Magyarország függetlenségének, törvényes rendjének, valamint a lakosság és az ország anyagi javainak védelmét ellátó szervek hivatásos állományától az állam tántoríthatatlan hőséget, bátor helytállást követel. A hivatásos állomány tagjai a törvények és más jogszabályok, valamint a nemzetközi jog elıírásainak megfelelıen, a fegyveres szervek feladataihoz igazodó szakmai ismeretek birtokában különleges közszolgálatot teljesítenek. Az Országgyőlés - elismerve a hivatásos szolgálattal járó nagyobb áldozatvállalást és az azzal arányban álló erkölcsi és anyagi megbecsülés indokoltságát - a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról a következı törvényt alkotja: ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK I. Fejezet ALAPVETİ RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. (1) E törvény hatálya a rendvédelmi szervek (a rendırség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetésvégrehajtási szervezet), valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok (e törvény alkalmazásában a továbbiakban együtt: fegyveres szervek) hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és társadalombiztosítási ellátására terjed ki. (2) E törvény rendelkezéseit a fegyveres szervek szerzıdéses állományú tagjaira, továbbá - a rájuk vonatkozó mértékben - a hivatásos állományból nyugállományba helyezett vagy nyugállományba vonult személyekre, valamint a törvényben meghatározott esetben és körben a fegyveres szervek hivatásos, szerzıdéses és nyugállományú tagjainak hozzátartozóira, továbbá a szolgálati járandóságban részesülıkre és hozzátartozóikra is alkalmazni kell. (2a) A IV. Fejezet, valamint a IV/A. Fejezet rendelkezéseit és a 70/B. -t a fegyveres szervvel közalkalmazotti jogviszonyban állókra is alkalmazni kell. (2b) A tartalékállományra vonatkozó rendelkezéseket a szolgálati viszony megszőnését követıen a hivatásos állományból tartalékállományba helyezettekre is alkalmazni kell. (3) A szükségállapot és a rendkívüli állapot idején - a hivatásos állomány tagjainak szolgálati viszonyára - alkalmazandó eltérı rendelkezéseket külön jogszabályok állapítják meg. (4) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyára az e törvényben foglaltakat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (5) A XVIII/A. Fejezet rendelkezéseit a fegyveres szervvel munkaviszonyban állókra kell alkalmazni. Értelmezı rendelkezések 2. E törvény alkalmazásában a) munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró: az a parancsnok, vezetı, aki jogosult a szolgálati viszony létesítésére, megszüntetésére, tartalmának törvény szerinti érvényesítésére, a fegyelmi és kártérítési felelısség megállapítására, valamint mindazon jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére, amelyeket jogszabály a munkáltató részére meghatároz; b) állományilletékes parancsnok: az az általános munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró, aki a fegyveres szerv olyan szervezeti egységét vezeti, amely önálló állománytáblával rendelkezik; gyakorolja mindazon munkáltatói
jogokat, és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket a törvény nem határoz meg más parancsnok, vezetı részére; c) elöljáró parancsnok: az állományilletékes parancsnok közvetlen szolgálati elöljárója; d) szolgálati elöljáró: a hivatásos állomány tagjával szemben a magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására vagy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy; szolgálati elöljárónak vezetı beosztású, kormánytisztviselıként foglalkoztatott személy is minısülhet; e) országos parancsnok: a rendırség központi szervének vezetıje, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetıje, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok fıigazgatói; f) országos parancsnokság: a nemzetbiztonsági szolgálatok fıigazgatói kivételével az e) pontban meghatározott személyek által vezetett szervek; g) miniszter: a Kormány fegyveres szervet irányító tagja; h) szervezeti egység: a fegyveres szerv szervezeti rendszerében elhelyezkedı, különbözı szervezeti elemekbıl álló, az állományilletékes parancsnok által vezetett szervezet; i) szolgálati hely: az a szervezeti egység, amelynek állományába a hivatásos állomány tagja tartozik; j) a szolgálatteljesítés helye: az a földrajzilag körülhatárolható területrész, ahol a szolgálati feladatot ténylegesen végre kell hajtani; k) kinevezés: a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró rendelkezése hivatásos állományba vételrıl (szolgálati viszony létesítésérıl); magasabb vagy azonos, illetve vezetıi beosztásba helyezésrıl; az elsı, az elsı tiszti és tábornoki rendfokozatok megállapításáról; l) felmentés: a szolgálati beosztás betöltése, valamint a szolgálati viszony megszüntetésének módja; m) áthelyezés: a fegyveres szerv szervezeti egységén belül, vagy az egyik szervezeti egységtıl a másik szervezeti egységhez történı kinevezés vagy alacsonyabb beosztásba helyezés, amely az érintett miniszterek megállapodása alapján történhet fegyveres szervek között is; továbbá kormányzati szolgálati jogviszonyba, közszolgálati jogviszonyba, közalkalmazotti jogviszonyba, illetve azokból hivatásos szolgálati jogviszonyba helyezés; n) berendelés: a fegyveres szervet irányító miniszter arra irányuló rendelkezése, hogy a hivatásos állomány tagja a Miniszterelnökségnél, az általa vezetett minisztériumban vagy törvényben meghatározott - a miniszter irányítása, felügyelete, valamint költségvetési jogállása alapján irányítása, felügyelete alá tartozó - szervnél meghatározott beosztásban teljesítse szolgálatát; o) szolgálati viszonyra vonatkozó szabály: e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben, illetve az e törvényben megnevezett törvényekben és azok végrehajtási rendeleteiben meghatározott rendelkezés; p) közeli hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, a bejegyzett élettárs egyenes ágbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelı szülı, a testvér, valamint az élettárs; r) vezénylés: a hivatásos állomány tagjának az eredeti szervezeti egységétıl meghatározott szolgálati feladat teljesítése céljából más szervezeti egységhez idıleges, illetıleg a rendelkezési állományból más szervezeti egységhez, valamint más szervhez idıleges vagy határozatlan idıtartamra történı átirányítása; s) magasabb beosztás: nagyobb felelısséggel, szélesebb hatáskörrel és ennek megfelelıen magasabb rendfokozattal és illetménnyel járó státusz; t) átszervezés: a fegyveres szervnél végrehajtott - a kizárólag névváltoztatással járó szervezetmódosításon kívüli - minden olyan szervezési intézkedés, amely az egyes szervezeti egységek egészét vagy azok egyes elemeit érinti, amelybıl eredıen új szervezeti elemek, beosztások létesülnek vagy azok megszőnnek, illetve módosulnak és ennek következtében megváltozik az adott szervezeti elem, illetve egyes beosztások szervezeti szint szerinti besorolása, vagy a beosztás egyes elemei (munkakör tartalma, a szolgálatteljesítés helye, beosztási kategória, rendszeresített rendfokozat) módosulnak. Nem átszervezés, ha a szolgálati beosztást - szolgálati jellegének megszőnése miatt - a miniszter köztisztviselıi, vagy közalkalmazotti munkakörré minısíti át. Nem minısül átszervezésnek az sem, ha a fegyveres szerv egészét vagy az érintett szervezeti egységét más fegyveres szervvel összevonják vagy annak alárendelik, és ennek következtében a hivatásos állomány tagja más fegyveres szerv állományába kerül, feltéve, hogy a szolgálati beosztásának felsorolt jellemzıi - így különösen a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztása és helye, rendfokozata, a besorolási osztályon belüli beosztási kategóriája, fizetési fokozata, szolgálati rendje, vezényelhetısége - egyébként nem változnak; u) közszolgálati és kormányzati szolgálati jogviszony: ua) közszolgálati jogviszony: a közszolgálati tisztviselıkrıl szóló törvény szabályai szerinti köztisztviselı és közszolgálati ügykezelı foglalkoztatási jogviszonya; ub) kormányzati szolgálati jogviszony: a közszolgálati tisztviselıkrıl szóló törvény szabályai szerinti kormánytisztviselı és kormányzati ügykezelı foglalkoztatási jogviszonya; - 2 -
v) belföldi szolgálati kiküldetés: a hivatásos állomány tagjának meghatározott szolgálati feladat teljesítése céljából a szolgálatteljesítési helyének közigazgatási határán kívül történı ideiglenes szolgálatteljesítése, ide nem értve, ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítésének természetébıl eredıen szolgálati feladatait szokásosan a szolgálatteljesítési helye közigazgatási határán kívül teljesíti; z) rendészeti gyakorlat: a fegyveres szervnél szolgálati viszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban és munkaviszonyban töltött idı, továbbá a közszolgálati tisztviselıkrıl szóló törvény alapján közigazgatási gyakorlatként elismert idı. A szolgálati viszony jellege 3. (1) A szolgálati viszony az állam és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelı, e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg. (2) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit - a fegyveres szerv rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében - önkéntes vállalás alapján, élethivatásként, szigorú függelmi rendben, életének és testi épségének kockáztatásával, egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti. (3) Nem minısül a szolgálati viszony jellegét meghatározó, az (1)-(2) bekezdés szerinti sajátos szolgálati körülmények között végzett, az élet és a testi épség kockáztatásával járó szolgálati tevékenységnek különösen: a) a szervezet mőködését szolgáló, így különösen a gazdálkodással, a humánszolgálati, személyügyi, munkaügyi és egészségügyi tevékenységgel összefüggı, továbbá jogi és igazgatási, illetve, b) a szervezet mőködéséhez kapcsolódó, így különösen tájékoztatási, szociális, mővészeti és közmővelıdési, ügyviteli, informatikai, üzemeltetési, állategészségügyi munkaköri feladat. (4) A miniszter a fegyveres szervnél rendszeresített hivatásos szolgálati beosztásokat a szolgálati viszony és a szolgálati tevékenység jellegének megfelelıen állapítja meg. (5) A hivatásos szolgálati beosztás szolgálati jellegének megszőnése az abban a munkakörben foglalkoztatott hivatásos állomány tagjának e munkakörben való további foglalkoztatását, szolgálati jogviszonyát és elımenetelét nem érinti. Egyenruha és rendfokozatok 4. (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati beosztásához és feladatainak végrehajtásához az öltözködési szabályzatban elıírtaknak megfelelıen a fegyveres szervnél rendszeresített egyenruhát vagy polgári ruhát visel, és rendfokozattal rendelkezik. (2) A rendfokozat kifejezi a hivatásos állomány tagjának állománycsoportba tartozását, feljebbvalói viszonyát, ami meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel jár együtt. A rendfokozati jelzést az egyenruhán kell viselni. (3) A hivatásos állomány tagját az elsı, az elsı tiszti és az elsı tábornoki rendfokozatokba kinevezik, a többi rendfokozatba elıléptetik. (4) A rendfokozatok a szolgálati beosztások szintjéhez illeszkednek. (5) A rendfokozatokat és a rendfokozati várakozási idıket a törvény 1. számú melléklete tartalmazza. (6) A hivatásos állomány tagja rendfokozatát neve, az adott fegyveres szervhez tartozásra, illetve a szakbeosztásra utaló jelzı után használhatja mind szóban, mind írásban (pl. r.szds., mk.ırgy., r.o.alez.). II. Fejezet A SZOLGÁLATI VISZONYRA VONATKOZÓ ALAPELVEK A rendeltetésszerő joggyakorlás és kötelezettségteljesítés 5. (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelıen kell gyakorolni, illetve teljesíteni. (2) A jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerő, ha az mások zaklatására, jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetıségének korlátozására, lehetséges véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy erre vezet. - 3 -
(3) A kötelezettség teljesítése különösen akkor nem rendeltetésszerő, ha az indokolatlan érdek- vagy jogsérelmet okoz. (4) A rendeltetésellenes joggyakorlás és kötelezettségteljesítés hátrányos következményeit orvosolni kell. Az egyenlı bánásmód követelménye 6. (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatban az egyenlı bánásmód követelményét meg kell tartani. (2) A fegyveres szerv megkülönböztetés nélkül biztosítja - kizárólag a szakmai képességek, a gyakorlat és a teljesítmény, továbbá a szolgálatban eltöltött idı alapján a rendfokozati és a beosztási kötöttségekre figyelemmel - a hivatásos állomány tagjának elımeneteli lehetıségét. Jognyilatkozatok 7. (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat (megállapodásokat) - eltérı rendelkezés hiányában - alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A hivatásos állomány tagjának kérésére azonban a nyilatkozatot akkor is írásba kell foglalni, ha az írásbeliség egyébként nem kötelezı. Nem minısül a szolgálati viszonnyal kapcsolatos nyilatkozatnak a szolgálati feladatok végrehajtására vonatkozó parancs vagy intézkedés. (2) E törvény rendelkezésének megfelelıen írásbeliséghez kötött a szolgálati viszony létesítésére, szünetelésére és megszüntetésére, a hivatásos állomány tagjának kinevezésére, elıléptetésére, elıresorolására, elismerésére, áthelyezésére, vezénylésére, berendelésére, megbízására, helyettesítésére, valamint alkalmasságára vonatkozó nyilatkozat, a minısítés, a fegyelmi, kártérítési és minısítı határozat, továbbá a külön törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenırzéshez való hozzájárulásról és az ellenırzés eredményérıl készült irat. (3) Az írásbeli nyilatkozatot közölni kell a hivatásos állomány tagjával. A nyilatkozat akkor tekinthetı közöltnek, ha azt a hivatásos állomány tagjának vagy az átvételre jogosult személynek kézbesítették. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadta, vagy azt szándékosan megakadályozta. Errıl jegyzıkönyvet kell felvenni. A jognyilatkozat megtámadhatósága, semmissége 8. (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozat megtámadható, ha a) a szolgálati viszonynak a 36. (1) bekezdésében meghatározott valamelyik alanya (a továbbiakban a 8-11. - ban: fél) a jognyilatkozat megtételekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy tévedését a másik fél okozta, vagy azt felismerhette; b) mindkét fél a lényeges tény vagy körülmény tekintetében téves feltevésben volt; c) a nyilatkozat megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel vették rá. (2) A nyilatkozatot az támadhatja meg, akit megtévesztettek, a nyilatkozat megtételére fenyegetéssel vettek rá, illetve az, aki téves feltevésben volt. (3) A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés vagy megtévesztés felismerésétıl, illetve jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszőnésétıl kezdıdik. A megtámadási határidıre az elévülés szabályai irányadók azzal, hogy 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható. (4) A megtámadást a (3) bekezdésben meghatározott határidın belül írásban kell közölni a másik féllel. Az eljárásra a szolgálati jogvitára vonatkozó szabályok az irányadók. 9. (1) Semmis az a jognyilatkozat vagy annak az a része, amely a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályba vagy egyébként jogszabályba ütközik. (2) A semmisséget hivatalból kell figyelembe venni. 10. (1) Érvénytelen a semmis és a sikeresen megtámadott jognyilatkozat. (2) Ha a jognyilatkozat valamely része érvénytelen, helyette a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg. 11. (1) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján jóhiszemően szerzett és gyakorolt jogokat és kötelezettségeket úgy kell elbírálni, mintha azok érvényesek lettek volna. (2) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján létrejött szolgálati viszonyt a fegyveres szerv köteles azonnali hatállyal megszüntetni. (3) A fegyveres szerv hibájából eredı érvénytelenség esetén a hivatásos állomány tagjának fel nem róható magatartása szerinti felmentés szabályait, illetve jogkövetkezményeit kell megfelelıen alkalmazni. - 4 -
(4) Ha a feleknek a jognyilatkozat érvénytelenségébıl kára származott, annak megtérítésére a kártérítési felelısség szabályait kell megfelelıen alkalmazni. A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény elévülése 12. (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény - ha e törvény eltérıen nem rendelkezik - 3 év alatt évül el. A bőncselekménnyel okozott kárért fennálló felelısség 5 év alatt, ha pedig a büntethetıség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelı idı alatt évül el. (2) Az igény elévülése az igény érvényesítésének esedékessé válásától kezdıdik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén nem lehet visszakövetelni. (3) Ha a jogosult az igényét menthetı okból nem tudta érvényesíteni, az akadály megszőnésétıl számított 6 hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idı már eltelt, vagy abból 6 hónapnál kevesebb van hátra. (4) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bírósági érvényesítése, megegyezéssel történı módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetıleg az elévülés megszakítását elıidézı eljárás jogerıs befejezése után az elévülési idı újra kezdıdik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg. A határidık számítása 13. (1) Napon - ha szolgálati viszonyra vonatkozó szabály eltérıen nem rendelkezik - naptári napot kell érteni. (2) A napokban megállapított határidıbe nem számít be az a nap, amelyen a határidı megkezdésére okot adó intézkedés (pl. kézbesítés) történt. (3) A hetekben megállapított határidı azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdı napnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidı (idıtartam) lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdı napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja. (4) Ha valamely nyilatkozat megtételére elıírt határidı utolsó napja heti pihenınap vagy munkaszüneti nap, a határidı a következı munkanapon jár le. III. Fejezet AZ ALAPVETİ JOGOK KORLÁTOZÁSA Általános rendelkezés 14. (1) A hivatásos állomány tagja alapvetı jogainak a szolgálati viszonnyal kapcsolatos korlátozása nem okozhat az elérni kívánt törvényes érdekkel nyilvánvalóan aránytalan hátrányt. (2) Több lehetséges és alkalmas korlátozás közül azt kell választani, amely az eredmény biztosítása mellett a korlátozással érintettre a legkisebb sérelemmel jár. A szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztása 15. (1) A hivatásos állomány tagjának szolgálati helyét a fegyveres szerv szervezeti egységei területi elhelyezkedésének és a fegyveres szerv feladataiból fakadó szakmai igényeknek megfelelıen, a hivatásos állomány tagja méltányos érdekeinek figyelembevételével kell meghatározni. (2) A hivatásos állomány tagja e törvényben meghatározott esetekben és feltételek szerint a szolgálati helyérıl áthelyezhetı, illetve más szolgálati helyre vezényelhetı. 16. (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati, szolgálatteljesítési helyét a szervezeti egység munkarendjében megállapított esetekben és módon hagyhatja el, és ennek megfelelıen köteles bejelenteni a szolgálatteljesítési idın kívüli tartózkodási helyét, ahol szükség esetén értesíthetı vagy elérhetı. (2) A hivatásos állomány tagja köteles a külföldre utazását a szolgálati elöljárónak (vezetınek) bejelenteni. 17. (1) A hivatásos állomány tagja a tartózkodási helyérıl - szabadsága ideje alatt is - a szolgálati, szolgálatteljesítési helyére visszarendelhetı. - 5 -
(2) A visszarendelésre a szolgálati elöljáró jogosult. Nem rendelhetı vissza a hivatásos állomány tagja, ha a visszarendelés számára a szolgálati feladat végrehajtásával arányban nem álló jog- vagy érdeksérelmet okozna. A visszarendelés folytán felmerült költséget a hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni. A véleménynyilvánítás szabadsága 18. (1) (2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyőlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat. (3) A szolgálati helyen és szolgálati feladat teljesítése közben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja politikai tevékenységet nem folytathat. (4) A hivatásos állomány tagja a részére kiadott parancsot, intézkedést - a 69. esetét kivéve - nem bírálhatja, azokról a jog- és érdekérvényesítı tevékenysége körén kívül véleményt nem mondhat, a szolgálati rendet és a fegyelmet sértı nyilatkozatot nem tehet, a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat. (5) A szolgálati rendet és a fegyelmet veszélyeztetı sajtóterméket a hivatásos állomány tagja nem állíthat elı, és nem terjeszthet, ilyen tartalmú plakátot, hirdetményt vagy emblémát nem függeszthet ki. (6) A hivatásos állomány tagjai érdekképviseleti szerveinek a tevékenységi körébe esı hirdetményei a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozhatók. Gyülekezési jog 19. (1) A szolgálati helyen a gyülekezési jog alapján nyilvános rendezvény csak az állományilletékes parancsnok engedélyével tartható. (2) Nem engedélyezhetı rendezvény a szolgálati helyen, ha az a) pártpolitikai célt szolgál, b) a szolgálati feladat, a szolgálati rend és fegyelem ellen irányul, vagy azt bírálja, c) a fegyveres szerv iránti közbizalom megingatására alkalmas, d) a fegyveres szerv feladataival ellentétes célra irányul. 20. A helyszínen szolgálatot ellátók kivételével a hivatásos állomány tagja egyenruháját a) a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó győlésen nem viselheti, b) egyéb politikai rendezvényen, illetve a gyülekezési jog hatálya alá tartozó nyilvános rendezvényen csak a fegyveres szervet képviselı személyként, az állományilletékes parancsnok engedélyével viselheti. Egyesülési jog 21. (1) A hivatásos állomány tagjai érdekképviseleti szerveket az egyesülési jog alapján - e törvényben meghatározott keretek között - hozhatnak létre, illetve csatlakozhatnak azokhoz. Az érdekképviseleti szervezetek jogosultak szövetségeket létesíteni, illetve ilyenekhez csatlakozni, ideértve a nemzetközi szövetségeket is. (1a) Az érdekképviseleti szervek e törvény keretei között szabadon mőködhetnek és gyakorolhatják jogosítványaikat. Sztrájkot azonban nem szervezhetnek, és tevékenységükkel - ide értve a fegyveres szerv mőködéséhez szükséges közbizalom fenntartásának veszélyeztetését is -, nem akadályozhatják meg a fegyveres szerv jogszerő és rendeltetésszerő mőködését, a hivatásos állomány tagjának a parancsok és intézkedések végrehajtására vonatkozó kötelezettsége teljesítését. (1b) A hivatásos állomány tagjának joga, hogy - törvényben meghatározott feltételek szerint - gazdasági és társadalmi érdekeik elımozdítása, védelme érdekében, mindennemő megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakítsanak, illetve az általuk választott szervezetbe - kizárólag az adott szervezet szabályaitól függıen - belépjenek, vagy az ilyen jellegő szervezetektıl távol maradjanak. (2) A hivatásos állomány tagja nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a fegyveres szerv feladataival ellentétes. - 6 -
(3) A hivatásos állomány tagja köteles a hivatásával össze nem függı civil szervezettel fennálló, illetıleg az újonnan létesülı tagsági viszonyát elızetesen az állományilletékes parancsnoknak szóban vagy írásban bejelenteni. Az állományilletékes parancsnok a tagsági viszony fenntartását vagy létesítését írásban megtilthatja, ha az a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethetı össze, illetıleg a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti. (4) A hivatásos állomány tagja kamarai tagsághoz kötött tevékenység esetén tagja az illetékes szakmai kamarának. 21/A. A 21. rendelkezéseit megfelelıen alkalmazni kell az egyesülési jog alapján létrehozott, szervezett politikai tevékenységet folytató közösséghez, történı csatlakozásra és részvételre is. Az anyanyelv használata 22. (1) A hivatásos állomány tagja anyanyelvét szabadon használhatja. (2) A fegyveres szervek szolgálati és vezényleti nyelve a magyar. (3) Választójog 23. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni az országgyőlési képviselıi, az európai parlamenti, a fıpolgármesteri, polgármesteri, a helyi és nemzetiségi önkormányzati képviselıi választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtıl való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, illetve annak elmaradását. 24. (1) A hivatásos állomány tagja számára lehetıvé kell tenni, hogy az országgyőlési, az európai parlamenti, helyi és nemzetiségi önkormányzati választáson, továbbá népszavazáson szavazhasson. (2) Ha a hivatásos állomány tagja szolgálati érdekbıl a szavazáshoz szükséges ideig nem tartózkodhat a lakóhelyén, errıl ıt a választást megelızıen legalább 15 nappal értesíteni kell. Ez esetben lehetıvé kell tenni számára - ha a választásról szóló törvény másképp nem rendelkezik -, hogy a szolgálatteljesítés helyén szavazhasson. A munka és foglalkozás szabad megválasztása 25. A hivatásos állomány tagja a) az iskolai végzettségének (szakképesítésének) megfelelı szolgálati beosztását az elımeneteli rend szerint, a betölthetı szolgálati beosztások keretei között, a szolgálati érdekre is figyelemmel választhatja meg; b) beosztásában a polgári szakképesítését a szolgálat ellátására vonatkozó szabályoknak megfelelıen gyakorolhatja; c) más keresı foglalkozást e törvénynek az összeférhetetlenségrıl szóló 65. -a figyelembevételével folytathat. A mővelıdéshez való jog, a tudományos és mővészeti élet, a tanulás és a tanítás szabadsága 26. (1) A hivatásos állomány tagja a tudományos kutatás és mővészeti alkotás szabadságához, továbbá a tanulás, valamint a tanítás szabadságához való jogát a szolgálati kötelezettségek teljesítésére vonatkozó szabályok korlátai között gyakorolhatja. (2) Az elımenetelhez szükséges képesítés megszerzése - külön törvények elıírásainak megfelelıen - a katonai és rendvédelmi oktatási intézményekben és a polgári oktatási intézményekben folyó oktatás, képzés, átképzés és továbbképzés, valamint egyéni képzés keretében történik. IV. Fejezet A MAGYAR RENDVÉDELMI KAR A Magyar Rendvédelmi Kar jogállása, feladat- és hatásköre - 7 -
29. (1) A Magyar Rendvédelmi Kar (a továbbiakban: MRK) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak és közalkalmazottainak önkormányzattal rendelkezı rendvédelmi szakmai, érdekképviseleti köztestülete. (2) Az MRK kötelezı tagsági viszony alapján mőködik. A fegyveres szervvel fennálló szolgálati viszony vagy közalkalmazotti jogviszony alapján a hivatásos állomány tagja és a közalkalmazott az MRK tagjává válik. (3) Az MRK tagozata a) a rendırségrıl szóló törvény hatálya alá tartozó szervek, b) a büntetés-végrehajtási szervezetrıl szóló törvény hatálya alá tartozó szervek, c) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény hatálya alá tartozó fegyveres rendvédelmi feladatokat ellátó szervek, d) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, e) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya szolgálati viszonyban és közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak a)-e) pont szerint elkülönülı résztestülete. 29/A. (1) Az MRK feladatait a döntéshozó és végrehajtó szervei útján látja el. (2) Az MRK tagjai e törvényben és az MRK Alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály) meghatározott módon és feltételek szerint tagozatokat hoznak létre, amelyek ellátják az Alapszabályban, illetve a 29/B. -ban meghatározott szervek által átruházott feladatokat. (3) Az Alapszabály rendelkezhet területi szervek, valamint a Magyar Kormánytisztviselıi Karral közös szervezetek létrehozásáról, és az együttmőködés rendjérıl. (4) Az MRK a) ellátja az érdekképviseletet a foglalkozás gyakorlásával összefüggı ügyekben, b) védi az MRK tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, jogait, c) megalkotja a hivatásetikai részletszabályokat, az e törvényben meghatározott keretek között kialakítja az etikai eljárás rendszerét, valamint lefolytatja az etikai eljárásokat, d) konzultációs joggal közremőködik a tagjai foglalkoztatásának és hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló, az elıírt szakmai vizsgákkal kapcsolatos, valamint az MRK-t érintı jogszabályok megalkotásában, e) véleményét ki kell kérni ea) szolgálati viszonnyal, valamint közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggı kérdésekben, eb) a központi és társadalombiztosítási költségvetésnek a szolgálati viszonyban és a közalkalmazotti jogviszonyban állókat érintı rendelkezéseivel összefüggésben, valamint ec) az igazgatási munkaerıvel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás elvi kérdéseiben, f) a miniszter útján kezdeményezheti a Kormánynál a tagjai élet- és munkakörülményeit, foglalkoztatási feltételeit és a hivatás gyakorlását érintı jogszabályok megalkotását, illetve módosítását, g) feladat- és hatáskörét érintı bármely kérdésben felterjesztési jogot gyakorol, h) kezdeményezheti a miniszternél a szolgálati viszonnyal és a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos jogszabálysértı gyakorlat megváltoztatását, i) megalkotja mőködési szabályait, j) tagjairól és szerveirıl nyilvántartást vezet, k) a kiváló munka elismeréseként díjakat alapíthat és adományozhat, l) a Kormánynál - a miniszter útján -, a miniszternél, az országos parancsnoknál, a bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetıjénél, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetıjénél kezdeményezheti kitüntetés vagy más elismerés adományozását, m) szakmai konferenciákat, tudományos tanácskozásokat, felkészítı továbbképzéseket szervezhet, n) pályázatokat írhat ki és bírálhat el, illetve kiadványokat jelentethet meg a rendvédelem fejlesztésére, gyakorlatának egységesítésére, a példaadó rendvédelmi munkamódszerek megismertetésére, a rendvédelem hagyományainak ápolására, o) szolgálati viszony, valamint közalkalmazotti jogviszony tekintetében meghatalmazás alapján képviseli tagját a bíróság vagy más hatóság elıtti eljárásban, p) tagjai számára jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatásokat nyújthat, r) megfigyelıként részt vehet tagjai szakmai vizsgáztatásában és továbbképzésében, indokolt esetben törvényességi vagy egyéb intézkedést kezdeményez, s) tagot delegál a Rendészeti Szakvizsga Bizottság elnökségébe, t) megalkotja éves költségvetését, elfogadja az éves költségvetés végrehajtásáról szóló, a számviteli törvény szerinti beszámolót, u) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény, kormányrendelet vagy az Alapszabály határoz meg. - 8 -
(5) A fegyveres szerv vezetıje köteles kikérni az MRK véleményét a személyi állomány szolgálatteljesítésére, illetve munkavégzésére, szolgálatteljesítési idejére, illetve munkaidejére, pihenıidejére, jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, a hatáskörébe utalt szabályozásról. (6) Az MRK jogosult véleményezni a tagjai csoportját érintı munkáltatói intézkedést (döntést) vagy annak tervezetét, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni. Az MRK szervezete, mőködése 29/B. Az MRK szervezete képviseleti, ügyintézıi testületekbıl, tisztségviselıkbıl és ügyintézı szervekbıl áll. 29/C. (1) Az MRK legfıbb képviseleti, döntéshozó szerve a Közgyőlés. (2) A Közgyőlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A Közgyőlés kötelezı összehívásának más eseteit, továbbá a mőködés rendjét az Alapszabály állapítja meg. (3) A Közgyőlés feladata: a) megválasztja saját tagjai közül az elnökét és alelnökeit, a Pénzügyi Ellenırzı Bizottság (a továbbiakban: PEB) elnökét és tagjait, az Etikai Bizottság (a továbbiakban: EB) elnökét és tagjait, valamint a fıtitkárt, b) megalkotja az Alapszabályt és a Választási Szabályzatot, c) gyakorolja az MRK-nak az e törvényben, valamint az Alapszabályban meghatározott feladat- és hatáskörét. (4) A Közgyőlés feladat- és hatáskörének gyakorlását - ha e törvény vagy az Alapszabály másként nem rendelkezik - átruházhatja az MRK szerveire és tisztségviselıire. (5) A miniszter, az országos parancsnok, a bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetıje, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetıje a Közgyőlés ülésén tanácskozási joggal részt vehet. (6) Az MRK legfıbb ügyintézıi testülete az Elnökség. (7) Az Elnökség tagjai: a) az elnök, az alelnökök, b) a fıtitkár, c) a PEB elnöke, d) az EB elnöke. (8) A PEB a Közgyőlés által megválasztott, tagozatonként egy, összesen öt tagból áll. A PEB elnökét a Közgyőlés választja meg. (9) Az EB a Közgyőlés által megválasztott, tagozatonként négy, összesen húsz tagból áll. Az EB elnökét a Közgyőlés választja meg. Az EB az Alapszabályban meghatározott módon háromtagú tanácsban jár el. (10) A Közgyőlés által megválasztott elnök az MRK képviseletét önállóan gyakorolja, jogkörét az Alapszabályban meghatározott módon átruházhatja. Az elnök munkáját a Közgyőlés által megválasztott, tagozatonként egy-egy, összesen öt alelnök segíti. (11) A Közgyőlés által megválasztott fıtitkár vezeti az MRK Irodáját (a továbbiakban: Iroda), valamint ellátja az Alapszabályban meghatározott feladatokat. (12) Az Elnökség, az Elnökség tagjai, a PEB és az EB feladat- és hatáskörét, annak átruházási módját, mőködésük rendjét és választásuk részletes szabályait az Alapszabály határozza meg. (13) Etikai vétség gyanúja esetén az MRK a tagja ellen etikai eljárást folytat le. Etikai vétséget követ el az, aki e törvény 70/A. -a rendelkezéseit, a Rendvédelmi Hivatásetikai Kódexnek a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjaira a rájuk vonatkozó -, illetve közalkalmazott esetén a Rendvédelmi Hivatásetikai Kódexnek a fegyveres szerv közalkalmazottaira vonatkozó - elıírásait, valamint az Alapszabály vagy az Etikai Eljárási Szabályzat rendelkezéseit megszegi. (14) Az etikai eljárás eredménye alapján az MRK a) szolgálati viszonyban álló taggal szemben aa) fegyelmi eljárást kezdeményez a fegyelmi jogkör gyakorlójánál, ab) javaslatot tesz az állományilletékes parancsnoknak a kifogástalan életvitel ellenırzésének kezdeményezésére, vagy ac) megszünteti az etikai eljárást, b) közalkalmazotti jogviszonyban álló taggal szemben az a) pont aa) vagy ac) alpontjában foglaltakat alkalmazhatja. A Közgyőlés tagjainak megválasztása - 9 -
30. (1) Az MRK Közgyőlésének tagjait a fegyveres szervek hivatásos állományának tagjai és közalkalmazottai közül választják meg, öt évre, titkos szavazással a Választási Szabályzat szerint. Nem jelölhetı közgyőlési tagnak az, aki a választás kitőzésének idıpontjában fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A Közgyőlés tagja ellen indított fegyelmi eljárás alatt a tagsági viszony szünetel. (2) A Közgyőlés tagozatonként tíz, összesen ötven tagból áll. Tagsági viszony és az MRK tagjainak nyilvántartása 30/A. (1) A fegyveres szerv hivatásos állományának tagja és közalkalmazottja az MRK tagja. (2) A fegyveres szerv 15 napon belül írásban tájékoztatja az Irodát - polgári nemzetbiztonsági szolgálat esetén a polgári nemzetbiztonsági szolgálat szerinti tagozatot - a szolgálati viszony vagy a közalkalmazotti jogviszony létesítésérıl, illetve megszőnésérıl. Szolgálati viszony vagy közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén az Iroda - polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állománya tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálat szerinti tagozat - a tagot nyilvántartásba veszi és a tagságról igazolást állít ki. (3) Megszőnik a tagsági viszony a szolgálati viszony vagy a közalkalmazotti jogviszony megszőnésével. Az Iroda - polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állománya tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálat szerinti tagozat - az MRK tagját szolgálati viszonya vagy közalkalmazotti jogviszonya megszőnése esetén a nyilvántartásból törli. (4) Az MRK tagság nem zár ki más kamarai tagsági viszonyt. (5) Az MRK tagja - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - az Alapszabályban meghatározottak szerint a) a Közgyőlés tagjának, tisztségviselıjének megválasztható, b) az MRK rendezvényein, valamint a tagozat munkájában részt vehet, és c) az MRK tagjai részére nyújtott szolgáltatásokat igénybe veheti. (6) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jogokat kizárólag a fıigazgató engedélyével gyakorolhatja. (7) Az MRK tagja köteles az MRK mőködésére vonatkozó szabályokat megtartani. 30/B. (1) Az Iroda - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok szerinti tagozat - az MRK tagjáról a tagság igazolása céljából és a tagjai számára nyújtott kedvezményes szolgáltatások igénybevételi lehetıségének biztosítása céljából a következı adatokat tartja nyilván: a) a tag neve, születési helye, ideje, anyja neve, lakóhelye, tartózkodási helye, b) a foglalkoztatási jogviszony jellegének megjelölése, továbbá hivatásos állomány esetében a tag rendfokozata, valamint c) a foglalkoztató szerv megnevezése, a szolgálatteljesítés vagy munkavégzés helye. (2) A nyilvántartásból - ha törvény eltérıen nem rendelkezik - adatszolgáltatás csak a tag részére, saját adatairól teljesíthetı. (3) A miniszter a rendırséggel szolgálati viszonyban álló fedett nyomozók, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya tagjai adatainak a szolgálati feladatok ellátása érdekében szükséges védelme céljából a nyilvántartásra, és a nyilvántartott adatok kezelésére vonatkozó szabályokat határozhat meg normatív utasításában. Az MRK tisztségviselıire, valamint ügyintézıi testületei nem tisztségviselı tagjaira vonatkozó közös szabályok 30/C. (1) Az MRK tisztségviselıje legalább ötéves rendészeti vagy közigazgatási gyakorlattal rendelkezı hivatásos állományú tag vagy közalkalmazott lehet. Az MRK tagja azonos tisztségre legfeljebb két egymást követı alkalommal választható meg. (2) A tisztségviselı megbízatása megszőnik a) az MRK tagsági viszony megszőnésével, b) lemondással, c) összeférhetetlenség kimondásával, d) a megválasztásakor meghatározott idıtartam lejártával, e) az Alapszabályban meghatározott más okból. (3) Az MRK tisztségviselıje, az ügyintézıi testületek nem tisztségviselı tagja nem lehet - 10 -
a) politikai párt tagja, b) a központi államigazgatási szervekrıl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti állami vezetı, c) aki más kamara tagja. (4) Az Elnökség, a PEB és az EB tagjai nem lehetnek egymás hozzátartozói. Ugyanabban a testületben nem lehetnek tagok, akik beosztás szerint egymás alá-fölérendeltjei. (5) Az összeférhetetlenségi okot a megválasztáskor, illetve ha az ok késıbb keletkezett, az ok bekövetkezésétıl számított 15 napon belül be kell jelenteni és azt a megválasztástól, illetve a bejelentéstıl számított 15 napon belül meg kell szüntetni és errıl a választására jogosult testületet haladéktalanul tájékoztatni kell. Amennyiben az MRK tagja az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, úgy ellátott tisztsége, illetve ügyintézıi testületi tagsága megszőnik. Az MRK és állami szervek kapcsolata 31. (1) Az MRK a feladat- és hatáskörét érintı bármely kérdésben az adott kérdésben hatáskörrel rendelkezı állami szerv vezetıjéhez fordulhat, és a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást (a továbbiakban együtt: tájékoztatás) kérhet, b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti, c) az általa irányított szerv mőködésével, illetve az általa kibocsátott jogszabállyal, közjogi szervezetszabályozó eszközzel és egyéb - az MRK tagjainak csoportját érintı - döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását. (2) A megkeresett szerv a megkeresésre 30 napon belül köteles érdemben válaszolni. Ha a tájékoztatás, illetve a válaszadás vagy az intézkedés nem a megkeresett szerv hatáskörébe tartozik, az köteles a megkeresést három napon belül áttenni a hatáskörrel rendelkezı szervhez, és errıl a jog gyakorlóját egyidejőleg tájékoztatni. (3) Az MRK felett a törvényességi ellenırzést az ügyészség gyakorolja. A törvényességi ellenırzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben munkaügyi vitának, illetve egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. (4) A törvényességi ellenırzést gyakorló ügyészség ellenırzi, hogy az MRK a) Alapszabálya és más önkormányzati szabályzata, illetve azok módosítása megfelel-e a jogszabályoknak, b) mőködése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az Alapszabályt vagy az egyéb önkormányzati szabályzatokat. (5) Ha az MRK mőködésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész törvényességi ellenırzési jogkörében eljárva keresettel bírósághoz fordulhat. A bíróság a) megsemmisíti az MRK törvénysértı határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el, b) a mőködés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a Közgyőlést, vagy c) ismételt vagy súlyos törvénysértés esetén az MRK egyes szerveinek mőködését felfüggeszti. (6) Az ügyészég és a bíróság az (5) bekezdés szerinti jogsértés megállapításával és intézkedések megtételével egyidejőleg értesíti a rendészetért felelıs minisztert. A rendvédelmi érdekegyeztetés fórumai 32. (1) A fegyveres szervvel fennálló szolgálati viszonyt vagy közalkalmazotti jogviszonyt érintı ágazati jelentıségő kérdésekben a személyi állomány érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, valamint a megfelelı megállapodások kialakítása céljából a miniszter az ágazati érdekvédelmi tanáccsal egyeztet. Az ágazati érdekvédelmi tanács a miniszter, az országos parancsnok, valamint az MRK képviseletében eljáró konzultatív tanács részvételével mőködik. A konzultatív tanáccsal való együttmőködésrıl a fegyveres szerveket irányító miniszterek és az MRK együttmőködési megállapodást kötnek. A konzultatív tanácsba a miniszter meghívhatja a Magyar Kormánytisztviselıi Kar képviselıjét a fegyveres szervekkel vagy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal kormányzati szolgálati jogviszonyban állók érdekeinek egyeztetése céljából. (2) Az ágazati érdekvédelmi tanácsot legalább félévente egy alkalommal kell összehívni. (3) Az ágazati érdekvédelmi tanács hatáskörébe az adott ágazatban foglalkoztatott hivatásos állomány tagjainak és közalkalmazottainak élet- és munkakörülményeire, foglalkoztatási feltételeire vonatkozó tárgykörök, továbbá mindazok a tárgykörök, amelyek e törvény alapján az MRK feladatkörébe tartoznak. (4) Az ágazati érdekvédelmi tanács tájékoztatáskérésre, illetve javaslattételre jogosult a (3) bekezdés szerinti hatáskörébe tartozó egyéb ügyekkel kapcsolatban. - 11 -
(5) Az ágazati érdekvédelmi tanács szervezetének és mőködésének szabályait a Kormány nevében eljáró rendészetért felelıs miniszter és az érdekegyeztetésben részt vevı felek közötti megállapodás tartalmazza. Titkársági feladatait a rendészetért felelıs miniszter által vezetett minisztérium látja el. (6) Az ágazati érdekvédelmi tanácsra vonatkozó rendelkezések nem zárják ki alacsonyabb szinten érdekegyeztetı fórum alapítását. IV/A. Fejezet A SZAKSZERVEZET 33. (1) Az e törvényben a szakszervezet számára biztosított jogok a fegyveres szervnél képviselettel rendelkezı szakszervezetet illetik meg. (2) E törvény alkalmazásában a) szakszervezet olyan érdekképviseleti szerv, amelynek elsıdleges célja a hivatásos állomány tagjai szolgálati viszonyával kapcsolatos érdekeinek elımozdítása és megvédése, b) a fegyveres szervnél képviselettel rendelkezı szakszervezet, amelyik alapszabálya szerint a fegyveres szervnél képviseletére jogosult szervet mőködtet vagy tisztségviselıvel rendelkezik. 33/A. (1) A hivatásos állomány tagjai jogosultak a fegyveres szervnél szakszervezet létrehozására. A szakszervezet a fegyveres szervnél szerveket mőködtethet, ezek mőködésébe tagjait bevonhatja. (2) A fegyveres szerv, illetve a szakszervezet köteles egymást írásban tájékoztatni a képviseletére jogosult, valamint a tisztségviselı személyérıl. 33/B. (1) E Fejezet alkalmazásában tájékoztatás a szolgálati viszonnyal összefüggı információ átadása, ennek megismerését, megvizsgálását és az ezzel kapcsolatos vélemény kialakítását és képviseletét lehetıvé tévı módon. (2) A fegyveres szerv nem köteles tájékoztatást adni, ha ez olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely a rendvédelmi érdekeket vagy a fegyveres szerv jogos érdekeit, illetve mőködését veszélyeztetné. (3) A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelyet a fegyveres szerv jogos érdekei, illetve mőködése, valamint a közszolgálat érdekei védelmében kifejezetten bizalmasan vagy minısített adatként való kezelésre történı utalással hozott tudomására, semmilyen módon nem hozhatja nyilvánosságra és azt az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységben semmilyen módon nem használhatja fel. (4) A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy a tevékenysége során tudomására jutott információkat csak a fegyveres szerv jogos érdekeinek, valamint a rendvédelmi érdekeknek a veszélyeztetése, illetve a személyhez főzıdı jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra. 33/C. (1) A fegyveres szerv nem követelheti meg, hogy a hivatásos állomány tagja szakszervezethez való tartozásáról nyilatkozzék. (2) A szolgálati viszony létesítését, illetve fenntartását nem lehet attól függıvé tenni, hogy a jelentkezı vagy a hivatásos állomány tagja valamely szakszervezetnek tagja-e, illetve megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát vagy vállalja-e a fegyveres szerv által megjelölt szakszervezetbe történı belépést. (3) Szakszervezethez való tartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt tilos a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát megszüntetni vagy vele szemben bármilyen megkülönböztetést alkalmazni. (4) Nem lehet jogosultságot vagy juttatást valamely szakszervezethez való tartozástól vagy az attól való távolmaradástól függıvé tenni. (5) A fegyveres szervnél mőködı szakszervezetek vonatkozásában a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességérıl szóló 1991. évi XXIX. törvényt nem kell alkalmazni, a fegyveres szerv a hivatásos állomány tagjának illetményébıl a szakszervezeti tagdíjat a fegyveres szerv és a hivatásos állomány tagjának erre vonatkozó megállapodása esetén vonja le. A fegyveres szerv szakszervezeti tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történı átutalásáért ellenértéket nem követelhet. Szakszervezeti érdekegyeztetés a fegyveres szervvel 34/A. (1) A fegyveres szervnél a szolgálati viszonnyal összefüggı érdekegyeztetésben a fegyveres szerv kijelölt képviselıje és a szakszervezet választott tisztségviselıje vesz részt. A tárgyalópartnerek a vitás kérdések egyeztetésébe szakértıket is bevonhatnak. Az állományilletékes parancsnok a szakszervezet által tett észrevételekre, - 12 -
javaslatokra tett álláspontját, illetve a tájékoztatásra adott válaszát legkésıbb 30 napon belül, indokolásával együtt közölni köteles. (2) A szakszervezet a fegyveres szervtıl a hivatásos állomány tagjainak szolgálati viszonnyal összefüggı gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban tájékoztatást kérhet. (3) A szakszervezet jogosult a hivatásos állomány tagját érintı munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a fegyveres szervvel közölni. (4) A szakszervezet jogosult a hivatásos állomány tagjait az érdekegyeztetéssel és a szolgálati viszonnyal összefüggı kérdésekben tájékoztatni. (5) A fegyveres szerv - a szakszervezettel egyeztetve - biztosítja annak lehetıségét, hogy a szakszervezet a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a fegyveres szervnél a szolgálati helyen szokásos vagy más megfelelı módon közzétegye. (6) A szakszervezet joga, hogy a hivatásos állomány tagjait a fegyveres szervvel vagy annak érdekképviseleti szervezetével szemben a szolgálati viszonyt érintı körben, anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintı jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselje. (7) A szakszervezet jogosult a tagját - meghatalmazás alapján - szolgálati viszonyát érintı ügyben, valamint gazdasági- és szociális érdekeinek védelme céljából bíróság, hatóság és egyéb szervek elıtt képviselni. 34/B. (1) A közvetlen felsıbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a szakszervezetnél választott tisztséget betöltı és a szakszervezet által megjelölt hivatásos állományú tag 15 munkanapot elérı vezényléséhez és a szolgálatteljesítési helyének megváltoztatásához, továbbá szolgálati viszonyának a fegyveres szerv által felmentéssel történı megszüntetéséhez kivéve, ha a felmentés az 56. (2) bekezdése alapján kötelezı. Az 56. (2) bekezdés szerinti felmentésrıl a közvetlen felsıbb szakszervezeti szervet elızetesen értesíteni kell. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása során a szakszervezet állományilletékes parancsnok által vezetett, önálló állománytáblával rendelkezı szervenként a hivatásos állomány legfeljebb egy tagját jogosult megjelölni. (3) A szakszervezet az (1) bekezdés szerinti védelemre jogosult hivatásos állományú tag helyett másikat akkor jelölhet meg, ha a védelemre jogosult szolgálati viszonya vagy tisztsége megszőnt. (4) A szakszervezet az (1) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a fegyveres szerv írásbeli tájékoztatásának átvételétıl számított 8 napon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása a szakszervezet érdek-képviseleti tevékenységében történı közremőködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidın belül nem közli a fegyveres szervvel, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért. (5) A szakszervezet az egyetértés gyakorlására jogosult szervrıl a védelemre jogosult hivatásos állományú tag megjelölésével egyidejőleg tájékoztatja a fegyveres szervet. 34/C. (1) Feladata ellátása érdekében a fegyveres szerv hivatásos állománya legalább 10%-ának - de legalább 30 fınek - a tagságával rendelkezı szakszervezetnél választott tisztséget betöltı és a szakszervezet által a hivatásos állomány 34/B. (2) bekezdése szerint védelemre jelölt tagját a szolgálati beosztás szerinti havi szolgálatteljesítési ideje tíz százalékának megfelelı szolgálatteljesítési idı kedvezmény illeti meg. A szolgálatteljesítési idı kedvezmény nem vonható össze. A szolgálatteljesítési idı kedvezmény igénybevételét legalább tíz nappal korábban be kell jelenteni. Ha a kedvezmény igénybevételét megalapozó indok a hivatásos állomány tagja önhibáján kívüli okból ennél késıbb jut a tudomására, a tudomásszerzést követıen köteles haladéktalanul bejelenteni a szolgálatteljesítési idı kedvezmény igénybevételére vonatkozó szándékát. A fegyveres szerv különösen indokolt esetben tagadhatja meg a szolgálatteljesítési idı kedvezmény igénybevételét. (2) A szolgálatteljesítési idı kedvezmény tartamára távolléti díj jár. A szolgálatteljesítési idı kedvezményt pénzben megváltani nem lehet. (3) A szakszervezet képviseletében eljáró, szolgálati viszonyban nem álló személy, ha a szakszervezetnek a fegyveres szervvel szolgálati viszonyban álló tagja van, a fegyveres szerv területére hivatali idıben beléphet. A belépés és a fegyveres szerv területén tartózkodás során a szakszervezet képviseletében eljáró köteles betartani a fegyveres szerv mőködési rendjére vonatkozó szabályokat. 35. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetı Tanács a szolgálati viszonyban állók érdekegyeztetı fóruma is. V. Fejezet A SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE - 13 -
A szolgálati viszony alanyai 36. (1) A szolgálati viszony alanya az állam képviseletében a fegyveres szerv, illetve a szolgálatában álló hivatásos állomány tagja. (2) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogokat - az e törvényben meghatározott kivételekkel - az állományilletékes parancsnok gyakorolja. (3) Jogszabályban meghatározott rész munkáltatói jogokat az állományilletékes parancsnok alárendeltségébe tartozó parancsnok, kiemelt munkáltatói jogokat a törvény 2. számú melléklete alapján az országos parancsnok, a bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv vezetıje, valamint a miniszter gyakorol. (4) A szolgálati viszony létesítésének feltételei 37. (1) Hivatásos szolgálati viszony önkéntes jelentkezés alapján azzal a 18. életévét betöltött, de 37 évnél nem idısebb, cselekvıképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkezı, a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettségő, szakképzettségő magyar állampolgárral létesíthetı, a) aki a hivatásos szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas, b) akinek életvitele nem kifogásolható és hozzájárul annak a szolgálati viszony létesítése elıtti, valamint a szolgálati viszony fennállása alatti ellenırzéséhez, c) aki elfogadja egyes alkotmányos jogainak e törvény szerinti korlátozását, d) aki tudomásul veszi, hogy szolgálati viszonya fennállása alatt szolgálata törvényes ellátását tudta és beleegyezése nélkül - törvényben meghatározott szerveknél és módon - ellenırizhetik (a továbbiakban: megbízhatósági vizsgálat), e) aki hozzájárul a jogszabályokban meghatározott szintő nemzetbiztonsági ellenırzéséhez, ha az a beosztása ellátásához szükséges. (2) Hivatásos szolgálati viszony létesíthetı azzal a szerzıdéses szolgálati jogviszonyban lévı személlyel, akinek szolgálati idejébıl már legalább egy év eltelt és megfelel az (1) bekezdésben, valamint a 37/A. (1) bekezdésében elıírt feltételeknek. (3) Tiszti kinevezés esetén a miniszter, egyéb esetben az országos parancsnok hozzájárulásával a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró indokolt esetben szolgálati viszonyt létesíthet a 47. életévét még be nem töltött személlyel. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál tiszti kinevezés esetén a miniszter, egyéb esetben az országos parancsnok hozzájárulásával a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró indokolt esetben szolgálati viszonyt létesíthet a 47. életévét már betöltött személlyel is. (4) A szolgálati viszony létesítéséhez szükséges, az (1) bekezdésben meghatározott adatokat és tényeket a jelentkezınek igazolnia kell. (5) Ha a szolgálati viszony létesítésének feltétele a nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelés, a hivatásos szolgálatra jelentkezınek a jelentkezéskor írásban nyilatkoznia kell arról, hogy ezeknek a követelményeknek megfelel, és hozzájárul ahhoz, hogy ezt az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat ellenırizze. Az ellenırzéshez való hozzájáruláshoz a külön törvényben meghatározott hozzátartozó nyilatkozatát is csatolni kell. (6) A fegyveres szerv az (1) és (5) bekezdésben meghatározott adatokat, illetve a feltételeknek való megfelelést a szolgálati viszony fennállása alatt ellenırizheti. (7) Amennyiben a hivatásos szolgálati jogviszony áthelyezés alapján olyan személlyel létesül, akinek korábbi szolgálati jogviszonya áthelyezés folytán kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyra változott, a 41. szerinti próbaidıre, a 45. szerinti pályázatra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók, a jogviszony létesítésére az 52. elsı mondatában meghatározott életév betöltéséig kerülhet sor, továbbá ez esetben a 64. (5) bekezdése alkalmazandó. (8) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott megbízhatósági vizsgálatot a belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi. 37/A. (1) Nem létesíthetı szolgálati viszony azzal, a) aki büntetett elıélető, b) aki a betöltendı munkakörnek megfelelı foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, c) aki büntetlen elıélető, de a bíróság bőncselekmény elkövetése miatt büntetıjogi felelısségét jogerıs ítéletben megállapította, - 14 -
ca) szándékos bőncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig, cb) szándékos bőncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érı végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig, cc) szándékos bőncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, cd) szándékos bőncselekmény miatt kiszabott közérdekő munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, ce) gondatlan bőncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, cf) gondatlan bőncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, cg) gondatlan bőncselekmény miatt kiszabott, közérdekő munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig, d) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntetı végzés jogerıre emelkedésétıl számított három évig, e) akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidı, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidı elteltétıl számított három évig, f) akivel szemben büntetıeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - van folyamatban, a büntetıeljárás jogerıs bejezéséig, g) aki korábban már állt hivatásos szolgálati viszonyban és szolgálati viszonya az 53. f) vagy g) pontja, illetve az 56. (2) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján szőnt meg, a szolgálati viszony megszőnését követı öt évig. (2) A cc)-cg) és az e) pontban foglalt kizáró októl a munkáltató eltekinthet, ha az eljárásra kizárólag katonai bőncselekmény miatt került sor. 37/B. (1) Hivatásos szolgálati viszony a 37. (1) bekezdésében meghatározott feltételeken túl akkor létesíthetı vagy az 56. (6) és (7) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel tartható fenn, ha a hivatásos állomány tagja vagy a jelentkezı a) életvitele kifogástalan, és b) írásban hozzájárul ba) a 7. számú mellékletben meghatározott személyes adatai és bőnügyi személyes adatai kezeléséhez, bb) életvitele kifogástalanságának ellenırzése érdekében a felvételét megelızıen és a szolgálati viszony tartama alatt a (2) bekezdésben meghatározottak ellenırzéséhez. (2) Az életvitel nem kifogástalan, ha a) a jelentkezı esetében fennállnak a 37/A. (1) bekezdésében meghatározottak, b) a hivatásos állomány tagjával szemben bőncselekmény elkövetése miatt a bíróság jogerısen szabadságvesztés vagy közérdekő munka büntetést szabott ki, továbbá, ha büntetıeljárás során jogerıs határozattal kényszergyógykezelését rendelte el, vagy c) a jelentkezı vagy a hivatásos állomány tagja nem felel meg - különös tekintettel a szolgálaton kívüli magatartására, családi és lakókörnyezeti kapcsolataira, anyagi, jövedelmi viszonyaira, valamint a bőncselekményt elkövetı vagy azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolatára - a szolgálat törvényes, befolyástól mentes ellátásának. (2a) A kifogástalan életvitel ellenırzésének lefolytatásához a 10. számú melléklet szerinti adatlapot kell kitölteni. (3) A (2) bekezdésben írt feltételek ellenırzését - ha törvény másként nem rendelkezik - a rendırségrıl szóló törvényben meghatározott belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi. A nemzetbiztonsági szolgálatok a saját munkatársaikra vonatkozóan végzett külön törvény szerinti biztonsági ellenırzés alkalmával adatszolgáltatás végett e szervet megkeresik. A megkeresett szerv a biztonsági ellenırzéssel érintett körben adatszolgáltatásra köteles. (4) A rendırségrıl szóló törvényben meghatározott belsı bőnmegelızési és bőnfelderítési feladatokat ellátó szerv a (2) bekezdésben foglaltak ellenırzése során a) a hivatásos állományba jelentkezırıl, valamint a hivatásos állomány tagjáról, továbbá a vele közös háztartásban élı hozzátartozóról a bőnügyi nyilvántartó szerv valamennyi bőnügyi nyilvántartásából, továbbá a rendészeti szervek nyilvántartásaiból adatot igényelhet, az e szerveknél folyamatban lévı vagy befejezett fegyelmi eljárás irataiba betekinthet, b) a hivatásos állományba jelentkezırıl, vagy a hivatásos állomány tagjáról lakóhelyén, tartózkodási helyén, munkahelyén - nyíltan vagy a rendıri jelleg leplezésével - környezettanulmányt készíthet. - 15 -
(5) A hivatásos állomány tagjának vagy a jelentkezınek a kifogástalan életvitel ellenırzéséhez csatolni kell a vele közös háztartásban élı hozzátartozójának nyilatkozatát, amelynek szövegét a törvény 8. számú melléklete tartalmazza. (6) A hivatásos állomány 2010. december 31-én állományban lévı tagjának a kifogástalan életvitel ellenırzéséhez az írásbeli hozzájárulását - amennyiben még nem adta meg - a 9. számú melléklet szerinti nyilatkozattal 2012. február 28-ig kell megtennie, amennyiben e kötelezettségének nem tesz eleget, a szolgálati viszonyát felmentéssel, hivatásos szolgálatra alkalmatlanság miatt meg kell szüntetni. 37/C. (1) A hivatásos állomány tagját az ellenırzés megkezdésérıl, befejezésérıl tájékoztatni nem kell, az elvégzett vizsgálat eredményét közölni kell vele. Ha nem létesül szolgálati viszony, vagy a szolgálati viszony fennállása alatti ellenırzés jogsértést, vagy kifogásolható életvitelt nem állapít meg, a keletkezett iratokat, adatokat - a kifogástalan életvitel ellenırzését elrendelı és befejezı határozat kivételével - az ellenırzés befejezésétıl számított 8 napon belül meg kell semmisíteni. Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát az 56. (2) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján felmentéssel megszüntetik, a keletkezett iratok, adatok - a kifogástalan életvitel ellenırzését elrendelı és befejezı határozat kivételével - a szolgálati viszony megszőnését követı 5. év december 31-ig kezelhetık. (2) A szolgálati viszony fennállása alatt a kifogástalan életvitel ellenırzését a miniszter által meghatározott gyakorisággal - legfeljebb azonban évente - kell végrehajtani. Soron kívüli ellenırzésre akkor kell intézkedni, ha a kifogástalan életvitel ellenırzésének kezdeményezésére jogosult tudomására jutott adatokból kifogásolható életvitelre lehet következtetni. A hivatásos állomány utánpótlása 38. (1) A hivatásos állomány létszámát - a 37. (1) bekezdésében, valamint a 37/A. (1) bekezdésében elıírt feltételek megléte esetén - a katonai és rendvédelmi oktatási intézményekben végzett (szakképesítést szerzett) hallgatók hivatásos állománybavételével, a polgári oktatási intézményekben végzett személyek (szakképesítéssel rendelkezık), valamint a szerzıdéses állományból hivatásos állományba átvett személyek felvételével kell biztosítani. (2) A rendészeti képzést folytató felsıoktatási intézmény hallgatóinak jogviszonyáról külön törvények rendelkeznek. A szolgálati viszony létesítése 39. (1) A szolgálati viszony a hivatásos állományba való felvétellel és annak elfogadásával határozatlan idıre létesül. A hivatásos állományba kinevezett személy esküt tesz, melyeknek szövegét a törvény 3. számú melléklete tartalmazza. (2) A hivatásos állományba való felvétellel egyidejőleg a befejezett tanulmányainak megfelelıen a hivatásos állomány pályakezdı tagját hadnaggyá, zászlóssá vagy ırmesterré kell kinevezni. A tanulmányait kiváló eredménnyel végzett pályakezdıt eggyel magasabb rendfokozatba kell kinevezni. (3) A hivatásos állománybavételrıl készült kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a szolgálati viszonyra vonatkozó minden lényeges adatot, így különösen a szolgálati viszony kezdetét, a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztását és helyét, rendfokozatát, a besorolási osztályon belüli beosztási kategóriáját, fizetési fokozatát, az eskü letételét és idıpontját, továbbá - próbaidı kikötésénél - a próbaidı tartamát és a véglegesítéshez szükséges iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzését. A kinevezési okmány egy példányát a hivatásos állomány tagjának át kell adni. 40. (1) A nem katonai vagy rendvédelmi oktatási intézménybıl hivatásos állományba felvett személy rendfokozatát és besorolását beosztásának, életkorának és iskolai végzettségének (szakképesítésének) figyelembevételével kell megállapítani. E rendfokozata és besorolása azonban nem haladhatja meg a vele egykorú és azonos beosztású, de a fegyveres szerv oktatási intézményének elvégzésétıl folyamatosan hivatásos szolgálatot teljesítık soron történt elıléptetéssel elért rendfokozatát és besorolását. (2) Az (1) bekezdés szerint hivatásos állományba felvett személy részére a fegyveres szerv jellegének megfelelı, illetve a beosztásához szükséges tanfolyam elvégzését és vizsga letételét kell elıírni. Ha a tanfolyamot önhibájából nem kezdte meg, vagy azt a meghatározott idı alatt nem fejezte be, illetıleg a vizsgát nem tette le, a szolgálati viszonya megszőnik. - 16 -
Próbaidı 41. (1) A szolgálati viszony létesítésekor - a katonai és rendvédelmi oktatásban végzettek kivételével - legalább három, de legfeljebb tizenkét hónapig terjedı próbaidıt kell kikötni. Tizenkét hónap próbaidıt kell kikötni, ha a jelentkezı nem rendelkezik a beosztáshoz szükséges szakirányú iskolai végzettséggel (szakképesítéssel). (2) A hivatásos állomány tagját a próbaidı alatt a fegyveres szerv sajátosságainak megfelelı képzésben kell részesíteni. (3) A hivatásos állomány tagja a próbaidı alatt a jogszabályban meghatározott illetményre és - lakás és lakhatási támogatás kivételével - a szolgálat teljesítéséhez szükséges egyéb ellátásra jogosult. (4) A próbaidı alatt a szolgálati viszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti. (5) Ha a szolgálati viszony a próbaidı alatt megszőnt, az együtt jár a próbaidıs rendfokozat elvesztésével és a kapott ruházati és felszerelési tárgyak visszaadásának kötelezettségével. Állományba tartozás és szolgálatteljesítés 42. (1) A hivatásos állomány tagja annak a fegyveres szervnek az állományába tartozik, amelybe ıt a kinevezési okmányban felvették, és szolgálatát is - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - ott teljesíti. Hivatásos szolgálati viszony - a kinevezési okmányban felsorolt - változó szolgálatteljesítési helyen történı szolgálatteljesítésre is létesíthetı. (2) Hivatásos szolgálat a fegyveres szerven kívül a következı szerveknél teljesíthetı: a) a minisztériumban és a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervnél, b) a felsıoktatási intézménynél, c) a tudományos intézménynél, d) a közigazgatási szervnél, e) a honvédelmi és rendvédelmi célú tevékenységet folytató vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló gazdálkodó szervnél, f) az egészségügyi intézménynél, g) a szövetséges fegyveres erıknél, h) polgári védelmi feladatok ellátása céljából a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezeténél, i) az ügyészi szervezetnél, j) a szervezett bőnözés elleni fellépés céljából győjtött adatok győjtésének, felhasználásának és ellenırzésének koordinációjáért felelıs szervnél, k) az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértıként, az Európai Unió vagy a NATO szervezeteinél nemzetközi együttmőködés keretében vállalt misszió tagjaként, illetve amennyiben az a szolgálat érdekével egybe esik, egyéb nemzetközi szervezetben, l) Magyarország külpolitikai, gazdasági vagy kulturális érdekeinek képviseletére külföldön létrehozott szervezetnél összekötıként vagy a diplomáciai szolgálat tagjaként, m) rendészeti adatfeldolgozást végzı szervnél (a továbbiakban együtt: más szerv). 43. (1) A hivatásos állomány tagja beleegyezésével, határozott vagy határozatlan idıre - a 43/A. -ban foglalt kivétellel - a fegyveres szerven kívül a Miniszterelnökségnél, valamint a miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó, valamint költségvetési jogállása alapján irányítása, felügyelete alatt álló szervnél berendeléssel, egyéb más szervnél az érintett miniszterek és a fegyveres szerv megállapodása alapján vezényléssel teljesíthet szolgálatot. A határozott idejő berendelés, vezénylés az érintett beleegyezésével meghosszabbítható. (2) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagja a más szerv illetékes vezetıjének rendelkezései szerint teljesíti szolgálatát. Tevékenységére, munkarendjére, illetményére és illetményjellegő juttatásaira, pihenıidejére, a kártérítésre, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére, illetve viselésére a más szerv munkavállalóira vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy számára a rendfokozati illetménynek megfelelı mértékő pótlékot, betegség esetén távolléti díjat és az e törvény szerinti jubileumi jutalmat kell fizetni. A vezénylés idıtartama alatt a rendfokozatot és a szolgálati viszonyt érintı munkáltatói jogokat a miniszter, az egyéb munkáltatói jogokat a vezénylés helye szerinti szerv állományilletékes parancsnoka (vezetıje) gyakorolja. (3) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagjának elıléptetése, kitüntetése, fegyelmi felelısségre vonása, nyugállományba helyezése - a más szerv vezetıjének javaslatára, illetve egyetértésével -, továbbá ruházati ellátmányának és a (2) bekezdésben nem említett járandóságainak biztosítása az eredeti fegyveres szervnél szolgálatot teljesítı hivatásos állományúakra vonatkozó szabályok szerint történik. - 17 -
(4) A más szervnél teljesített szolgálat megszüntetésére az (1) bekezdés szerinti megállapodásban foglaltak alapján, illetve a más szerv vezetıjének kezdeményezésére, valamint a hivatásos állomány tagjának méltányolható kérelme alapján kerülhet sor. A vezénylés megszüntetése esetén a hivatásos állomány tagja részére a fegyveres szerv valamely szervezeti egységénél a végzettségének, képzettségének megfelelı, de legalább a vezénylést megelızı beosztásával azonos szolgálati beosztást kell biztosítani. Amennyiben a hivatásos állomány tagjának ilyen beosztás nem biztosítható - de a vezénylés megszüntetésétıl számított egy éven belül ez lehetıvé válhat - egyetértésével rendelkezési állományba helyezhetı. Ebben az esetben az érintettet a vezénylést megelızı szolgálati beosztásának megfelelıen kell besorolni és részére az adott beosztásból eredı korábbi pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani. (5) Ha a hivatásos állomány tagja számára a (4) bekezdés szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, illetve az alacsonyabb beosztást nem fogadja el és rendelkezési állományba helyezésére sem kerül sor, akkor az érintett szolgálati viszonyát az 56. rendelkezéseinek megfelelıen felmentéssel kell megszüntetni. (6) Az (5) bekezdéstıl eltérıen nem felmentéssel kell megszüntetni a szolgálati jogviszonyt, hanem a szolgálati viszonyról történı lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja a (4) bekezdés szerinti beosztást nem fogadja el, vagy arról öt munkanapon belül nem nyilatkozik, amennyiben a felajánlott beosztás elfogadásával a szolgálatteljesítés helye nem változik. 43/A. A hivatásos állomány tagja - a hivatásos szolgálati jogviszonyát nem érintve - az ügyészi szervezethez a legfıbb ügyész kezdeményezésére, az országos parancsnok egyetértésével meghatározott feladat ellátására vezényelhetı. A hivatásos állomány tagjának ügyészséghez vezénylésére a 43-44. -ban foglalt szabályokat kell alkalmazni. 43/B. (1) A miniszter az irányítása alatt álló fegyveres szerv hivatásos állományú tagját - beleegyezésével - az állományilletékes parancsnok elızetes tájékoztatásával a) a Miniszterelnökséget vezetı államtitkár kezdeményezésére a Miniszterelnökséghez, b) az általa vezetett minisztériumba, c) az irányítása, felügyelete, valamint költségvetési jogállása alapján irányítása, felügyelete alatt álló ca) önálló költségvetési szervhez, cb) rendvédelmi oktatási intézménybe, cc) tudományos, kutató intézménybe, cd) a fogva tartottak kötelezı foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezethez meghatározott munkakör vagy feladat ellátására szolgálattételre berendelheti. (2) A berendelés tartama alatt a szolgálati viszonyt nem érintı munkáltatói jogköröket a foglalkoztató szerv vezetıje gyakorolja. (3) A berendelés megszüntetését a foglalkoztató szerv és a berendelt indokolás nélkül kezdeményezheti. Ha a berendelés megszüntetését a berendelt kezdeményezi, az általa ellátott munkakör, illetve feladat mással való ellátásáig, de legfeljebb egy hónapig a berendelt visszatartható. (4) A berendelés megszüntetésére a 43. (5) és (6) bekezdését értelemszerően alkalmazni kell, ha a berendelés megszüntetését követıen e rendelkezések alkalmazása alapján a hivatásos állomány tagjának felmentésére kerül sor, az ezzel összefüggı juttatások a berendelést megelızıen foglalkoztatást végzı szervet terhelik. 43/C. (1) A hivatásos állomány tagja - beleegyezésével - vezetıi, oktatói és kiképzıi feladatokra, határozott vagy határozatlan idıtartamra a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (a továbbiakban: NKE) vezényelhetı. A vezénylésre a 43. (1)-(3) bekezdését az e -ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az NKE-n rendszeresített, e törvény hatálya alá tartozó alapbeosztásokat, továbbá azok e törvény szerinti besorolását a Kormány az NKE Fenntartói Testület - a felügyelı miniszterek jóváhagyásával elıterjesztett - javaslatára rendeletben állapítja meg. A hivatásos szolgálati beosztás a Fenntartói Testület egyetértésével szolgálati viszonyban nem álló személlyel is betölthetı. (3) A vezényelt a besorolásának megfelelı illetményre és e törvény szerinti pótlékokra, juttatásokra, támogatásokra és költségtérítésre jogosult azzal, hogy azokat az eredeti fegyveres szerv folyósítja. A vezetıi és oktatói szolgálati beosztásba vezényelt kormányrendeletben meghatározott feltételekkel és mértékben rendészeti felsıoktatási illetménykiegészítésre, továbbá a nemzeti felsıoktatásról szóló törvényben, vagy az NKE szabályzataiban meghatározott feltételekkel juttatásokra, támogatásokra, valamint költségtérítésekre is jogosult, illetve azokban részesíthetı. (4) A (3) bekezdésben meghatározott rendészeti felsıoktatási illetménykiegészítés az NKE-t terheli azzal, hogy annak összegét átadja az eredeti fegyveres szerv részére és azt a fegyveres szerv az illetmény részeként folyósítja. Az egyéb juttatásokat és támogatásokat az NKE folyósítja és azzal az NKE felé kell a hivatásos állomány tagjának elszámolnia. (5) A vezényelt oktatói, tudományos ismeretei fejlesztése érdekében, vagy az NKE nemzetközi kapcsolatai keretében - az NKE rektorának kezdeményezésre - külföldi szolgálatra vezényelhetı. A külföldre vezénylés - 18 -
tartamára az e törvény vagy a végrehajtására kiadott rendelet alapján járó, az eredeti fegyveres szerv költségvetését terhelı költségtérítést az NKE saját költségvetése terhére kiegészítheti. (6) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományába tartozók esetében a (3) bekezdést a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Rendelkezési állomány 44. (1) A fegyveres szerv személyi állományába tartozó, de a fegyveres szervnél szolgálati beosztást be nem töltı személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelıen a fegyveres szerv rendelkezési állományába tartozik: a) aki szolgálatát más szervnél teljesíti; b) akinek a beosztása létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt megszőnt, a szolgálat felsı korhatárának betöltését megelızı 1 éven belül, a korhatár betöltéséig, illetve akinek a beosztása a jelzett okok miatt szőnt meg, de más beosztásba tervezett, legfeljebb 2 évig; c) aki átképzésen vesz részt, a beosztásba helyezéséig; d) aki felsıoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, a tanulmányai befejezéséig; e) akinek a részére az oktatási intézményben folytatott tanulmányai befejezése után felkészültségének megfelelı szolgálati beosztás nem biztosítható, legfeljebb 1 évig; f) aki egészségi, pszichikai és fizikai állapota miatt eredeti szolgálati beosztását ellátni képtelen, az általa ellátható más beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig; g) aki szolgálati feladatait önhibáján kívüli okból (pl. gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság miatt) nem tudja ellátni, legfeljebb az ok megszőnéséig; h) i) akinek a részére vezetıi beosztásba történt kinevezés visszavonásakor, illetve vezetıi kinevezésrıl történı lemondás esetén a 245/D. (2) és (5) bekezdés szerinti beosztás felajánlására nincs lehetıség; j) akinek a részére a más szervhez vezénylés, illetve berendelés megszüntetését követıen a 43. (4) bekezdés, illetve a 248. (4) bekezdés d) pontja szerinti beosztás nem biztosítható, más beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig. (2) Az (1) bekezdés a) pontja alá esık jogaira és kötelezettségeire a 43. - az NKE-re vezényeltek esetében a 43. és a 43/C. - rendelkezései irányadók, a b), e) és f) pontja alá tartozók jogai és kötelezettségei azonosak a szolgálati beosztást betöltık jogaival és kötelezettségeivel, a c)-d) pontja alá tartozók jogait és kötelezettségeit az oktatási intézmény szervezeti és mőködési szabályzata, illetve a tanulmányi szerzıdés határozza meg, a g) pont alá tartozók jogait és kötelezettségeit - beleértve a társadalombiztosítási járulék fizetésének rendjét is - külön jogszabály állapítja meg. (3) (4) (5) Az (1) bekezdés b), e) és f) pontja alá tartozó hivatásos állomány tagjának szolgálati feladattal való ideiglenes ellátásáról a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles gondoskodni. Nyugdíj elıtti rendelkezési állomány 44/A. (1) A hivatásos állomány tagját a hivatásos szolgálat felsı korhatárának elérése elıtt öt évvel, kérelmére vagy - a munkáltató érdekkörében felmerült okból, beleegyezésével - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró erre irányuló döntése alapján nyugdíj elıtti rendelkezési állományba kell helyezni, ha legalább 30 év szolgálati viszonyban töltött idıvel rendelkezik. (2) A hivatásos állomány nyugdíj elıtti rendelkezési állományba helyezett tagja a) csak veszélyhelyzet, megelızı védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején hívható szolgálatba, b) arra az idıtartamra, amíg nem hívják szolgálatba, a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított illetménye megegyezik azzal az összeggel, amely a nyugdíj elıtti rendelkezési állományba helyezéskor öregségi nyugdíjként megilletné - figyelembe véve a korhatár elıtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérıl, a korhatár elıtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényben foglaltakat is -, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte volna, c) szolgálatba hívása idıtartamára a ténylegesen betöltendı beosztása szerinti, de legalább az utolsó havi illetményének megfelelı díjazásra jogosult, - 19 -
d) szabadságra nem jogosult, kivéve, ha szolgálatba hívják, amelynek tartamára tekintettel az éves szabadság idıarányosan illeti meg. (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti összegrıl a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót annak kérelmére a nyugdíjmegállapító szerv tájékoztatja. A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott illetmény emelésének mértéke megegyezik az öregségi nyugdíjemelés mértékével. Pályázati rendszer 45. (1) A magasabb szolgálati beosztáshoz elıírt iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése érdekében, a megfelelı oktatási intézménybe való felvételhez, továbbá a regionális, területi, helyi szervek vezetıjének kinevezéséhez, továbbá jogszabályban meghatározott szolgálati beosztások betöltéséhez pályázatot lehet kiírni. A vezetıi kinevezés visszavonására tekintettel felajánlott másik vezetıi beosztás pályázat kiírása nélkül betölthetı. (2) A pályázatot a katonai és rendvédelmi oktatási intézmény vezetıje, a megpályázható vezetıi beosztásba való kinevezésre, illetve szolgálati beosztás betöltésére jogosult munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró írja ki. (3) A pályázati kiírásának a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és a pályázat elbírálásának határidejét tartalmaznia kell. (4) A pályázat benyújtásának ténye, illetve a benyújtott pályázat tartalma a pályázat elbírálásában résztvevıkön, valamint a 202. -ban meghatározott betekintésre jogosultakon kívül, csak a pályázó beleegyezésével közölhetı harmadik személlyel. (5) Az (1) bekezdés szerinti vezetıi beosztásba való kinevezésre vonatkozó pályázat értékelésére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró legalább három tagú bizottságot hoz létre. (6) A pályázat eredményérıl a pályázót a pályázat egyidejő visszaküldésével írásban tájékoztatni kell. (7) Pályázatra kiírt vezetıi, illetve szolgálati beosztás csak olyan személlyel tölthetı be, aki a pályázaton részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt. Ez vonatkozik az oktatási intézménybe való felvételre is. (8) A fegyveres szervek felsıoktatási intézményeinek oktatói és kutatói beosztásaira a hivatásos állomány külön jogszabályban elıírt feltételekkel rendelkezı tagjai korlátozás nélkül pályázhatnak. A pályázat elnyerése esetén ıket a szolgálat érdekében kell a felsıoktatási intézménybe vezényelni. (9) Pályázatot csak betölthetı vezetıi, illetve szolgálati beosztásra lehet kiírni. (10) A fegyveres szervek egészségügyi intézményében - ha jogszabály eltérıen nem rendelkezik - a vezetıi beosztás kizárólag pályázat útján tölthetı be. VI. Fejezet A SZOLGÁLATI VISZONY MÓDOSÍTÁSA A szolgálati viszony módosításának esetei 46. (1) A szolgálati viszony - e törvényben meghatározott eseteket kivéve - a hivatásos állomány tagja beleegyezésével módosítható. (2) A módosítás esetei különösen: a) a magasabb vagy azonos beosztásba kinevezés, b) az alacsonyabb beosztásba helyezés, c) a külföldi szolgálatra vezénylés, d) a más beosztás vagy feladatkör ellátásával való tartós megbízás, e) a szolgálati viszony szüneteltetése, f) a más szervhez a 43. (1) bekezdés vagy a 43/C. (1) bekezdés szerinti vezénylés, g) a magasabb iskolai végzettséget (szakképesítést) nyújtó oktatási intézménybe beiskolázás, h) a más fegyveres szervhez történı áthelyezés. (3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben nem kell a hivatásos állomány tagjának beleegyezése szolgálati helyének a fegyveres szerv szervezeti egységein belüli vagy szervezeti egységei közötti megváltoztatása esetében, ha az új szolgálati hely a korábbi szolgálati hely mőködési területének valamely településén van. A hivatásos állomány tagjának véleményét azonban ebben az esetben is be kell elızetesen szerezni. (4) A (3) bekezdés alkalmazásánál a 49/A. (1) bekezdésében meghatározott feltételek figyelembevételével kell eljárni. - 20 -