1. feladat. 1. lap ÖVEGES JÓZSEF FIZIKAVERSENY II. (MEGYEI, FŐVÁROSI) FORDULÓ MEGYE:

Átírás

1 ÖVEGES JÓZSEF 1. lap 1. feladat A jaító tölti ki. dl 30 C-os ásányízbe hány darab 15 cm 3 -es 0 C-os jégkockát kell dobni, hogy a íz hőmérséklete 14 C és 18 C közötti legyen? Hány fokos lesz ekkor a íz? g (A jég sűrűsége 0,9, oladáshője 333, a íz fajhője 4,.) 3 o cm kg kg C Egy lehetséges megoldás a) Az alacsonyabb hőmérsékletre aló hűtéshez szükséges jégkockák számának kiszámítása: c m T = n L m + n c m T j 1 j ahol T 1 = (30-14) C...1 pont T = (14-0) C.1 pont n 1 a jégkockák száma m j egy jégkocka tömege (m j = ρ V j = 0,0135 kg) pont 4, 0, kg (30 C -14 C) = = n 1 0,0135 kg n 1 0,0135kg kg 4, 14 C..... pont Innen: n 1 =, pont b)ha csak 18 o C-ra kellene lehűteni a meleg izet: c m T 1 = n L m + n c j 1 m T j ahol T 1 = (30-18) C 1 pont T = (18-0) C.1 pont n a jégkockák száma m j egy jégkocka tömege (m j = ρ V j = 0,0135 kg)...1 pont 4, 0, kg (30 C - 18 C) = = n 0,0135 kg n 0,0135 kg 4, 18 C. 1 pont kg Innen: n = 1, pont

2 c) Ezek szerint n = jégkocka szükséges pont d) jégkocka hatására a íz t o C- ra hűl le: 4, 0, kg (30 C - t) = = n 0,0135 kg n 0,0135 kg kg Ebből a íz t hőmérséklete: 4, t...1 pont t = 17,0 C.... pont Összesen: 1 pont

3 ÖVEGES JÓZSEF. lap. feladat A jaító tölti ki. Két asútállomás 1 km-re an egymástól. A két állomás között a menetidő 4 perc. Az egyik állomásról kiinduló onat 90 mp gyorsítás után éri el a menetsebességet, majd a másik állomásra 105 km mp-es lassítás után ér be. Mekkora a onat menetsebessége, és mekkora az átlagsebessége -ban, h m és -ban? Készítsd el a mozgás sebesség idő grafikonját a mellékelt négyzetrácsos papíron! s Megoldás: 1 km = m 4 perc = 1440 s 90 s +105 s = 195 s t s 1 = 1 = 45 s,..1 pont t s = = 5,5 s,..1 pont s 3 = (1440 s s) = 145 s..... pont Ahol. s 1 a gyorsula megtett út, s a fékút, s 3 az állandó sebességgel megtett út, a onat menetsebessége m = s 1 + s + s 3,...1 pont 1000 m = (45 s + 5,5 s s) pont A menetsebesség: m km 15,64 56, pont s h Az átlagsebesség: 1000 m m km á 14,6 5, pont 1440 s s h 1km km Km-ben és órában számola, akkor: = 5, pont 0,4 h h

4 A grafikon értékelése: Tengelyek elneezése és mértékegységek feltüntetése.... pont Tengelyeken a megfelelő értékek berajzolása, egységek felétele, értékek beírása:.. 3 pont Gyorsulási szakasz berajzolása:... 1 pont Állandó sebességgel haladás berajzolása: pont Fékezési szakasz berajzolása:... 1 pont Összesen: 19 pont

5 ÖVEGES JÓZSEF 3. lap TESZT A jaító tölti ki. 1. Felmelegítünk egy asgolyót. A golyónak mely tulajdonságai nem áltoznak meg ennek köetkeztében? Karikázd be az alábbi állítások előtti betűt, ha az nem áltozik, illete húzd át, ha áltozik! a) tömege, b) térfogata, c) a rá ható graitációs erő, d) sűrűsége. Az alábbi állítások előtti betűt karikázd be, ha az állítást igaznak, illete húzd át, ha az állítást hamisnak találod!. Egy oldalkiezetéssel is ellátott lombik felső nyílását gumidugóal jól lezárjuk, és az oldalsó kiezető nyílására erősített gumicső égét ízbe tesszük. Mit tapasztalunk, ha ezt a lombikot melegítjük? a) Buborékok hagyják el a ízben léő cső égét. b) Víz megy a lombikba a csöön keresztül. c) Megnő a íz részecskéinek a sebessége. d) Semmit, hiszen a lombik üres. 3. a) A fémek onzzák a mágnest. b) A fémeket onzza a mágnes. c) A mágnes bármilyenanyagból készült testet onz. d) Az iránytű északi pólusa mutat a Föld északi sarka felé. 4. Egy erőmérő kampójára akasztunk egy 5 N, majd erre egy 10 N súlyú testet. Mekkora súlyú test hoz létre ezen az erőmérőn ugyanekkora megnyúlást? a) 5 N súlyú, mert csak az an az erőmérő kampóján. b) 15 N súlyú. c) Egy testtel nem lehet két test hatását létrehozni. d) 10 N súlyú, mert az a nagyobb tömegű. 5. Labda a földön (1), repülő labda a kézilabdaháló felett (), labda a kapus kezében an (3). A három eset közül melyikben hat graitációs erő a labdára? a) Csak az (1) esetben, b) az (1) és (3) esetben,

6 c) csak a () esetben, d) az (1), () és (3) esetben. Toább a második oldalra! ÖVEGES JÓZSEF 3. lap TESZT A jaító tölti ki. 6. a) A nagy tömegű test nagy nyomást fejt ki az alátámasztásra. b) A íz sűrűsége 4 o C-on a legkisebb. c) A fáról leeső alma súlya a földet érés pillanatában nagyobb, mint amekkora a faágon függéskor. d) A gyapjúal megdörzsölt műanyagrúdon töltéseket hozunk létre. e) Egy fémes ezető elektromos ellenállása megnőhet, ha elég nagy áram folyik át rajta. f) A Föld tömege kg, tehát a súlya N. g) Nem áltozik a fémhuzal ellenállása, ha közepénél összehajta, kétszeres keresztmetszettel kapcsoljuk az áramkörbe. h) A nyomás mértékegysége a kg/cm. i) Az oladáshő mértékegysége: J/g. j) A sebesség mértékegysége: fényé k) A hatásfok mértékegysége: J/s. l) 546 K = 73 o C 1 pont 7. Összeszegecselünk két egyforma alumínium és aslemez. Milyen alakú lesz, ha melegítjük? a) Az Al felőli oldala lesz domború. b) A as felőli oldala lesz homorú. c) Nem áltozik meg az alakja. d) Az attól függ, hogyan melegítjük. 8. U alakú közlekedőedényben higany, az ágakban, a higany felett, leegő an. A közlekedő edény egyik ágát lezárjuk. Hogyan áltozik a higany szintek helyzete, ha a lezárt ágban léő leegőt melegítjük? a) Nem áltozik. b) A melegített ágban nem emelkedik a Hg szint. c) A nyitott ágban emelkedik a Hg szint. d) Az attól függ, mennyi leegő olt eredetileg a Hg felett.

7 9. Teljesen azonos léggömbök közül az egyikbe hélium, a másikba a héliummal azonos tömegű nitrogén gázt töltünk. Melyik léggömbre hat nagyobb felhajtóerő a leegőben? (A leegő és a nitrogén sűrűsége: 1,3 kg/m 3, a héliumé: 0,18 kg/m 3.) a) A He-mal töltöttre, mert az a kisebb sűrűségű gáz. b) A nitrogénnnel töltöttre, mert abban an több gáz. c) Mindkettőre azonos nagyságú felhajtóerő hat. d) Felhajtóerő csak a folyadékban léő testekre hat. Toább a harmadik oldalra! ÖVEGES JÓZSEF 4. lap TESZT A jaító tölti ki. 10. Kétoldalú mérlegen kiegyensúlyozunk egy pohár meleg és egy pohár hideg izet. Hogyan áltozik meg egy idő múla a mérleg egyensúlya? a) A hideg izes pohár alatt süllyed. b) A meleg izes pohár alatt süllyed. c) Nem áltozik a mérleg egyensúlya. d) A hideg izes pohár oldala emelkedik. 11. Egy kémcsőben 3 cm 3 ízre 3 cm 3 alkoholt rétegezünk. Összerázás után mekkora V térfogatú folyadék lesz a kémcsőben? a) V = 6 cm 3 b) V < 6 cm 3 c) V > 6 cm 3 d) 3 cm 3 < V < 6 cm 3 1. Erőmérőre függesztett szilárd testet folyadékba merítünk. Ilyenkor a) az erőmérőre nagyobb erő hat, mint leegőben. b) az erőmérő kisebb értéket mutat, mint leegőben, c) az erőmérő által mutatott érték függ a test térfogatától, d) az erőmérő által mutatott érték függ a folyadék sűrűségétől. 13. Ugyanazt a testet két különböző sűrűségű folyadékokba tesszük. Mi történhet a testtel? a) Ha az egyikben lemerül, akkor biztosan lemerül a másikban is. b) Abban a folyadékban merül le, amelyik nagyobb edényben an. c) Abban úszik, amelynek a sűrűsége nagyobb, mint a test sűrűsége. d) A kisebb sűrűségű folyadékba merül bele jobban.

8 14. A 60 kg-os Peti és a 40 kg-os Kati korcsolyáznak és mindketten a tőlük telhető legnagyobb erőt fejtik ki egymásra. a) Peti nagyobb erőel tudja húzni Katit, mint Kati Petit. b) Amikor Kati húzza Petit, akkor kisebb a köztük fellépő erő, mint amikor Peti húzza Katit. c) Tudják egymást kisebb agy nagyobb erőel is húzni. d) Bármelyikük húzza is a másikat, Peti soha sem tudja nagyobb erőel húzni Katit, mint ugyanakkor Kati Petit. Összesen: 6

9 ÖVEGES JÓZSEF 5. lap TUDOMÁNY TÖRTÉNET A jaító tölti ki. Sorszá m 1. Kérdések Neezz meg olyan: Kap ható pont Válaszok Például a NAT-ban szereplők: Elért pont a) költőt, agy írót; b) magyar származású fizikust; c) magyar államférfit, agy nőt, akiel MIKOLA SÁNDOR személyesen is találkozhatott olna. (Olyat, aki MIKOLA SÁNDOR születése és halála közötti időszakban is élt.) + + =6 a) Arany, Ady, Jókai, Molnár Ferenc, Gárdonyi, Mikszáth, Babits, József Attila, Karinthy, Móricz, Tamási Áron, Áprily, Illyés Gy., Nagy László stb. b) Jedlik, Eötös, Wigner, Teller, Szilárd Leó, Gábor D., Öeges, stb c) Deák F.,Kossuth, Tisza Kálmán és Istán, Apponyi, Károlyi, Kun Béla, Rákosi, Horthy, Klebelsberg, stb.. Hol született és hol járt elemi (általános) iskolába MIKOLA SÁNDOR? Mi olt szüleinek a foglalkozása? 1=3 - Született: Felsőpetróc (1889-től Péterhegy; ma Gornji Petroci). (Bármely lehet jó álasz.) - Elemi iskolába Körtélyesen járt. - Mikola Sándor szülei földműelők oltak. 3. Diák korában mi igazolta MIKOLA SÁNDOR kiálóságát? Bizonyítsd éleményed, legalább megszílelendő példáal! 1= - Kitűnő tanuló olt. - Öt nyelet alkalmazni kész szinten sajátított el. - Diák újságot szerkesztett. - Diákszakköri ezető olt. - Mind a reál, mind a humán tantárgyak tanulásában sikeres olt. Stb. 4. Ki olt MIKOLA SÁNDOR leghíresebb tanára az egyetemen, aki legnagyobb hatással olt rá, és akinek később munkatársa is lett? 1 Eötös Loránd Fordíts a köetkező oldalra!

10 ÖVEGES JÓZSEF 5. lap TUDOMÁNY TÖRTÉNET A jaító tölti ki. Sorszá m 5. Kérdések Hol tanított? Milyen megbízást kapott ebben az iskolában 198-ban? Kik oltak itt a leghíresebbé ált tanítányai? Kap ható pont 1=3 Válaszok - Budapesten a fasori eangélikus gimnáziumban. - Igazgatónak neezték ki. - Neumann János, Wigner Jenő, stb. (legalább egy né az 1 pontért.) Elért pont 6. Milyen témákban jelentek meg cikkei és könyei? Említs meg legalább két témakört! - Fizika szaktudományi. - Fizika módszertani (tanítási). - Tudománytörténeti. - Tudománynépszerűsítő. 7. A fizikaszertárakban egy kísérleti eszköz nee őrzi MIKOLA SÁNDOR emlékét. Melyik ez az eszköz? Mit izsgálunk ele legtöbbször? Rajzold le, hogyan néz ki! 1=3 - Mikola cső. - Az egyenletes mozgást. - A lényeget kifejező rajz. Ide készítsd a rajzot!