PARTIUM - RÉSZEK ÉS EGYSÉGEK RÉGEN ÉS MA

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Európai Unió szak Levelező tagozat Szakirányú továbbképzés PARTIUM - RÉSZEK ÉS EGYSÉGEK RÉGEN ÉS MA AVAGY A MAGYAR-ROMÁN MAGYAR ÁLLAMHATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK AZ EURÓPAI UNIÓ HATÁRÁN Budapest 2008 Varga Mónika

Tartalomjegyzék Előszó... 3 Egy kis történelem... 4 Partium a Magyar Királyságban... 4 Trianon után... 6 Mit is jelent a periféria?... 8 Mi a régió?... 10 Regionális folyamatok Magyarországon... 11 Milyen határközi struktúrák vannak?... 13 Az eurorégiók számára elérhető EU-források... 18 INTERREG... 18 PHARE CBC Határon átnyúló programok... 19 Az euroregionális szervezetek előnyei... 22 Magyarország keleti eurorégiói... 24 Kárpátok Eurorégió... 24 Hajdú-Bihar és Bihor megye bemutatása... 28 A Hajdú-Bihar - Bihor Eurorégió... 48 A Bihar-Bihor Eurorégió Határon Átnyúló Együttműködés... 50 Ipari parkok Vállalkozási övezetek... 51 Befejezés... 56 Irodalomjegyzék... 58 2

Előszó Debrecen szülötte vagyok, és tanárom segítségével adódott a téma, hogy vizsgáljam meg az egykori partiumi terület mai helyzetét. A dolgozatban megpróbálom bemutatni milyen adottságokkal rendelkezik ez a terület és milyen határ menti kapcsolatok vannak a magyarromán határ mentén. Mit és hogyan támogat az Európai Unió, vagyis milyen lehetőségek vannak, és mennyire használják ezt ki az ott élők. Mit is jelent a határmentiség, milyen előnyökkel, hátrányokkal jár, ha valaki ebben a régióban éli mindennapjait. A Partium fogalmáról röviden és előzetesen elmondható, hogy nem volt sem Erdély, sem a Magyar Királyság része, és nem egy pontosan körülhatárolható terület. A dolgozatban egy viszonylag rövid határszakaszt próbálok vizsgálat alá venni, amely nem fedi a teljes, 448 km-t kitevő magyar-román határszakasz hosszát és az Észak-alföldi régióval sem egyezik meg. 2007 jelentős dátum az Európai Unió és Magyarország életében is. Az EU újabb két tagállammal bővült a keleti határai mentén: Romániával és Bulgáriával. Magyarország ezáltal már nem a legkeletibb része az európai integrációnak, annak határai keletebbre tolódtak. Ezáltal hazánk és keleti szomszédja között egy újabb változás történt: mindketten mint az Európai Unió tagállama értékelhetik újra kapcsolataikat. Néhány év leforgása alatt a magyar-román határszakasz az összes lehetséges viszonyban előfordult. Első változat, amikor két országhatár találkozik az Európai Unión kívül, de már társulási szerződéssel. Ezt azért fontos megemlíteni, mert a felkészülési fázisban is lehetett pénzügyi forrásokhoz jutni (PHARE, SAPARD, ISPA), ami a csatlakozás megkönnyítését szolgálta és itt is kiemelt szerepet kapott az együttműködés a támogatások elnyerésében. 2004. május 1-től Magyarország tagja lett az európai integrációnak, vagyis a keleti államhatár egyben az EU keleti határa is lett. Ez megváltoztatta az igényelhető forrásokat, de a határ elválasztó szerepét is. 2007. január elsejével pedig Románia is belépett az EU tagállamainak sorába. A schengeni határok viszont még a magyar államhatárral egyeznek meg. Az EU határainak keletre tolódásával az új határszélek fejlődése válik szükségszerűvé. 3

Románia csatlakozása számtalan kérdést vetett fel a magyar gazdaság versenyképességének tekintetében. Általános egyetértés mutatkozott a tekintetben, hogy Románia gazdasági fejlődése Magyarország számára hosszú távon előnyös és üdvözlendő fejlemény, de aggodalmak is megfogalmazódtak ezzel szemben. Ezen aggodalmak elsősorban a Romániához, mit új és a magyarországinál alacsonyabb bérszinttel rendelkező versenytárshoz fűződnek, gondolva itt elsősorban a külföldi tőkebefektetések piacára. A 2005. márciusi Magyar Európai Üzleti Tanács megbeszélésen ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy azon ágazatokban, ahol a munkabér szintje a meghatározó a jövedelmezőség szempontjából, már a csatlakozást megelőző időszakban megindult az iparágak áttelepülése Romániába. Viszont azon területeken, ahol a megfelelő szaktudás és munkakultúra tekintetében a befektetőknek kedvezőbb benyomásai születtek Magyarországról, jelentősebb áttelepülés nem várható a közel jövőben. A dolgozatban megpróbálom bemutatni milyen lehetőségei vannak a partiumi területnek most, amikor a különböző euroregionális szerveződések lehetőséget teremtenek arra, hogy ez a terület újra egy egységgé váljon. A szakirodalom feldolgozásával tenném mindezt, önálló kérdőív-készítésre és annak felhasználására nem került sor. Egy kis történelem Partium a Magyar Királyságban 1 A Partium latin eredetű szó, jelentése: részek. A középkori Magyar Királyság három részre szakadása után született meg ez a fogalom, azokból a területekből, amelyek nem tartoztak a történelmi Erdély területéhez, de a török hódoltsági területekhez sem. Ez a terület hivatalosan a Magyar Királyság része lett volna, de távolsági okokból a Habsburg uralkodóknak nagy gondot okozott a védelem megszervezése, ezért engedték át a terület feletti rendelkezési jogot az erdélyi fejedelmeknek. Így az erdélyi fejedelmek mint Magyarország részeinek urai uralkodtak, azzal a kikötéssel, hogy a fejedelmi dinasztia kihalása után e területek visszakerülnek a királyi Magyarországhoz. Erről a János Zsigmond és a Habsburgok között 1571-ben létrejött speyeri szerződés rendelkezett. 1 Erdély rövid története 4

A Partium területe nem rögzült, a Habsburgok és az erdélyi fejedelmek, valamint a törökök közötti erőviszonyoktól függően változott. Az 1571. évi speyeri szerződés értelmében ide tartoztak: - Máramaros vármegye, - Bihar vármegye, - Zaránd vármegye, - Közép-Szolnok vármegye, - Kraszna vármegye és - Kővár vidéke. Az Erdélyi Fejedelemség további terjeszkedése eredményeként később a Partium része lett még: - Arad vármegye keleti része és - Szörény vármegye (a középkori Krassó vármegye és Szörénység). A Partium területe a középkorban 2 A terület a törökök kiűzése és Erdély Habsburg uralom alá kerülése után több közigazgatási változáson is átment. 1693-ban a Partiumot hivatalosan visszacsatolták Magyarországhoz. A visszacsatolási rendelet nyomán a valóságban csak a Partium egy része (Arad, Bihar és Máramaros vármegye) lett ismét Magyarország szerves alkotóeleme. A Partium más területei (Kraszna, Közép-Szolnok és Zaránd vármegyék) viszont csak adózási tekintetben tartoztak Magyarországhoz, közigazgatási szempontból továbbra is Erdély keretében maradtak. 2 Történelmi világatlasz Bp. Kartográfiai Vállalat, 1991. 119. p. 5

A Rákóczi-szabadságharc idején II. Rákóczi Ferenc a partiumi megyéket ismét erdélyi közigazgatás alá vonta. E törekvésében az Erdélyi Fejedelemség szerepének erősítése, illetve a Királyhágón túli (tényleges erdélyi) területek elvesztése (1708) után erdélyi uralmának legitimációja motiválta. Ezért Máramaros és Bihar vármegye mellett még Debrecen városát is a Partium részeként kezelte. Ezen területek gazdasága a folyamatos harcok miatt nagyon változó volt. Földrajzi adottságaiból adódott, hogy a mezőgazdaságra és az állattenyésztésre helyezték a hangsúlyt, valamint városai kereskedelmi központonként funkcionáltak, vásártartási joguk volt. Ide tartozott például Debrecen, Nagyvárad, Nyíregyháza. Nagyvárad (Oradea), Bihar megye székhelye, Románia nyugati részén, a határtól 8 kilométerre fekszik, a Sebes-Körös két partján. Románia, egyben Erdély nyugati kapuja. Két fontos út halad át rajta: az északról dél felé húzódó országút, valamint a Sebes- Körös völgyét követő, Erdélybe vezető legfontosabb nemzetközi út, amely összeköti Közép-Európát Délkelet-Európával, sőt a Közel-Kelettel. Kedvező földrajzi fekvés hozzájárult a város gazdasági fejlődéséhez, a kereskedelem virágzásához is. Évszázadokon át itt cseréltek gazdát az Alföld és a közeli hegyek lakosainak termékei. Ez meghatározta a lakosság toleráns viselkedését, civilizációs szintjét is. XIX. században a malomipar, a szeszgyártás és a téglagyártás virágzott, de volt gépgyártás, hús-, bor-, építőanyag-, festék-, textilipar, ruha-, gáz- és műtrágyagyár is. Fontossá vált a vasúthálózat kiépítése. 3 Ez a terület egy olyan mezsgye, amely a Magyar Királyság és Erdély között összekötő szerepet tölt be, itt cserélnek gazdát az erdélyi hegyekből származó bányakincsek (só, vas, arany, ezüst), és az azokból készült termékek; a méz, a viasz, az élőállat (szarvasmarha, ló), a marhabőr, valamint a szász városok ötvösipari termékei és az Alföld adta termények. Trianon után A partiumi területhez nemcsak a középkori Magyarországon fűződött jelentés, hanem a későbbiekben is fontos szerepet kapott. Az I. világháborút lezáró békék Magyarországot jelentősen megnyirbálták. A trianoni békeszerződés Erdéllyel együtt az egykori Partiumot, 3 http://www.transindex.ro/nagyvarad/ (letöltés: 2008. 03. 01.) 6

Máramaros és Arad vármegyék teljes területét, illetve Szatmár és Bihar vármegyék túlnyomó részét is Romániának juttatta. Kisebb szatmári és bihari töredékek maradtak csak magyar fennhatóság alatt. Így ma a Partium fogalma a történelmi jelentése mellett a Magyarországtól Romániához került alföldi területek összességét is jelöli, tehát például a szatmári vidékek (Szatmárnémeti, Nagykároly) is beleértendők, amelyek történelmileg nem voltak ugyan a Partium részei, hanem mindig Magyarország területéhez tartoztak, de Trianon óta a történelmi partiumi területekkel alkotnak szoros területi egységet. A Partium területének meghatározása nem könnyű feladat, mindesetre kiderül, hogy a történelem folyamán hányatatott élete volt, mindig határmenti területnek számított. Helyi gazdaságára jellemző, hogy: - a megtermelt áruk jelentős részét helyben feldolgozták, működtek az e célból létrehozott kis- és középüzemek (malmok, szeszgyárak, zöldséggyümölcsfeldolgozók) - az élő állatokat, az előállított félkész és ipari termékeket vasúton elszállították (szesz, dohány, stb.) - rendelkezésre álltak ennek az ipari termelésnek a technikai eszközei, termelő bázisai (gazdasági vasutak, magtárak, dohányszárítók, vágóhidak, stb.). Gazdasági szerepét inkább a földrajzi helyzetéből adódó tranzit forgalom határozta meg, amit már korábban a vásárok tartása is mutatott. A II. világháborút követően, amikor rögzültek az államhatárok és állandósultak a szerepek Magyarország és Románia is a szocialista táborhoz csatlakozott. Bár ez így történt, Magyarország és Németország világháborús együttműködése miatt Magyarország a vesztesek oldalára került, míg Románia jó időben lépett át a jó oldalra, így a második bécsi döntés során elcsatolt területeket újra magáénak tudhatta. Ez a helyzet a későbbiekben is rányomta a bélyegét a két ország kapcsolatára. A világháború után gazdaságot a szovjet szövetségi rendszer körülményei határozták meg, amely kiszakadt a világgazdaság egységéből, és egy kisebb, sajátos törvényszerűségeknek engedelmeskedő másik világgazdaság részévé vált. Magyarországnak a háborút követően számtalan nehézséggel kellett megküzdenie. A terület-elcsatolások az utak-vasútak nagy részének elvesztését is jelentette. Ez súlyos 7

közlekedési nehézséget okozott, aminek a mai napig vannak kihatásai, különösen a kelet-magyarországi területen. Ebben az időszakban a nehézipar(bányászat) kapott döntő szerepet, megkezdődtek az államosítások, a mezőgazdaságban pedig a szövetkezesítések. A gazdaságot három-, illetve ötéves tervekkel próbálták irányítani. A gazdasági fejlesztés koncepcióját a magyar pártvezetés a szovjet párttól vette át, szinte mindenben annak megoldásait próbálta követni. A fejlesztések az ország adottságaitól elszakadtak. Hatalmas nehézipari beruházásokat létesítettek, termékeik nem voltak a világpiacon eladhatók. A nyugati külkereskedelmi kapcsolatokat visszafejlesztették, politikai nyomásra a Szovjetunióból importálták a rossz minőségű alapanyagokat. Az 1949-ben létrehozott Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST), amellyel létrejött a szocialista világpiac, nem tudta betölteni szerepét. Egy torzult gazdaság jött létre. 4 Az újonnan formálódott keleti határok már szervesen összetartozó, és egymásra épülő gazdasági egységeket szakítottak szét. A két ország közötti viszály miatt az egymással szomszédos területeket egyik ország sem fejlesztette kellően. Jellemző volt a centralizált szemlélet, így egy Budapest, illetve Bukarest központúság. A peremterületek nem kaptak megfelelő figyelmet. A gazdasági kapcsolatok felbomlása, valamint a határmentiség, egymást erősítő hatásának következtében, egy halmozottan hátrányos helyzetű térséget hozott létre, így egyre jobban perifériára sodródtak ezek az országrészek úgy a magyar, mint a román oldalon. Mit is jelent a periféria? A periféria meghatározásához szükség van egy másik fogalom bevezetésére, ez pedig a határ fogalma. A határ adminisztratív-politika töltettel bír, és általában nem egyezik egyéb, történelmi, gazdasági, esetleg a földrajzi adottságokkal meghatározható területek határával. 4 Gunst Péter: Magyarország gazdaságtörténete (1914-1989) Nemzeti Tankvk., 1999. 117-172. p. 8

Az államhatárok elválasztanak. A határ mentén lévő térségek problémája Magyarországon legjellemzőbb módon az országot övező határszakaszok túlnyomó többségében a perifériahelyzettel, azaz a halmozottan hátrányos helyzettel illusztrálható. Történeti-területi-etnikai és gazdasági-társadalmi problémák is nehezítik az itt élők mindennapjait. Ezek a problémák általában: tartós gazdasági recesszió, akut foglalkoztatási válság, magas munkanélküliség, rossz infrastrukturális ellátottság, nehéz megközelíthetőség, elvándorlás, elnéptelenedés, szegénység stb. A trianoni határváltozások miatt az Alföldön jelentős területek vesztették el korábbi vonzásközpontjukat. Az Alföld-peremi vásárvárosok és az azokat összekötő transzverzális közút- és vasútvonalak, valamint az egykori vonzásközpontok fejlett ellátó- és szolgáltató funkciókkal együtt történt elvesztése következtében ezen a területen városhiányos területek keletkeztek. Az új államterületen Budapestnek nem maradt versenytársa. Így a központi terület kapcsolatrendszere sokkal erősebb, nagyobb és sűrűbb lett, mint a határ menti térségeké. Eközben szinte törvényszerűvé vált a határ menti sáv periferizálódása. A perifériaképződés általában elmaradottságot jelent. A centrum-periféria viszonyrendszerben megkülönböztethető egy belső- (szigetszerű) és külső (határ menti) periféria. A határ menti települések a második világháború következményeként egyik pillanatról a másikra kettős értelemben is perifériákká váltak. Ez egyfelől azt jelentette, hogy a korábbi országon belüli elhelyezkedésből az új politikai államhatár mellé kerültek, másfelől pedig elveszítették egykori, a határ túloldalára szakadt természetes vonzáscentrumukat (pl. Nagyvárad), így alakult ki a perifériahelyzet halmozódása. A nyolcvanas években a kutatók (Erdősi F., Tóth J., Frisnyák S.) erre a területre vonatkoztatva használták először a periféria perifériái kifejezést. Ez a kifejezés elsősorban az Alföld és a keleti határaira vonatkoztatva született meg, abban az összefüggésben, hogy ha az alföldi nagytáj periféria, akkor e régió gazdaságilag elmaradott kiterjedt térségei és mikrokörzetei a periféria perifériái lettek. 5 Az Európai Unió egyik alapvető célja a határok megszüntetése a tagállamok között. Így az elválasztó funkció leépülése lehetőséget teremt arra, hogy a határmenti térségek újra 5 Baranyi B.: A magyar-román határon átnyúló együttműködés sajátosságai és esélyei 9

egymásra találjanak és életük szerves részei legyenek egymásnak. Azonban ezen területek együttműködésének, funkcionális megújulásának csak egyik akadálya az államhatár, sokkal nagyobb nehézséget okoz a két határ oldalán levő különböző rendszerek, hatalmi akaratok, intézményi eltérések. Az Unió területén belül a schengeni folyamatok hatására megszűntek a határok. Az országok területeit a könnyebb összehasonlíthatóság kedvéért régiókra osztották fel. E régiók mérete megközelítőleg azonos, ez vonatkozik a lakosságszámra és a terület nagyságára is. Mi a régió? A régió egyedi sajátosságokat felmutató, többé-kevésbé homogén, vagyis közös jellemzőket magába foglaló, földrajzilag jól elhatárolható, környezetétől elkülönülő területi egység. 6 Alapulhat ez közös múlton: történelmi régió például a Kárpát-medence. Létrejöhetnek politikai okok következtében, amikor egy adott állam területén belül, az állami feladatok dekoncentrálására, vagy decentralizálására, a különböző közigazgatási funkciók elosztására földrajzilag elhatárolt területi egységeket - tartomány, megye, járás - alakítanak ki. Gazdasági okok is hozzájárulhatnak a régiók kialakulásához. A kulturális értékek azonossága, azok alkotóelemeinek fenntartása, szintén meghatározója lehet valamely területi egységnek. S végül a fejlesztés, a jövőépítés érdekében is lehatárolhatnak területi egységeket, amelyek a sajátosságaik - pl. általános elmaradottság, ágazati válság, munkanélküliek magas aránya, egyoldalú gazdasági szerkezet stb. - miatt, egységes megújításra szorulnak. Ez a lehatárolás azonban már kötődik a közigazgatási határokhoz. E speciális régiók már hosszú ideje a geográfia, a történelemtudomány és az államtudomány vizsgálati tárgyai. A jelen érdeklődését kétféle régió váltotta ki: a közigazgatási régió - megjelenik-e a régió hazánkban új közigazgatási egységként, és a területfejlesztési régió - az átfogó, kormányzati beavatkozást is igénybe vevő társadalmi-gazdasági fejlesztési programok területi kerete. Az érdeklődést indokolja, hogy mind a közigazgatás, mind a területfejlesztés mindennapi életünkre nagy hatással lehet; időszerűvé pedig a kormányzat közigazgatási reformelképzelései, illetve a területfejlesztésnek az EU-csatlakozással megnőtt lehetőségei teszik. 6 http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=1318 (letöltés: 2008. 03. 02.) 10

Regionális folyamatok Magyarországon A rendszerváltás előtt a területfejlesztési politika (regionális politika) nem volt kiemelt állami funkció. A területfejlesztést gazdaságfejlesztésnek tekintették, ami központosított gazdasági és politikai rendszerben működött, és az ágazati elvnek volt meghatározó szerepe. Így a területfejlesztésben érintett területi szervek - a megyék, a települések tanácsai - nem igazán kaptak lehetőséget helyzetük megváltoztatására. A gazdaságfejlesztés egészének működése - bár a centrum, a főváros javára kiemelkedően egyenlőtlen erőforrás-koncentráció mellett - a területi kiegyenlítődés irányába hatott. A szocialista tábor felbomlása után azonban változóban volt a helyzet, a volt kommunista országok elindíthattak egyfajta regionalizációs folyamatot, ami a hasonlóságok mellett természetesen eltéréseket is magában hordozott a nyugati mintához képest. Ilyen eltérés, hogy Közép- és Kelet-Európában a régió kialakulási folyamatok általában felülről, központilag irányítottak voltak. Általában hiányzott a szerves fejlődésből adódó, a régióknak igazi erőt biztosító alulról történő építkezés. A rendszerváltás követően egyes területi szintű egységek, mint hazánkban a megye, alárendelt szerepet kaptak az új önkormányzati struktúrában. Míg Nyugat-Európában a szubszidiaritás elve volt és maradt a legfontosabb, addig ebben a térségben aránytalanul nagy a helyi szint szerepe és nagymértékben korlátozott a mezoszint jelentősége. A rendszerváltás elemi erővel hatott a térszerkezet alakulására, természetesen az egyéb általános tendenciák mellett, mint a globalizáció és a regionális nemzetközi integráció hatása. A 90-es évek gyökeres politikai, gazdasági és társadalmi változásai markánsan átalakították az ország területi szerkezetét. A demokratikus politikai rendszer kialakítása és a piacgazdaságra való áttérés határozta meg a területfejlesztés főbb kereteit. Az 1990-es évek közepén azonban, részben az európai uniós csatlakozás ösztönző hatásának eredményeként, egyre élesebben vetődött fel a közigazgatási hatáskörrel is rendelkező régiók kialakításának a gondolata. 7 Ugyanis az Európai Unió regionális támogatásai a régiók, vagy annál kisebb térségek fejlesztésére irányulnak. A támogatásokban részesülő régiókra az EU egy ún. NUTS rendszert alkalmaz (az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete a statisztikai célú területi egységek nomenklatúrájáról), mely 3 fő kategóriából áll. Kiinduló egység a tagállam meglevő közigazgatási egysége (tartomány, régió, megye, stb.), a további egységek ezen 7 Kovács T.-Sebestyén E.: Az Észak-Alföldi Régió az Európai Unió kapujában 11

közigazgatási egységek összevonásából vagy felosztásából képezhetők. Magyarország esetében a közigazgatási egységek a megyék (főváros), további egységek a megyék (főváros) összevonásából képzett régiók, illetve a régiók összevonásából képzett nagyrégiók (I. szint). 8 NUTS I : Nyugat-, Kelet- és Közép-Magyarország (egységek száma: 3) NUTS II : tervezési-statisztikai régió (egységek száma: 7) NUTS III : megye/főváros (egységek száma: 20) A tervezési-statisztikai régiók kialakításánál alapvetően két szempont játszott szerepet: a régióhatárok feleljenek meg a megyehatároknak, valamint a régiók lakónépessége lehetőleg azonos nagyságrendű legyen. Magyarországon a következő NUTS II szintű régiók jöttek létre: - Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye - Közép-Dunántúl: Fejér-megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém-megye - Dél-Dunántúl: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye - Közép-Magyarország: Budapest és Pest megye - Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye - Észak-Alföld: Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár- Bereg megye - Dél-Alföld: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye A határokon átnyúló együttműködés gondolata az 1950-es évek végén, az európai integrációs folyamat első lépéseit követően vált időszerűvé. Ekkortól jöttek létre a határokon átnyúló együttműködés első szervezett formái. A kezdetben lassú folyamat az 1980-as évek végétől jelentősen felgyorsult, ami több, közel egy időben jelentkező tényezőnek is köszönhető: - az egységes belsőpiac tervének elfogadása és megvalósítása; - a német egyesítés; - a szovjet csapatok kivonása Közép-Európából; - az Európa Megállapodások megkötése; 8 http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=1318 (letöltés: 2008. 03. 02.) 12

- a határokon átnyúló együttműködések támogatása az EU részéről: az EU-n belül 1990-től kezdve az INTERREG keretében, az EU-n kívül 1994-től a PHARE CBC és más programok keretében; - az Európa Tanács aktív kiállása a határokon átnyúló együttműködés és a helyi demokrácia megerősítése mellett. 9 A határmentiség gyakran jelent hátrányt, különösen akkor, ha a terület az ország központi térségeitől távol fekszik, nehezen elérhető, vagy ha a határ nehezen átjárható, a kétoldalú kapcsolatok szegényesek. A gazdasági és kulturális együttműködések fejlesztése, támogatása egyben elősegíti a politikai vagy etnikai feszültségek oldását is a határmenti térségekben. Ezért van nagy jelentősége a mára már jól ismert határmenti együttműködéseknek, amelyeknek több alternatíváját is meg lehet különböztetni. Milyen határközi struktúrák vannak? A határközi struktúrák intézményi modelljei közül, funkcióik, méretük, területiségük, társzerkezeti elhelyezkedésük és kapcsolataik alapján három típus emelhető ki: - Munkaközösség - az eurorégiónál egyszerűbb szervezeti felépítésű vagy kevésbé integrált, alacsonyabb kompetencia-szintű, transznacionális jellegű határközi struktúra, érdekközösség. A nagy kiterjedésű, országokat és tartományokat magában foglaló laza szervezeti formát tekintve Magyarország két esetben - Alpok-Adria Munkaközösség (1978) és a Duna Menti Tartományok Munkaközössége (1990) - érintett. - Eurorégió - államhatárokat áthidaló, legmagasabb szintű, legtöbb hatáskörrel és funkcióval rendelkező, legfejlettebb együttműködési forma, határközi struktúra, amely területiség és térszerkezeti kapcsolatok alapján két nagy csoportra osztható: nagyrégiós modell: nagy ívű határon átnyúló, transznacionális együttműködések. Magyarországot három ilyen határközi struktúra érinti, a Kárpátok Eurorégió (1993), a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió (1997), a West/Nyugat Pannónia Eurorégió (1998). kisrégiós (kistérségi, megyeközi és/vagy város vonzáskörzeti) modell - megyék, kistérségek és/vagy városok, városi vonzáskörzetek közötti 9 Ludvig Zsuzsa-Süli-Zakar István: A Kárpátok Eurorégió együttműködés mérlege, 12. p. 13

intézményesült kapcsolatok: Duna-Dráva-Száva Euroregionális Együttműködés (1998), Vág-Duna-Ipoly Eurorégió (1999), Ipoly Eurorégió (1999), Neogradiensis Eurorégió (2000), Sajó-Rima Eurorégió Határon Átnyúló Együttműködés (2000), INTERREGIO (2000), Kassa-Miskolc Eurorégió (2000 és 2004), Hármas Duna-Vidék Eurorégió (2001), Dráva-Duna Eurorégió (2001), Bihar-Bihor Eurorégió (2002), Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió (2002), Ister-Granum Eurorégió (2003), Zemplén Eurorégió (2004). Rövid távú, projektszintű és egyéb településközi együttműködések - alkalmi kooperációk, amelyek konkrét, gyakran átmeneti jelleggel jönnek létre, számuk igen magas, s állandóan változik. 10 Az eurorégiók általános feladatai: 1. általános funkciók: a) közvetítő szerep a határok két oldala között b) széles körű üzleti, lakossági, hivatalos és civil kapcsolatépítés 2. külső forrásszerző funkciók: a) külső támogatási források menedzselése (pl. Interreg, PHARE CBC stb.) 3. helyi forrásszerző funkciók: a) belső erőforrásokra alapozott, határon átnyúló akciók ösztönzése 4. egyéb (információs, szociális, kulturális) funkciók: a) határon átnyúló ügyekkel kapcsolatos információgyűjtés és -áramoltatás b) jószomszédi viszony kialakítása és ápolása 11 10 Baranyi Béla: Eurorégiók és egyéb lehetséges = Közelítések, 48-49. p. 11 Baranyi: A határmentiség 240. p. 14

Határ menti együttműködési szerveződések Forrás: Horváth Gyula, MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs 12 Magyarországon az önkormányzati és a területfejlesztésről szóló törvények biztosítják a különböző közigazgatási szintek számára az önálló nemzetközi kapcsolatok létrehozását. A kapcsolatok alakításában az Európai Unió és a szomszédos országok kerültek előtérbe. Az együttműködés új keretét jelentették az eurorégiók, amelyek megalakításában nagy aktivitást mutattak a magyar kistérségek, megyék és már a statisztikai régiók is. Földrajzi szempontból az eurorégió határait jellemzően nem a közigazgatási egységek, hanem a közös érdekek határozzák meg. Az eurorégió nem jelenti a helyi vagy a regionális kormányzat új szintjét, hanem a határ két oldalán már létező állami és civil testületek kooperációját próbálja támogatni, irányítani, összehangolni. Az 1971-ben megalakult Európai Határrégiók Szövetsége (Association og European Border Regions, AEBR) részletes kritériumokat állított össze arra vonatkozóan, hogy milyen együttműködések tekinthetők eurorégiónak. Szervezeti felépítés: regionális és helyi hatóságok egyesülése a nemzeti határ mindkét oldaláról, egyes esetekben választott közgyűléssel; 12 Forrás: http://www.hbmo.hu/webdocs/megyeportal/le_dok/141_horvath_gyula.ppt 15

határokon átnyúló szervezetek állandó titkársággal, szakértőkkel és adminisztratív személyzettel; együttműködés magánjogi alapokon, a (megfelelő közjogi alapokon nyugvó) nemzeti szövetségek vagy alapítványok összefogásával; együttműködés közjogi alapokon: az eurorégiót nemzetközi szerződés hozza létre, amely egyúttal a regionális hatóságok tagságát is szabályozza. Munkamódszer: fejlesztés- és stratégiaorientált együttműködés, egyedi eseteken alapuló intézkedések nélkül; minden esetben határokon átnyúló együttműködési orientáció (nem, mint nemzeti határrégió); nem jelent új közigazgatási szintet; a határokon átnyúló kapcsolatok (állampolgárok, politikusok, intézmények, gazdaság, szociális partnerek, kulturális események szervezői stb.) központja; egyensúlykeresés a határ két oldalán lévő eltérő struktúrákra és hatalmi erőviszonyok között, tekintettel a pszihológiailag fontos ügyekre is; vertikális (európai, kormányzati, regionális, helyi) és horizontális határon átnyúló partneri együttműködés; a határon átnyúló együttműködést érintő döntések végrehajtása nemzeti szinten, a határ két oldalán alkalmazandó eljárásoknak megfelelően (törekvés a kompetencia- és strukturális hatalmi konfliktusok elkerülésére); az állampolgárok, az intézmények és a szociális partnerek részvétele a programokban, projektekben és a döntéshozatali eljárásokban; harmadik felek segélyezésének és támogatásának feltételei: saját közvetlen kezdeményezések és saját források használata. A határokon átnyúló együttműködés tartalma: a tevékenység területének meghatározása a közös érdekeknek megfelelően (például infrastruktúra, gazdaság, kultúra); együttműködés az élet minden területén: életkörülmények, munka, szabadidő, kultúra stb.; 16

egyenlő hangsúly a szociális-kulturális és a gazdasági-infrastrukturális együttműködésen; a határokon átnyúló együttműködést szorgalmazó európai szintű, államközi szerződések és megállapodások végrehajtása; tanácsadás, segítségnyújtás és koordináció a határokon átnyúló együttműködésben, különös tekintettel az alábbi területekre: gazdasági fejlesztés, közlekedés és szállítás, regionális fejlesztés, környezetvédelem és a természet megóvása, kultúra és sport, egészségügy, energia, hulladékgazdálkodás, turizmus és szabadidő, mezőgazdasági fejlesztés, innováció és technológiatranszfer, iskolák és oktatás, szociális együttműködés, válságkezelés és katasztrófa-megelőzés, kommunikáció, közbiztonság. Az eurorégiók kritériumai 13 A fenti jellemzők alapján létrejövő szervezetek egyik nagy előnye, hogy nem korlátozzák a majdan volt, vagy jelenlegi határok, így több országot is magukba foglalhat egy-egy eurorégió. Mivel az EU-ban kiemelt prioritást élvez az elmaradott határmenti területek, régiók fejlesztésének és felzárkózásának elősegítése, ezért ezeknek a szerveződéseknek még fontosabb feladata az együttműködés, a közös fellépés, hiszen így maguk is komolyabban befolyásolhatják a kapcsolatok irányát, tevékenységük jelentősen erősítheti a határterületek kohézióját. Vagyis a határmenti együttműködések motivációja a következő: külső és belső erőforrások közös hasznosítása, az uniós regionális támogatások megszerzése, az integráció erősítése, a határmenti problémák, feszültségek enyhítése, a korábban összetartozó területek funkcióinak újjáélesztése, új gazdasági tér létrehozása és kohéziója, az euroregionális szemlélet és a regionális identitás erősítése. Az euroregionális szemlélet egyre jobban erősödőben van, amely szerint a jövő Európája nemcsak a nemzetállamok, hanem az azonos gazdasági érdekeltségű (határmenti) területekből kialakított régiók Európájaként is értelmezhető. Az eurorégiók fő célja, hogy elismerjék őket olyan nemzetközi szerveződésként, amely az adott régió gazdasági, környezetvédelmi, szociális, kulturális és egyéb intézményi problémáival foglalkozik. Ezen a tevékenységek koncentrálásától azt remélik, hogy erősíti a határ menti térségek kohézióját, és felkelhetik a befektetők érdeklődését is. 14 13 Ludvig-Süli-Zakar, 14. p. 14 Baranyi B.: Euroregionális szervezetek 17

Az euroregionális együttműködéseket nemcsak a határmenti területek kamatoztathatják, hanem az államok is: a határmenti régiók megismerik egymást, amely egymás jobb megértéséhez vezet (civil szint), a helyi önkormányzatok és hatalmak megismerik egymás működését és együttműködnek (intézményi szint), a kis és középvállalkozások, gazdasági szervezetek, kamarák közötti együttműködéseknek munkahelyteremtő hatása van (gazdasági szint), lehetőséget teremt a know-how és az információcserére a régiók között (tudományos, társadalmi-kulturális szint), az idegenforgalom fejlődik (közös marketing tevékenységen és a közös projekteken keresztül.) 15 Az eurorégiók számára elérhető EU-források Az EU komoly pénzügyi forrásokat tesz elérhetővé, a határokon átnyúló együttműködések, sőt egyre hangsúlyosabban az eurorégiók számára. A különböző programok beindítására 1990-től kezdve fokozatosan került sor, s céljaik és szabályaik is részben eltérőek egymástól. A Váti Kht. az egyik központi szerve a források elosztásának, a következő információk az ő honlapjukon részletesen elérhető. INTERREG Az INTERREG együttműködés, egy az Európai Unió négy közösségi kezdeményezése közül, amelyek az unió fejlesztési céljainak közvetlen megvalósítására törekszenek. Az INTERREG kezdeményezéseket - szemben a regionális és egyéb strukturális programokkal - az Európai Bizottság javasolja a tagállamoknak, mint az egész európai térség fejlesztése és kohéziója szempontjából alapvetően fontos együttműködési területeket. Az Európai Unió a pénzkeretet és a kezdeményezések átfogó céljait és prioritásait határozza meg. Ez alapján az érintett EU tagállamok (a szomszédos nem EU tagállamok támogatásával) közös, részletes javaslatot nyújtanak be az Európai Bizottsághoz a programok megvalósítására. A programok szabályszerű végrehajtásáért és a kezdeményezések céljainak elérésért a tagállamok által programonként felállított közös irányító hatóságok felelősek. Az INTERREG kezdeményezés három alapvető - és egymástól elsősorban az együttműködési területében különböző - formája: 15 Határesetek, 27. p. 18

(1) Határ menti együttműködés: INTERREG IIIA résztvevő területek: két (egyes esetekben három) ország határ menti megyéi (NUTS III szint) átfogó célok: határon átnyúló gazdasági és szociális kapcsolatok fejlesztése. támogatás fő területei: kis és középvállalkozói együttműködés, helyi gazdaságfejlesztési kapcsolatok, város és vidékfejlesztés, emberi erőforrás fejlesztés (kutatás-fejlesztés, kultúra, egészségügy, oktatás), környezetvédelem, megújuló energia, közlekedési, információs és vízügyi együttműködés, jogi és közigazgatási együttműködés stb. (beruházások és kisebb részben tanulmányok stb.) (2) Transznacionális együttműködés: INTERREG IIIB résztvevő területek: Európát 13 makro-térségre osztották. Magyarország (teljes területe) a Közép-Európát és a Balkánt magába foglaló térségben vesz részt az együttműködésben (CADSES program) átfogó célok: országok feletti, transznacionális együttműködés az európai térség területi integrációjának elősegítésére. támogatás fő területei: transznacionális fejlesztési stratégiák közös kidolgozása, hatékony és fenntartható európai közlekedési hálózat kialakítása, az információs társadalomhoz való kapcsolódás elősegítése, környezetvédelmi együttműködés, a kulturális és természeti erőforrások védelme, különös tekintettel a vízgazdálkodásra stb. (főleg tanulmányok, koncepciók, tervek, szoftverek stb., továbbá kisebb infrastrukturális beruházások) (3) INTERREGionális együttműködés: INTERREG IIIC résztvevő területek: az ország egész területéről vehetnek részt szervezetek a programban, partnereik pedig Európa teljes területéről származhatnak átfogó célok: a regionális fejlesztés és kohézió stratégiájának és eszközeinek fejlesztése Európa teljes területét felölelő együttműködésen keresztül. PHARE CBC Határon átnyúló programok A Határon Átnyúló Együttműködés Phare programjai 1994-től kezdve biztosítottak pénzügyi támogatást azon Phare kedvezményezett országoknak, melyek közvetlenül európai uniós tagországgal határosak. Magyarország 1995-től, Ausztria uniós csatlakozását követően 19

kapcsolódhatott be a Phare CBC (Cross Border Co-operation) programokba. A CBC programok elsődleges célja, hogy a határon átnyúló együttműködések támogatásával elősegítsék a határtérségek fejlődését. Az első program közvetlen célja volt, hogy támogassa a közép-kelet-európai országok határtérségeinek határon átnyúló együttműködését a szomszédos európai uniós határrégiókkal és ezáltal elősegítse gazdasági fejlődésüket és fejlettségi szintjüknek az európai uniós térségekéhez való közelítését. 1999-től az összes Phare kedvezményezett - egyben EU-tagjelölt - ország egymás közötti határrégióira is kiterjesztették a programot, amely öt prioritás fejlesztésére koncentrált: - regionális fejlesztés, tervezés, - műszaki infrastruktúra-fejlesztés, - gazdaságfejlesztés, - humán erőforrás-fejlesztés, - környezet- és természetvédelem. A határon átnyúló együttműködési programok keretében támogatható tevékenységként az alábbiakat jelölték meg: - adminisztratív és intézményi akadályok felszámolása a személyek, áruk és szolgáltatások szabad áramlása érdekében; - infrastruktúrával való ellátottság fejlesztése; - környezetvédelem; - üzleti együttműködés, vállalkozásfejlesztés, az üzleti szférát képviselő intézmények közötti együttműködések ösztönzése; - oktatási és képzési intézkedések; - helyi gazdaságfejlesztés; - kulturális együttműködés; - helyi foglalkoztatási, oktatási és képzési kezdeményezések. Az első programok döntően infrastrukturális beruházásokat támogattak: úthálózat építését és felújítását, határátkelők korszerűsítését, szennyvízhálózatok bővítését, szennyvíztisztítók építését vagy bővítését, hulladéklerakó állomások megépítését. Ezeknek segítségével a határszakaszok mindkét oldalán javultak a gazdasági fejlődés és együttműködés feltételei, 20

modernebb, a környezetvédelem szempontjait is figyelembe vevő új telepek jöhettek létre. A programok jellemzője, hogy azokon csak a támogatásban részesülő határvidéken működő, non-profit szervezetek (elsősorban önkormányzatok, azok szövetségei, különböző szervezetei, szervei pl. egyetemek, egészségügyi intézmények stb.) vehettek részt. A közösségi támogatás minden esetben vissza nem térítendő támogatás volt. A programok keretében alapvetően a támogatás mértéke alapján különböztettek meg nagy és ún. kis projekteket. Nagy projektek A nagy projektek kiemelt beruházásokat jelentettek, amelyek legalább 2 millió euró Phare támogatással valósultak meg. A projektek kiválasztásáról az érintett országok képviselőiből álló Közös Együttműködési Bizottságok (JCC) döntöttek. Ilyen beruházások keretében többek között határ menti csatornázási projektek, közös vízügyi beruházások valósultak meg, szennyvíztisztítók, hulladéklerakók létesültek, kikötőt, információs és konferencia központokat hoztak létre, határátkelőhelyeket korszerűsítettek, fejlesztették a kerékpárúthálózatot, valamint számos elkerülő utat építettek, illetve közutakat korszerűsítettek. Kisprojekt Alapok A Kisprojekt Alapok jellemzően a határon átnyúló, közösségi és helyi fejlesztési tevékenységek támogatását szolgálják elősegítve ezáltal a határrégióban élő emberek közötti, határon átnyúló integrációs folyamatot. Határszakaszonként minden évben azonos támogatási keretet határoztak meg 200 ezer és 1 millió euró közötti összegben, illetve kijelölték az adott térségben fejlesztendő területeket, amelyek általában a környezet- és természetvédelem, a turizmus, a humán erőforrások fejlesztése, kulturális kapcsolatok erősítése, a gazdaságfejlesztés, valamint a regionális tervezés és fejlesztés területei közül kerültek ki. A kisprojektek jellemzően kis költségvetésű (általában 5 000-50 000 euró, illetve bizonyos esetekben 100-300 000 euró), rövidebb idő alatt megvalósítható projektek voltak. Magyarországon az alábbi területeken valósultak meg Phare CBC programok: - osztrák-magyar határszakasz 1995-től, amelybe Magyarországról Győr-Sopron-Moson, Vas és Zala megyékből kapcsolódhattak be; - román-magyar határszakasz 1996-tól, amelybe Magyarországról Békés, Csongrád, Hajdú- Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékből kapcsolódhattak be; 21

- szlovák-magyar határszakasz 1999-től, amelybe Magyarországról Győr-Sopron-Moson, Komárom-Esztergom, Pest, Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékből kapcsolódhattak be; - szlovén-magyar határszakasz 1999-től amelybe Magyarországról Vas és Zala megyékből kapcsolódhattak be. 1995-től kezdődően összesen 28 különböző Phare CBC programban vehettek részt magyarországi szervezetek, az ország 13 megyéje kapcsolódhatott be a határon túli együttműködésekbe ezeknek a programoknak köszönhetően. Közel 140 millió euró uniós támogatás elosztásáról dönthettek az értékelő bizottságok, amelyek jelentős arányban a kezdetektől fogva le tudtuk kötni szerződésekkel. A kedvezményezettek számára kezdetben nehézséget jelentettek a szigorú beszerzési szabályok, de az első néhány forduló tapasztalatait hasznosítva a keretek tényleges felhasználási aránya jelentősen javult és folyamatosan meghaladta a 90%-ot. 16 A megvalósult projektek jelentős mértékben segítették a határ menti régiók elmaradott infrastruktúrájának fejlesztését. Hozzájárultak a határ két oldalán élő emberek tapasztalatcseréjéhez, egymás jobb megismeréséhez és ezen keresztül a hatékonyabb együttműködéshez, a földrajzi egységnek tekinthető régiók életének közös, kiegyensúlyozottabb fejlesztéséhez. Az euroregionális szervezetek előnyei A regionális szerveződések egyik nagy előnye, hogy azokat nem korlátozzák sem az egykori, sem a meglévő határok, így akár több ország területrészeit magukba foglaló régiók is létrejöhettek. Minthogy az EU-ban kiemelt prioritása van az elmaradott határ menti régiók fejlődésének és felzárkózásának elősegítése, a határokon átívelő regionális szerveződéseknek a közös fellépés és az uniós források megszerzése miatt még inkább létérdeke az együttműködés. Kelet-Közép-Európa uniós tagországaiban a nemzetközi irányítású euroregionális együttműködéseknek még nagyobb lehet a szerepük. Az utóbbi évtizedekben az Európai Unió növekedésével és terjeszkedésével a transznacionális makrorégiók az európai gazdasági tér kohéziójának távlati célkitűzései megfogalmazásához teremtettek keretet. A különböző típusú Interreg-programok a korábbi 15 tagállamban 16 http://www.vati.hu/main.php?folderid=2244 (letöltés: 2007. 10. 02.) 22

növelték a határ menti térségek gazdasági potenciálját, elősegítették a nagytérségi infrastrukturális rendszerek fejlesztését, hozzájárultak a fejlesztési stratégiák összehangolásához. Kelet-Közép-Európa transznacionális makrorégiókra tagolása az új és a várhatóan csatlakozó tagállamok megjelenésével időszerű feladat lett. E térségek meghatározására többféle elképzelés született. A Kárpát-medencét alkotó természeti régiók, gazdasági és közigazgatási egységek átalakulásában az 1990-es években lezajlott politikai és gazdasági változások ellentmondásos folyamatokat váltottak ki. A piacgazdaság fokozatos, de nehézségekkel járó kialakulása minden érintett nemzetgazdaság erőteljes átalakulásához vezetett. A szocialista gazdasági szerkezet megszűnése és az új rendszer kiépülése eltérő módon érintette az egyes térségeket, a területi különbségeket növelte, és a rendszerváltozás előnyei is különböző területi elhelyezkedést mutattak. A gazdasági átrendeződésre jelentős és kedvező hatást gyakorolt az, hogy ezek az országok társulási szerződést kötöttek az Európai Unióval, így az európai integrációs kapcsolatok fontos szerepet kaptak az új gazdaságok kialakulásában. A csatlakozási partnerség egyik alapkövetelménye volt az, hogy a leendő tagállamoknak hatékony területfejlesztési politika alkalmazására kell felkészülniük, gazdaságpolitikájukban a területi különbségek mérséklését szolgáló célokat és eszközöket kell alkalmazniuk, ezeket kiszolgáló intézményeket létrehozni, illetve meg kell teremteniük a regionális kohézió határokon átnyúló fejlesztésének lehetőségét. A Kárpát-medence természeti adottságaiból fakadó, már meglévő kapcsolatainak az uniós tagság egy új, modern formát biztosíthat. Az EU és Magyarország között az Európai megállapodás néven ismert szerződés 1994. február 1-je óta van hatályban. Ez egy olyan társulási megállapodás, amelynek az a sajátossága, hogy célként tartalmazza a társulási viszonyt létesítő ország későbbi csatlakozását. A megállapodás célja az ipari termékek szabad kereskedelmének megteremtése, a tőke, a szolgáltatások, a munkaerő-áramlás, valamint a letelepedés fokozatos liberalizálása és együttműködési célok megvalósítása egyéb területeken. Ilyen megállapodást kötöttek Romániával is. 2004. május elseje egy újabb jelentős dátum a magyar-román határmenti települések életében, hiszen ekkortól Magyarország EU-tag, és így a keleti határok státusza megváltozik. A Magyar Köztársaság már belső forrásokat vehet igénybe a felzárkózáshoz, míg Románia külső 23

államnak számít. A határ menti együttműködések a PHARE CBC projektek keretében valósulhatnak meg. 2007. január 1-je, már Románia is az Unió határain belül van, az igényelhető támogatási források változnak, vagyis az INTERREG adta pályázati lehetőségeket kell kihasználni. Magyarország keleti eurorégiói Kárpátok Eurorégió Magyarország keleti határai mentén található a Kárpátok Eurorégió, amely egy interregionális szervezet Magyarország, Lengyelország, Ukrajna, Szlovákia és Románia között, elsősorban a határ menti térségeket öleli fel. Területe megalakulásakor 53 ezer km 2 volt 5 millió lakossal. Ma már 161 ezer km 2, 16 millió lakost foglal magába. 1.ábra: A Kárpátok Eurorégió tagországainak területi eloszlása 17 17 Forrás: http://www.carpathianeuroregion.com/1/fooldal1.html (letöltés: 2008. 03. 01.) 24

2. ábra: A Kárpátok Eurorégió tagországainak lakosságszám szerinti megoszlása 18 Megalakulásakor, 1993-ban, a szövetség fő célja a határok átjárhatóságának biztosítása, a határok elválasztó szerepének csökkentése volt, s a határon átnyúló együttműködés kiterjesztése a térség társadalmi-gazdasági fejlesztése az itt élők életminőségének és a jószomszédi kapcsolatok javítása érdekében. Ma már komoly tapasztalattal, kiépült kapcsolatrendszerrel rendelkező eurorégiónak számít. Tagterületein jórészt kiépültek, és a Kárpátok Eurorégió támogatásával folyamatosan továbbépülnek a testvértelepülési, testvérmegyei kapcsolatok. Rendszeres határ menti rendezvények, konferenciák, nemzetközi kiállítások, kulturális és sportrendezvények jellemzik tevékenységüket. Az elmúlt évek során a különböző szakterületeken kialakultak és működnek támogatásukkal létrejött hálózatok a könyvtárak, múzeumok, levéltárak, statisztikai hivatalok között. 1994-ben létrejött a Kárpátok Eurorégió Egyetemek Szövetsége, s 2003-ban a Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége. A Kárpátok Eurorégió harcot folytat a határátkelők fejlesztésének érdekében kezdeményezésükre közel húsz határátkelőhely nyílt meg. A Kárpátok Eurorégió olyan együttműködési formaként jött létre megalakulásakor, amely nem volt határos egyetlen EU tagországgal sem, kizárólag az ún. külső határok mentén alakult meg. A létrejött eurorégió egyik jellegzetessége, hogy a hagyományos bilaterális kapcsolatrendszer helyett többoldalú tömörülést hozott létre, vagyis nem két ország határ menti kapcsolatait igyekszik megszervezni, hanem öt ország határos megyéiből, középszintű területi egységeiből 18 Forrás: http://www.carpathianeuroregion.com/1/fooldal1.html (letöltés: 2008. 03. 01.) 25

álló területeken multiregionális keretek között keresik az együttműködés lehetőségeit. Másik jellegzetes körülmény, hogy minden résztvevő ország az egykori szocialista táborhoz tartozott, és egyben kelet-közép-európai ország is. 19 Eddigi működése, eredményessége rengeteg kérdést vett fel. A legtöbb gond és probléma hatalmas területéből az ún. multiregionális-transznacionális jellege miatt adódik, vagyis nagysága mellett részben öröklött, részben újabb keletű történeti-etnikai, gazdasági-társadalmi problémákat, ellentmondásokat lehet említeni. A régió területe teljes egészében és mindegyik ország vonatkozásában társadalmi és gazdasági szempontból is egyaránt perifériának minősíthető. Ezen vádak, problémák kiküszöbölésére az elmúlt években változásokat vezettek be, s módosították az Alapszabályzatot is. A meghatározó célja az lett, hogy mint ernyőszervezet koordinálja és segítse a két- vagy háromoldalú kapcsolatok kialakítását és a fenntartható fejlődés erősítését. Az eurorégió támogatja a szervezet átalakítását az új céloknak, az EUforrások fogadásának megfelelően. A kárpátok Eurorégió Tanácsa két nagy programot karolt fel, egyik a Lengyel Nemzeti Fél javaslatára a Zöld Kárpátok, a másik pedig a Magyar Nemzeti Fél kezdeményezésére az Élő Tisza program. Az Élő Tisza programba a magyar fél mellett az érintett kárpátaljai, illetve román térségek is bekapcsolódtak. Kezdetben (2001) kísérleti programként indult el a projekt a magyar területen. Fő célja a környezetvédelem és a vízgazdálkodás összehangolása a résztvevő, szomszédos országok között, tapasztalatcsere, és a szükséges technikai segítségnyújtás biztosítása. A megvalósításban közel 20 szakember vett részt az illetékes hatóságok és önkormányzatok képviseletében. A projekt sikeresnek bizonyult, így kapcsolódtak be hamarosan a román oldalon is. A szlovák és a lengyel nemzeti fél területén is folyik hasonló tartalmú és célú program megvalósítása, amelynek koordinálására a Nyíregyházán székelő Nemzetközi Titkárságot kérték fel a korábbi sikeres tapasztalatokra alapozva. A 2004-es és 2007-es év jelentős változásokat hozott, mert az öt tagország közül már négy csatlakozott az Európai Unióhoz is. Ez számtalan új lehetőséget hordoz magában, és esélyt ad az EU-források megszerzésére, ami magával von(hat)ja az EU-tagországok, és az azokkal határos térségek fejlődését, együttműködését. 19 Baranyi B.: Euroregionális szervezetek 26

Így felértékelődhet az eurorégió szerepe az új külső határok mentén. A Kárpátok Eurorégió tagja az európai határon átnyúló együttműködéseket, eurorégiókat, határ menti megyéket összefogó Európai Határmenti Régiók Szövetségének. A csatlakozással megjelentek az INTERREG programok a magyar-szlovák, és magyar-román határok mentén. 20 Az utóbbi évek EU-s változásaitól elsősorban a források bővülését várták az eurorégió résztvevői, ami be is következett, hiszen ez a terület egy olyan határszakasza lett az EU-nak, amely két hatalmas piacot választ el, vagy köt össze egymással. Az egyik oldalon található az Európai Unió hatalmas, technológiai fejlettségen alapuló termelő kapacitása és felvevőképes piaca, míg a másik oldalon a Független Államok Közösségének potenciálisan óriási lehetőségeket hordozó piaca. Ahhoz, hogy a terület meg tudjon felelni ezeknek a földrajzi helyzetéből adódó kihívásoknak megfelelő infrastrukturális beruházásokra, tudatos és koordinált vezetésre van szükség. Ukrajna számára gazdasági és politikai szempontból is előnyös és támogatandó az EU-val érintkező határterületek kiemelt fejlesztése, mivel egy jól működő gazdasági övezet kulcsfontosságú kapcsolódási és kitörési pontot jelent az Európai Unió felé. 21 2008 áprilisában egy konferenciát tartottak a Kárpátok Eurorégió eredményességével kapcsolatban, amelyről készült beszámoló szerint az ukrajnai fél elégedetlen volt az együttműködéssel. Mint egyetlen nem európai uniós tagállam az EU határát komoly akadálynak tartja mindenféle kapcsolat terén. A szlovákiai, magyarországi résztvevők szerint nincs számottevő gátja az együttműködésnek. A magyar-román határ menti együttműködési szándékok komolyságát és aktualitását mutatja, hogy ma már nem is egy, hanem mindjárt két eurorégiós szervezet alakult meg a magyar oldali Hajdú-Bihar és a romániai Bihor megye, illetőleg a két megyén belüli bihari kistérségek és településtársulások között. Kisebb kiterjedésű euroregionális struktúra, ún. munkaközösség-típusú együttműködés, a Biharkeresztes székhellyel működő, Bihar-Bihor Eurorégió az országhatár két oldalán meglévő határ menti településtársulásokhoz tartozó helységek között. Nagyobb, középszintű területi egységek sokoldalú együttműködését célzó szerveződés a Debrecen központú Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió. A két euroregionális 20 Határesetek: A Kárpátok Eurorégió, 93-96. p. 21 Ludvig-Süli-Zakar, 100. p. 27