1. lap 1. feladat 2 dl 30 C-os ásványvízbe hány darab 15 cm 3 -es 0 C-os jégkockát kell dobni, hogy a víz hőmérséklete 14 C és 18 C közötti legyen? Hány fokos lesz ekkor a víz? g kj kj (A jég sűrűsége 0,9, olvadáshője 333, a víz fajhője 4,2.) 3 o cm kg kg C Megoldás: Szerezhető szám: 21 Dolgozhatsz a lap másik oldalán is.
2. lap 2. feladat Két vasútállomás 21 km-re van egymástól. A két állomás között a menetidő 24 perc. Az egyik állomásról kiinduló vonat 90 mp gyorsítás után éri el a menetsebességet, majd a másik állomásra 105 mp-es lassítás után ér be. Mekkora a vonat menetsebessége, és mekkora az átlagsebessége -ban, és -ban? Készítsd el a mozgás sebesség idő grafikonját a harmadik km m h s oldalon, a milliméter beosztású felületen! Megoldás: Szerezhető szám: 19 Dolgozhatsz a feladatlap további oldalain is!
3. lap TESZT 1. Felmelegítünk egy vasgolyót. A golyónak mely tulajdonságai nem változnak meg ennek következtében? Karikázd be az alábbi állítások előtti betűt, ha az nem változik, illetve húzd át, ha változik! a) tömege, b) térfogata, c) a rá ható gravitációs erő, d) sűrűsége. Az alábbi állítások előtti betűt karikázd be, ha az állítást igaznak, illetve húzd át, ha az állítást hamisnak találod! 2. Egy oldalkivezetéssel is ellátott lombik felső nyílását gumidugóval jól lezárjuk, és az oldalsó kivezető nyílására erősített gumicső végét vízbe tesszük. Mit tapasztalunk, ha ezt a lombikot melegítjük? a) Buborékok hagyják el a vízben lévő cső végét. b) Víz megy a lombikba a csövön keresztül. c) Megnő a víz részecskéinek a sebessége. d) Semmit, hiszen a lombik üres. 3. a) A fémek vonzzák a mágnest. b) A fémeket vonzza a mágnes. c) A mágnes bármilyenanyagból készült testet vonz. d) Az iránytű északi pólusa mutat a Föld északi sarka felé. 4. Egy erőmérő kampójára akasztunk egy 5 N, majd erre egy 10 N súlyú testet. Mekkora súlyú test hoz létre ezen az erőmérőn ugyanekkora megnyúlást? a) 5 N súlyú, mert csak az van az erőmérő kampóján. b) 15 N súlyú. c) Egy testtel nem lehet két test hatását létrehozni. d) 10 N súlyú, mert az a nagyobb tömegű. 5. Labda a földön (1), repülő labda a kézilabdaháló felett (2), labda a kapus kezében van (3). A három eset közül melyikben hat gravitációs erő a labdára? a) Csak az (1) esetben, b) az (1) és (3) esetben, c) csak a (2) esetben, d) az (1), (2) és (3) esetben. Tovább a második oldalra!
3. lap TESZT 6. a) A nagy tömegű test nagy nyomást fejt ki az alátámasztásra. b) A víz sűrűsége 4 o C-on a legkisebb. c) A fáról leeső alma súlya a földet érés pillanatában nagyobb, mint amekkora a faágon függéskor. d) A gyapjúval megdörzsölt műanyagrúdon töltéseket hozunk létre. e) Egy fémes vezető elektromos ellenállása megnőhet, ha elég nagy áram folyik át rajta. f) A Föld tömege 6.10 24 kg, tehát a súlya 6.10 25 N. g) Nem változik a fémhuzal ellenállása, ha közepénél összehajtva, kétszeres keresztmetszettel kapcsoljuk az áramkörbe. h) A nyomás mértékegysége a kg/cm 2. i) Az olvadáshő mértékegysége: J/g. j) A sebesség mértékegysége: fényév k) A hatásfok mértékegysége: J/s. l) 546 K = 273 o C 12 7. Összeszegecselünk két egyforma alumínium és vaslemez. Milyen alakú lesz, ha melegítjük? a) Az Al felőli oldala lesz domború. b) A vas felőli oldala lesz homorú. c) Nem változik meg az alakja. d) Az attól függ, hogyan melegítjük. 8. U alakú közlekedőedényben higany, az ágakban, a higany felett, levegő van. A közlekedő edény egyik ágát lezárjuk. Hogyan változik a higany szintek helyzete, ha a lezárt ágban lévő levegőt melegítjük? a) Nem változik. b) A melegített ágban nem emelkedik a Hg szint. c) A nyitott ágban emelkedik a Hg szint. d) Az attól függ, mennyi levegő volt eredetileg a Hg felett. 9. Teljesen azonos léggömbök közül az egyikbe hélium, a másikba a héliummal azonos tömegű nitrogén gázt töltünk. Melyik léggömbre hat nagyobb felhajtóerő a levegőben? (A levegő és a nitrogén sűrűsége: 1,3 kg/m 3, a héliumé: 0,18 kg/m 3.) a) A He-mal töltöttre, mert az a kisebb sűrűségű gáz. b) A nitrogénnnel töltöttre, mert abban van több gáz. c) Mindkettőre azonos nagyságú felhajtóerő hat. d) Felhajtóerő csak a folyadékban lévő testekre hat. Tovább a harmadik oldalra!
4. lap TESZT 10. Kétoldalú mérlegen kiegyensúlyozunk egy pohár meleg és egy pohár hideg vizet. Hogyan változik meg egy idő múlva a mérleg egyensúlya? a) A hideg vizes pohár alatt süllyed. b) A meleg vizes pohár alatt süllyed. c) Nem változik a mérleg egyensúlya. d) A hideg vizes pohár oldala emelkedik. 11. Egy kémcsőben 3 cm 3 vízre 3 cm 3 alkoholt rétegezünk. Összerázás után mekkora V térfogatú folyadék lesz a kémcsőben? a) V = 6 cm 3 b) V < 6 cm 3 c) V > 6 cm 3 d) 3 cm 3 < V < 6 cm 3 12. Erőmérőre függesztett szilárd testet folyadékba merítünk. Ilyenkor a) az erőmérőre nagyobb erő hat, mint levegőben. b) az erőmérő kisebb értéket mutat, mint levegőben, c) az erőmérő által mutatott érték függ a test térfogatától, d) az erőmérő által mutatott érték függ a folyadék sűrűségétől. 13. Ugyanazt a testet két különböző sűrűségű folyadékokba tesszük. Mi történhet a testtel? a) Ha az egyikben lemerül, akkor biztosan lemerül a másikban is. b) Abban a folyadékban merül le, amelyik nagyobb edényben van. c) Abban úszik, amelynek a sűrűsége nagyobb, mint a test sűrűsége. d) A kisebb sűrűségű folyadékba merül bele jobban. 14. A 60 kg-os Peti és a 40 kg-os Kati korcsolyáznak és mindketten a tőlük telhető legnagyobb erőt fejtik ki egymásra. a) Peti nagyobb erővel tudja húzni Katit, mint Kati Petit. b) Amikor Kati húzza Petit, akkor kisebb a köztük fellépő erő, mint amikor Peti húzza Katit. c) Tudják egymást kisebb vagy nagyobb erővel is húzni. d) Bármelyikük húzza is a másikat, Peti soha sem tudja nagyobb erővel húzni Katit, mint ugyanakkor Kati Petit. Összesen: 6
5. lap TUDOMÁNY TÖRTÉNET tölti ki. Sorszá m 1. Kérdések Nevezz meg 2 2 olyan: Kap ható a) Válaszok Elért a) költőt, vagy írót; b) magyar származású fizikust; c) magyar államférfit, vagy nőt, akivel MIKOLA SÁNDOR személyesen is találkozhatott volna. (Olyat, aki MIKOLA SÁNDOR születése és halála közötti időszakban is élt.) 2+ 2+ 2=6 b) c) 2. Hol született és hol járt elemi (általános) iskolába MIKOLA SÁNDOR? Mi volt szüleinek a foglalkozása? 1=3 3. Diák korában mi igazolta MIKOLA SÁNDOR kiválóságát? Bizonyítsd véleményed, legalább 2 megszívlelendő példával! 1=2 4. Ki volt MIKOLA SÁNDOR leghíresebb tanára az egyetemen, aki legnagyobb hatással volt rá, és akinek később munkatársa is lett? 1 Fordíts a következő oldalra!
5. lap TUDOMÁNY TÖRTÉNET tölti ki. Sorszá m 5. Kérdések Kap ható Válaszok Elért Hol tanított? Milyen megbízást kapott ebben az iskolában 1928-ban? Kik voltak itt a leghíresebbé vált tanítványai? 1=3 6. Milyen témákban jelentek meg cikkei és könyvei? Említs meg legalább két témakört! 2 7. A fizikaszertárakban egy kísérleti eszköz neve őrzi MIKOLA SÁNDOR emlékét. Melyik ez az eszköz? Mit vizsgálunk vele legtöbbször? Rajzold le, hogyan néz ki! 1=3 Ide készítsd a rajzot!