A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) február 9.(*)

Átírás

1 A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) február 9.(*) Az eljárási szabályzat 104. cikke 3. -ának első bekezdése Az Európai Unióhoz való csatlakozás 77/388/EGK hatodik irányelv Időbeli hatály 33. cikk Helyi iparűzési adó A Bíróság hatáskörének hiánya A C-261/05. sz. ügyben, az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság (Magyarország) a Bírósághoz június 22-én érkezett, április 29-i határozatával terjesztett elő az előtte a Lakép Kft., a Pár-Bau Kft., a Rottelma Kft. és a Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatal között folyamatban lévő eljárásban, A BÍRÓSÁG (negyedik tanács), tagjai: K. Schiemann tanácselnök, N. Colneric (előadó), K. Lenaerts bírák, főtanácsnok: L. A. Geelhoed, hivatalvezető: R. Grass, mivel eljárási szabályzata 104. cikke 3. -ának első bekezdése alapján a Bíróság indokolt végzéssel kíván határozni, a főtanácsnok meghallgatását követően, meghozta a következő Végzést 1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az december 16-i 91/680/EGK tanácsi irányelvvel (HL L 376., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 160. o.) módosított, a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (HL L 145., 1. o.; magyar nyelvű

2 különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 23. o.; a továbbiakban: hatodik irányelv) és különösen ezen irányelv 33. cikkének értelmezésére irányul. 2 E kérelmet a Lakép Kft., a Pár-Bau Kft., a Rottelma Kft. és a Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatal között, az évekre vonatkozó helyi iparűzési adó utólagos megfizetése tárgyában folyamatban lévő eljárás keretében nyújtották be. Jogi háttér A közösségi szabályozás A Magyar Köztársaság csatlakozása az Európai Unióhoz 3 A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány (HL L 236., 33. o., a továbbiakban: csatlakozási okmány) 2. cikke előírja: A csatlakozás időpontjától kezdődően az eredeti szerződések rendelkezései és az intézmények, valamint az Európai Központi Bank által a csatlakozást megelőzően elfogadott jogi aktusok az új tagállamok számára kötelezőek, és az említett szerződésekben, illetve az ebben az okmányban megállapított feltételekkel alkalmazandók ezekben az államokban. 4 A csatlakozási okmány ötödik részének Az intézmények jogi aktusainak alkalmazhatósága című II. címében található 53. cikk az alábbiak szerint rendelkezik: A csatlakozás időpontjától az új tagállamokat az EK-Szerződés 249. cikke és az Euratom-Szerződés 161. cikke szerinti irányelvek és határozatok címzettjeinek kell tekinteni, feltéve hogy ezeknek az irányelveknek és határozatoknak az összes jelenlegi tagállam a címzettje volt. Az EK-Szerződés 254. cikkének (1) és (2) bekezdése szerint hatályba lépő irányelveket és határozatokat kivéve, az új tagállamokat úgy kell tekinteni, mint amelyek a csatlakozáskor értesítést kaptak ezekről az irányelvekről és határozatokról. 5 A csatlakozási okmány ugyanezen címében található 54. cikk előírja: Amennyiben a 24. cikkben említett melléklet, illetve ezen okmánynak vagy a mellékleteinek bármely egyéb rendelkezése más határidőt nem ír elő, az új tagállamok hatályba léptetik azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az EK-Szerződés 249. cikke [ ] szerinti irányelvek [ ] rendelkezéseinek a csatlakozás napjától megfeleljenek. 6 A csatlakozási okmány X. mellékletének Adózás című 7. része a hatodik irányelv vonatkozásában kizárólag ezen irányelv 12. cikkének (3) bekezdése tekintetében ír elő átmeneti eltéréseket. A hatodik irányelv

3 7 A hatodik irányelv 1. cikke rögzíti: A tagállamok jelenlegi hozzáadottértékadó-rendszerüket a következő cikkek rendelkezéseinek megfelelően módosítják. A tagállamok elfogadják a szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, hogy a módosított szabályok a lehető leggyorsabban, de legkésőbb január 1-jén hatályba lépjenek. 8 A szóban forgó irányelv 33. cikkének (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: Az egyéb közösségi rendelkezések, különösen a jövedéki termékek birtoklására, szállítására és ellenőrzésére vonatkozó általános, hatályban lévő közösségi rendelkezések sérelme nélkül, ezen irányelv nem akadályozza a tagállamokat a biztosítási szerződésekre vonatkozó adók, a fogadásokra és szerencsejátékokra vonatkozó adók, a jövedéki adók, a bélyegilletékek és még általánosabban az olyan adók, illetékek vagy terhek fenntartásában vagy bevezetésében, amelyeket nem lehet forgalmi adóként jellemezni, feltéve ugyanakkor, hogy ezen adók, illetékek vagy terhek a tagállamok közötti kereskedelemben nem vezetnek alaki követelményekhez a határátlépéssel összefüggésben. A nemzeti és nemzetközi szabályozás 9 Az évi CIX. törvénnyel (Magyar Közlöny, 1997/100. [XI. 15.]) módosított, a helyi adókról szóló évi C. törvény (Magyar Közlöny, 1990/138. [XII. 30.]) felhatalmazza a települési önkormányzatok képviselő-testületeit, hogy rendelettel helyi iparűzési adót vezessenek be. 10 A Magyar Népköztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem-, a hozadéki és a vagyonadók területén Budapesten július 18-án aláírt és október 27-én hatályba lépett egyezmény (a továbbiakban: magyar német egyezmény) a 2. cikk (3) bekezdésének megfelelően olyan adókra alkalmazandó, amelyek között nem szerepelnek a forgalmi típusú adók. Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések 11 Az alapeljárás felperesei magyarországi székhellyel rendelkező gazdasági társaságok. Ugyanakkor Németországban is rendelkeznek telephellyel és adóigazgatási azonosító számmal, ahol a kérdést előterjesztő bíróság szerint az e tagállamban elért árbevételük alapján iparűzési adót fizetnek. A Németországban elért árbevételüket a magyarországi helyi iparűzési adóalapjuk kiszámításánál nem vették figyelembe. 12 Az önkormányzat adóhatósága, majd az alperes mint másodfokon eljáró közigazgatási szerv mivel úgy ítélték meg, hogy a magyar helyi iparűzési adó kiszámításakor az elért árbevétel egészét kell figyelembe venni május 1-jét követően a helyi iparűzési adónemben az évekre vonatkozóan utólagos adó megfizetésére kötelezte az alapeljárás felpereseit. 13 Ezen adómegállapítás ellen benyújtott keresetük alátámasztására az alapeljárás felperesei arra hivatkoztak, hogy ha a helyi adó vagyoni típusú adó, akkor az

4 alapeljárásban megtámadott határozatok sértik a magyar német egyezményt, ha pedig forgalmi típusú adó, akkor e határozatok ellentétesek a hatodik irányelvvel. 14 Az alapeljárás alperese szerint, mivel a szóban forgó helyi adó forgalmi típusú adó, a magyar német egyezmény nem alkalmazható. Ez az egyezmény ugyanis a vagyoni típusú adókra írja elő a kettős adóztatás tilalmát. 15 A kérdést előterjesztő bíróság szerint annak megállapítása szükséges, hogy az alapeljárásban szereplő adó vagyoni vagy forgalmi típusú adónak minősül-e. A kérdést előterjesztő bíróság továbbá azt kérdezi, hogy figyelembe kell-e venni a Tanács irányelveit, ha a szóban forgó adók a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozását megelőzően váltak esedékessé. 16 E körülményekre tekintettel a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság úgy határozott, hogy felfüggeszti az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé: 1) A [hatodik irányelv] szerint mely szempontok alapján minősül egy adófajta forgalmi adó típusú adónak? Forgalmi adó típusúnak tekinthető-e az az adófajta, amelynél az adóalap az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel, vagy annak bizonyos hányadával? 2) A [hatodik] [i]rányelv 33. cikkének helytálló értelmezése-e az, hogy a tagállamokban csak egy fajta forgalmi típusú adó tartható fenn? 3) Amennyiben két vagy több forgalmi adó típusú adót tartanak fenn egy tagállamban, az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően a csatlakozást megelőző időszakra visszamenőleges hatállyal történő adómegállapítás ellentétes-e a [hatodik] [i]rányelv 33. cikkével? A Bíróság hatásköréről 17 Az eljárási szabályzat 104. cikke 3. -a első bekezdésének értelmében, amennyiben a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra terjesztett kérdésre a válasz egyértelműen levezethető az ítélkezési gyakorlatból, a Bíróság indokolt végzéssel határozhat. 18 Az előzetes döntéshozatalra utaló végzésből az következik, hogy a Komárom- Esztergom Megyei Bíróság a célból kéri a hatodik irányelv 33. cikkének értelmezését, hogy értékelhesse a helyi adókra vonatkozó nemzeti jogszabályoknak a közösségi joggal való összeegyeztethetőségét. Az alapeljárásban vitatott adók azonban a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozását megelőzően váltak esedékessé. 19 Márpedig a Bíróság az irányelvek értelmezésére kizárólag azoknak az új tagállamban való és az új tagállamnak az Európai Unióhoz történt csatlakozásától kezdődő alkalmazása tekintetében rendelkezik hatáskörrel (ebben az értelemben lásd a C-302/04. sz., Ynos Kft. ügyben január 10-én hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 36. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

5 20 Jelen esetben az alapeljárásban vitatott adók beszedésének időszaka megelőzi a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történt csatlakozását. 21 Következésképpen a Bíróság nem rendelkezik hatáskörrel a kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdések megválaszolására. A költségekről 22 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg. A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott: Az Európai Közösségek Bírósága nem rendelkezik hatáskörrel a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság által feltett kérdések megválaszolására. Aláírások