Fő BEJÖVŐ MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ALAKULÁSA 213 ÉS 217 KÖZÖTT INTÉZMÉNYI SZINT A bejövő motivációs felmérésekben résztvevők számának alakulása 213 és 217 között változatos képet mutat. A teljes hallgatói létszám (első félévre beiratkozott) arányait tekintve az értékek viszonylag alacsonyak. Az 1. ábra a felmérésben résztvevők számát mutatja be. 217-ben 68-kal többen válaszoltak 213-hoz képest. 12 1 125 8 6 68 51 713 491 4 2 213 214 215 216 217 1. ábra. Válaszadási hajlandóság 213 és 217 között A beiratkozott hallgatók nagy része Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lakos (megoszlásukat a válaszadókon belül a 2. ábra mutatja be), 4 körüli a helyi hallgató. A változás 213ához képest 217-ben elenyésző (+2). Megállapítható, hogy a környező megyékből is viszonylag magas az Egyetemünkre érkezők száma, de a Dunántúlról is vannak hallgatóink. 43.5 43 42.5 42 41.5 41 4.5 4 43 43 42 42 41 213 214 215 216 217 2. ábra. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lakososok aránya az 1. félévre beiratkozottakon belül 1
A gimnáziumban szerzett érettségit illetően 213 és 216 között az arányok hasonlóak (65 körüli), 217-ben kevesebben, a válaszadók 46-a érettségizett gimnáziumban (3. ábra). A 4 évnyi hasonló értékek miatt a 217-es visszaesésre vonatkozóan nem érdemes megállapítást tenni, a pontszerűen kiugró érték miatt. 8 7 6 5 4 3 2 1 65 64 63 67 46 213 214 215 216 217 3. ábra. Gimnáziumi érettségivel rendelkezők aránya A felsőfokú szakképzettséggel rendelkezők arányának az alakulása változatos. 213 után emelkedő tendencia volt megfigyelhető, majd fokozatos csökkenés. Ugyanakkor 3 és 5 között ingadozik az ilyen végzettséggel már rendelkezők aránya (4. ábra). 6 5 4 3 31 38 49 37 34 2 1 213 214 215 216 217 4. ábra. Felsőfokú végzettséggel / szakképzettséggel rendelkezők arányának alakulása A hallgatókat a pályaválasztási döntésükről is kérdeztük. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy mikor döntötték el, hogy mely intézményekben, milyen szakterületen szeretnének továbbtanulni. A hallgatók 26-37-a a középiskolai tanulmányaik végén (5. ábra), 3-36-uk pedig a középiskolai tanulmányaik során, de korábban rendelkeztek határozott elképzelésekkel emlékeik szerint (6. ábra). 2
4 35 3 25 2 15 1 5 37 3 35 34 26 213 214 215 216 217 5. ábra. Pályaválasztásról való döntés a középiskolai tanulmányok végén 38 36 36 35 34 32 3 28 3 3 32 26 213 214 215 216 217 6. ábra. Pályaválasztásról való döntés a középiskolai tanulmányok elején/közepén A hallgatók jellemzően néhány fontosabb tényező alapján választják Egyetemünk képzéseit. A korábbi évek tapasztalataiból kiindulva a 7. ábrán látható változókról kérdeztük őket, azaz hogy mely tényezők játszották a legfontosabb szerepet az Intézményünk választásában. Jellegzetes tendenciák nem minden esetben figyelhetők meg, azonban kiemelhető, hogy a földrajzi közelség és a felvételi során elért pontszám, mint befolyásoló tényezők valamelyest növekvő tendenciát mutatnak az utóbbi 5 évre vonatkozóan. Intézményi szempontból jó eredmény, hogy a csökkenő, majd stagnáló értékeket mutató képzés hírneve szempont 217-ben ugrásszerűen megnövekedett. Az is említésre méltó, hogy a változatos és tartalmas diákélet csak 4-8-ban befolyásolja az Intézmény választását, azaz jellemzően komolyabb tényezők alapján felvételiznek hozzánk hallgatóink. 3
45 4 35 3 25 2 15 1 5 4 38 4 33 32 36 27 32 25 29 21 22 24 23 14 8 8 8 6 8 7 6 4 213 214 215 216 217 Földrajzi közelség Pontszám Szakirányválasztás lehetősége Képzés hírneve Változatos, tartalmas diákélet 7. ábra. Az Intézmény-választást motiváló tényezők Az intézmény középiskolai diákokkal való megismertetése, beiskolázás és marketingkommunikáció szempontjából fontos információ, hogy mely források azok, amik információt nyújthatnak a leendő hallgatóknak az intézményről. A diákok jellemzően a középiskolai tanároktól, családtagoktól és barátoktól, az internetről és a felvi.hu portálon informálódnak. A nyomtatott sajtó, a TV és rádió csak relatíve elenyésző mértékben segíti őket a pályaválasztásban. A 8. ábra az információforrásokra vonatkozó tendenciákat jeleníti meg. 6 5 4 3 2 1 213 214 215 216 Nyomtatott sajtó Internet Család, barátok TV, rádió Középiskolai tanárok felvi.hu 8. ábra. Információforrások az Egyetemről és a képzésekről A hallgatókat már az első félévre való beiratkozásról megkérdezzük a végzést követő továbbtanulási szándékaikról. 7-8-uk úgy gondolja, hogy mesterképzésben szeretne továbbtanulni, 13-2-uk doktori képzésben is folytatná az egyetemi éveket (9. ábra). A 4
Fő realitás ezzel szemben az, hogy bár a mesterképzésben résztvevők aránya viszonylag magas, de végzés után rögtön nem kezdi el mester tanulmányait a hallgatók 8-a. Emellett a foktori képzésre vonatkozóan is megváltozik a hallgatók attitűdje, a 13-21-nak csak a töredéke jut el a PhD felvételiig. Egyik változó esetén sem állapíthatók meg tendenciák. 9 8 7 6 5 4 3 2 1 82 77 7 79 55 18 21 13 14 15 213 214 215 216 217 MSc PhD 9. ábra. Későbbi továbbtanulási szándékok alakulása Az első esemény, amelyen egy hallgató részt vesz / vehet az egyetemi évei során, az a gólyatábor. Ez a rendezvény a hallgatók egyetemi közösségbe történő beillesztését, illetve a campusszal történő megismerkedést célozza. A 1. ábra a gólyatáborban való részvétel alakulását mutatja be. A 217-es év kiugró, a megelőző évhez képest majdnem duplájára nőtt a részvételi arány, miközben a felvett hallgatói létszám hasonló volt a megelőző évhez képest. Ez az érték azt mutatja, hogy az évek során csökkenő részvételi arányt sikerült 217-ben a 213-as értékre növelnie a szervezőknek. 35 3 25 2 15 1 5 274 269 198 17 152 1 2 3 4 5 1. ábra. Gólyatábori részvétel alakulása 213 és 217 között 5
9 8 7 6 5 4 3 2 1 Magasabb jövedelem Jobb életszínvonal Jobb munkakörnyezet Könnyebb munkavégzés Magasabb társadalmi elismertség Jobb pozíciók Nagyobb szabadság 213 76 63 34 43 28 31 19 33 214 78 65 38 37 3 29 15 28 215 77 6 39 32 32 3 19 31 216 72 55 34 33 28 34 19 34 217 81 62 4 39 25 36 22 3 Magasabb beosztás 11. ábra. Egyetemi végzettségre vonatkozó motiváció 6
A 11. ábra azt foglalja össze, hogy a hallgatók mit várnak el az Egyetemtől, milyen előnyökre szeretnének szert tenni, amennyiben diplomát szereznek. Jól látható, hogy a magasabb jövedelem motiválja leginkább a frissen beiratkozott hallgatókat (72-81), ezután a sorban pedig a magasabb életszínvonal szerepel (55-65). Ez a két változó korrelál egymással. A legkevésbé motiváló tényező a nagyobb szabadság (25-32). A többi tényező hasonló értékekkel bír (~3-4 között). Az utóbbi 5 év vonatkozásában, semmilyen tendencia nem mutatható ki ezen változók alakulásában. 7