C) A g r o g e o lo g ia i fe lv é te le k. 14, Jelentés az 1905. évben végzett agrogeologiai felvételekről. TbEITZ PÉTERtŐl. Eöldmívelésügyi m. kir. minister úr ő nagymóltósága, intézetünk igazgatóságának fölvételi terve szerint, 1905-re a 21. zóna, XXII. rovat 1 : 75,000 mértékű osztálylap Szeged, Deszk, O-Béba, Szerb-Keresztúr, Horgos és Szeged, Alsó-Központ környékét magában foglaló, ÉK és ENy-i negyedeit tűzte ki részemre munkaterületül. A négy hónapig tartó külső munkát két Ízben szakítottam meg. Egyszer augusztus hónapban a Szeged városában tartott magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének ülésein vettem részt és beterjesztettem a természettudományi szakosztálynak a Szeged földje és gazdasága czímű munkámat. Másodszor szeptember hóban, midőn a m. kir. felső szőlőszeti és borgazdasági tanfolyam hallgatóival Pécs város határában rendezett talajismereti tanulmányutat vezettem. A külső felvételi munka befejezése után méltóságos dr. semsei Semsey A ndor úr bőkezűsége révén alkalmam nyilt dr. W einschenk E knst egyetemi tanár úrnál a homokok ásványtani összetételének vizsgálatára szolgáló újabb metódusokat és eljárásokat tanulmányozhatni. Nem mulaszthatom el, hogy a magyar tudomány nagyérdemű pártfogójának, dr. Semsey A ndor úr ő méltóságának jóságát és bizalmát hálás szívvel e helyt is meg ne köszönjem, melylyel lehetővé tette, hogy e módszerek elsajátításával hazánk alföldjének geológiai felderítéséhez én is hozzájárulhassak. Kedves kötelességemnek tartom továbbá dr. W einschenk E. egyetemi tanár úrnak szives tanításáért és készséges útmutatásáért, melylyel engem ottani munkám alkalmával ellátott, őszinte köszönetem kifejezni. -x A bejárt terület északi szélének közepére esik Szeged város déli része; a Tisza a várostól kiindulva a gyálai átvágásával délnyugati irányban húzódik rajta végig s két, majdnem egyenlő részre osztja.
(2) FÖ LV ÉTELI JELENTÉS. 169 A jobbparti rész földje igen változatos. A lapnak Vs részét északkeleti csücskéből kiinduló futóhomok borítja be; a Tisza mentén rendkívül kötött agyagos természetű öntésföldet találunk; a könnyen mozgó homok és a zsíros agyag öntésföldek között egy keskeny löszsáv alkotja az átmenetet, melynek kitűnő termőerejű mállási rétegében, a vályogban, terem Szeged város híres czikke, a paprika. A balpartra eső terület északi szólón a Maros fut kelet nyugati irányban keresztül, melynek gorombaszemű öntósföldje majd az egész határ földjének megadja jellegét. A Maros völgyétől délre eső területnek ugyanolyan alkotása van, mint a múlt évben bejárt és térképezett Törökka,nizsa Oroszlámos vidékének, melyről a múlt évben írt jelentésemben beszámoltam.1 E rész geológiai szerkezetének leírása és földféleségeinek ismertetése a múlt évi jelentésemnek lehetne csak másolata, a melyben csak a helységek nevei és dombvonulatok elnevezései változnának. Az egész bejárt területen csak négyféle geológiai képződmény alkotja a felszíni rétegeket. Nevezetesen: Lösz. Homok. Réti agyag. Öntésföld. Bár a szemnek hosszas gyakorlata idővel lehetővé teszi az egyes kőzettani szempontból azonos, korra és eredetre nézve azonban nagyon is eltérő földféleségek között különbségeket felfedezni, de e különbségeket az egész lapon mindenütt megállapítani, az egyes összetartozó lerakodásokat makroskopos vagy akár teljes chemiai vizsgálat alapján az egész lapon végig kijelölni, nem lehet. A Nagy-Alföldön, valamint hasonló törmelékes kőzetekből felépített minden más dombvidéken, a geológiai kérdéseket csak egy módszer alapján lehet minden kétséget kizáró módon megfejteni, nevezetesen a kőzetek megiszapolt részeinek, a murvának, a futó- vagy élőhomoknak és a repülő homoknak ásványtani vizsgálata segélyével. A különböző eredetű kőzetek és földek ásványtani összetétele igen jellegzetes és egymástól eltérő, ellenben a mechanikai vagy chemiai elemzések eredményei nagyon hasonlók, sokszor teljesen egyenlők lehetnek, úgy hogy ez utóbbiak meghatározások alapjául csak a legritkább esetben válnak alkalmatossá. 1 Treitz Péter : Jelentés az 1904. évben végzett agrogeologiai felvételekről. A m. kir. földtani intézet 1904. évi jelentése.
170 TR EITZ PETEK. (3> L ösz. 1. Balparti lösz. A múlt évi jelentésemben azt írtam volt, hogy a terület a löszlerakodás után egy összefüggő lösztáblát alkotott, melyet a későbbi időben egy vízfolyás több apró, egymástól Va 10 Km távolságra fekvő szigetre osztott. Az idei felvétel alatt gyűjtött tapasztalatok alapján azonban a múlt évben közölt feltevést némileg módosítja. Minden egyes sziget alapját ugyanis parti díine-csoportok alkotják, a melyekre a typusos lösz rá van települve. A düne-vonulatok között lévő völgyeket nagyrészt kitöltötte a lösz, xígv hogy ma csak helylyel-közzel lehet a régi düne alakját teljesen reconstruálni. Feltűnő jelenség továbbá, hogy a vízerek és a réti agyaggal kitöltött völgyek mind követik a dünesorok irányát; olyan vízvezető völgyet, a mely egy régi dünét keresztben szelt volna át vagy csak a végében bontott volna is meg, a területemen nem találtam. Szeged alatti Maros-tóban löszhöz hasonló anyag fedi az ríj alluviaüs területen lévő dünéket, minél tovább haladunk délkelet felé, annál jobban megközelíti a dünét fedő föld anyaga a typusos löszt. Deszk falu alatt például már majdnem typusos lösznek mondható a réti agyag színéből kiemelkedő tábla sárga földje, innen délre, mintegy 6 8 Km-nyi távolságra eső Szentiván községhez tartozó Ugar dűlő földje már typusos lösz jellegű. A múlt évben bejárt, a jelzettől délre eső területen térképezett lösztáblák anyaga már határozottan typusos lösznek mondhatók, sokkal vastagabb takarót alkotnak, mint az északiak s anyaguk is tömöttebb és szilárdabb. Az itt felsorolt tapasztalatokból azt kell következtetnem, hogy a löszlerakodás délről haladt észak felé; a déli lapon lévők idősebbek, az északi lapon lévők fiatalabbak. Továbbá, hogy a löszlerakodás és a dünevonulatok kialakulása egyidejűleg, illetve közvetlen egymásután történt. A szél a parti dünék felépítése alkalmával a dünók eredeti anyagát megrostálta, különválasztotta, az apróbbszemű finom részt kifújta a mozgó homokból s távolabb szállította, abból lerakodva lösz alakult; a vízvezető medreket kitöltő durvább homokot már nem tudta felkapni, csak hajtotta maga előtt s magas töltéseket, parti dünéket épített belőle. A keletkezés e módja mellett szól a lösz alsó részének határozott ártéri jellege, továbbá ezt támogatják az altalajt alkotó gorombaszemű élőhomok lerakodások is, a melyek makroskopos vizsgálat alapján a parti dünék anyagával azonosoknak mutatkoznak. Persze biztos feleletet erre a kérdésre a homoknak csak mikroskopos vizsgálata adhatna. 2. Jobbparti lösz. A Tisza jobbpartján szintén löszpartokat talá-
(*) FÖ LV ÉTELI JELEN TÉS. 117 lünk, a melyeknek szerkezete azonban lényegesen eltér a balparti lösz szelvényétől. Első sorban finomabb anyagú és tömöttebb állományú, másrészt az alapot alkotó rétegsorozatban homok nincs, kizárólag kötött és tömött vasas agyagok és márgák szerepelnek benne. Homokréteg csak 10 12 m mélységben táratott fel és ez a homok nem azonos a balparti homok anyagával, finomabb szemű és világosabb színű, inkább a tiszai homokok jellegét viseli magán. A lösz legfelső rétege arról nevezetes, hogy benne egyáltalán nem vagy csak elvétve találni csillámot. Minthogy a löszre ráfutó ó-alluvialis futóhomokban sincs csillám, valószínű, hogy ez a lösz, vagy legalább a typusos lösz legfelső rétege, a nagy futóhomok complexuson végigfutó vízerek hordalékából fuvatott ki. A löszterület határától kiindulva északnyugati irányba, mintegy 15 20 Em-nyi sávban, a föld 4 10 m vastag felső rétegét alkotó homok nem tartalmaz csillámot. Csillámos homokot csak a királyhalmi erdészeti szakiskolánál találunk legelőször, itt is a felső mozgó homokréteg alatt. A homok általában délkeleti irányban halad a szél előtt az egész Duna-Tisza közén ma is. Mozgás közben a szél megrostálta a homokot, a finom részt kifújta belőle a szélére, a hol abból lassanként kialakult a felső csillámtalan löszréteg. A futóhomok és öntésterület között lévő, Röszkétől Horgosig húzódó löszsáv fiatalabb korúnak látszik, mint az, a mely Szeged városának alkotja altalaját s a város északi szélén több helyütt van feltárva. E rétegcsoport alsó részében, a felszíntől 5 6 m mélységben, az ártéri löszben talált agyartöredék (Zentán ugyancsak ily mélységben a földben ma is bent van egy egész agyar) az egész complexus korát diluvialisnak határozza meg, míg a folyton hulló por a felső löszréteget ma is növeli. A diluvium és alluvium határa tehát e helyt a felszíntől számított 5 m-nyi rétegben keresendő. A löszsáv altalajában a Tisza mentén korra nézve határozó lelet még nem fordult elő, a lösz anyaga sokkal homokosabb, lazább, nem oly összeálló, mint a Szeged határában fekvő. E kérdést is csak a mikroskopiai vizsgálat fogja eldönthetni, a mely szerint a két lerakodás vagy egy ugyanazon anyagból keletkezett, vagy pedig ásványi összetétele kétféle anyakőzetet fog kimutatni. A hom ok. 1. Düue homok. A balparti löszhátak alatt mindenütt durva dünehomokok alkotják az altalajt. E homokok igen durvaszeműek s látszólag a Maros öntéshomokjaival azonosak, de persze biztosat csak ásványtani vizsgálat alapján lehet majd mondani. Előzetesen csak megemlítem, hogy a dünék anyaga több helyütt, így különösen Oszentivány alatt.
172 TREITZ PÉTER. ( 5 ) víz és szól együttes hatásáról tesz tanúságot. A homokrétegek a diineháton átfutó árvízből rakodtak le, a gyorsan folyó víz az iszapot elvitte s csak a homok ülepedett le. A víz lefolyása után a szél a laza homokot megmozgatta; e mozgásnak hatását a homokrétegek keresztszelvényében igen szépen láthatni. Egy új, de kisebb árvíz, azután a mely csak iszapot hozott, az alsó homokréteget vékony iszapréteggel fedte be. Ily módon váltakoznak a szelvényben vékony iszaprétegek vastagabb homokrétegekkel. Más helyütt rótegezés nélkül fekszik a homok a lösz alatt s a szemek vasoxidul kérge biztos jelét szolgáltatják azon ténynek, hogy e homokréteg lerakodása óta nem száradt ki, hanem meder fenekén való lerakodása után rögtön iszappal boríttatott be. melyre azután rárakodott a felső takarót alkotó löszréteg. Az Ugarföldeknek nevezett hát alatt ilyen kékszínű homokrétegek találhatók. A Szeged várostól délre eső Boszorkánysziget is egy újkorú parti düne, melyen a düne-homok finom öntésiszappal való váltakozásának keletkezése évről-évre szemünk előtt folyik le. A nagy árvizekből, melyek keresztülcsapnak a háton, csak homok rakódik le, míg az árvíz lefolyása után a dünét fedő lassan mozgó vízből iszap válik le. A jobbparton a futóhomoktól borított területen találunk régi parti dünevonulatokat, a melyek futóhomokkal vannak fedve. E diinék Halas városa körül kezdődnek s egészen a löszterületig húzódnak le. Anyaguk a Halas határában fekvő régi diinék anyagával - legalább makroskopos vizsgálat alapján azonos, a homokszemek tiszták, vaskérgük nincs, éppen ezért a hol a szél lefújta róluk a vasas futóhomok takaróréteget, ott terméketlen, úgynevezett érczes foltok keletkeznek. 2. Futóhomok. A bejárt terület északnyugati harmadát futóhomok borítja. E homok szemei aprók, legömbölyítettek és egészen vörös árnyalatúak a vasoxidbevonattól, éppen ezért termékenyebb is, mint a világosabb, tisztábbszemű futóhomok, a mely például Halas városától északra eső Kistelek és Hebeák pusztákon alkotja a talajt. Halastól Szegedig*. aj>ad a szemek nagysága, ellenben erősödik a vasoxidbevonattól eredő vörös szín. E jelek arra mutatnak, hogy a homoktakaró északnyugat felől halad délkelet felé s beteríti a régi felszínt. Az alsó fekete humuszréteget majdnem az egész vonalon végig meg lehet 2 m felett találni, kivéve a Madarász-tó környékét, a hol 4 m elérhető mélységben is még a felszíni homokhoz teljesen hasonló, csak kissé világosabb színű anyag tölti ki a régi vízvezető medret. A felső 4 8 m-nyi futóhomokban nincs csillám, sőt a kútásásoknál kikerülő alsó homokrétegekben sem lehetett makroskoposan csillámot kimutatni. A halparton futóhomok nincs. A futóhomok korra nézve fiatalabb
(6) FÖ LVÉTELI JELENTÉS. 173 a lösznél, a mennyiben rá halad lassan a lösz felszínére; azonban az öntés talajoknál és még a réti agyagnál is idősebb. Tekintettel arra a körülményre, hogy a homokon vasrozsdaréteg csak igen lassan alakul ki s a homok szemeit erős vasrozsdakéreg borítja, bátran ó-alluviálisnak vehetjük a homokot. A r é ti a g y ag. A Tisza balpartján a múlt évben leírt réti agyagterületek az idén bejárt területeken egészen a Maros folyóig folytatódnak. A mai meder mellett mintegy 2 3 Km sávban új Maros-Öntésiszappal van borítva. A réti agyag itt is a mélyedményeket tölti ki, nevezetes csak az a körülmény, hogy a mélyen fekvő löszlerakodások felszíne helylyel-közzel szintén réti agyaggá vált. Ö n té s fö ld e k. A bejárt területen az öntésföldek igen nagy kiterjedésben alkotják a talajt. Minthogy a térképezett vidék északi szélen már beleömlik a Maros a Tiszába, a két folyó összeömlése alatt eső öntésterületek is a két folyó öntésföldjének keverékét alkotják. A Tisza iszapjához hozzákevert Maros-öntésföld csak javítólag hat az utóbbira, a mennyiben szénsavas mészszel látja el, a mely talajalkotó a Tisza iszapjából teljesen hiányzik. Az öntésföld anyaga általában igen agyagos és vasas, a hol eléggé meszes, ott rendkívüli termékenységű.