A vidékfejlesztés és a roma kisebbség kapcsolata, illetve a Roma Integrációs Programiroda tevékenysége 2011. április 11. Kis Zoltán osztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Térségi Programok Osztálya
A vidék helyzete, állapota, kihívásai Elöregedő népesség, rohamos elnéptelenedés, elvándorlás, leértékelődő ingatlanok, elgazosodott kertek, üres porták, kihalt falvak Megszűnt munkahelyek tömege, magas és tartós munkanélküliség, csekély munkalehetőség (alkalmi-szezonális munka alacsony bérért), alacsony jövedelemszint, megélhetési lehetőségek hiánya Átlagosnál alacsonyabb szintű iskolázottság és képzettség, csökkenő számú falusi értelmiség Folyamatosan romló szociális körülmények, jelentős társadalmi (etnikai) feszültségek Szűkülő szolgáltatások (bezárt oktatási-kulturális, közösségi intézmények, posták, boltok; megszűnt vasúti szárnyvonalak, ritkuló autóbusz járatok, betöltetlen háziorvosi körzetek) Alacsony munkaintenzitású háztartások, helyenként 70% feletti, inaktív, eltartásra szoruló népesség, tapintható szegénység, mélyszegénység
A vidék helyzete, állapota, kihívásai Alacsony vállalkozási- és tőkevonzó képesség, fejletlen ipari- és szolgáltatási szektor, rossz, elhasználódott(köz)úthálózat Kizsákmányoló jellegű város-vidék kapcsolat, helyi piacok hiánya, helyi termelés és helyi ellátás közti gyenge, sőt hiányos kapcsolat Lakosság romló egészségi állapota, életszínvonala, vagyon- és közbiztonsága Erőtlen helyi civil szféra, helyi közösségi kezdeményezések hiánya, érdektelenség Katasztrófahelyzetek(árvíz, belvíz, talajerózió, stb.) Elszegényedő térségek leszakadása, erősödő szegregációja Vidéki térségek funkcióváltása következtében a meglévő értékek, egyedi sajátosságok elvesztése
Vidéki térség-típusok
Magas arányú roma népességgel rendelkező térségek
33+14 leghátrányosabb helyzetű kistérség
Az SZJA alapját képező jövedelem
Rendszeres szociális segélyben részesülők száma
Vidékpolitikai általános stratégiai célok NEMZETI VIDÉKSTRATÉGIA 2020 A vidéki munkahelyek megőrzése, gyarapítása A vidéki népesség megtartása, a demográfiai egyensúly helyreállítása Az agrár-és élelmiszergazdaság életképességének növelése, piaci pozíciójának javítása Az élelmezés-és élelmiszerbiztonság szavatolása, a kiszolgáltatottság csökkentése A természeti értékek és erőforrások védelme, a környezetbiztonság növelése Helyi erőforrásokra és rendszerekre támaszkodó energiaellátás A vidéki életminőség javítása, a vidéki gazdaság több lábra állítása A város és vidéke szoros kapcsolatának helyreállítása
Vidékpolitikai stratégiai célok NEMZETI VIDÉKSTRATÉGIA 2020 A mezőgazdasági foglalkoztatás növelése az élőmunka-igényes ágazatok (kertészet, állattenyésztés) területén, a kis és közepes méretű családi gazdaságok támogatása A mezőgazdasághoz kötődő jóléti- és turisztikai szolgáltatások fejlesztése A helyi szükségletek kielégítésére épülő, alapvetően foglalkoztatási céllal bíró szociális gazdaság támogatása A szociális földprogram megvalósítási feltételeinek biztosítása A közfoglalkoztatások szükségszerű erősítése Térségi élelmiszergazdaság létrehozása A megújuló energiaforrások helyi kihasználása, agrárenergetikai program
Helyzetértékelés I. Az elmúlt két évtizedben kb. 150 milliárd forintot fordítottak roma programokra (becslés) A romák egészén nem segített A romák integrációjának kérdésével a politikai érvek, és nem a társadalom- és nemzetpolitikai szempontok szerint foglalkoztak Látszatintézkedések
Helyzetértékelés II. Monopolizált értelmiségi réteg Hozzájuk kapcsolódó alapítványok, egyesületek anyagi igényeinek kielégítése Komoly feszültség e társadalmi réteg körül Társadalmi robbanás veszélye, országrészek végleges leszakadása
A vidéki roma lakosság helyzete A roma lakosság lélekszáma folyamatosan nő Sokuknak nincs munkája, alacsony szintű iskolázottság, illetve iskolázatlanság Lakhatási körülményeik rosszak Közösségeiket beilleszkedési zavarok jellemzik Egész térségek, településrészek, települések szakadnak le a nyomorba, növekvő társadalmi konfliktusok, fokozódó megélhetési bűnözés
Szociális gazdaság A szűkülő munkavolumen hívta életre Ott ahol a hagyományos munkaerőpiac nem kínál megoldást Helyi szükségletek kielégítésére irányul, alapvetően foglalkoztatási céllal 1. Szociális földprogram Mezőgazdasági termelésre alkalmas környezetben élő, de a termeléshez szükséges feltételekkel nem, vagy csak részben rendelkező, szociálisan hátrányos helyzetű, zömmel inaktív háztartások megélhetéséhez nyújt támogatást, értékteremtő munkával előmozdítja társadalmi felzárkózásukat
2. Szociális szövetkezetek Szociális gazdaság Az atipikus foglalkoztatási formák közül az önfoglalkoztatás sajátos szervezeti kereteit teremtették meg, és ezáltal a hátrányos helyzetűek munkalehetőséghez jutásának egyik fontos eszközévé váltak A szövetkezeti formában történő jövedelemtermelés egyfajta megoldást jelenthet a munkanélküliség kezelésében, a foglalkoztatás elősegítésében Olyan szükségletek kielégítésére törekszenek, amelyeket a piac, illetve az állami szektor nem elégít ki 3. Közfoglalkoztatás A program olyan munkanélküli réteg huzamosabb idejű foglalkoztatását teszi lehetővé, amelynek az esélyei a munkaerőpiacon csekély mértékűek A támogatott, másodlagos munkaerőpiac által kínált lehetőség Célja a szociális feszültségek csökkentése, a társadalmi béke megőrzése, valamint a családok mindennapi megélhetésének biztosítása
Új Magyarország Vidékfejlesztési Program fejlesztési irányai és a pénzügyi keretek I. tengely Mezőgazdaság, élelmiszer-feldolgozás és erdészet versenyképességének javítása 2 363 564 476 643 125 893 920 Ft 50% II. tengely Környezet és vidék állapotának javítása 1213079988 330079064735 Ft 25,5% III. tengely Életminőség javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzése IV. tengely LEADER 691 806 587 188 240 572 323 Ft 14,5% 273 176 970 74 331 453 537 Ft 6% TSkeret 205 860 358 56 014 603 412 Ft 4% Összesen 4 747 488 379 1 291 791 587 926 Ft A tervezéshez használt 272,1 Ft/ árfolyammal számolva
Az ÚMVP kedvezményezettjei Mezőgazdasági termelők Termelői csoportok TÉSZ-ek Termelői közösségek Élelmiszeripari vállalkozások Induló vállalkozások Fiatal gazdálkodók Önkormányzatok (kisebbségi) Önkormányzatok szövetségei Egyházi jogi személyek Civil szervezetek Magán személyek Mikro-, kis-és középvállalkozások
Hátrányos helyzetű térségekbe irányuló megítélt támogatások Az ÚMVP (2007-2013) félidei (mid-term) értékelése
Az ÚMVP III. tengely támogatásainak megoszlása Az ÚMVP (2007-2013) félidei (mid-term) értékelése
ÚMVP III. tengely Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése(136/2008. FVM rendelet) Turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtott támogatások(160/2009. FVM rendelet) A falumegújításra és -fejlesztésre igénybe vehető támogatások 135/2008 (X.18.) FVM rendelet Vidéki örökség megőrzése 138/2008(X.18.) FVM rendelet 23 roma szervezet nyújtott be pályázatot, mintegy 200 millió Ft értékben 12 szervezet kapott támogatási határozatot, 41 millió Ft értékben
A LEADER program Magyarországon 1. Helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása 2. Hazai és nemzetközi térségek közötti együttműködések 3. Működési költségek, készségek elsajátítása és animáció 105 regisztrált Helyi Közösség(2007. október 10.) Mind a 96 előzetesen elismert Helyi Közösség LEADER Helyi Akciócsoport minősítést kapott (2008. szeptember 26.) Az ország teljes vidéki térségét lefedik a HACS-ok(országosan 3021 db település) A IV. tengely keretében 2009. szeptember 17-én kihirdetésre került a LEADER (122/2009.(IX. 17.) FVM rendelet)
Az ÚMVP 2009 éves jelentése
ÚMVP IV. tengely (LEADER) Közösségi célú fejlesztés Vállalkozás alapú fejlesztés Helyi-térségi rendezvény Képzés Térségen belüli együttműködés Térségek közötti és nemzetközi együttműködés Tervek és tanulmányok 69 roma szervezet nyújtott be pályázatot, mintegy 195 millió Ft értékben 37 szervezet kapott támogatási határozatot, 101 millió Ft értékben
A Roma Integrációs Programiroda (RIPI) létrehozása Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban(ÚMVP)rögzítette, hogy Roma Integrációs Programirodát (RIPI) hoz létre A Roma Integrációs Programiroda 2007.. májusában kezdte meg működését a Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet keretein belül A Programiroda az ÚMVP horizontális területére koncentráló, az összetett műveletek kidolgozása érdekében a több tengely és intézkedés koordinációs tevékenységének ellátása érdekében alakult, különös hangsúllyal a romák társadalmi integrációjára és a hátrányos helyzetűek támogatására
Célcsoport: A RIPI a helyi szinten működő roma civil szervezetek cigány kisebbségi önkormányzatok egyéb, a célcsoporttal foglalkozó szervezetek Célja ezen szervezetek támogatása annak érdekében: hogy az ÚMVP adta finanszírozási lehetőségek közt eligazodhassanak és azokat hatékonyan felhasználhassák bekapcsolódásukat segítse a LEADER program célkitűzéseibe és a vidékfejlesztés szerves folyamatába
A RIPI általános tevékenységei támogatja a roma integrációt elősegítő vidékfejlesztési projektek kidolgozását szakmai segítséget nyújt a helyi és országos szintű roma szervezeteknek a romák integrációját eredményesen elősegítő vidékfejlesztési projektek megvalósítása érdekében együttműködési, partneri kapcsolatokat épít ki a roma integrációt érintő hazai és nemzetközi legjobb gyakorlatokat vizsgálja, és kidolgozza a helyi életkörülményekre specifikált alkalmazási lehetőségeiket
A RIPI feladata a LEADER programban kapcsolatot épít ki helyi roma szervezetekkel és helyi kisebbségi önkormányzatokkal segíti, hogy minél több helyi roma szervezet kerüljön be a LEADER közösségekbe, aktívan vegyen részt a tervezési folyamatokban mentorok bevonásával támogatta a helyi roma szervezeteket a vidékfejlesztéshez, a LEADER-hez kapcsolódó javaslataik megfogalmazásában, illetve abban, hogy a javaslataik beépüljenek a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiába(HVS-be) a LEADER elveknek megfelelve a RIPI tevékenysége nem érinti az országos gyűjtő roma szervezeteket. A RIPI törekvése a helyi (települési) roma szervezetek, közösségek, helyi munkájának támogatása
Részvétel a LEADER programban A regisztrált roma szervezetek megoszlása régiónként 280 Roma civil szervezet CKÖ Roma szervezet összesen 146 134 15 14 29 47 35 82 30 30 60 29 27 56 6 12 6 0 2 2 19 20 39 DAR DDR ÉAR ÉMR KDR KMR NyDR Össz.
A Vidékfejlesztési Roma Akadémia (VRA) Országos szintű képzéssorozat melynek megfogalmazott célja: a helyi, települési roma szervezetek és helyi cigány kisebbségi önkormányzatok a 2013-ig terjedő finanszírozási időszakban eredményesen és minél nagyobb számban valósítsanak meg ÚMVP-s programokat A RIPI 2008. szeptember 29-én Felhívás a Vidékfejlesztési Roma Akadémián való részvételre címmel hirdette meg országos pályázatát
A Vidékfejlesztési Roma Akadémia (VRA) Résztvevők köre: 36 civil szervezeti képviselő 24 települési és cigány kisebbségi önkormányzati képviselő 6 magánszemély, akik helyi civil szervezet létrehozását tervezték A VRA módszertana: A képzéseken csoportokban, interaktív módon történt az ismeretek elsajátítása, az előadások gyakorlati feldolgozása A szervezetek képviselőinek az egyes projektjavaslataikat ki kellett dolgozniuk A képzés végén a résztvevőkkel megtörtént a program közös értékelése, megfogalmazásra kerültek a folytatással kapcsolatos javaslatok
A Vidékfejlesztési Roma Akadémia (VRA) A képzéssorozat két időszakban került megrendezésre: 1. VRA I. -2008. október 21 -december 13. Eredmények: 331 projektötletet fogalmazódott meg 51 településre vonatkozóan; A kidolgozott projektötletek több mint fele ÚMVP forrásból valósítható meg; Megvalósításuk kb. 3,5 milliárd forint fejlesztési igényt jelent. 2. VRA II. 2009. március 20. június 30. Eredmények: 209 db teljes részletességgel kidolgozott projekt adatlap; Szervezetfejlesztési koncepciók kidolgozása; További 20 projektötlet kidolgozása, amely így összesen 240 projektet jelent 41 településre nézve.
Utókövetési feladatok Az Iroda kiemelt segítséget nyújt a tervezési feladatokban és kapcsolatot tart a Vidékfejlesztési Roma Akadémián végzett szervezetekkel az alábbiakban: Forrásazonosítás, pályázatfigyelés Helyzetfelmérés Szakmai rendezvények szervezése www.ripi.hu webportál működtetése
Célterületek: A RIPI 2011. évi céljai a foglalkoztatási helyzet javítása az életminőség, egészségi állapot javítása az információs társadalomba való bekapcsolás, elektronikus írástudás, kommunikációs formák fejlesztése roma ifjúsági célcsoport megszólítása, fejlesztési elképzelések kidolgozásába történő integrációjuk elősegítése kultúra, identitás megőrzése
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!