DOKUMENTUMOK, KRONOLÓGIA

M A G Y A R O K S Z L O V Á K I Á B A N DOKUMENTUMOK, KRONOLÓGIA (1989 2004) Fórum Kisebbségkutató Intézet Lilium Aurum Könyvkiadó

Magyarok Szlovákiában, II

MAGYAROK SZLOVÁKIÁBAN II. kötet DOKUMENTUMOK, KRONOLÓGIA (1989 2004) Szerkesztette Fazekas József Hunèík Péter Fórum Kisebbségkutató Intézet Lilium Aurum Könyvkiadó Somorja Dunaszerdahely, 2005

A kronológiát összeállította Orosz Márta Popély Árpád A kötet megjelenését a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma (Pozsony) és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (Budapest) támogatta Kniha vyšla s finanènou podporou Ministerstva kultúry Slovenskej republiky Szerkesztés Fazekas József, Hunèík Péter, 2005 Orosz Márta, Popély Árpád, 2005 Hungarian translation Szabómihály Gizella, 2005 Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2005 ISBN 80-8062-295-7

TARTALOM A KÖTET ELÉ...9 I. TÖRVÉNYEK, RENDELETEK, HATÁROZATOK 1. A polgári eljárásról szóló módosított 1963. évi 99. számú törvény [részlet]...11 2. A büntetõeljárásról szóló többször módosított 1961. évi 141. számú törvény [részletek]...11 3. A Szlovák Köztársaság Kormányának 393. számú határozata (1990. augusztus 30.)...11 4. A Szlovák Televízióról szóló 1991. évi 254. számú törvény [részlet]...12 5. A Szlovák Rádióról szóló 1991. évi 255. számú törvény [részlet]...12 6. A vallásszabadságról, valamint az egyházak és vallási közösségek jogállásáról szóló 1991. évi 308. számú törvény [részlet]...12 7. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 1991. évi 335. számú törvénye a bíróságokról és a bírákról [részlet]...13 8. A Szlovák Nemzeti Tanács 1992. évi 140. számú törvénye (1992. február 27.) a nyitrai Pedagógiai Kar és a nyitrai Mezõgazdasági Fõiskola összevonásáról, a Nyitrai Egyetem megalapításáról, annak nevérõl és székhelyérõl...13 9. A Szlovák Nemzeti Tanács 263. számú határozata (1992. február 27.)...13 10. Az 1992. évi 460. számú törvény. A Szlovák Köztársaság Alkotmánya [részletek]...14 11. A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája...15 12. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 563. számú törvénye a Nyitrai Egyetem felosztásáról (1992. november 18.)...30 13. A Nyitrai Pedagógiai Fõiskola Akadémiai Szenátusának határozatai a Nemzetiségi Kultúrák Karának létrehozásáról...30 14. Szerzõdés a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttmûködésrõl [részletek]...31 15. A Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságáról, az alkotmánybírósági eljárásról és az alkotmánybírák jogállásáról szóló 1993. évi 38. számú törvény [részlet]...33 16. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 1993. évi 300. számú törvénye az utónévrõl és a családi névrõl [részletek]...34 17. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 1994. évi 154. számú törvénye az anyakönyvekrõl [részletek]...34 18. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 1994. évi 191. számú törvénye a településeknek nemzetiségi kisebbségi nyelven történõ megjelölésérõl...35 19. Az alap- és középiskolák rendszerérõl szóló és az 1994. évi 350. szám alatt teljes szöveggel kihirdetett 1984. évi 29. számú törvény [részlet]...36 20. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 1995. évi 270. számú törvénye a Szlovák Köztársaság államnyelvérõl...36

6 Tartalom 21. Az idõszaki és alkalmi kiadványoknak, valamint az audiovizuális mûvek másolatainak köteles példányairól szóló 1997. évi 212. sz. törvény [részlet]...43 22. Az oktatásügy állami igazgatásáról és az iskolai önkormányzatokról szóló, az 1999. évi 5. számú törvénnyel módosított 1990. évi 542. számú törvény [részletek]...43 23. A Szlovák Köztársaság Kormányának programja [részlet]...44 24. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 1999. évi 184. számú törvénye a nemzetiségi kisebbségek nyelvének használatáról...44 25. A nemzetiségi kisebbségi nyelvek használata a hivatalos kapcsolattartás során az általános igazgatási hatósági tevékenység, a vállalkozások és a tûzvédelem területén. A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának iránymutatása (1999)...47 26. Iránymutatás az államigazgatási szervek épületeinek nemzetiségi kisebbségi nyelveken történõ megjelölésérõl. A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának iránymutatása (2000) [részlet]...52 27. Az információkhoz való szabad hozzáférésrõl (a közérdekû adatok nyilvánosságáról) szóló 2000. évi 211. számú törvény [részlet]...53 28. A középiskolai felvételi eljárásról szóló 1996. évi 145. számú OM-rendeletet módosító 2001. évi 437. számú OM-rendelet [részlet]...54 29. A Szlovák Köztársaság kormányának 2001. évi 58. számú rendelete a szlovák magyar vegyes bizottság javaslatának érvényesítéséhez szükséges feltételek kialakítására a magyar tannyelvû iskolák részére pedagógusok és kulturális népmûvelõ szakemberek képzésének biztosítására magyar nyelven, megfelelõ intézményi szint kialakításával a SZK létezõ felsõoktatási intézményeinek keretén belül...54 30. Az állampolgári és emberi jogok biztosáról szóló 2001. évi 564. számú törvény [részletek]...55 31. A nyitrai Konstantin Egyetem Akadémiai szenátusának határozatai az önálló kar létesítésérõl...55 32. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 2003. évi 465. számú törvénye a komáromi Selye János Egyetem létesítésérõl, valamint a felsõoktatásról és egyéb törvények módosításáról szóló 2002. évi 131. számú törvény módosításáról...56 33. A nyitrai Konstantin EgyetemKözép-európai Tanulmányok Karának alapítólevele...57 II. EGYÉB DOKUMENTUMOK 34. A csehszlovákiai magyarok memoranduma, 1988...59 35. A harminchármak dokumentuma...65 36. A Független Magyar Kezdeményezés nyilatkozata...73 37. A Független Magyar Kezdeményezés nyilatkozata...73 38. A Független Magyar Kezdeményezés elvi nyilatkozata...74 39. A Független Magyar Kezdeményezés programnyilatkozata...75 40. A Nyilvánosság az Erõszak Ellen és a Független Magyar Kezdeményezés közös nyilatkozata a nemzetek, nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok együttélésérõl Szlovákiában...80 41. A Független Magyar Kezdeményezés mezõgazdasági programja...81 42. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom programja, 1990...84 43. Az Együttélés alapítólevele...88 44. Az Együttélés Politikai Mozgalom a Demokráciáért és az Emberi Jogokért alapszabálya...90

Tartalom 7 45. Az Együttélés 1990. évi választási programja...95 46. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének programja...98 47. A Magyar Néppárt programnyilatkozata...99 48. Állásfoglalás Cseh-Szlovákia államjogi elrendezésérõl...101 49. Merre tart Csehszlovákia? Az Együttélés Politikai Mozgalom memoranduma a csehszlovákiai nemzeti kisebbségekrõl...102 50. Az Együttélés alkotmánykiegészítõ javaslata (Tervezet)...108 51. Szabadság és felelõsség. A Magyar Polgári Párt programja...111 52. Az Együttélés az önrendelkezésrõl...140 53. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az Együttélés Politikai Mozgalom koalíciójának választási koalíciós szerzõdése a Magyar Néppárttal...142 54. A nemzeti és etnikai kisebbségek hátrányos megkülönböztetésének veszélyei a Szlovák Köztársaság Alkotmányában...147 55. Gazdag kisebbséget. A Magyar Polgári Párt nemzeti kisebbségi programja...151 56. A Magyar Koalíció nyilatkozata a helsinki elvek betartásának hiányosságairól a kisebbségeket érintõ jogalkotásban Csehszlovákiában, illetve Szlovákiában...165 57. Nyilatkozat Csehszlovákia megszûnésének körülményeirõl...167 58. Az elnyomott kisebbségbõl legyen társnemzet. Magyarok Csehszlovákiában/Szlovákiában 1918 1992. Politikai memorandum, 1993...168 59. Az Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, a Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt memoranduma a Szlovák Köztársaság felvételérõl az Európa Tanácsba...181 60. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának törvénye a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok helyzetérõl és jogairól a Szlovák Köztársaságban. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom javaslata...184 61. A Csemadok programja...197 62. Négypárti memorandum az Európa Tanácshoz...201 63. Dél-Szlovákia helyi önkormányzati képviselõinek, polgármestereinek és parlamenti képviselõinek állásfoglalása...202 64. Az Együttélés alkotmánytörvény javaslata. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának alkotmánytörvény-javaslata a Szlovák Köztársaságban élõ nemzeti és etnikai közösségek és kisebbségek jogállásáról...207 65. Közösségünk érdekeinek megfelelõ koalíciót! Az MKDM kongresszusának nyilatkozata...213 66. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom új programjának kivonata, 1994...213 67. Szerzõdés a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés és a Magyar Polgári Párt együttmûködésérõl és koalíciójáról...215 68. A Szlovák Köztársaságban élõ magyar közösség 1995-ben. A visegrádi csoporthoz tartozó államok kormányainak...223 69. A szlovákiai Magyar Koalíció állásfoglalása...228 70. Szolgálni és segíteni. A Magyar Polgári Párt programnyilatkozata...229 71. A szlovákiai magyarság mûvelõdési nagygyûlésének állásfoglalása...231 72. A realitás tisztelete. A Magyar Polgári Párt stratégiája...235 73. A Magyar Koalíció által az Európa Tanácsba küldött állásfoglalás ajánlásai az átfogó törvényi rendezésért...237 74. A hosszú távú együttmûködés alapja. A KDM, a DU, a DP, az SZSZDP, a SZZP, az MKDM, az MPP és az Együttélés pártelnökeinek közös nyilatkozata...238 75. Az SZDK és MK képviselõinek nyilatkozata a szakértõi csoportok munkájáról...239

8 Tartalom 76. Az SZDK, a DBP, az MKP és a PEP koalíciós szerzõdése...242 77. A Magyar Koalíció Pártjának alapszabálya...244 78. Az MKP 1998. évi választási programja...261 79. Az MKP 2002. évi választási programja...287 III. KRONOLÓGIA...299

A KÖTET ELÉ A Magyarok Szlovákiában (1989 2004) elsõ kötete a szlovákiai magyarság rendszerváltás óta eltelt tizenöt évét tekintette át a nemzetiségi optika elõtérbe helyezésével. A második kötet a szlovákiai magyarsággal kapcsolatos dokumentumokból közöl átfogó válogatást, s teszi közzé az adott idõszak kronológiáját. A válogatás elsõsorban az elsõ kötet elemzéseit kívánja alátámasztani, dokumentumokon keresztül érzékeltetve az adott idõszak politikai, társadalmi életének azon eseményeit, amelyek jelentõs hatással voltak a szlovákiai magyarság életének alakulására. A kötet elsõ részét azok a törvények, rendeletek és határozatok képezik, amelyek a (cseh)szlovákiai magyarság életének alkotmányos-jogi kereteit adják. (Terjedelmi okokból sok esetben csupán részleteket közlünk belõlük.) A második rész dokumentumai elsõsorban az 1989 után megindult intézményesülési folyamatról adnak képet, elsõsorban a szlovákiai magyar pártok megalakulásával és tevékenységével kapcsolatos legfontosabb dokumentumok révén. Az érdekvédelmi szervezetek közül ugyancsak terjedelmi okok miatt csupán a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének és a Csemadoknak a programját közöljük. A harmadik rész a szlovákiai magyarság elmúlt tizenöt évének kronológiáját tartalmazza. Ebben az olvasó nem csupán a bel- és külpolitika legfontosabb eseményeivel ismerkedhet meg, hanem röviden tájékozódhat a társadalmi-kulturális élet eseményeirõl is. A dokumentumokat a magyar helyesírás szabályai szerint közöljük, igyekezve megtartani e dokumentumokban szereplõ kiemeléseket. A szerkesztõk

I. TÖRVÉNYEK, RENDELETEK, HATÁROZATOK 1. A polgári eljárásról szóló módosított 1963. évi 99. számú törvény [részlet] 18. A polgári peres eljárásban a felek egyenrangúak. Joguk van arra, hogy a bíróság elõtt anyanyelvüket használják. A bíróság köteles számukra a jogérvényesítéshez szükséges azonos lehetõségeket biztosítani. 2. A büntetõeljárásról szóló többször módosított 1961. évi 141. számú törvény [részletek] (14) A büntetõeljárás során az eljáró szervek elõtt mindenki jogosult anyanyelvét használni. 2. 28. Ha vallomás vagy írásos anyag tartalmát le kell fordítani, illetve ha a vádlott nyilatkozata szerint nem beszéli a tárgyalási nyelvet, a bíróság tolmács segítségét veszi igénybe; [ ] www.gramma.sk/index.phg?lang=hu&param=nyelvespolitika/nyelvijogok 3. A Szlovák Köztársaság Kormányának 393. számú határozata (1990. augusztus 30.) A nyitrai Pedagógiai Karon a magyar tannyelvû iskolák részére folyó pedagógusképzés további fejlesztésére készített javaslathoz. A Kormány A) egyetért a nyitrai Pedagógiai Karon a magyar tannyelvû iskolák részére folyó pedagógusképzés további fejlesztésére készített javaslattal. B) megbízza 1. a gazdasági stratégia minisztert és a pénzügyminisztert

12 Törvények, rendeletek, határozatok a Szlovák Köztársaság Iskolaügyi, Ifjúsági és Sportminisztériuma költségvetésében és tervében az 1990-es évre 494 000 korona és az 1991-es évre 1 482 000 korona béralap biztosítására a nyitrai Pedagógiai Karon a magyar tannyelvû iskolák részére folyó pedagógusképzés további fejlesztésére, 2. az iskolaügyi, ifjúsági és sportminisztert, hogy készítsen jelentést 1990. szeptember 30-ig a kormány részére a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken a szlovák iskolaügy helyzetérõl, a pedagógusok képzésérõl és fejlesztésérõl. 4. A Szlovák Televízióról szóló 1991. évi 254. számú törvény [részlet] 3. (3) A Szlovák Televízió az anyanyelvû mûsorszórás révén biztosítja a Szlovák Köztársaságban élõ nemzetiségek és etnikai csoportok érdekeinek érvényesülését is. www.gramma.sk/index.phg?lang=hu&param=nyelvespolitika/nyelvijogok 5. A Szlovák Rádióról szóló 1991. évi 255. számú törvény [részlet] 5. (2) A Szlovák Rádió az anyanyelvû mûsorszórás révén biztosítja a Szlovák Köztársaságban élõ nemzetiségek és etnikai csoportok érdekeinek érvényesülését. www.gramma.sk/index.phg?lang=hu&param=nyelvespolitika/nyelvijogok 6. A vallásszabadságról, valamint az egyházak és vallási közösségek jogállásáról szóló 1991. évi 308. számú törvény [részlet] (1) A hívõknek joguk van [ ], fõként 5. e) bármilyen nyelvû vallásos irodalmat birtokolni és azt általánosan kötelezõ érvényû jogszabályban meghatározott módon terjeszteni. www.gramma.sk/index.phg?lang=hu&param=nyelvespolitika/nyelvijogok

A Szlovák Nemzeti Tanács 263. számú határozata 13 7. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 1991. évi 335. számú törvénye a bíróságokról és a bírákról [részlet] 7. (3) A bíróság elõtt mindenki használhatja anyanyelvét. Törvény szabályozza, mikor vállalja át az állam a tolmács igénybevételével járó költségeket. www.gramma.sk/index.phg?lang=hu&param=nyelvespolitika/nyelvijogok 8. A Szlovák Nemzeti Tanács 1992. évi 140. számú törvénye (1992. február 27.) a nyitrai Pedagógiai Kar és a nyitrai Mezõgazdasági Fõiskola összevonásáról, a Nyitrai Egyetem megalapításáról, annak nevérõl és székhelyérõl A Szlovák Nemzeti Tanács az alábbi törvényt alkotta: 1. (1) A nyitrai Pedagógiai Kart és a nyitrai Mezõgazdasági Fõiskolát összevonja. (2) A fõiskolák elsõ pont szerinti összevonásával Nyitrai Egyetem néven felsõoktatási intézményt hoz létre. (3) A Nyitrai Egyetem székhelye Nyitra. 9. A Szlovák Nemzeti Tanács 263. számú határozata (1992. február 27.) A Szlovák Nemzeti Tanácsnak a nyitrai székhelyû Nyitrai Egyetem megalapítására hozott törvényéhez. A Szlovák Nemzeti Tanács A) javasolja a Nyitrai Egyetem Akadémiai Szenátusának, hogy Nyitrán az egyetemen belül hozza létre a Nemzetiségi és Etnikai Kultúrák Karát, amely biztosítaná pedagógusok, kulturális és népmûvelõ szakemberek képzését a nemzetiségek és etnikai csoportok részére. B) megbízza a Szlovák Köztársaság iskolaügyi, ifjúsági és sportminiszterét, hogy kezdeményezõen lépjen fel. a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke František Mikloško s. k.

14 Törvények, rendeletek, határozatok 10. 1992. évi 460. számú törvény A Szlovák Köztársaság Alkotmánya [részletek] Elsõ fejezet Elsõ rész Általános rendelkezések 6. (1) A Szlovák Köztársaság területén a szlovák nyelv az államnyelv. (2) Az államnyelvtõl eltérõ más nyelveknek a hivatalos érintkezésben való használatát törvény szabályozza. Második fejezet Alapvetõ jogok és szabadságjogok Elsõ rész Általános rendelkezések 12. (1) Minden ember szabad, egyenlõ méltósága és joga van. Az alapvetõ jogok és szabadságjogok megvonhatatlanok, elidegeníthetetlenek, elévülhetetlenek és megszüntethetetlenek. (2) Az Alkotmány szavatolja a Szlovák Köztársaság területén tartózkodó minden személy számára az alapvetõ jogokat és szabadságjogokat nem, faj, bõrszín, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzetiséghez vagy etnikai csoporthoz való tartozás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. A fenti indokok alapján senki sem károsítható meg, nem részesíthetõ elõnyben, illetve senkit sem érhet hátrányos megkülönböztetés. (3) Mindenki szabadon dönthet nemzetiségi hovatartozásáról. Tilos e döntés bárminemû befolyásolása és az elnemzetietlenítést célzó nyomásgyakorlás minden formája. (4) Alapvetõ jogai gyakorlása miatt senkinek sem sérülhetnek a jogai. Harmadik rész Politikai jogok 26. cikk (5) A közhatalmi szervek kötelesek tevékenységükrõl megfelelõ módon államnyelven tájékoztatást nyújtani. A feltételeket és a végrehajtás módját törvény szabályozza. Negyedik rész A nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok jogai

A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája 15 33. A nemzetiségi kisebbséghez vagy etnikai csoporthoz való tartozásból senkinek semmi hátránya nem származhat. 34. (1) A Szlovák Köztársaságban nemzetiségi kisebbséget vagy etnikai csoportot alkotó állampolgárok számára az alkotmány szavatolja a sokoldalú fejlõdést, elsõsorban azt a jogot, hogy a kisebbség vagy a csoport más tagjaival együtt fejlesszék saját kultúrájukat, továbbá az anyanyelvû információszerzéshez és tájékoztatáshoz való jogot, a nemzetiségi egyesületekben való egyesülési jogot, a közmûvelõdési és kulturális intézmények alapításának és fenntartásának jogát. A részleteket törvény szabályozza. (2) A nemzetiségi kisebbségekhez vagy etnikai csoportokhoz tartozó személyeknek törvényben szabályozott módon az államnyelv elsajátításának jogán kívül az alkotmány szavatolja: a) az anyanyelvû mûvelõdés jogát, b) anyanyelvüknek a hivatalos érintkezésben való használatának a jogát, c) azt a jogot, hogy a nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok ügyeinek intézésében részt vegyenek. (3) A nemzetiségi kisebbségekhez vagy etnikai csoportokhoz tartozó állampolgárok jelen alkotmányban szavatolt jogainak gyakorlása nem vezethet Szlovákia szuverenitásának és területi integritásának veszélyeztetéséhez, sem pedig a lakosság többi részének diszkriminálásához. Hetedik rész A bírósági és egyéb jogi védelemhez való jog 47. cikk (2) A bíróságok, egyéb állami vagy közigazgatási szervek elõtt folyó eljárásban annak megindításától kezdve törvényben megszabott feltételek mellett mindenkinek joga van a jogsegélyhez. (4) Tolmács igénybevételéhez van joga annak a személynek, aki állítása szerint nem beszéli azt a nyelvet, amelyen a (2) bekezdés szerinti eljárás folyik. www.gramma.sk/index.phg?lang=hu&param=nyelvespolitika/nyelvijogok 11. A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája 1 (Fordította Szabómihály Gizella) A ratifikációs okmány letétbe helyezésekor a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma az alábbi nyilatkozatot tette (588/2001): A Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma közli, hogy 1992. november 5-én Strasbourgban az Európa Tanács tagállamai számára aláírásra megnyitották A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartáját.

16 Törvények, rendeletek, határozatok A Szlovák Köztársaság nevében a Charta aláírására 2001. február 20-án Strasbourgban került sor. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 2001. június 19-i 1497. számú határozatával jóváhagyta a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartáját. A Szlovák Köztársaság elnöke 2001. július 20-án aláírta a Chartát, a megerõsítõ okirat letétbe helyezése az Európa Tanács Fõtitkáránál 2001. szeptember 5-én megtörtént. A 19. cikk 1) bek. értelmében a Charta 1998. március 1-jén lépett hatályba, a 19. cikk 2) bek. értelmében a Szlovák Köztársaság számára a hatálybalépés idõpontja 2002. január 1. A ratifikációs okmány letétbe helyezésekor a Szlovák Köztársaság az alábbi nyilatkozatot tette: A Szlovák Köztársaság nyilatkozza, hogy az elfogadott Chartát a Szlovák Köztársaság Alkotmányával és az állampolgároknak származástól, fajtól, vallási hovatartozástól vagy nemzetiségtõl függetlenül a törvény elõtti egyenlõségét garantáló nemzetközi egyezményekkel összhangban fogja alkalmazni azzal a céllal, hogy az államnyelv használatát nem sértve támogassa az európai nyelvi örökséget. A Charta 1. cikk b) pontja értelmében a Szlovák Köztársaság nyilatkozza, hogy a regionális vagy kisebbségi nyelv használatának területe fogalom a 221/1999. számú (1999.VIII.25.) kormányrendeletben megállapított településekre vonatkozik, vagyis azokra, melyekben az egy adott nemzetiségi kisebbséghez tartozó állampolgárok a lakosságnak legalább 20%-át alkotják; ez a 10. cikkben foglaltak érvényesítésére is érvényes. A Charta 3. cikk (1) bek. szerinti regionális vagy kisebbségi nyelvek Szlovákiában a következõk: bolgár, cseh, horvát, magyar, német, lengyel, roma, ruszin, ukrán; A 2. cikk (2) bek. értelmében a Charta egyes rendelkezéseinek érvényesítésére az alábbiak szerint kerül sor: a bolgár, cseh, horvát, német, lengyel és roma nyelv esetében: 8. cikk (1) bek. a/iii, b/iii, c/iii, d/iii, e/ii, f/ii, g), h), i) pontok; 9. cikk (1) bek. a/ii és a/iii, b/ii és b/iii, c/ii és c/iii, d) pontok; 10. cikk (1) bek. a/iii és a/iv pontok, (2) bek. b), c), d), f), g) pontok, (3) bek. c) pont, (4) bek. a), c) pontok, (5) bek.; 11. cikk (1) bek. a/iii, b/ii, c/ii, d), e/i, f/ii pontok, (2) és (3) bek.; 12. cikk (1) bek. a), b), c), d), e), f), g) pontok, (2) és (3) bek.; 13. cikk (1) bek. a), b), c) pontok, (2) bek. c) pont; 14. cikk a); 14. cikk b) pont csak a cseh, német és lengyel nyelv esetében; a ruszin és ukrán nyelv esetében: 8. cikk (1) bek. a/ii, b/ii, c/ii, d/ii, e/ii, f/ii, h), h), i) pontok; 9. cikk (1) bek. a/ii és a/iii, b/ii és b/iii, c/ii és c/iii, d) pontok, (3) bek.; 10. cikk (1) bek. a/iii és a/iv pontok, (2) bek. b), c), d), f), g) pontok, (3) bek. c) pont, (4) bek. a), c) pont, (5) bek.; 11. cikk (1) bek. a/iii, b/ii, c/ii, d), e/i, f/ii pontok, (2) és (3) bek.; 12. cikk (1) bek a), b), c), d), e), f), g) pontok, (2) és (3) bek; 13. cikk (1) bek. a), b), c) pont, (2) bek. c) pont; 14. cikk a) pont; 14. cikk b) pont csak az ukrán nyelv esetében;

A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája 17 a magyar nyelv esetében: 8. cikk (1) bek. a/i, b/i, c/i, d/i, e/i, f/i, g), h), i) pont; 9. cikk (1) bek. a/ii és a/iii, b/ii és b/iii, c/ii és c/iii, d) pont, (2) bek. a) pont, (3) bek.; 10. cikk (1) bek. a/ii pont, (2) bek. a), b), c), d), f), g) pont; (3) bek. b), c) pont, (4) bek. a), c) pont, (5) bek.; 11. cikk (1) bek. a/iii, b/ii, c/ii, d), e/i, f/i pont, (2) és (3) bek.; 12. cikk (1) bek. a), b), c), d), e), f), g) pont, (2) és (3) bek.; 13. cikk (1) bek. a), b), c) pont, (2) bek. c) pont; 14. cikk a), b) pont. 4. A Szlovák Köztársaság nyilatkozza, hogy a 8. cikk (1) bek. e/i pontja a pedagógusok, teológusok, kulturális dolgozók és népmûvelõk képzésére vonatkozik az államnyelven való oktatás sérelme nélkül, s hogy a Szlovák Köztársaság felsõoktatási jogszabályainak tiszteletben tartása mellett az oktatott tárgyak többségének ideértve az oktatott szak szempontjából meghatározóknak az oktatását kisebbségi nyelven biztosítja. 5. A Szlovák Köztársaság nyilatkozza, hogy a 10. cikk (1) bek. a/ii pontjának, a 10. cikk (2) bek. a) pontjának és a 10. cikk (3) bek. b) pontjának értelmezése a Szlovák Köztársaság Alkotmánya értelmében és a Szlovák Köztársaság jogrendjével összhangban az államnyelv használatának sérelme nélkül történik. 6. A Szlovák Köztársaság nyilatkozza, hogy a 12. cikk (1) bek. e) pontja, valamint a 13. cikk (2) bek. c) pontja akkor alkalmazhatóak, ha következményei nem állnak ellentétben a szlovákiai jogrendnek azon egyéb rendelkezéseivel, melyek a Szlovák Köztársaság állampolgárainak a Szlovák Köztársaság területén érvényes munkajogi viszonyaiban tiltják a diszkriminációt. Preambulum (Fordította Szabómihály Gizella) Az Európa Tanácsnak a jelen Chartát aláíró tagállamai, figyelembe véve, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti mind szorosabb egység létrehozása, különösen a közös örökségüket alkotó eszmények és elvek védelme és elõsegítése végett, figyelembe véve, hogy Európa történelmi regionális vagy kisebbségi nyelveinek amelyek közül néhányat az esetleges eltûnés veszélye fenyeget védelme hozzájárul Európa kulturális gazdagságának és hagyományainak megóvásához és fejlesztéséhez, figyelembe véve, hogy valamely regionális vagy kisebbségi nyelv magánéleti és közéleti gyakorlásának joga az Egyesült Nemzeteknek a Polgári és Politikai Jogokról szóló Nemzetközi Egyezségokmányában foglalt elveknek megfelelõen és az Európa Tanácsnak az Emberi Jogok és Alapvetõ Szabadságjogok Védelmérõl szóló Egyezménye szellemében elidegeníthetetlen jog, tekintettel az EBEÉ keretei között végzett munkára, különösen az 1975. évi Helsinki Záróokmányra és az 1990. évi Koppenhágai Találkozó dokumentumára, hangsúlyozva a kulturális kölcsönhatás és a többnyelvûség értékét, és tekintettel arra, hogy a regionális vagy kisebbségi nyelvek védelme és támogatása nem történhet a hivatalos nyelvek és azok megtanulása szükségességének a hátrányára, tudatában annak, hogy Európa különbözõ országaiban és régióiban a regionális vagy kisebbségi nyelvek védelme és fejlesztése fontos hozzájárulás egy olyan Európa felépítéséhez, amely a nemzeti szuverenitás és a területi integritás keretei között a demokrácia és a kulturális sokrétûség elvein alapul,

18 Törvények, rendeletek, határozatok figyelembe véve az európai országok különbözõ régióiban létezõ sajátos feltételeket és történelmi hagyományokat, az alábbiakban állapodtak meg: 1. cikk Meghatározások I. rész Általános rendelkezések A jelen Charta vonatkozásában: a) regionális vagy kisebbségi nyelvek kifejezés alatt azon nyelvek értendõk i. amelyeket valamely állam adott területén az állam olyan polgárai hagyományosan használnak, akik az állam fennmaradó népességénél számszerûen kisebb csoportot alkotnak, és ii. amelyek különböznek ezen állam hivatalos nyelvétõl/nyelveitõl, azonban ez nem foglalja magába sem az állam hivatalos nyelvének/nyelveinek dialektusait, sem a bevándorlók nyelveit; b) a regionális vagy kisebbségi nyelv használatának területén az a földrajzi körzet értendõ, ahol ez a nyelv olyan számú személy kifejezési eszköze, amely indokolja a jelen Charta által elõírt különbözõ védelmi és ösztönzõ intézkedések meghozatalát; c) a területhez nem köthetõ nyelveken az állam polgárai által beszélt olyan nyelvek értendõk, amelyek különböznek az állam lakosságának többi része által beszélt nyelvtõl vagy nyelvektõl, de amelyeket, bár az állam területén hagyományosan beszélik, nem lehet egy külön földrajzi körzethez kapcsolni. 2. cikk Kötelezettségvállalások 1. Mindegyik Fél vállalja, hogy a II. rész rendelkezéseit valamennyi, a területén használt és az 1. cikk definícióinak megfelelõ regionális vagy kisebbségi nyelvre alkalmazza. 2. Minden Fél a 3. cikknek megfelelõen a megerõsítés, elfogadás vagy jóváhagyás idõpontjában megjelölt minden nyelv kapcsán vállalja, hogy a jelen Charta III. részének rendelkezései közül legkevesebb harmincöt bekezdést vagy pontot alkalmaz, éspedig legalább hármat-hármat a 8. és 12. cikkbõl és egyet-egyet a 9., 10., 11. és 13. cikkbõl. 3. cikk Gyakorlati intézkedések 1. Minden Szerzõdõ Állam megerõsítõ, elfogadó vagy jóváhagyó okiratában megjelöl minden olyan regionális vagy kisebbségi nyelvet, illetve területe egészén vagy annak részén kevésbé elterjedt hivatalos nyelvet, amelyekre a 2. cikk 2. bekezdésének megfelelõen kiválasztott bekezdéseket alkalmazzák. 2. Minden Fél, bármely késõbbi idõpontban értesítheti a Fõtitkárt, hogy a Charta bármely más, a megerõsítõ, elfogadó vagy jóváhagyó okiratában meg nem jelölt bekezdéseinek rendelkezéseibõl fakadó kötelezettségeket elvállalja, továbbá, hogy a jelen Cikk 1. bekezdését más regionális vagy kisebbségi nyelvekre, illetve más, területének egészén vagy annak részén kevésbé elterjedt hivatalos nyelvekre is alkalmazza. 3. Az elõzõ bekezdés szerinti kötelezettségvállalások a megerõsítés, elfogadás vagy jóváhagyás elválaszthatatlan részét képezik, és közlésük idõpontjától ugyanolyan joghatást váltanak ki.

A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája 19 4. cikk A fennálló védelmi rendszerek 1. A jelen Charta egyetlen rendelkezése sem értelmezhetõ úgy, mint amely korlátozza vagy lerontja az Emberi Jogok Európai Egyezménye által biztosított jogokat. 2. A jelen Charta rendelkezései nem érintik azoknak a valamely Fél területén létezõ, illetve megfelelõ kétoldalú vagy sokoldalú nemzetközi megállapodások által elõírt rendelkezéseknek az érvényét, amelyek a regionális vagy kisebbségi nyelvek helyzetét vagy a kisebbségekhez tartozó személyek jogi státusát kedvezõbben szabályozzák. 5. cikk Fennálló kötelezettségek A jelen Chartában semmi sem lehet oly módon értelmezhetõ, mintha az feljogosítana bármely olyan tevékenység kezdeményezésére vagy lépés megtételére, amely sérti az Egyesült Nemzetek Alapokmányának céljait vagy egyéb nemzetközi jogi kötelezettségeket ideértve az államok szuverenitásának és területi integritásának elvét. 6. cikk Tájékoztatás A Felek gondoskodnak arról, hogy az érintett hatóságok, szervezetek és személyek a jelen Charta által létesített jogokról és kötelezettségekrõl tájékoztatást kapjanak. 7. cikk Célok és elvek II. rész A 2. cikk 1. bekezdésének megfelelõen követett célok és elvek 1. A Felek a regionális vagy kisebbségi nyelvek vonatkozásában azokon a területeken, ahol ezeket a nyelveket használják, mindegyik nyelv helyzetének megfelelõen politikájukat, jogalkotásukat és gyakorlatukat az alábbi célokra és elvekre alapítják: a) a regionális vagy kisebbségi nyelveknek mint a kulturális gazdagság kifejezésének az elismerése; b) minden egyes regionális vagy kisebbségi nyelv földrajzi körzetének tiszteletben tartása annak érdekében, hogy a fennálló vagy késõbb létesítendõ közigazgatási felosztás ne képezze e regionális vagy kisebbségi nyelv támogatásának akadályát; c) a regionális vagy kisebbségi nyelvek megóvása érdekében, azok fejlesztését szolgáló, határozott támogató lépések szükségessége; d) a regionális vagy kisebbségi nyelveknek a magánéletben és közéletben, szóban és írásban való használatának megkönnyítése és/vagy bátorítása; e) a jelen Charta által szabályozott területeken, valamely regionális vagy kisebbségi nyelvet használó csoportok és ugyanannak az államnak azonos vagy hasonló nyelvet használó egyéb csoportjai közötti kapcsolatok megõrzése és fejlesztése, valamint az államnak eltérõ nyelveket használó egyéb csoportjaival kulturális kapcsolatok létesítése; f) a regionális vagy kisebbségi nyelvek oktatása és tanulása megfelelõ formáinak és eszközeinek biztosítása minden megfelelõ szinten; g) olyan eszközök biztosítása, melyek lehetõvé teszik valamely regionális vagy kisebbségi nyelvet használó körzetben lakók, de e nyelvet nem beszélõk számára, hogy amennyiben kívánják, elsajátíthassák e nyelvet;

20 Törvények, rendeletek, határozatok h) a regionális vagy kisebbségi nyelveknek egyetemeken vagy ezzel egyenértékû intézményekben történõ tanulásának és kutatásának támogatása; i) a jelen Charta által szabályozott területeken a nemzetközi cserék megfelelõ formáinak támogatása két vagy több államban azonos vagy hasonló formában használt regionális vagy kisebbségi nyelvek vonatkozásában. 2. A Felek vállalják, hogy ha azt még nem tették volna meg, megszüntetnek minden indokolatlan megkülönböztetést, kizárást, megszorítást vagy elõnyben részesítést, amely valamely regionális vagy kisebbségi nyelv használatát érinti, és célja az, hogy e nyelv megõrzésétõl vagy fejlesztésétõl elbátortalanítson, vagy azt veszélyeztesse. A regionális vagy kisebbségi nyelvek érdekét szolgáló különleges intézkedések meghozatala, melyek célja, hogy az ezeket a nyelveket használó és a lakosság többi része közötti egyenlõség kiteljesedjen, vagy hogy különleges helyzetüket figyelembe vegyék, nem minõsül az elterjedtebb nyelveket használókkal szemben hátrányos megkülönböztetésnek. 3. A Felek vállalják, hogy a megfelelõ eszközökkel elõsegítik az ország összes nyelvi csoportjai közötti kölcsönös megértést, különösen azt, hogy a regionális vagy kisebbségi nyelvek iránti tisztelet, megértés és tolerancia elvét az országban folyó oktatás és képzés céljai közé foglalják, és a tömegtájékoztatási eszközöket ugyanezen célok követésére bátorítják. 4. A Felek vállalják, hogy a regionális vagy kisebbségi nyelveket illetõ politikájuk kialakítása során figyelembe veszik az ezeket a nyelveket használó csoportok által jelzett szükségleteket és kívánságokat. A Feleket arra bátorítják, ha szükséges, hozzanak létre olyan szerveket, amelyek a regionális vagy kisebbségi nyelveket érintõ minden kérdésben tanácsokat adhatnak a hatóságoknak. 5. A Felek vállalják, hogy mutatis mutandis alkalmazzák a fenti 1 4. bekezdéseket a területhez nem köthetõ nyelvekre. E nyelvek esetében azonban a jelen Charta hatályosulását szolgáló intézkedések természetét és terjedelmét rugalmasan kell meghatározni, figyelembe véve a kérdéses nyelvet használó csoportok szükségleteit és kívánságait, tiszteletben tartva hagyományaikat és jellemzõiket. 8. cikk Oktatásügy III. rész A regionális vagy kisebbségi nyelveknek a közéletben való használatát elõsegítõ intézkedések a 2. cikk 2. bekezdése értelmében vállalt kötelezettségekkel összhangban 1. Az oktatásügyet illetõen a Felek azokon a területeken, ahol ezeket a nyelveket használják, e nyelvek mindegyike helyzetének megfelelõen, és anélkül, hogy az állam hivatalos nyelvének/nyelveinek oktatása hátrányt szenvedne, vállalják, hogy a) i. elérhetõvé teszik az iskolaelõkészítõ oktatást az érintett regionális vagy kisebbségi nyelveken, vagy [magyar] ii. elérhetõvé teszik az iskolaelõkészítõ oktatás lényegi részét az érintett regionális vagy kisebbségi nyelveken, vagy [ruszin, ukrán] iii. a fenti i. és ii. szerinti intézkedések valamelyikét legalább azokra a tanulókra alkalmazzák, akiknek családja ezt kívánja, és létszáma elegendõnek minõsül, vagy [bolgár, cseh, horvát, német, lengyel, roma] iv. amennyiben a közhivataloknak nincs közvetlen hatáskörük az iskolaelõkészítõ oktatás tekintetében, elõsegítik és/vagy bátorítják a fenti i. és iii. szerinti intézkedések alkalmazását;

A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája 21 b) i. elérhetõvé teszik az általános iskolai oktatást az érintett regionális vagy kisebbségi nyelveken, vagy [magyar] ii. elérhetõvé teszik az általános iskola lényegi részét az érintett regionális vagy kisebbségi nyelveken, vagy [ruszin, ukrán] iii. biztosítják, hogy az érintett regionális vagy kisebbségi nyelvek oktatása az általános iskolai tanrend integráns részét képezze, vagy [bolgár, cseh, horvát, német, lengyel, roma] iv. a fenti i iii. szerinti intézkedések valamelyikét legalább azokra a tanulókra alkalmazzák, akiknek családja ezt kívánja, és létszáma elegendõnek minõsül; c) i. elérhetõvé teszik a középiskolai oktatást az érintett regionális vagy kisebbségi nyelveken, vagy [magyar] ii. elérhetõvé teszik a középiskola lényegi részét az érintett regionális vagy kisebbségi nyelveken, vagy [ruszin, ukrán] iii. biztosítják, hogy az érintett regionális vagy kisebbségi nyelvek oktatása a középiskolai tanrend integráns részét képezze, vagy [bolgár, cseh, horvát, német, lengyel, roma] iv. a fenti i iii. szerinti intézkedések valamelyikét legalább azokra a tanulókra alkalmazzák, akik kívánják, vagy adott esetben, akiknek családja kívánja, és létszáma elegendõnek minõsül; d) i. elérhetõvé teszik a szakközépiskolai és szakmunkásképzést az érintett regionális vagy kisebbségi nyelveken, vagy [magyar] ii. elérhetõvé teszik a szakközépiskolai és szakmunkásképzés lényegi részét az érintett regionális vagy kisebbségi nyelveken, vagy [ruszin, ukrán] iii. biztosítják, hogy az érintett regionális vagy kisebbségi nyelvek oktatása a szakközépiskolai és szakmunkásképzési tanrend integráns részét képezze, vagy [bolgár, cseh, horvát, német, lengyel, roma] iv. a fenti i iii. szerinti intézkedések valamelyikét legalább azokra a tanulókra alkalmazzák, akik kívánják, vagy adott esetben, akiknek családja kívánja, és létszáma elegendõnek minõsül; e) i. elérhetõvé teszik az egyetemi és más felsõoktatási képzést az érintett regionális vagy kisebbségi nyelveken, vagy [magyar] ii. megteremtik a feltételeket, hogy e nyelveket mint egyetemi vagy felsõoktatási tárgyat tanulhassák, vagy [ruszin, ukrán, bolgár, cseh, horvát, német, lengyel, roma] iii. amennyiben az állam szerepe a felsõoktatási intézményekkel fenntartott kapcsolatrendszerben nem teszi lehetõvé az i. és ii. bekezdések alkalmazását, úgy bátorítják és/vagy engedélyezik a regionális vagy kisebbségi nyelveken folyó egyetemi oktatást, vagy egyéb felsõoktatási intézményben történõ tanulást, vagy megteremtik a feltételeket, hogy e nyelveket mint egyetemi vagy felsõoktatási tárgyat tanulhassák; f) i. intézkednek, hogy a felnõttoktatásnak és továbbképzésnek legyenek olyan tanfolyamai, melyek elsõsorban vagy teljesen a regionális vagy kisebbségi nyelveken valósulnak meg, vagy [magyar] ii. e nyelveket a felnõttoktatás és a továbbképzés tárgyaiként javasolják, vagy [ruszin, ukrán, bolgár, cseh, horvát, német, lengyel, roma] iii. amennyiben a közhatóságoknak nincs közvetlen hatáskörük a felnõttoktatásban, úgy elõnyben részesítik és/vagy bátorítják e nyelvek használatát a felnõttoktatásban és továbbképzésben; g) intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy biztosítsák annak a történelemnek és kultúrának az oktatását, amelyet a regionális vagy kisebbségi nyelvek hordoznak; [magyar, ruszin, ukrán, bolgár, cseh, horvát, német, lengyel, roma]

22 Törvények, rendeletek, határozatok h) biztosítják az oktatók részére a Fél által az a g. bekezdések közül elfogadottak megvalósításához szükséges alap- és továbbképzést; [magyar, ruszin, ukrán, bolgár, cseh, horvát, német, lengyel, roma] i) létrehoznak felügyelõ szerve(ke)t a regionális vagy kisebbségi nyelvek oktatásának megteremtésében és fejlesztésében tett intézkedések és elért elõrehaladás figyelemmel kísérése és a kérdésekrõl nyilvánosságra hozandó idõszaki jelentések elkészítése céljából. [magyar, ruszin, ukrán, bolgár, cseh, horvát, német, lengyel, roma] 2. Az oktatásügy vonatkozásában azokban a körzetekben, amelyek nem minõsülnek a regionális vagy kisebbségi nyelvek által hagyományosan használt körzetnek, ha azt a regionális vagy kisebbségi nyelvet használók száma indokolja, a Felek vállalják, hogy engedélyezik, bátorítják vagy létrehozzák a regionális vagy kisebbségi nyelven történõ oktatást vagy az ilyen nyelvek oktatását valamennyi megfelelõ oktatási szinten. 9. cikk Igazságszolgáltatás 1. Az olyan igazságszolgáltatási kerületekben, ahol a regionális vagy kisebbségi nyelvet használó személyek száma az alábbi intézkedések megtételét indokolja, a Felek e nyelvek mindegyike helyzetének megfelelõen, és azzal a feltétellel, hogy a jelen bekezdés által nyújtott lehetõségek kihasználását nem minõsíti a bíró az igazságszolgáltatás rendes ügymenetét akadályozónak, vállalják, hogy a) büntetõeljárásokban: i. biztosítják, hogy az igazságszolgáltatási hatóságok az egyik fél kérelmére az eljárást a regionális vagy kisebbségi nyelveken folytassák, és/vagy ii. garantálják a vádlott jogát, hogy saját regionális vagy kisebbségi nyelvét használja, és/vagy [magyar, ruszin, ukrán, bolgár, cseh, horvát, német, lengyel, roma] iii. biztosítják, hogy az indítványok, az írásos és szóbeli bizonyítékok ne minõsülhessenek pusztán azon az alapon elfogadhatatlanoknak, hogy regionális vagy kisebbségi nyelven készültek, és/vagy [magyar, ruszin, ukrán, bolgár, cseh, horvát, német, lengyel, roma] iv. az igazságszolgáltatási eljáráshoz kapcsolódó okmányokat kérelemre a regionális vagy kisebbségi nyelveken is kiállítják, ha szükséges, tolmácsok és fordítások igénybevételével úgy, hogy az ne jelentsen az érdekelteknek külön költséget; b) polgári eljárásokban: i. biztosítják, hogy az igazságszolgáltatási hatóságok az egyik fél kérésére az eljárást a regionális vagy kisebbségi nyelveken folytassák, és/vagy ii. megengedik, hogy amennyiben egy peres félnek személyesen kell megjelennie a bíróság elõtt, úgy ott saját regionális vagy kisebbségi nyelvét használja anélkül, hogy az számára külön költséget jelentsen, és/vagy [magyar, ruszin, ukrán, bolgár, cseh, horvát, német, lengyel, roma] iii. megengedik a regionális vagy kisebbségi nyelven készült dokumentumok és bizonyítékok benyújtását, ha szükséges tolmácsok és fordítások segítségével; [magyar, ruszin, ukrán, bolgár, cseh, horvát, német, lengyel, roma] c) a közigazgatási ügyekben illetékes igazságszolgáltatási szervek elõtti eljárásokban: i. biztosítják, hogy az igazságszolgáltatási szervek az egyik fél kérésére az eljárást a regionális vagy kisebbségi nyelveken folytassák, és/vagy ii. megengedik, hogy amennyiben egy peres félnek személyesen kell megjelennie az igazságszolgáltatási szerv elõtt, úgy ott saját regionális vagy kisebbségi nyelvét használja anélkül, hogy az számára külön költséget jelentene, és/vagy [magyar, ruszin, ukrán, bolgár, cseh, horvát, német, lengyel, roma]

A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája 23 iii. megengedik regionális vagy kisebbségi nyelveken készült dokumentumok és bizonyítékok benyújtását, ha szükséges, tolmácsok és fordítások segítségével; [magyar, ruszin, ukrán, bolgár, cseh, horvát, német, lengyel, roma] d) intézkednek, hogy a fenti b. és c. bekezdések i. és iii. pontjainak végrehajtása, valamint a tolmácsok és fordítások esetleges alkalmazása az érdekeltek számára ne jelentsen többletköltséget. [magyar, ruszin, ukrán, bolgár, cseh, horvát, német, lengyel, roma] 2. A Felek vállalják, hogy a) nem minõsítik érvénytelennek az államban készült jogi okmányokat pusztán azon az alapon, hogy egy regionális vagy kisebbségi nyelven íródtak; vagy [magyar] b) nem minõsítik a Felek között érvénytelennek az országban készült jogi okmányokat pusztán azon az alapon, hogy egy regionális vagy kisebbségi nyelven készültek, és biztosítják, hogy azok az érdekelt, de e nyelvet nem besszélõ harmadik Féllel szemben is felhívhatók legyenek, azzal a feltétellel, hogy az okmány tartalmát az azt felhívni kívánó(k) velük megismerteti(k); vagy c) nem minõsítik a Felek között érvénytelennek az országban készült jogi okmányokat pusztán azon az alapon, hogy egy regionális vagy kisebbségi nyelven készültek. 3. A Felek vállalják, hogy kisebbségi vagy regionális nyelveken hozzáférhetõvé teszik a legfontosabb állami törvényszövegeket, valamint azokat, amelyek különösen érintik e nyelvek használóit, feltéve, hogy e szövegek másként nem hozzáférhetõk. [magyar, ruszin, ukrán] 10. cikk Közigazgatási hatóságok és közszolgálati szervek 1. Az állam azon közigazgatási kerületein, ahol a regionális vagy kisebbségi nyelvet használó személyek száma az alábbi intézkedéseket indokolja, a Felek a nyelvek mindegyike helyzetének megfelelõen, abban a mértékben, ahogy az ésszerûen lehetséges, vállalják, hogy a) i. gondoskodnak arról, hogy a közigazgatási hatóságok a regionális vagy kisebbségi nyelveket használják, vagy ii. gondoskodnak arról, hogy a közösséggel kapcsolatban álló tisztviselõik a regionális vagy kisebbségi nyelveket használják azokkal a személyekkel fennálló kapcsolataikban, akik hozzájuk ezeken a nyelveken fordulnak, vagy [magyar] iii. gondoskodnak arról, hogy a regionális vagy kisebbségi nyelveket használók szóbeli és írásbeli kérelmeket ezeken a nyelveken nyújthassanak be, és választ is ezeken a nyelveken kapjanak, vagy [ruszin, ukrán, bolgár, cseh, horvát, német, lengyel, roma] iv. gondoskodnak arról, hogy a regionális vagy kisebbségi nyelveket használók írásbeli és szóbeli kérelmeket ezeken a nyelveken nyújthassanak be, vagy [ruszin, ukrán, bolgár, cseh, horvát, német, lengyel, roma] v. gondoskodnak arról, hogy a regionális vagy kisebbségi nyelveket használók jogérvényesen nyújthassanak be ilyen nyelvû dokumentumot; b) széles körben használt közigazgatási szövegeket és formanyomtatványokat a lakosság számára, regionális vagy kisebbségi nyelveken, illetve kétnyelvû változatokban tesznek közzé; c) megengedik, hogy a közigazgatási hatóságok dokumentumokat regionális vagy kisebbségi nyelven készítsenek. 2. Azon helyi és regionális hatóságokat illetõen, melyek területén a regionális vagy kisebbségi nyelveket használók száma az alábbi intézkedéseket indokolja, a Felek vállalják, hogy megengedik és/vagy bátorítják: a) a regionális vagy kisebbségi nyelvek használatát a regionális vagy helyi közigazgatásban; [magyar]

24 Törvények, rendeletek, határozatok b) a regionális vagy kisebbségi nyelveket használóknak azt a lehetõséget, hogy szóbeli vagy írásbeli kérelmeket ezeken a nyelveken nyújthassanak be; [magyar, ruszin, ukrán, bolgár, cseh, horvát, német, lengyel, roma] c) a regionális testületek hivatalos dokumentumaikat a regionális vagy kisebbségi nyelveken is közzétegyék; [magyar, ruszin, ukrán, bolgár, cseh, horvát, német, lengyel, roma] d) a helyi testületek dokumentumaikat a regionális vagy kisebbségi nyelveken is közzétegyék; [magyar, ruszin, ukrán, bolgár, cseh, horvát, német, lengyel, roma] e) hogy a regionális testületek közgyûlési vitáiban a regionális vagy kisebbségi nyelveket használják, ami azonban nem zárja ki az állam hivatalos nyelvének/nyelveinek használatát; f) hogy a helyi testületek közgyûlési vitáiban a regionális vagy kisebbségi nyelveket használják, ami azonban nem zárja ki az állam hivatalos nyelvének/nyelveinek használatát; [magyar, ruszin, ukrán, bolgár, cseh, horvát, német, lengyel, roma] g) a helyneveknél a regionális vagy kisebbségi nyelveken hagyományos és helyes formák használatát vagy elfogadását, ha szükséges a hivatalos nyelv(ek) szerinti elnevezésekkel együttesen használva. [magyar, ruszin, ukrán, bolgár, cseh, horvát, német, lengyel, roma] 3. A közigazgatási hatóságok vagy az õ nevükben tevékenykedõ más személyek által mûködtetett közszolgálati szerveket illetõen a Szerzõdõ Felek a regionális vagy kisebbségi nyelvek használatának területein e nyelvek mindegyike helyzetének megfelelõen, abban a mértékben, ahogyan az ésszerûen lehetséges, vállalják, hogy a) gondoskodnak arról, hogy használják a regionális vagy kisebbségi nyelveket a szolgáltatások nyújtásakor; vagy b) megengedik a regionális vagy kisebbségi nyelveket használóknak, hogy kérelmet ezeken a nyelveken terjesszenek elõ, és úgy is kapjanak rá választ; vagy [magyar] c) megengedik a regionális vagy kisebbségi nyelveket használóknak, hogy kérelmet ezeken a nyelveken terjesszenek elõ. [magyar, ruszin, ukrán, bolgár, cseh, horvát, német, lengyel, roma] 4. Az 1., a 2. és a 3. bekezdések közül általuk elfogadott rendelkezések végrehajtására tekintettel a Felek vállalják, hogy az alábbi intézkedések közül egyet vagy többet meghoznak: a) az esetleges szükséges fordítás vagy tolmácsolás; [magyar, ruszin, ukrán, bolgár, cseh, horvát, német, lengyel, roma] b) elegendõ számú köztisztviselõ és más közalkalmazott foglalkoztatása, és ha szükséges, képzése; c) azoknak az igényeknek a lehetséges mértékû kielégítése, melyek arra irányulnak, hogy a regionális vagy kisebbségi nyelvek használatának területein a regionális vagy kisebbségi nyelvet ismerõ köztisztviselõket nevezzenek ki. [magyar, ruszin, ukrán, bolgár, cseh, horvát, német, lengyel, roma] 5. A Felek vállalják, hogy megengedik a családneveknek az érdekeltek kérésére a regionális vagy kisebbségi nyelveken történõ használatát és felvételét. [magyar, ruszin, ukrán, bolgár, cseh, horvát, német, lengyel, roma] 11. cikk Tömegtájékoztatási eszközök 1. A regionális vagy kisebbségi nyelvek használói számára, e nyelvek használatának területein, és e nyelvek mindegyike helyzetének megfelelõen, abban a mértékben, ahogy a közhivatalok közvetlen vagy közvetett módon hatáskörrel, hatósági jogkörrel vagy szereppel bírnak e területen, és tiszteletben tartva a tömegtájékoztatási eszközök függetlenségének és autonómiájának elveit, a Felek vállalják, hogy a) abban a mértékben, ahogy a rádió és televízió közszolgálatot lát el

A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája 25 i. biztosítják legalább egy-egy, a regionális vagy kisebbségi nyelveken sugárzó rádióállomás és televíziós csatorna létesítését, vagy ii. bátorítják és/vagy megkönnyítik legalább egy-egy, a regionális vagy kisebbségi nyelveken sugárzó rádióállomás és televíziós csatorna létesítését, vagy iii. megteszik a megfelelõ intézkedéseket, hogy a mûsorszórók regionális vagy kisebbségi nyelveken készült mûsorokat is programjukba iktassanak; [magyar, ruszin, ukrán, bolgár, cseh, horvát, német, lengyel, roma] b) i. bátorítják és/vagy megkönnyítik legalább egy, a regionális vagy kisebbségi nyelveken sugárzó rádióállomás létesítését, vagy ii. bátorítják és/vagy megkönnyítik regionális vagy kisebbségi nyelven készült rádiómûsorok rendszeres sugárzását; [magyar, ruszin, ukrán, bolgár, cseh, horvát, német, lengyel, roma] c) i. bátorítják és/vagy megkönnyítik legalább egy, a regionális vagy kisebbségi nyelveken sugárzó televíziós csatorna létesítését, vagy ii. bátorítják és/vagy megkönnyítik regionális vagy kisebbségi nyelveken készült televíziómûsorok rendszeres sugárzását; [magyar, ruszin, ukrán, bolgár, cseh, horvát, német, lengyel, roma] d) bátorítják és/vagy megkönnyítik regionális vagy kisebbségi nyelvû audiovizuális mûalkotások készítését és terjesztését; [magyar, ruszin, ukrán, bolgár, cseh, horvát, német, lengyel, roma] e) i. bátorítják és/vagy megkönnyítik legalább egy, regionális vagy kisebbségi nyelveket használó sajtóorgánum létesítését és/vagy fenntartását, vagy [magyar, ruszin, ukrán, bolgár, cseh, horvát, német, lengyel, roma] ii. bátorítják és/vagy megkönnyítik regionális vagy kisebbségi nyelveken készült sajtócikkek rendszeres közlését; f) i. ha jogszabály lehetõvé teszi általában a tömegtájékoztatás pénzügyi támogatását, fedezik a regionális vagy kisebbségi nyelveket használó tömegtájékoztatási eszközök többletköltségeit, vagy [magyar] ii. kiterjesztik a létezõ pénzügyi támogatási intézkedéseket a regionális vagy kisebbségi nyelvû audiovizuális mûalkotásokra [ruszin, ukrán, bolgár, cseh, horvát, német, lengyel, roma] g) támogatják regionális vagy kisebbségi nyelveket használó tömegtájékoztatási eszközök számára újságíróknak és egyéb személyzetnek a képzését. 2. A Felek vállalják, hogy biztosítják a szomszédos országokból egy regionális vagy kisebbségi nyelvvel azonos vagy hasonló nyelven készült rádió- és televízióadások közvetlen vételének szabadságát, és nem támasztanak akadályt a szomszéd országok ilyen nyelvû rádió- és televízióadásainak továbbsugárzása elé. Ezen túlmenõen gondoskodnak arról, hogy egy regionális vagy kisebbségi nyelvvel azonos vagy ahhoz hasonló nyelven gyakorolt szólásszabadság és az információáramlás szabadsága elé az írott sajtót illetõen semminemû korlátozás ne tétessék. Fent említett szabadságjogok gyakorlása, mivel az kötelezettségeket és felelõsséget is tartalmaz, a nemzetbiztonság, a területi integritás vagy a közbiztonság, a közrend védelme és a bûncselekmények elkövetésének megakadályozása, az egészség vagy a közerkölcs védelme, mások jó hírnevének és jogainak védelme, bizalmas jellegû információk kiszivárgásának megakadályozása, vagy az igazságszolgáltatás tekintélye és pártatlanságának biztosítása érdekében a törvény által elõírt, egy demokratikus társadalomban szükséges eljárási szabályoknak, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak rendelhetõ alá. [magyar, ruszin, ukrán, bolgár, cseh, horvát, német, lengyel, roma]