Magyar Solymász Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata és Mellékletei
A MAGYAR SOLYMÁSZ EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Jelen működési szabályzat, továbbiakban SZMSZ., az MSE Alapszabályának részletezett végrehajtási utasítása. Azokat a rendelkezéseket tartalmazza, amelyek az Egyesület működését, valamint az Alapszabályban meghatározott célok elérését szolgálják. 2. Az SZMSZ. alapvető célja 2.1 Az Egyesület működési, eljárásjogi feltételeinek biztosítása. 2.2 Meghatározza a működés főbb folyamatait, részletes végrehajtási szabályait, az Egyesület kapcsolatrendszerét. 2.3 Megállapítja a működés eljárási és gyakorlati módjait. 3. Az SZMSZ. hatálya 3.1 Jelen szabályzat rendelkezéseit a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések, az Alapszabály, valamint a tagok érdekeinek összhangjával kell alkalmazni. Az SZMSZ. rendelkezéseinek megszegői fegyelmi felelősséggel tartoznak. II. AZ EGYESÜLET TAGJAI 4. A tagfelvétel módja 4.1.1. Solymász jelentkező: az a magyar, ill. külföldi állampolgár, aki írásban kérvényezte felvételét az Egyesületbe. A solymász jelentkezőre korhatár nem vonatkozik. Jelentkezésével egyidőben 1.000 Ft jelentkezési díjat fizessen az MSE bankszámlájára. 4.1.2. Nyilvántartásukat titkárhelyettes vezeti és a jelentkezés időrendi sorrendjében terjeszti a Közgyűlés elé felvételre. 4.1.3. A jelentkező jogosult az Egyesület valamennyi rendezvényén részt venni. 1
4.2. Tagjelölt: az a 16. életévét betöltött magyar, akit írásos kérelmére a Közgyűlés felvett. 4.2.1. A tagjelölt felvételéről a titkárhelyettes előterjesztése és a jelentkező bemutatkozása alapján, a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt. A felvételt követően a helyszínen kell befizetnie a belépési hozzájárulást, melynek összegét felvételét megelőzően határozta meg a Közgyűlés. A tagjelölt köteles a belépési hozzájárulását az őt felvevő közgyűlés dátumát követő 30 napon belül megfizetni, amennyiben ennek nem tesz eleget, akkor a tagjelölti státusa automatikusan törlődik. A tagjelöltség ideje alatt más tagdíjat fizetnie nem kell. 4.2.3. A tagjelöltet a Közgyűlés 2 év időtartamra solymászoktató mellé rendeli. Ez idő alatt köteles a közös rendezvényeken részt venni és az előírt Állami vizsgákat eredményesen letenni. Tagjelöltségi ideje alatt köteles évente két közös vadászaton részt vennie. Ragadozó madarat a hatályos jogszabályoknak megfelelően tarthat. 4.2.4. A szakmai ismeretek figyelembevételével a tagjelöltségi idő hosszát - a tagjelölt kérelmére, vagy oktatója ill. a jelöltet ismerő tag javaslatára - az Elnökség támogatásával a Közgyűlés csökkentheti. 4.2.5. A tagjelöltségi idő alatti munkáját a solymászoktató véleményének figyelembe vételével az Elnökség minősíti és tagfelvételre a Közgyűlés elé terjeszti. 4.2.6. Ha a tagjelöltet a Közgyűlés nem veszi fel, vagy a tagjelölt írásban kéri, a jelöltségi idő felfüggeszthető, vagy egy évvel meghosszabbítható. Ismételt eredménytelenség esetén a tagjelöltsége megszűnik. 4.3. Rendes tag: az a 18 éven felüli magyar állampolgár lehet, akit a Közgyűlés tagjai sorába felvett és a megállapított tagdíjat folyamatosan befizeti. A rendes tag a megállapított egyesületi tagdíját tárgyévre fizeti, ezt a teljes összeget kell az év közben felvett tagoknak is fizetni. 4.3.1. A rendes tag a jogszabályokban rögzített kereteken belül vadászmadár tarására és gyakorlati solymásztevékenység folytatására jogosult. 4.3.2. A tagdíj nem fizetése esetén a tagsági viszony tárgyév december 31-vel automatikusan megszűnik 4.3.3. A rendes tag egy szavazati joggal rendelkezik. Amennyiben nincs eltiltva a közügyektől, 4 éves tagsági viszonyát követően az egyesületi tisztségekre megválasztható. 2
4.4. Pártoló tag: az Egyesület szavazati joggal rendelkező tagja, aki tisztségviselésre nem választható, és a megállapított éves tagdíjat folyamatosan befizeti. 4.4.1. A pártoló tag tagdíjának a mértéket a Közgyűlés határozza meg. 4.5. Tiszteletbeli tag: a Vezetőség javaslatára a Közgyűlés választja meg. 4.5.1. A tiszteletbeli tag tagdíjat nem fizet. Nem választhat és nem választható. Tanácskozási joggal vehet részt a közgyűlésen. 4.6. Örökös tag: csak olyan magyar állampolgár lehet, akinek solymászati tevékenysége, munkássága és tekintélye hazai viszonylatban kiemelkedő helyen áll. 4.6.1. Megválasztása a Vezetőség javaslatára a Közgyűlés feladata. 4.6.2. Az örökös tag nem köteles tagdíjat fizetni, de teljes jogú tag, választhat és választható. 4.7. Az Egyesületi tagság, illetve bármilyen szintű részvétel megszűnik a tag halálával, kilépéssel, kizárással, a tagdíj befizetésének 1 éves elmaradásával, vagy az Egyesület megszűnésével. 4.7.1. Kizárás csak jogerős fegyelmi határozat következménye lehet. 4.7.2. A tárgyévi tagdíj elmaradása esetén, az írásbeli figyelmeztetés után, - a tagság meghosszabbításának elmulasztása miatt - a tagviszony automatikusan megszűnik. III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE 5. A Közgyűlés 5.1. A Közgyűlés az MSE legfőbb döntést hozó szerve, amelyben a tagok jogaikat gyakorolhatják. A Közgyűlés hatáskörének és működésének leírását az MSE Alapszabályának 6. pontja tartalmazza. 6. A Közgyűlés összehívása, előkészítése 3
6.1. A közgyűlésre a tagokat írásban, a napirendi pontok megjelölésével legalább 8 nappal (rendkívüli közgyűlés esetén is) megelőzően kell összehívni. Az írásos előterjesztéseket, anyagokat a meghívókkal együtt kell kiküldeni. 6.2. Bármely tag jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni a legközelebbi közgyűlésen. Javaslatát írásban a közgyűlést megelőzően kell az Elnöknek elküldenie. A meghívóban nem szereplő, az Egyesületet Alapszabályát, valamint SZMSZ.-t, Közgyűlési Határozatait érintő lényegi kérdések nem tárgyalhatók. 6.3. A Közgyűlés összehívása az Elnök hatásköre, ennek előkészítése és a megtartáshoz szükséges tárgyi feltételek biztosítása a titkár feladata. 7. A Közgyűlés lefolyása 7.1. A Közgyűlést az Elnök - távollétében az általa megbízott személy levezető elnökként - vezeti. 7.2. A (levezető) Elnök a Közgyűlés megnyitása előtt: - megvizsgálja az összehívás szabályszerűségét, - megállapítja határozatképességet vagy annak hiányát, - a határozatképesség megléte esetén megnyitja a Közgyűlést, - határozatképtelenség esetén kitűzi az újabb Közgyűlés időpontját. 7.3. A Közgyűlés megnyitása után: - javaslatot tesz a jegyzőkönyv vezetőjére és a két hitelesítőre, - ismerteti a meghívóban közölt napirendi pontokat, - jelentést tesz a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról, - vitára bocsátja a napirenddel kapcsolatos előterjesztéseket, vezeti a vitát, a vita lezárása után azokat szavazásra bocsátja, - bezárja a Közgyűlést. 8. A határozatok rendjéről az MSE Alapszabálya rendelkezik. 9. A Közgyűlés utáni feladatok 9.1. A Közgyűlési határozatok végrehajtásáról a határozat kihirdetését követően intézkedni kell. A határozattal érintett tagok részére a határozatot 8 napon belül meg kell küldeni. 9.2. A Közgyűlést követő 14 napon belül el kell készíteni a jegyzőkönyvet, melynek a következőket kell tartalmaznia: - a Közgyűlés helyét és idejét, 4
- a határozatképességre vonatkozó adatokat, - a megjelent tagok felsorolását (jelenléti ív), - a (levezető) Elnök a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők nevét, - a napirendi pontokat és az azokkal kapcsolatban elhangzott hozzászólások lényegét, - a szavazás eredményét és a hozott határozatok szövegét, valamint azok végrehajtásának határidejét és azok felelőseit. 9.3. A jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell a meghívót, a jelenléti ívet, az írásbeli előterjesztéseket és egyéb dokumentumokat. 9.4. A titkár a Közgyűlés által hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást köteles vezetni, itt meg kell nevezni a végrehajtásért felelősök nevét és a végrehajtás határidejét. 10. Az Egyesületi határozatok bírósági felülvizsgálata. 10.1. Bármely tag kérheti a bíróságtól az Egyesület által hozott határozatok felülvizsgálatát, amely a hatályos törvényekbe és jogszabályokba, vagy az MSE Alapszabályába ütközik. 10.2. Ha a keresetet az Elnök indítja, az Egyesületet a perben az Ellenőrző Bizottság elnöke képviseli. 10.3. A jogsértő határozat felülvizsgálatára vonatkozó keresetet - jogvesztés mellett - a határozat meghozatalától számított 30 nap alatt az Egyesület ellen kell benyújtani. A perindításnak halasztó hatálya nincs, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti. 11. A Vezetőség 11.1. A Vezetőség az Egyesület két közgyűlése közötti időben irányítja az Egyesület tevékenységét. Dönt és intézkedik minden olyan ügyben, melyet a hatályos jogszabályok, az Alapszabály, a Szabályzatok, vagy a Közgyűlés nem utal más szerv hatáskörébe. 11.2. A Vezetőség a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel. 11.3. A Vezetőség hét tagból áll: elnök, elnökhelyettes, titkár, titkárhelyettes, pénzügyi vezető, fősolymász, solymászmester. 11.4. A Közgyűlés a Vezetőség tagjait öt évre választja, meg és visszahívhatja, ha munkájukat nem megfelelően látják el. Kötelező a visszahívás, ha velük szemben összeférhetetlenség oka áll fenn, tisztségviseléstől eltiltási büntetést szabtak ki. 5
11.5. A Vezetőség tagjai a hatáskörükbe tartozó ügyekben utasításokat adhatnak. 11.6. A Vezetőség üléseit szükség szerint, de legalább háromhavonként tartja. A hatáskörébe tartozó kérdésekben szótöbbséggel dönt. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. Az Elnökségi ülés négy fő alatt, ill. az Elnök és a Titkár együttes távolléte esetén határozatképtelen. 11.7. A vezetőségi ülésekre minden esetben tanácskozási joggal meg kell hívni az Ellenőrző Bizottság és a Fegyelmi Bizottság elnökét. Ezen kívül szükség szerint meg kell hívni tanácskozási joggal az Egyesület tagját, vagy más olyan személyt, akinek a jelenléte az ülésen szükséges, ill. aki bármilyen formában az ülésen tervezetten napirendre kerül. 11.8 A vezetőségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a jelenlevők aláírnak. Vezetéséről az Elnök gondoskodik. IV. TISZTSÉGVISELŐK 12. Az Elnök 12.1. Az Egyesület vezetője és képviselője az Elnök. 12.2. Feladata; 12.2.1. Felelős az Egyesület törvényes és alapszabályszerű működéséért, biztosítja annak feltételeit. 12.2.2. Képviseli az Egyesületet (hatóságok és más szervek előtt) harmadik személlyel szemben. 12.2.3. A Közgyűlés által adott felhatalmazás keretei között szerződéseket köthet, és meghatalmazásokat adhat az Egyesület nevében. 12.2.4. Irányítja a vezetőség munkáját két közgyűlés között az Egyesület célkitűzéseinek, az Alapszabálynak és a határozatoknak megfelelően. 12.2.5. Gyakorolja az utalványozási jogkörét. 12.2.6. Elnököl a közgyűléseken és a vezetőségi üléseken. 12.2.7. Gondoskodik arról, hogy a Vezetőség, az Ellenőrző Bizottság és a Fegyelmi Bizottság a közgyűlésen beszámoljon munkájáról. 6
12.2.8. Gondoskodik a Közgyűlés, a Vezetőség, valamint a felügyelő szervek által hozott határozatok végrehajtásáról. 12.2.9. Gyakorolja az Egyesület alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat. 12.2.10. Gyakorolja az Egyesület szabályzataiban meghatározott ellenőrzési jogkörét. 12.2.11. Az Elnök egyes jogköreit a vezetőség többi tagjára írásban átruházhatja. 12.2.12. Az Elnök személyében vagy képviseleti jogában beállott minden változást - bejegyzés, közzététel végett - a Fővárosi Bíróságnak és a számlavezető pénzintézetnek be kell jelenteni. A bejelentést az elnök, vagy megbízottja végzi az eljárási szabályoknak megfelelően. 12.2.13. Intézkedik minden olyan kérdésben, melyet a Közgyűlés a hatáskörébe utal, ill. amely nem tartozik a Közgyűlés, vagy az Egyesület más szerveinek hatáskörébe. 13. Az Elnökhelyettes 13.1. Akadályoztatása esetén teljes joggal helyettesíti az Elnököt. 13.2. Feladata: 13.2.1. Az egyesületi pályázatok felelőse. 13.2.2. Az Egyesület kifelé történő megjelenítéséért felelős. 13.2.3. Az Egyesület leltározási és selejtezési jegyzőkönyveit vezeti, felügyeli. 13.2.4. Intézkedik minden olyan kérdésben, amit a Közgyűlés, vagy az Elnök a hatáskörébe utal. 14. A TITKÁR 14.1. Vezeti az Egyesület ügyvitelét és adatszolgáltatását, vezeti az irattárat. 14.2. Intézkedik az adatokban bekövetkezett változások jogszabály szerinti átvezetéséről az Elnök megbízása alapján. 14.3. Felvilágosítást ad az Egyesület ügyeiről az arra jogosultaknak, a tagoknak, a bizottságoknak, az Egyesület irataiba való betekintést biztosítja. 7
14.4. Nyilvántartást vezet a Közgyűlésen hozott határozatokról, azok határidejéről és felelőseiről. 14.5. Az érintett tagok részére a határozatokat 8 napon belül megküldi. A Közgyűlésnek jelentést tesz a lejárt határidejű, végre nem hajtott határozatokról. 14.6. Az Elnök utasítása szerint előkészíti a Közgyűlést, biztosítja a megtartáshoz szükséges tárgyi feltéteket. 14.7. Gondoskodik a bélyegzők nyilvántartásáról. 14.8. Előkészíti a közgyűlések és a vezetőségi ülések írásos anyagait. Gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről. 14.9. Vezeti a tagnyilvántartást. Ezen belül: - felvételi sorrendben a tagjelöltek nyilvántartását, - a tagjelöltek vizsgakötelezettségének teljesítését, - a rendes, a pártoló, az örökös és tiszteletbeli tagok nyilvántartását. 14.10. A tagfelvételi kérelmeket az Elnökség javaslatára a Közgyűlés elé terjeszti. 14.11. Intézkedik minden olyan kérdésben, melyet az Elnök a feladatkörébe utal. 15. A TITKÁRHELYETTES 15.1. A titkárhelyettes a titkárt a munkájában segíti. 15.2. Végzi a jelentkezők nyilvántartását és tájékoztatását, ellátja őket az egyesület Alapszabályával, az SZMSZ-el. 15.3. A jelentkezőket értesíti a közgyűlésről és más Egyesületi rendezvényekről. 15.4. Nyilván tartja a tagjelöltek évi két alkalommal kötelező egyesületi közös vadászatán való részvételét, melyről felvételükkor a közgyűlésnek beszámol. 15.5. A jelentkezőkről és jelöltekről véleményt ad felvételnél az Elnökségnek, ill. a Közgyűlésnek 15.6. Intézkedik minden olyan kérdésben, melyet az Elnök a feladatkörébe utal. 16. A GAZDASÁGI VEZETŐ 8
16.1. Intézi az Egyesület pénzügyeit, irányítja a pénztárost, kezeli a nyilvántartásokat, felelős a Pénzügyi, Vagyonkezelési és Leltározási Szabályzat megtartásáért. Az Elnök a Gazdasági vezetővel egyeztetve Pénztárost bíz meg. 16.2. Ellátja a kifizetésekkel kapcsolatos teendőket, szabálytalanság esetén a kifizetést megtagadja. 16.3. Gondoskodik a tagdíjak, belépési hozzájárulások és jelentkezési díjak beszedéséről, azok nyilvántartásának vezetéséről, éves tagdíj elmaradás esetén fizetési felszólítás kiadásáról. 16.4. Elkészíti az éves pénzügyi beszámolót, a közgyűlési meghívóval a tagok részére kiküldi. 16.5. Gondoskodik a Szigorú Számadású bizonylatok nyilvántartásáról. 16.6. Intézkedik minden olyan kérdésben, melyet az Elnök a feladatkörébe utal. 17. A Fősolymász 17.1. A solymászat egyesületi szakmai irányítója és szervezője. 17.2. Felelős az egyesületi solymászatok, madárbeszerzések, oktatások megszervezéséért, lebonyolításáért. 17.3. Az Egyesület éves igényének megfelelően, a természetből történő ragadozó madarak befogásának az engedélyeztetését, ezek beszerzését és jelölését, majd az igénylők kiértesítését, regisztrációját és visszaigazolását végzi. 17.4. Vezeti az Egyesület tagjainál lévő ragadozó madarak nyilvántartását és a hatósággal való egyeztetést. 17.5. Előkészíti és irányítja az Egyesület éves vadászatait és a Nemzetközi Solymásztalálkozókat. 17.6. Intézkedik minden olyan esetben, amit az elnök a feladatkörébe utal. 18. A Solymászmester 18.1. A fősolymász szakmai helyettese. 9
18.2. Kijelöli a vadászatok csoportvezetőit, ellenőrzi a Solymászati Szabályzatnak megfelelő vadászathoz szükséges feltételek meglétét. 18.3. Gondoskodik arról, hogy a vadászatokon, vadászat céljából jogosulatlan személy ne vegyen részt. 18.4. A fősolymász megbízásából vezeti a vadászatokat. 18.5. Felelős a zsákmány nyilvántartásáért a vadászati napló vezetéséért, a teríték megrendezéséért, kiosztásáért. 18.6. Intézkedik minden olyan kérdésben, amit az elnök, vagy a fősolymász a feladatkörébe utal. 19. Az Ellenőrző Bizottság 19.1. Az Egyesület Közgyűlése tagjai közül öt évre elnökből és két tagból álló Ellenőrző Bizottságot választ, mely közvetlenül a Közgyűlésnek felelős. 19.2. Az Ellenőrző Bizottság feladata az Egyesület jogszabály és alapszabályszerű működésének és vagyonkezelésének ellenőrzése. Ennek során az Egyesületnél ellenőrzi: a.) a közgyűlés, a vezetőség, és a Fegyelmi Bizottság határozatainak végrehajtását és az alapszabályszerű működést, b.) a költségvetés végrehajtását, a pénz és vagyonkezelést, valamint általában a gazdálkodást, c.) véleményt nyilvánít az éves beszámolóról. 19.3. Az Ellenőrző Bizottság jogosult az Egyesület működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálni. Tevékenységéről évenként és működésének befejezésekor jelentést tesz a Közgyűlésnek az éves munkaterv alapján. 19.4. Az Ellenőrző Bizottság elnöke a vezetőségi üléseken tanácskozási joggal vesz részt. 19.5. Az Ellenőrző Bizottság szakkérdésekben a Közgyűlés, vagy a vezetőség előzetes tájékoztatása után szakértőt vehet igénybe. Ennek költségeit az Egyesület viseli. 19.6. Az Ellenőrző Bizottság hiányosság megállapítása esetén, annak jellegétől függően, az alábbi intézkedéseket teszi: a.) Csekélyebb súlyú hiányosságokra írásban felhívja a vizsgált szerv, illetve tisztségviselő figyelmét és egyben rámutat a helyes eljárásra. 10
b.) Jogszabályt, Alapszabályt, illetve az Egyesület érdekeit sértő magatartás észlelése esetén írásban tájékoztatja az elnököt. 19.7. Ha az Ellenőrző Bizottságnak a 19.6. pontjában meghatározott tájékoztatása nem vezetett eredményre, a Közgyűlés összehívására tesz előterjesztést. Ilyenkor a Közgyűlést 15 napon belül össze kell hívni. Ennek elmulasztása esetén, vagy azonnali intézkedést igénylő ügyekben, megállapításáról tájékoztatja a felügyelő szervet. 19.8. A Bizottság működésének részletes szabályait az általa kidolgozott EB. Szabályzat tartalmazza. ( VII. melléklet) 20. Fegyelmi Bizottság 20.1. Az Egyesület Közgyűlése a tagok közül öt évre, elnökből és két tagból - és egy, vagy két póttagból - álló Fegyelmi Bizottságot választ, amely közvetlenül a Közgyűlésnek felelős. 20.2. A Fegyelmi Bizottság működésére vonatkozó részletes szabályzatot, az Egyesület Fegyelmi Szabályzata tartalmazza. ( VI. melléklet) 21. Jelölő Bizottság 21.1 Feladata a tisztségviselők választásának előkészítése. 21.2. A Jelölő Bizottság 3 főből áll. Elnökét és tagjait, a választást megelőző Közgyűlés választja meg, egyszeri alkalommal. 22.3. A Jelölő Bizottság elnökének és tagjainak megválasztására a Közgyűlés elnöke tesz javaslatot. Javaslattételre bármelyik tag is jogosult. A Jelölő Bizottság a javaslatát az Egyesület tagjai véleményének ismeretében teszi meg a Közgyűlésnek. 24. Szavazatszedő Bizottság 24.1. Szavazatszedő Bizottságot a levezető elnök javaslatára akkor kell választani, ha a Közgyűlésen megjelentek 30%-a titkos szavazást kér. 24.2. Feladata a tisztségviselők választásának lebonyolítása. 24.3. A szavazatszedő Bizottság 3 főből áll. Elnökét és két tagját a választási Közgyűlés választja meg egyszeri alkalommal. 11
25. Bizottságok, Tudományos Tanács Működésüket az Alapszabály 10. és 11. pontja szabályozza. 26. Az Egyesület alkalmazottai 26.1. Az elnök a tevékenység ellátásához szükséges mértékben foglalkoztathat alkalmazottakat. 26.2. A munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. 26.3. Az alkalmazottak munkaviszonyával kapcsolatos kérdésekben a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni. V. Az Egyesület Működési Szabályai 27. Képviseleti jog: 27.1. Az Egyesület általános képviseletét az elnök látja el. A képviselettel rendelkező személynek névaláírását közjegyző által hitelesítve a Bíróságnak kell benyújtania, vagy az Egyesületet a Bíróság előtt kell személyesen jegyeznie. 27.2. Az elnök helyett egy-egy ügyben eseti meghatalmazással az Egyesület tisztségviselői és tagjai is eljárhatnak. Az eseti megbízásnak tartalmaznia kell: - a meghatalmazás sorszámát, - a meghatalmazott nevét és lakcímét, - beosztását, - a meghatalmazás terjedelmét, - a meghatalmazás kezdési és lejárati időpontját, - a meghatalmazás keltét, - az elnök aláírását. A megbízott, a képviselet helyes ellátása érdekében köteles az ügyben hatáskörrel, rendelkező vezetővel, illetve az elnökkel egyeztetni. A megbízás végén köteles a megbízás teljesítéséről az Elnököt írásban tájékoztatni. 28. Kötelezettségvállalási jog és felelősség. 28.1. Szerződéseket az MSE elnöke jogosult kötni, a szerződés előkészítésében azonban igény szerint bármely érintett tagnak közre kell működnie. 12
28.2. A szerződés megkötésében közreműködő tag a szerződés aláírásával együtt fegyelmi felelősséggel tartozik, ha a szerződés előkészítésében a jelzések, intézkedések megtételében neki felróható okból késedelmesen, vagy nem tesz eleget, s ebből eredően az Egyesületet kár éri. 28.3. Az Egyesület által kötött valamennyi szerződést a titkárnál kell kezelni és gyűjteni. A szerződéssel együtt kell tárolni valamennyi, a szerződés teljesítése érdekében keletkezett iratot. 29. Felelősségi szabályok 29.1. Az Egyesület tagjának felelőssége az egyesület felé, a belépési hozzájárulása és a befizetett tagdíjára terjed ki. Az Egyesület kötelezettségeiért a tag közvetlenül nem felel. 29.2. Az elnök, kötelezettségeinek megszegésével az Egyesületnek okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelős. 29.3. Az elnök az Egyesülettel együtt egyetemlegesen felel harmadik személlyel szemben a Bíróságnak bejelentett adatok valótlansága esetén. 29.4. Nem terheli felelősség azt a tisztségviselőt, aki a határozat ellen tiltakozott és ezt jegyzőkönyvbe vetette. 30. Ügyvitel 30.1. Bejövő levelezés 30.1.1. Az MSE levelezési címére beérkezett iratokat a titkár a Bejövő levelek iktatókönyvébe iktatja, év és sorszám megjelöléssel látja el. A sorszám minden évben: Évszám / B. 001 -el kezdődik. 30.1.2. Amennyiben valamely külső szervezet, vagy személy hivatalos levelét nem a levelezési címre, hanem valamelyik vezetőségi tag címére küldi, akkor az köteles a hozzá érkezett iratot 3 napon belül a hivatalos címre átküldeni, iktatás és irattárózás végett. 30.1.3. Az iktatókönyvbe fel kell tüntetni: - a beérkeztetés sorszámát, - a beérkeztetés dátumát, - az ügyintézőt, akihez a téma tartozik, - az írat számát, - a mellékletek, db számát, - a levél tárgyát, 13
- a Kezelési Feljegyzések rovatba a szükséges intézkedést, - az intézkedés határidejét, - az irat irattárba helyezésének időpontját. 30.1.4. A beérkező leveleket iktatási sorrendben, sorszám szerint külön dossziéban kell lefűzni. 30.1.5. Amennyiben az írat valamely vezetőségi tagtól további intézkedést igényel, akkor egy fénymásolatot - szükség szerint az eredetit - 6 napon belül intézkedés végett át kell küldeni az illetékes vezetőségi taghoz. Ezt a tényt be kell jegyezni a Kezelési Feljegyzés rovatba. 30.1.6. A FAX-on érkezett iratokról fénymásolatot kell készíteni, és azt kell az irattárba lefűzni. 30.1.7. A vezetőségi tagokhoz érkező íratok érkeztetése az 30.1. - 30.1.6. pontokban foglaltak értelemszerű alkalmazásával történik. 30.1.8. Az érkeztetés kódolása: évszám / Bejövő. sorszám / vezetőségi tag kódja Pl: 1997 / B. 001. / E. (1997-ben az elnökhöz beérkezett első levél kódszáma.) A vezetőségi tagok és bizottságok kódjainak betűjelei: - Elnök : E. - Fősolymász : F. - Elnök h. : EH. - Solymászmester : S. - Titkár : T. - Ellenőrző Biz. : EB. - Titkár h. : TH. - Fegyelmi Biz. : FB. - Gazd. vez. : G. 30.1.9. A vagyon és pénzkezeléssel kapcsolatos nyilvántartással az SZMSZ VI. sz. melléklete foglalkozik. 30.2. Kimenő levelezés 30.2.1. Hivatalos szervek felé az MSE-t egy személyben az Elnök képviseli, önállóan, egyszemélyben ír alá. Kivételt képeznek az Alapszabály és SZMSZ és mellékletei által más vezetőségi tag kizárólagos hatáskörébe utalt feladatok. Ezekben a témakörökben a felhatalmazott vezetőségi tagok önállóan írnak alá. 30.2.2. Akadályoztatás, vagy valamely speciális ismeretet igénylő ügy esetén, az Elnök más személyt is megbízhat képviseleti - tárgyalási joggal. A megbízást írásban kell az Elnöknek kiadni. A megbízásban rögzíteni kell: hogy az Egyesület nevében jár el a megbízott személy, milyen konkrét témában és a megbízás milyen terjedelmű, meghatározott időtartalomra szól. 14
30.2.3. A kimenő leveleket külön iktatókönyvben kell nyilvántartani, évente növekedő sorszámmal kell ellátni. Az iktatás sorszámozása: Évszám / kimenő. sorszám / küldő kódja Pl: 1997 / K. 001. / E. A vezetőség és bizottságok kódjai megegyeznek a bejövő leveleknél ismertetett kódokkal. 30.2.4. Az iktatókönyvben fel kell tüntetni az írat: - sorszámát, - dátumát, - tárgyát, - mellékleteit, - Kezelési Feljegyzéseket, - intézkedési határidőt, - feladás módját. 30.2.5. A kimenő levelekből sorszám szerint 1 pld.-t le kell fűzni a Kimenő levelek dossziéjába. 30.2.6. A hivatalos egyesületi ügyekben keletkezett iratokból 1pld. 6 napon belül át kell küldeni a titkárnál lévő irattár részére. 30.2.7. A kimenő egyesületi levelezésre az MSE hivatalos, fejléces-lábléces levélpapírját kell használni. A kimenő leveleken fel kell tüntetni: - az iktatószámot és dátumot, - az ügyirat tárgyát, - az ügyintéző nevét, - az esetleges mellékletei felsorolása, - természetes és jogi személyek felsorolása, akik az ügyiratot kapják. 30.3. Körlevelek 30.3.1. Körlevelet egy személyben csak az Elnök, vagy a titkár adhat ki. Megbízás alapján más vezetőségi tag által írt körlevelet (pl. vadásznapok ismertetése), a szakterület vezetője és az Elnök együtt írnak alá. 30.4. Jegyzőkönyvek 30.4.1. A Közgyűlésről, az Elnökségi ülésről, az Eb és FB. ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen részvett tagoknak és a titkárnál lévő irattárnak 1-1 pld. meg kell küldeni. A jegyzőkönyvek vezetéséért, a vezetőségi és bizottsági elnökök a felelősek. 15
30.4.2. A külső szervekkel folytatott megbeszélésekről - lehetőleg a másik féllel együtt - jegyzőkönyvet, megállapodást, emlékeztetőt kell felvenni. Amennyiben ez nem lehetséges, a tárgyalásról egyoldalúan emlékeztetőt kell készíteni. A tárgyalásokról készül írásos anyagból 1 pld. a titkárnak irattárózásra meg kell küldeni. 30.5. Az irattári anyagok selejtezésére csak az Elnök adhat ki írásban engedélyt. A selejtezésnél mindenkor figyelembe kell venni az iratkezelésre és az íratok selejtezésére vonatkozó hatályos rendeleteket. 31. Aláírások rendje 31.1. Az elnök egyszemélyben ír alá. Továbbá a 30.2.1 és a 30.2.2. pontok foglaltak szerint. 32. Bélyegzők használatának rendje 32.1. A bélyegzőhasználatra jogosult tisztségviselőknek kiadott, illetve átadott bélyegzőt csak a használatra jogosult személy használhatja. 32.2. A használó köteles az általa átvett bélyegző megőrzéséről gondoskodni. Olyan helyen tárolni, ahol arra illetéktelen személy nem fér hozzá. Elvesztés esetén azonnal jelenteni kell ezt a tényt a titkárnak, aki a jogtalan használat megakadályozása érdekében az érvénytelenítést intézi. 32.3. Az elavult bélyegzőket érvényteleníteni kell. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni. Az elavult rossz bélyegzőt meg kell semmisíteni. 32.4. A bélyegzőkről és a bélyegző használatra jogosult tagokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetéséről és az ellenőrzéséről a titkár gondoskodik. 33. Hatályba lépő rendelkezések 33.1. A Szervezeti és Működési Szabályzatot valamennyi egyesületi tag, pártoló tag, örökös és tiszteletbeli tag és tagjelölt köteles áttanulmányozni és annak betartásáról gondoskodni. Záradék Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az MSE közgyűlése 2005 Szeptember hó napján megtartott közgyűlésén megtárgyalta és azt számú határozatával elfogadta, és hatályba léptette. 16
Elnök Kelt: 2005-10- 17
Magyar Solymász Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának 1. számú melléklete Ragadozó madár Igénylés, Beszerzés, Engedélyeztetés és Iktartás Szabályzata 1. Vadász - tenyészmadár igénylés és beszerzés 1.1. Solymászat céljára a természetből a hatályos jogszabályokban foglalt fajokat előzetes engedélyek birtokában lehet begyűjteni. 1.2. Az igénylést az igénylőnek, minden tárgyév első közgyűléséig kell írásban benyújtania a Fősolymásznak. Az igényben szerepelnie kell; - a madár faja, - neme - ivara, - kora (fióka, vagy vadonfogott fiatal, sérült), - mennyisége. 1.3. Ragadozó madarat csak az az MSE rendes tagja, ill. tagjelöltje igényelhet, aki a madártartási feltételeknek megfelelt. 1.4. Solymászat céljára tenyészetből származó, tenyésztett ragadozó madár is beszerezhető. Az igénylést az adott tenyésztővel kell egyeztetni, a tenyésztett solymászmadarak beszerzése nem az MSE feladatköre. 2. A természetből származó ragadozó madarak engedélyeztetése. 2.1. A beérkezett igényeknek megfelelően a Fősolymász területileg szétbontja az igényeket és ennek megfelelően kérvényezi meg az adott területhez tartozó Regionális Természetvédelmi Felügyelőségtől az igényelt mennyiséget. 2.2. A begyűjtési engedély birtokában, az MSE központilag a Fősolymász, és a megbízott tagok útján begyűjti az igényelt mennyiséget, az engedélyt kiadó utasítása szerint, ill. vele egyeztetve. 2.3. A Fősolymász a begyűjtött madarakat zárt gyűrűvel, vagy mikrochippel látatja el (mikrochip esetében külső, állatorvosi segítség bevonásával) és regisztrálja azokat az általa vezetett egyesületi ragadozó madár nyilvántartásába. 2.4. Az igénylő, a már jelölőgyűrűvel vagy mikrochippel ellátott és egyesületi nyilvántartásba vett madár átvételét követően, 3 napon belül írásban kérvényt nyújt be a lakóhelye szerinti Regionális Természetvédelmi Felügyelőségéhez a 18
madár tartási engedélyének megszerzésére. Ehhez a Fősolymásztól megkapja a begyűjtési engedély másolatát. 2.5. A kérelemben szerepelnie kell; - az igénylő személyi adatainak, - a madár adatainak: faja, kora, neme, gyűrűszáma, mikrochip kódja - a madár tartási helye (pontos címe), - a begyűjtési engedély hivatkozási számának, Mellékleteként: - a vadászjegyének fénymásolata, - a madártartáshoz szükséges állami vizsgabizonyítványok fénymásolata, - első madár esetén 30 napnál frissebb erkölcsi bizonyítvány eredeti példánya - és a hatályos eljárási illeték bélyege. 2.6. Az Igazgatóság által kiadott engedély birtokában az igénylő már jogszerűen birtokolja és tartja a madarat. 3. Külföldről történő ragadozó madár beszerzés, kivitel, külföldiek solymásztatása. 3.0 Külföldről történő ragadozó madár behozatal, a mindenkori jogi szabályozásnak megfelelően történik. 4. A hazai tenyésztett, vagy már engedélyezett ragadozó madár elidegenítése. 4.1. Adott ragadozó madár elidegenítése mindig a hatályos jogszabályokban foglaltak szerint történik. 5. Vadászmadár tartás. 5.1. Vadászmadár tartás alapfeltétele; érvényes hatósági tartási engedély, eredetokmány (CITES, EU bizonylat) megléte az adott madárra. 5.2. A solymász köteles a vadászmadarait legjobb tudása szerint ellátni, a törvényekben foglaltak szerinti tartási módot biztosítania. 5.3. A solymásznak kötelessége vadászmadara jó egészségét és tenyészértékét fenntartani. 5.4. Az elpusztult, elveszett vadászmadarat a tartási engedélyben meghatározott határidőn belül és módón be kell jelenteni. 19
5.5. Az elvesztés bejelentése után kézre került vadászmadár megkerülését szintén jelenteni kell a tartási engedélyt kiadó szervnek. Záradék Jelen Ragadozó madár Igénylés, Beszerzés, Engedélyeztetés és Iktatás Szabályzatát, az MSE SZMSZ-nek az 1.sz. mellékletét, az MSE közgyűlése 2005 Szeptember hó napján megtartott közgyűlésén megtárgyalta és azt számú határozatával elfogadta és hatályba léptette. Elnök Kelt: 2005-10- Magyar Solymász Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának 2. számú melléklete Solymászati Szabályzat 1. Általános rendelkezések. 1.1. A solymászat ragadozó madarakkal történő vadászati mód. A solymászat tágabb fogalomkörébe beletartozik a vadász és tenyészmadarak pótlása érdekében végzett tenyésztési és ragadozó madár védelmi munka is. 1.2. Solymászni a mindig hatályban lévő Vadászati és Természetvédelmi Törvények és annak végrehajtási utasítása alapján lehet. 1.3. A vadászható vadfajok körét és vadászati idényét szintén a hatályos FM. rendeletek határozzák meg. A változásokat az FM. a Magyar Közlönyben és a szaksajtóban teszi közzé. 1.4. A vadászati év nem egyezik meg a naptári évvel! A vadászati év; a tárgy év március 1.-vel kezdődik, és a következő év február utolsó napjával végződik. 1.5. A vadászati idényen kívül (tilalmi időben), továbbá azokra az állatokra, melyekre a miniszter vadászati idényt nem állapított meg, a mindenkori FM rendeleteknek megfelelően, ill. a hivatal külön engedélyével lehet vadászni. 1.6. Védett állatokra célirányosan pedző vadászatot folytatni tilos! 20
1.7. Vadászati idényen kívül csak egész évben elejthető állatokra lehet pedző vadászatot folytatni, ill. a vadászmadarak jó erőnlétének fenntartása érdekében, röpítő gyakorlatokat lehet végezni a vadászatra jogosult engedélyével az általa kijelölt területen. 1.8. Műpedzésre a szárnyas apróvadfajok tenyésztett egyedei és a nem védett fajok befogott egyedei, továbbá a háziasított állatok (pl. galamb, japánfürj) egyedei használhatók fel. A műpedzés, csak a vadászmadár tanításához alkalmazható! 1.9. MSE tag csak érvényes vadászjegy birtokában solymászhat. 1.10. A solymász köteles az általa elejtett, elfogott vadról naprakész fogási naplót vezetni (egyéni lőjegyzék). 1.11. Vadászkutya kiképzésére, terepmunkájára a hatályos Vadászati Törvény rendelkezései érvényesek. 1.12. A solymászat nem sérthet környezet és természetvédelmi, vadvédelmi és állatvédelmi érdekeket. 1.13. A solymászati - vadászati, természetvédelmi, állatvédelmi törvény megszegése az állami jogkövetkezményektől függetlenül, solymászati fegyelmi vétséget is jelent. 2. A solymászat gyakorlati szabályai. 2.1. A vadászmadár szállításakor a solymász köteles magánál tartani; - a madártartási engedélyét, - és a tárgyévre szóló vadászjegyét, 2.2. A vadászmadarat, a vadászkutyát (vadászaton kívül) a vadászterületen, közterületen, járművön felszerszámozva, pórázon kell tartani. 2.3. Csak olyan vadászmadárral lehet solymászni, melynek egészségi és erő állapota kifogástalan és kellő idomítottsággal rendelkezik. 2.4. A vadászmadár, a póráz, a forgókarika, ( a hasított béklyószár kicserélése) és a sapka levétele után ereszthető. 2.5. A szabadon repített madarat előzetesen csörgőkkel, névtáblával, lehetőség szerint rádió-adóval kell ellátni. 2.6. Az elejtett vaddal kíméletesen kell bánni, szándékosan az elejtett vad értékét rontani nem szabad. 21
2.7. A solymász tudatosan csak olyan vadfajra eresztheti madarát, melyre szerződést kötött a vadászatra jogosulttal, és a természetvédelem hatálya azt nem védi. 2.8. A solymásznak megjelenésével, magatartásával, nyilatkozataival igazodni kell az MSE Alap, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzataiban foglaltakhoz, továbbá az ősi solymászati kultúra követelményeihez és elvárásaihoz. 3. A solymászat személyi és tárgyi feltételei. 3.1. Az egyesületi solymászat gyakorlásához rendelkezni kell az MSE rendes tagsági viszonyával, érvényes vadászjeggyel, vadászmadárral és a madárhoz tartozó érvényes tartási engedéllyel. 3.2. A solymász ruházata legyen a természetes környezetbe illő, tiszta viselet, mely lehet zöld, vagy terepszínű. 3.3 A solymászathoz szükséges felszerelések: - solymásztarisznya, - solymászkesztyű, - tollbábú, - adó-vevő készülék, - friss hívóhús, - élő galamb, - ivóvíz, - sebkötöző csomag, - a vadászatra jogosult írásos engedélye, igazolványok. 3.4. A vadászmadár felszerelése: - hagyományos, vagy mandzsettás béklyó hasított és vadász béklyószárakkal, - névtábla, vagy névgyűrű, - csörgők, - rádióadó (Transzmitter, lábra, vagy farokra szerelten), - sapka, - forgókarika, - póráz. 3.5. Vadászkutya felszerelése a póráz, a szájkosár. 4. Társas vadászat. E pont hatálya az MSE által központilag, vagy egyénileg szervezett hazai vadászatokra, továbbá a Nemzetközi Solymásztalálkozókra terjed ki. 22
4.1. Az MSE közös vadászatainak szervezője és irányítója a Fősolymász és a Solymászmester, ill. az általuk megbízott tag, továbbiakban vadászatvezető. 4.2. A közös vadászatokat megelőzően a szervezők bejárják a vadászatok területeit, feltérképezve, minősítve azokat. 4.3. A vadászatvezető a solymászok létszámának és madaraik összetétele alapján elkészíti a csoportbeosztást és kijelöli a csoportvezetőket, akiknek minden vadásznap előtt eligazítást tart. 4.4 A vadászatvezető a vadászat előtt eligazítást tart, ill. ellenőrzi a solymászathoz szükséges feltételek meglétét. Ismerteti a csoportbeosztásokat, a csoportvezetőket, ill. hogy melyik területen fognak vadászni. 4.5. A vadászatokon az MSE minden tagja és tagjelöltje, továbbá a jelentkezők és meghívott vendégek is részt vehetnek. A Nemzetközi Találkozókra korlátozás nélkül hívható vendég A hazai közös vadászatokra, aktív solymászokként két vendég hívható. 4.6. A vadászatvezető, ill. a csoportvezetők felelősek a solymászat biztonságos és szabályszerű lebonyolításáért. 4.7. A vadászterületen a csoportvezetők kötelesek külön eligazítást adni, a hozzájuk beosztott solymászoknak. Ismertetni kell a vadászható terület határait, az elejthető vadfajokat, azok nemét és mennyiségét. Minden esetben fel kell hívni a solymászok figyelmét előre az esetleges veszélyekre. 4.8. A csoportvezetőknek ellenőrizni kell a vadászterületen a vadászat megkezdése előtt a solymászok és madaraik felszerelését és vadászatra való jogosultságát. 4.09. A vadászatvezető köteles a vadászattól eltiltani azt a solymászt, akinek egyéni, ill. madarának felszerelése, viselkedése nem megfelelő, elítélhető, vagy alkoholos befolyásoltság alatt áll. 4.10. A vadászat csak az eligazításnak megfelelően folyhat le, melyet a csoportvezető a helyi sajátosságok, vagy az előre nem tervezhető okok miatt módosíthat. 4.11. A csoportvezető a vadászat megkezdése előtt meghatározza a vadászmadarak eresztési sorrendjét. 4.12. Egyszerre csak egy vadászmadár ereszthető (kivéve összeszokott, vagy párba idomított madarak esetében). Mindaddig nem ereszthető el a következő madár, amíg az előző vissza nem tért gazdája kezére, vagy a sikeres pedzés után a solymász jelzi, hogy a vadászat folytatható. 23
4.13. A vadászaton, a vadászatot nem zavaró, jól idomított solymászkutya használható. Egyszerre csak egy kutya dolgozhat, kivéve ha több kutya közösen már dolgozott együtt, ill. ha a soron következő solymász ezt igényelné. A többi kutyát gazdája láb mellett, pórázon vezeti. 4.14. Azt a kutyát, mely a vadat űzi, a vadászat lefolyását zavarja, a vadat elfogja, ki kell zárni a további vadászatból, az irányíthatatlansága miatt. 4.15. A vadászaton a hajtóvonalat, ill. a csoportot elhagyni csak a vadászatvezető engedélyével szabad (pl. madárkeresés). 4.16. A hajtásnál mindig a csoportvezető irányítása a mérvadó, attól eltérni, jogosulatlan előnyökhöz jutás (zsákolás, stb.) végett tilos. 4.17. Solymászok, tagjelöltek és vendégek kötelesek a vadászat alatt a csoportvezetőnek engedelmeskedni, munkájukkal a solymászokat segíteni (pl. vadhordás, madárkeresés). 4.18. A vadászat közben a csatlakozó solymászoknak, vendégeknek jelentkezni kell a csoportvezetőnél, aki eligazítást tart az újonnan érkezőknek. 4.19. A csoportot elhagyva, egyéni solymászat nem folytatható, ugyan így tilos olyan fajú, ivarú és a megadott mennyiségen felüli vad elejtése, melyre a csoportvezető nem adott engedélyt. 4.20. A csoportvezető azt a solymászt köteles a további vadászattól eltiltani, aki a szabályzatban és az eligazításban foglaltak ellen vét, vagy cselekedeteivel a vadászatot, társait, vagy azok vadászmadarait veszélyezteti. Súlyosabb esetben tegyen javaslatot a FB. elnökének írásban az érintett tag fegyelmi elmarasztalására. 4.21. A vadászat kezdetét és végét a csoportvezető határozza meg. 4.22. A vadászat végén az elejtett vadnak, terítékkel kell a végső tiszteletet leróniuk a solymászoknak. 4.23. A terítéket a csoportvezető a tagok bevonásával készíti. A napi csoportterítéket nem kötelező díszíteni. 4.24. A vadászat végén a csoportvezető felsorakoztatja a solymászokat a teríték előtt, ő szemben a teríték másik oldalán áll, a vendégek oldalt. Bezárja a vadászatot, értékeli a nap eseményeit ill. a solymászokat. Vadászrészt nem oszt, az elejtett vadat lábcédulával jelöli és gondoskodik a zsákmány közös terítékre való szállításáról. 24
4.25. A vadászatvezető fogadja a beérkező csoportokat. Minden csoportvezető jelentést tesz a nap eseményeiről és az elejtett vad mennyiségéről, tételesen. 4.26. A vadászatvezetőnek kell gondoskodnia a vadásznapokon elejtett vadak jelöléséről, tárolásáról, melyek fogyaszthatóságát fenn kell tartania. 4.27. A rendezvény utolsó estéjén a vadászatvezető köteles gondoskodni a közös, záróteríték elkészítéséről. A teríték a vad mennyiségétől függően lehetőleg téglaalap alakú legyen, zöld gallyakkal keretezve. Elöl máglya égjen. Az elejtett vadakat fajtánként és nemenként külön sorba, jobb oldalukra kell fektetni. 4.28. A teríték fejrészénél áll a vadászatvezető, az Elnökség tagjai, a helyi vt. képviselői, a helyi önkormányzati tisztviselők és a jelen lévő meghívott országos szintű vezetők. Szemben a másik oldalon a csoportbeosztásnak megfelelően a solymászok, kétoldalt a vendégek és szemlélődők állnak. 4.29. A búcsúterítéknél a vadászatvezető jelentése és az elhangzott köszöntők után a vadászatvezető értékeli a rendezvényt, személyesen is kiemelve a dicséretben részesítve az eredményes solymászokat és elmarasztalva azokat, akikkel a vadászat folyamán probléma volt. 4.30. Vadászrész csak a búcsúterítéken osztható! 4.31. A vadászrészt a vadászatvezető osztja. Először a külföldi solymászokat, majd a hazai legeredményesebb solymászokat díjazza. Több vad elejtése esetén azokat a solymászokat is jutalmazni kell, akik aktívan vadásztak, de nem tudtak zsákmányolni. Jutalmazni kell a jó vadászkutyákat és a vadászaton többet dolgozó segítőket is. 4.32. Külföldi és meghívott vendég számára, minden esetben az általa elejtett fajú, nemű, ivarú és mennyiségű vadat kell kiadni. 4.33. Hazai vadászatokon azokat a solymászokat kell többlet vaddal jutalmazni, akik több vadat fogattak a terítékre. 4.34. Az a solymász, aki indokolatlanul, szándékosan tépette szét madarával az elejtett zsákmányt olyan állapotra, hogy a vad értékét elveszítette, a teríték osztásánál, csak ezt a vadat veheti fel. 4.35. A vadászatvezető kötelessége, hogy a külföldiek által elejtett vadhoz a hatósági állatorvosi - kiutazási - igazolásokat beszerezze. 4.36. Minden társasvadászaton résztvevő tagnak kötelessége, hogy elősegítse mindenki számára a kultúrált szórakozást és az eredményes vadászatot. Záradék 25
Jelen Solymászati szabályzatát, az MSE SZMSZ-nek az 2.sz. mellékletét, az MSE közgyűlése 2005 Szeptember hó.. napján megtartott közgyűlésén megtárgyalta és azt. számú határozatával elfogadta, és hatályba léptette. Elnök Kelt: 2005-10- Magyar Solymász Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának 3. számú melléklete Tagjelöltek oktatási szabályzata 1. Solymászoktató: az a személy, aki az MSE-nek minimum 5 éve aktív tagja. 1.1. Az egyesület tagjai által elismert szakmai tudással rendelkező, gyakorló solymász. 1.2. A solymászoktató önként vállalja a tagjelölt(tek) oktatásával, tájékoztatásával felmerülő kötelezettségeket. 1.3. A tagjelöltet még saját kérésére sem lehet olyan oktató taghoz beosztani, aki az adott közgyűlésen nem vesz részt. Kivételt képez az oktató által a közgyűlést megelőzően, az elnökségnek jelzett oktatást elvállaló nyilatkozata. 1.4. Az oktató köteles az általa vállalt tagjelöltet, a solymászati ismeretek tudományára széleskörűen oktatni. 1.5. Amennyiben a tagjelölt nincsen megelégedve oktatójával, kérheti írásban az elnökségtől, vagy szóban a soron, következő közgyűlésen (minden következmény nélkül), hogy új oktatóhoz osszák be. 2. Tagjelölt: 2.1. A tagjelölt köteles a solymászat etikáját minden körülmények között betartani. Az MSE által rárótt kötelezettségeknek megfelelni. 2.2. A két év alatt a tagjelölt köteles részt venni minimum 4 közös vadászaton, ahol a vadászat gyakorlati alapismereteit, etikáját és nem utolsó sorban az Egyesület 26
tagságát megismerheti. A közös vadászaton való megjelenését a titkárhelyettes tartja nyilván. 2.3. A tagjelölt egy év után a sikeres vizsgák letételét követően kérheti a rendkívüli tagfelvételét. 2.4. Az Elnökség, a soron következő tagfelvételi közgyűlés előtti értekezletén határoz, a lejárt tagjelöltségi idejű jelöltek oktatójának javaslata alapján, hogy az adott jelöltet a közgyűlés elé terjeszti rendes taggá válása érdekében, vagy még egy év próbaidőt rendel el, esetleg törlésre tesz javaslatot. 2.5. A tagjelölt sikeres vizsgái eredményéről a Titkárt értesíti írásban, hogy rendes taggá válása beterjeszthető legyen. Záradék Jelen Tagjelöltek Oktatási szabályzatát, az MSE SZMSZ-nek az 3.sz. mellékletét, az MSE közgyűlése 2005 Szeptember hó.. napján megtartott közgyűlésén megtárgyalta és azt.. számú határozatával elfogadta és hatályba léptette. Elnök Kelt: 2005-10- --------------------------------------------------------------------------------------------------------- Magyar Solymász Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának 4. számú melléklete Fegyelmi Szabályzat 1. E szabályzat hatálya az MSE minden rendes, pártoló, örökös tagjára, tisztségviselőire és tagjelöltjeire terjed ki. 2. Fegyelmi vétséget követ el az, aki: - az Alap-, a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt és önként vállalt kötelezettségeket megszegi, vagy a rábízott munkáját hanyagul látja el, - a solymászetikai szabályok megszegése. 3. Természetvédelmi, vadvédelmi, állatvédelmi érdekeket sértő szabálysértés, vagy bűncselekmény elkövetése esetén az FB. csak a jogerőre emelkedett bírósági döntést követően hozhatja meg egyesületi vonatkozású döntését. 27
4. Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén, fegyelmi - etikai eljárást kell minden esetben lefolytatni, ha az FB tudomására jut, vagy bármelyik MSE tisztségviselő, tag, tagjelölt, vagy felettes hatóság, ha ezt írásban indítvány formájában kéri. 5. Fegyelmi eljárás indítványát, ha nem az elnök ellen lett beadva, akkor az MSE elnökének kell benyújtani, akinek az ismert tények birtokában kötelessége a fegyelmi vizsgálatot elrendelni. 5.1. Amennyiben az elnök a fegyelmi vétségre irányuló beadvány tényszerűségeinek feltárása ellenére sem rendeli el a fegyelmi vizsgálatot, ő is fegyelmi vétséget követ el. Ebben az esetben az indítványozónak az okok ismertetésével, közvetlenül az FB elnökéhez fordulhat írásban jogorvoslattért. 5.2. Ha az MSE elnöke ellen nyújtanak be fegyelmi vétség ügyében keresetet, azt szintén közvetlenül a FB. elnökének kell írásban benyújtani. 5.3. A Fegyelmi Bizottság elnöke ellen benyújtott fegyelmi indítványt, pedig az egyesület elnökének kell benyújtani. A vizsgálat alatt az elnök saját hatáskörén belül felfüggeszti az FB elnököt működéséből, és a FB. tagjai közül elnököt jelöl ki a vizsgálat lefolytatására. Amennyiben az FB elnöke elmarasztalható fegyelmi vétséget követett el, rendkívüli közgyűlést rendel el az MSE elnöke, melynek napirendi pontja a régi FB elnök leváltása és az új FB elnök megválasztása. 6. Fegyelmi vétség esetében az eljárást első fokon a Fegyelmi Bizottság folytatja le. 6.1. A fegyelmi eljárást, fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén lehet megindítani, és azt a megindítástól számított 30 napon belül le kell folytatni, kivéve, ha a bizonyítási eljárás lefolytatása ennél hosszabb időt tesz szükségessé. Ez utóbbi esetben az eljárás lefolytatásának határideje egy alkalommal, 60 nappal meghosszabbítható. 6.2. Fegyelmi eljárás nem indítható meg, ha az adott vétség kivizsgálása, a Fegyelmi Bizottság tudomására jutásától számított 90 napon belül nem kezdődött meg, vagy a vétség elkövetése óta már egy év eltelt. 6.3. Ha a fegyelmi vétségnek is minősülő ügyben büntető, vagy szabálysértési eljárás is indult, a kilencven napos határidő a jogerős határozat Fegyelmi Bizottságnak történt közlésétől, az egy éves határidő pedig az eljárás jogerős befejezésétől számít. 7. A fegyelmi vizsgálatról minden esetben jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet a bizottság elnöke, a vizsgálatban résztvevő bizottsági tagok és a vizsgálattal érintett tag, vagy képviselője, továbbá a meghallgatott tanúk írják alá. 28
8. Az eljárásban nem vehet részt az a személy, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el, továbbá az, aki a vizsgálattal érintett tag közeli hozzátartozója. 9. Az eljárás során az Egyesület képviseletében az elnök, vagy az általa megbízott tag jár el. Az eljárás alá vont személyt az eljárás során személyesen kell meghallgatni, kivéve, ha erről írásban lemond, vagy ha védelmével más személyt bíz meg. Ez esetben a megbízottat kell meghallgatni. Az eljárás alá vont személy védelmével akkor is megbízhat más személyt maga mellett, ha személyesen jár el. Nem akadálya az eljárásnak, ha az eljárás alá vont személy szabályszerű értesítésre nem jelenik meg és maga helyett meghatalmazottat, nem küld, feltéve, hogy távollétét nem menti ki és nem kér új eljárási időpont kitűzését. 10. A Fegyelmi Bizottság a fegyelmi felelősség tárgyában hozott döntését indokolt írásbeli határozatba foglalja és megküldi az érintett tagnak, ill. az eljárást kezdeményezőnek. 11. A fegyelmi eljárás lefolyását követően a taggal szemben az alábbi büntetések szabhatók ki: a.) figyelmeztetés, b.) megrovás, c.) pénzbírság, amely nagysága a mindenkori éves tagdíj egyszeresétől a tízszereséig terjedhet, d.) egyesületi tisztségektől való megfosztás, e.) közös vadászatoktól való eltiltás, f.) a tagsági viszony legfeljebb 6 hónapi időtartalomig terjedő felfüggesztése, g.) kizárás. 11.1. A d.), e.), f.), g.) pontok szerinti fegyelmi büntetés, a solymászati szabályok és etikák ismételt, vagy súlyos megsértése esetén alkalmazhatóak. 11.2. A c.) pontban foglalt fegyelmi határozat pénzösszegét az MSE bankszámlára kell befizetni az Egyesület csekkszelvényén. 12. A fegyelmi határozatot a Fegyelmi Bizottság hozza. 13. Az elnökségi tagok elleni fegyelmi határozatokat, ill. a 11. d.) és g.) pontban foglalt fegyelmi határozatokat a közgyűlés hozza. Ezekben az esetekben az eljárás alá vont személy az előkészítésben és a döntésben nem vehet részt. 13.1. Amennyiben a FB az elnökség tagja ellen a 11. d.) és g.) pontban foglalt fegyelmi büntetési javaslatot terjeszt a Közgyűlés elé, akkor az eljárás alá vont személy tisztségét felfüggeszti, s az elnökség többi tagjának kell a helyettesítéséről gondoskodni. 29