A klímaváltozás várható hatásai a vízgazdálkodás területén Lendér Henrik Országos Környezetvédelmi Konferencia, 2019. április 12., Veszprém
Éghajlatváltozás Magyarországon I. Röviden: Magyarország éghajlata melegedik és szárazodik. Az országos évi középhőmérsékletek 1901 és 2012 között Az országos évi csapadékösszegek 1901 és 2012 között (http://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_visszatekinto/elmult_evek_idojarasa/)
Éghajlatváltozás Magyarországon II. (Hőmérséklet) Az évi középhőmérséklet jelentős emelkedése várható. Az évszakos melegedés várhatóan nyáron lesz a legnagyobb mértékű Valószínűsíthető, hogy az ország egészén közel egyenletes lesz a melegedés Éves és évszakos átlaghőmérséklet-változás ( C-ban) két alkalmazott regionális klímamodell eredményei alapján a 2021-2050 és 2071-2100 időszakban az 1961-1990 időszak modellátlagaihoz képest. (http://www.met.hu/omsz/tevekenysegek/klimamodell ezes/projekciok/)
Éghajlatváltozás Magyarországon III. (Csapadék) A csapadékbecslések bizonytalansága jóval nagyobb. Éves csapadékösszeg jelentős mértékű változása nem várható, csak annak időszakos eloszlása fog megváltozni. Az évszázad végére jelentős mértékű csapadéknövekedés valószínűsíthető a téli félévben, ugyanakkor nagymértékű csapadékcsökkenés várható a nyári félévben. Száraz nyarak. Éves és évszakos csapadékösszeg relatív változása (%-ban) két alkalmazott regionális klímamodell eredményei alapján a 2021-2050 és 2071-2100 időszakban az 1961-1990 időszak modellátlagaihoz képest (http://www.met.hu/omsz/tevekenysegek/klimamodellezes /projekciok)
Éghajlatváltozás Magyarországon IV. (Szélsőségek) Szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbakká válhatnak. Rekordok számának növekedése várható. A forró napok és a nagy csapadékok száma várhatóan növekedni fog nőni fog a hőhullámok gyakorisága, intenzitása és az időtartama. A téli szélsőségek előfordulása valószínűleg csökkeni fog. Jelentős változások a vízgazdálkodás területén. I. fokozatú hőségriasztások (T közép > 25 C) átlagos éves előfordulási gyakorisága (a bal oldali oszlopban), illetve ezek különbsége (a jobb oldali oszlopban) a PRECIS modellszimulációk korrigált eredményei alapján az 1961 1990, 2021 2050 és 2071 2100 időszakra. A várható változások az összes hazai rácspontra szignifikánsak 95%-os szinten. (http://elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyago k/alkalmazottesvarosklimatologia/ch07s02.html)
A klímaváltozás becsült hatásai hazánk vízgazdálkodására Az éghajlati modellek eredményei nem tények, de irányadóak. Klímaváltozás jelentős befolyása a vízgazdálkodásra, ezzel párhuzamosan pedig más ágazatokra is (pl. mezőgazdaságra, az iparra, és a turizmusra).
Aszály Várható nyári csapadékhiány a nyári aszályos időszakok jelentős növekedése A rendelkezésre álló öntözővíz mennyisége csökkeni fog a vízellátás egyre költségesebbé válik az alföldi területeken az öntözés visszaszorulhat a fő öntözött területek más tájegységeken alakulhatnak ki. Kettős hatása lehet a turizmusra A vizes élőhelyek is veszélyeztetetté válhatnak.
Belvíz A csapadék éven belüli eloszlása megváltozik tél végén, tavasz elején szélsőséges belvizek kialakulása várható. A várhatóan növekvő belvizekkel a belvízelvezető rendszerek vízszállító képessége tovább csökkenhet hosszabb ideig tartó belvizek. A belvízelvezetést fejleszteni, illetve növelni kell.
Árvíz A téli csapadékok egyre nagyobb mértékben fognak eső formájában lehullani a téli lefolyás növekszik a jelenleginél korábban érkező és magasabban tetőző árhullámok várhatóak. Árvízi védvonalak elégtelen kiépítettsége árvízi esemény után nagy károk keletkeznek védekezési költségek is számottevőek Az árvízkockázati kiszolgáltatottságunk a határos országokkal növekedni fog. Az árvízvédelmi művek folyamatos fejlesztése a Mértékadó Árvízszint (MÁSZ) folyamatos újra értékelésének figyelembevételével. Az elavult eszközpark, valamint a rossz műszaki állapotú műtárgyak rekonstrukciója.
Villámárvíz A csapadék intenzitása nő a villámárvizek gyakorisága nő növelheti az eróziót is növelni kell a karbantartási munkákat A villámárvíz események komoly anyagi terheket jelentenek. Különösen fontos a rövid távú meteorológiai előrejelzés. A leesett csapadékmennyiség minél pontosabb meghatározása. A csapadék-elvezető rendszerek folyamatos karbantartása. A lakosság időben és megfelelő módon történő tájékoztatása, felkészítése. Záportározók kialakítása. NATéR2: Belterületi elöntésvizsgálat feladat. Több kistelepülés összefogása. A hirtelen lefolyó vízhozamok csökkentése érdekében vissza kellene csökkenteni a burkolt felületek nagyságát.
Felszíni vízkészletek A magyarországi vízkészletek nagyjából 95%-a az országhatárokon kívülről érkezik. A nyári kisvizek számottevő csökkenése várható csökken a tározás nélkül hasznosítható felszíni vízkészlet a kisvízhozamok még kisebbek lesznek A tavak vízháztartása romlani fog, kisebb tavaink kiszáradhatnak. Lesüllyednek a talajvízszintek.
Felszíni vízkészletek - Duna Nemzetgazdasági problémák is kialakulhatnak. Az éveken át jellemző, tartós dunai kisvizes időszakok a turizmust is visszavethetik (hajókirándulások, vízi sportok, fürdő- és horgászhely)
Vízminőség A kisvízi hozamok csökkenése a vízminőség megváltozását is eredményezheti (a vízfolyások szennyezőanyag terhelésekkel szembeni érzékenysége megnő). Egyre több szennyvíz kerül a felszíni vízfolyásokba és ezek hígítása csökkenhet. Egyes szennyezések lebomlása gyorsabb lehet. A villámárvizek növekedésével nagyobb mennyiségben mosódik le a szennyezőanyag romlik a vízfolyások tápanyagmérlege. Az ökológiai vízkészletre is megfelelő hangsúlyt kell helyezni.
Felszín alatti vizek I. Felszín alatti vízkészletek iránti igények növekedése. A felszín alatti vizek utánpótlása várhatóan csökken. Magyarország ivóvízkészletének nagyjából 95%-a felszín alatti vizekből származik. Rétegvíz karsztvíz parti szűrésű víz ivóvízellátás Talajvíz öntözés
Felszín alatti vizek II. A Dunán alacsony vízállás esetén a parti szűrésű ivóvízbázisok is veszélybe kerülhetnek Budapest ivóvízkészlete. Hosszú ideig tartó aszály még több illegális kút > mennyiségi és minőségi következményei lehetnek. Árvízkor veszélyeztetettek: parti szűrésű vízbázisok - panagó víz; karsztvízbázisok szennyeződés kockázat.
Felszín alatti vizek III. Kiemelt fontosságúak lesznek a partiszűrésű vízbázisok (nagy tároló kapacitás, folyamatosan megújuló vízkészlet) távlati ivóvízellátás alapjai. A fokozottan klíma-sérülékeny vízbázisok kiváltása nagyobb biztonságot jelentő, új vízbázisok létesítésével. Rendszeres monitoring tevékenység. Az ivóvízbázisok kizárólag ivóvíz céljára történő hasznosítása. NATéR továbbfejlesztése keretében Víziközmű szolgáltatások éghajlati sebezhetőségének vizsgálata.
Takarékos vízhasználat Használt vizek újrafelhasználásának lehetősége, technológiai fejlődésből adódó innováció. Ki kell alakítani a települési csapadékvíz-gazdálkodás rendszereket. Megfontolandó a vízelvezetési kényszer megszüntetése (helyi vízvisszatartás és a térségi vízátvezetés)
Összességében a vízgazdálkodás területén fel kell készülni az egyre nagyobb gyakorisággal és váltakozó jelleggel előforduló vízbőségre, valamint vízhiányra és fel kell készülni a vízkárok elleni fokozott védekezésre is.
Köszönöm a figyelmet! Lendér Henrik Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Nemzeti Alkalmazkodási Központ Főosztály lender.henrik@mbfsz.gov.hu