1.oldal (18) Rendszer karbantartása Rendszerkarbantartás fogalma: Minden operációs rendszer tartalmaz eszközöket a hardver- és a szoftverkomponensek karbantartására. Idesoroljuk a hardveralkotók szoftveres támogatásának, a meghajtóprogramoknak a kezelését, frissítését, a hardverelemek nyilvántartását, a háttértárolók kezelését: felület ellenőrzést, ahol kell, ott töredezettségmentesítést, formázást, archiválást. A számítógép hardverelemeinek feltérképezése A számítógépet alkotó hardverelemek jellemzői a következőképpen érhetőek el: Windows operációs rendszer esetén A Start > Beállítások > Vezérlőpult > Rendszer menüparancsokkal lehetséges a Rendszertulajdonságok ablak megnyitása. Itt a Hardver adatlapon az eszközkezelő nyomógomb használatával lehet listázni az operációs rendszert futtató számítógép hardverkomponenseit, amennyiben jogosultságunk van rá. A lista fastruktúra alakú, az egyes csomópontokat nyitva az ezekhez tartozó hardverelemek érhetőek el. Pl. a hálózati kártyák ág megnyitásával elérhetőek gépünk hálózati interface-ei. Valamely elemet aktivizálva, annak adatlapja jelenik meg. Az adatlap kialakítása az elemtől függ, de valamennyinek van Illesztőprogram füle. Ezen az ablakon található egy Frissítés nyomógomb. Ezt használjuk, amennyiben a kérdéses eszköz meghajtóprogramja cserére szorul. (A meghajtóprogram az a szoftverkomponens, amely kapcsolatot tart az operációs rendszer és a hardver között. A hardver gyártója, de az operációs rendszer készítője is előállíthatja. Adott hardverhez olykor meghajtófrissítést adnak ki.) Néha, a hibajavítás első lépéseként használjuk az itt t alálható Eltávolítás nyomógombot is. Ezt követően a ma már szinte kizárólagosan elterjedt PnP (Plug and Play) hardverek esetén ekkor az operációs rendszer detektálva a meghajtóprogram nélkül jelen levő hardvert, automatikusan elkezdi az illesztőprogram telepítését. Több forrás lehetséges: az operációs rendszerben meglévő állományok, az internet, de megadhatunk saját adathordozót is. Linux operációs rendszer KDE desktop esetén a KMenu > System settings menüpont használatával lehet a hardverkomponensek beállításait elérni. Itt csoportosítva helyezkednek el az egyes szoftver- illetve hardverelemek kezelésére alkalmas programok ikonjai. A Hardver csoport tartalmazza a fontosabb eszközök beállításának lehetőségét: billentyűzet, egér, nyomtató, képernyő, illetve a háttértároló kezelhető innen, azonban szinte mindegyik beállításhoz rendszergazdai jogosultságra van szükség. Új hardverelem beépítése A legtöbb hardverelemet a gép kikapcsolt állapotában kell csatlakoztatnunk. (Nagyon sok külső eszköznél ezt ma már nem szükséges betartani.) Ezt követi a gép feszültség alá helyezése. Egyes esetekben az új komponens beüzemelése a BIOS setup programjának beállításainak módosítását is megkívánhatja. Például alaplapi videovezérlő mellé beépített videokártya esetén általában az eredeti eszköz letiltása szükséges. Amennyiben operációs rendszerünk, illetve a beépített hardver olyan, azaz mindkettő támogatja a PnP (Plug and
2.oldal Play, azonnal rendelkezésre álló, üzemelő) szabványt, akkor a megfelelő meghajtóprogram települése után az eszköz használható. Frissítés, patch-elés Fogalma A programtermék igen komplex alkotás. Egyes részei más alkotóelemek működését befolyásolhatják. Minden szoftver tartalmazhat hibákat. Egy alkalmazói programban megbúvó hiba esetén ez legfeljebb annak bizonyos funkcióit érinti. Egy operációs rendszer komponense esetében azonban akár az egész gépre kiható működési és biztonsági problémákat is jelenthet. A korszerű gépek korszerű operációs rendszereinek a hálózati kommunikációt is kezelniük kell. Az operációs rendszer hibái akár ezen kommunikációban is befolyásolhatják a gépet. Az operációs rendszerhez annak készítője időről időre kiad javításokat. Ezek letöltésével és telepítésével lehet javítani operációs rendszerünket. Mint minden terméknek, a szoftvernek is véges az életciklusa. A programtermékek gyártójának szolgáltatása, hogy programjához újabb és újabb javításokat ad ki. Ez a követés egy idő után megszűnik. Elvégzése Windows operációs rendszer: A Start menü windows update menüpontja (vagy az Internet Explorer megfelelő menüpontja) segítségével érhető el a megfelelő lap. Innen lehet az operációs rendszer frissítését elvégezni több lépésben. Az első lépés, amennyiben gépünkön még nincs, a megfelelő ActiveX komponens letöltése. A következő lépés az eredetiség-ellenőrzés, ezzel az operációs rendszer gyártója a rendszer jogi értelemben vett tisztaságát ellenőrzi. Ezt követően átvizsgálásra kerül a gépünkön futó operációs rendszer, ennek alapján a frissítő webhelyről letölthető/letöltött ActiveX komponens listát készít a frissítésekről. Ezek közül a kiválasztottakat, avagy valamennyit előbb letölti, ezt követően frissíti gépünkön e komponenseket. Ezután egy újraindítás is szükséges lehet a változtatások érvényesítéséhez. Megfelelő beállítások mellett a sürgős frissítések időzítve letöltődnek gépünkre és beavatkozás nélkül telepítésre kerülnek. Linux operációs rendszer: A legtöbb disztribúcióban (Redhat, Debian, Suse, Mandrake, stb.) rendelkezésre áll egy, akár automatikus rendszerfrissítésre is lehetőséget teremtő segédprogram, az apt-get. A programot két lépcsőben kell alkalmazni. A CLI-ben kiadott apt-get update parancs hatására az operációs rendszer pillanatnyi állapota, illetve a beállított módok valamelyikén: CD-n, FTP szerveren, HTTP szerveren, NFS vagy samba megosztáson elérhető csomagfrissítések alapján a csomagleírások frissülnek, amiben az adott csomag neve, mérete, függőségei szerepelnek. A letöltött állományokat telepíteni az apt-get upgrade paranccsal lehetséges. A parancsnak több egyéb üzemmódja: paramétere és kapcsolója is elérhető, ezekről a Linux-rendszerekben szokásos módon a man aptget (manual, leírás, kézikönyv) paranccsal vagy a parancs saját -h kapcsolója segitségével lehet részletesebb tájékoztatást kapni. Háttértár karbantartása
3.oldal Formázás: A háttértár használata során első használatbavétel, illetve teljes törlés esetén az formázásra szorul. Ennek során megadhatunk bizonyos paramétereket. Mindenekelőtt meg kell határozni az alkalmazandó állományrendszert: olykor több közül is lehet választani. FAT16 vagy FAT32 állományrendszer használata csak abban az esetben célszerű, ha olyan operációs rendszeren is kell az eszközt használni, amely csak ilyen állományrendszert kezel. Stabilabb, ezért előnyben részesítendő más, naplózott állományrendszer. A formázáskor beállítható a foglalási egység mérete is, valamint nevet, azaz kötetcímkét állíthatunk be. Mód van a normál formázás helyett - amely lassú -, gyorsformázást kérni, ez viszont csak az adminisztrációs adatok alapértékre állításával éri el, hogy a szokásos elérés számára a tároló üresnek mutatja magát. Amennyiben az állományrendszer támogatja ezt, már formázáskor lehet intézkedni a tömörítés bekapcsolásáról: ez lassabbá teszi majd a háttértároló elérését, de tömörítést használva nagyobb a kihasználható tárolóképesség. Töredezettségmentesítés: Egyes állományrendszerek esetén az állományok elhelyezkedése azoknál kisebb és nem feltétlenül fizikailag egymás után levő szektorokban történik. Amennyiben a háttértáron sokszori írás, törlés és újból írás történik, akkor egy idő után ezek a fájl által foglalt szektorok szétszórva helyezkednek el, ugyanis egy fájl törlése ezen fájl által foglalt szektorokat felszabadítja (annak mutatja), egy másik állomány felírása pedig ezeket foglalja el, ezért a sokadik törlést követő írás során a fájlok erősen töredezett állapotot mutat majd. Ez sok fejmozgást igényel pl. a fix lemez részéről az állományelérés során (olvasás, írás) ami az egy állomány részeihez történő hozzáférést lassítja. Ennek javítására az ilyen állományrendszerek esetén időnként töredezettségmentesítés javasolt, melynek során a segédprogram igyekszik az állományokat fizikailag is egymás mellett található szektorokban elhelyezni. Felületellenőrzés: A segédprogram abból indul ki, hogy többször írva valamely szektort, amennyiben nem minden esetben ugyanaz olvasható abból vissza, akkor a kérdéses lemezterület adattárolási képessége bizonytalan, ezért azt hibásnak kell jelölni. Archiválás: Munkánk során számtalan állományt hozunk létre. Ez azonban nem elég biztonságos a háttértárolón, ezért időszakonként mindenképpen kiegészítendő egy, a géptől függetlenül tárolt mentéssel. Erre a célra sokféle tárolóeszköz jöhet szóba. Kisméretű állományokat menthetünk floppy lemezre, ha gépünkbe építettek olvasót. Ez ma már elavult eszköz. Napjainkban az USB-porton használható pendrive igen elterjedten használt, gyors és nagykapacitású eszköz, üzembiztonsága azonban olykor nem éri el az archiválás által megkívántat. CD vagy nagyobb állománymennyiség esetén a DVD-re írás biztonságosnak mondható archiválási mód. Ha a lemezt az írás végén nem zárjuk le, arra újra és újra lehet írni egyszer írhatólemez esetén is. Újraírható lemeznél a lemez törlése és ismételt írása is jó megoldás. Mindenképpen szem előtt kell tartani, hogy nem minden olvasó kezeli az újraírható lemezeket. Igen hosszú távú archiválás esetén komoly probléma, hogy ezek az adathordozók nagyobb időléptékben még nem bizonyíthattak.
4.oldal!!!!! Az alábbi programokat is ajánlott ismerni, használatukról beszélni!!!!!!!!! Start menü / Kellékek/
5.oldal Segédprogramok és a karbantartáshoz használt eszközök TCP/IP segédprogramok és szolgáltatások A TCP/IP segédprogramok segítségével más rendszert futtató számítógépekkel lehet hálózati kapcsolatot létesíteni, például UNIX munkaállomásokkal. A TCP/IP segédprogramok használatához telepíteni kell a TCP/IP hálózati protokollt. A TCP/IP szolgáltatások parancssorból való indításának szintaxisa: net start [szolgáltatás] (Elindít egy szolgáltatást. A parancs paraméterek nélkül a jelenleg működő szolgáltatások listáját jeleníti meg). A TCP/IP szolgáltatások parancssorból való leállításának szintaxisa: net stop szolgáltatás (Leállítja egy szolgáltatás futását.): A számítógép testreszabása a Csoportházirend segítségével: A Windows XP rendszer számos lehetőséget kínál a számítógép testreszabására. A Vezérlőpult elemeivel megváltoztathatja az asztal megjelenését, módosíthatja a programeseményekhez társított hangokat és az egérmutató megjelenését és sebességét. A számítógép testreszabásának másik módja a Csoportházirend használata. Hálózati tartomány esetén a rendszergazdák a Csoportházirend segítségével szabhatják testre és konfigurálhatják a hálózat számítógépeit. A Csoportházirend különálló számítógép vagy több, munkacsoportban összekapcsolt számítógép esetében is alkalmas a számítógép testreszabására. A Biztonsági másolat segédprogram használata: A Biztonsági másolat segédprogram lehetővé teszi, hogy az adatokról másolatot készítsen a merevlemezre. Ha a merevlemezen az eredeti adatok véletlenül megsemmisülnek, felülírják azokat, vagy a merevlemez hibás működése miatt használhatatlanná válnak, akkor a biztonsági másolat segítségével az elveszett vagy sérült adatok helyreállíthatók. A Biztonsági mentés program a Start menüből indítható, a Minden program, Kellékek majd Rendszereszközök, és végül a Biztonsági mentés parancsra kattintva. A rendszer helyreállításához a Biztonsági másolat segédprogramban lévő Automatikus rendszerhelyreállító varázsló is használható. A Lemezkarbantartó segédprogram használata: A Lemezkarbantartó segédprogrammal a merevlemez-meghajtón terület szabadítható fel. A Lemezkarbantartó segédprogram megvizsgálja a meghajtót, és megjeleníti a biztonságosan törölhető ideiglenes fájlokat, az internetes gyorsítótárban lévő fájlokat és felesleges programfájlokat. A Lemezkarbantartó segédprogrammal törölhető néhány, vagy az összes felsorolt fájl. A Lemezkarbantartó párbeszédpanel a Start menüből indítható, a Minden program, a Kellékek, majd a Rendszereszközök pontra, végül kattintson a Lemezkarbantartó paranccsal. Lemezhibák keresése és javítása: A hibaellenőrző eszköz segítségével ellenőrizhetők a fájlrendszer hibái és a merevlemez hibás szektorai. A művelet végrehajtásához minden fájlt le kell zárni. Ha a kötet éppen használatban van, a rendszer megkérdezi, nem akarja-e a lemez ellenőrzését átütemezni a rendszer következő indítására. Így a lemezellenőrzés a rendszer következő indításakor fut majd le. A művelet végrehajtása közben a köteten más feladatok nem végezhetők. Ha a kötet formátuma NTFS, a Windows a fájlműveleteket automatikusan naplózza, cseréli a hibás szektorcsoportokat és tárolja az NTFS - köteten lévő fájlok kulcs-adatainak másolatát.
6.oldal Lemezek és kötetek kezelése a parancssorból: A Lemezkezelés beépülő modulon kívül a lemezek és kötetek kezelésére parancs-sori segédprogramok is használhatók. Például: A chkdsk segítségével ellenőrizheti a lemezeket, és kijavíthatja az esetleg talált hibákat. A convert segítségével a FAT vagy FAT32 köteteket NTFS kötetté alakíthatja. A DiskPart segítségével kiterjesztheti az alap- vagy dinamikus köteteket, tükröt vehet fel vagy távolíthat el, meghajtó-betűjelet rendelhet hozzá vagy törölhet, partíciókat és köteteket hozhat létre vagy törölhet, az alaplemezeket dinamikus lemezzé konvertálhatja, vagy a fő rendszertöltő rekordot (MBR) tartalmazó lemezeket GUID partíciós táblát (GPT) tartalmazó lemezekké konvertálhatja, lemezeket importálhat, illetve a kapcsolat nélküli lemezeket összekapcsolhatja. A format segítségével köteteket vagy csatlakoztatott meghajtókat formázhat valamilyen fájlrendszerrel. Az fsutil segítségével végrehajthat számos, az NTFS fájlrendszerhez kapcsolódó feladatot, például a lemezkvóták kezelését, kötet leválasztását vagy kötetinformációk lekérdezését. Mivel az fsutil igen nagy teljesítményű, csak haladó felhasználók vegyék igénybe, akik jól ismerik a Windows XP rendszert. A mountvol segítségével csatlakoztathat kötetet egy NTFS mappába, vagy leválaszthatja a kötetet az NTFS mappáról. A használatot könnyítő segédprogramok: A személyi számítógép használatának megkönnyítésére a hardver- és szoftvertermékek széles választéka áll a csökkent munkaképességű emberek rendelkezésére. Az MS-DOS és a Microsoft Windows operációs rendszerekhez is rendelkezésre áll számos terméktípus. Kötet-karbantartási feladatok végrehajtása: Számítógép konfigurációja: Windows beállításai \ Biztonsági beállítások\helyi házirend \Felhasználói jogok kiosztása azt határozza meg, hogy mely felhasználók és csoportok legyenek felhatalmazva a kötetkarbantartási segédprogramok, például a Lemezkarbantartó és a Lemeztöredezettségmentesítő használatára. Alapértelmezett érték: Rendszergazdák Parancshéj áttekintés: A parancshéj egy különálló program, amely közvetlen kommunikációt biztosít a felhasználó és az operációs rendszer között. A nem grafikus felhasználói felületű parancshéj biztosítja azt a környezetet, amelyben karakter alapú alkalmazások és segédprogramok futtathatók. A parancshéj végrehajtja a programokat, és egyedi karakterek segítségével megjeleníti azok eredményét a képernyőn, valahogy úgy, ahogy az MS-DOS Command.com parancsértelmezője. A Windows XP parancshéj a Cmd.exe parancsértelmezőt használja, amely alkalmazásokat tölt be, és irányítja az információáramlást az alkalmazások között annak érdekében, hogy az operációs rendszer számára érthetővé tegye a felhasználó általi adatbevitelt. A parancshéj kötegfájlok (más néven parancsfájlok) létrehozására és módosítására használható a rutinfeladatok automatizálásához. Parancsfájlok használhatók például a felhasználói fiókok vagy az éjszakai biztonsági mentések kezelésének automatizálásához. A bonyolultabb parancsfájlok parancshéjban történő futtatásához a Windows Script Host, a CScript.exe is használható. Kötegfájlok használatával hatékonyabban hajthatók végre a műveletek, mint a felhasználói felületről. A kötegfájlok a parancssorban használható összes parancsot elfogadják. A parancssor ablaka a könnyebb áttekinthetőség és a programfuttatás felügyeletének növelése érdekében testreszabható.