Horváth Miklós (érdemes tankönyvíró) Molnár László Szentirmainé Brecsok Mária. Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához

Horváth Miklós (érdemes tankönyvíró) Molnár László Szentirmainé Brecsok Mária Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához

HORVÁTH MIKLÓS a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2011-ben elnyerte az Érdemes tankönyvíró kitüntető címet Szerkesztette FÜZESINÉ SZÉLL SZILVIA Illusztrálta BORS JÓZSEF, MOLNÁR LÁSZLÓ Kapcsolódó kerettanterv EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet AP 061033 ISBN 978-963-328-306-6 Horváth Miklós, Molnár László, Szentirmainé Brecsok Mária, 2014 1. kiadás, 2014 A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Kiadja az Apáczai Kiadó Kft. 9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014 E-mail: apaczaikiado@apaczai.hu Internet: www.apaczai.hu Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyomdai előkészítés KajtArt Kft. Terjedelem: 23,69 A/5 ív Tömeg: 510 g

KEDVES KOLLÉGÁK! Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához Kézikönyvünk az Apáczai Kiadó új, a Nemzeti alaptantervnek és az EMMI kerettantervnek (51/2012.) megfelelően átdolgozott Természetismeret 6. tankönyvéhez készült. E kézikönyvvel a természetismeret tantárgyhoz szeretnénk módszertani ajánlásokat, javaslatokat, ötleteket adni Önöknek. Mivel iskolánként változik, hogy milyen szakos kolléga tanítja ezt a tárgyat, az egyes leckék feldolgozásához úgy kívánunk segítséget nyújtani, hogy a szakos és nem szakos kollégáknak is tartalmazzon hasznos információkat és ötleteket az óra megtartásához. Természetesen az itt felsorolt javaslatok nem óravázlatok, csak egy-egy lehetőséget mutatnak be azzal a szándékkal, hogy minél több elképzelésünket tudják sikeresen hasznosítani és továbbfejleszteni. Kérjük, tapasztalataikat, észrevételeiket küldjék el az Apáczai Kiadó címére! További eredményes munkát kívánunk! A Szerzők 3

A TERMÉSZETISMERET TANTÁRGY TANÍTÁSÁNAK CÉLJAI ÉS ALAPELVEI A KERETTANTERV SZERINT Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások ráirányítják a figyelmet a természettudományos műveltség fontosságára, amelynek megalapozása a természetismeret tantárgy egyik legfontosabb feladata. A tantárgy legfőbb célja a tanulók természet iránti érdeklődésének fenntartása. Olyan gyerekek nevelése, akik nyitottak a világra, felismerik a problémákat, keresik a jelenségek okait, következtetéseket tudnak levonni a tapasztalt tényekből, képesek kérdéseket megfogalmazni, és életkoruknak megfelelő válaszokat találnak a felvetődött kérdésekre. Ez a gondolkodásmód segít eligazodni a természeti és társadalmi környezetben, egyben kitágítja a világ megismerésének lehetőségét, a mindennapokban jól hasznosítható tudás megszerzését szolgálja. A korábban megszerzett ismeretekre és készségekre épülve fejleszti a természeti jelenségek megfigyelésének képességét, felkelti a megfigyelt jelenségek magyarázata iránti igényt, előkészíti a természettudományos megismerés módszereinek alkalmazását, és megalapozza a hetedik évfolyamtól induló természettudományos tárgyak: a biológia-egészségtan, a fizika és a kémia, valamint a földrajz tanulását. A természetismeret tantárgy a 10 11 éves tanulók holisztikus világképéhez illeszkedve a lehetőségekhez mérten egységben mutatja meg az élő és élettelen világ jelenségeit, folyamatait, kölcsönhatásait. A megismerés során az elsődlegesen tapasztalati úton szerzett elemi ismeretekre építve fokozatosan fejlődik a diákok természettudományos fogalmi rendszere, alakulnak absztrakciós szintű ismereteik. A természetben, illetve a tanulók közvetlen környezetében megfigyelhető, tapasztalható jelenségek, folyamatok elemzése, kísérleti modellezése, az oksági összefüggések feltárása során formálódik a diákok természettudományos szemlélete. A természetismeret tantárgy fontos szerepet tölt be a megismerési módszerek elsajátításában, a természettudományos gondolkodásmód megalapozásában, a természethez való pozitív attitűd kialakításában. Az iskolai tanulás folyamatába szervesen beépülnek a tanulók az élet különféle területein a legkülönbözőbb forrásokból és tapasztalatokból szerzett ismeretei csakúgy, mint előzetes élményeik, közvetlen tapasztalásaik. Ez nemcsak a tanulás hatékonyságát, hanem a tanulási motivációt is erősíti. Az ismeretszerzés nem öncélú, hanem a gondolkodás és az önálló tanulás fejlesztését szolgálja. A használható tudás megszerzése lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a tanulók új szituációban, a tantárgyi kereteken kívül is sikeresen alkalmazzák tudásukat. Az egyéni tapasztalatszerzésre épülő tanulás, a tevékenység-központú módszerek, az IKT-eszközök alkalmazása, a vita és az érvelés olyan élményekhez juttatják a diákokat a tantárgy tanulása közben, amelyek elősegítik a természethez való pozitív viszonyulásuk fennmaradását, és hozzájárulnak a természettudományok iránti érdeklődés felkeltéséhez. A természettudományok egységes szemléletének kialakítását az ötödik évfolyamtól az érettségiig ívelő közös fejlesztési területek, rendezőelvek integrációja biztosítja. Az állandóság és változás látszólagos antagonizmusa, a rendszerek törvényszerűségeinek vizsgálata, a struktúra és a funkció összefüggései, az anyag, az energia, az információ különböző formái más-más tartalomhoz kötődve jelennek meg, fejlesztve azokat a készségeket és képességeket is, melyek a tudományos megismerés, valamint a technikai eszközök alkalmazásának feltételeit biztosítják. A fejlesztési területek közül kiemelkedik és különösen nagy hangsúlyt kap a természetismeret tantárgy keretein belül az ember szervezetének és működésének megismerése, valamint a környezet és a fenntarthatóság problémakörének elemzése. A természetismeret testi-lelki egészség témaköreinek kibontása során feltárja a környezet és az egészség kapcsolatát, hozzájárul az egészséges életvitel szokásrendszerének formálásához, segíti az együttélés szabályainak elfogadását és betartását. A Föld globális problémáinak vizsgálatán keresztül felhívja a figyelmet az ember személyes felelősségére, egyéni és közösségi szinten aktivizál a helyi környezeti prob- 4

lémák megoldása érdekében. A hazai tájak és életközösségek megismerése pedig hozzájárul a nemzeti büszkeség, a hazaszeretet fejlődéséhez. A természetismeret a többi tantárggyal közösen alapozza meg azokat a megismerési képességeket, személyiségjegyeket, melyek birtokában a diákok elsajátítják a tanulás elemi módszereit, technikáit, átélhetik az ismeretszerzés örömét, a világ megismerésének szépségét. A tananyag feldolgozása több ponton kapcsolódik más tárgyak ismeretanyagához, fejlesztési követelményeihez. A tanulás folyamatában épít a tanulók meglévő tudására, lehetőséget ad az önálló információszerzésre is. A témakörök feldolgozása során a tanulási, a gondolkodási és a kommunikációs képességek fejlesztése párhuzamosan, egymást erősítve folyik. Ez teszi lehetővé, hogy a tanulók életkoruknak megfelelően használják a szaktudomány nyelvezetét a jelenségek, folyamatok értelmezése és a természet bemutatása során. Mindezek eredményeként a tanulók megőrzik kíváncsiságukat, motiváltak maradnak az ismeretszerzésben. Egyénileg vagy társaikkal közösen aktívan vesznek részt a tanítás-tanulás folyamatában. Ismerik és értik a tanulás során elérhető lehetőségeket, és képesek a mindennapi életükben, munkájukban a felmerülő akadályok leküzdésére, a megszerzett ismeretek, képességek hasznosítására. Ez olyan szellemiséget, munkatermi hangulatot igényel, ahol a nevelő társ az ismeretszerzés folyamatában. Irányítja, segíti a tanulókat a megismerés útján, lehetőséget teremt az egyéni differenciált munkára, visszajelzéseivel, értékelésével jobb teljesítményre ösztönzi őket. 5 6. évfolyam A tantárgy az Ember és természet, valamint a Földünk, környezetünk műveltségterület tartalmait és fejlesztési feladatait öleli fel. A körülöttünk lévő világ komplex megismerését szolgálja, melyben a különböző tudományterületek a fizika, biológia-egészségtan, kémia, földrajz ismeretei összekapcsolódnak, egymást kiegészítik, magyarázatul szolgálnak a mesterséges és a természetes környezetünkben lejátszódó jelenségek megértéséhez. A megismerés a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodik. A közelitől a távoli, az egyeditől az általános felé halad. Élmények, egyéni tapasztalatok megszerzésére törekszik. Kiemelt szerepük van a megfigyeléseknek, a kísérleteknek és a vizsgálódásoknak, melyek tapasztalatait a tanulók tanári irányítás mellett növekvő önállósággal képesek elvégezni, rögzíteni, értelmezni, miközben egyre nagyobb jártasságot szereznek a balesetmentes eszközhasználatban, a csoportban végzett munka során pedig a feladatok megosztásában és az együttműködésben. Alapvető elvárás évente legalább két kísérlet, vizsgálódás önálló elvégzése, illetve négy, a tanórán bemutatott vizsgálatról való feljegyzés készítése. Vizsgálódások közben feltárulnak az élő és élettelen anyagok tulajdonságai, szerkezetük és működésük összefüggései, az anyagok kölcsönhatásai és változásai. A tanulók megismerik a közvetlen környezet állatait, növényeit, jellemző tulajdonságait, jelentőségét, emberhez fűződő kapcsolatukat. Hazánk tájainak és életközösségeinek vizsgálata során megtanulnak tájékozódni térben és időben, térképen és valóságban. Megértik az élő és élettelen környezet kölcsönhatásait, a szervezet és az életmód összefüggéseit. Eléjük tárul a természet formagazdagsága és szépsége, ami erősíti a fiatalok kötődését szűkebb és tágabb környezetükhöz, szülőföldjükhöz. A természetismeret tanulása során fejlődik a tanulók szemléleti térképolvasási képessége. A kerettanterv megjeleníti a legfontosabb topográfiai fogalmakat is. Elvárható tudás, hogy a tanulók felismerjék és megmutassák ezeket a különböző ábrázolásmódú térképeken. A természetismeret tantárgy embert és környezetét, a természeti és társadalmi folyamatokat egységben jeleníti meg. Kutatja az okokat és a következményeket. Együttgondolkodásra sarkallja a tanulókat, megláttatja az emberi tevékenység pozitív és negatív hatásait. Rávilágít a fogyasztói társadalom hibáira, anyag- és energiatakarékos szokások kialakítására ösztönöz. Az ember személyes felelősségét hangsúlyozza az egészség és a környezet védelmében. 5

A fiatalok számára a legérdekesebb témakör saját szervezetük felépítésének és működésének megismerése, melynek során feltárulnak a kamaszkori változások okai és a velük kapcsolatos tennivalók, tudatosulnak a veszélyeztető környezeti hatások. A hangsúly a betegségek megelőzésére helyeződik. A lelki egészség megőrzése érdekében ráirányítja a figyelmet a reális önismeret, a család és a társas kapcsolatok jelentőségére. Új elemként jelenik meg a követelményekben, hogy a tanuló a kétéves ciklus alatt legalább egy alkalommal önállóan dolgozzon fel egy természettudományos témát. A feladat lehetőséget nyújt a tehetség kibontakoztatására, az elvégzett munka tükrözi a tanulók készségeinek, képességeinek fejlődését is. 6

A 6. ÉVFOLYAMOS TERMÉSZETISMERET TANTÁRGY TANMENETJAVASLATA A 6. évfolyamos természetismeret témakörei a tankönyvben Évi óraszám: 72 (heti 2) 6. évfolyam Témakör Leckék száma Az erdő életközössége 13 Kölcsönhatások. Az energia 9 A Föld bolygó 9 A természet erői 9 Hazai tájakon 11 A füves területek életközössége. Termesztett növényeink 9 Vizek, vízpartok életközössége 12 A javasolt óraszámok magukban foglalják az ismétlésre, összefoglalásra, gyakorlásra, ellenőrzésre, kísérletek-vizsgálatok elvégzésére és a kiegészítő anyagok feldolgozására fordítható órákat is. 7

Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 1. Hazánk erdői Az életközösség fogalma. Az erdő és az élettelen környezet kapcsolata. Az erdő és annak élőlényei közötti kapcsolatok. A természetes és a telepített erdő fogalma, főbb jellemzői. Hazánk főbb erdőtípusai: tölgyesek, bükkösök, fenyvesek. 2. Erdőt alkotó fáink: a tölgy és a bükk A tölgyerdők jellegzetes fafajai, az erdő szintezettsége. A növényzet fényigény szerinti elhelyezkedése. A tölgyfa és a bükkfa főbb jellemzői: törzsük, lombkoronájuk, a lombkorona összehasonlítása, virágjuk, virágzatuk, termésük. Az egylaki növény fogalma. A természetes erdőfelújulás folyamata. AZ ERDŐ ÉLETKÖZÖSSÉGE Életközösség, önmegújulási képesség, élettelen környezeti tényezők, természetes erdő, telepített erdő Kocsányos és kocsánytalan tölgy, csertölgy, bükkfa, gyepszint, cserjeszint, lombkoronaszint, porzós virágzat, termős virágok, makktermés, természetes erdőfelújulás fenntartható fejlődés, nyílt és zárt lombkorona Környezetismeret 4. évfolyam: a fa részei, a hazai erdők élete Természetismeret 5. évfolyam: a hőmérséklet és mérése, a hőmérséklet változásai, tájékozódás hazánk domborzati térképén, az időjárás elemei Környezetismeret 1 4. évfolyam: a gazdálkodó ember természeti és épített környezete Természetismeret 5. évfolyam: termesztett gyümölcsfáink főbb jellegzetességei, a virágok megporzása, tájékozódás hazánk domborzati térképén, tájékozódás a természetben Interaktív tananyag hazánk erdőiről Magyarország domborzati térképe Egy-egy élő hajtásrészlet hazánk leggyakoribb fafajairól Képek, videofilmrészletek hazánk természetes és telepített erdőiről, a tankönyv képei és rajzai Interaktív tananyag a tölgyés a bükkerdőről Képek és élő növényi hajtások a tölgyekről és bükkről Makktermések, makktermések csíráztatása tanteremben Képek a gyümölcsfák metszéssel kialakított lombkoronáiról Kéreglenyomatok a tölgyfa és a bükkfa törzséről 8

Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 3. Az erdeifenyő. Gombák az erdőben Az őshonos fenyvesek elhelyezkedése hazánkban. A fenyőerdők szintjei. Az erdei fenyő törzse, lombkoronája, virágzatai. A nyitvatermő növény megporzása, a mag kialakulása. A kalapos gombák közös tulajdonságai. A gombák és a fák együttélése. A gyilkos galóca és az erdei csiperke fő tulajdonságai. A gombák jelentősége az anyagok körforgásában. Őshonos növény, egylaki, nyitvatermő, lomblevél, tűlevél, hártyás mag, zárt lombkorona, korhadékevő, gombafonalak, termőtest, spóra, gyilkos galóca, erdei csiperke Matematika 5 6. év - folyam: összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása Magyar irodalom 5. évfolyam: az erdő életének bemutatása irodalmi alkotásokban Természetismeret 5. évfolyam: az anyag fogalma, élő és élettelen anyagok tulajdonságai Környezetismeret 1 4. évfolyam: legfontosabb gyümölcstermő fáink élete Természetismeret 5. évfolyam: a metszéssel kialakított lombkorona, a gyümölcsök gombakártevői, egyes gyümölcsfák igényei a talaj típusa és tápanyagtartalma iránt, az időjárás és az éghajlat elemei Interaktív tananyag az erdeifenyőről és a gombákról Élő hajtások különböző fenyőfajokról, erdeifenyő-toboz és egyéb fenyőfajok tobozai Élő gombafajok A tankönyv képei és rajzai a fenyők beporzásáról és a gombák fejlődéséről 9

Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 4. A cserjék és a gyepszint virágos növényei A környezeti tényezők és az élőlények szervezeti felépítése közötti kapcsolat bemutatása. Az emberi tevékenységek hatása az erdők életére. A cserjék közös tulajdonságai. A kökény, a mogyoró és a vadrózsa szervezeti felépítése, termésük. A cserjék jelentősége az erdő életközösségében (fészkelőhely, búvóhely, táplálék, a szél- és a páratartalom befolyásolása, stb.). A zárvatermő növények jellemzői: a megporzás folyamata, a termőből termés, a magkezdeményből mag lesz. A gyepszintben élő növények. A hóvirág szervezeti felépítése, alkalmazkodási a környezeti feltételekhez (fény- és hőmérséklet). Fásszárú, cserje, cserjeszint, kökény, mogyoró, vadrózsa, csipkebogyótermés, áltermés, csonthéjas termés, ágtövis, tüske, gyepszint, hagyma Matematika 5 6. évfolyam: osztályozás egy és több szempont alapján Környezetismeret 1 4. évfolyam: lágy szárú és fás szárú növények, a növények alkalmazkodása a környezeti tényezőkhöz, a növények tápanyagai. Természetismeret 5. évfolyam: a vöröshagyma és a fokhagyma, a sárgarépa raktározó főgyökere, termős és porzós virágok, makktermés és egyéb húsos és száraz termések, a hőmérséklet változásai Gyanta; a tankönyvben leírt gyantával kapcsolatos vizsgálatok, megfigyelések elvégzése Különböző fenyőfajok tobozai, hártyás magok Interaktív tananyag a cserjékről és a gyepszint virágos növényeiről Élő hajtások és termések a leggyakoribb cserjékről A tankönyvi magyarázó rajzok a megporzásról és a termés kialakulásáról Különböző hagymás növények (tulipán, jácint, vöröshagyma, fokhagyma stb.) hagymájának bemutatása Vizsgálat: valamilyen hagymás növény hajtatása cserépben, folyamatos megfigyelés a növény fejlődéséről 10

Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 5. Virágtalan növények az erdőben 6. A gímszarvas, az őz és a vaddisznó A zuzmók, mohák és a páfrányok virágtalan növények, spórákkal szaporodnak. A zuzmótelepekben gombafonalak és moszatok élnek együtt. Spórákkal szaporodnak. A mohák is telepes növények, nincsenek valódi szerveik, gyökérszerű fonalakkal rögzülnek, szár- és levélszerű képződményeikben zöld színtestek vannak, bennük készül a növény tápláléka. A mohák és zuzmók fontosak a talajképződésben, a talaj megkötésében és a táplálkozási láncokban. Az erdei pajzsikának valódi szervei vannak. Spórákkal szaporodik. A gímszarvas és az őz párosujjú patás, növényevő, összetett gyomrú, kérődző állat. Fogazatuk növényevő, zápfogaik felülete redős. A hím szarvasnak és őznek agancsa van, mely a homlokcsont csapjából fejlődik. A vaddisznó is párosujjú patás, mindenevő állat, növényi és állati eredetű táplálékot fogyaszt. Virágtalan növény, spóra, előtelep, ivarszervek, hímivarsejt, petesejt, együttélés, telepes növény, gyöktörzs, évelő növény Növényevő, mindenevő, redős zápfog, összetett gyomor, kérődzés, agancs, párosujjú patás, vadgazdálkodás Környezetismeret 1 4. évfolyam: a virágos növények szervei, a növények tápanyagai Természetismeret 5. évfolyam: egynyári, kétnyári és évelő növények, a növények megporzása Természetismeret 5. évfolyam: a szarvasmarha, a házi ló és a házi sertés testfelépítése, életmódja, szaporodása Interaktív tananyag az erdőben élő virágtalan növényekről Élő mohák, zuzmók és erdeipajzsika-növény Kézinagyító: a spóratartó tokok megfigyelése Mikroszkóp: a zuzmók telepes felépítésének megfigyelése, rajzok készítése Mohanövény levélkéjének mikroszkópos megfigyelése Interaktív tananyag a gímszarvasról és a vaddisznóról Mindenevő, növényevő és ragadozó állatok koponyái, zápfogai A tülkös szarv és agancs bemutatása és összehasonlítása 11

Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 7. A róka, a sün és a mókus Zápfogai gumósak, szemfogai agyarrá fejlődnek. A vörös róka testfelépítése, életmódja, szaporodása. A rókák alkalmazkodása a környezethez. A veszettség és a betegség tünetei a vadon élő és a háziállatokon. A sün testfelépítése, életmódja, alkalmazkodása a környezethez. A téli álom. A mókus testfelépítése, életmódja. A megszakított téli álom. Összefüggések keresése a testfelépítés és életmód között. Ragadozó életmód, ragadozó fogazat, alkalmazkodás az élőhelyhez és az élő környezethez, szarutüske, rovarevő fogazat, téli álom, rágcsáló fogazat, megszakított téli álom Környezetismeret 1 4. évfolyam: az élőlények alkalmazkodása az élettelen környezethez, táplálkozási kapcsolatok az élőlények között Természetismeret 5. évfolyam: a házi egér és a vándorpatkány testfelépítése, életmódja A tankönyv magyarázó rajzai az összetett gyomor működéséről és a tülkös szarv és az agancs összehasonlításáról Interaktív tananyag a gímszarvasról és a vaddisznóról Növényevő, mindenevő, ragadozó állatok koponyája, a fogazatok megfigyeltetése Kutya- és macskafélék végtagjainak bemutatása A tankönyv magyarázó rajzainak megfigyelése (táplálék-összetétel, téli álom) Magyar nyelv és irodalom: szövegértés a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szövegben megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemei közötti ok-okozati, általános-egyes vagy kategóriaelem viszony magyarázata Ismereterjesztő irodalomból szemelvények a különböző állatfajok felkészüléséről a téli álomra 12

Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 8. Harkályok és énekesmadarak az erdőben 9. Ragadozó madarak az erdőben Az erdő élőlényei. Táplálékuk összetétele alapján felosztják egymás között az erdő élőhelyeit. Az elkülönülés biztosítja, hogy sokféle faj tud azonos élőhelyen megélni. A harkályoknak kúszólábuk van, farktollaik erősek, véső alakú csőrük és hosszú kiölthető nyelvük van. A kéreg alatt megbúvó rovarokkal táplálkoznak. Tojásaikat odúkban költik ki. A széncinege a lomkoronában keresi táplálékát. Az örvös légykapó a levegőben fogja el a repülő rovarokat, a csuszka a kéregrepedésekből csipegeti ki őket, a fekete rigó az avarban keresi táplálékát. A ragadozó állatok szabályozzák táplálékállataik egyedszámát. A héjának és az erdei fülesbagolynak horgas hegyes csőre és erős, hegyes karmokban végződő fogólába van. A héja nappali, az erdei fülesbagoly éjszakai ragadozó. A héja kiválóan repül, éles látása van. A fülesbaglyot hallása segíti tápláléka megszerzésében. Versengés a táplálékért, kiölthető nyelv, véső alakú csőr, kúszóláb, odúlakó, énekesmadár, kapaszkodóláb, fészeklakó Markolóláb, horgas, hegyes tépőcsőr, vetélőujj, érzékszervek, telelő madárcsoportok Természetismeret 5. évfolyam: a fecskék és a házi veréb, a házi tyúk és a pulyka testfelépítése, életmódja, szaporodása Madárvédelem és madártelepítés, tolltípusok, kapirgálóláb, állandó és költöző madár Természetismeret 5. évfolyam: a házi tyúk testfelépítése, táplálkozása, a fecskék és a házi veréb, állandó és költöző madarak Interaktív tananyag a harkályokról és az énekesmadarakról A tankönyv ábráinak elemzése (kiölthető nyelv, kúszóláb) Videó a hazai erdők madarairól és hangjukról Interaktív tananyag az erdei ragadozó madarakról A tankönyv képeinek (fogóláb, ragadozó csőr) megfigyelése, a héja zsákmányszerző mozgásának elemzése Bagolyköpetek vizsgálata 13

Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 10. Ízeltlábúak az erdőben 11. Az erdő életközössége A héja énekesmadarakkal, egerekkel, pockokkal, mókusokkal, fácánokkal, galambokkal táplálkozik. A bagoly főleg egereket, pockokat zsákmányol. A madár zsákmányszerzésének összehasonlítása. Mindkét madár állandó madarunk. Az ízeltlábúak sokféleségének megismertetése. A gyapjaslepke, a szarvasbogár és a koronás keresztespók testfelépítése, életmódja és szaporodása. A teljes átalakulás és átalakulás nélküli fejlődés összehasonlítása. A kullancsok okozta fertőző betegségek. Az élőhely fogalma. Az élőhely környezeti feltételei. Az életközösség és annak főbb összetevői az erdőben. Példák az élőlények közötti kapcsolatokra. A táplálkozási lánc és táplálkozási hálózat az erdőben. A növények jelentősége az öszszetett anyagok képzésében. A termelő, a fogyasztó és a lebontó szervezetek. Teljes átalakulás, átalakulás nélküli fejlődés, bogár, rágó, csáprágó, fejtor, potroh, méregmirigy Élőhely, életközösség, környezeti tényezők, termelő, fogyasztó, lebontó szervezetek, viszonylagos egyensúly, az élőlények sokfélesége Természetismeret 5. évfolyam: a májusi cserebogár, a burgonyabogár és az almamoly testfelépítése, táplálkozása és szaporodása (a teljes átalakulás szakaszai) A természetes növényvédelem Természetismeret 5. évfolyam: az időjárás és az éghajlat, a napsugárzás és a hőmérséklet, hazánk éghajlati jellemzői Növényevő, mindenevő, ragadozó életmód Képek, rajzok bemutatása az eddig megismert madarak csőr- és lábtípusairól A tankönyv diagramjának elemzése az állatvilág egyedszámának megoszlásáról Interaktív tananyag az ízeltlábúakról Valamely könnyen tartható ízeltlábú állat (lisztbogár, házi légy) egyedfejlődésének folyamatos megfigyelése Interaktív tananyag az erdő életközösségéről Képek, videofilmek ismeretterjesztő irodalomból, szemelvények a lombhullató erdők csúcsragadozóiról A tankönyv táplálékhálózatot bemutató ábrájának megfigyelése és elemzése 14

Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés A termelők és a fogyasztók közötti viszonylagos egyensúly fontossága. A ház körül élő állatok közötti táplálkozási kapcsolatok Az erdők védelme Az erdők védelméről törvény rendelkezik. A környezetkímélő erdőművelés célja az erdő fennmaradása, az önmegújító képességének, a természetes erdőfelújulásnak a biztosítása. Az erdők jelentősége a légkör oxigénkészletének megújításában, a talajvédelemben és a fenntartható fejlődésben. Az erdőrezervátumok jelentősége. Erdővédelmi törvény, környezetkímélő fakitermelés, természetes erdőfelújulás, fenntartható fejlődés Magyar nyelv és irodalom: szövegértés, szövegelemzés, a lényeges elemek kiemelése szóban és írásban Természetismeret 5. évfolyam: a talaj fogalma (képződése, összetevői) Az anyag fogalma, élő és élettelen, természetes és mesterséges anyagok tulajdonságai Matematika 5. évfolyam: osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont alapján Interaktív tananyag az erdők védelméről és az erdőrezervátumokról Ismeretterjesztő irodalomból szemelvények a hazai erdőrezervátumokban folyó munkákról Technika, életvitel és gyakorlat 5. évfolyam: állati eredetű táplálékok szerepe, a fa megmunkálása 15

Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 12. Rendszerezzük ismereteinket! 13. A témazáró feladatlap megoldása 14. A mechanikai kölcsönhatás 15. A termikus kölcsönhatás A témakörben szereplő legfontosabb fogal mak, folyamatok és összefüggések átismétlése. A témazáró feladatlap A és/vagy B változat feladatainak a megoldása. A hely- és a helyzetváltoztatás megkülönböztetése. A mechanikai kölcsönhatás fogalmának kialakítása; az erőhatás. A gravitációs kölcsönhatás fogalmának kialakítása, a gravitációs mező elemi szintű ismerete. A termikus kölcsönhatás fogalmának kialakítása. Kísérleti adatok táblázatos rögzítése, grafikon készítése az adatok alapján. A grafikon értelmezése. A témakörben tanult fogalmak KÖLCSÖNHATÁSOK. AZ ENERGIA Mozgásállapot, hely- és helyzetváltoztatás, mozgásállapot-változás, erőhatás, mechanikai kölcsönhatás, gravitációs kölcsönhatás, gravitációs mező Termikus kölcsönhatás, közös hőmérséklet Informatika 5. évfolyam: információkeresés az interneten Mindennapi élet Közlekedés, sport, labdajátékok Csillagászat, űrkutatás Tudománytörténet: Eötvös Loránd Mindennapi élet Matematika Belső koncentráció: a hőmérséklet és mérése Válogatás a témakör feldolgozásánál használt legjellemzőbb szemléltetőeszközökből A témazáró feladatlapokat külön füzet tartalmazza Egy kiszemelt tárgy helyének és helyzetének megváltoztatása Ütközési kísérletek pénzdarabokkal Egy kiszemelt tárgy leejtése, eldobása A tankönyv 50 52. oldalának ábrái Tanári vagy tanulói kísérlethez: két, azonos méretű főzőpohár, két tanulókísérleti hőmérő, egy nagyobb üvegedény, hideg és meleg víz, keverőpálca A tankönyv 53 54. oldalának ábrái 16

Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 16. Az elektromos és a mágneses kölcsönhatás Az elektromos állapot kísérleti vizsgálata; a kísérleti tapasztalatok értelmezése az elektromos mező segítségével. Mágneses jelenségek kísérleti vizsgálata, a kísérleti tapasztalatok értelmezése a mágneses mező segítségével. Elektromos állapot, elektromos mező, mágneses pólus, mágneses mező Mindennapi élet Időjárás Természetismeret 5. évfolyam: tájékozódás Közlekedés Tudomány- és technikatörténet Dörzselektromos kísérletekre alkalmas tárgyak (például műanyag cső, műanyag vonalzó, selyempapír, szőrme, üvegbot vagy felfújt luftballon) Készlet az elektromos mező bemutatásához vagy a Javaslatokban leírt módon elkészített saját eszköz Étolaj, búzadara Írásvetítő, üveg- vagy plexilap, vasreszelék 17. Az energia I. A mechanikai energia kísérleti vizsgálata, az energia fogalmának kialakítása. A mechanikai energiák átalakítása. A víz- és szélerőművek működése. Energia, a mechanikai energia mint gyűjtőfogalom, energiaátalakítás, vízikerék, vízerőmű, szélkerék, szélerőmű, környezetbarát erőmű Mindennapi élet Technika Történelem Technikatörténet Belső koncentráció: mozgás, mechanikai kölcsönhatás A tankönyv 57 59. oldalának ábrái Könnyen mozgó kiskocsi; ütközővel ellátott sín, a kocsihoz illeszthető rugó a mechanikai készletből A sín végére vagy az asztal szélére szerelhető állócsiga, fonal, nehezék Lehetőség szerint: vízikerékés szélkerékmodell A tankönyv 61 63. oldalának ábrái 17

Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 18. Az energia II. A belső energia fogalmának kialakítása termikus kölcsönhatás kísérleti vizsgálatával. Energiaátalakulás az égés során. Hőerőművek, atomerőművek. Belső energia, égés, belsőenergia-változás, hőerőmű, atomerőmű Mindennapi élet Technika Ipar Környezetvédelem Belső koncentráció: a mozgás, a termikus kölcsönhatás, a hőmérséklet és mérése Főzőpohár, borszeszégő, anyagfogó, nagyobb (200- as) vasszeg vagy hasonló méretű vasdarab Tanulókísérleti hőmérő Víz A tankönyv 64 66. oldalának ábrái 19. A Nap és a napenergia A Nap legfontosabb fizikai jellemzőinek megismerése, a Nap működésének alapszintű tárgyalása. A Nap és a földi élet kapcsolata. Nap, napsugárzás, napenergia, fotoszintézis, kőszén, kőolaj; földgáz, vízenergia, szélenergia Mindennapi élet Mezőgazdaság Időjárás Csillagászat Lehetőség szerint: Naprendszer-modell vagy a Naprendszert bemutató tabló A Napról készült felvételek az internetről Belső koncentráció: természetismeret, az időjárás és az éghajlat Élő szervezetek felismerhető maradványait tartalmazó széndarabok A tankönyv 67 69. oldalának ábrái 18

Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 20. Energiafelhasználás, energiatakarékosság A napsugárzás közvetlen felhasználása: a napkollektor és a napelem. Megújuló és nem megújuló energiaforrások megismertetése. Energiatakarékosság. Napsugárzás, napkollektor, napelem, megújuló és nem megújuló energiaforrások, energiafelhasználás, energiatakarékosság Mindennapi élet Technika Mezőgazdaság Időjárás Hírközlés Űrkutatás Belső koncentráció: természetismeret A tankönyv 70 72. oldalának ábrái Lehetőség szerint: napkollektor- és napelemmodell Munkafüzet 32. oldalának 2. feladata: 1 darab matt fekete tartályú és 1 darab fényes tartályú tanulókísérleti hőmérő, napsugárzás vagy erős fényű izzólámpa (infralámpa) Fényelem és kéziműszer (a fizikaszertárból), erős fényű izzólámpa a napelem működéséhez Lehetőség szerint: pellet bemutatása 21. Rendszerezzük ismereteinket! A témakörben szereplő legfontosabb fogal mak, folyamatok és összefüggések átismétlése. A témakörben tanult fogalmak Válogatás a témakör feldolgozásánál használt legjellemzőbb szemléltetőeszközökből 22. A témazáró feladatlap megoldása A témazáró feladatlap A és/vagy B változat feladatainak a megoldása. A témazáró feladatlapokat külön füzet tartalmazza 19

Óra Az óra anyaga Oktatási-képzési feladat Fogalmak Koncentráció Szemléltetés 23. Együtt a Naprendszerben A Föld helye a Naprendszerben. A Naprendszer helye a világegyetemben. A Naprendszer részei. A Naprendszer bolygói. A bolygók jellemzői. A csillagok jellemzői. A bolygók és a csillagok összehasonlítása. Az északi irány meghatározása éjszaka. A Föld jellemzői. Az óceán és a kontinensek fogalmának kialakítása. Óceánok és kontinensek elhelyezkedése. Európa elhelyezkedése a Földön. A FÖLD BOLYGÓ Naprendszer, világegyetem, bolygók, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, csillag, Sarkcsillag, Göncölszekér, óceán, Atlanti-óceán, Indiai-óceán, Csendesóceán, kontinens, Ázsia, Amerika, Afrika, Antarktisz, Európa, Ausztrália Környezetismeret 3 4. évfolyam: Mennyi időnk van? című kerettantervi témakör Bemutató földgömb, tanulói földgömb, applikációs csíkok, transzparensek, képek, filmek 24. Tájékozódás a gömb alakú Földön Szövegfeldolgozás, tankönyvi ábrák elemzése. Gondolattérkép elemzése. Interaktív feladatok megoldása. A szélességi kör fogalma. A szélességi körök jellemzői, legfontosabb adatok. A szélességi körök hossza és a Föld gömb alakja közötti összefüggés. A hosszúsági kör fogalma. Földrajzi fokhálózat, szélességi kör, hosszúsági kör, földrajzi szélesség, déli félgömb, északi félgömb, északi szélesség, déli szélesség, nevezetes szélességi körök, Ráktérítő, Baktérítő, Természetismeret 6. évfolyam: az éghajlati övezetek kialakulása Bemutató földgömb, tanulói földgömb, applikációs csíkok, transzparensek, képek, filmek, pingponglabda, alma, kés, mérőszalag, interaktív tananyag 20