A stratégiai vizsgálat nehézségeiről Az államok külpolitikai kompetenciájáról A stratégiai vizsgálat nagyobb nehézségeiről A globális stratégiai folyamatokról Az európai stratégiai folyamatokról A regionális stratégiai folyamatokról
A stratégiai vizsgálat külső és belső környezet meghatározása politikai, gazdasági, társadalmi, technológiai, környezeti, katonai driverek (meghatározó tényezők)
Driverek trendek, folyamatok, melyek pozitív vagy negatív irányban befolyásolhatják a vizsgált állam működését válságos időszakban nehéz megállapítani, hogy mely driverek fontosak A mi elemzési keretrendszerünkben driverek alatt azon trendeket/folyamatokat értjük, amelyek hatással lehetnek Magyarországra
A nemzetközi kapcsolatokra jelentős befolyást a hatalom formai és tartalmi elemeivel rendelkező államok képesek gyakorolni Nagyhatalmak hiperhatalmi státusszal rendelkező USA (a legtöbb területen az elsők között) másodlagos nagyhatalom az integrációkat meghatározó hatalmak gyakran csak összefogva járhatnak sikerrel Pl. Kína, Oroszország, Európai Unió regionális nagyhatalom egy-egy régión belül rendelkezik meghatározó szereppel pl. India, Izrael, Irán, Brazília, Németország A világ a multipolaritás felé tart a világ (1 + 5)
Különböző fejlettségű integrációk
Középhatalmak egyedül nem képesek hatékonyan fellépni leginkább államcsoportokban vagy a nemzetközi szervezeteken keresztül Kisállamok sem egyedül, sem egy csoport tagjaként nincs jelentős befolyásuk biztonságpolitikai kompetenciájuk korlátozott a nemzetközi rendszer egy-egy alrendszerére saját közvetlen környezetükre terjed ki ha ezt nem kérdőjelezik meg Kelet-Közép-Európa Államai sem egyenként, sem pedig régióként nem önálló hatalmi tényezők a nemzetközi porondon A nemzetközi szervezetekre, nagyhatalmakra vagyunk utalva
Az objektív és a szubjektív biztonság is meghatározó szerepet játszik egy-egy ország politikájában Objektív biztonság körülmények, adottságok, képességek Szubjektív biztonság percepciók, elképzelések, vágyak, hamistudat a tömeg legitimál, de nem bölcs pl. az atomhatalom Észak-Korea esete meghatározó a geopolitikai környezet atomhatalmakkal körülvett gazdasági nagyhatalmakkal körülvett csekély lehetőségek verbális/virtuális nagyhatalmiság Észak-Korea versus Irán
Még nem tudjuk mi lesz a válság után? A jelenlegi válság gazdasági, társadalmi és modell-válság (buborék, technika, aszimmetrikus interdependencia) is Nem tudjuk milyen modell jön, de nem bukik meg a piacgazdaság Tartós problémák: egyenlőtlenség, munkanélküliség (fiatalok) Most látható megoldási elemek: fejlődést generáló állam, modernizáció, együttműködés Erőközpont átrendeződés: mit jelent? Egyesült Államok: globális hatalom egy multipoláris világban Európa Unió: relatív lemaradása és súlyvesztése Ázsia: favorit, de komoly problémákkal A másodlagos és regionális nagyhatalmak nagyobb lehetősége és felelőssége közvetlen környezetükben (pl. Arab tavasz) Energia-kérdés Nincs palagáz forradalom (technológia, képzés, környezet) Rövid távon az USA számára jelent megoldást
USA Európa kapcsolat Gyengül NATO leértékelődik EU relatív erősödése a transzatlanti kapcsolatban (kereskedelem) Erősödő aszimmetria Katonai támogatás elmarad (USA európai katonai jelenlét csökkenése, haderőmodernizáció) Kelet-Közép-Európa számára probléma lehet Magyarország számára probléma lesz Igény Európa biztonságpolitikai önállóságának erősítésére Nem valószínű, hogy erősödik Biztonságpolitikai többsebesség Magyarország legfontosabb kérdése A világ munkaerőpiacán bekövetkező strukturális változások Megváltozik-e jelenlegi helyzetünk? Stratégiailag az Európai Unióhoz vagyunk kötve Mit kezdünk az integrációval?
Húsz év elvesztegetett idő Számos válság előre látható és kalkulálható volt Görög ismert volt a túl korai euro problémája Ciprus nem lehet offshore-ból élni Spanyol építőiparra nem lehet nemzetgazdaságot építeni Kelet-Közép-Európa felkészületlenül került be az unióba A 2008-as válságig nincs válságmegelőző reform az EU-ban Pedig lett volna rá pénz 2008-tól nincs pénz, de van reformkényszer Szociális populizmus Elvárható-e egy integrációtól a reform-tudatosság? Kelet-Közép-Európából kényszerített ki reformokat a csatlakozás kapcsán Németek viszik a hátukon
Húsz év elvesztegetett idő Most sokkal nehezebb lesz a reform Nincs vagy kevesebb pénz a reformokra Kedvezőtlen demográfiai tendenciák Populista tömegdemokráciák Nemzeti elégedetlenségek miatt gyengítő integrációs kohézió Globális értelemben periferizálódó EU Differenciálódó Kelet-Közép-Európa Kérdés: egy periferizálódó Európai Unión belüli periferizálódó Kelet-Közép-Európa? Kérdés: egy periferizálódó Európai Unión belül felzárkózó Kelet-Közép-Európa? 2% alatti GDP növekedés esetén periferizálódás 2%-os GDP növekedés esetén a különbség megmarad 4%-os GDP növekedés esetén felzárkózás (hosszú folyamat)
Eltérő történelmi pályán való mozgás Megkésett fejlődés (nemzeti, gazdasági, társadalmi) A térség nacionalizmusainak a nyugatitól eltérő jellege Közép-Európa történetéből kimaradt az organikus integráció A térségen belül nemzeti társadalmak különbségei államjogi helyzet (önálló nemzetállam, többnemzetiségű föderatív államok) társadalomszerkezet demokratikus politikai hagyományok, kulturális tradíciók, gazdaságaik nyitottsága és fejlettsége
1955 1988 Jugoszlávia 100% 100% Szlovénia 160% 200% Horvátország 120% 129% Szerbia 80% 88% Koszovó 40% 24% Crna Gora 80% 71% Bosznia 80% 65% Macedónia 60% 65%
Eltérő történelmi pályán való mozgás Megkésett fejlődés (nemzeti, gazdasági, társadalmi) A térség nacionalizmusainak a nyugatitól eltérő jellege Közép-Európa történetéből kimaradt az organikus integráció A térségen belül nemzeti társadalmak különbségei államjogi helyzet társadalomszerkezet demokratikus politikai hagyományok, kulturális tradíciók, gazdaságaik nyitottsága és fejlettsége Eltérő történelmi-társadalmi tapasztalatok (fontos!) Három integrációs folyamat Renacionalizáció (nemzeti integráció) Európaizálódás (európai integráció) Globalizáció (univerzális integráció)
Renacionalizáció A szuverenitás megerősítése Nemzeti érdek újradefiniálása Nemzetgazdaság piacosítása Nemzeti kül- és biztonságpolitika Modern jogállamiság megteremtése Nemzeti tudat megerősítése Első önálló nemzetállam létrehozása A területi integritás és a szuverenitás megteremtése és megerősítése Új politikai intézmények kiépítése (pl. diplomácia, hadsereg) Nemzeti társadalom megteremtése (pl. történelem, szimbólumok) Önálló nemzetállammal rendelkező társadalmak A föderatív államok felbomlása (Szovjetunió, Jugoszlávia, Csehszlovákia)
Renacionalizáció Átrendezte régiónk geopolitikai viszonyait Megváltoztatta az itteni nemzetek egymáshoz való kapcsolatát A föderatív államok felbomlása (nacionalizmus) Csehszlovákia: kevésszámú szereplő, a szétválás békés Szovjetunió: a föderatív állam hegemón nemzete (Oroszország) szabta meg a változások kereteit és feltételeit Jugoszlávia: nincs hegemón nemzet, véres etnikai háborúk Kelet-Közép-Európa széttöredezett, új határok, új erővonalak és új ellentétek Korlátozott gazdasági szuverenitás (hazai tőke hiánya, offshore)
Offshore pénzkiáramlás a világban
Renacionalizáció Átrendezte régiónk geopolitikai viszonyait Megváltoztatta az itteni nemzetek egymáshoz való kapcsolatát A föderatív államok felbomlása (nacionalizmus) Csehszlovákia: kevésszámú szereplő, a szétválás békés Szovjetunió: a föderatív állam hegemón nemzete (Oroszország) szabta meg a változások kereteit és feltételeit Jugoszlávia: nincs hegemón nemzet, véres etnikai háborúk Kelet-Közép-Európa széttöredezett, új határok, új erővonalak és új ellentétek Korlátozott gazdasági szuverenitás (hazai tőke hiánya, offshore) Integrációs versenyfutás (vetélytársai vagyunk egymásnak) Nemzeti identitások összetűzése A renacionalizáció csökkenti az európaizálódás befolyását és hatékonyságát
Európaizálódás Európai értékeken alapuló demokratikus intézmények A nemzeti piacgazdaságoknak az európai centrumhoz való kapcsolódása és felzárkóztatása A szuverenitás megosztása az EUtagországokkal Az európai és az észak-atlanti biztonsági rendszerhez való csatlakozás Az európai értékek társadalmi elfogadtatása Az európaiság tudatának megerősítése Európai integráció Euro-atlanti intézményekhez való csatlakozás
Európaizálódás Formálisan könnyen megvalósítható (demokratikus intézmények) Tartalmilag sok idő kell hozzá (demokratikus kultúra, nemzeti tőke) Legtöbb eleme követelményként és nem választásként jelenik meg (EU és NATO csatlakozás feltétele) Gazdasági fellendülést, tőkét és technológiák hoz Jelszavai mögött a nyugat gazdasági érdekei is meghúzódnak (piacgazdaság = külföldi privatizáció, piacszerzés, hazai versenyhátrány) Felkészületlenül éri a társadalmakat és a politikai eliteket (pl. érdekérvényesítés, EU-s pénzek felhasználása stb.) Történetileg a periféria centrumából a centrum perifériájára viszi a társadalmakat (a periféria leggazdagabbjaiból a centrum legszegényebbjei leszünk) A gyakorlatban különbözőképpen éljük meg (a múlttal való összevetés) Célként és nem lehetőségként tekintenek rá társadalmak
Globalizáció A globalizáció a világot átfogó társadalmi kapcsolatok intenzitásának növekedése, amely révén távoli helyek úgy kapcsolódnak össze egymással, hogy az egyik helyen bekövetkező eseményeket sok kilométernyi távolságban lejátszódó folyamatok befolyásolják, és viszont. (Anthony Giddens)
Globalizáció Multinacionális vállalatok megjelenése (tőke, technológia, munkahely) Bekapcsolódás a világgazdaságba és a nemzetközi pénzügyi rendszerbe Amerika megjelenése a térségben NATO és egyéb missziók Nagyobb függőség és nagyobb sebezhetőség Európai integráció Euro-atlanti intézményekhez való csatlakozás
Az integrációk egyidejűségből fakadó problémák Egyszerre vetődnek fel a nemzeti, az európai és a globális integráció problémái és dilemmái Eltérő szuverenitás-értelmezés (nemzeti integráció = megerősítés, európai integráció = megosztás) Belső integráció (nemzeti) külső integráció (európai) Hazai tőke megerősítése (nemzeti) Privatizáció külföldi tőkével (európai, globalizáció) Területvédelem (nemzeti) érdekvédelem (európai) Nemzeti értékek (nemzeti) európai értékek (európai) Van-e egyidejű adekvát válasz a különböző kihívásokra? Lehet-e és hogyan harmonizálni a folyamatokat?
talas.peter@uni-nke.hu