célját a kormány elismeri és támogatja nemcsak a magyar termékek jó hírnevét öregbítik, hanem a hazai termékek piacra kerülését is támogatják. A pályázat egyben a magyar vállalkozói kultúra, és a kézműipari szakma rangjának elismerését is szolgálja: ennek legfontosabb eszköze a címmel járó marketingtámogatás, bemutatkozási lehetőség tette hozzá. Kijelentette: a kézművesség ágazatai az elmúlt években jelentősen hozzájárultak a magyar gazdaság válságból való kilábalásához, és a növekedés megteremtéséhez. Szavai szerint a világ egyre inkább arra halad, hogy nem a tömegtermelés által kínált termékek piacra jutását segítik elő, hanem specializálódik ahogy a díjazottak is a maguk szakterületén. Fel kell fedezni a hagyományok ápolásában rejlő értékeket, és támogatni kell az alkotóikat mondta. Kitért arra, hogy a kormány támogatása számos területre kiterjed, közöttük a hungarikum-törvényt, a családi gazdaságok számára nyújtott kedvezményeket, vagy a szakképzési rendszer átalakítását emelte ki. Dr. Parragh László, az MKIK elnöke elmondta: a kamara 13. alkalommal rendezi meg a hagyományőrző vállalkozói kultúra, a kézműves szakma elismerését szolgáló ünnepséget. Egyre növekszik a kereslet a minőségi, speciálisan magyar és művészi termékek iránt, és azok színvonala is emelkedik tette hozzá. Kitért arra, hogy a kézművesség képviseli azokat az értékeket, amelyek az elmúlt ezer évről szólnak. Reményét fejezte ki, hogy a magyar kézműves társadalom a hagyományőrzés feladatát a jövőben is el tudja látni, a művekből rendezett kiállítás mindennek a Balról jobbra: Pethő Sándor, Csokonay házaspár, dr.vereczkey Zoltán, Csörsz Krisztina, Kondor Gábor tanúbizonysága. Egy-egy alkotás létrehozása több mint munka, rengeteg szeretet, és a szakma iránti hódolat mondta, megköszönve a díjazottak munkáját Az MKIK 2002-ben indította útjára a Magyar Kézműves Remek pályázatot. A kézműves szakma teljes körét átfogó pályázati lehetőség értékét a szakmai elismeréssel való díjazás adja meg, marketing-, illetve megjelenési lehetőséget nyújtva. A díjak száma nem korlá tozott, a pályázók teljesítménye számít, eszerint szinte egyedülálló elismerésről van szó. A cím elnyeréséhez követelmény a termékek eredetisége, nemzeti kultúrát őrző, A Csokonay Manufaktúra Kft. száraztészta pályamunkája egye di értéket képviselő hagyományhűsége, a kivitelezés kiváló minősége és turisztikai hasznosíthatósága. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által meghirdetett Magyar Kézműves Remek pályázat ünnepélyes díjátadó rendezvényére idén a Magyar Turizmus Zrt. támogatásával az OMÉK keretén belül került sor. Itt volt látható a díjat nyert Csokonay Manufaktúra Kft. Ceglédi Remek címmel készített száraztészta pályamunkája, melyet a Csokonay házaspár hozott létre. A zsűri hangsúlyozta, hogy a kitűnő minőségű funkcionális csomagolás szerencsésen emeli ki a termék minőségét és tulajdonságait. A kalocsai hagyományok újragondolt, korszerű alkalmazását láthatjuk az igényesen megalkotott Kalocsa színei gyönggyel horgolt ékszereken, melyet a szent endrei KOMP Művészeti Kft. képviseletében Csörsz Krisztina iparművész készített. A zsűri elismerését vívta ki a Dunakesziről érkezett Kondor Gábor asztalos magas színvonalú munkája, a faágakat és madarakat precízen ábrázoló intarziás díszdoboza. Díjat kapott a Székelykapuk Kft. képviseletében pályázó gödi Pethő Sándor fafaragó a székelykapuk tradicionális funkcióit színvonalasan megvalósító alkotása. Gratulálunk a díjazottaknak! Forrás: MKIK Folytatás a 13. oldalon

Kiváló Gyakorlati Képzőhely díj 2015 pályázati felhívás A gazdasági kamarák közreműködésével bevezetett duális szakképzésben kiemelt jelentősége van a megfelelő számú és minőségű gyakorlati képzőhelyeknek. A gyakorlatorientált képzés alapfeltétele, hogy a szakiskolai tanulók valós munkakörülmények között sajátítsák el az adott szakmához szükséges kompetenciákat. A gyakorlati képzésben régóta, magas színvonalon résztvevő gazdálkodó szervezetek elismeréseként, illetve a jövőbeni képzőhelyek motiválásaként, a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamra (PMKIK) hagyományteremtő jelleggel, 2014-ben bevezette a Kiváló Gyakorlati Képzőhely díjat. A Díjat a Pest megyében működő, szakiskolai tanulókat oktató képzőhelyeknek ítéli oda a PMKIK, elsősorban az alábbi feltételek megléte esetén: a gyakorlati képzőhely min. 5 éve, szervezetten, a jogszabályoknak megfelelően magas színvonalon látja el a tanulók képzését a képzőhelyen képzett szakemberek, modern eszközökkel, gépekkel, folyamatos felügyelet mellett végzik az oktatást a képzőhelyen elsősorban a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzés folyik és a hátrányos helyzetű tanulók képzésében is részt vállalnak szakmai versenyre való felkészítésre is adottak a körülmények a képzőhely az elméleti képzést biztosító intézménnyel és a kamarával együttműködve szervezi meg a képzést a pályázatok elbírálásánál a kamarai tagság előnyt jelent A gazdálkodó szervezet nagyságától függően, kettő képzőhelynek adományoz elismerő oklevelet és díjat a PMKIK. 10 fő alatti és 10 fő feletti alkalmazotti létszám kategóriában lehet pályázni. Pályázni egy adatlap alapján lehet, mely többek közt az alábbi adatokat tartalmazza: a gazdálkodó szervezet neve, címe képzőhely neve, címe kapcsolattartó neve, telefonszáma, e-mail címe 13 a gyakorlati képzésre vonatkozó kamarai határozat száma a gazdálkodó szervezet alkalmazottainak létszáma (2015. szeptemberi állapot alapján) az oktatott szakképesítés(ek) megnevezése, OKJ száma a képzés kezdetének időpontja a képzőhely rövid bemutatása A pályázati adatlap letölthető a pmkik.hu (szakképzés rovat) weboldalról. A kitöltött pályázati adatlapot a toth. ferenc@pmkik.hu e-mail címre kérjük meg küldeni 2015. november 16-ig. A pályázatokat a PMKIK Oktatási Bi zottsága bírálja el, a szakképzési tanácsadók képzőhely látogatásainak tapasztalatait is figyelembe véve. A pályázat nyilvános eredményhirdetése 2015. decemberében lesz. A pályázattal kapcsolatban további információ, illetve a pályázati adatlap a 70/320-0264-es (Tóth Ferenc) telefonszámon vagy a fenti e-mail címen kérhető. Folytatás a 12. oldalról Gyönggyel horgolt ékszerek Csörsz Krisztina iparművész munkája Kondor Gábor asztalos intarziás díszdoboza Pethő Sándor fafaragó munkája székelykapuk

14 Vendégünk volt az ECHO TV-ben Regősné Gali Margit Regősné Gali Margit a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara (továbbiakban: Kamara) Etikai Bizottságának Elnöke, emellett a Pest Megyei Békéltető Testület (továbbiakban: Békéltető Testület) tagja és könnyűipari vállalkozó. Tapasztalatai alapján mindig több oldalról közelíti meg a fogyasztóvédelmi problémákat. Arról beszélgettünk, hogy a fogyasztók és vállalkozások hogyan rendezhetik konfliktusaikat... A Pest Megyei Békéltető Tes tület megalakulás óta békéltet, a legutóbbi vonatkozó jogszabályi változások a vállalkozások számára szigorúbb együttműködési kötelezettséget írnak elő, Ön szerint így több egyezség születik? A Békéltető Testület megalakulása előtt a Kamara Etikai Bizottság etikai eljárásában tudtuk a fogyasztói jogvitákat rendezni, évente kétszáz-háromszáz ügyet, akkor szinte minden esetben eljöttek a vállalkozások az etikai tárgyalásra. A vállalkozás képviselőjének jelenlétében sikerült az ügyet véglegesen rendezni, vagy az ügy további sorsáról tudtunk dönteni. A személyes részvétel mindig fontos, a jelenlegi szigorításnak már kezdetektől fogva élnie kellett volna a vállalkozás köteles lesz válaszadásra, az esetek többségében megjelenésre is, így foglalkoznia kell az üggyel. Véleményem szerint nemcsak a kötelezést tartalmazó, hanem az ajánlás jellegű döntéseknek is nagyobb hatása lesz. Másrészt azonban a fogyasztói oldalon is növelni kellene a tudatosságot, sokszor a vásárló dönt meggondolatlanul és utána próbálja a felelősséget a vállalkozásra hárítani. A békéltető vagy az etikai bizottsági eljárás lehet hatékonyabb egy jogeset megoldásában? Az Etikai Bizottságnak nincs döntési jogköre. Elsősorban két vállalkozás közötti vitát vizsgálunk, évente 10-15 panasz érkezik hozzánk, anyagi követelésről sosem döntünk. A tagok számára nem előírás a jogi végzettség. Az ügy részleteit mindig egy vagy két vizsgálóbiztos deríti fel és javaslatot tesz a Bizottságnak a lezáráshoz szükséges határozat meghozatalára. A Békéltető Testület azonban konkrét összeg viszszatérítését is hozhatja döntésként, az eljáró tanács tagjainak egységesen kell kialakítaniuk végleges álláspontjukat, jogász közreműködésével éves szinten több mint ezer ügyben. Mindkét fórum elsődlegesen a beadott iratok alapján ismeri meg az ügyet, ezt követi a felek meghallgatása, adott konfliktustól függ, hogy melyik a megfelelő eljárás. Milyen ügyekben lehet fordulni az Etikai Bizottsághoz? Az Etikai Bizottság hatásköre a kamarák Etikai Kódexében foglalt etikai szabályok megsértése miatti panaszok vizsgálatára terjed ki. Az Etikai Bizottság járhat el minden olyan ügyben, amely nem tartozik bíróság, hatóság, rendőrség hatáskörébe így például nem tartozik hozzánk egy számlakövetelés, egy szavatossági igényérvényesítés, de akkor sem járhatunk el, ha valaki egy vállalkozó szakképesítésének hiányát kifogásolja. A kontárokkal kapcsolatos bejelentések száma az utóbbi időben megnövekedett, a Kamara feladata lehetne a hatékonyabb fellépés, persze ehhez szigorúbb jogszabályok is szükségesek lennének. Hogyan és milyen estekben tud segíteni az Etikai Bizottság a hatékonyabb jogérvényesítésben? Elmondanék egy konkrét esetet egy fröccsöntő egyéni vállalkozó fordult hozzánk azzal, hogy az áramszolgáltatóval fennálló vitás ügyében járjunk el. A vállalkozónak a házával közös ingatlanon volt a műhelye. Annak ellenére, hogy a megrendelései jelentősen csökkentek, az áramszolgáltató változatlan mennyiségben számlázta az elektromos fogyasztást. A vállalkozó reklamációját elutasították és változatlan mennyiségben számláztak továbbra is. Miután a számla nem került kiegyenlítésre, az áramszolgáltatást is kikapcsolta a szolgáltató, az etikai tárgyaláson nem jelent meg, azonban, az ügyet megismerve, kértük döntésének felülvizsgálatára, melynek eredményeként elismerték, hogy a számlaleolvasó rendszerük hibájából adódott a probléma és több mint négyszázezer forintot visszatérítettek a vállalkozónak. Kamarai önkéntes tag vállalkozással szemben etikai figyelmeztetéssel vagy megrovással élhetünk, kezdeményezhetjük bizonyos szolgáltatások, kedvezmények átmeneti vagy végleges eltiltását, vagy a Kamarát kérhetjük további intézkedések megtételére. Azzal a vállalkozással szemben azonban, amelynek nincs tagsági viszonya, figyelemfelhívással élhetünk, ahogy tettük ezt ebben az esetben is. A vállalkozók sokszor összetévesztik a kötelező regisztrációt a kötelező tagsággal, 2000-ig volt kötelező kamarai tagság a vállalkozások számára. A kötelező regisztráció meghatározott szolgáltatások igénybevételének lehetőségét jelenti, azonban nem jelent tagsági jogviszonyt mi a tagokkal szemben alkalmazhatunk szankciót. Hogyan működik az Etikai Bizott ság, milyen előírások vonatkoznak eljárására? Az Etikai Bizottság a Kamara Etikai Kódexe, valamint Eljárási Szabályzata szerint működik. Célunk az etikus piaci magatartás normáinak betartatása és ezzel a tisztességtelen piaci magatartás visszaszorítása. Az Etikai Bizottság eljárását kérheti bárki, akinek vitás ügye merül fel gazdasági tevékenysége során. Elsősorban a beadott iratok alapján vizsgáljuk az ügyet, vagy ezt követő tárgyaláson lehetőséget adunk a feleknek álláspontjaik kifejtésére. Minden esetben határozatot hozunk, mely ellen jogor-

15 voslatnak helye nincs. A kamara tagja kérheti a bíróságtól az Etikai Bizottság által hozott határozat felülvizsgálatát, ha az valamely jogszabály rendelkezéseivel ellentmondásban áll. Mint vállalkozó hogyan látja a mai vállalkozások helyzetét? Én a könnyűiparban kezdtem pályafutásomat, mint ruhaipari technológus üzemmérnök egy varrodát vezettem. Az 1990-es években a könnyűipar visszaesése miatt áttértem PVC fólia hegesztésre a gyermek- és betegápolás területén. Vállalkozásom székhelye Törökbálinton van. Nyugdíjazásom után a lányomék családja átvette volna a vállalkozást, azonban én nem adtam volna nyugodt szívvel, mivel saját könyvelés, anyagbeszerzés és saját ingatlan mellett is nehéz fenntartani. Én ragaszkodom hozzá, mert évtizedek óta ezt csinálom, de manapság nem kezdenék bele. Az alapanyagra vonatkozó szigorú előírások, valamint a csökkenő kereslet mellett nehéz nyereségesen működni. Milyen életfilozófia segíti azt, hogy párhuzamosan ennyi helyen sikerül helytállni hosszú idő óta? Az Etikai Bizottságnak megalakulása óta tagja és 12 éve elnöke, a Békéltető Testületnek megalakulása óta tagja vagyok. A jelenlegi vállalkozásom is több mint húsz éve működik, nem kis erőbefektetéssel. Több oldalról van rálátásom a mai vállalkozói, fogyasztói problémákra, nehéz talpon maradni, de mindig azt vallottam, hogy a siker jön és megy, de a tisztesség örök, ezzel a szemlélettel vezetem a vállalkozást, kezdek egy etikai meghallgatást vagy veszek részt egy békéltető eljárásban. Kedves Margit, köszönjük a beszélgetést és további sok sikert kívánunk! Az Etikai Bizottság a Kamara székhelyén (1056 Budapest, Váci utca 40. IV. emelet) működik. Dr. Kovács Krisztina jogász, fogyasztóvédelmi tanácsadó Pest Megyei Békéltető Testület Hibás terméket vásárolt? Nem felelt meg a szolgáltatás? Magánszemélyek, mikro-, kis- és középvállalkozások, civil szervezetek és társasházak is rendezhetik termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatos fogyasztói panaszaikat, a PEST MEGYEI BÉKÉLTET TESTÜLET segítségével. Az eljárás egyszer, gyors és ingyenes. PEST MEGYEI BÉKÉLTET TESTÜLET 1119 Budapest, Etele út 59-61. II. em. 240. Levelezési cím: 1364 Budapest, Pf.: 81 Ügyfélfogadási id : K-Cs: 9:00-14:00 Telefon/Fax: (06-1) 269-0703 E-mail cím: pmbekelteto@pmkik.hu Honlap: www.panaszrendezes.hu www.pestmegyeibekelteto.hu Médiapartner: ECHO TV M sorunk címe: Jogvita és egyezség A premieradás minden hónapban az utolsó héten, hétf n 22:30 a Híradó után.

16 Felsőoktatási támogatási megállapodás kedvezménye [Tao. tv. 4. 16/c. pont, 7. (1) bekezdés z) pont] A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] rendszerébe 2014. november 27-étől beiktatott új kedvezmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján nyújtott támogatás alapján érvényesíthető, a 2014. évben kötött ilyen megállapodás alapján először már a 2014. adóévi adókötelezettségnél alkalmazhatómódon. Felsőoktatási támogatási megállapodás a Tao. tv. 4. 16/c. pontja szerinti definíció szerint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény [Nftv.] szerinti alapítóval vagy fenntartóval felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább 5 évre szóló megállapodás. Tekintve, hogy felsőoktatási intézményt önállóan vagy más jogosulttal együttesen alapíthat a magyar állam, országos nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy, gazdasági társaság, alapítvány, közalapítvány vagy vallási tevékenységet végző szervezet, s az, aki az alapítói jogot gyakorolja, ellátja a fenntartással kapcsolatos feladatokat is, így bármely alapítású egyetem, főiskola támogatására köthető megállapodás. A legalább 5 éves amely nem feltétlenül 5 adóéves időtartamra kötött szerződés alapján az adózónak 5 (vagy több) egymást követő év mindegyikében támogatást kell nyújtania. Felsőoktatási támogatási megállapodás közhasznú felsőoktatási intézmény támogatására [Nftv. 96. (1) bekezdés] is köthető, vagy az adózó döntése szerint ilyen jogállású felsőoktatási intézménnyel köthető tartós adományozási szerződés [2011. évi CLXXV. törvény 2. 27. pont], vagy bármiféle írásos megállapodás nélkül is támogatható a közhasznú intézmény. Ilyen esetben az adózó a döntésének megfelelően érvényesíthet ahhoz kapcsolódó kedvezményt, azonban halmozottan nem élhet azzal. A Tao. tv. 7. (1) bekezdés z) pontja szerint ugyanis csökkenti az adózás előtti eredményt az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott pénzbeli támogatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 20 százaléka tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka közhasznú szervezet, 50 százaléka felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatása esetén, de a zb) alponttal együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege. Ennek alapján az adózó egy támogatási ügylet tekintetében vagy a 20, vagy a 40, vagy az 50 százalékos mértékű kedvezmény igénybevételére jogosult. A Tao. tv. 1. (3) bekezdése szerinti alapelvből következően ugyanis amely szerint, ha e törvény ugyanazon a ténybeli alapon többféle jogcímen írja elő költség, ráfordítás figyelembevételét, az adózás előtti eredmény csökkentését, azzal egy esetben lehet élni az együttes alkalmazás [pl. (50+40)%-os mértékben] akkor is kizárt, ha a felek esetleg 5 évet érintően kötnek tartós adományozási szerződést, vagy ha ugyanazon ügyletre mindkét típusú szerződést kötnek is. A felsőoktatási megállapodás alapján az adózót akkor is 50 százalékos mértékű kedvezmény illeti meg, ha közhasznú egyetem, főiskola támogatására köt megállapodást. [Nemzetgazdasági Minisztérium 27333/3/2015. NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2218398728/3/2015.] Forrás: NAV A Pest Megyei Oktatási és Szakképzési Nonprofit Kft. novembertől az alábbi szakmákban indít képzést: Kozmetikus Óraszám: 480 óra Elméleti helyszín: Törökbálint Gyakorlati helyszín: Bugyi Tervezett indulás: Folyamatos Hegesztő Óraszám: 1440 óra Elméleti helyszín: Törökbálint Gyakorlati helyszín: Maglód Tervezett indulás: Folyamatos Villanyszerelő Óraszám: 1440 óra Elméleti helyszín: Törökbálint Gyakorlati helyszín: Vecsés Tervezett indulás: Folyamatos Kőműves és hidegburkoló Óraszám: 1440 óra Elméleti helyszín: Törökbálint Gyakorlati helyszín: Csepel Tervezett indulás: Folyamatos Női szabó Óraszám: 1440 óra Elméleti helyszín: Törökbálint Gyakorlati helyszín: Budapest (VIII. ker.) Tervezett indulás: Folyamatos Pedagógiai- és Családsegítő munkatárs Óraszám: 960 óra Elméleti helyszín: Törökbálint Gyakorlati helyszín: Örkény Tervezett indulás: Folyamatos Kereskedő Óraszám: 1440 óra Elméleti helyszín: Törökbálint Gyakorlati helyszín: Budapest (VIII. ker.) Tervezett indulás: Folyamatos Részletfizetési lehetőség! Kamarai tagoknak 10% kedvezményt tudunk biztosítani. Képzéseink tárházát folyamatosan bővítjük. Várható tanfolyamaink: Emelőgép-ügyintéző Építő- és anyagmozgató gép kezelője Hűtéstechnikai berendezés üzemeltető Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés-szerelő Ingatlankezelő Ingatlanközvetítő Ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítő; Lábápoló Társasházkezelő Uszodamester Boltvezető Eladó Logisztikai ügyintéző. Elérhetőség: kovacs.gergo@pmkik.hu, telefon: 06-30-658-63-25

17 Döntött az Európai Unió Bírósága: a változó munkavégzési helyre történő utazás a munkaidő része Olyan munkavállalóknál, akik nem egyetlen állandó helyen dolgoznak például a villanyszerelőknél az utazással töltött idő a munkaidő részének számít, az Európai Unió Bíróságának döntése értelmében. Az állandó munkahelyre történő ingázás viszont továbbra sem számít bele a munkaidőbe. Az Európai Unió Bíróságának döntése szerint munkaidőnek az az idő minősül, amelyet a munkavállalók a lakóhelyük és a munkáltatójuk által kijelölt első és utolsó ügyfél közötti mindennapos utazással töltenek. A döntést az Európai Unió minden tagállamában, így Magyarországon is irányadónak kell tekinteni. Alkotmánybíróság: alkotmányellenes a férfiak nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezés Az Alaptörvény értelmében a nők kedvezőbb alanyi jogokra tarthatnak igényt a férfiakhoz képest. Az Alkotmánybíróság határozatának indokolása szerint a Kúria június végi döntése amely lehetővé tette a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezést ezért is alkotmányellenes. A határozat indokolásából kiderül továbbá, hogy azért sem lehet népszavazást tartani a kérdésben, mivel az tiltott tárgykört, konkrétan a költségvetési törvényt érinti. Az ügyben a Kúriának az Alkotmánybíróság döntése következtében új, az AB határozatnak megfelelő tartalmú határozatot kell majd hoznia, mely alapján a Nemzeti Választási Bizottság ismét dönthet arról, hogy a népszavazási kérdéseket szintén az AB határozattal összhangban hitelesíti-e. dr. Vincze Gábor Könyvelők, egyéni vállalkozók figyelmébe! Változás az egyéni vállalkozói engedélyek ügyintézésében A Közigazgatási és Elektronikus Köz szolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) az egyéni vállalkozásokkal kapcsolatos online bejelentések ügyintézése terén az alábbi változásokat eszközölte. Az egyéni vállalkozók ügyeinek intézése kapcsán, szélesebb kört tekintve pedig a közigazgatási eljárások esetében, az. elektronikus ügyintézés megvalósítása terén döntő változást hozott az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.). Az. EKOP-2.1.15-2012-2013-0001 számú, Integrált ügyfélszolgálatok interope rábilis informatikai infrastruktúrájának kialakítása elnevezésű projekt keretében megvalósuló teljes körű elektronikus ügyintézés eredményeképpen a 2000. óta működő egyablakos modul (adószám, statisztikai számjel beszerzése) egyidejű fenntartása mellett 2015. október 1-jétől az eddigi Általános Nyomtatványkitöltő Alkalmazáson (a továbbiakban: ÁNYK) keresztül beküldött elektronikus űrlapok helyett kizárólag az ú. n. Webes Ügyscgéd megnevezésű, elektronikus ügyintézést támogató keretprogram segítségével, on-linc teheti meg egyéni vállalkozói bejelentését az ügyfél http://kekkh.gov.hu/ hu/webes_ugyseged). Az új rendszer előnye, hogy a bejelentések nyilvántartásba vétele úgy, mint az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdése, szüneteltetése, illetve a tevékenység szünetelés utáni folytatása és a tevékenység megszüntetése, valamint a tevékenységgel kapcsolatos adatváltozások valamint minderről az ügyfél értesítése, valóban csak egy-két percet vesz majd igénybe. További újdonság az eddigiekhez képest, hogy az egyéni vállalkozóknak lehetősége nyílik a Webes Ügysegéden keresztül saját az. egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatainak térítésmentes online lekérdezésére, valamint ezen adatok igazolásáról vállalkozói igazolvány kiállítását kérni, illetve a nyilvántartásban kezelt adataik tekintetében hatósági bizonyítványt igényelni (utóbbi két ügytípus illetékköteles). Forrás: KEKKH

18 A vállalkozási tevékenységet nem szolgáló eszközök értékcsökkenési leírási korrekciója [Tao. tv. 7. (1) bekezdés d) pont, 8. (1) bekezdés b), d) pont] A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvénynek [Tao. tv.] az immateriális javak, tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásához kapcsolódó általános szabályok szerinti előírásai alapján a számviteli törvény szerint az adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírással és terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összeggel meg kell növelni az adózás előtti eredményt [8. (1) bekezdés b) pont], és a Tao. tv. 1. és 2. számú mellékletében foglaltak szerint megállapított értékcsökkenési leírás adóévi összegével csökkenteni lehet azt [Tao. tv. 7. (1) bekezdés d) pont]. A Tao. tv. 8. (1) bekezdés d) pontja értelmében továbbá az adózás előtti eredményt meg kell növelni azzal a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeggel ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel. A Tao. tv. kifejezett rendelkezése alapján tehát a Tao. tv. 7. (1) bekezdés d) pontja és 8. (1) bekezdés b) pontja szerinti korrekció-páros alkalmazása mellett az olyan immateriális javak, tárgyi eszközök, amelyek nincsenek összefüggésben a vállalkozási, bevételszerző tevékenységgel, terv szerinti értékcsökkenési leírásának és terven felüli értékcsökkenésének az adózás előtti eredmény terhére történő elszámolása, a Tao. tv. 8. (1) bekezdés d) pontja szerint növeli az adózás előtti eredményt. A szabályozás alapján egyértelműen rögzíthető, hogy a két növelő korrekciós tétel nem választható módon, hanem kötelezően alkalmazandó. A vállalkozási tevékenységet nem szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök bekerülési értéke alapján a számviteli szabályok szerint elszámolt értékcsökkenési leírás és terven felüli értékcsökkenés összegével a Tao. tv. 8. (1) bekezdés b) pontja és d) pontja szerint is meg kell növelni az adózás előtti eredményt, annak egyidejű a Tao. tv. 7. (1) bekezdés d) pontja szerinti csökkentésének lehetősége mellett. [Nemzetgazdasági Minisztérium 27333/2/2015. NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2218398728/2/2015.] Forrás: NAV Kisvállalati adóalanyiság megtartásának létszám-feltétele [Katv. 2. 1. pont, 19. (5) bekezdés h) pont] A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény [Katv.] 19. (5) bekezdés h) pontja szerint a kisvállalati adóalanyiság megszűnik a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta az 50 főt. A Katv. 2. 1. pontjában foglalt fogalmi meghatározás szerint e törvény alkalmazásában az átlagos statisztikai állományi létszám a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz című kiadvány 2009. január 1. napján érvényes szabályai szerint meghatározott állományi létszám [Útmutató]. Az Útmutató 5. pontja rendelkezik az átlagos állományi létszám számításáról. Az itt rögzítettek szerint: alapértelmezésben eltérő rendelkezés hiányában az átlagos állományi létszám a munkavállalók (munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, egyéni vállalkozó és nem fizetett segítő családtagjai) folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján számított mutató. Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével, vagyis a naponkénti állományi létszámok összegét, a munkarend szerinti pihenőnapokra és ünnepnapokra az azt megelőző munkanap létszámát véve figyelembe, el kell osztani a hónap napjainak számával. Az adott hónap naptári napjainak számával kell osztani abban az esetben is, ha a gazdasági szervezet csak a hónap egy részében működött. Az éves átlagos állományi létszám a leírtak alapján már kiszámított havi átlagos létszámadatok egyszerű számtani átlaga, vagyis éves átlagszámítás esetén 12-vel kell elosztani a havi átlagos létszámadatok összegét. Természetesen az átlagolást abban az esetben is így kell elvégezni, ha az adatszolgáltató működése a vonatkozási időszaknak csak egy részére esett. Az átlagolást tehát havonta kell elvégezni; minden hónap végén az addig eltelt időszak adatai alapján az év elejétől halmozottan kell meghatározni az átlagos állományi létszámot az éves átlagos állományi létszám számítására vonatkozó szabályok szerint. Például, ha a kisvállalati adóalanynál a január havi átlagos létszám 30 fő [a hónap minden napján 30 fő, azaz (31 nap x 30 fő) : 31 nap], továbbá a havi átlagos létszám februárban szintén 30 fő, márciusban 40 fő és áprilisban 60 fő, akkor az átlagos statisztikai állományi létszám az egyes hónapok végén a következő: január: 30 fő február: (30 + 30) : 2 = 30 fő március: (30 + 30 + 40) : 3 = 33,33 fő április: (30 + 30 + 40 + 60) : 4 = 40 fő. Ha pedig a példa szerinti adózónál az év hátralévő hónapjaiban (májustól decemberig) újra 30 fő lesz a havonkénti átlagos létszám, akkor az éves átlagos állományi létszám év végén [(30 + 30 + 40 + 60 + (8 x 30)] : 12 = 33,33 fő. Ennek megfelelően az adózó a létszámkorlát túllépése okán nem veszíti el a kisvállalati adóalanyiságát, hiszen az adóéven belül az átlagos létszám egyetlen hónap végén sem haladja meg az 50 főt. [NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5166460468/2015.] Forrás: NAV

Kihirdetésre került az új közbeszerzési törvény A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény a Magyar Közlöny 142. számában került kihirdetésre. A törvény lényeges módosulásokat eredményez a közbeszerzési eljárások lefolytatásában, a változások többsége már 2015. november 1-jén hatályba lép. Az alábbiakban foglalhatók össze a legfontosabb változások. Csökkennek az ajánlattételi határidők Több eljárási határidő is csökken, amely a közbeszerzési eljárások gyorsítását szolgálja. Az uniós eljárásrendben például a 45 napos minimális ajánlattételi határidő 35 napra mérséklődik. Ettől eltérően azonban legalább 5 nappal hosszabb határidőt kell hagyni az ajánlattételre, ha az ajánlatkérő egyes dokumentumok esetén nem biztosítja a közvetlen elektronikus hozzáférést az ajánlattevők számára. Nemzeti (uniós értékhatár alatti) eljárásrendben a minimális ajánlattételi határidő árubeszerzés és szolgáltatás-megrendelés esetén 10 nap, míg építési beruházásnál 15 nap, azonban az egyszerűsített szabályokkal lefolytatott eljárásban még ezek a határidők sem kötelezőek. Változnak az értékelési szempontok Ajánlatkérő a legelőnyösebb ajánlat kiválasztására három módszer közül választhat: a legalacsonyabb ár, a legalacsonyabb költség, amelyet az ajánlatkérő által meghatározott költséghatékonysági módszer alkalmazásával kell kiszámítani, vagy a legjobb ár-érték arányt megjelenítő olyan különösen minőségi, környezetvédelmi, szociális szempontok, amelyek között az ár vagy költség is szerepel. Fontos kiemelni, hogy az ajánlatkérő kizárólag akkor választhatja a legalacsonyabb ár egyedüli értékelési szempontját, amennyiben az igényeinek valamely konkrétan meghatározott minőségi és műszaki követelményeknek megfelelő áru vagy szolgáltatás felel meg, és a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását az adott esetben további minőségi jellemzők nem, csak a legalacsonyabb ár értékelése szolgálja. Az ajánlatkérő nem alkalmazhatja továbbá a legalacsonyabb ár szempontját egyedüli értékelési szempontként tervezési, mérnöki és építészeti szolgáltatások, valamint építési beruházások esetében. A nemzeti eljárásrendben szintén lényeges módosulások lesznek Az uniós értékhatár alatti eljárások rendje továbbra sem lesz egységes, ugyanis a törvény a beszerzések becsült értéke alapján differenciálja a szabályokat. Fő szabály szerint nemzeti eljárásrendben az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívását nem teszi közzé hirdetményként a Közbeszerzési Értesítőben, hanem a Közbeszerzési Hatóság honlapján legalább 5 nappal az eljárás megindítása előtt egy összefoglaló tájékoztatást jelentet meg. Ezt követően azonban az ajánlatkérő nemcsak az általa kiválasztott minimum három gazdasági szereplőnek köteles megküldeni a felhívását, hanem azoknak is, akik a tájékoztató alapján jelezték érdeklődésüket az eljárás iránt. Ezek a szabályok csak az uniós értékhatár alatti árubeszerzések és szolgáltatás-megrendelések, valamint a 100 és 500 millió forint közötti építési beruházások esetén alkalmazhatók. A nemzeti eljárásrenden belül további egyszerűsítő szabály is található a 18 millió forint alatti árubeszerzésekre és szolgáltatás-megrendelésekre, valamint 100 millió forint alatti építési beruházásokra vonatkozóan. Ezekre a beszerzésekre a korábbi törvényben foglaltakhoz hasonló, tényleges hirdetmény nélküli eljárás folytatható le. Az ilyen esetekben nem lesz kötelező az előzetes tájékoztató megjelentetése sem a Közbeszerzési Hatóság honlapján, azonban az új szabályok értelmében legalább 4 (nem a korábbi szabályok szerinti 3) az ajánlatkérő által kiválasztott ajánlattevőt kell felkérni ajánlattételre. A közbeszerzési kötelezettség alól 18 millió forint alatt mentesülő szolgáltatások köre 19 Az új törvény, illetve annak melléklete módosítja a szolgáltatások felosztását, és változnak a szabályok a kedvezőbb eljárási szabályok alá eső szolgáltatásokra vonatkozóan is. A törvényben meghatározott szociális és egyes speciális szolgáltatásokra akkor is nemzeti eljárást kell lefolytatni, ha azok becsült értéke egyébként az uniós értékhatárt is meghaladja. Amennyiben ezen szolgáltatások becsült értéke nem éri el a 18 millió forintot, akkor egyáltalán nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, mivel a törvény ezeket a kivételi körbe sorolja, így az ajánlatkérő mentesül a közbeszerzési kötelezettség alól. Többek között az ilyen szolgáltatások körébe tartoznak az egészségügyi, oktatási és képzési szolgáltatások, valamint az őrzésvédelmi vagy az étkeztetési-készétel szolgáltatások is. A közbeszerzési eljárásokban bevezetésre kerülő további lényegesebb változások A közbeszerzés becsült értékeként az annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált általános forgalmi adó nélkül számított teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Ezzel a szabállyal kikerült a törvényből a legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatás meghatározás, amely gyakran okozott bizonytalanságot az ajánlatkérőknek. Az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési dokumentációt térítésmentesen, elektronikus úton hozzáférhetővé tenni, a dokumentációért már a nyertes ajánlattevőtől sem lehet ellenértéket kérni. Az összeférhetetlenségi szabályok bővülése eredményeként sem ajánlattevőként, sem alvállalkozóként nem vehetnek részt közbeszerzési eljárásban a törvényben nevesített állami vezetők és hozzátartozóik tulajdonában álló szervezetek, a nyilvános részvénytársaságok kivételével. dr. Vincze Gábor

20 Vámügynöki szolgáltatás áfamentessége Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) kifejezetten a vámügynöki tevékenységre vonatkozó előírást nem tartalmaz. A vámügynök által belföldön és ellenérték fejében teljesített szolgáltatás az Áfa tv. 2. a) pontjában foglaltak értelmében az Áfa tv. hatálya alá tartozik, azt az Áfa tv. 82. (1) bekezdésének megfelelően 27%-os mértékű áfa terheli, feltéve, hogy arra az Áfa tv. adómentességre vonatkozó valamely előírása nem alkalmazható. A vámügynök által nyújtott vámjogi képviseleti szolgáltatás jellemzően az Áfa tv. 93. (2) bekezdésében, illetve 102. -ában meghatározott feltételek fennállása esetén adómentes lehet. Az importált termék adóalapjába beépülő szolgáltatási díj (Áfa tv. 93. (2) bekezdés) Az Áfa tv. 93. (2) bekezdése alapján adómentes az olyan szolgáltatásnyújtás, amelynek az ellenértéke az import szolgáltatás adóalapjába beépül. Az Áfa tv. 75. (1) bekezdés b) pontja alapján a termékimport adóalapjába tartoznak azok a járulékos költségek is, amelyek az importáló közösségi tagállamon belüli első rendeltetési helyig merülnek fel. Ilyen járulékos szolgáltatás lehet a vámügynök által ellátott vámjogi képviseleti szolgáltatás is. A vámjogi képviseleti szolgáltatás ellenértéke az Áfa tv. 75. (1) bekezdés b) pontja alapján olyan esetben épülhet bele az importált termék adóalapjába, ha a képviselet díja egyértelműen és közvetlenül egy adott termékimporthoz kapcsolódik és a díj összege az importot terhelő áfa megállapításának időpontjában ismert. A vámügynöknek az adómentesség alkalmazásához egyértelműen alá kell tudnia támasztani, hogy a szolgáltatásának ellenértéke a termékimport adóalapjába beépült. Azt, hogy a képviselet díjának a termékimport adóalapjába való beépülése hogyan bizonyítható, a termékimport, valamint a vámügynök és a megbízója közötti ügylet jellegzetességei alapján határozható meg. Amennyiben a képviseletet ellátó vámügynök és a megbízója közötti szerződés/megállapodás alapján a vámügynök a szolgáltatását időszakra megállapított díj (átalánydíj) ellenében végzi, nem értelmezhető a képviselet díjának a termékimport adóalapjába való beépülése. Az Áfa tv. 95. -a szerint adómentes termékimport esetén (42-es eljáráskóddal végzett szabad forgalomba bocsátás vámeljárás alkalmával) eljáró és az Áfa tv. 95. szerinti adómentességet érvényesítő közvetett vámjogi képviselő szolgáltatása esetén például, ha a közvetett vámjogi képviselő megbízása eseti jellegű és a meghatalmazása kiterjed a vámáru-nyilatkozat benyújtására is, a vámügynöknek közvetlen lehetősége van a szolgáltatása ellenértékét a termékimport adóalapjában érvényesíteni és ezt egyértelműen alá is tudja támasztani. Termékexporthoz kapcsolódó szolgáltatás (Áfa tv. 102. ) Az Áfa tv. 102. (1) bekezdés b) pontja alapján mentes az adó alól az olyan termékhez kapcsolódóan nyújtott szolgáltatás, amely kiviteli eljárás hatálya alá vonva elhagyja az Európai Közösség (továbbiakban: Közösség) területét, és a Közösség területéről való kiléptetés tényét a kiléptető hatóság igazolja. Az Áfa tv. 102. -a alapján az (1) bekezdés különösen alkalmazandó a termék fuvarozására és a termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatások nyújtására. Az Áfa tv. 102. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek alapján tehát ahhoz, hogy a vámügynök vámjogi képviseleti szolgáltatása adómentes legyen, nem elégséges annak bizonyítása, hogy a vámügynök szolgáltatása kiviteli eljárás alá vont termékhez kapcsolódik, azt is egyértelműen alá kell tudni támasztani, hogy a kérdéses termék a Közösség területét elhagyta, így a vámügynöknek a kiléptetési igazolással rendelkeznie kell. Amennyiben a vámügynök közvetlen vámjogi képviselőként jár el, a képviseletre jogosító meghatalmazása kiterjed a vámáru-nyilatkozat benyújtására, valamint valamennyi, a kiviteli vámeljáráshoz kapcsolódó egyéb cselekményre is, akkor az áru kivitelre történő kiadását követően a kiléptetés tényleges megtörténtéről a vámhatóság által történő visszaigazolás esetén értesül a vámáru-nyilatkozat benyújtója. Amennyiben vámáru-nyilatkozatot maga az exportőr nyújtja be, és a közreműködő vámügynök nem kap elektronikus értesítést a kiléptetésről, akkor az exportőr és a vámügynök egymás közötti polgári jogi jogviszonya határozza meg, hogy egymást hogyan értesítik a kiléptetésről. Forrás: NAV Kötelező a regisztrációs matrica használata Az új taxisrendelet szabályozza az infokommunikációs eszközön keresztül megrendelt személyszállítási szolgáltatást is. Személygépkocsival üzletszerűen, ellenérték fejében személyt csak személytaxi-szolgáltatást vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatást folytató vállalkozás szállíthat, utas pedig kizárólag az előírt feltételeknek megfelelő vállalkozás által nyújtott szolgáltatást vehet igénybe ez a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló kormányrendelet lényege. A rendelet a személyszállító szolgáltatást két részre bontja. Egyik a személytaxi-szolgáltatás, amely taxiórával és sárga színű rendszámmal, valamint a foglaltságra utaló, úgynevezett szabad jelzővel végezhető. A másik a személygépkocsis személyszállító szolgáltatás, amely egyéb szolgáltatás részeként kiegészítő szolgáltatásként, vagy valamilyen fő szolgáltatáshoz közvetlenül kapcsolódóan végezhető. Ez utóbbinál nem kell taxióra, sem sárga rendszámtábla, sem szabad jelző, viszont kötelező a regisztrációs matrica használata. A taxiengedély csak meghatározott földrajzi területre, míg a személygépkocsis személyszállító szolgáltatás az ország egész területére szól. A személyszállító szolgáltatás hatósági engedéllyel végezhető. Ez a tevékenységi engedély személytaxi-szolgáltatásra vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra szólhat. Az engedélyt kérelemre a vállalkozás székhelye szerint illetékes közlekedési hatóság adja ki. A kérelmező vállalkozás meg kell, hogy feleljen a helyi önkormányzati rendelet előírásainak is. Mindkét kategóriában a kocsit személyszállításra kell vizsgáztatni, a vezető pedig megfelelő jogosítvánnyal, külön vizsgával rendelkező és 21 évnél idősebb személy lehet. Személygépkocsis személyszállítói szolgáltatást nyújtó gépkocsit vezetni csak személyszállító-vezetői igazolvánnyal speciális jogosítvánnyal lehet. A rendelet felsorolja a vállalkozás szakmai irányítójával kapcsolatos követelményeket, valamint azt, hogy a cég pénzügyi teljesítőképessége mikor megfelelő. A munkát segítő diszpécser szolgálat is kétféle lehet, de ilyet működtetni nem kötelező. Az egyik a személyszállító vállalkozások által fenntartott diszpécser szolgálat, a másik pedig a szállítóktól független, úgynevezett önálló diszpécser szolgálat. Ez utóbbinak a vele szerződött vállalkozások által használt autók számától függő vagyoni biztosítékot kell letenni. Ennek a legkisebb összege 20 személygépkocsiig egymillió forint, de 200 személygépkocsi felett már 20 millió forint. A rendelet kiemeli: az infokommunikációs eszközön keresztül megrendelt személyszállítási szolgáltatásokra is a bemutatott szabályokat kell alkalmazni. Forrás: Turizmus.com