KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT Petíciós Bizottság KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A. K. lengyel állampolgár által benyújtott 0277/2010. számú petíció Lengyelországban a bírósági és bíróságon kívüli iratok postán vagy elektronikus úton történő kézbesítésének hiányzó lehetőségéről CM\ doc Henryka Glenc, lengyel állampolgár által benyújtott 1399/2010. számú petíció Lengyelországban a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítése lehetőségének hiányáról 1. A 0277/2010. számú petíció összefoglalása A petíció benyújtója felhívja a figyelmet azokra a rendelkezésekre, amelyeket a lengyel perrendtartásról szóló törvény értelmében dokumentumok, többek között idézések, szakértői vélemények és ítéletek vagy határozatok kézbesítésekor alkalmaznak. A petíció benyújtója rámutat, hogy amennyiben egy peres az ügyben az egyik fél Lengyelországon kívül tartózkodik, akkor a lengyel bíróságok Lengyelországban kézbesítési megbízott kijelölését követelik meg. Amennyiben a dokumentumokat nem kézbesítik, akkor is kézbesítettnek tekintik őket, és az érintett ügy aktájában kerülnek megőrzésre. A petíció benyújtója hangsúlyozza, hogy ez a körülmény a Lengyelországon kívül tartózkodó személyek hátrányos megkülönböztetését jelenti, mivel nem létezik olyan rendelkezés, amely lehetővé tenné, hogy az értesítéseket postán vagy elektronikus úton kézbesíthessék, ahogy az más tagállamokban is történik. A petíció benyújtója ezért támogatja, hogy a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet oly módon módosítsák, hogy az egész Európai Unión belül lehetséges legyen iratok kézbesítése postán vagy elektronikus úton. Az 1399/2010. számú petíció összefoglalása PE v03-00 Egyesülve a sokféleségben

2 A petíció benyújtója, aki Németországban rendelkezik lakóhellyel, azt állítja, hogy a lengyel hatóságok megsértik a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet, amelynek 14. cikke kimondja, hogy Bármely tagállam tértivevényes ajánlott levélben vagy ennek megfelelő módon kézbesíthet bírósági iratokat másik tagállamban lakóhellyel rendelkező személyek részére közvetlenül, postai szolgáltatások útján. A petíció benyújtója rámutat, hogy amennyiben egy peres az ügyben az egyik fél Lengyelországon kívül tartózkodik, akkor a lengyel bíróságok a lengyel polgári törvénykönyv szakasza értelmében Lengyelországban kézbesítési megbízott kijelölését írják elő. A petíció benyújtója ezért arra kéri az Európai Parlamentet, hogy tegyen intézkedéseket az Európai Unió e területen hatályos jogi rendelkezéseinek betartása érdekében. A petíció benyújtója egyúttal felvilágosítást kér a lengyel hatóságokkal folytatott levelezés határidejére vonatkozóan. 2. Elfogadhatóság A 0277/2010. számú petíció elfogadhatónak nyilvánítva: június 28. A 1399/2010. számú petíció elfogadhatónak nyilvánítva: február 14. Tájékoztatás kérése a Bizottságtól (az eljárási szabályzat 202. cikkének (6) bekezdése szerint) megtörtént. 3. A Bizottságtól kapott válasz: március /2010. számú petíció a) A Bizottság nagyon fontosnak tartja a bírósági és bíróságon kívüli iratok továbbításának javítását a polgári és kereskedelmi ügyekben a tagállamok közötti kézbesítés során. Az iratok kézbesítése az elmúlt tíz évben jelentősen javult az Európai Unióban. Az Európai Unió ben elfogadott egy rendeletet (a május 29-i 1348/2000/EK rendeletet), amely eljárási szabályokat állapít meg az iratok egyik tagállamból a másikba történő küldésének megkönnyítésére. E rendelet helyébe azóta a november 13-án elfogadott 1393/2007/EK rendelet lépett. Az új rendelet elfogadása a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló 1348/2000/EK tanácsi rendelet alkalmazásáról szóló jelentés elfogadását követte. b) A rendelet különböző módokat határoz meg az iratok továbbítására és kézbesítésére: áttevő és átvevő intézmények útján történő továbbítás, konzuli vagy diplomáciai úton történő továbbítás, postai szolgáltatások útján történő kézbesítés és közvetlen kézbesítés. A továbbítás valamennyi fenti módja joghatályos iratkézbesítésnek minősül az EU tagállamain belül. A rendelet azonban az elektronikus eszközök útján végzett továbbításról nem rendelkezik. c) A lengyel perrendtartásról szóló törvény cikke arra kötelezi a polgári és kereskedelmi eljárások más tagállamokban (és más országokban) lakóhellyel rendelkező feleit, hogy jelöljenek ki egy jogi képviselőt vagy egy megbízottat az iratok lengyelországi kézbesítésének PE v /6 CM\ doc

3 céljára. Amennyiben ez nem történik meg, az ilyen félnek címzett iratokat a bíróságon helyezik letétbe és a fél számára kézbesítettnek tekintik. Lehetséges, hogy ez a kötelezettség nem összeegyeztethető az Európai Unió működéséről szóló szerződés 18. cikkével, mivel állampolgárság alapján történő közvetett megkülönböztetésnek minősülhet. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 18. cikke e Szerződés alkalmazásában tiltja az állampolgárságon alapuló bárminemű megkülönböztetést. Ez nemcsak az állampolgárság okán megvalósuló nyílt megkülönböztetésre vonatkozik, hanem az olyan egyéb kritériumokon alapuló megkülönböztetésre is, amelyek alkalmazása valójában ugyanilyen eredményhez vezet 1. Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata alapján egyértelmű, hogy egy lakóhely alapján különbséget tevő nemzeti szabály a tekintetben, hogy a lakóhellyel nem rendelkező személyek bizonyos előnyöket nem élveznek, amelyeket ezzel szemben a nemzeti területen lakóhellyel rendelkező személyek számára biztosítanak hajlamos főként más tagállamok állampolgárainak hátrányára szolgálni, ezért állampolgárságon alapuló közvetett megkülönböztetésnek minősül 2. A szóban forgó rendelkezés általában az egyéb tagállamok állampolgárait érinti, akik sok esetben nem rendelkeznek Lengyelországban lakóhellyel/székhellyel (és ezért képviselőt vagy megbízottat kell kijelölniük az iratkézbesítés céljára), azonban csak ritka esetekben érvényes lengyel állampolgárokra (azokra, akik nem rendelkeznek hivatalos vagy szokásos tartózkodási hellyel Lengyelországban). A szóban forgó szabályok a jelek szerint ugyanolyan gyakorlati eredménnyel járnak, mint az állampolgárságon alapuló közvetlen megkülönböztetés, és így állampolgárságon alapuló közvetett megkülönböztetésnek minősülhetnek. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy azon következtetés levonásához, miszerint egy rendelkezés nem összeegyeztethető az Európai Unió működéséről szóló szerződés 18. cikkével, az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint nem elegendő azt megállapítani, hogy egy követelmény állampolgárságon alapuló közvetett megkülönböztetésnek minősül. Azt is meg kell vizsgálni, hogy a kérdéses rendelkezés indokolt és arányos-e 3. Ezenfelül a fent említett, a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről ( iratkézbesítés ) és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és rendelet célja a bírósági és bíróságon kívüli iratok gyors és hatékony kézbesítésének biztosítása a polgári vagy kereskedelmi ügyekben a különböző tagállamokban található felek között. Ez a rendelet megerősíti annak lehetőségét, hogy más tagállamokban postai úton kézbesítsék az iratokat. Míg az említett rendelet 14. cikke szerint a tagállamok tértivevényes 1 Egyebek mellett a C-152/73. sz. Sotgiu kontra Deutsche Bundespost ügy, [EBHT 1974., 153. o.], 11. pont. 2 Egyebek mellett: a C-221/89. sz. Factortame ügy [EBHT 1991., I o.], 32. pont, a C-114/97. sz. Bizottság kontra Spanyolország ügy [EBHT 1998., I o.], 44. pont; a C-279/93. sz. Finanzamt Köln kontra Schumacker ügy [EBHT 1995., I-225. o.], 28. és 29. pont. 3 Egyebek mellett: a C-398/92. sz. Mund & Fester kontra Hatrex Internationaal Transport ügy [EBHT 1994., I o.], 16. és 17. pont; a C-29/95. sz. Pastoors ügy [EBHT 1997., I-285. o.], 24. pont; a C-323/95. sz. Hayes kontra Kronenberger ügy [EBHT 1997., I o.], 24. pont. CM\ doc 3/6 PE v03-00

4 ajánlott levélben vagy ennek megfelelő módon kézbesíthetnek bírósági iratokat egy másik tagállamban lakóhellyel rendelkező személyek részére közvetlenül, postai szolgáltatások útján, a rendelet által előírt egyéb eljárások alkalmazását is választhatják annak érdekében, hogy még magasabb szintű biztosítékot nyújtsanak a kézbesített iratok megfelelő kézhezvételére. Végezetül a fent említett kötelezettség értékelésének figyelembe kell vennie a lengyel perrendtartásról szóló törvény 165. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseit, amelyek értelmében az irat kézbesítésének dátuma a bírósághoz vagy egy lengyel postai közszolgáltatóhoz történő beérkezésének időpontja. Következtetések A fentieket figyelembe véve a Bizottság a c) pontban említett kérdésekben fel kívánja venni a kapcsolatot a lengyel hatóságokkal. A Bizottság ezzel egyidejűleg igen gondosan ellenőrzi a hatályos európai jogi eszközök eredményességét. A 1393/2007/EK rendelet 24. cikke értelmében a Bizottság legkésőbb június 1-jéig jelentést nyújt be a rendelet alkalmazásáról. A Bizottság ebben a jelentésben a biztonságos kapcsolattartás lehetővé tétele érdekében mérlegelni kívánja a modern elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazásának lehetőségét. A jelentésnek és lehetőség szerint a rendelet felülvizsgálatának értékelnie kell azt is, hogy szükséges-e közös polgári eljárási minimum-előírásokat vagy alapvető szabályokat megállapítani az iratok kézbesítésére vonatkozóan. 4. A Bizottságtól kapott válasz (REV.): szeptember /2010. számú petíció A lengyel hatóságok június 7-én válaszoltak a Bizottság kérdéseire. A lengyel igazságügyi minisztérium válaszában hangsúlyozta, hogy készen áll a Bizottság által felvetett problémák kezelését előkészítő feladatok elkezdésére. A válasz azonban nem nyújtott semmilyen biztosítékot a lengyel polgári perrendtartás szükséges módosításához vezető munkálatok időbeli ütemezése és kimenetele tekintetében. A Bizottság ezért a Szerződés őreként nyomon követi a hatályos uniós jogi eszköz hatékonyságát, és megteszi a megfelelő lépéseket első negyedévének végére a Bizottság jelentést nyújt be az 1393/2007-es rendelet alkalmazásáról. A Bizottság ebben a jelentésben a biztonságos kapcsolattartás lehetővé tétele érdekében mérlegelni kívánja a modern elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazásának lehetőségét. A jelentésnek és lehetőség szerint a felülvizsgálatnak értékelnie kell azt is, hogy szükséges-e közös polgári eljárási minimum-előírásokat vagy alapvető szabályokat megállapítani az iratok kézbesítésére vonatkozóan. 5. A Bizottságtól kapott válasz (REV. II.): június /2010. és 1399/2010. számú petíciók PE v /6 CM\ doc

5 A petíciók az európai integrációnak a dokumentumkézbesítés tekintetében való erősítésével kapcsolatosak, és elsősorban annak a lehetőségnek a megteremtését kérik, hogy a dokumentumok kézbesítésére közvetlenül postán vagy elektronikus úton legyen mód. A Bizottság nagyon fontosnak tartja a bírósági és bíróságon kívüli iratok továbbításának javítását a polgári és kereskedelmi ügyekben a tagállamok közötti kézbesítés során. Az iratok kézbesítése az elmúlt tíz évben jelentősen javult az Európai Unióban. Az Európai Unió ben elfogadott egy rendeletet (az 1348/2000/EK rendeletet), amely eljárási szabályokat állapít meg az iratok egyik tagállamból a másikba történő küldésének megkönnyítésére. E rendelet helyébe azóta a november 13. óta alkalmazandó 1393/2008/EK rendelet lépett. A évi rendelet elfogadása a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló 1348/2000/EK tanácsi rendelet alkalmazásáról szóló 2004-es jelentés elfogadását követte. A rendelet különböző módokat határoz meg a bírósági és bíróságon kívüli iratok továbbítására és kézbesítésére: áttevő és átvevő intézmények útján történő továbbítás, konzuli vagy diplomáciai úton történő továbbítás, postai szolgáltatások útján történő kézbesítés és közvetlen kézbesítés. A továbbítás valamennyi fenti módja joghatályos iratkézbesítésnek minősül az EU tagállamain belül. A rendelet azonban az elektronikus eszközök útján végzett továbbítást nem említi. A lengyel perrendtartásról szóló törvény cikke arra kötelezi a polgári és kereskedelmi eljárások más tagállamokban (és más országokban) lakóhellyel rendelkező feleit, hogy jelöljenek ki egy jogi képviselőt vagy egy megbízottat az iratok lengyelországi kézbesítésének céljára. Amennyiben ez nem történik meg, az ilyen félnek címzett iratokat a bíróságon helyezik letétbe és a fél számára kézbesítettnek tekintik. E kötelezettség uniós joggal való összeegyeztethetőségével foglalkozott nemrégiben a C- 325/11. számú (Alder) ügy 1, amelyet egy lengyel bíróság utalt az Európai Unió Bíróságához. A jogi kérdés az, hogy a nemzeti jogban meg kell-e határozni, hogy valamely dokumentumot milyen esetekben kell a rendeletnek megfelelően a tagállamok között iratkézbesítés céljából továbbítani. A konkrét esetben két Németországban lakó állampolgár beperelt két Lengyelországban lakó állampolgárt a lengyel bíróság előtt. A fent említett lengyel eljárásjog előírja a külföldi felperesek számára, hogy jelöljenek ki Lengyelországban egy képviselőt, akit felhatalmaznak a kézbesített iratok átvételére; ennek hiányában az iratokat az ügy aktájába teszik, ami kézbesítésnek számít. A felperesek nem jelöltek ki képviselőt, és keresetüket elutasították a meghallgatás után, amelyen nem jelentek meg. Az Európai Bíróság megállapította, hogy amennyiben egy irat címzettje egy másik tagállamban lakik, a bírósági irat kézbesítését szükségszerűen a rendeletben foglalt követelményeknek megfelelően kell végrehajtani. Következésképpen az a rendszer, amely az eljárás helye szerinti tagállamban lévő képviselőt ír elő a bírósági iratok más tagállamokban 1 A Bíróság december 19-i ítélete a C-325/11. számú (Adler) ügyben CM\ doc 5/6 PE v03-00

6 lakóhellyel rendelkező feleknek történő kézbesítése céljából, nem áll összhangban a rendelettel. A lengyel perrendtartásról szóló törvény 165. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az irat kézbesítésének dátuma a bírósághoz vagy egy lengyel postai közszolgáltatóhoz történő beérkezésének időpontja. A fenti 3. pontban említett rendelkezéshez hasonlóan e rendelkezésről is elmondható, hogy nem felel meg az uniós jognak, különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 18. cikkének, mivel a kérdéses szabály (azzal, hogy egyenlőségjelet tesz az irat lengyel postai közszolgáltatóhoz történő beérkezése és a bírósághoz történő beérkezése közé) előnyben részesíti azokat a feleket, akik a lengyel postai közszolgáltatót használják, és így az nemzeti hovatartozás alapján közvetett megkülönböztetést alkalmaz. E lehetséges közvetett megkülönböztetés következménye nem fosztja meg a feleket magától a bírósági eljárástól való részvételtől. Ezért annak érdekében, hogy megvizsgáljuk a kérdéses intézkedés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 18. cikkével való összeegyeztethetetlenségét, meg kellene vizsgálni a lengyel kormány indokolását, azaz azt, hogy ha az iratokat nem a lengyel postai közszolgáltatón keresztül, hanem más szolgáltatón keresztül küldik, akkor nem garantálható ugyanolyan bizonyossággal a megszabott határidők betartása, és csak ezen az alapon kellene értékelni az intézkedés arányosságát. A fentieket figyelembe véve a Bizottság március 17-i levelében az említett ügyekkel kapcsolatban felvette a kapcsolatot a lengyel hatóságokkal. A lengyel hatóságok 2011-ben válaszoltak és 2012-ben további tájékoztatást adtak. A lengyel igazságügyi minisztérium válaszában hangsúlyozta, hogy készen áll a Bizottság által felvetett problémák kezelését előkészítő feladatok elkezdésére. A válasz azonban nem nyújtott semmilyen biztosítékot a lengyel polgári perrendtartás szükséges módosításához vezető munkálatok időbeli ütemezése és kimenetele tekintetében. A Bizottság ezért a Szerződés őreként nyomon követi a hatályos uniós jogi eszközök hatékonyságát, és megteszi a megfelelő lépéseket. A Bizottság jelentést készít 2013-ban az 1393/2007/EK rendelet alkalmazásáról. A Bizottság ebben a jelentésben a biztonságos kapcsolattartás lehetővé tétele érdekében mérlegelni kívánja a modern elektronikus kommunikációs eszközök előmozdításának lehetőségét. A jelentésnek és lehetőség szerint az azt követő felülvizsgálatnak értékelnie kell azt is, hogy szükséges-e közös polgári eljárási minimumkövetelményeket vagy alapvető szabályokat megállapítani az iratok kézbesítésére vonatkozóan. PE v /6 CM\ doc