DUNASZENTMIKLÓS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT S Z Á M L A R E N D

DUNASZENTMIKLÓS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT S Z Á M L A R E N D Hatályos: 2017. január 2.

Számlarend Tartalomjegyzék Bevezető 1 I. Általános rész 1 1. A Számlarend célja 1 2. A Számlarenddel szembeni követelmények 1 3. A Számlarend elkészítéséért, tartalmáért, megváltoztatásáért felelős személy kijelölése 2 4. A Számlarendre vonatkozó jogszabályi előírások 2 II. Részletes szabályok 3 1. A számlaosztályok tartalma 4 - Pénzügyi számvitel 4 - Költségvetési számvitel 11 2. Nyitó-és nyitás utáni tételek 12 3. Zárlati feladatok 16 4. A részletező (analitikus) nyilvántartások köre és a főkönyvi könyvelés kapcsolata 16 5. Egységes pénzügyi információs rendszer 17 III. Záró rendelkezések, hatálybalépés dátuma, jóváhagyás 18 IV. Mellékletek 19

Bevezető A költségvetési szerveknek az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 51. (2) bekezdése szerint Számlarendet kell az egységes számlakeret alapján készíteniük. A Számlarend elkészítésénél figyelembe kell venni a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban Szt.) 161. -ában foglaltakat azzal az eltéréssel, hogy a költségvetési szerv által alkalmazott főkönyvi számlák tartalmát, a számlát érintő növekedési és csökkenési jogcímeket, a kapcsolódó gazdasági eseményeket, a más főkönyvi számlákkal való kapcsolatát kizárólag akkor kell szabályozni, ha azokról az Áhsz. nem rendelkezik. Az egyes főkönyvi számlákhoz kapcsolódó gazdasági események megnevezésénél feltétlenül figyelembe kell venni az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendeletben (a továbbiakban: NGM rendelet) foglaltakat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ahol az NGM rendelet a gazdasági eseményekhez tartozó könyvelési tételeket rögzíti, azokat a Számlarendben már nem kell megismételni, illetve a Számlarend az NGM rendelettel együtt használandó. I. Általános rész 1. A Számlarend célja Dunaszentmiklós Község Önkormányzat (továbbiakban Önkormányzat) meghatározza a folyamatos könyvvezetés szabályait az Szt. és az Áhsz. előírásaira figyelemmel, amely alapján a költségvetési beszámoló, az időközi mérlegjelentés és egyéb kötelező adatszolgáltatások maradéktalanul elkészíthetők. A Számlarend célja továbbá, hogy biztosítsa egy olyan számviteli rend betartását, mely alapján az Önkormányzat eszközeinek és forrásainak a változásai, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának elszámolása a jogszabályi előírások szerint elszámolhatók. 2. A Számlarenddel szembeni követelmények Az Önkormányzat könyvviteli rendszerét a számlarend rögzíti, így a számviteli politika is érvényesül a számlarendben. A két szabályozás közül azonban tartalmi és időbeli prioritása a számviteli politikának van, a számlarend a számviteli politika gyakorlati érvényesítését biztosítja. Az Szt. szerint a számlarendnek a következőket kell tartalmaznia: minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését; a főkönyvi számla tartalmát, ha az a megnevezésből nem egyértelműen következik; a főkönyvi számlára történő könyvelés jogcímeit, a számlát érintő gazdasági eseményeket, más számlákkal való kapcsolatát; a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát; a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet. 1

Az Önkormányzatnál olyan számviteli rendet kell kialakítani, amely biztosítja: a beszámoló valódiságának alátámasztását; a megfelelő bizonylati és okmányfegyelmet; az eszközök minősítési rendjét, annak szempontjait; az értékadatok számszerű egyeztetésének lehetőségét a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások között. 3. A Számlarend elkészítéséért, tartalmáért, megváltoztatásáért felelős személy kijelölése A Számlarenddel összefüggő feladatok elvégzéséért (összeállítás, jóváhagyás), a napraké sz könyvvezetés helyességéért az Önkormányzat vezetője (Polgármester) ill. a Hivatal vezetője (Jegyző) a felelős. 4. A Számlarendre vonatkozó jogszabályi előírások Az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) Az államháztartás végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet (Ávr.) Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet Az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX.19). NGM rendelet A 68/2013. (XII.29.) NGM rendelet a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXCV. törvény (kizárólag az Önkormányzat esetében) A számlarendet az Önkormányzat és a Számviteli Politikájával, az Értékelési Szabályzattal, az Önköltségi Szabályzattal és a Bizonylati Szabályzattal együtt kell alkalmazni. Az Önkormányzat Számlarendjének elkészítésére az Szt. 161. -ában és az Áhsz. 51. -ában foglaltak vonatkoznak. Ennek lényege a következő: Az Önkormányzatnak az Áhsz. 16. mellékletében foglalt egységes számlakeret alapján el kell készítenie a saját Számlarendjét. Az Áhsz. két kivételtől eltekintve a Számlarend elkészítésénél úgy rendelkezik, hogy az Önkormányzatnak az Szt. 161. -ában foglaltak szerint kell eljárnia. Ennek megfelelően a Számlarend tartalma a következő: minden alkalmazásra kijelölt számla számjele és megnevezése (Számlatükör ), és ez elválaszthatatlan része a Számlarendnek; a számla tartalma, ha az a számla megnevezéséből egyértelműen nem következik, továbbá a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímei, a számlát érintő gazdasági események és azok más számlákkal való kapcsolata. Az Szt. -nek ezt az előírását csak 2

azokban az esetekben kell az Önkormányzatnak alkalmaznia, ahol erről az Áhsz. nem rendelkezik. Az Áhsz. 14. mellékelte tartalmazza a részletező nyilvántartások tartalmi szabályát. Ehhez kapcsolódóan az Áhsz 51. (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a ré szletező nyilvántartások vezetésének módját, azoknak a kapcsolódó könyvviteli és nyilvántartási számlákkal való egyeztetését, annak dokumentálását, valamint a részletező nyilvántartások és az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák adataiból a pénzügyi könyvvezetéshez készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének rendjét, az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit a számlarendben kell szabályozni. II. Részletes szabályok A Számlarend összeállításánál az előzőekben ismertetett szabályokon túlmenően az Önkormányzatnak feltétlenül figyelembe kell vennie, hogy az Áhsz. 2014. január 1-jétől kétféle számvitel egymás melletti, egymásra épülve történő bevezetését írta elő. A költségvetési könyvvezetésre vonatkozó szabályok: Az Áhsz 39. -a szerint a költségvetési könyvvezetés során a bevételi és kiadási előirányzatok alakulására, a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, valamint ezek teljesítésére kiható gazdasági események nyilvántartása történik a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthető módon. A költségvetési számvitel biztosítja azt is, hogy a nyilvántartások lezárása valós összképet mutató, megbízható éves költségvetési beszámoló készüljön. A gazdasági eseményeket: előirányzatok és a teljesítések tekintetében legkésőbb január 31-éig, a követelések, a végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek tekintetében mérlegkészítés időpontjáig kell elszámolni. A bevételi, kiadási előirányzatokat, a követeléseket, a kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint ezek teljesítését az Áhsz szerinti egységes rovatrendnek megfelelően kell nyilvántartani. A költségvetési számvitelben a 03 09. főkönyvi számlacsoportokban és a 00. Nyilvántartási ellenszámlákon kell könyvelni. A könyvelés a kettős könyvvitel szabályai szerint, forintban történik. A költségvetési könyvvezetés során a visszatérítendő támogatások és a kölcsönök kivételével a költségvetési évben nyilvántartásba vett költségvetési kiadásoknak a kifizetéssel megegyező évben bármely okból történő visszatérítését a kiadások és a kiadáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek; költségvetési bevételeknek a befizetéssel megegyező évben bármely okból történő visszatérítését a bevételek és a bevételekhez kapcsolódó követelések 3

csökkentéseként kell nyilvántartásba venni. A közhatalmi bevételek esetén a befolyt bevételek bármely időpontban történő visszatérülését a kifizetéssel megegyező év közhatalmi bevételeivel szemben, azok csökkentéseként kell nyilvántartásba venni. A pénzügyi számvitel a vagyon és annak összetétele, a tevékenység eredménye valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképet mutató elkészítését biztosítja. A pénzügyi számvitelben, az 1 9. számlaosztályokban és a 01., 02. számlacsoportokban kell könyvelni, a kettős könyvvitel szabályai szerint forintban. Az 1-3. számlaosztály az eszközök, a 4. számlaosztály a források könyvviteli számláit tartalmazza A mérlegszerinti eredmény megállapítása az 5., 8. és a 9. a. számlaosztály könyvviteli számlái alapján történik. A 6-7. számlaosztály a szervezeti egységek költségeinek elszámolására használható. Az A. számlaosztály 01. és 02. számlacsoportja azokat a nyilvántartási számlákat tartalmazza, amelyeken kimutatott tételek a mérlegszerinti eredményt és a saját tőke összegét közvetlenül nem befolyásolják. 1. A számlaosztályok tartalma részletesen: Pénzügyi számvitel 1. Számlaosztály: Nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök Ebben a számlaosztályban kell kimutatni: az immateriális javakat Az immateriális javak közé azok a nem anyagi természetű eszközök tartoznak, amelyek üzleti (forgalomképes) és vagyoni értéket, vagyoni jogokat hordoznak m agukban, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével. Ilyen eszköz a vagyoni értékű jog, a szellemi termék és egyéb immateriális javak közül, amelyek közvetlenül és tartósan, de legalább egy éven túl szolgálják a feladatok ellátását. a tárgyi eszközöket Tárgyi eszközök között mutatjuk ki: a) az ingatlanokat és a kapcsolódó vagyoni értékű jogokat Az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatlanok közé sorolandó: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták vagy a vállalkozó állította elő, illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanok valósultak meg. Az ingatlanok között kell kimutatni a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást is. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok különösen: a földhasználat, a haszonélvezet és használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatához kapcsolódó jogszabályban nevesített hozzájárulások, díjak (víziközm ű-fejlesztési hozzájárulás, 4

villamos energiahálózati csatlakozási díj, gázhálózati csatlakozási díj) megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok. b) gépeket, berendezéseket, felszereléseket, járműveket A Szt. 26. (4) szerint műszaki berendezések, gépek, járművek között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló erőgépeket, erőművi berendezéseket, egyéb gépeket, berendezéseket, műszereket és szerszámokat, szállítóeszközöket, hírközlő berendezéseket, számítástechnikai eszközöket, a tevékenységi profilt meghatározó vasúti, közúti, vízi- és légiközlekedési eszközöket, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházást, felújítást. Az egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé tartoznak azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé nem tartozó gépek, berendezések, felszerelések, járművek, amelyek a vállalkozó tevékenységét közvetetten szolgálják. Ilyenek különösen: az egyéb üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések, járművek, az irodai, igazgatási berendezések, felszerelések, az üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek. c) a tenyészállatokat Az Önkormányzat tenyészállattal nem rendelkezik. d) a tárgyi eszközök értékhelyesbítését Az Önkormányzata piaci értékeléssel nem él. e) beruházásokat, felújításokat A mérlegben a beruházások között kell kimutatni rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök bekerülési értékét, továbbá a már használatba vett, valamint a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelésével összefüggő munkák - még nem aktivált - bekerülési értékét. A felújítások között kell kimutatni az Szt. 3. (4) bekezdés 8. pontja szerinti felújítások bekerülési értékét. Felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak. Felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli. A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti; nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egy időben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától. 5

befektetett pénzügyi eszközöket A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközként olyan eszközt lehet kimutatni, amelyeknek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet tartósan legalább egy éven a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén a mérleg fordulónapját követő költségvetési éven túl szolgálja. Befektetett pénzügyi eszköz: a) Tartós részesedések az olyan gazdasági társaságokban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetések, amelyeket abból a célból szereztek, hogy tartós jövedelemre (osztalékra, kamatra) tegyenek szert vagy befolyásolási, irányítási ellenőrzési lehetőséget érjenek el. b) A mérlegben a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között kell kimutatni az olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyek lejárata, beváltása a mérleg fordulónapját követő költségvetési évben még nem esedékes. koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket Az 1. számlaosztályba tartozó főkönyvi számlákhoz az NGM rendelet kötelezően alkalmazandó elszámolási szabályokat ír elő az alábbiaknak megfelelően: immateriális javak beszerzésével, előállításával, beruházásokkal kapcsolatos elszámolások NGM rendelet II. fejezet, immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások III. fejezet, részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos elszámolások IV. fejezet. 1. Számlaosztály: Nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök Ebben a számlaosztályban kell kimutatni: A készleteket, amelyek lehetnek: a) A vásárolt készletek. A mérlegben a vásárolt készletek között kell kimutatni az anyagokat és az árukat. Az anyagok között kell kimutatni a tevékenységet legfeljebb egy évig szolgáló, de még használatba nem vett vásárolt, csere útján kapott, térítés nélkül átvett és a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés névértéke fejében a jegyzett tőke leszállításakor átvett anyagi eszközöket. Az áruk között mutatjuk ki az olyan értékesítési céllal beszerzett anyagi eszközöket, ide értve a betétdíjas göngyölegeket is amelyek a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak, bár értékük változhat. b) Az átsorolt, követelés fejében átvett készleteket, egyéb készletek. Az Áht. szerint követelés fejében átvett, értékesítendő eszközöket, valamint mindazon eszközöket, amelyeket az immateriális javak és tárgyi eszközök közül értékesítés céljából átsoroltak. Kötelező az immateriális javak, tárgyi eszközök átsorolása, ha azokat a használatból kivonták, de az értékesítés három hónapnál hosszabb időszakot vesz igénybe. c) Befejezetlen termelést, félkész termékeket, készterméketeket, állatokat. A mérlegben a befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek között az olyan saját előállítású anyagi eszközök költségeit kell kimutatni, amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a 6

feldolgozás valamely fázisában vannak, vagy amelyek feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak. Az Önkormányzat ilyen készlettel nem rendelkezik. 2. számlaosztályba tartozó főkönyvi számlákhoz az NGM rendelet a következő, kötelezően alkalmazandó elszámolási szabályokat írja elő: a) Vásárolt készletekkel kapcsolatos elszámolások NGM rendelet V. fejezet b) Saját termelésű készletekkel kapcsolatos elszámolások NGM rendelet VI. fejezet. 1. Számlaosztály: Pénzeszközök, követelések, aktív időbeli elhatárolások Ebben a számlaosztályban kell kimutatni: a pénzeszközöket A mérlegben a pénzeszközök között kell kimutatni a lekötött bankbetéteket, a pénztárakat, csekkeket, betétkönyveket, valamint a forintszámlákat és a devizaszámlákat. a) Lekötött bankbetétek A mérlegben a lekötött bankbetéteken belül kell kimutatni a betét elhelyezésének évén túli lejáratú forint és deviza lekötött bankbetéteket és az éven belüli lejáratú forint és deviza lekötött bankbetéteket. b) Pénztárak, csekkek, betétkönyvek A mérlegben a pénztárak, csekkek, betétkönyvek között kell kimutatni a forint- és valutapénztárakban kezelt készpénzt, valamint a pénzforgalmi betétkönyvekben kezelt pénzeszközöket, a csekkeket és az elektronikus pénzt. c) Forintszámlák és devizaszámlák A mérlegben a forintszámlák és a devizaszámlák között kell kimutatnia a forintban és devizában vezetett fizetési és más bankszámlák egyenlegét. Az Önkormányzat deviza számlával nem rendelkezik. követeléseket A mérlegben a követelések között az egységes rovatrend szerinti rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott követeléseket kell kimutatni mindaddig, amíg azokat pénzügyileg vagy egyéb módon nem rendezték, el nem engedték vagy behajthatatlan követelésként le nem írták. A mérlegben a követeléseket költségvetési évben esedékes követelések és költségvetési évet követően esedékes követelések, ezen belül a költségvetési bevételek kiemelt előirányzatai és finanszírozási bevételek szerinti tagolásban kell kimutatni. Költségvetési évben esedékes követelésként kell nyilvántartani az olyan követeléseket, amelyek teljesítésének határnapja vagy a teljesítés rendelkezésre álló határidőkezdő napja a követelés nyilvántartásba vételének vagy az átsorolás évére esik. Más követelést költségvetési évet követően esedékes követelésként kell nyilvántartani. sajátos elszámolásokat 7

Az Áht. szerinti gazdasági eseményekre, az általános forgalmi adó sajátos könyvviteli elszámolására, valamint az államháztartás sajátosságai miatt felmerülő más - tartalmilag követelés vagy kötelezettség jellegű - elszámolásokra az egységes számlakeret 36. Sajátos elszámolások számlacsoportjának könyvviteli számlái, ezen belül a pénzeszközök átvezetései, az azonosítás alatt álló tételek az általános forgalmi adó elszámolásai, a követelés és kötelezettség jellegű sajátos elszámolások, valamint az egyéb sajátos eszközoldali elszámolások szolgálnak. A könyvviteli számlákon az elszámolásokat nettó módon kell vezetni. Az azonosítás alatt álló tételek között az olyan befizetéseket és a fizetési számlák számlavezető általi terheléseit kell elszámolni, amelyek az alap-, illetve vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban merültek fel, de a keletkezés pillanatában végleges bevételi vagy kiadási rovaton nem kerülhetnek elszámolásra az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt. Az azonosítás alatt álló tételek között a pénztárból történő kifizetések és a fizetési számla tulajdonosa által kezdeményezett átutalások nem mutathatók ki. aktív időbeli elhatárolásokat A mérlegben az aktív időbeli elhatárolásokon belül kell kimutatni az eredményszemléletű bevételek aktív időbeli elhatárolását, a költségek, ráfordítások aktívidőbeli elhatárolását és a halasztott ráfordításokat. A mérlegben az eredményszemléletű bevételek aktív időbeli elhatárolása között az olyan járó eredményszemléletű bevételeket kell kimutatni, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. A mérlegben a költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása között a mérleg fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegeket kell kimutatni, amelyek költségként, ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el. A mérlegben a halasztott ráfordítások között az Szt. előírása szerintieket kell kimutatni. Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként kell kimutatni az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség egyéb ráfordításként elszámolt megállapodás szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a megállapodás szerinti pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek megfelelően kell az egyéb ráfordításokkal szemben megszüntetni. A 3. számlaosztályba tartozó főkönyvi számlákhoz az NGM rendelet a következő kötelezően alkalmazandó elszámolási szabályokat írja elő: a) Pénzeszközökkel, finanszírozással kapcsolatos elszámolások NGM rendelet VII. fejezet, b) Támogatásokkal, ellátásokkal kapcsolatos elszámolások NGM X. fejezetből a követelésekre vonatkozó könyvelési tételek, c) Közhatalmi bevételekkel kapcsolatos elszámolások NGM rendelet XI. fejezetből a követelésekre vonatkozó könyvelési tételek, d) Egyéb gazdasági események elszámolásai NGM rendelet XII. fejezetből a követelésekre vonatkozó könyvelési tételek, e) Aktív időbeli elhatárolásra NGM rendelet I. fejezet H. pont, 8

f) Sajátos elszámolások NGM rendelet XI. fejezetből a 36. számlacsoportokba tartozó tételek, az NGM rendelet VIII. fejezetéből (Személyi juttatásokkal kapcsolatos elszámolásokból) a 36. számlacsoportba tartozó tételek, g) Általános forgalmi adó elszámolás NGM rendelet XII. fejezet C. pont, h) Egyéb gazdasági események elszámolásaiból az NGM rendelet XII. fejezet G., H., J. pont. 1. Számlaosztály: Források Ebben a számlaosztályban kell kimutatni: Saját tőkét a nemzeti vagyon induláskori értékéből, a nemzeti vagyon változásiból, az egyéb eszközök induláskori értéke és változásiból, a felhalmozott eredményből és a mérlegszerinti eredményből áll. Az Önkormányzat és a Hivatal a piaci értékelés elvét nem alkalmazza, ezért az eszközök értékhelyesbítésének forrása számlát nem alkalmazza. Kötelezettségeket - a költségvetési évben esedékes kötelezettségeket, a költségvetési évet követően esedékes kötelezettségeket, és a kötelezett jellegű sajátos elszámolásokat mutatjuk ki ezen a jogcímen addig amig ezek ki egyenlítésre nem kerülnek. Passzív időbeli elhatárolásokat itt kerül kimutatásra az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása, költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása és halasztott ráfordítások. Évi mérlegszámlákat nyitómérleg számla, mérlegszerinti eredmény elszámolása, zárómérleg számla, árfolyam-különbözet elszámolási számla, mérlegrendezési számla. A 4. számlaosztályba tartozó főkönyvi számlákhoz az NGM rendelet a következő, kötelezően alkalmazandó elszámolási szabályokat írja elő: a) Könyvviteli zárlat sajátos elszámolásai NGM rendelet XIII. fejezetből az évi mérlegszámlákra vonatkozó könyvelési tételek, b) Könyvviteli nyitás feladatai NGM rendelet XIV. fejezetből az évi mérlegszámlákra vonatkozó könyvelési tételek, c) Passzív időbeli elhatárolásokhoz: a. NGM rendelet I. fejezet C. pont, b. NGM rendelet III. fejezet A., E. pont, c. NGM rendelet V. fejezet C. pont. d) kötelezettségekre a. NGM rendelet I. fejezet összefoglaló táblázat, b. NGMA rendelet II XII. fejezetekben a kötelezettségekre vonatkozó könyvelési tételek. 5. Számlaosztály: Költségnemek Ebben a számlaosztályban kell kimutatni: e) anyagköltséget, f) igénybe vett szolgáltatások költségeit, g) bérköltséget, h) személyi jellegű egyéb kifizetéseket, i) bérjárulékokat, j) értékcsökkenési leírásokat, k) aktivált saját teljesítmények értékét, 9

l) költségnem-átvezetési számlákat. Az 5. számlaosztályba tartozó főkönyvi számlákhoz az NGM rendelet a következő kötelezetően alkalmazandó elszámolási szabályokat írja elő: m) NGM rendelet I. fejezet A. pont táblázata; n) NGM rendelet V. fejezet, VI. fejezet, VIII. fejezet, IX. fejezet; o) NGM rendelet XII. fejezetből A., G. pont; p) NGM rendelet XIII. fejezetből az 5. számlaosztályra vonatkozó zárási tételek. 6. Számlaosztály: Általános költségek Az Önkormányzat nem használja. 7. Számlaosztály: Szakfeladatok költségei Ebben a számlaosztályban kell kimutatni a költségviselőket szakfeladatokra tagolva. A 7. számlaosztályba tartozó főkönyvi számlák számozása a következő: 7 + szakfeladat száma számozással és a szakfeladat megnevezésével. A 7. számlaosztályba tartozó főkönyvi számlákhoz az NGM rendelet külön fejezetet nem rendelt hozzá, így értelemszerűen az 5. számlaosztálynál felsorolt könyvelési tételeket kell ennél a számlaosztálynál megjelölni. 8. Számlaosztály: Elszámolt költségek és ráfordítások Ebben a számlaosztályban kerülnek kimutatásra: a) anyagjellegű ráfordítások, b) személyi jellegű ráfordítások, c) értékcsökkenési leírás, d) egyéb ráfordítások, e) pénzügyi műveletek ráfordításai. A 8. számlaosztályba tartozó főkönyvi számlákhoz az NGM rendelet a következő kötelezően alkalmazandó elszámolási szabályokat írja elő: f) NGM rendelet I. fejezet A. pont táblázat, g) NGMA rendelet XIII. fejezetből a 8. számlaosztályt érintő zárlati feladatok, h) NGMA rendelet II XII. fejezetekből a 8. számlaosztályt érintő könyvelési tételek. 9. Számlaosztály: Eredményszemléletű bevételek Ebben a számlaosztályban kell kimutatni: 10

i) tevékenység nettó eredményszemléletű bevételeit, j) egyéb eredményszemléletű bevételeket, k) pénzügyi műveletek eredményszemléletű bevételeit. A 9. számlaosztályba tartozó főkönyvi számlákhoz az NGM rendelet a következő kötelezően alkalmazandó elszámolási szabályokat írja elő: l) NGM rendelet I. fejezet A. pont táblázata, m) NGM rendelet XI. fejezet közhatalmi bevételek, n) NGM rendelet XII. fejezet B. pont (szolgáltatásnyújtás). 01 02. Nyilvántartási számlák A 0. számlaosztály 01. és 02. számlacsoportja azokat a nyilvántartási számlákat tartalmazza, amelyeken kimutatott tételek a mérleg szerinti eredményt és a saját tőke összegét közvetlenül nem befolyásolják. A 01.és 02. számlacsoportban a 006. Egyéb nyilvántartási ellenszámla számláival szemben történik a könyvelés. Ebben a két számlacsoportban kell kimutatni a befektetett eszközök és készletek közül azokat az eszközöket, melyek értékkel nem szerepelhetnek a mérlegben. Az NGM rendeletből itt hivatkozásnak az I. fejezet A. pontját kell megjelölni. Az előzőekben felsorolt számlaosztályok és a 01 02. Nyilvántartási számlacsoportok a pénzügyi számvitel körébe tartoznak. Költségvetési számvitel A költségvetési számvitelben a 03 09. főkönyvi számlacsoportok számláira és a kapcsolódó ellenszámlákra kell könyvelni. A költségvetési számvitelben a 03 09. számlacsoportok besorolása a következő: 03. Függő és biztos (jövőben) követelések 04. Függő kötelezettségek 05. Kiadási előirányzatok, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, teljesítés 09. Bevételi előirányzatok, követelések, teljesítés A 05. és 09. számlacsoportok további alábontása az Áhsz. 15. mellékletében meghatározott rovatrendi besoroláshoz igazodik. A főkönyvi számlák felépítése 05 kiadási rovat (1) előirányzat (2) kötelezettségvállalás (3) teljesítés 09 bevételi rovat (1) előirányzat 11

(2) követelés (3) teljesítés A költségvetési számvitel főbb összefüggéseit az 1. sz. mellékletben található számlaösszefüggések mutatják. A 03 09. számlacsoportokhoz elsődlegesen az NGM I. fejezetének táblázatát, valamint a B., E., G., J., K. és L. pontban foglalt könyvelési tételeket kell figyelembe venni. Az NGM rendelet II XIV. fejezeteiben szintén konkrét könyvelési tételek kerültek meghatározásra, melyek elszámolása az összefoglaló 3 ábrának (1. sz. melléklet) a részét képezi. Az Önkormányzatnak és a Hivatalnak azokat a főkönyvi számlákat kell külön megjeleníteni, melyeket az Áhsz. 16. mellékeltében foglalt egységes számlakeretben kijelölt főkönyvi számlák alábontásával építették be a számviteli rendszerébe. 2. Zárlati feladatok Az Önkormányzat zárlati tételeit az NGM rendelet XIII. fejezete tartalmazza. A könyvviteli zárlat (1) A könyvviteli zárlat során az elszámolási időszakokat követően el kell végezni a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében szükséges kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkákat, a könyvviteli, valamint a költségvetési könyvvitel során vezetett nyilvántartási számlák lezárását, és a (3) bekezdés a) b) és c) pontja szerinti könyvviteli zárlat alátámasztására a főkönyvi kivonat elkészítését. (2) A bevételi és kiadási előirányzatokat, a követeléseket, kötelezettségvállalásokat, másfizetési kötelezettségeket, valamint ezek teljesítését érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a költségvetési könyvvitel során vezetett nyilvántartási számlákon, a sajátos elszámolásokat érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a pénzügyi könyvvitel során vezetett könyvviteli számlákon a bizonylatok keletkezését, beérkezését követően haladéktalanul nyilvántartásba kell venni, el kell számolni. Az egyéb gazdasági események bizonylatainak adatait ha a (4) (6) bekezdés másként nem rendelkezik a negyedéves könyvviteli zárlat során kell a könyvviteli számlákon elszámolni. (3) A könyvviteli zárlatot a (4) (7) bekezdés szerinti tartalommal kell elvégezni: a) havonta, a tárgyhót követő hónap 15. napjáig, b) negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig, c) évente, a mindenkori jogszabály szerinti mérlegkészítés időpontjáig. (4) A havi, negyedéves és éves könyvviteli zárlat keretében 17. mellékletben meghatározott egyezőségek vizsgálatával el kell végezni a költségvetési a pénzügyi könyvvezetés helyességének ellenőrzését. a) Az analitika vezetéséért felelős: gazdálkodási ügyintéző. 12

b) Analitika főkönyv egyeztetéséért felelős: gazdálkodási ügyintéző. (5) A havi könyvviteli zárlat keretében el kell végezni a) az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon rögzített követelések, kötelezettségvállalások, másfizetési kötelezettségek egyeztetését a részletező nyilvántartásokkal, aa) Az analitika vezetéséért felelős: gazdálkodási ügyintéző. ab) Analitika főkönyv egyeztetéséért felelős: gazdálkodási ügyintéző. b) az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon rögzített gazdasági események feladását a könyvviteli számlákra,- gazdálkodási ügyintéző. c) a használatból kivont immateriális javak, tárgyi eszközök átsorolását az átsorolt, követelés fejében átvett készletek közé, ca) Az analitika vezetéséért felelős: gazdálkodási ügyintéző cb) Az egyeztetésért felelős: gazdálkodási ügyintéző d) az általános forgalmi adó havi bevallásra kötelezett alanyánál az általános forgalmi adó megállapításával kapcsolatos elszámolásokat, egyeztetéseket, da) Az analitika vezetéséért felelős: gazdálkodási ügyintéző db) Analitika főkönyv egyeztetéséért felelős: gazdálkodási ügyintéző e) a könyvviteli számlákon kimutatott adó, járulék és más közteher kötelezettségek egyeztetését a bevallásokban szereplő adatokkal. ea) Az analitika vezetéséért felelős: gazdálkodási ügyintéző eb) Analitika főkönyv egyeztetéséért felelős: gazdálkodási ügyintéző (6) A negyedéves könyvviteli zárlat keretében el kell végezni: a) az (5) bekezdésben foglalt feladatokat, b) az immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek állományváltozásainak elszámolását, c) a befektetett eszközök és a forgóeszközök téves besorolásának helyesbítését, d) a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenés elszámolását, felelősök: gazdálkodási ügyintéző e) az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetén az értékvesztés és annak visszaírásának elszámolásáért az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon és a könyvviteli számlákon - Felelős: gazdálkodási ügyintéző f) az előző évek éves költségvetési beszámolói esetleges helyesbítésének elszámolásáért felelős: gazdálkodási ügyintézp g) az (5) bekezdés d) és e) pontja szerinti feladatokat a negyedéves bevallások tekintetében, a könyvviteli számlákon kimutatott adó, járulék és más közteher kötelezettségek egyeztetését az adófolyószámlával, 13

ga) Az analitika vezetéséért felelős: gazdálkodási ügyintéző gb) Analitika főkönyv egyeztetéséért felelős: gazdálkodási ügyintéző h) a főkönyvi kivonat alapján a könyvelés helyességének ellenőrzéséért: ha) Az analitika vezetéséért felelős: gazdálkodási ügyintéző hb) Analitika főkönyv egyeztetéséért felelős: gazdálkodási ügyintéző (7) Ha a költségvetési és a pénzügyi könyvvitel során olyan integrált számítógépes rendszert alkalmaznak, amely használatával egy gazdasági esemény hatása egyszerre jelenhet meg mind a könyvviteli számlákon, mind a költségvetési számvitel során vezetett nyilvántartási számlákon, nem kötelező a havi és a negyedéves könyvviteli zárlat azon feladatainak elvégzése, amelyek elvégzését az integrált számítógépes rendszer a gazdasági események rögzítésével biztosítja. (8) Az éves könyvviteli zárlat keretében el kell végezni: a) az eszközök értékelését, a (6) bekezdés e) pontja szerinti kivétellel az értékvesztés elszámolását és annak visszaírását, az esetleges terven felüli értékcsökkenés elszámolását, ill. visszaírását, aa) Az analitika vezetéséért felelős: gazdálkodási ügyintéző ab) Az egyeztetésért felelős: gazdálkodási ügyintéző ac) Az analitika vezetéséért felelős: gazdálkodási ügyintéző ad) Analitika főkönyv egyeztetéséért felelős: gazdálkodási ügyintéző b) a külföldi pénzeszközre szóló eszközök, és források, valamint a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek mérleg fordulónapján történő átértékelését, a követelések és a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek esetén az egységes rovatrend rovataihoz ellenszámla nyilvántartási számlákra, ba) Az analitika vezetéséért felelős: gazdálkodási ügyintéző bb) Analitika főkönyv egyeztetéséért felelős: gazdálkodási ügyintéző bc) A behajthatatlan követelések elszámolásáért felelős: gazdálkodási ügyintéző c) az időbeli elhatárolások elszámolásért felelős: gazdálkodási ügyintéző az 5. számlaosztály 51-56. számlacsoport könyvvitelszámláinak átvezetését a 8. számlaosztály könyvviteli számláira gazdálkodási ügyintéző. d) a 8. és 9. számlaosztály könyvviteli számláinak lezárását a 492. Mérleg szerinti eredmény elszámolása könyvviteli számlával szemben gazdálkodási ügyintéző. e) a 7. számlaosztály könyvviteli számláinak lezárását az 591. Költségnem átvezetési számlával szemben gazdálkodási ügyintéző. f) a 492. Mérleg szerinti eredmény elszámolása könyvviteli számla átvezetését a 416. Mérleg szerinti eredmény könyvviteli számlára, Felelős: gazdálkodási ügyintéző. 14

g) az 1-4. számlaosztály könyvviteli számlák lezárását a 493. Zárómérleg számla könyvviteli számlával szemben, Felelős: gazdálkodási ügyintéző h) az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan az előirányzatok nyilvántartási számláinak lezárását a 001 nyilvántartási ellenszámla nyilvántartási számlával szemben, valamint a teljesítés nyilvántartási számláinak lezárását és - ezzel egyező összegben - a követelések vagy kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartási számláinak korrigálását a megfelelő nyilvántartási ellenszámlával szemben. ha) Az analitika vezetéséért felelős: gazdálkodási ügyintéző hb) Analitika főkönyv egyeztetéséért felelős: gazdálkodási ügyintéző (9) Ha a költségvetési és a pénzügyi könyvvitel során olyan integrált számítógépes rendszert alkalmaznak, amely használatával egy gazdasági esemény hatása egyszerre jelenhet meg mind a könyvviteli számlákon, mind a költségvetési számvitel során vezetett nyilvántartási számlákon, nem kötelező az éves könyvviteli zárlat azon feladatainak elvégzése, amelyek elvégzését az integrált számítógépes rendszer a gazdasági események rögzítésével biztosítja. 3. Nyitó-és nyitás utáni tételek Az Önkormányzat nyitó-és nyitás utáni könyvelési tételeit az NGM rendelet XIV. fejezete tartalmazza. Könyvviteli nyitás feladatai (1) A költségvetési év kezdetén el kell végezni az 1-4. számlaosztály könyvviteli számláinak megnyitását a 491. Nyitómérleg számla könyvviteli számlával szemben. (2) A könyvviteli számlák megnyitását követően haladéktalanul - a folyó könyvelésben - el kell végezni: a) a 416. Mérleg szerinti eredmény könyvviteli számlaátvezetését a 414. Felhalmozott eredmény könyvviteli számlára, b) a költségvetési évben esedékes és költségvetési évet követően esedékes követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek (kötelezettségek) közötti átvezetéseket a nyilvántartási számlákon és a könyvviteli számlákon egyaránt, és c) az éven belüli lejáratú lekötött bankbetétek és az éven túli lejáratú lekötött bankbetétek közötti átvezetéseket a könyvviteli számlákon. (3) A bevételi és kiadási előirányzatok nyilvántartási számláit az elemi költségvetés jóváhagyását követően kell megnyitni. (4) Az előző évi maradványt bevételként az előző évi beszámoló elkészültét követően kell nyilvántartásba venni. A nyitással kapcsolatos analitikus és főkönyvi feladatok elvégzéséért felelősek: gazdálkodási ügyintéző 15

4. A részletező (analitikus) nyilvántartások köre és a főkönyvi könyvelés kapcsolata Ebben a fejezetben az Áhsz. 14. mellékletében rögzített, a részletező nyilvántartásokra vonatkozó előírásokat kerülnek szabályozásra. Az Áhsz. 14. mellékletében foglalt nyilvántartásokat kötelező vezetni, ha az Önkormányzat elszámolásaiban az adott eszköz, forrás, előirányzat, kötelezettségvállalás megjelenik. A részletező nyilvántartások esetében a kötelező tartalmi követelmények mellett az Önkormányzat a sajátosságainak megfelelő adatokkal is kiegészítheti a nyilvántartásait egyéb belső nyilvántartások vezetésével 5. Egységes pénzügyi információs rendszer Az Önkormányzat az EPER egységes pénzügyi információs rendszert alkalmazza. A rendszer a főkönyvi könyvelés mellett a pénzügyi-számviteli feladatok ellátását, és a kötelezettségvállalások nyilvántartását is biztosítja, így: o) A számvitel, kontírozás, könyvelés és költségvetési műveletek modulokban történik: a nyitó-, az un. vegyes és helyesbítő tételek könyvelése, az eredeti és módosított előirányzatok felvitele p) A pénzügy és számlázás modulban történik: a vevői számlák elkészítése, iktatása, a szállítói számlák iktatása, a folyószámla kezelése, az ÁFA nyilvántartása q) A kötelezettségvállalás és szerződés-jogügylet modulban történik a kötelezettségvállalások nyilvántartása r) A törzsadat modulban: történik az iktatáshoz, beérkező-és kimenő számlázáshoz szükséges ügyféltörzs karbantartása, a kormányzati funkciók, szakfeladatok kialakítása, a számlatükör, a szervezetkódok, a gazdasági események és egyéb egyedi gyűjtők kialakítása s) A beszámolók modulban a beszámoló készítése, kiszámítása, egyeztetése, ellenőrzése Számlatükör: 2. számú melléklet Gazdasági esemény-kódok: 3. számú melléklet A gazdasági események könyvelése a banki és pénztári forgalomban ún. gazdasági események - kódok alkalmazásával történik. A gazdasági események kialakítása a törzsadatok között történik, egy - közös - törzsadattár létezik. Kitöltésre kerülnek az alábbiak egy-egy gazdasági eseményre vonatkozóan: t) költségvetési számla (ellenszámla) u) pénzügyi számla (ellenszámla) v) szervezetkód w) szakfeladat 16

x) kormányzati funkció y) feladat jelleg z) bevétel/kiadás jelleg A számlakijelölést minden egyes bizonylaton nem kell elvégezni, a gazdasági esemény-kódok törzsből történő kiválasztásával a számlakijelölés elkészül. Kormányzati funkciók COFOG: 4. számú melléklet A teljesített bevételeket és kiadásokat kormányzati funkciók szerint kell nyilvántartani és elszámolni. Egységes rovatrend: 5. számú melléklet A költségvetési számvitel könyvvezetéséhez, az Áhsz. 15. melléklete szerint. III. Záró rendelkezés Jelen Szabályzat 2017. január 2-án lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 2014. január 1-én kiadott Számlarendek hatályukat vesztik. IV. Mellékletek 1. számú melléklet: Számlaösszefüggések ábra 2. számú melléklet: Számlatükör 3. számú melléklet: Gazdasági esemény-kódok /https.eper.tv/rendszerbeállítások/önkormányzat/törzadatok/kontírsor/ alatt található. 4. számú melléklet: COFOG (kormányzati funkciók) 5. számú melléklet: Egységes rovatrend Dunaszentmiklós, 2016. december 15. Béger Ákos polgármester 17